Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-02 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! v*0Nn>­av -r­-K5 73 UJ Néplap VÉDJÜK, ÖVJUK AZ EMBEREK EGÉSZSÉGÉT! PARASZTASSZONYOK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 230. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1957. október 2. A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL AKINEK A VILÁG TAPSOLT... Késsül már a cukor a Kaposvári Cukorgyárban Mennyi kósza hír járta be az utób­bi napokban az egész megyét a Ka­posvári Cukorgyárban történt tűz­esettel kapcsolatban. Amikor mi be­számoltunk, hogy milyen károkat je­lent valójában a nyersgyárban kitört tűz, még azután is akadtak hitetlen- kedők. Egyesek úgy vélték, hogy nem is lesz az idén kampány. Mások egy­hónapos eltolódásról beszéltek, de akadtak olyan hírek is, — s ezt még a Kossuth-rádió is közzétette a mi­nap, hogy egy héttel később tudja csak munkáját megkezdeni a Cukor­gyár. Nos, kósza hírek ide, suttogott hí­rek oda, a Cukorgyár tegnap reggel óta üzemben van már. Reggel hat órakor indult el az úsztatókból az első répa a teljesen rendbehozott szeletelők felé. Hamarosan megtel­tek a diffuzőrök répaszelettel, s meg­kezdődött a cukorrépa feldolgozása. A Kaposvári Cukorgyár vezetői­nek és dolgozóinak odaadó munkája tehát lehetővé tette, hogy ne történ­jen semmi fennakadás az üzemben. A gyár dolgozói tudták, hogy a ter­vezettnél mintegy másfél ezerrel több vagon répa, azaz kb. 15 000 vagon cukorrépa irányul a kaposvári gyár­ba, s vár ez év őszén feldolgozásra. Ezért tüntették el a múlt heti tűz- okozta károkat, s ezért kezdődhetett meg zökkenő nélkül az üzemben a munka. Amikor e sorok íródnak, már lá­zas munka főijük nemcsak a nyers­gyárban, hanem a fűzőknél is, s mun­kára készen áll a finomító. Ma dél­után pedig már elkészül a Kaposvári Cukorgyárban az első idei cukor. Ä francia kormány nem kapott bizalmat Párizs. Az AFP gyors híre szerint a francia kormány a kereítörvény- javasiat egészére vonatkozóan fel­vetett bizalmi kérdésben lefolyt sza­vazásnál 279 szavazattal 253 ellené­ben kisebbségben maradt. Nem lehet tovább halogatni a Finommechanikai Vállalat siófoki kirendeltségének fejlesztését A Balaton-parton egyedül a SZOT- nak mintegy 117 korszerű, robot­gépekkel, fűtőberendezésekkel, főző­gépekkel felszerelt konyhája műkö­dik. Ehhez hozzá lehet számítani még jónéhány külön üdülőt és az Országos Udülővendéglátó Központ­nak ugyancsak gombamódra elszapo­rodott vendéglőjét, éttermeit, büféit. Elképesztő az az állapot, hogy -mind­ezzel szemben a siófoki Finomecha- nikai Vállalaton kívül sem a somo­gyi, sem a veszprémi oldalon nincs egyetlen olyan vállalat, amely a gé­peknél időközben beálló üzemzava­rokat időben megjavíthatná, vagy elvégezhetné a rendszeres téli kar­bantartást. A siófoki finommechanikának az elmúlt nyárról vannak tapasztalatai, többnyire rosszak, amelyek — sze­retnék, ha nem ismétlődnének meg! Egyetlen nap elég volna, hogy bárki meggyőződjék, hogy ma a Balatonon még közel sem olyan zavartalan az üdülés, mint ahogy' azt szeretnők, jórészt a technikai hiányosságoknak köszönhető. A siófoki finommechani­kai kirendeltség egy ilyen nyári na­pon bolondok háza. Telefon telefont ér, üzenet üzenetet követ, és vala­mennyinek egyetlen értelme van: a vállalat küldjön azonnal szerelőt, vagy szerelőket Balatonfüredi-e, Szentgyörgyre, Fonyódra, vagy Ali- gára, mert nem jó a presszó gép, el­törött a konyhai robotgép, néhány óra múlva gyűlés lesz valahol, el­romlott a hangosbemondó ... és így tovább. A zavart tetézi az, hogy rendszerint (mint a vendéglátó válla­latnál már szokás) a hibabejelenté­sek az utolsó pillanatban történnek meg. A Finommechanikai kirendelt­ség persze ennek ellenére segítségük­re siet, ha tud ... ,?Igen, ha tud. De az igazság sajnos az, hogy húsz hiba- bejelentés közül alig’ néhányon tud csak segíteni, mert nincs elég ember, kicsi a kapacitás. Az 1950-ben létesített finomme­chanikai siófoki kirendeltség az el­múlt évek folyamán bizony nem úgy fejlődött, mint ahogy egy korszerű­södő balatonparti mechanikai kiren­deltségnek fejlődnie kellett volna. Ezt jórészt, sajnos a dilettáns és csak saját zsebére dolgozó korábbi vezetőjének köszönhette. így történt meg aztán, hogy amikor a feladatok óriássá növekedtek a Balatonon, itt áll tehetetlenül, nevetségesen kis ka­pacitással, alig húsz emberrel, egy­két négyzetméteres helyiségben dol­gozva. Az, hogy a tavalyi nyárhoz vi­szonyítva a kirendeltség tervteljesíté­se az idén mégis három-négyszeresé­re fokozódott, elsősorban a dolgozók és a vezetők megbecsülendő lelkiis­meretességének, és hihetetlenül nagy munkabírásának köszönhető. Új feladatok, de mi lesz t# a fejlesztéssel? Az idén kis kapacitásával, kevés emberével a Balaton innenső part­ján felmerült hibákat- Fonyódig több­kevesebb sikerrel helyrehozta a ki- rendeltség. A nyár végén azonban megérkezett a SZOT, a Honvéd üdülő levele, amely megbízza a siófoki ki­rendeltséget, hogy a következő sze­zonban ő lássa el valamennyi üdü­lőjében a technikai munkát. Sőt az Országos Üdülővendéglátó Vállalat Központja a túlsó partot is egészen a kirendeltségre bízza. Egyrészt a tavaly végzett jó munka láttán, más­részt meg azért, mert nincs is más vállalat, amelyre bízhatná. Persze nem nehéz eldönteni azt, ha nem fej­lesztik a kirendeltséget, ez egysze­rűen képtelenség. A szerződésköté­sek csupán csak szép szavak lehet­nek, de a balatoni üdültetés zavarta­lansága még annyira sem biztosított, mint eddig. De mindjárt megmond­juk, nem lehet vita tárgya az sem, hogy elfogadja-e a kirendeltség a fel­kínált szerződéseket. Az üdülők ez­reinek érdekében el kell fogadnia. Igen ám, de hogy áll a fejlesztés? A kirendeltség egyelőre még csak ígér­getéseket .kapott a Megyei Tanácstól, abból sem valami túl sokat. Mit is kellene hát tenni? Nyomban helyi­séget biztosítani! Ezt a kirendeltség dolgozóinak ter­ve szerint a kirendeltség udvarán felépített korszerű műhely helyisé­gekkel is megoldhatnák. Több mű­hely. több jó szakmunkás felvételét tenné lehetővé. Persze ezenkívül van még kívánni való. így igen nagy szükség lenne egy esztergagépre. Kevés egyetlen gépkocsi. A nyár fo­lyamán legalább három-négy ideig­lenesen rendelkezésükre bocsátott gépkocsi kellene, hogy a túlsó partot is időben elérjék. Foglalkoznak egy Fonyódon létesítendő átvevőhely létesítésével is, amely lecsökkentené a nagy távolságokat. Persze ez sem megy ingyen. Benne vagyunk már az őszben, készülünk egy új nyárra, de a sió­foki finommechanikai- kirendeltség fejlesztéséről csak úgy beszélgetnek az illetékesek, hogy »kellene«, »... jó lenne«. Mi azt mondjuk: kell fej­leszteni és minél gyorsabban hozzá­látni ehhez. Fejlesztése hozzátartozik a Balatonpart fellendítéséhez. Jövő­re csak így lehet kevesebb a bennün­ket bosszantó, a külföldiek előtt hírnevünket egyáltalán nem öregbí­tő sok technikai zavar. — Szegedi — ühol a jövő traktoros-gépészeit képezik A főbejárati kapu fölött még ez olvasható: Mezőgazdasági Gépészeti Szakiskola. Bent a műszaki vezető, Komáromi József pedig azzal kezdi a felvilágosítást, hogy ez év szep­temberének első napján az intéz­mény neve így módosult: Mezőgaz­dasági Gépészképző Szakiskola. Ed­dig ugyanis — enyhe túlzással — szakiskolának titulálták a korábbi hathetes, kéthónapos és legutóbb a hathónapos traktorostanfolyamot. Most emelkedett iskolai színvonalra a traktoros-gépész képzés. A tanulmányi időt két évre hosszabbították, ötvenkilenc nyarán a régi uradalmi gépészekének meg­felelő szaktudással akarják az életút- jukra bocsátani azokat a fiatalokat, akik egy hónappal ezelőtt fogtak hoz­zá választott hivatásuk minden csín- ja-bínjának elsajátításához. Két társa van az országban az ádándi szakiskolának. Itt hatvanhár­mas létszámú az első évfolyam. Fe­hér Lajosnak jobban ízlik a tanulás, mint Osztopánban apja hatholdas gazdaságában a mezei munka. Földi­je és egyben legjobb barátja, Már­ton Laci is eljött vele, így gyorsab­ban elrepül az a visszalévő huszon- egynéhány hónap. A nagykorpádi Für Gyurka és Árvái Jóska szintén közös elhatározás alapján jelentke­zett erre az iskolára. A kürtöspusz­tai Horváth-családban apáról fiúra száll a mesterség — a Latin-ka Tsz gépésze ezért küldte ide Jóska fiát. Kaposvárról Bakos Sándort az a cél hozta Ádándra, hogy gyakorlati ta­pasztalatait elméleti tudással dúcolja alá. Egyik mesztegnyői fiú büszkén dicsekedett azzal, hogy évek óta a Tapsonyi Gépállomás traktorát ke­zelte. Több dunántúli megye 17—25 éves fiataljaiból tevődik össze a kezdő osztály. Mindegyik hallgató elégedett az ingyenes, 'bőséges ellátással, las- san-lassan megszokják a rendet, fe­gyelmet, s a tanülást. Nem lesz mód­juk unatkozni, mert a kétszer tíz hónapos tanévnek úgyszólván min­den percét igénybe veszi a hasznos foglalkozás. Általános műveltségüket bővíthetik a magyar nyelvi és irodal­mi órákon. A történelmi és politikai ismeretek tanulmányozása közben megértik, hogyan fejlődött az emberi társadalom az ősközösségtől a szo­cializmusig, kommunizmusig. Választ kapnak arra a kérdésre, hogy miért helytelen az, ha egyikük-másikuk ma is forradalomnak nevezi a múlt év őszén hazánkban kirobbant ellenfor­radalmat. A matematikával és mun­ka-egészségtannal is bizonyára tartós barátságot kötnek. A többi tantárgy pedig kifejezetten szakmai jellegű. Az iskola tantervi célkitűzését így lehetne szavakba önteni: az első évben reszelni, fúrni, faragni tudó, jó lakatosokká, a két esztendő vé­géig pedig a mezőgazdasági gépeket alaposan ismerő szakemberekké kell nevelni a hallgatókat. Az elméleti oktatás és a gyakorlati képzés egy­mással párhuzamosan halad. Egy hé­tig a tanteremben ismerkednek a tananyaggal, utána ugyanannyi ideig a műhelyben dolgoznak. Mérnökök, technikusok,' gyakorlati szakemberek — összesen kilencen — tanítják őket. Horváth György a lakatosmunkában szerzett három évtizedes tapasztala­taiból adogat át apránként a fiata­loknak. Lepsényi László a kovácso­lás, Szanyi János pedig a láng- és ívhegesztés rejtelmeibe vezeti be őket. ’1 “v'iÍ! Ez az iskola jól felkészíti az élet­re a növendékeket. Az első évben megtanulják a csapágyöntést és forrasztást, megismerkednek a mű­helyi szerszámgépeikkel. A gép- elem-géprajz tantárgy anyagának birtokában természetesen nem vál­nak műszaki rajzolókká, de lelsa­játítják a rajzolvasást. Nyáron egy­hónapos szakmai gyakorlaton vesz­nek részt. A második tanév sók érdekességet ígér. A traktorok, motorok, mezőgazdasági munkagé­pek működési alapelve és e gépek üzemszerű javítása — ez a trakto­ros-gépész szakma veleje. Minder­ről számos előadást hallanak, szem­léltető eszközt tekintenek meg és a tanultakat az iskola gazdag gépparkjának egyediem a gyakor­latban kipróbálhatják. A magyar mezőgazdaságban használatos minden erő- és munkagépnek két-két példánya megtalálható itt. Nagyon népes a traktorcsalád: R— 35-ös, G—35-ös, GS—35-ös, Hofferek- ből tizenkettő, Zetorból. négy, aztán: U 3-as univerzális traktorok, ma­gyar és szovjet lánctalpasok szol­gálják a szerelési és üzemeltetési célokat. Különféle ekék, fogasok, vetőgépek, kultivátorok. cséplőgé­pek, kombájnok szerkezetével a gép­műhelyben ismerkednek meg. Sőt, ellátogatnak majd az EMAG-ba és a Vörös Csillag Traktorgyárba is. A tanteremben ma még csak a szerszámok rendeltetését oktatják. A lakatos műhelyben pedig a kézmoz­dulatok begyakbroltaitását szolgálja a fém munkadarabok reszelése. 'Ezek a kezdeti lépéseit azon a két­éves úton, amelyet végigjárva a gondjaikra bízott gépeket nemcsak kezelni tudják, hanem meg is ja­víthatják az iskola mostani hallga­tói. így már érthető az intézmény névváltoztatása. A »hathónaposok« gépészeti ismereteket szereztek, a »kétévesek« pedig elsajátítják a traktoros-gépész szakmát. Kutas József Képek a böhönyei földművesszövetkezetről Másodszor hozott gyümölcsöt az almafa Takács B. József ádándi lakos udvarán jmásodszor hozott f,ér­mést a szentiványi almafa. A házigazda boldogan mutogatja a különlegességet, az egyik Hajtá­son hüvelykujjnyi ínagyságú gyü­mölcsök csüngnek. Beérésükre azonban már vajmi kevés re­mény van. Itt az ősz, s a hűvös­re forduló idő valószínűleg le­sodorja őket éretlenül. A szíves házigazda — aki ugyancsak benn van az őszben — a. másodszori almatermésből hosszú őszre ítél. Vajon bevál-e a jóslat? Szovjet államférfiak távirata a Kínai Népköztársaság vezetőihez Moszkva (TASZSZ). K. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke, N. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára és N. Bulganyin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke táviratot küldött Mao Ce-tungnak, a Kínai Népköztársaság elnökének, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsá­ga elnökének, Liu Sao-csinek, a Kí­nai Népi Gyűlés állandó bizottsága elnökének és Csou En-lajnak, a Kí­nai Népköztársaság Államtanácsa el­nökének, a Kínai Népköztársaság fennállásának 8. évfordulója alkal­mából. Gyűlés Moszkvában a Kínai Népköztársaság fennállásának 8. évfordulója alkalmából Moszkva (MTI). Mint a TASZSZ jelenti, szeptember 30-án este a szak- szervezetek házának oszlopcsarnoká­ban ünnepi gyűlést rendeztek a Kí­nai Népköztársaság kikiáltásának 8. évfordulója alkalmából. A történelmi évforduló jelentősé­gét Pavel Szatyukov, a Pravda fő- szerkesztője méltatta, majd beszédet mondott Li Hsziao, a Kínai Népköz- társaság moszkvai nagykövete. Lassan három .hete lesz, hogy a Böhönyei Földművesszövetkezet egy Zetorral és három pótkocsival gaz­dagodott. Húszezer forintot kellett ezért a járműért összeszedni a tag­ságtól. A kibocsátott célrészjegyek néhány rövid hét alatt elfogytak. Mindenki megértette, hogy milyen nagy szükség van a gépre. Az igaz­gatósági és felügyelő bizottsági ta­gok félévi itiszteáietdíjukat is föl­ajánlották, hogy minél hamarabb megérkezhessen a várva várt vonta­tó. A gépnek már az első napokban sok munkát tudtak biztosítani. Kü­lönböző terményeket, szénát szállí­tottak vele a vasútállomásra, molt pedig megkezdődik a tüzelő és a fa fuvarozása is. * * * Jó üzletet jelent a földművesszö- vetkezetnek a fával való kereske­dés. A község gazdái erdőrészükben kitermelt fájuk egy .részét maguk­nak tartják meg, a felesleget pedig eladják a szövetkezetnek. A fmsz pedig vevőt keres rá és továbbadja. Ebben az évben már a fával is ügyesebben kereskednek, mint 1956-ban. Akkor először felvásárol­ták a fát és utána ajánlották meg­vételre az érdeklődőknek, most ’vi­szont még jóval a favágások meg­kezdése előtt »felkutatták a piacot«, hogy megtudják milyen árunak van a legnagyobb keletje. lay az idén már 22 000 forint tiszta jövedelemre tettek szert a fakereskedéssel. Szál­lítottak a Mezőfalvai Állami Gazda­ságnak és különböző földművesszö- vetikezeteknek, most pedig nagy megrendeléseket küldött a hódmező­vásárhelyi mérleggyár, a dabasi, za- lavégi földművesszövetkezet és egy sor más érdeklődő. Egyesek bükk, gyertyán-, cser- és égerfát kérnek, másoknak a fenyő rönkre és rúdra, vagy akácrönkre van szükségük. Az igényeket ki tudják elégíteni, s a szállítás is gyorsabb, mert a munkát segíti az új Zetor. * * * — Ügyesek a böhönyei földműves­szövetkezeti tagok! — hallatszik többfelé a járásban. — Nemrég épí­tettek egy széffiporós rbéglaégetőt, s már az első »termés« jól sikerült, ha­mar elfogyott. Nemrégen újabb het­venezer nyerstéglát raktak be a ke­mencébe, de ezzel már nem tudják kielégíteni az időközben megnőtt igényeket. Ha egyszerre négyszáz- ezer téglát tudnának kiégetni, az is elfogyna egy fél nap alatt. * * * A Böhönyén megálló utas, ha be­lép a Vasboltba, az első pillanat­ban azt hiheti, hoigy egy város vas-műszaki szaküzletébe került. Nem csodálatos, hiszen ebben az üzletben olyan tömött polcok fo­gadják a vásárlót, annyi mindent le­het kapni, hogy könnyen összeté­veszthető a kaposvári vasbol’ttal is. Van bőven mezőgazdaságban hasz­nálatos szerszám, a favágáshoz nagyi űrész, szög, gazdasági gép, rádió, edény, Dongó-segédmotor, sőt még olyan szerszámkészletet js ta­lálhatnak a vásárlók, ami export­ra készül, de az ügyes üzletvezető, SzéLl József tudott szerezni belőle. Igaz, ez a fiatal szakember magát sem kíméli, ha arról van szó, hegy áru kell. Még ebédszünetben is be­szalad motorkerékpárjával Kapos­várra rendelni. Nem is panaszkod­hatnak az üzlet forgalmára. Más­fél évvel ezelőtt havonta még 90 000 forint körül volt a bevétel, ma már azonban csaknem mindig 220— 250 000 forirát * * * — Vannak hiánycikkek — mond­ja Baráth László, a textilbolt ve­zetője. f- Ezen azonban igyekszünk segíteni. Dolgoztatunk a helyi kis­ipari szövetkezettel is. Eddig példá­iul nem kaptunk rendesen fekete női félcipőt. Csináltattunk hát a cipész kisiparosokkal. Ebből most már ki tudjuk elégíteni az igénye­ket, s most férficipőket készítte­tünk. Segítségünkre sietnek a hiá­nyok pótlásában a szomszéd me­gyék textil-nagykereskedelmi vál­lalatai is. Nemrégen a nagykanizsai­ak ajánlottak árut. Vásároltunk is tőlük. Olyan cikkeket, amit a ka­posvári nagykereskedelmitől nem kapunk. Minden lehetőséget megra­gadunk az áruellátás javítására. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom