Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-09 / 236. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 236. szám. AKA 50 FILLÉR Szerda, 1951. október 9. A KÜZDÉST VÁLASZTJUK FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEINK ÉLETÉBŐL SCSERBACSOV: DOHÁNYON VETT KAPITÁNY LELKETLENKEDÜNK ? ŐSZI JELENTÉS A SZÁNTÓFÖLDEKRŐL ökörnyálak úszkálnak a levegőben, ma már nem elégszik meg akármi­lyen vetőmaggal. Bár igaz, hogy so­kan vannak még a maradiak, akik félnek minden újtól, akik azt mond­ják a legsilányabb tenyészértékű ve­tőmagra is, hogy az jó, mert az régi s az az övék, ám Somogybán ma nincs annyi nemesített vetőmag, amennyit ki ne cserélnének, őszi ár­pából az egész rendelkezésre álló nemesített vetőmag gazdákra lelt. A rozsvetőmag-csere a héten befejező­dik. Eddig nem tapasztalt nagy ke­reslet mutatkozik búzára. Az erede­tileg a megye számára bocsátott 285 vagonhoz még újabb nyolc vagont; kértek, s kaptak a megyei szervek. Az általános vetőmagcserére kijelölt marcali, siófoki járásokon kívül má­sutt is igénylik a nemesített Bánkúti búzavetőmagot. Göllébén, Bárdud­varnokon például 600—600 mázsa bú­zavetőmagot cseréltek. Kaposmérő- be négy és fél vagonnal kértek. Jó- néhány öreglaki, inkei gazda meg minden esztendőben kicseréli vető­magját. A legjobb propaganda ezek­nél a földművelőknél a kézenfekvő eredmény, az erősebb időjárási sze­szélyeket jobban bíró növényzet, s a bővebb termés. A jövő hét végéig ki­cserélődik az utolsó mázsányi búza­vetőmag is a megyében. Kísérleti parcellák A somogyjádi Augusztus 20 Tsz gabonatábláján hasznos kísérletet in­dítanak el az idei őszön. A kísérlete­zés célja: megtudni, milyen termés­növelő hatással vannak a különböző műtrágyaféleségetti a gabonára. Négy 3—3 holdas parcella szolgálja majd a kísérleti célokat. Az első parcella műtrágya adagja 100 kg szuperfosz­fát. A másodiké 250 kiló szupsríosz- fát lesz, a harmadiké 250 kg szuper­foszfát és 200 kg kálisó, míg a ne­gyedik parcellára az előbbi műtrá­gyákon kívül még 60 kiló, tavasszal kiszórandó pétisó is kerül. A kísérlet tehát elindul útiára s a jövő nyáron majd kitűnik, melyik parcella terem legtöbbet. Reggelenként fehér köntöst ölt ma­gára a mező, a sárga kukoricaszárak, barnálló szántások mellett immár zöldellő, parcellákat, táblákat is lát a határ járó ember. Itt az ősz, ezt jel­zi a hulló falevél, a hűvöses szellő, a kora esti alkonyat. A falusi em­berek egyik kezüket a javaik csűrbe, padlásra, verembe gyűjtésén, mási­kat meg a jövő esztendei aratás alap­jainak lerakásán tartják. A gazdák legfőbb parancsolója rhost is az a tö­rekvés, amely szinte vérébe ivódott a falusi embernek, s nem hagyja nyugton, amíg végezetlen dolog van a mezőn. Ám mi vagyunk a tanúi, hogy valami más parancsoló is sze­gődött a földművelők mellé: a tudo­mányos tapasztalás, a jobbnak a fel­ismerése. Az idei szeptemberben jó­formán senki sem sarkallta a parasz­tokat, hogy vessenek, használják ki az időt, s örömmel tapasztalhatjuk, hogy sokhelyütt már erős ősziárpa-, másutt meg rozsvetéseket hajlítgat a szél. A szeptemberi búzavetés sem volt azelőtt valami nagy divat, az idén százszámra lehetett ilyet lát­ni. A zamárdi Alkotmány Tsz-ben például az előirányzott 70 hold bú­zavetési területnek majdnem egyhar- madán a földben érte Október első napja a magot. Az eső után már ta­lán ki is dugta apró csíráit a búza- növényke. A 33 holdon elkészített magágy is bizonyára befogadta »-há­lóit«, s éppen ottjártunkkor azon rá­gódott a közgyűlés, hogy a többi 17 holdról is a leggyorsabban lekerüljön az elővetemény: a kukorica, s lehes­sen vetni a búzát. Az Alkotmánynak már van gabonatermesztési tapasz­talata. A tavaly is idejében vetett 72 holdnyi búzájukból átlagosan 13,50 mázsás termést aratták. 293 vagon minőségi búza-vetőmag Jelentős számú somogyi termelő Folyamatonan szállítják a cukorrépát. A búsának többit mint egyharmada a földben van Interjú Szabados Dezsővel, a Cukorgyár! Célgazdaság f őagr onó musával A Kaposvári Cukorgyár Célgazda­sága 4734 holdon folytat szántóföldi növénytermelést. A minap beszélget­tünk Szabados Dezső főagronómussal az, őszi munkákról. — Mennyi répát termeltek az idén? — Gazdaságunk cukoripari célo­kat szolgál. Földjeink egyötödén ré­paféleségeket — cukorrépát, dug- ványrépát, répamagot —■ termelünk. Időben hozzáfogtunk a cukorrépa ■ felszedéséhez, s vontatóink pedig hordják a cukornak valót. Két hét alatt 207 vagonnyi cukorrépát szál­lítottunk be a gyárba. Folyamatosan szállítjuk a még, várható 150 vagon­nyit is. — Hány holdon vetettek őszieket? — Eddig földbe tettük 302 holdon az őszi árpa, 52 holdon az őszi zab, 92 holdon az őszi takarmánykeverék és 450 holdon a búza vetőmagját. Október 25-ig befejezzük a búza ve­tését mind az 1212 holdon. — Milyen elővetemény után és mi­lyen agrotechnikai eljárással elő­készített földbe kerülnek az ősziek? — Veiésforgónk lehetővé teszi, hogy minden növényféleségnek meg­felelő földet válasszunk ki. Az őszi kalászosokat például borsó, lóhere, lucerna, maghozó répa és cukorrépa után vetjük. 470 holdas borpóföldünk ekét nem látott, hanem négy-öt na­ponként, összesen mintegy tízszer megjárattuk kultivátorral, tárcsával, így porszerű, morzsalékos talajt ka­punk, amelybe október hónapban — akár van eső, akár nincs — vethet­jük a búzát. Száz kilogramm szuper­foszfátot munkáltunk be minden holdnyi földbe, ezenkívül csak a bor­só és a pillangósok földje nem ka­pott 50—50 kiló pétisót, 200 hold ki­vételével készen van az őszi vető­ágy, a visszalévő terület is csupán tárcsázásra vár. Időben elkészülünk vele. — Mennyi gabonát takarítottak be a nyáron? — Árpából 316 holdon átlagosan 18,38 mázsa termett. Búzát mintegy 1200 — pontosan: 1176 holdon ter­meltünk. A tervezett 11,20 mázsással szemben 13,30 mázsa volt a holdan- kénti átlag. Megemlítem, hogy egyes helyeken 17 mázsát adott a búza holdja, s 10 mázsánál kevesebb szem­termésünk egy-egy hold búzaföldön nem volt. összesen 156 vagonnyi bú­záról adnak számot cséplési ered­ménylapjaink. Az ország kenyérel­látásába mégsem szóltunk bele en- neik zömével: csaknem 110 000 mázsa minőségi búzavetőmagot adtunk át a TV-nek. Jövőre még több acélos bú­zát akarunk termelni, ezért emeltük meg 37 holddal a vetéstervet — mondta befejezésül Szabados Dezső. Készüljünk fel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésére Negyven évvel ezelőtt, november 7-én a világ egy- harmadán győzött a munkásosztály, létrejött a dol­gozók hatalma. E. győzelem során szabadult fel 1.945-ben a magyar dolgozó nép és jöttek létre a népi demokráciák. A dolgozók lerázták magukról a kapitalista elnyomást, az embertelen kizsákmányolást. A szocialista forrada­lom győzelme nyomán fellángolt a gyarmati elnyomot­tak szabadságharca. Ez az imperialista gyarmati rend­szer szétesését, a haladás erőinek győzelmét jelenti. Ezért a világ dolgozói, közöttük a magyar mun­kások minden évben megünneplik a történelmi év­fordulót. A magyar dolgozók 1945. óta minden évben szabadon ünnepelték meg november 7-ét. Az ellenforradalom a munkásosztály hatalmát, a proletárdiktatúrát, a szocialista vívmányokat akarta megsemmisíteni, amelyeknek kiindulópontja, alapja a Szovjetunió létrejötte, a munkásosztály, a dolgozó nép alkotó munkája. Az ellenforradalom időszakáiban a Szovjetunió által adott segítség igazolta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülötte sohasem hagyja cserben más országok munkásosztályát. Nekünk, szervezett dolgozóknak úgy kell meg­ünnepelnünk november 7-ét, hogy segítjük az ország gazdasági és politikai rendjének megerősítését, meg­szilárdítását. E történelmi eseményt megyénk szervezett dolgo­zói szocialista munkaversennyel ünnepük meg. A ver­seny-célkitűzések segítsék elő a vállalatok gazdasá­gos termelését, az évi tervek teljesítését, az anyagte- karékosságot, a selejt és az önköltség csökkentését, a minőség javítását. Az üzemi bizottságok világosítsák fel a dolgozókat az előttünk álló feladatokról. Ennek, érdekében fel kell használni a termelési tanácskoaá- sokat, biztosítani keli a vállalások teljesítésének fel­tételeit, gondoskodni kell a vállalások értékeléséről, a vállalásokat teljesítő dolgozók anyagi és erkölcsi ju­talmazásáról. Helyeselnénk, ha a szakszervezetek a pártszerve­zetekkel közösen találkozásokat szerveznének azokkal a régi elvtársakkal, akik részt vettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban. Szakszervezeteink színvo­nalas kultúrműsorokkal, felolvasásokkal tegyék fe­lejthetetlenné november 7-ének méltó megünneplé­sét. Az orosz munkásosztály győzelme változást hozott egész dolgozó népünk anyagi és kulturális, szociális körülményeiben. Törvények védik a dolgozók érdekeit. Üzemekben, intézményekben mindenütt biztosítják a munka feltételeit, és életkörülményeit. Szervezett dolgozóink érezzék át azt, fyogy nincse­nek kiszolgáltatva a munkáltatók önkényeinek, hogy ők a hatalom birtokosai. Fejezzék ki hálájukat, szere- tetüket, felszabadítónk, segítőnk, barátunk, a Szov­jetunió — az egész nemzetközi proletariátus iránt. HEGYI JÓZSEF SZMT-litkár Felhívás Somogy megye pádagógusaiho Óvónők! Tanítók! Tanárok! Az idén ünnepeljük 40. évfordulóját annak, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 1917. november 7-én megteremtette a világ első proletár államát. Ez az évforduló mindig jelentős esemény volt a szocializmusért küzdő népek és társadalmi osztályok köré­ben, mert ez jelentette a példát, amit követve megszűntethető a kizsákmá­nyolás és megvalósítható az elnyo­mottak nagy álma: a kommuniz­mus. E példa a kizsákmányoltaknak erőt adott a jobb életért való küzdés­ben, a népi demokratikus országok dolgozóinak pedig nagyobb lendüle­tet ahhoz, hogy mielőbb felépítsék új társadalmi rendjüket. Az idei évforduló számunkra még az eddigieknél is jelentősebb. A 40. évfordulónak a kerek számon kívül az ad különös jelentőséget, hogy nem kis mértékben a 40 év előtti forrada­lom példáján fellelkesülve győztünk az ellenforradalom erői felett; hogy az ellenforradalom maradványai el­len folyó gazdasági, politikai és ideo­lógiai harc közepette ünnepeljük és nem csupán megemlékezünk a szo­cialista forradalomról, hanem egyút­tal demonstrálni is akarjuk elszakít­hatatlan baráti Kapcsolatainkat a Szovjetunióval. Az idei évfordulón meg akarjuk mutatni, hogy nem va­gyunk hűtlenek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomhoz, követjük pél­dáját tűzön-vízen keresztül, s nem hagyjuk megsemmisíteni proletár ál­lamunkat. Az évforduló méltó megünneplésé­hez nagy mértékben hozzá tudnak já­rulni a városi és falusi pedagógusok önzetlen, lelkes munkájukkal, amely­nek nem egyszer tanúi voltunk. Ezért fordul most a Pedagógusok Szabad Szakszervezetének Somogy megyei Területi Bizottsága a megyében mű­ködő óvónőkhöz, tanítókhoz és taná­rokhoz: ki-ki a maga lakóhelyén te­vékenyen vegyen részt az előké­szítő bizottságok munkájában, segít­sen a rendező szerveknek színvona­las program kidolgozásában és meg­valósításában. A szakszervezeti bi­zalmiak segítsenek a tanügyigazgatá- si és ifjúsági szerveknek az iskolai ünnepségek előkészítésében. PEDAGÓGUSOK!. A mi munkaterületünk az iskola, feladatunk szocialista világnézetű em­berekké nevelni a ránk bízott gyer­mekeket. El kell érnünk, hogy az év­fordulóról ne csak egy ünnepség ke­retein belül emlékezzünk meg, ha­nem már mostantól kezdve tartsuk ébren tanulóinkban az érdeklődést a nagy forradalom iránt, s november 7-e után is neveljünk állandóan a pro­letár haza szeretetére, a proletárfor­radalmak hagyományainak ápolására. Csak ígv nevelhetünk olyan nemze­déket, amely nemcsak örökli tőlünk a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelme következtében létrejött proletár hazát, hanem meg is véch, ezt azok ellen, akik létére törnek. Mert ezt a tanulságot kell levonnunk a 40. évfordulón. Jórészt rajtunk múlik,hogy ez sike­rül-e. Bizonysága lesz majd ennek a november 7-i ünnep is. Előre hát a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 40. évfordulójának méltó megün­neplésére. Pedagógusok Szabad Szakszervezote Somogy megyei Területi Bizottsága jedésű községbe második italbolt is£_ szükségeltetik. Beruházásból eddig nem futotta, de ha a szuiokiak na­gyon akarják és összefognak, mégis megépülhet a második italbolt. A részjegy-emelésre fizetett forintokat a földművesszövetkezet beruházd-^ sokra fordíthatja, tehát ha a szulo-n kjaknak az a kívánságuk, hogy fo-ű rintjai'kból italbolt legyen, akkor az^ eddigieknél fokozottabb mértékbenű támogassák újabb részjegyekkel afl szövetkezetét. m Terv a téglagyári kolóniák rossz lakásainak újjáépítésére A téglagyárak dolgozóinak legna­gyobb része a gyári kolóniákon él. Az Építésügyi Minisztérium tégla­ipari igazgatóságához tartozó gyárak­nak körülbelül 3500 kolonizált laká­sa van. 600—700 lakás még a tőkés világban épült, nagyrészt istállókból, színekből, raktárakból és egyéb mellékhelyiségeikből. Körülbelül 3000 lakás szoba-konyhás, több mint 400 pedig csupán egyetlen helyiségből áll. A téglaipari igazgatóság évi 3 mil­lió forintot fordít a 3500 lakás kar­bantartására és felújítására. Az ösz- szegnek legnagyobb részét a tőkés időkből származó lakások emésztik fel, mégsincs látszatja, mert a javí­tásokat évről évre meg kell ismétel­ni. A tarthatatlan állapot megszün­Lesz-e Szilikon második italbolt? t § A kórház portása így igazított A nagy lélekszámú és nagy kitér-g útba:-------1+ i- ■ -Az Egészségügyi Szakiskola,. j obbra, a harmadik épületben ta­lálható. öreg, egijameiletjes ház. Valamikor — úgy mondják több mint száz esztendővel ezelőtt — ez volt a kór­ház első és egyetlen épülete. Ma műemlék, s kívülről nagyon el­hanyagolt. Belül azonban minden csillog, ragyog a tisztaságtól. A fo­lyosó, a társalgó, az ebédlő, a háló­szobák, s a tanterem, ahol ötvenöt férőhely van. Éppen annyi, ahány fiatal lány felvételt nyert a most meginduló gylermekápoló és gon­dozónői tanfolyamra. A kaposvári kórházban már 1947 óta — éppen tíz esztendeje — folyik szakoktatás, nővérképzés. Felnőtt betegek ápolására és egészséges gyermekek gondozására tanították itt a »’növendékeket«. — Ilyen tanfolyam, mint ez lesz, azonban még nem volt soha — mondja Bihari Lászióné, az iskola igazgatója. — Az egészséges gyer­mekek gondozásán kívül beteg cse­csemő ápolásra is tanítjuk ettől az évtől kezdve e tanfolyamok hallgatóit. Igaz, egy esztendővel meghosszabbítja a tanfolyam ide­jét, de nagyobb tudást is nyújt. Ezelőtt az ilyen tanfolyam ta­nulói nevelést, ápolást, bölcsődei szervezést és élelmezéstant tanul­tak, most ehhez kór-, gyógyszer- tan, a beteg csecsemő általános gyógyítási tana, valamint belgyó­gyászati és sebészeti ismeretek is jönnek. ÖTVENÖT FIATAL LÁNY tetése érdekében elhatározták, hogy. a 3 millió forint ‘ésszerű felhaszná-^ lásával a jövőben a lakásokat gaz­daságosan és korszerűen újítják felij Az életveszélyes és tartósan nem ja-i vítható épületeket lebontják. Az új-J jáépítésnél a lakásokat lehetőleg ki-: telepítik a gyár területéről. Az igazgatóság számítása szerint af felújítást saját munkaerővel lakáson­ként 40—50 ezer forintból el leheti végezni. Ez évente 70—75 lakás fel­újítását jelenti és így 6—7 év alatt? minden téglagyári rossz lakás újjá-J épülne. Amint a Pénzügjuniniszté- rium enegedélyezi a felújítási hitel í felhasználását újjáépítési célra,? nyomban hozáfognak a terv megva-| lósításához. A tanítás még nem kezdődött el. A lányok ismerkednek új kör­nyez tűkkel, a várossal, s mind­egyikük alapos egészségügyi vizs­gálaton esik át. Néhány nap múlva azonban indul a komoly munka. Egyelőre négy héten keresztül ápolástant tanulnak, próbababákon végzik el a kötelező gyakorlato­kat, a pályázást, fürdetést. Ezután 8 hétig a kórtermekben gyakor­lati munka következik, s csak ak­kor dől el végérvényesen: kit tar­tanak megfelelőnek a továbbtanu­lásra. 120-an jelentkeztek a Megyei Tanács felügyelete alatt működő szakiskolára. Közülük került ki ez az ötvenöt, többségében somogyi lány, akik már egész jól összeis­merkedtek egymással, s rövidesen tanárjaikkal is. A szaktárgyakat orvosok tanítják, az ápolástant vé­dőnőktől sajátítják el. Két szakmai óra után egy óra időt a visszakérdezésre szánnak az iskolában. Jó szakembereket akarnak itt ne­velni a hallgatókból, hogy két esz­tendő után, a most tanulni kezdő lányok is olyan hasznos kórházi dolgozók legyenek, mint az eddig végzettek, akikről mindenütt csak a dicséret hangján szólnak. Ebben nem is lesz hiba. Az öt­venöt fiatal lány az ódon épület­ben tele van tudásvággyal, hisz kö­zülük sokan már szakképzetlenül is dolgoztak bölcsődékben, foglalkoz­tak gyermekekkel, s így szívesen tanulnak, s szeretni fogják szak­májukat: a kis emberpalánták gon- dozását, ápolását. — ger —*

Next

/
Oldalképek
Tartalom