Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-31 / 255. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1957. október 31. SÍK Endre felszólalása az ENSZ-közgyűlés bözópkeieti vitájában New York. Sík Endre, a magyar külügyminiszter első helyettese felszólalt az ENSZ közgyűlésének hétfői plenáris ülésén a szír küldöttség által benyújtott panasz vitájában. A szír küldöttség javaslata körül nagyarányú ködösítésnek vagyunk tanúi — kezdte felszólalását Sik Endre. — A javaslatot nyíltan senki sem ellenzi a küldöttek közül, legalább mostanáig egyetlen ellenvetés sem hangzott el magával a javaslattal szemben. Mi az oka annak, hogy bár mindenki helyesli, a közgyűlés mindez- ideig mégsem küldött ki bizottságot? A bizottság kiküldésénél! titokzatos akadálya van. Ennek az akadálynak takargatását szolgálta Lodge úr beszéde is. Mi az akadálya a bizottság kiküldésének? Az, hogy az Egyesült Államok kormánya látszólagos (helyeslése mellett mindent elkövet, hogy — ha lehet — elhárítsa a közgyűlés különleges bizottságának kiküldését. Miből látszik ez? — tette fel a kérdést Sik Endre. — Egyrészt a közgyűlés ülésének halogatásából — állapította meg, s emlékeztetett arra. hogy milyen mesterkedésekkel igyekeztelc megakadályozni a szíriai panasz tárgyalását. Sik Endre kifejtette véleményét a •közvetítő javaslatokról. A török kormány válaszáról a szíriai kormány október 8-i levelében előadott panaszaira ezután részletesein idézte az amerikai lapok és folyóiratok cikkeit, majd megállapította: A nemzetközi békénél! tett szolgálatot a szíriai kormány azzal, hogy nem engedte a közgyűlés elől félretolni panaszát, mert így a közgyűlésnek módjában lesz látni az igazi okot, amely veszélyezteti — egyre nagyobb mértékben — a népek békés egymás mellett élését. Sik Endre a továbbiakban a következőket mondotta: Lodge úr itt elhangzott beszédében kísérletet tett arra, hogy a feszültségért a szíriai kormányt és a Szovjetunió külügyminiszterének, Gro- miko úrnak itt elhangzott beszédét tegye felelőssé. Ezzel akarta elterelni a figyelmet arról a tényről, hogy a mai nemzetközi életnek az amerikai külpolitika új és a békére minden eddiginél veszedelmesebb szakaszával kell számolnia. Ez a szakasz nem most kezdődött. A Szíria elleni összeesküvés ennek egyik kiemelkedő és rendkívül súlyos fejleménye. De ennek az új szakasznak a jelei már korábban is világosan látszottak. Megmutatkoztak ezek már a leszerelési albizottság londoni tárgyalásainak idején. A helyzet megvilágításához segítséget nyújt egy közelmúltban megjelent politikai irat. A Times szerint washingtoni vezető körökben ez most a legolvasottabb könyv. Címe: »•Nukleáris fegyverek és külpolitika«. írója: Henry A. Kissinger, aki mint tudjuk, a második világháború alatt a katonai biztonsági ügyeik szakértője volt, most pedig az Egyesült Államok vezérkari főnökének politikai tanácsadója. A. könyv részben tükrözi, részben sugalmazza és propagálja az Egyesült Államok katonai vezetőinél! elméletét és nem kevesebbet mond, mint azt, hogy ha az Egyesült Államok el akarja érni céljait a Szovjetunió rovására, akkor •késznek kell lennie arra, hogy általa választandó helyen és általa meghatározandó arányokban kis háborúkat vívjon. Itt van a török—szíriai probléma gyökere és ez a veszély nagy arányait is mutatja. A kis háborúk terveinek ilyen embertelen propagálása már önmagában is bűn az egész emberiség ellen és még Inkább az, ha tudjuk, hogy az aránylag kis tűzzel játszók, tulajdonképpen nagy tűzre számítanak, mer ők is tudják, hogy a kis háborúból világháború, a világháborúból atomháború lehet. Ez az elmélet lett úrrá az Egyesült Államok külpolitikájában. Az amerikai külpolitika békét veszélyeztető új szakasza már kormánynyilatkozatokban is tükröződik. A NATO- államok meghirdetett magasszintű párizsi konferenciájának terve újabb világos bizonyítéka annak, hogy az Egyesült Államok külpolitikai irányítói nem a békés egymás mellett élést keresik. A magyar küldöttség szükségesnél! tartotta felhívni a közgyűlés figyelmét erre a nagy veszélyre azért is, mert egy-két felszólaló azzal is igyekezett elterelni a közgyűlés figyelmét a tulajdonképpeni veszélyről, hogy a Szíriával kapcsolatos mostani fejleményeket hamis párhuzamba állította a múlt évi magyar- országi eseményekkel. Ebben a vonatkozásban csak egy megjegyzésem van. Ha van párhuzamosság a szíriai és magyarországi fejlemények között, akkor ez nem abban található meg, amit Lodge úr és például a kubai küldöttség vezetője ki akart mutatná. A párhuzam a következőkben áll: a magyarországi ellenforradalmat is a nemzetközi és a helyi reakció készítette elő és irányította, mint a Szíriában leleplezett összeesküvéseket. A magyar- országi ellenforradalom mögött is nyugati katonai beavatkozás lehetőségének árnyéka és ezzel kapcsolatban a külföldre szökött politikai kalandorok kormányalakításának reménye rejtőzködött, mint ahogyan a török csapatösszevonás és a Szíria- ellenes összeesküvés mögött is az isztambuli szíriai kalandorok ellenkormányának ábrándja rejlik. Magyarországon is a világbéke forgott kockán, mert az ellenforradalmi események alatt már megindult a szomszédos országok elleni támadás propagandája. Magyarországon a szabadságszerető népek összefogása fájdalmas áldozatok árán segített elkerülni a még nagyobb szenvedések, esetleges világkatasztrófa kibontakozását. Szíriában hasonlóképpen nemcsak Szíria népének biztonsága forog veszélyben, hainem a nemzetközi béke is. Szíriában megvan a remény arra, hogy a békeszerető népek együttes erőfeszítései megmenthetik a szíriai népet a véráldozatoktól, támogathatják az arab népek szolidaritását és megelőzhetik a világméretű összecsapást. Ha van azonosság a szíriai és magyarországi események között, akkor ennyiben van. Szíria biztonságát és a nemzetközi béliét súlyos veszély fenyegeti. Az ENSZ azonnali intézkedései hozzájárulhatnak a fenyegető helyzet rendezéséhez. A magyar delegáció támogatja a szíriai küldöttség javaslatát és kéri a közgyűlést, hogy — amilyen gyorsan csak lehet _— hozzon határozatot a török—szír határon uralkodó helyzet azonnali kivizsgálására és arra, hogy a lehető leghamarabb jelentést terjesszenek a közgyűlés elé — fejezte be felszólalását a közgyűlés plenáris ülésén Sik Endre, a magyar külügyminiszter első helyettese. * * * New York (AP). Az ENSZ-közgyűlés kedden folytatta a közép-keleti vitát. A vitában felszólalt Gromiko szovjet külügyminiszter, valamint Bittar szíriai külügyminiszter, majd az ülést szerdára elnapolták. A magyar küldött felszólalása a Vöröskereszt kormányzó tanácsának ülésén Társaságok Ligája Uj-Delhi (MTI). Október 28-án Uj- Deihiben megnyílt a Nemzetközi Vöröskereszt XIX. konferenciája. A •konferencia a Nemzetközi Vörös- kereszt történetében első ízben választott nőt elnökévé, Amtrit Kaur asszony személyében. A Vöröskereszt Társaságok Ligájának Uj-Delhiben október 26-án tartott k o rmán y zó tanác si ülésén Kárpáti József, a Magyar Vörös- (kereszt főtitkára felszólalt az illegálisain külföldre távozott magyar állampolgárok hazaitelepítésének kérdéséiben. Kifejtette, hogy 'a disz- szidensek zöme a megtévesztő propaganda hatására hagyta el hazáját, visszatérését az egyes befogadó országok és a táborokban felügyeletet gyakorló hatóságok, valamint az egyoldalú, felelőtlen propaganda aíkadályozza. Hangsúlyozta, hogy minden Vöröskereszt Társaság elsőrendű feladata a hazatelepítés _ elősegítése. Sajnálatosnak minősítette, hogy a Liga szem elől tévesztette ezt és ehelyett előmozdította a hazájukból eltávozottak, távoli országokba szállítását. Kárpáti József beszédének végén határozati javaslatot nyújtott be a szüleik nélkül illegálisan külföldre távozott kiskorú gyermekek mielőbbi hazatelepítése érdekében. CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Ma este 7 órakor Nov. 3-án, vasárnap délután 5 órakor Nov. 7-én, csütörtökön este 7 órakor SCSERBACSOV: KÁLMÁN: MARICA QRÓFNŐ Nagyoperett 3 felvonásban. dohányon vett krpitány Nagyoperett 3 felvonásban. Jegyek előre válthatók, szelvények beválthatók a színházi jegyirodában, Május 1 u. 23. Telefon: 11—03. A holdbébi „apjának" cikke a Pravdában Moszkva (MTI). A Pravda keddi száma közli L. I. Szedov akadémikusnak, a holdbébi »apjának« »Fontos lépés az űrhajózás fejlődésében« című cikkét. A mesterséges hold felbocsátása fontos lépés az emberiség kultúrájának fejlődésében — írja cikkében Szedov. — Kinyílt a világűrbe vezető ajtó, megkezdődött a kozmikus •repülés korszaka. A szovjet tudósok előadásokat tartattak Barcelonában a mesterséges hold élettartamáról, vizuális megfigyelésének szervezéséről, a kozmikus sugárzásnak a mesterséges hold segítségével történő megfigyeléséről és a holdba repülés problémádról. Átnyújtották a kongresszusnak a szovjet fizika eredményeiről, a kozmikus repülés problémáiról szóló kétkötetes gyűjteményt is. A kongresszus a szövetség egyik hivatalos nyelvévé tette az orosz nyelvet. »Külföldi kollégáimat igen meglepte a mesterséges hold súlya — írja a továbbiakban Szedov. — Az amerikaiak régebben bejelentettéi!, hogy első mesterséges holdjuk körülbelül tíz kilogramm súlyú lesz, a közeljövőben valószínűleg nem tudnak ennél súlyosabbat felbocsátani. Sokan kérdezték tőlem: Nem (történt valami hiba a közlemény fordításában? Talán nem 83,6 kilogramm a mesterséges hold súlya, hanem 8,36 kilogramm? Sokszor megkérdezték tőlem, mennyi ideig kering a mesterséges hold a föld körül, s minden alkalommal elcsodálkoztak, amikor elmondottam, hogy minden valószínűség szerint meglehetősen sokáig. A mesterséges hold iránt külföldön megnyilvánuló rendkívüli soha nem látott érdeklődés nem csupán a szenzációval magyarázható — állapítja meg a cikk. A laikus közvélemény előtt világossá vált, hogy a Szovjetunióban jelentős tudományos esemény ment végbe, amely az önfeláldozó kollektív munka gyümölcse, s ez az esemény áldásosán hozzájárul a világ tudományának fejlődéséhez. A mesterséges hold folytatja a földkörüli útját. Megtettük a kozmikus repülés fejlődésének első lépését —, de ez csak a kezdet. A soron következő feladat: sok mesterséges holdat felbocsátásé, igen sok műszerrel, megfigyelések céljára. Meg kell még oldani a mesterséges hold visszatérésének nehéz féladatát. Felmerül az élőlényeket szállító műhold fellövésének problémája és napirendre kell kerülnie a hold utazás, illetve a holdról történő felszállás és a földre való visz- szatérés kérdésének is — fejezi be cikkét Szedov akadémikus. MELYIK FILMBEN LÁTTA ? A szovjet film ünnepe Lapunk október 26-tól 4 hétig minden számában közli egy szovjet Színész, vagy színésznő számmal megjelölt fényképét. Egyidejűleg közöljük a képpel azonos számú megfejtési szelvényt is. A négy héten át közölt szelvényeket vágja ki és kitöltve gyűjtse össze. A 24. szelvény után valamennyit együtt küldje be a megyei Moziüzemi Vállalathoz, (Kaposvár, Május 1 u.). Figyelem! Csak a lapból kivágott szelvény érvényes. Nyeremények: I. díj: 100 darab - mozijegy-szelvény. képrejtvény pályázata II. díj: 80 darab mozijegy-szelvény. III. díj: 40 darab mozijegy-szelvény. IV. díj: J0x20 darab mozijegyszelvény. V. díj: 50x10 darab mozijegy-szelvény. A mozijegy-szelvények beválthatók 1958. december 31-ig a megye minden filmszínházában, bármely filmhez. Beküldési határidő: 1957. november 30. Értékelés: 1957. december 31-lg. A nyertesek neveit a lap közli. A szovjet film ünnepe képrejtvény pályázata ! | A színész neve: * t ! Melyik filmben j látta: i A beküldő neve : és címe: : Várható időjárás Az enyhe idő tovább tart. A Skóciát elárasztó hideg, sarkvidéki eredetű légtömegek gyorsan haladnak dél felé s hatásukra a La Manche csatorna környékén isimét élénk ciklon-tevékenység van. Várható időjárás csütörtökön estig: kevés felhő, csapadék nélkül. Párás, a reggeli órákban, elsősorban a Dunántúlon ködös idő. Gyenge délkeleti légáramlás. Az enyhe idő tovább tart. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 14—17 fok között. k^ázdfrriylia Emlékezünk 35 ÉVE, hogy a híres egri vár Bebek-bástyájának annyi hős magyar vérrel és verejtékkel átitatott földje magába fogadta a honvédő hazaszeretet csodálatos tollú bajnokát, az Éger-vár történetét halhatatlanná tevő nagy írót: Gárdonyi Gézát. Róla emlékezünk most — mint somogyi hajtásról, somogyi pedagógusról. Gárdonyit nagyon erős szálak fűzik Somogy megyéhez: anyai ágon tősgyökeres somogyi származású. Apja (Ziegler Sándor, Kossuth fegyvergyárosa) a világosi fegyverletétel után sokáig bújdosik, majd mint gépész gőzmalmokat szerel. így vetődik el a Somogy megyei Szöllősgyörökre is, ahol megismerkedik egy jómódú paraszt szép leányával: Nagy Te- rézzel. A.z ismerkedésből szerelem, a szerelemből nagy hercehurca után házasság lett, és ezután már ketten, de nemsokára többen vándorolnak az országban. Közben vissza-visszatémek Szöllősgyörökre — erről tanúskodik több Ziegler-sír is a györöki temető gyermeksírjai között. A középiskolás Gárdonyi Géza messze földeken végzi iskoláit: Sárospatakon, Budapesten, majd a tanítóképzőt Egerben, de soha nem feledi el a szép somogyi lankákat, a Balaton túlsó partjáról Györökrp is átkéklő csodálatos panorámát. A nyári szünidőt hol is tölthetné másutt, mint mindig kedves falujában Győrökön, ahonnan át-átrán- dul rokonlátni Tátiba, Kölesére is. Ahogy elvégzi a tanítóképzőt — mielőtt állásba menne — Szöllős- györökön színdarabot rendez, de az utána következő bálba már nem megy el; nincs pénze, apja már meghalt, anyja varrásból tartja el családját. Az első tanítói állást anyja szerzi neki — természetesen Somogybán: Karúdon. Itt kántor-segédtanítói állást tölt be kevés fizetésért. Sokat koplal, télen is fűtetlen szobában lakik. Érthető, hogy »átkozott községinek nevezte Karádot. A nyomor azonban nem töri le a gyermekek és a falusi nép iránt érzett szeretetét. Mi más lenne alkalmasabb bizonyíték erre, mint Az én falum című bájos elbeszélés gyűjteménye, melynek minden darabja Gárdonyi falusi tanítóskodásából ihletődött. Karúdon ismerte meg a mindenki által kedvelt gyermek alakjait, akiket írásaiban halhatatlanná tett: Tabi Jóskát és Kovács (Vas) Rozikát. E két gyermeknél kedvesebb aligha van a magyar irodalomban. Vasárnaponként, amikor csendes az iskolá környéke, öreg parasztoknak tart előadást a föld forgásáról-, más népek életéről. Közben verseket ír (pl. A karádi fasorban), udvarolni jár Tabra a postamester lányának, új verset ír a nyomorról az iskolai szekrény ajtajának belső lapjára. De hamar elég a nélkülözésből. Elég Karúdból! El aJmr menni, de Somogybán szándékozik maradni. Lengyeltótiban, Tabon, öreglakon próbálkozik tanító lenni — sikertelenül. Kénytelen távolabb menni, más megyében szerencsét próbálni. így kerül Devecserbe, Sárvárra és Dabronyba, majd végleg megunja a hányattatást, a falusi tanítók nyomorúságos életét, elmegy újságírónak Győrbe. Mint újságíró is elsősorban a tüfiítók megbecsüléséért száll síkra. A --Tanítóbarát--ban írja: »Nem akarunk a társadalom nyomorultjai lenni, mert mi neveljük a népet, a nemzetet, a mi fáklyánk hinti a szellemi világosság első sugarait.« Mint újságíró, később pedig mint az ország által csodált híres regényíró, sohasem feledkezett el kedvelt tartózkodási helyéröl, So- mogyról, ahová ezer szállal fűzte a boldog múlt, nem feledkezett. el eredeti »mesterségéről« sem, a tanítóságról, még egri magányában sem. GÁRDONYI GÉZA igaz tanítónak bizonyult egész életében: egy egész nemzetet nevelt a szülőföld, a magyar haza, a dolgozó ember, a természet szeretetére, egy egész nemzetet tanított meg a szép magyar nyelv csodálatára. Az egri Bebek-bástyán »Csak a teste« van éltemetve, szelleme ma is Icözöt- tünk él halhatatlan műveiben, az Egri csillagokban, a Láthatatlan emberben, Az én falumban és a többiekben, melyek ma is kedvűéit és igen hasznos olvasmányok. VÁRKONY1 IMRE
