Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-24 / 249. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ’^POSl^

Somogyi Néplap

____________AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA__________

X

IV. évfolyam, 249. szám. ÁRA 69 FILLÉR Csütörtök, 1957. október 24.

rirr • i hiti i iiii w—»■w rraiim“? iriim iiti iiii ■ iiiiwiiriiMiniiRrrTranRRrwMriiiRRRBRfWiinn,irMfr«rmiTiiiiiFmM,,iMMfnMff‘*T

MEGKEZDŐDÖTT AZ ENSZ- KÖZGYŰLÉS SZÍRIÁI VITÁJA

AZ ADÓFORINT A NÉP PÉNZR

BALATONBOGLARI TERVEK ÉS GONDOK

KITŰNŐRE VIZSGÁZOTT A KAPOSVÁRI ÖKÖLVÍVÁS

A párt és a párton kívüliek közötti elszakíthatatlan, szoros kapcsolat alapja — a kölcsönös bizalom

Kádár János felszólalása a Hazafias Népfront országos tanácsának ülésén

Kedden az Országházban folytatta munkáját a Hazafias Népfront országos tanácsának ülése. Az ülés elnökségében helyet foglalt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Apró Antal, a Hazafias Népfront országos tanácsának elnöke, Kállai Gyula művelődésügyi miniszter és Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Darvas József, Harrer Ferenc, Szabó Pál, a Hazafias Népfront országos tanácsának alelnökei. A tanácskozás második napján részt vett az ülésen Kádár János, a kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Hazafias Népfront országos tanácsának tagja.

A tanácskozást az elnöklő Harrer Ferenc nyitotta meg. Folytatódott a vita az országos tanács elnökségének beszámolója és a felhívás-tervezet felett. Elsőnek Vass Istvánná szólalt feli

Gállá Ernő felszólalása után Nagy Dániel a népfront-mozgalom szélesítése érdekében a községek, városok, tanyaközpontok legkiválóbb, tekintélyes embereinek összehívását javasolta. Szólt a népfront-bizottságok feladatairól a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Helyeselte az olvasó- és gazdakörök új életrehívásátt Wild Frigyes az ország mintegy félmilliónyi nemzetiségi dolgozóját képviselő nemzetiségi szövetségek üdvözletét tolmácsolta. A nemzetiségi dolgozókat őszinte öröm tölti el azért,

Szünet után Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Hazafias Népfront országos tanácsának tagja szólalt fel. A többi között a kővetkezőket mondotta:

I— Teljes meggyőződéssel vallom — és ez a Központi Bizottság véleménye is —, hogy a Hazafias Népfront-mozgalom a múlt évi októberi események hatásaként erősödött és felfelé fejlődőben van. Ez véleményem szerint teljesen logikus és normális is. A Hazafias Népfront- mozgalomban korábban tömörült emberek között nézeteltérések merültek fel az 1953-as évet követően. A múlt év októberében az imperialisták által támogatott ellenforradalmi felkelés időszakában azonban — amikor a nemzed lét és a népi haza fennmaradása került veszélybe — teljesen törvényszerű hogy pártállásra tekintet nélkül gyorsan tömörültek mindazok, akik a haza és a nép boldogulását óhajtják. Ez valóságos, az életben végbement tömörülés, amely múlt év -november 4 óta egészségesen fejlődik. Véleményem szerint nem kis mértékben az országos tanácson múlik, tovább tart-e ez a fejlődés.

— Nagyon helyes, hogy újabb

— Minden napirendre került konkrét kérdést igenis vitassunk meg egymással és állapítsuk meg. hogy mi az, ami a fejlődést ténylegesen gyorsítja, mert néha előfordul — erre van tapasztalat —, hogy olyan emberek, akik az élet reális tényezőiről nem vesznek tudomást, és a nagyon gyors fejlődés hívei, a valóságban nem nagyon mozdítja?!- elő a szocializmus ügyéit, hanem visszavetik.

— Ugyanígy vagyunk az alkalmazott eszközöket illetően is. Mi, kommunisták. amikor a néni demokratikus rendszer védelméről, a szocialista jövő védelméről és a Ibéfce ■'tódelmér^l beszédünk, hídfői vagyunk az erőszak alkalmazásának is. Itt félreértés ne legyen, ez niem is lehetséges másképp. Egy rendszernek, amely fenn akar maradni, harcolnia kell ellenségeivel szemben. De óriási különbség van abban, hogy a tényleges ellenséggel harcoljunk és ne a vélt ellenséggel szemben. Harcoljunk a népi rsndhogy a Hazafias Népfront törődni kíván a délszlávok, a szlovákok, a németek és a többi nemzetiség kulturális kérdéseivel. Ezután a mintegy háromszázezer főt számláló német ajkú nemzetiség problémáival foglalkozott, hangsúlyozva, hogy a német lakosság politikai aktivitása és szerepvállalása érdekében különösen a német ajkú vidéken szükséges a népfront-bizottságok élénkebb tevékenysége. Csorba István az országos tanács felhivásával foglalkozott.

Bencsik István a tömegkapcsolatok fontosságáról szólva hangsúlyozta, hogy e tekintetben haladás mutatkozik, de a kapcsolat még főleg csak a pártvezetés kapcsolata a párt tömegeivel. De már az egész nép szóra éhesen várja, hogy beszéljenek vele is, kisebb részletekben is. A nép rendet, munkát, jólétet akar, de szeretné már közelebbről tudni, mit, miért és hogyan csináljon. A pártkereteken túl politikai nevelőmunkára, vitákra és cselekedetekre van szükség. Hiányzik a politikai fórum, s ezt nem pótolják a nagy népgyű- lések, amelyeken egyoldalú a beszélgetés. Nem felelnek meg ennek az igénynek a tömegszervezetek sem, széles néprétegeknek semmilyen szervezetük sincs. Hangsúlyozta: a kialakítandó politikai fórumon a párt politikájának kell érvényesülnie, mert világos, hogy nem a népfrontnak van népfront-politikája, hanem a pártnak. De lehet-e más politikája

zökkenők elkerülése végett — napirendre került a népfront-mozgalommal kapcsolatos elvek és célok tisztázása. Nekünk a Hazafias Nép- front-mozgallom kérdésében — éppen úgy, mint más közérdekű kérdésben — nem szabad becsapnunk sem önmagunkat, sem a közvéleményt. Ezért világosan meg kell mondani, hogy ebben a mozgalomban tömörülhetnek és tömörülnek mindazok, akik hívei a népi demokratikus rendszernek, a szocialista társadalom felépítésének és a békének. Ez feltétel. Aki ennek a három célkitűzésnek nem híve, az nem tömörülhet a Hazafias Népfrontmozgalomban. Véleményem szerint minden olyan ember tömörülhet a Hazafias Népfrontban, aki ebben a három célkitűzésben egyetért, még akkor is. ha nézeteltérés van köztük a fejlődés tempóját és az alkalmazott eszközöket illetően. A Hazafias Népfront-mozgalom éppen arra való, hogy összefogja és a fejlődés hajtóerejévé változtassa azt az erőt, amely a cél azonosságában jelentkezik és abban, hogy értelmesen meg kell mindenkor beszélnünk, mi mozditja elő hatásosabban a cél elérését. Ez tehát igenis magában foglalja a vita lehetőségét.

szer ellenségei ellen, de soha ne harcoljunk dolgozó kategóriák ellen, mert arra nincs szüksége a népi demokratikus rendszernek.

— Már a célokból kitűnik, hogy bizonyos társadalmi osztályok nem lehetnek hívei a népi demokratikus rendszernek. Nem lehetnek híved a szocialista jövőnek, mert ez érdekeik ellen szólna. Nálunk a volt kizsákmányoló osztályok alól a népi hatalom a gazdasági bázist kihúzta. De ezek a volt kizsákmányoló osztályok léteznek. Azt éppen a múlt évi októberi események bizonyították be. Kélt-három nap alatt talpraállt a magyar burzsoázia, s mint osztály, rendkívül szervezetten lépett fel.

A népfront keretében kialakuló összefogásról beszélté a továbbiakban kijelentette:

— Az országos tanácsban egy időben tagsággal rendelkeznek nagyon különböző emberek. Például, hogy két szélső sarkát vegyem elő a dolognak, ma itt jelen van Grősz érannak a vezető erőnek, amely a népre épül? Lehet-e enélkül a front nélkül előre jutni? Parancsszóval, diktátummal ideig-óráig igen. Nekünk azonban hosszú távra kell berendezkednünk, hiszen még a szocializmust sem valósítottuk meg és a kommunizmusba is el akarunk jutni. A népfront nem az egyik tömegszervezet, nem az egyik mozgalom, hanem az egyetlen széles, teljes politikai keret, amelyben a párttag és párton- kívüli, tehát a nép politizál. Meg kell magunkat értetnünk az emberekkel, de ehhez minden faluban és városban vitatkozó helyre van szükség, ahol a sokarcú nép szava hallik. Lehet ez rossz? Többet árt az elsuttogott hazugság, mért ezt nem tudjuk megcáfolni. Végül hangsúlyozta, hogy pontosan tisztázni kell a népfront jellegét, helyzetét, munka- módszereit és munkaeszközeit és ezek tisztázása után a párt vezetésével megvalósítható a valóban sodró erejű népfront-mozgalom.

Vágvölgyi Tibor a népfront-mozgalom több gyakorlati kérdésével foglalkozott, méltatta a munkásosztály bekapcsolódásának jelentőségét, ezért kérte, hogy a felhívás külön szóljon a munkásosztályhoz is. Barcs Sándor a tanácsok és a népfront kapcsolatáról beszélt, majd az ifjúság és a nemzetiségek közötti munkáról. Végül kiemelte az őszinte beszéd fontosságát.

sek úr, egyházfő és Apró Antal, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke — kommunista.

— Lehetséges-e ilyen összefogás, valódi összefogás, nem olyan, amit tessék-lássék csinálunk, hogy valamit mutassunk a népnek, hanem valódi összefogás? Én állítom, hogy lehetséges!

Nem teszünk politikai engedményt a szélesítés érdekében

Ezután a Hazafias Népfront országos tanácsának tervezett kibővítésével foglalkozott.

(— Felmerültek olyan szentélyek nevei, akik bizony, a második világháború időszakában nem a nép oldalán álltak, hanem a nép ellenségeinek oldalán, Horbhyék és Hitlerek oldalán. Mi nem akarjuk a hitlerista, meg a nyilas mozgalmat beleolvasztani a nemzeti egység jegyében a Hazafias Népfrontba. Ellenkezőleg, ahol ilyesmi jelentkezik, harcolunk ellene. Ami Ausztriában volt, azellen is harcolunk olyan eszközzel, ami rendelkezésünkre áll. Ezért tiltakoztunk az osztrák kormánynál, hogy ott is fessenek véget a nyilas szervezkedésinek. Ezért nem tehetjük meg, hogy mi politikai engedményt . tegyünk valamiféle szélesítés érdekében az alapvető cél kérdésében. Nem szabad engedményt tenni! Ezért nem lehetnek ennek a mozgalomnak tagjai olyan emberek, akik reakciós eszmék híved, általában nem lehetnek a tagjai olyanok, alkik a volt kizsákmányoló osztályokhoz tartoznak és saját osztályos személyes érdekelik azok ellen a célok ellen hatnak, amelyekért a Hazafias Népfront dolgozni és harcolni kíván.

Történelmi tény, hogy a társadalom élén a munkásosztály jár. És ezért kívánatos, hogy a munkásosztály vezető szerepe a Magyar Népköztársaság társadalmi életében is, a Hazafias Népfrontban is növekedjék.

Leerenek ott a munkások a Népfront mindennapi életében

— Mi volt itt eddig a hiba? Az volt a hiba, hogy míg a Hazafias

Népfront országos vezetőségében és mondjuk — budapesti és megyei vezetőségében ott Volt a munkásosztály — abban az értelemben, hogy forradalmi pártja és a szakszervezet által képviseltette magát —, addig lejjebb, a népfront mindennapi életében valahogy nem voltak ott a munkások. Ez önmagában torzulást idéz elő. Hogyan lehet egy olyan mozgalom erős, amelynek egyik fő elve, hogy munkások, alkalmazottak, parasztok, értelmiségiek, városi kispolgárok tömörülését fejezze ki, élén a munkásosztállyal, s amelynek alsóbb szerveiben, a mindennapi életben nem létezik a munkásosztály? Ebből csak torzulás és hiba jöhet létre. Ha azt akarjuk, hogy a Hazafias Népfront egészségesen fejlődjék, akkor most

Ami a párt vezető szerepét illeti: ismét szeretném hangsúlyozni, hogy a párt saját vezetési feladatát ne mint uralkodást fogjuk fel, hanem a párt vezető szerepe — és ezt nemcsak a Köziponti Bizottság, hanem a párttagság is általában megérti — a vezetés megviilósítása és realitása ; az egész dolgozó nép és a haza ügyének tiszteletteljes és alázatos szolgálata! Ezt jelenti a párt vezető szerepe. Igyekszünk ezt a szellemet erősíteni.

— Ebből néhány nehézség következik a gyakorlati munkáiban. Sajnos, ez az elv bizonyos években — a személyi kultusz éveiben — nem volt eléggé tudatos a pártiközvéleményben és ennél fogva a munkában sem érvényesült megfelelően. Úgy gondoljuk, hogy a párt szervei — a Központi Bizottság, a megyei, helyi szervek — különleges, sorsdöntő történelmi események. Vagy periódusok kivételével ne hozzanak olyan határozatokat, amelyek kötelezőek lennének a pártonkívüli emberekre. A mi pártunk — szervezett erő. Ott. kell is rendnek és szervezettségnek fennie, a párt határozatai a párttagokra legyenek kötelezőek! Nem titkoljuk, hogy amikor a Hazafias Népfront egv-egy fontos aktusáról van szó, szükségesnek tartjuk, hogy a párt arra való szervei, vagy bizonyos népfront- szervekben dolgozó kommunisták előzetesen megbeszéljenek néhány alapvető dolgot, amely az ő egyöntetű fellépésükhöz feltétlenül szükséges. Énről mi nem mondhatunk le. mert különben nem tudjuk realizálni a párt vezetését.

— Ugyanakkor arra törekszünk, hogy a párt funkcionáriusaiban és tagságában elmélyítsük azt a szellemet, hogy ha bizonyos kérdésben bizonyos álláspontot akarnak elfogadtatni pártonkívübekkel, soha. ügyletien fellépésnél se az legyen az érv, hogy »ez az álláspont párt- határozat!«, mert hiszen a párthatározat a páintitagoíkra kötelező — hanem azt a bizonyos álláspontot

— Mi nemzeti összefogásról beszélünk. Hát lehetséges az, hogy nemzeti összefogást szolgáljunk, erősítsünk egy olyan mozgalom keretében, ahol mi harcot is vívunk a nemzeten belül? Gondolom, lehetséges. Vallom, hogy hamis, rosszra vezető jelszó az, amikor azt mondja valaki, hogy minden magyar testvér. Ez nem igaz. Réges-régen nem igaz, talán soha sem volt igaz. Tegnap este néhány szót beszéltem Mező Imre özvegyével, hogyan él, mit csinál. Én vallom, hogy Mező Imre és a gyilkosa — bár lehet, hogy gyilkosát is ez a haza és ez a nép szülte — nem voltak testvérek és soha nem is lehetnek testvérek a fasizmus és a haladás hívei. A kapitalista kizsákmányolás és a szocializmus hívei nem lehetnek testvérek. De testvérek lehetnek mindazok — éljenek a

szervezetileg Agy korrigáljuk, hogy a népfront alsóbb szerveiben, mindennapi tevékenységében, életében is ott legyenek a munkások és akkor nem lesz félreértés.

Az a történelmi tény és aív, hogy a munkásosztály a magyar társadalom életének és harcának vezető ereje, törvényszerűen magával hozza, hogy ennek az osztálynak élenjáró csapata, a párt realizálja ezt a vezetést. Ezit elvileg általában el is fogadják az emberek, mind a kommunisták, mind a pár- tonkívüiiek. E vezetés gyakorlati megvalósításában azonban olyan hibák vannak, amelyeket részben a. párt oldaláról, a párton belül, részben pedig a népfrorufc-mozgalön ? munkája folyamán kell korrigálni.

meggyőző értdakkel igyekezzenek elfogadtatni, s ennek megfelelően lépjenek fel a Hazafias Népfront rendezvényein, bizottsági ütésein síb. Ha ran egy pártálláspont, aat a szó igazi értelmében vett meggyőző érveléssel kell elfogadtatni a pártonkívüli emberekkel, és nem olyasfajta benyomás keltésével, hogy a kérdést már eldöntötték és most veletek, pártonkívüliek csők közöljük, hogy mégis tudjátok, miről van szó. Ez nem helyes vezetési módszer.

Mi legnagyobb tanítónknak Marx és Engels után Lenint tartjuk. Lenin nagyon sokat foglalkozott a kommunisták és a p árton- kívüliek viszonyával, ennek a viszonynak bensőséges, szoros jellegével, ami nélkül nem lehet hatásosan harcolni. Lenin legfőbb tétele ebben a kérdésben úgy hangsak, hogy a párt és a pártom,kívüliek Közötti eLszakíthatatJam, szoros Kapcsolat alapja a kölcsönös bizalom. Ezért, mi kommunisták, tehofsé- gütnfchöz mérten abban a meggyőződésükben akarjuk az embereket megerősíteni, — vagy aki még nem rendelkezik ezzel a meggyőződéssel, erre a meggyőződésre nevelni —. hogy a kommunisták munkájának lényege: nagy bizalommal legyenek a pártonkívüli dolgozók széfed tömegei iránt. És erre a bizalomra építeni lehet.

— A kölcsönös bizalom természetesen azt is jelenti, hogyha pártonkiidiliek látnak nálunk, kommunistáknál olyan hibákat, ami az ő meggyőződésük szerint nem jó — figyelmeztessenek minket. Mi köszönettel vesa- szük ezt a figyelmeztetést, mert ^gy tekintjük, hogy segíteni akarnak bökünk. De azért az alapvető kérdést illetően legyenek bizalommal iráSn- tuhk. Mi, magyar kommunisták ,—• ugyanúgy, mint bármelyik más hazafi — valljuk, hogy a magyar nép szült minket, ez a haza a mi egyedüli hazánk a világon és mi azért lettünk kommunisták, mert ezt a népet és ezt a hazát akarjuk szolgálni;

világ bármelyik országában —, akik a társadalmi haladásért, a békéért életük árán is készek harcolni. Nekem azok a gyilkosok, akik megölték a haladó magyar embereket, nem testvéreim. De testvéreimnek tudom tekintem azokat a szír polgárokat. akik keményen kiállnak saját népük: függetlensége, szabadsága, az emberiség békéje mellett. Állítom, hogy ez a haza, ez a nép nem sok árulót szült és nemzeti összefogás lesz az. hogyha abból kirekesztjük a magyar földön születetteknek két vagy három százalékát, akik már minden módén bebizonyították, hogy nem tudnak ezzel a néppel együtt menni a haladás útján. Ez nemzeti egység lesz, sőt csak ebben az esetben lehetséges nemzeti tömörülést létrehozni Magyarországon.

(Folytatás a következő oldalon.)

Kádár János felszólalása

Akik az élet reális tényezőiről nem vesznek tudomást — visszavetik a szocializmus ügyét

A párt vezető szerepe: a dolgozó nép és a haza ügyének alázatos szolgálata

Nem lehetnek testvérek a fasizmus — és a haladás hívei