Somogyi Néplap, 1957. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-23 / 248. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! yi Néplap A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEK ÉLETÉBŐL LESZ-E TRAKTOROS BELŐLE? JANCSI ÉS JULISKA AZ ŰJ OTTHONBAN AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 248. szám» ARA 5« FILLÉR COWBOYOK ROMANTIKA NÉLKÜL Szerda, 1957. október 23. ■-It&.'&KtOaUM Még sok az ázsiai influenzában megbetegedett ember Pártvezetésünk, kormányunk legdöntőbb feladatának tartja a demokratizmus növelését Dobi István és Apró Antal benséde a Népfront Országos Tanácsának ülésén A Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa hétfő délután kétnapos ta­nácskozásra ült össze az Országház Vadásztermében. Az ülés elnökségében helyet fog­lalt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró An­tal, Kállay Gyula, Rónai Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagjai, Darvas József, dr. Harrer Ferenc, Szabó Pál, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának alelnökei. Az ülést Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának alelnöke nyitotta meg. A Ha­zafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöksége nevében üdvözölte a megjelenteket, majd bejelentette, hogy a legutóbbi ülés óta az Orszá­gos Tanács két tagja: Guba Mihály és Varga József meghalt, Kiss Lajos a Népfront budakeszi bizottságának elnöke pedig az októberi ellenforra­dalom idején gyilkosság áldozata lett. Az Országos Tanács tagjai egy­perces felállással áldoztak a népfront- mozgalom elhunyt harcosai emléké­nek. Dobi István ezután visszapillan­tott a Népfrontnak az elmúlt évek­ben kifejtett tevékenységére. Han­goztatta, hogy abban rendszerint több volt a külsőség, mint a tarta­lom, 1953-ban pedig olyan Népfront szervezet és munka kialakítására történt kísérlet, amely összeférhe­tetlen volt állami és társadalmi ren­dünkkel, a munkásosztály pártjának vezető szerepével. A tömegek meg­nyerésére és mozgósítására termé­szetesen alkalmatlan volt az a Nép­front, amely alig volt több üres for­maságnál — az a Népfront pedig, amelyet Nagy Imre 1953-ban kigon­dolt magának, hogy az hátvédje le­Bevezetőben arról az érdeklődés­ről szólt, amellyel a Hazafias Nép­front munkáját a dolgozók követik. Visszapillantva az ellenforradalmat megelőző időkre, elemezte annak jellegét, céljait, következményeit, Nagy Imre árulását, a Szovjetunió és a többi testvéri országok segítsé­gét s javasolta, hogy a magyar haza­fias és demokratikus erők országos tanácskozásának e színhelyéről is küldjenek köszönetét a szovjet kor­mánynak, az SZKP-nak, a magyar nép szabadságának, szocialista vív­mányainak védelmében nyújtott testvéri segítségért. Ezután a munkásosztály vezető­szerepét fejtegette, cáfolva azokat a revizionista nézeteket, amelyek egy időben a Népfrontot akarták a szocializmus vezetőjévé tenni, vagy pedig az értelmiség vezetőszerepé­ről szóltak. Nem lehet a pártot helyettesíteni sem a Népfronttal, sem a munkástanácsokkal, sem az értelmiség vezetőszerspének hangoz­tatásával. A párt vezető szerepe a nép érdeke, s ennek a szerepnek a társadalom minden szervezetében, a Ezután azokról emlékezett meg, akik életüket adták a munkásosz­tály, a nép hat állmáért. Majd az ellenforradalmi események során meggondolatlanul Nyugatra távozói­tokról szólt. Megállapította, hogy közülük a becsület fcs, jószándékú, megtévesztett emberek távozása nagy veszteség számunkra, és kü­lönösen tragikus a gyermekek sor­sa, akiket az egész néppel együtt a kormány is visszavár. A Haza­fias Népfront kötelességének tartja s ki is veszi részét az »Adjátok vissza gyermekeinket« bizottság munkájából. Ezután hangsúlyozta, hogy a most folyó tanácskozást már előbb meg kellett vlolna tartani. Az összejöve­tel célja: a Hazafias Népfront or­szágos tanácsa állásfoglalásának ki­alakítása az elnökség által benyúj­tott nyilatkozat alapján. Ezzel kap­csolatban szólt arról, hogy á Nép­front sok tízezer munkása munka­helyén, vagy társadalmi beosztásá­gyen a párttal szemben, szükségsze­rűen ütközött az ötudatos kommu­nisták ellenállásába és szerepe olyan mértékben halványult el, amilyen mértékben bebizonyosodott Nagy Imre alkalmatlansága az államveze­tésre. Emlékeztetett arra, hogy 1956- ban az MDP akkori vezetői valami szükséges rossznak tekintették a Népfrontot, gondoskodtak arról, hogy ne legyen tekintélye, de azzal már nem törődtek, hogy a Népfront hivatali szervezetét kézbentartsák. Ezután arról beszélt, hogy az MSZMP megalakulása, az ellenforra­dalom leverése után nyilvánvalóvá vált, hogy a Hazafias Népfrontra szélesebbkörű feladatok várnak, de az is, hogy Kádár Jánosék nem a párt ellen, hanem a párt és a forra­dalmi munkás-paraszt kormány mö- gg, a népi hatalom mögé akarnak népfrontot szervezni, megőrizve a politikában, az államvezetésben az MSZMP élcsapat jellegét. Munká­jukban minél szélesebb alapra kí­vánnak támaszkodni és ezt az alapot az egészségesen felépített Hazafias Népfrontban látják. Ezután a kon­szolidáció eredményeiről szólva hangsúlyozta: a párt és a kormány most mindezeket az eredményeket jelképesen leteszi az országos tanács­kozás asztalára és bizalmat, támoga­tót kér további munkájukhoz. A ta­nácskozás feladata, hogy létrehozza a kommunisták és a szocializmushoz hűséges, a kommunistákkal a népi hatalomért dolgozni, harcolni, együttműködni kész pártonkívüliek erős népfront-szervezetét. Ezután elfogadták a napirendet, melynek első pontjaként Apró An­tal, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke tartotta meg be­számolóját. Népfrontban is érvényre kell jutnia. Ezzel azonban nem csökkentjük a Népfront szerepét, súlyát, hiszen éppen a mi pártunk kezdeményez­te a háború előtt, alatt és után a demokratikus erők Népfrontba tö­mörítését, s most, az ellenforrada­lom felszámolása után is ezt teszi. A többpárt-rendszerrel kapcsolat­ban Apró Antal leszögezte: a több- párt-rendszer bevezetése az ellen- forradalmi események után hely­telen, káros lépés lett volna. Ezután a konszolidációról szólva kiemelte: az annak is köszönhető, hogy az MSZMP, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány levbnta az ellenfor­radalom tanulságait, leszámolt á múlt hibáival, határozotton és kímé­letlenül leszámol a revizionista áru­lás pártellenes, népellenes, antiszo- cialista, nacionalista demagógiájá­val, a nép érdekéiben kíméletlenül elbánik azokkal az ellenforradal- márokkal, akik felelősek az októ­beri eseményekért, s azokkal is. akik esetleg megpróbálnak most, október 23-án ellenforradalmi »év­fordulót ünnepelni«. ban becsülettel megállta a helyét, s a fegyveres felkelés leverése után a kormány felhívására munkához látva, hónapok óta szervezi a felvi­lágosító munkát, a gyűléseket a he­lyi feladatok megoldására. A to­vábbiakban a népfront munkájának kiszélesítéséiről, a mozgalom anti­fasiszta hagyományairól beszélt, s hangsúlyozta, hogy a munkás-pa­raszt szövetség, a népfront nem bi­zonytalan, hanem jól bevált, kitapo­sott úton jár. A vezetők és a dolgozó tömegek legyenek közelebb egymáshoz Az MSZMP - folytatta - méltó megbecsülést kíván biztosítani a Hazafias Népfrontnak. Jelentőségé­nek megfelelő szerepet szán az or­szág közéletében. Ma a párt politi­káját az jellemzi, hogy pártvezeté­sünk, kormányunk legdöntőbb fel­adatának tartja a demokratikus növelését, azt, hogy a vezetők és a dolgozó tömegek közelebb legyenek egymáshoz, hallgassák meg egymás véleményét, hogy minél jobban megérthessék egymás szavát. Az MSZMP egyetlen esztendő alatt megmutatta — talán szabad ezt a kifejezésit használni —, meggyőzte a magyar nép nagy többségét arról, hogy munkáját demokratikus esz­közökkel, a nép érdekében, a nép életkörülményeinek javításáért folytatja. Ezután beszélt a politikai légkör javulásáról, az őszinte beszéd, a bátor, építő kritika térhódításáról, majd elemezte, mi kell ahhoz, hogy valaki a népfront-mozgalom tevé­keny katonája legyen. Csak annak az elismerése kell hozzá, hogy a szo­cializmus építése az egyetlen út, amely a boldogabb jövő felé viszi a magyar népet, s annak az elisme­rése, hogy a szocializmus építése csak a párt, a munkásosztály ve­zetésével képzelhető el. A Népfront nem a pártonkívüliek pártja A népfront természetesen nem a pártonkívüliek pártja, hanem olyan mozgalom, melyben a kommunis­ták és pártonkívüliek dolgoznak együtt a nép ügyéért. Hangoztatta: mi olyan népfront-mozgalmat aka­runk, amely nem rejti el gyengesé­geinket, de nem akarunk olyan népfrontot, amely kulisszája, búvó­helye a revizionista, nacionalista vagy népellenes nézeteknek. Olyan népfrontot akarunk, melyben a szocializmus építésének jegyében együtt munkálkodik munkás, pa­raszt, értelmiségi. Cáfolta azt a nézetet, amely szerint a népfront a parasztság, vagy a kispolgári ré­tegek szervezete. Mi az összes dol­gozó osztályok és rétegek mozgal­mává akarjuk tenni a népfrontot. A legfontosabb, amit itt félreérthe­tetlenül le kell szegezni, hogy a nemzeti egység megvalósításának alapja a munkás-paraszt szövetség, s ebben a munkásosztályé a veze­tő szerep. Ennek megfelelően a mozgalomban, így a népfront-szer­vekben ott kell lenniük a munkás- osztály képviselőinek. A Népfront ne legyen tömegszervezet Ezután arról beszélt, hogy a nép­front ne legyen tömegszervezet, ma­radjon meg tömegmozgalmi jellegű­nek. Ha egyéni tagságot, tagköny­vet vezetnének be. a lakosságnak újból csak kis része érezné magáé­nak a népfrontot. Társadalmunk úgyis túl volt szervezve. Maradjunk meg a széles bizottsági rendszernél, bővítsük szélesebb testületekké a je- Wenlegi négíronit-bizottságokat. Hangsúlyozta Apró Antal, hogy egyik szervezeti forma lehet falun az olvasókörök, gazdakörök létre­hozása, városokban művelődési ott­honok, klubok szervezése. Befejezé­sül elmondotta, hogy a népfront- mozgalomban minden pártonkívtili megtalálhatja a helyét, aki hű pol­gára az országnak. Idézte a pártnak azt az álláspontját, hogy nálunk egyetlen közfunkció betöltését sem lehet függővé tenni a párthoz tar­tozástól. Mihályfi Ernő művelődésügyi mi­niszterhelyettes felolvasta az Or­szágos Tanács felhívástervezetét, majd megkezdődött a vita. Az elmúlt hét végén ismét meg kellett volna nyitni kapuit a kapos­vári leánygimnáziumnak és tanító­képzőnek, amelyekben azért szüne­telt a tanítás, mert sok diák bete­gedett meg az ázsiai influenza jár­vány következtében. Az első tanítási napon azonban még mindig túlságo­san sökan hiányoztak, s így a kény­szerszünetet október 28-ig meghosz- szabbították. Mi hát jelenleg a helyzet a jár­vánnyal? A Közegészségügyi és Járványügyi Állomásra egymás után érkeznek be a város és a megye kör­zeti orvosainak jelentései. Ezekből megtudni, hogy az orvoshoz járó betegek száma az utóbbi napokban mintegy 25 százalékkal növekedett a járvány következtében. Érdekes viszont, hogy ezzel egyidőben a táp­pénzes betegek száma a megyé­ben mindössze 15 százalékos emel­kedést mutat. Kaposváron jelenleg még sok az influenzában megbetegedett em­ber. A Járványügyi Állomás szak­embereinek véleménye szerint azon­ban, ha így folytatódik, néhány hét leforgása alatt teljesen áthalad a városban a járvány. Amint meg­állapították, olyan esetek is for­dulnak elő, hogy az egyszer már meggyógyult beteg ismét visszaesik az ázsiai influenzába. A járvány Délután van, az üzlet forgalma erősen megcsappant, s mire a zárás ideje elérkezett, már alig akad egy­két vevő. Eladó még jön, pedig már az átvétel fél négykor befeje­ződött, de Hamar Kálmán becsüs, aki egyúttal a Bizományi Áruház lerakatának vezetője is, nem küldi el a nehezen járó idős asszonyt, még megnézi, amit hozott. Elég visel­tes már a drappszínű kabát, száz­hatvan forintot ígér érte. Az eladó kievesli, kicsit gkmdolkodik, meg­kérdi, kétszázat nem adhatnának-e érte. De mikor nem• lehet. így hát eredmény nélkül távozik, karján kabátjával. — !Ne csodálkozzon azon, hogy mégse adta ide a kabátot, ez elég gyakori eset. Az eladók nagy része a múlt rendszer gazdagaiból, arisz­tokratáiból kerül ki, akik le-lesze- dik a padlásról a régi dolgokat. Nem, nem az éhség miatt, csak mert lassacskán rájönnek, hogy nem igen pakolhatják be már hatszobás vil­lákba. A többséget meg a fláncoló nők képezik. Uj divat jön, új ka­bát, új ruha kell. Néha olyan szép dolgokat hoznak be — mert szerin­tük már nem divatos —, hogy szin­te szeretném lebeszélni őket az eladásról. Persze nem teszem, ha nem kell nekik, mi szívesen át­vesszük. Ez az asszonyság is eladta volna a kabátot, ha olyan nagyon szüksége lett volna pénzre. Való­ban megszorult ember száz kun­csaftunk közül legfeljebb ha húsz Jancsi és Juliska vége felé előfordulhat több szövőd­ményes eset is. Éppen ezért komo­lyan kell nlenni az egészen enyhe lefolyásúnak mutatkozó betegséget is, mert a szövődmények hosszú idő­re elvehetik az ember egészségét. A Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomás rendszeresen kap tájékoztatást a megye járásaiból, községeiből is az ázsiai influenzá­ról. Legutóbb Tabról jelentették, hogy a járásban eddig 772 ázsiai influenzás emberről tudnak. A fo- nyódi járás községeiben már 1860 az influenzások száma. A legtöbb — 400 — Somogyváron található, Balatoniéban pedig szövődmény következtében egy haláleset is elő­fordult. Kaposváron teljes erővel »dü­höng« a járvány, vidéken pedig most kezd kifejlődni. Különösen a járási székhelyeken, nagyobb köz­ségekben sok a megbetegedés, aho­vá hivatalos ügyben, vagy hete piacokra más községekből is számo­sán utaznak, s így fertőznek, fertő­ződnek. Érdekes, hogy a kis, nagy forgalomtól távoleső falvak lakói­nak eddig csak csekély hányada krpta meg az ázsiai influenzát. A szakemberek szerint egyéblsént vi­déken két-három héttel később csökken a betegek szánna, mint Ka­posváron. akad — mondja magyarázatként a boltvezető. Azután a forgalomról a munka­erőre terelődik a beszélgetés. Há­rom eladó és egy pénztáros dolgo­zik az üzletben, kicsit kevés, de azért különösebb baj nincs ezen a téren. A bevételről meg ennyit: — A múlt negyedévben nyolc- százötvenezer forint forgalmat bo­nyolított le a Bizományi Áruház. Nemrég emelték fel a tervét, s ezt a felemelt, napi tízezer forintos- tervet is mindig teljesíti. Hamar Kálmán beszél egy na­gyon régi kaposvári probléma új­bóli felszínre jutásáról is. Ez a zá­logház kérdése. — A zálogházra nagyon rmgy szükség volna, mert az a kisembe­reket támogatja. Beszéltünk már a tanáccsal, Ia Belker-rel, mindkettő beleegyezett, sőt szívesen látná. Csak egy baj van, dei ]az azst&n nagy: azt moridják: keressünk meg­felelő helyiséget. Helyiség 'pedig nincs. Csak egy akkora üzletre vol­na szülcség, mint a miénk, és máris rendben volna. Közben befejezték az eladók az elszámolást, a pénztár lezárt, befe­jeződött a munkanap. Már akinek. Hamar Kálmánnak még roem egé­szen. Becsüsi mivoltában veszi ilyen­kor nyakába a várost, hogy az el­adásra felajánlott bú'orokat a há­zaknál 'helyszínen megszemlélje. S mikor már ezzel is végzett, akkor ér véget csak igazán a Bizományi Áruház egy napja. jk az új otthonban A párt vesető szerepe: a nép érdeke A Népfront bevált úton jár TÍZEZER FORINT FORGALOM EGY NAP ALATT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom