Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-20 / 220. szám

17LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOVJET HADIHAJÓRAJ LÁTOGAT SZÍRIÁBA BAR ATI SEGÍTSÉG, PROLETÁR NEMZETKÖZISÉG AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA OTTHONUNK PATIKUS VOLTAM XIV. évfolyam, 218. szám. ARA 50 FILLÉR KaSiäfeöKffiTK =! ’o^mUMfmcMSÚamnas Péntek, 1957. szeptember 20. Több mint 4 millió 300 ezer forint gépek, felszerelések beszerzésére A somogyi gépállomások meglévő gépparkjuk kiegészítésére az 1958-as esztendőben több mint 4 millió 300 ezer forintot irányoztak elő. A több mint kétszáz különféle gép és felszerelés között szerepel például negyvenhét 42-es cséplőgép, mely a jövő évi 'kenyérgabona gyors cséplését segíti majd elő. 20 kazalozóval több szállítja majd a szalmát a kazalrakóknak és ezenkívül számos esztergapadot, maró­gépet, Mia-motort vásárolnak. Az 1958-as esztendőben főcél a felsze­relések fejlesztése, a nagyjavító m űhelyeknek korszerű gépékkel való ellátása, hogy a minőségi munka megjavítását ezzel is előmozdítsák. A felszereléseken kívül 2 millió forintot fordítanak különböző épít­kezésekre, és a berendezések kiegészítésére, javítására 600 000 forint kerül felhasználásra. A HAZAFIAS NÉPFRONT KÉSZÜL A TÉLI OKTATÁSRA A Hazafias Népfront Somogy me­gyei Bizottsága téli oktatási tervet dolgozott ki, amelynek Keretében a dolgozó parasztok, termelőszövetke­zeti tagok szakmai tudásának növe­lését segítik majd elő. A Megyei Tanács mezőgazdasági osztályával karöltve kijelölték azo­kat a helyeket, ahol ezüstkalászos tanfolyamokat szerveznek. A megyé­ben 13 községben lesz másodéves és 28 faluban elsőéves ezüstkalászos tanfolyam. A Hazafias Népfront már meg is kezdte a hallgatói? szervezé­sé? és ezeknek a tanfolyamoknak a vezetésére a megye legjobb mező­gazdasági szakembereit Kérte fel, akik szívesen vállalták a dolgozó parasztok szakmai oktatását Nzéiikívül a téli hónapok aiatt népfront-estéket is rendezne c a me­gyében, elsősorban azokban a köz­ségekben, ahol nem lesznek ezüstka­lászos tanfolyamok. Itt a mezőgaz­dasági szakemberek előadás-soroza­tokat tartanak. Százféle választék egy • étlapon A város legszebb vendéglátó helyévé válik a resti Az utóbbi években volt fejlődőit az Utasellátónál, de sajnos nem ma- 1 radt el a nekilendülés után a meg­torpanás sem. Nehéz lett volna meg­mondani, mi kellene ahhoz, hogy az üzem a látszólagos holtpontról továbbjusson. A körülmények • té nyekkel válaszoltak erre: egy hó­napja ugyanis Orgoványi Géza sze­mélyében új üzemvezető került az élre és a resti most újra elindult a fejlődés útján. Az üzem felfrissült ,munkájának - taruújele az új étlap, amely belső megerősödésről és a feladatok tisz­tánlátásáról beszél-. A közel száz fé­li le ételt úgy állították össze az üzem p vezetői, hogy az a legkényesebb igé­nyeket is kielégíti. Mintegy hetven százalékkal mtelkeáett 'az új ?£- lap bevezetése után az étel-forga­lom. Az már természetes, hogy az 510 000 forintos tervüket 600 000 fo­rintra teljesítették. A szakmát hiva­tásuknak érző pincérekkel megújí­tott felszolgáló gárdán és a feltűnő tisztaságon kívül egyelőre erre tel­lett az üzem anyagi erejéből. Rövi­desen azonban az Utasellátónál az ízléstelen és komor olajozott pad­lót szőnyegekkel borított, fényezett Koszorúzási ünnepség Latinka Sándor emlékműdénél Latdnka Sándor halálának 38. év­fordulója alkalmából a n ídasdi er­dőben szeptember 18-án délután ko­szorúzási ünnepség zajlott le. A már­tírhalált halt 19-es forradalmár em­lékművén az MSZMP, a KISZ, va­lamint a Latinka Sándor nevét -vi­selő munkásőr-század koszorúkat helyezett el. parkett váltja fel. Az ablakokra csinos, szép függönyök kerülnek. És az egész resti esténként — a közé­pen. álló nagy oszloppal együtt — olyan fényárban úszik majd, amely méltó a város vasúti vendéglátó üzeméhez. Az étteremből nyíló kis­teremben rövidesen felhangzik majd ia pianino hangja. Itt ugyanis már |októberben megnyílik az új presszó, amely meghitt, modern, kedves, azaz igazi eszpresszó lesz. Orgoványi üzemvezető és Németh Kálmán vezetőhelyettes a tavaszra a resti perronján meglepetést tar­togatnak a vendégeknek. Híven a virágos Kaposvárhoz, a következő szezonra fonott bútorgarnitúrával, színes ernyőkkel, no és sok-sok vi­rággal varázsolják megkapóan szép­pé az Utasellátó teraszát. FELÉLEDNEK A RÉGI A hácsi tanács követendő kezdeményezése Évek óta beszélünk arról, hogy a helyi tanácsoknak nagyobb gondot kellene fordítaniok a rendelkezésre álló, de még fel nem tárt helyi anya­gok hasznosítására, nagyobb kezde­ményezés kellene, hogy gazdasági téren is valóban irányítója, vezetője legyen területének. Tanácsaink tettek is kezdeményező lépéseket. Átvettek szeszfőzdéket, darálókat, malmokat, s azokat mint tanácsi válalatokat üzemeltették, nem is kevés sikerrel. Frről beszél Lengyeltóti, Buzsák községfejlesztési terve, ahol több ezer forint jut erre a tanácsi vállalatok tervenfelüli nye­reségéből. Mindez azonban édes-kevés. Az igazi kezdeményezés még hiányzik. Tény az, hogy egy-egy ilyen üze­met átvenni, azt hasznosan üzemel­tetni, törődni az ott dolgozók ügyes­bajos dolgaival, vigyázni az épületek állagára, pluszmunkát jelent taná­csainknak. De megéri, mert a jöve­delmezőség mellett a lakosság első­rendű érdekeit szolgálja a tanácsi ipar. Nagyok a lehetőségek különösen olyan, eddig ki nem aknázott tarta­lékok feltárására, mint az építő­anyag. Igen kevés helyen mŰKódik tanácsi vállalatként mész , téglaége­tő, fűrészüzem, s a városi tanácsi vállalatokat leszámítva, vidéken ki­sebb ipari feldolgozó jellegű vállal­kozást egyáltalán nem is találunk. Nos, ilyen elfekvő tartalék kiak­Kel már az őszi árpa, vetik a búzát Megyeszerte nagy erővel folyik az őszi vetési munka. Őszi árpából, rozs­ból már több száz holdnyi területet bevetettek a termelőszövetkezete.K, állami gazdaságok és egyénileg dol­gozó parasztok. Nem egy olyan gazdaság van, mint a balatonújhelyi, ahol már so­rol az őszi árpa. Szerdán reggel meg­kezdődött a 300 holdnyi Dúza veté­se: frissen és gondosan előkészített magágyba kerül a jövő évi kenyér- nekvaló és úgy számítja a gazdaság főagronómusa, hogy tíz nap múlva befejeződik a búza vetése. názására vállalkoztak most a hácsi gazdák. A tanácsülésen elhatározták, hogy az évek óta kihasználatlanul álló idamajori téglaéget 5t tanácsi kezeléssel üzembe helyezik. Egy csa­láddal kötöttek megállapodást az égető kezelésére. Eszerint Szeder Imre családjával vállalta, hogy ez évben kiéget a hácsi tanács részé­re 50 000 darab téglát, amelyből 40 000 darab I. osztályú, míg a töb­bi másod- és harmadosztályú lesz. Munkadíja fejében ezért 230 forin­tot kap. Az előzetes számítások szerint 50 000 téglán a községnek 24—25 ezer forint haszna lesz Nem is be­szélve arról, hogy a falu népe épí­tési anyag szükségletét minden után­járás nélkül beszerezheti Könnyebb a szállítás is, hiszen a legközelebbi vasútállomás és épiTcanyagteiep, Lengyeltóti 8—9 km-.e van. A je­lenlegi téglaégető viszont alig más­fél—két kilométerre van a falu köz­pontjától. A község a haszonból anyagi alapot nyer a községfejlesz­tési tervek végrehajtásához, s ez további beruházásokra nyújt módot. Hácson jelenleg nincs a fiatalság­nak gyülekezőhelye, s természetesen az ifjúsági munka som megy, kul- túrház létesítése már régi terve a község népének, s most úgy látszik, mód nyílik megvalósulására. De jó lesz, ha a Fő utca egves jipályo- sabb részeit ki tudják kövezni, tég­lajárdát építenek, az őszi, tavaszi esős időben is száraz lábbal kelhet­nek át a Vogronicsék, Törökék, Csuraiék, Kimerek előtti »áradásos« részeken. összegezve: a téglaégető beindí­tása mind a község, mind a községi tanács tekintélye szempontjából hasznos, követésre méltó intézkedés. R. Gy. Érik a barátság a gyugyi szövetkezeti és egyéni parasztok között „Kitartunk a kosos mellett...“ Hat-nyolc elhatározott szándékú szövetkezeti tag mondotta ezíeket nemsokkal a vérgőzös, borústhangu- latú októbervégi napok után. A szövetkezethez való ragaszkodás adta nekik az elhatározást, hiszen talán a szerencse mentette meg né- hányukat a tettleges bántalmazás­tól, amikor a gyugyi Áprüis 4 Tsz egyes volt tagjai kiadták a jelszót: »mindent szét kell osztani«, ők meg ellenálltak. A távozók jó része per­sze az osztást nem az igazság, a végzett munka alapján gondolta, ha­nem »aki mit ér, vigye« elv szerint. Hiába volt meg a pontos zárszám­adás, a jövedelemelosztásra a rész­letes kimutatás, mégis a nagy »örö­kösödési harc« után vagy 200 mázsa takarmány, sok mázsa burgonya, ap­róbb felszerelés, stb. hiányzott a lel­tárból. Tóth Vendel, Tilk Imre, Tán­cos János Ferenc, Happ Lajos, Deák József, Nagy Ferenc, Horváth József nem dőltek be az ígéreteknek, nem ijedtek meg, azt mondták, azért is megmutatjuk, hogy a szövetkezeti RÖVID BELFÖLDI hírek Tizenkét vagon vegyes gyümölcs várja a szeszfőzde jövő heti megin­dulását a zákányi földművesszövet­kezetben. Az itt égetett gyümölcs- pálinkának már eddig is országos híre volt. * * * A Belkereskedelmi Minisztérium kollégiuma a Pénzügyminisztérium, a Mag}rar Nemzeti Bank és a SZŐ- VOSZ, valamint a fővárosi tanács kereskedelmi osztályának részvételé­vel megtárgyalta a negyedik negyed­év áruellátását. Jelentősen javítják a különféle áruk minőségét, elsősor­ban a ruházati cikkeket. Az év utol­só felében jelentősen csökkentik a hiánycikkek számát. Az év utolsó há­rom hónapjában többet tud majd a lakosság vásárolni textíliákból, né­hány élelmicikkből és javulás lesz a háztartási vasárukban is. Reméljük a legjobbakaL A kaposvári Faipa­ri Vállalatnál az ipari tanulók munkaterme két részre oszlott: a he­lyiség egyik felében négy fiatal már szak­képzettsége teljes tu­datában nyugodtan, felnőttem mozdulatokkal dolgozik, ök ugyanis vizsga után vannak egy héttel és mivel a Fa­ipari Vállalat szakmun­kásai és a vizsgán meg­feleltok, továbbra is Itt folytatják a munkát tel­jesítménybérben. Sokkal több a kapko­dás a terem másik felében, ahol tíz tanuló most vizsgázik. Nekik ez a terem idegen esv kicsit, hiszen egyré- szük kisiparos, másré­szük vidéki, vagy helybeli ktsz ipari ta­nulója és itt kell gya­korlatban és elméletben bemutatniok a vizsga- bizottság előtt: értik a szakmát, s egy fokkal továbbléphetnek. Hogy mindannyian bébi zonyítják-e ezt, még nem tudható. Itt a gyakorlati munka közben éppen erről be­szélgetünk Dér József­fel, a vizsgabizottság i0í!möikélv<el, akinek már egynéhány vizsgáztatás­ról van tapasztalata. — Az eddigi ered­mények azt mutatják — mondja —, hogy a nagyüzemek tanulói sokkal képzettebbek, magabiztosabbak, mint a kisiparosság, vagy akár a ktsz-ök tanuló­ifjúsága. Hogy miért, erre ta­lán adják meg maguk a tanulók a feleletet. Bálint Sándor, a 23 éves ipari tanuló, az apja műhelyéből jött ide elkészíteni a vizs- ipadarabot. Bizony jól látta Déri elvtárs, hogy Bálint keze nem úgy mozog, ahogy azt a jól képzett tanulóktól már megszokta. Bá­lint is megváltja: szak­mai tudása nem egészen megalapozott, darabos. Igaz, hogy a munka mellett érettségizett is, de persze ez nem men- tőkörülmény. Ennek el­lenére reméli, hogy megfelel. És majd to- vábbiképzi magát. Érdekes az asztalos- ipari ktsz tanulóinak .nyilatkozata. Megerősí­tik a vizsgabiztosnak azt a feltevését, misze­rint inkább csak a csi­szolás és fényezés terü­letén rendelkeznek ki­elégítő szaktudással. Ök maguk is hiá­nyolják: a ktsz nem adott alkalmat arra, hogy az úgynevezett fe- hérmunikák elkészítésé­ben is kellő gyakorla­tot szerezhettek volna. (A vizsgaanyag többnyi­re erre épül.) Bencs József arra a kérdésre, hogy eltudna-e készíteni egy hokedlit, igennel válaszol. Persze, ha a többieket is meg­kérdezzük, nem állíthat­juk, hogy azért merné ezt vállalni, mert ki­képezték rá. Inkább csak önszorgalmának köszönheti. Mert az Asz­talosipari Ktsz ipari ta­nuló felelőse bizony gyakran megfeledkezett feladatáról, ez is ki­derül: nem egyszer fordult elő, hogy a ta­nulók valamelyikét bíz­ta meg a többiek »okta­tásával«. Sőt májusban a ktsz egyszerűen hi­vatalból megszüntette a tanulótermet és egyol­dalú brigádmunkára osztotta be az érdeklőd­ni és tanulni vágyó fia­talokat. Mennyivel másról ta­núskodhatna a Faipari Vállalat tanulóterme, amelyben ezek a fiata­lok most vizsgáznak. Mennyivel más, szebb, célszerűbb, harmoniku­sabb ipari tanuló élet­ről tudna beszélni a terem másik felében dolgozó, múlt héten vizsgázott- Varga Ist­ván, a Faipari Vállalat pöttömnyi termetű ta­nulója. Elmondhatná vizsgázó társainak, hogy könnyebben megy mind­ez, ha a napok három éven át nyolc órai szakmai munkában tel­nek el, olyan lelkiisme­retes mester keze alatt, mint amilyen Cselik József iparitenuló-fe- lelős, aki a műszaki szemléltető rajzok soka­ságától kezdve az utolsó szög beveréséig min­dent olyan sokszor el­magyaráz. Erről az egy héttel> előbb vizsgázott négy tanuló kitűnő eredménye tanúskodik és olyan kiváló minta­darabok, amelyek bár­melyik üzemrész pro­dukcióival felvehetik a versenyt. így kellene ipari tanulókat képez­ni másoknak is. Ott jártunkkor a mun­ka még lázasan fo­lyik. Itt-ott már verej­ték csillan a homloko­kon. Nyisszannak a gya- luk, repül a forgács. A délutáni órákban eldön­ti majd a vizsgabizott­ság, hogy az elkészült vizsgadarabok mérték­ben, tisztaságban, pon­tosságban megfelelnek-e a követelményeknek. Ezután kerülhet csak sor az elméleti számon­kérésre. A vizsgázókkal együtt raméljük a leg­jobbakat. .. — di — gazdálkodás jó, érdemes bennma­radni. S a gyugyi szövetkezet meg­maradt. Jóslatuk bevált. Sok munkával, de igazságosan, s minden tag megelé­gedésére többet termeltek, mint a község egyéni parasztjai. 18,20 má­zsás őszi árpa termést értek el, de nem volt gyengébb tavaszi árpájuk sem. Elegendő kenyeret biztosított nekik a 12,5 mázsás rozsuk is. Kukoricájuk össze sem hasonlítha­tó a tavalyival, időben rakták, egyel­ték, kapálták, úgy, hogy a holdan­ként! 25—30 mázsás termést meg­adja. Párját ritkítja a 18 holdas maghere területük, amelyről holdan­ként 2,5—3 mázsás magtermést vár­nak. Csak ez az egyetlen termény közel 100 000 forintot biztosít a szö­vetkezet tagjainak. Nem dicsérni, szeretném itteni elvtársainkat, csu- pán a valóságot szeretném érzékel­tetni, azt, hogy az összefogás, a szor­galmas munka csodákra képes. Még be sem takarították az őszi termést, máris tervezgetnek. Közö­sen, az egész tagság tervezi a jobb, boldogabb jövőit. Filk József elvtárs, aki a tsz alakulásakor ellene volt a közös állatállománynak, most azon erősködik, hogy a kért 10 kocát és 12 tehenet minél hamarább megkap­ják. Látják, hogy állatállomány, trá­gya nélkül nem lehet gazdálkodni'. Már levágták, felszárították, s jó­részt pajta alatt van az őszi szálas­takarmányuk, az őszi árpa magágya már régen elkészült, s mire e sorok megjelennek, a vetéssel is végeznek. Készülnek a jövő évi kenyér leg­fontosabb munkájára, az őszi veté­sekre. Nemsokára itt lesz a kukorica» betakarítás, a finom hazai szőlő szü­retelése. Javítani akarják az épületeket; hogy legyen bőségesen hely, «ha fej­lődünk« —1 mondják a tagok. Érik a barátság a bennmaradok és a kilépettek között. Már beszél­getnek egymással, oldódik a harag, aminek okát tán maguk sem tudják. A bennmaradóknak sok háborítás— ban volt részük ez évben a kilépet­tek részéről, szerencsére a közel­múltban ez is megszűnj amikor a felsőbb szervek részletesen megvizs­gálták a feloszlás, a vagyon-széthuir- colások körülményeit, s véglegesen pontot tettünk ennek az áldatlan helyzetnek a végére. Az anyagi erősödés láttán egyre jobban nő az érdeklődés a szövetkezet iránt. Min­den jel arra mutat, ha megtartják a zárszámadást, s mindenki meg­tudja, hogy a tervezett 60 forintos­munkaegység nemcsak papíron, ha­nem a tagok kamrájában, padlásán terményben, s a zsebükben is meg­lesz, a gondolkodást, vívódást elha­tározás követi, s mind többen tér­nek vissza az egy éve meggondolat­lanul otthagyott nagy családba, a közösbe. Addig is érdemes mindeze­ken gondolkodni Csizmadia, Semsei, Sziratica elvtársaknak, s többi ked­ves gyugyi ismerőseimnek. Ituda Gyula.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom