Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-12 / 213. szám
i SOMOGYI NCPLAr Csütörtök, 1957. szeptember 12. TÖRVÉNYEKRŐL, RENDELETEKRŐL Változások az állategészségügyi szolgálatban OLiwjóüik lifájk.... Kedves vevőm, aki a múltat visszasírod IV em tudom, hogyan szólítsam önt, ismeretlen vevőm, de remélem, hogy levelemből magára fog ismerni, s nem hiába írok. 5-én jött be trafikomba Kossuth cigarettát vásárolni, s én nem tudtam kiszolgálni, mert éppen akkor vártam az árut. Ahelyett azonban, hogy ön megértette volna ezt a helyzetet, kikelt magából, szavaimba vágott, úgyhogy én meg sem tudtam magyarázni, hogy miért nincs éppen az Ady Endre utcai trafikban Kossuth cigaretta. Az viszont, hogy ön ilyen aránylag kicsinység miatt ennyire felháborodott, s ennyire kikelt népi demokratikus rendszerünk ellen, arra enged következtetni, hogy nemcsak a Kossuth hiány miatt haragszik. Én elhiszem azt, hogy önnek nem tetszik ez a rezsim, nem tetszik, mert most Ön és társai nem tudnak a mi zsírunkon hízni lés fáj nagyon, hogy végre két kezük munkájából kell megélni. És még más is fáj. Az is, hogy most már a munkásoknak is megvan mindenük. Jobban élnek, jobban öltözködnek, mint önök. Ez nem tetszik maguknak. Persze, arra nem gondolnak, hogy mi már kisgyermek korunktól fogva dolgozunk, hogy bennünket a munka már jól meged'zett. Ha önnek nem tetszik ez a rendszer, én megmondom nyíltan, nekem a régi rendszer nem tetszett. Hogy, miért nem? íme bizonyításul egy példa. Apám bányász volt, heten voltunk testvérek. 1942-ben, akkor voltam 11 éves, a Zala megyei Dörögd bányán laktunk, egyedül, a gróf erdejében. Ha beállt a tél, el voltunk szigetelve az egész világtól. Egyszer az történt, hogy a hatalmas hóakadály miatt nem lehetett lemenni a bányába, s apám elment a 16 km-re fekvő Sümegre, a bányászmesterhez, hiszen már kenyerünk sem volt. Gondolja, hogy kaoctt? Bizony nem kapott. Zsíron és pirospaprikán éltünk. Éjszaka sírtak a gyerekek, az éhségtől nem tudtunk aludni sem. Harmadnap nagyobb testvéremmel elmentünk a grófi kastélyba a gróftól kérni kenyeret. Azt hiszi megsajnált? Nem! Azt üzente apámnak, hogy a nyomorult necsak gyereket csináljon, hanem tartsa is el őket. Ezeket a lelketlen embereket, ezeket a dolgozókon élősködő gazembereket kívánta vissza Ön és társai októberben? Tudom, hogy igen. L1 n levelem végén csak annyit mondok, hogy mi becsületes magyar emberék nagyon szeretjük ezt a rendszert, s a munkás-paraszt hatalmat nem cserélnénk fel a világ kincséért sem az ön által, kedves vevőm, annyira visszasírt népnyúzó rendszerrel. BALOGH MÁRTONNÉ, az Élelmiszer Kiskereskedelmi V. trafikosa. Miért nincs villanyunk ? Kellemetlen helyzetben vagyunk. Az a helyzet ugyanis, hogy van villanyunk, de mégsincs. Ez év február első felében beszereltettük a villanyt. Villanyórát is kaptunk, amit a szerelés költségeivel együtt kifizettünk. Aztán a szokásos módon kérni kezdtük az illetékeseket, hogy kapcsolják be az áramot lakásunkba. Azt hiszem, hogy fái év elég hosszú idő a könyörgéshez, de ez az idő ahhoz is elég, hogy az ember türelme elfogyjon. Egynkét hónapja, hogy az általunk kifizetett villanyórát leszereltették és (elvitték. Hogy miért? Ezt már nem tudom megmondani. Néhány hete ahhoz az időponthoz, amikor kifizettük a bekapcsolási díjat, az összeghez hozzácsapták a villanyóra összeget. Az elmúlt félév alatt Zákány községben többen jártak úgy, mint mi. Vannak kivételek is. Vannak, akiknek a tavasszal, vagy a nyáron vezették be a villanyt és nyomban áramot is kaptak. Úgy látszik, érvényben van az a mondás, hogy nincs protekció, csak »ajánlás«. Én egyszerű dolgozó paraszt vagyok, nekem nincs se protekcióm, se ajánlásom. Kondrieh Ferenc dolgozó paraszt Zákány 169. Az Áramszolgáltató Vállalat válaszol Kondric Ferenc zákányi lakos panaszát kivizsgáltuk és megállapításaink a következők: Kondrieh Ferenc a villamos berendezését 1957 februárjában csináltatta Madarász nevű csurgói kisiparossal. A bekapcsolás azért nem történt meg, mert az iparigazgatcságunk mérőhiány és új bekapcsolási tarifa megállapítása végett a fogyasztói csatlakozások szerelését május 1-ig szüneteltette. Kondrieh Ferenc a bekapcsolási illetéket, 430 forintot, július 17-én fizette be. Az összeg befizetése után a körzetszerelő a Madarász által létesített villamos berendezést felülvizsgálta és a következő hiányosságokat állapította meg: 1. A tetőtartó nincs bekötve; 2. Ugyancsak a tetőtartó nincs lefestve; 3. A mérőtábla szabálytalan, nem felel meg a MNOSZ rendeletének; 4. A főbiztosító szabálytalan, nem leblom- bálható. A felsoroltakat a körzetszerelő közölte Kondric Ferenccel, akinek saját érdekében fel kellett volna keresnie a kivitelező Madarász kisiparost és felszólítani a fenti hiányosságok megszüntetésére. A körzetszerelő viszont elmulasztotta a hiányosságokat írásban közölni Kondric Ferenccel, aki egyszerű gazdaember lévén, nem értette és nem is érthette meg, hogy miért nem hajtják végre a bekapcsolást. A körzetszerelőnket a tárgyi ügyben kihallgattuk, aki azt mondja, hogy ő több ízben felszólította Madarászt, hogy pótolja a hibákat, az meg is ígérte, de időközben TBC-vel kétszer is volt kórházban és jelenleg is ott van. A bekapcsolás elhúzódása végett a körzetszerelőnket fegyelmi elé állítjuk, egyben utasítottuk a nagyatádi üzemvezetőségünket, hogy a szabálytalanságok megszüntetése után — de legkésőbb folyó hó 10-ig — a panaszos fél bekapcsolását hajtsa végre. Nagy László, Áramszolgáltató V. igazgatója. A földművelésügyi miniszter idevonatkozó rendeletében újólag szabályozta az állategészségügyi szolgálat ellátását. Az állami állatorvosok továbbra is díjtalanul kötelesek ellátni az FM által meghatározott egyéb állatbetegségek megelőzésével, felderítésével és leküzdésével járó feladatokat. Az állatorvosi gyakorlat körébe tartozó egyéb tevékenységekért az állami állatorvosok, állatkórházak és állatorvosi rendelőintézetek megállapított díjat számíthatnak fel. Ezek a díjak az állatorvost illetik, illetve az állatkórházak költségvetési bevételét képezik. A vizsgálati díjak nem drágák, figyelemmel vannak a lakosság érdekeire is. Egy egyszerű vizsgálat díja (beleértve az esetleges gyógyszerrendelést és tanácsadást, a gyógyszer bőr alá, bőrbe, izomba, légcsőbe, vagy vérbe fecskendezését, illetőleg szájon át beadását, levágott állatok húsvizsgálatát) egy nagy állat után 10 forint, kis állat után 6 forint, az elsőt követő minden nagy állat után 5, kis állat (egy juh, kecske, vagy sertés, baromfi) után 3 forint. Ménes, csorda, csürhe, nyáj, baromfitelep, stb. vizsgálata, megszemlélése 40 forint. A tavaszi haszonállatvizsgálatra elővezetni nem kívánt egypatás állatoknak a vizsgálatáért az egyszerű vizsgálat díja számítható fel. A Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda felvásárlásaival kapcsolatos vizsgálatok díjtalanok. A rendelet külön mellékletben határozza meg a sebészeti műtétek és hozott rendeletet a forradalmi munkás-paraszt kormány. A rendelet először is meghatározza, mi értendő adónak. Hatáskör szerint az adóigazgatást a pénzügyi szervek (tanácsok pénzügyi osztályai és a pénzügyőrség szervei) látják el. Az adó megfizetése állampolgári kötelesség, amelynek önkéntes teljesítése az államnak és az állampolgároknak egyaránt érdeke. Az az adózó, aki esedékessé vált adótartozását a megállapított fizetési határidőig nem fizeti meg, adópótlékot késedelmi kamatot köteles fizetni. Ki felelős az adó megfizetéséért — ezt tisztázza a 10. paragrafus. Eszerint az adó megfizetéséért egyetem- legesen felelősek többek között az adókötelezettség alá eső vagyontárgy tulajdonosai, haszonélvezői és a mezőgazdasági ingatlan használói, a közös háztartásban élők a közös háztartás tagjai terhére kivetett és az együttélés időtartama alatt keletkezett adótartozásokért. Az az adózó, aki adótartozását az előírt határidő alatt, vagy legkésőbb az előírt határidőre megfizeti, kamattérítésbem részesül. Ha az adózó esedékes adótartozását az előírt határidőre nem fizeti meg, erre írásban, vagy szóban fel kell hívni. Ha az adózó adótartozását a fizetési határidőre nem rendezi, a pénzügyi szerv köteles az adótartozás megfizetését zálogolással biztosítani. A hátralékosnak azl ország területén belgyógyászatok, a szülészeti műveletek, ivantalanítások, védőoltások és szavatossági vizsgálatok díjait. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös állatállományuk állatorvosi ellátásáért havi átalányösszeget fizetnek: két éven felüli ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly ellátásáért 10 darabos állomány esetén 10 forint, száz darabnál azonban csak 65 forint. 500 darabnál még kevesebb, 270 forint a havi állatorvosi átalánydíj. Az állatlétszámot feltüntető jegyzék eredeti példányát minden hónap 10-ig kell felküldeni a megyei tanács mezőgazdasági osztályára. Díjazás ellenében végzett állatorvosi szolgáltatással kapcsolatban fuvarról az állattartó (szállító fél, stb.) köteles gondoskodni, ha a kiszállás helye az állatorvos lakásától 2 kilométernél távolabb van. Körzetén kívül az állami állatorvos rendszeres állatorvosi gyakorlatot nem folytathat, kivéve az elsősegélynyújtást, a szavatossági vizsgálatot, stb. A száj- és körömfájás elleni vac- cináit és szérumot, valamint a tuber- kulint valamennyi állattartó számára, a baromfipestis elleni vaccinát pedig a tsz-ek és egyéni állattartók részére az állam továbbra is ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Ingyenes oltóanyagot csak állami állatorvos használ fel. Az állami állatorvos a beszedett munkadíjakból eredő jövedelme után jövedelemadót köteles fizetni. bárhol és bárkinél található vagyonát zálogolás alá lehet venni. A zálogolást a pénzügyi szerv kiküldötte a hátralékos lakásán, üzletében a végrehajtó bizottság által kiküldött becsüs közreműködésével végzi. A zálogolást lehetőleg a hátralékos jelenlétében kell lefolytatni. Ha ilyenek nincsenek jelen, a zálogolás két tanú jelenlétében ejthető meg. A zálogolás során a pénzügyi szerv kiküldötte a hátralékos lakását, egyéb helyiségeit és az ott lévő ingóságokat átvizsgálhatja. Ellenállás, rendbontó fellépés esetében a pénzügyi szerv kiküldötte rendőri segítséget is vehet, igénybe. Ezután a rendelet ismerteti, milyen anyagok, vagyontárgyak nem zálogosíthatok, s nem foglalhatók le. A zálogolás 15 nap elteltével válik jogerőssé, ha ezalatt az idő alatt ellene halasztó hatályú jogorvoslattal nem éltek. Ha a hátralékos a zálogolás jogerőre emelkedését követő három napon belül sem fizeti meg a tartozását, a pénzügyi szerv köteles a lefoglalt ingóságok értékelése iránt intézkedni. Ezek elszállításának időpontját három nappal előbb a hátralékosokkal közölni kell. Ha ingóságok nincsenek, akkor a köztartozást ingatlan vagyon végrehajtása alá vonásával is be lehet hajtani. Az adókivetési jog öt év alatt elévül. A jelen rendelet október 1-én lép hatályba. Ezúton mondok köszönetét Hetven éves öregember vagyok. A múlt hó 15-én reggel 8 órára a kaposvári kórházba voltam beutalva, még az első világháborúban szerzett nagyfokú reumatikus bánt álmák enyhítése végett. Minthogy a taxiállomásról másfél órán keresztül történő gyakori felhívás ellenére sem kaptam kocsit, hogy a kórházba vigyen, kénytelen voltam gyalog, mankóra, botra támaszkodva elindulni. Ezt látta Németh István nyugalmazott állományú pénzügyőri felügyelő, aki segítségemre sietett, átvette útitáskámat. Most már ketten szenvedtünk. Én azért, mert nagy fájdalmaim voltak, ő pedig sajnálkozott szomorú helyzetemen. Végre, nagy szenvedések árán eljutottunk a Béke-szállóig. Ekkor mellénk állt egy szép hin- tókocsi, a hátsó ülésen egy férfi ült, aki gyorsan felismerte a szomorú helyzetemet, s átadta helyét. Csak a kórházba érve tudtam meg, hogy az udvarias ember Ta- bák Lajos, a Cukorgyár igazgatója volt. Őróla már sok szépet olvastam a Somogyi Néplap hasábjain. Köszönetét mondok nagylelkű cselekedetéért. _ 1 Engedtessék meg, hogy a kaposvári kórház belgyógyászat orvosi karának és dolgozóinak mondjak hálás köszönetét a velem és beteg társaimmal tanúsított figyelmes fáradozásukért. Mindenekelőtt köszönetét mondok Wirth Ferenc főorvosnak, dr. Pappné osztályorvosnőnek kedvességéért, valamint az ápolónőknek, akik igyekeztek fájdalmamon enyhíteni. Sárközi István Kisbárapáti, kültelek. Az adók kivetéséről és beszedéséről VÁLASZOL AZ ILLETÉKES A mezőgazdasági tsz-ek tagjainak baleseti kártalanításáról »Olvastuk a Somogyi Néplap augusztus hó 30-i számában azt a cikket, amelyik a kaposvári Május 1 utca szépséghibáival foglalkozott. Ebben a cikkben említést nyert a Kaposvári Útfenntartó Vállalat is. nevezetesen, hogy a vállalat kirakataiban zúzott követ használ dekorálásra és ezzel rontja a város, illetve a főutca képét. Valóban, zúzott követ helyeztünk el kirakatunkban, mivel nem akartunk termésköveket, kilométer-oszlopokat, bitumenes hordókat és egyéb útépítési anyagokat kirakatba helyezni azért, hogy kifejezzük vállal atunik sajátos jellegét«. Itt közbe kell szólnunk. Ha történetesen a Köztisztasági Vállalat szervestrágya-gyűjtő részlege nyer elhelyezést ott, ahol jelenleg — hivatalos körökben is — egészségtelen helyiségekben az Útfenntartó Vállalat székel, vajon a jóízlés határain belül, az emberek szépérzékének tiszteletben tartása jegyében dekorálhatna-e olyan anyagokkal, szerszámokkal, melyek a köztisztaságiak szervestrágya-gyűjtő részlegének »sajátos jellegét« kifejezésre tudják juttatni? Sem a városrendezés szempontjából, sem pedig egészségügyi követelményeknek nem felel meg a hivatalok, vállalati irodák üzlethelyiségekbe való költöztetése. íme a válasz, hogy miért nem: »A közegészségügyi felügyelő, valamint a városi tisztiorvos szakvéleményükben szintén tiltakoztak a vállalat jelenlegi elhelyezése ellen. Mióta ezekben az üzlethelyiségekben van a vállalat, az iroda dolgozóinak 30 százaléka kénytelen szemüveget viselni, annyira megromlott látásuk az állandó világítás mellett«. Majd így folytatódik a cikkre a válasz: »Meg kell jegyeznünk, hogy nem jószántunkból vagyunk a Május 1 utcai helyiségekben. A Megyei Tanács Igazgatási Osztálya 1954. február hó 19-én a vállalat volt helyiségeit a Vas- és Fémipari Kombinátnak utalta ki és tiltakozásunk ellenére vállalatunkat a Május 1 utcába helyezte. A Városi Tanács még ez évben kiutalta vállalatunknak az Állami Erdőgazdaság Irányi Dáni-1 utca 9. és az Erdőgazdasági Építési Vállalat Irányi Dániel utca 7. szám alatti helyiségeit azzal, hogy e két szerv helyezkedjék el az Állami Erdőgazdaság Bajcsy-Zsilinszky utcai épületében.« Tehát egy helyen! Ám... Mint lenni szokott a vállalatok közötti »peres« ügyekben, a tanács, mely elismerten egyedül gazdája a városnak, nem szerzett érvényt határozatának. Az Állami Erdőgazdaság a KÖZELBIZ-hez fellebbezett, a KÖZEL3IZ ennek helyt adott és 1954. május hó 27-én az Útfenntartó Vállalat fellebbezését azzal utasította vissza, hogy a Május 1 utca 27. szám alatti helyiségeket csak 1954. november 1-ig használhatja. Marad tehát: a Városi Tanács köteles másutt helyiséget biztosítani az útfenntartóknak. Viszont: »a Városi Tanács arról értesítette 1954 decemberében a vállalatot, hogy maradjon nyugodtan jelenlegi helyén, mert a »fennálló objektív nehézségek miatt« más helyiségbe a vállalatot elhelyezni nem tudja. Ezért vagyunk még ma is olyan helyiségekben, mely nem alkalmas irodahelyiségeknek.« Végül pedig: »A Posta- és Közlekedésügyi Minisztériumhoz fordultunk mostoha körülményeink orvoslása végett. Ennek eredményeképpen folyamatban van vállalati székházunk építése, így minden reményünk megvan arra, hogy egy éven belül visz- szaadhatjuk rendeltetésének az üzlethelyiségeket«. Erre örömmel mondjuk azt, hogy: ámen, úgy legyen! Végül még egy megjegyzést. Bár még csak folyamatban van az Útfenntartó Vállalat székházának építése, máris elhangzottak olyan hangok, hogy elveszik tőlünk. Mivel megyénk vezetői e kósza hírt megcáfolták, bízhatunk abban, hogy végre megfelelő helyen fejtheti ki tevékenységét az Útfenntartó Vállalat, amely 2400 kilométeres úthálózat ügyét intézi, ami nem kis és nem lebecsülendő munka! Addig azonban, míg a kedvező fordulat be nem következik — ha már »objektív nehézségekkel« kötik az útfenntartókat a Május 1 utcához —, tartsa szemét a Városi Tanács az üzlethelyiségekben elhelyezett vállalatokon, raktárakon, hogy a lehetőségek határain belül ne csúfítsák, hanem szépítsék kirakataikkal a várost! Ezt a gazdára kötelező figyelmet. talán nem akadályozzák »objektív nehézségek«. A forradalmi munkás-paraszt kormány a Termelőszövetkezeti Tanács javaslatára rendeletet hozott a mező- gazdasági termelőszövetkezetek tagjainak baleseti kártalanításáról. A munkaügyi miniszter által kiadott végrehajtási utasítás szabályozza, hogy mi számítható üzemi balesetnek. Üzemi baleset az a baleset, amely a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagját a közös termelő- munka végzése közben, vagy azzal összefüggésben, a. közös terménvek és termékek feldolgozásának szállításával és értékesítésével járó, munkaegység ellenében végzett tevékenysége közben, vagy ami a tagot munkába-, vagy onnan lakására, szállására-menet éri. A mezőgazdasági tsz által fizetendő baleseti biztosítási díjat — tagonként és hónaponként 3 forintot — naptári negyedévenként előre kell Európai körútja során szerdán öttagú Szíriái földművelésügyi küldöttség érkezett Budapestre Hamed Khoja Szír földművelésügyi miniszter vezetésével. A küldöttség látogatást tett a Szovjetunióban, megtekintette a moszkvai mezőgazdasági kiállítást, volt a Német Demokratikus Köztársaságban, Csehszlovákiában és most, Prágából jöttek Bufizetni az SZTK alközpontjához. Az első ízben fizetendő biztosítási díj 1957. július 1. napjától esedékes és szeptember 30-ig késedelmi pótlék nélkül lehet megfizetni. A mezőgazdasági termelőszövetkezet szeptember 29-ig az SZTK alközpontjához köteles bejelenteni a tsz leírását és a tagok létszámát, a tagsággal bíró családtagok és a szociális, kulturális alap terhére ellátásban részesülő öregeket és rokkantakat is. A később alakuló tsz-ek a bejelentési kötelezettségnek a működési engedély kiadásától számított 30 napon belül kötelesek eleget tenni. A kártalanítási segélyt vasár- és ünnepnapra is fizetni kell. A rendelet kihirdetése napján életbe lépett rendelkezéseit azonban az 1957. június 15-ét követően bekövetkezett üzemi balesetek kártalanítására is alkalmazni kell. dapestre. A vendégeket szerdán délelőtt a Keleti pályaudvaron Dögéi Imre földművelésügyi miniszter, Ba- ezoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, Koós Péter, a külügyminisztérium IV. politikai osztályának vezetője és gazdasági életünk több más vezető személyisége fogadta. Szíriái földművelésügyi küldöttség érkezett hazánkba
