Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-03 / 205. szám

* SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1957. szeptember 3. Malájföldi Szövetség — a Brit Nemzetközösség új tagja LENQYELORSZÄQI tapasztalataink II. Augusztus 31-én a Malájföldi Szö­vetség a Brit Nemzetközösségnek ön­álló tagjává vált. Az új államszö­vetség kilenc maláj államból: Perak, Selangor, Negri Sembilan, Pahang, Perlis, Kedah, Kelantan, Trengganu, Joho re szultánátusokból, valamint Malakka és Penang (két volt brit) területből áll. Az államszövetséget a szultánok által megválasztott fő­szultán, első alkalomból Negri Sem­bilan uralkodója vezeti. A Maláj Szövetség a Hátsó-Indiai félsziget és egyúttal az ázsiai konti­nens legdélibb részét foglalja el. Te­rülete 130 000 négyzetkilométer, la­kóinaik száma közei 6 millió fő. A lakosság fele maláj, de kínaiak is igen nagy számban élnek itt. (38 százalék.) Mindennek ellenére az új állam hivatalos nyelveként a malájt és egyelőre tíz évre az angolt fo­gadták el, s ezenkívül a mohame­dán vallást államvallássá nyilvání­tották. A terület fontos stratégiai je­lentőségű, hiszen innen az ázsiai ten­gerek legjelentősebb víziútja, a Ma- lakka-szoros könnyen ellenőrizhető. Malájföld katonai jelentősége mel­lett fontos gazdasági terület is. Kü­lönösen a nyugati partvidéken szá­mos nagykiterjedésű kaucsukültet- vény található, ezenkívül jelentéke­nyek ón-, mangán-, wolfram-, ba- uxit- és aranybányái is. A maláj­földi dzsungelekben jelenleg is har­cot folytatnak Malájföld igazi sza­badságáért küzdő partizánok a brit katonaság ellen. „Az orosz rakéta az egész világot megreszkettette" Kairo (TASZSZ). Az egyiptomi sajtó továbbra is kommentálja a TASZSZ-nak az interkontinentális ballisztikus rakéta sikeres kipróbá­lásáról szóló közleményét. A lapok hangsúlyozzák, hogy ez a hír a szov­jet tudomány nagy sikereiről és a szovjet állam erejéről tanúskodik. Az A1 Ahram azt írja. hogy »az orosz rakéta az egész világot meg­reszkettette«, s kényszeríti a Nyuga­tot, hogy józanul ítélje meg a hely­zetet és lemondjon agresszív tervei­ről. Az A1 Masza megállapítja, hogy a szovjet interkontinentális balliszti­kus rakéta elkészültéről szóló hír csapást mér a katonai szövetségek nyugati politikájára. A lap rámutat, hogy az interkontinentális rakéta a földkerekség minden részére eljut­hat és azt írja, hogy azoknak az or­szágoknak a kormányai, amelyek be­leegyeznek, hogy területükön atom­támaszpontok legyenek, »most jól meg kell, hogy fontolják, mielőtt en­gedelmeskednek az amerikaiak kö­veteléseinek és országukat kiteszik a csapásnak«. Az Ahbar El Jaum vezércikkében azt írja, hogy a szovjet interkonti­nentális rakéta sikeres kipróbálásá­ról szóló hímek arra kell indítania a nyugatot, hogy megegyezzen a Szovjetunióval a leszerelés kérdésé­ben. »A békéhez vezető út, a békés egymás mellett élés és a belügyekbe való be nem avatkozás politikáján át vezet« — hangsúlyozza a lap. Jackson szenátor az interkontinentális rakéta-versenyről Washington (Reuter). Jackson sze­nátor, a kongresszus atomerő bi­zottságának a fegyverekkel foglal­kozó albizottság! elnöke egy televí­ziós interjúban vasárnap azt mon­dotta, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió fej-fej mellett halad az interkontinentális ballisztikus ra­kéta előállításáért folyó versenyben. A szenátor nem volt hajlandó nyi­latkozni arról, hogy az Egyesült Államok végzett-e miár sikeres kí­sérletet ilyen rakétával, de kijelen­tette, nem kételkedik abban, hogy a Szovjetunió valóban sikeresen pró­bálta ki az interkontinentális raké­tát. A veszélyt abban látja, hogy a Szovjetunió esetleg olyan gyorsan gyárthat ilyen rakétákat, hogy ka­tonai bevetésre több kész rakétája lesz mint Amerikának. dbOLfölcU^ Rijeka (TANJUG). Vasárnap Rije- kából (Fiume) újabb 150 magyar disszidens utazott hajón Svédország­ba. Jugoszláviából eddig 430 ma­gyar disszidens utazott Svédország­ba. Ezek többsége gyermek és tüdő­beteg volt, akiket orvosi felügyelet inellett szállítottak el — jelenti a Tanjug. * * * Algír (AFP). Az algíriai francia főparancsnok utasításban felhatal­mazta az algériai katonai egysége­ket, hogy Tunézia és Marokkó terü­letén is üldözhessék azokat a felke­lőket, akik algériai területen végre­hajtott támadások után visszatérnek az említett két országban fekvő tá­maszpontjaikra. * * * Belgrád (Reuter). A Reuter jelen­tése szerint jólértesült belgrádi kö­rök szombaton közölték, hogy Go- mulka vezeti a szeptem bér ben Ju­goszláviába látogató lengyel párt­ós kormány küldöttséget. E körök szerint Gomulka és CyraV.dewicz miniszterelnök szeptember 10-én, vagy a 10-e körüli napokban érke­zik Belgrádba. A Székesegyház nagy művészi gazdagságáról, de nekünk zsúfoltnak látszó gótikájáról is sokat lehetne írni. Mi magyarok vagyunk é§ hosszasan szemléltük várnai Ulászló, Hedvig és Jagelló László sírját a krip­tában, Báthori István nyughelyét, dobogó szívvel áll­tunk meg Koszciuszkó Tádé sírjánál is. A Székesegy­ház tornyában a 18 tonnás harangról beszélt ka lauzunk. És beszélt a lengyel papságról is, Wisinszkij mostani .lengyel bíborosról és több egyházi vezetőről. »Tiszteljük őket, mert harcoltak a németek ellen, sínylődtek börtöneikben és most segítenek új életünk építésében.« Délután Nowa-Hutára látogattunk el. Három óra kellett ahhoz, hogy villamossal körülutazzuk. Vezetőnk mindent rendre elmagyarázott. »Erre az alkotásra min­den lengyel nagyon büszke. Ma már 250 000 tonnával termel többet, mint régen az egész ország.« Nézzük a hatalmas kohókat, kokszolókat, melléktermék gyá­rakat, a gyönyörű munkáslakásokat. Igaz, még nin­csenek bevakolva. A középületek még nem, készül­tek el, mert első a termelés, a munkások jó elhelye­zése. Gazdag krakkói élményekkel indultunk új állo­másunkra, a világhírű sporttaláLkozók színhelyére: Zakopanéba. Éjjel utaztunk, de pillanatok alatt röp­pent szét a hír, hogy most állt meg vonatunk Polonyin- ban. Nóhányan érdeklődve kapták fel fejüket, mit lehet itt látni? A válasz egyetlen tőmondat: Itt élt Lenin. S mindenki tisztelettel nézte a sötétes éjszaká­ban az állomás és városka körvonalait. Reggel érkeztünk, lengyel barátaink magán pen­ziókban szállással, a nagy körzeti iskolában virággal, dúsan terített reggelivel, s mindenekelőtt testvéri szeretettel vártak bennünket. Pihenő és ebéd után rö­vid városnézés ismertette meg velünk a hegyvidék építkezéseit, a művészien megtervezett emeletes fahá­zakat, középületeket, városházát, hatalmas tüdő­szanatóriumot, modern üzleteket. Majd fogaskerekű vasúton felértünk a téli síversenyek induló állomására. Mint újonc turisták, alig jutottunk szóhoz a Lomnici csúcs, a Beszkidiek és a többi hegyóriások láttán. Az éles levegőt élvezettel szívtuk, távcsövén szemléltük az égbenyúló hegycsúcsokat és a szálló éttermébe vidáman iddogáltuk a finom meleg teát és a habró sört. Vendéglátóink egyik kedves meglepetést a másik után készítették elő számunkra. Felejthetetlen élmé­nyünk marad a Gasperhegyi kirándulás. Autóbusszal mentünk a gyönyörű fenyvesekkel szegélyezett szer­pentin úton, Kuznice állomásra. Innét a drótkotélpálys vitt egyre magasabbra. Alattunk a fenyőrengeteg, tá­tongó szakadékok. A flóra egyre szegényesebb, törpe­fenyők, majd füves, később kopár sziklák adják a fes­tőién szép panorámát. Színpompás virágok, a szépsé­ges havasi gyopár hívogat, dia letépni tilos, mert vé­deni kell a, sziklákat. A tila'mat nemcsak az ellen­őrök, hanem a lengyel kirándulók is igen komolyan veszik és kedvesen ugyan, de határozottan figyelmez­tetik a szenvedélyes botanikusokat, ha' megszegik az utasítást. A hőmérséklet plusz 5 fok. nekünk szokatlan, a fülünk jelzi a nagy légnyomás-különbséget. A nap szikrázva süt, bőrünk hamar megbámul, del melegünk éppen nincs. Hangulatunk kitűnő, sétálgatunk a hegy­tetőn. Őrházakat látunk, ahol a cseh—lengyel határon már egy évnél régebben nem láttak őrszemet. Ez minket meglep, de jóleső érzés is ilyesmit látni. Hát nem az lenne a szép, ha minden nép így élne egymás mellett békességben? A 2000 m magasban nem unalmas az élet. A csil­lagvizsgáló intézetben igazán mazgalmas az élet. Ál­landó szolgálat van, rendszeres tájékoztatót küldenek szerte a világba repülőknek, társintézeteknek, turis­táknak. Most éppen bemondják a változó szélirányt, hőmérsékletet, amely hirtelen leesett 2 fokra. Az ab­lakokon most nem látunk el még 10 méterre sem. de rövid negyedóra múlva ismét napsütésben ragyog minden és messze ellátni, minden gyönyörű. A mére­tek lenyűgözőek, csak pár száz méterre emelkedik büszkén a magasba a 2496 méter magas Kriván-hegy. Itt ismét megvendégelnek bennünket, később magunk­tól is rendelünk, kellemes időzni a modern, barátságos étteremben, vizsgáljuk a festményeket, jelvényeket, zászlókat, amelyek mind egy-egy barátságos üdvözlet a sokfajta népnek, akik itt megjelennek. A pincérek udvariasak, több nyelven beszélnek. Másnap ismét szép élményünk volt... Hatalmas, védett erdőrengetegen keresztül vezetett útunik. Csak egy helyen álltunk meg, gyönyörű és nagy magasság­ból lezúd'úló vízesés ejtett bennünket csodálatba. Vég­célunk a Morskie-Oko (Lengyelország legszebb tenger­szeme) volt a Miequszowiecki-hegy lábánál. Még csak 1400 méter magasan vagyunk, nap most is süt, de csakhamar vidám hógolyózásbá kezdtünk július 31-én. A tóparton most nyílik a kankalin, a gólyahír, a száz­szorszép. A tó vize kristálytiszta, a fenyők haragos zöldje festi leírhatatlanul széppé, a nap fénye, a hó csillogása, a hegyek barnasága, a természet utánozha­tatlan ecsetje megkapóan harmonikus színfoltot ad a víz tükrének. Fehér csónakok, evezős legények ke­mény munkája segít át bennünket a túlsó partra. Csónakba ülünk, a tó szegélyén csillogó fémecskék villannak Szemünkbe. A látogatók pénzt dobnak a víz­be. mert aki ebbe pénzt ad, az megtalálja a boldog­ságot. Magunkban mosolygunk ezen, de az ittlakók ezt komolyan veszik. Túljutunk a tavon, kapaszkodunk felfelé, egymást istápolva, a mi cipőink, felszereléseink bizony nem ide illő alkalmasságok. Ez a tengerszem csak 50 méter mélységű, de fentebb egy másikhoz érünk, amely már 80 méter mély. Itt 1540 méteren állunk, a csúcsra nem tudtunk felmászni, hiszen az 2007 méter magas. A tengerszemek környéke is védett terület, ilyen igen sok van erre. Még motorcsónakot sem szabadba használni, mert zaja zavarná a halakat. (Folytatjuk) Nagy Károly Cukor r épatermelők! A cukorrépa árát a munkás-paraszt kormánv rendezte. Az új cukorrépa-ár a szerződéses cukorrépatermelők által átadott minden mázsa cukorrépáért a következő: a) métermázsánként az eddigi 9,— Ft helyett IO,— Ft készpénz b) 2 kg kristálycukor helyett 3 kg kristálycukor A termelő kívánságára kristálycukor helyett 10,60 Ftfkg térítési árat kell a termelő részére kifizetni. Ingyen, térítés nélkül, változatlan mennyiségben megilleti a cukorrépatermelőket az eddig biztosított mellékjárandóság, így 65 kg egyszer préselt nyers répaszelet, vagy 3 kg szárított répaszelet és 0,50 kg melasz Ha a termelő nedvszelet-járandóságát természetben nem veszi igénybe, azért métermázsánként 4,— Ft térítést kap, az át nem vett melaszért pedig métermázsánként 80,— Ft térítés jár. A korábban érvényben volt többtermelési prémium megszűnik. Ezek a feltételek biztosítják a cukorrépater­melés nagy jövedelmezőségét. Kérjük cukorrépatermelőinket, hogy az új és nagy jövedelmet biztosító cukorrépa-ár alapján mielőbb egészítsék ki eddig megkötött szerződéseiket, illetve akik még nem szerződtek, kössék meg 1958. évre szóló cukor­répatermelési szerződésüket a községi megbízottnál. SÁRVÁRI CUKORGYÁR É

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom