Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-19 / 219. szám

SOMOGYI NÉPLAP

Csütörtök, 1951. szeptember 19.

3

A PÁRTOKTATÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL

ban ne legyen kiszállás a hallgatók részéről.

A vezetők képzéséről

A Kaposvári Tejüzemben befejezték a hallgatók kiválogatását. Kiss Ferenc elvtrrs pártvezetőségi tag így beszél a pártoktatás előkészítésével kapcsolatos szervezeti munkáról: Egy marxizmus—leninizmus

alapjai tanfolyamot fogunk indítani. A párttagok négy kivételével valamennyien tanulnak.

— Hogyan szervezték meg a vezetők oktatását, továbbtanulását?

— Sokszor hallottunk, és magunk is beszéltünk az elmélet szerepéről és fontosságáról. Véleményünk szerint az elmélet jelentőségét, hatását különösen az ellenforradalmi események során tapasztaltuk. Azok a vezetők és párttagok, akik fel voltak vértezve a marxizmus—leninizmus elméletével, nem inogtak meg, hűek maradtak a szocializmus ügyéhez. Ugyanakkor azok, akik nem voltak 'elvileg szilárdak, meginogtak, hittek az álhazafias jelszavaknak. E tapasztalatok alapján nagy gondot fordítunk a vezetők képzésére, A pártvezetőség tagjai valamennyien tanulnak. Az üb. elnöke is saját képzettségének megfelelő tanfolyamon vesz részt. A szakszervezeti bizalmiaknak mintegy fele vesz részt a szervezett pártoktatásban.

j— És a KlSZ-vezetők tanulásával, képzésével mi van?

— Róluk sem feledkeztünk meg. A KISZ-nek jelenleg három vezetőségi tagja van. Ebből kettő párttag. Ök szintén hallgatói a marxizmus— leninizmus tanfolyamnak.

A hibákat kijavítjuk

De mi a helyzet a Kaposvári Vaskombinátban?

Zelenka Béla elvtárs, a pártszervezet titkára vázolja a pártoktatás során szerzett tapasztalatokat.

— Menet közben vettük észre, hogy nem kielégítő a párttagok és pártonkívüliek aránya. Egy kicsit megfeledkeztünk a tömegszervezeti

vezetőkről, különösen a szakszervezeti bizalmiakról.

— Mit fognak tenni? — kérdezzük

— Az elkövetett hibákat felszámoljuk azáltal, hogy növeljük a pártonkívüliek arányát. A legjobb pártonkívüli aktivistákat felkeressük, elbeszélgetünk velük és a közös megegyezés alapján bevonjuk őket a szervezett pártoktatásba. .

Egy élénk mozgású fiatalember lép a helyiségbe, az üb-elmököt keresi. Egy belépési nyilatkozatot ad át a szakszervezeti vezetőnek.

— Ö sem vesz részt a pártoktatásban — súgja felénk halkan Zelenka elvtárs. Beszéljen vele. Tanácsát elfogadjuk, lassan megindul a beszélgetés.

— Mi a véleménye a pártoktatás előkészítéséről?

— Én elvégzem a munkámat gazdasági vonalon, de nem politizálok.

?

— Nem politizálok, mert a politika nem érdekel.

E kijelentésen érdemes elgondolkodni. Dolgozhat-e politikamentesen egy szakszervezeti bizalmi. Véleményünk szerint nem. Hiszen az említett bizalmi is tettével cáfolta meg saját szavait, egy új szervezett dolgozóval növelte a szakszervezeti mozgalom népes táborát.

Nagyon sok feladat áll előttünk. Növelni kell a termelést, a termelékenységet, csökkenteni az önköltséget. Javítani kell a munkafegyelmet, a dolgozó nép anyagi és kulturális helyzetét, szocialista szellemben kél1 nevelni a dolgozókat. Erősíteni kell a párt tömegkapcsolatát, szilárdítani a szocialista törvényességet. Més? .sokfelé találkozunk zavaros nézetek kel. Politizálni kell az emberekkel a munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel, férfiakkal és nőkkel fiatalokkal és öregekkel egyaránt Meg kell őket győzni ügyünk igazáról, világosságot gyújtani a fejekbe. Erre pedig elsősorban csak tanult művelt, a marxizmus—leninizmus elméletét jól ismerő párttagok és pártonkívüliek képesek.

Suri Károly

A Kommunista Ifjúsági Szövetség Szervezeti Szabályzata

4.

VI. A KISZ budapesti, megyei, járási, városi, kerületi

és üzemi szervei

A rendőrségen hallottuk

VII. A KISZ alapszervezet

Kommunisták fontos feladata a párt politikai, Ideológiai, eszmei cselekvési egységének védelme, a párt tömegkapcsolatának állandó erősítése, az emberek szocialista szellemben történő nevelése, a gazdasági feladatok sikeres megoldása. E feladatok megoldását segíti elő a párt-propaganda.

A napokban beszélgettünk több pártvezetővel, aktivistákkal, hogyan készítették elő a pártoktatási évet.

A minőség

alapvető követelmény

Csondor Sándor elvtárs, a Mélyfúró Vállalat párttitkára erről a következőket mondotta:

— Az elmúlt években az előkészítő munka során gyakran megsértettük az önkéntességet. Elhanyagoltuk a minőségi válogatást, majdnem minden párttagot bevontunk az oktatásba. Boldog-boldogtalan tanult. Ez azt jelentette, hogy a pártoktatásunk igen felhígult. E hiányosságot felszámoltuk. Szem előtt tartottuk szervező munkánk során azt, hogy a minőség alapvető követelmény. Éppen ezért nagy gondot fordítottunk a hallgatók kiválogatására. A jelenlegi hallgatókon kivül jóné- hányan jelentkeztek, hogy szeretnének tanulni. Gondos mérlegelés után a pártvezetőség úgy döntött, hogy nem fogadja el a jelentkezéseket, mert a jelentkezők nem felelnek meg a követelményeknek.

— Hogyan oldották meg az értelmiségiek oktatását? — kérdezzük.

— Különböző tanfolyamokat szerveztünk. Indul egy időszerű kérdésekkel foglalkozó tanfolyam és eg:, marxizmusi-leninizmus alapjai tanfolyam 14, illetve 13 hallgatóval. A műszakiak részére több vállalattá közösen egy, az értelmiségieket fog lalkoztató és érdeklő speciális tan folyamot fogunk indítani. E tanfo lyamon vállalatunktól hét műszak' dolgozó vesz részt. A propagandistát a városi pártbizottság fogja biztosi! ani.

— A Mélyfúró Vállalatnak iffen nagy a működési területe. A munkahelyek szanaszét vannak. Hogyan fogják biztosítaná az oktatás zavartalan menetét?

— Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy baj volt a tanfolyamok megtartásával. Gyakoriak voltak a késések, indokolatlan hiányzások. Zavarta az oktatás menetét az is, hogy a tanfolyam napján kiszállásokra mentek. Az említett fogyatékosságok felszámolása érdekében időben közöljük a hallgatókkal a foglalkozások időpontját és helyét. A pártvezetőség javaslatára a gazdasági vezetés olyan döntést hozott, hogy a tanfolyamok napján általá... hogy özvegy Kovács Istvánné Zákányban és Örtilosban járlatlevéi nélkül hét darab 20—25 kilogrammos malacot vásárolt, s azt egy hónapi tartás után jó áron eladta. Kovács- né tojással is üzérkedett. Eljárás indult ellene.

... hogy karóval verte el 16-án délelőtt Hácson Beitner Kálmán Vandela Lajos állami gazdasági dol- | gozót, aki nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

... hogy ifj. Szaka Györgyöt Bala- tonújlak és Kéthely között az országúton egy ismeretien motorkerékpár elütötte. Szaka könnyebb sérüléseket szenvedett,

... hogy kerékpárt lopott Sziget* János Csökölyön Zubi Károlytól, s nyomban el is adta a vásáron ötszáz forintért. A kerékpártolvaj bűnhődni fog.

18. A budapesti, megyei, járási, városi, kerületi és üzemi szervezetek felsőbb szerve az illető terület KISZ értekezlete, melyet kétévenként kell összehívni. A KISZ-értekezlet megvitatja és elbírálja a megfelelő KISZ-bizottság beszámolóját, meghatározza a szervezetek tevékenységének fő irányát, megválasztja a KISZ-bizottság tagjait és küldötteket választ a felsőbb értekezletre, illetve kongresszusra.

19. A budapesti, megyei, járási, városi, kerületi, üzemi KISZ-bizottság két KISZ-értekezlet között az illető terület KISZ-szervezeteinek vezetőszerve.

A bizottság képviseli a KISZ-t a párt, társadalmi intézmények és szervek felé, irányítja a hozzátartozó KISZ-szervezetek politikai tevékenységét; segíti a szervezeteket az ifjúság nevelésében, a különböző helyi feladatok végrehajtásában; biztosítja a Központi Bizottság határozatainak végrehajtását, fejleszti az alapszervezetek öntevékenységét; mozgósítja az ifjúságot a szocializmus építésére, a párt és kormány által kitűzött feladatok megvalósítására. Kidolgozza a terület sajátosságainak megfelelő ifjúsági módszereket; neveli és elosztja a hatáskörébe tartozó kádereket. Gondoskodik az anyagi eszközök helyés felhasználásáról, rendszeresen tájékoztatja a tevékenységükről a pártszerveket és a felsőbb KISZ- szerveket.

Budapesten 41—51, a megyékben 31—41, a kerületekben és városokban 21r-31, az üzemekben és a járásokban 13—21 tagú bizottságot választanak, amelyek háromhavonként üléseznek.

Bizottságot olyan üzemben kell választani, ahol a szervezetek taglét27. A Kommunista Ifjúsági Szövetség alapszervezeteken épül fel. Az alapszervezet üzemekben, vállalatoknál, fegyveres erőknél, gépállomásokon, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, egyetemeken és főiskolákon, középiskolákban, ipari tanulóintézetekben, községekben, hivatalokban, lakóterületeken alakítható, ahol legalább 5 KISZ-tag van. Az alapszervezet megalakítását a felsőbb KISZ végrehajtó bizottság hagyja jóvá.

28. A Kommunista Ifjúsági Szövetség alapszervezetének feladata, hogy:

száma meghaladja a 300-at.

20. A KISZ-bizottságok a két KISZ- értekezlet közötti időben behívhatnak (kooptálhatnak) tagokat a bizottságba. A behívott (kooptált) tagok száma nem haladhatja meg az értekezleten választott tagok egyhar- madát.

21. A budapesti és megyei bizottságok 9—13, a kerületi, városi, járási és megyei bizottságok 5—7 tagú végrehajtó bizottságot választanak és megválasztják a bizottsági titkárt.

22. A járási, kerületi, városi és üzemi KISZ végrehajtó bizottságok a legjobb KISZ-tagokat javasolják a pártba való felvételre. A KISZ- bizottságok kötelessége, hogy segítsék az alapszervezetekben a KISZ- tagok előkészítését a párttagságra.

23. A Központi Bizottság indokolt esetben a KISZ-bizottság egyes tagjainak, vagy egész bizottságoknak megválasztását érvénytelennek nyilváníthatja és ideiglenes végrehajtó bizottságot jelölhet ki az ügyek intézésére.

24. A járási, városi, kerületi végrehajtó bizottságok állítják ki a KISZ tagkönyveket a belépő fiataloknak és gondoskodnak az ünnepélyes átadásról.

25. A bizottságok az ifjúság közötti munka elősegítésére társadalmi bizottságokat (ifjúmunkás, középiskolás, leány, sport, kultúr, előadói, parasztifjúság, stb.) hoznak létre. A társadalmi bizottságok javaslatokat tesznek és részt vesznek azok megoldásában, de határozati joggal nem rendelkeznek.

26. Minden megyei, járási, városi, kerületi, üzemi és budapesti KISZ- bizottságnak zászlaja van, amely a haza, a párt és a KISZ iránti hűség jelképe.

a) tevékenyen részt vegyen a párt, a kormány és a KISZ felsőbb szervei határozatainak végrehajtásában. A párt- és kormány határozatainak végrehajtását gátló hibákról, azok kijavításának módjáról javaslatokat készítsen a párt- és állami szervekhez, harcoljoh a bürokrácia és a pazarlás ellen. Mozgósítsa a fiatalokat a termelésben való aktív részvételre, a takarékosságra, a szocialista tulajdon védelmére. Fejlessze az ön- tevékenységet és támogassa a kezdeményezéseket ;

(Folytatjuk.)

KISZ TITKÁROK KÖZÖTT

Ötvenen ülnek a megyebizottság Lenin és a fiatal kommunista mártírok arcképével díszített termében.

Az első, ami feltűnik rajtuk: a szolid magatartás, mondhatnám önfegyelem. Itt, a háromnapos tanfolyamokon, 16—25 éves korig minden évjáratot megtalálni, de a szertelen magatartás, a fiatalokra annyira jellemző meggondolatlanság mégis teljesen hiányzik belőlük. Komolyan elgondolkodva ülnek, hallgatják az előadásokat, a szünetekben csopor tokba verődve, erről, arról tárgyalnak. Nincs kiabálás, halk beszéd duruzsolás a szünetek alaphangja

Ez azonban nem jelenti azt, hogy »begombolkoztak-«. A hangulat nem feszélyezett, rögtön tegezik egymást, mintha régi ismerősök lennének. Van tréfa, nevetés, röplabda, de ez is módjával, akkor és amikor ott van az ideje.

Ez egyébként külsejükben ás -kifejezésre jut. Jólöltözöttek, de nem feltűnőek. A lányokon sok a nylon, a fiúkon a kardigán. A csőnadrág és festett körmök, tépett szemöldökök azonban hiányzanak.

összehasonlítom ezt a képet a 15 évvel ezelőtti magamkorabeli ifjúságéval és — örülök. Igen, ez így van jól, gondolom.

““ * * *

Van bennük egy bizonyos kis büszkeség. Mindegyikük kabáthajtókáján ott csillog a népköztársasági, vagy a KISZ-jelvény.

Azt mondja Dobnya József, a cso- konyavisontai fiatalok vezetője: »Megválogatjuk, ki jön közénk. Most harminchármán vagyunk, de mind komoly, megfontolt, jóerkölcsű gyerekeik. Nekünk nincs szükségünk trágár beszédű »vagányokra«, akik gyűlés után leszedik a kiskapukat hazafelé«.

* * *

Sokat tudnak és meglepő a politikai képzettségük, annak ellenére, hogy kevés volt diákból és csak általános iskolát végzett munkás, vagy paraszt gyerekekből tevődik össze a hallgatóság.

A rakétarepüléstől a formozai kérdésen keresztül a német egység megoldásáig eléggé behatóan tudnak mindenről beszélni.

A külpolitikai kérdésekre adott válasz közben helyeslőleg szól ültéből valaki: »Hát igen, nyugaton a termelési viszonyokat a termelőerők már rég túllépték. Ott náluk is rá kell majd lépniük a mi úcunkra«.

A -vita közben kitűnik, hogy igen sok politikai jellegű idegen szót jól értelmeznek és alkalmaznak. »Delegációnk az ENSZ-ben« — »az ellenforradalom sem spontán tört ki« — »mindent konkrét tények alapján kell megvizsgálni«.

Jól mulatnak egyes falusi emberek maradiságán. A Növényvédő Állomás képviselője elmondja, hogy két-három éve a föld végébe állva karóval akarták elűzni gépeiket. »Most meg elejbénk jönnek és még pénzt is kínálnak, csak hogy csináljunk valamit. Már nem mondják, hogy ez amerikaellenes propaganda«. * * *

Azoknak kellett volna idejönni és végig hallgatni őket, akik nem hisznek a fiatalok összefogásának lehetőségében, abban a roppant erőben és szolidáris hűségben, amelynek 'jegyében sok helyen cselekszenek.

Csak néhány példát nagyszerű tevékenységükről.

A háromfaiak az állami gazdaságnak segítettek az aratásban. Kisberkiben, Karádon learattak egy megbetegedett és egy katonának bevonult társuk helyett. A répáspusztai ifjú-brigád 200 köbméter silótakarmányt készített, a várdaiak részt vettek a cséplési versenyben és 26 vagonnyit dolgoztak fel, A marcali téglagyárban ők végzik munkaidő után önkéntes felajánlásból a gépházi karbantartást, a kaposvári kenyérgyáriak versenyben állnak a salgótarjániakkal. A Faipari Vállalatnál kazetták előállításából felruháztak egy árva ifjú munkatársukat. Somogyiadon társadalmi munkában

vasárnap is dolgoznak az épülő kul- túrházon.

Céljaik?

A barcsi fűtőháziak külföldre akarnak utazni, a háromfaiak zenekart hoznak létre, a Lengyeltóti Állami Gazdaságban politikai tárgyú előadásokat fognak tartani, valamint ezüstkalászos tanfolyamot rendeznek. A jákói lányok a téli estéken a szabás-varrás titkaival ismerkednek meg. Kérdezz-felelek esteket, klub-délutánokat hoz létre a kadarkúti KISZ-vezetőség, Rinyaszentki- rályon felolvasásokat, Balatonszent- györgyön természettudományi előadásokat tartanak majd.

És mindenütt: szórakozás, szórakozás ... Táncok, színdarabok, bálok, sportversenyek rendezése is, •mert mindennel kell foglalkozniuk. Csak így tudnak haltai a még kívülálló becsületes fiatalokra. Alabár- dos Laci, a kisberkiek képviselője mondja: »A volt DISZ-tagok egy része azt mondja invitálásunkra, hogy a régi ifjúsági szervezet nem csinált semmit, kéthónaponként volt egy-egy taggyűlés. Először mutassuk meg, mit csinálunk, majd aztán jönnek ... Hát mi megmutatjuk!«

* * *

Itt látni csak, milyen jelentős dolog az idősebbek, a párt- és állami szervek segítsége.

Sokan mondják közülük: »most látjuk, hogy törődnek velünk és ez lelkesíti tagságunkat«. Cscfconyavi- sontán a földművesszövetkezet ügyvezetője kérte, hogy hívják meg őt a gyűlésekre, s amivel tudja, segíti majd őket. Horváth Rózsika azt mondja a Balatonújhelyi Á. G. párt- titkáráról: »Nekem tetszik a párt vezetése. Mi szeretjük a Kaufman Lajos bácsit, mert nincs olyan ügy, amit el ne intézne. Ha meg nem tudunk valamit, behívjuk a gyűlésbe és ott olyan szépen mindent megmagyaráz nekünk...«

Jó volna, ha nem lohadna le sehol a kezdeti láng és mindenütt azzal az

energiával foglalkoznának velük, amelyet a fiatalok fejlődése megérdemel. * * *

Tisztában vannak a problémákkal. Küszködnek is azokkal. Harcolnak, verekszenek a kultúrhelyiségekért, a fiatalok érdekeiért, a tévhitek, az előítéletek ellen.

Itt van például a lányok problémája: »Sok kislány szívesen jönne közénk, de mamája nem engedi. Te is kommunista akarsz lenni? — kérdezik tőle szülei. Máshol meg az a baj, hogy féltik őket, erkölcseiket és nem értik meg, hogy mi is éppen a legjobb célokért és eszményekért küzdünk« — mondja a kiskorpádi Merkei Erzsi — »és a kislány kénytelen otthon meghúzódni, pedig a kis faluban más szórakozást jóformán nem talál«.

Szóval van még mit cselekedni,

ezt jól tudják ők...

* * *

Nem kalandvágyók. Szinte meglepő, hogy egyikük sem akar elvándorolni, munka- vagy szülőhelyéhez ragaszkodik. Lengyel Zoltán Csököly- ben mezőgazdasági felügyelő, a technikum után visszament a faluba. Dobnya Józsefet pártfunkcióval akarták megbízni. »Nekem a szakmunkám az igazi örömöm, a szerelés a gépállomáson« — mondja erről az esetről. Légrádi Magda is a Cukorgyárban akar maradni. »Tanulni kell még, hogy jó vegyész legyen belőlem...«

* * *

Nincs semmi kétségük afelől, hogy itt ellenforradalom volt.

Ajánlják, hogy ENSZ-képviselőink vigyenek ki fényképeket, filmet és ezzel is bizonyítsanak.

»Ez nagy tűzkeresztség volt«. »Előtűnt, hogy ki az igazi szocialista ember«. »Lehullt az álarc«. »A tsz- ek szétbomlasztásával óriási károkat okoztak« — mondogatják.

És mindegyik néven nevezi azt a reakcióst, vagy fasisztát, aki nyíltan előbújt a községben, a városban vagy

az üzemekben.

»1942-ben cselédek voltunk Kasté- lyosdombón. Apámnak munka közben eltört a lába. Kidobták onnan, mindenféle élelem nélkül maradtunk ott, a nagy család és mentünk szer- teszéjjel, hogy megéljünk valahogy. Ezt, bármilyen fiatal vagyok is, nem felejtem el... Mi, akik megkóstoltuk azt a világot, nem tudunk elállni ettől a rendszertől, amely meg- • pártolt bennünket... Ettől nem állok el egész életemben ...« — - így mondja Dobnya József.

* * *

Egy másik szép, szinte vallomásnak tűnő, lelkes összefoglalást Darvas Ottótól, a balatonszentgyörgyiek ifjú vezetőjétől, egy rendkívül megnyerő külsejű, intelligens fiatalembertől kaptam. Megvallom, amíg jegyeztem, beledobbant a szívem.

Ezeket mondta arra a kérdésre, miért lépett a KISZ-be:

— Én tudom, hogy a párt a legjobb munkásokból tevődik össze. Ez a fiataloknál is szükséges. Hogy miért? ... Látom a szülőfalumban, hogy 15—20 éves fiúk élete a munkán kívül nem áll másból, mint a kártyázás-, ivás-, kuglizásból. De ez nem elég. Mi értékes embereket akarunk a szocializmusban nevelni. Nekünk a KISZ-ben hozzá kell járulni az ő megnevelésükhöz is. Meg azután a régiből senki sem kér, ezért is harcolni kell... Én jól tudom, elvtárs, a nagyobb igazság a mi oldalunkon van és ezért ennek a győzelméért harcolni, felemelő érzés ... Jóllehet, a gyümölcsét talán nem mi élvezzük teljesen. De azért megéri...

Jó dolog ez, nagyon jó...«

* * *

Kiléptem a megyebizottság kapuján.

Gazdagabbnak éreztem magam. Most már tudom, hogy van utánpótlásunk, s szavainkat nem a szélbe kiáltjuk.

S még egy gondolat uralkodott el bennem: boldog lesz az a nemzedék, amelynek sokaságát ilyen emberek acélakarata viszi előre, mindig csak előre ... Csák vári János.