Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-19 / 219. szám

f.lLÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! '«AP0^'^ í Néplap A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA VILÁGÁBÓL... KISZ-TITKÁROK KÖZÖTT NEGYEDÓRA A SZÍNHÁZ JEGYIRODÁJÁBAN... AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XIV. évfolyam, 217. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1957. szeptember 19. A GYŐRI KÉPZŐMŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA Valamit tenni kell 1... — Tessék megnézni, itt a ponyva alatt motorkerékpár oldalikocsik van­nak a szabad ég alatt, amott a kerí­tésbetétek. Megette őket a rozsda. Legutóbb 17 000 forintot irtuhk le miattuk... A zománcedények az ud­var másik sarkában áznak... Ez az óriási ládahalmaz csupa importfenyő, itt kint rothad, télen majd belepi a hó... így kezdték a tájékoztatást a Dó­zsa György úton székelő Vas-Mű­szaki Nagykereskedelmi Vállalat ve­zetői. Kezüket tanácstalanul szét­tárják, mondván, hogy ők már min­dent megtettek azért, hogy a vállalat végre elfogadható, a közel nyolcezer áruféleségnek megfelelő raktárhelyi­séghez jusson. Az áldatlan állapot azonban tovább tart. Ők egyet tud­nak már csak: leírni a tönkrement árukat. 1956-ban 62 000 forintot, az idén eddig már 30 000 forintot írtak le. Négy év óta változatlanul a vá­ros 11 különböző pontján tárolják áruikat, amelyet kiszállítás előtt elő­ször ide, a Dózsa György úti köz­ponti raktárba kell behozatniok. Ez a költség évenként 30—40 000 forint. Egyszóval, ma a 17 millió forintos árukészletre tervezett raktárban 30 millió fo­rint értékű árut kell tárolni. Ez röviden a tényállás. És úgy lát­szik, a város erejéből nem is telik arra, hogy ezen változtasson. Vagy nem is próbálkozunk? Dehogynem. De hát hogyan? Úgy, hogy minden kínálkozó alkalmat, vagy kialakuló kedvező megoldást valamilyen ok­kal, móddal elütnek az illetékesek. Nemrég a Cukorgyár egyik iparvá­gánymenti épületét kérte a Vasnagy­kereskedelmi Vállalat. A Cukorgyár vezetői nem látták akadályát a 60x 150 méter nagyságú épület átadásá­nak, pusztán az Élelmiszeripari Mi­nisztérium határozatától tették füg­gővé. Mire a minisztérium válaszá­val a Nagykereskedelmi Vállalat kül­dötte visszatért, a Cukorgyár már »feltételezte«, hogy szüksége lehet az épületre, »esetleg salaktárolásra«. A sok huzavona után végső elkeseredé­sében azt is vállalta a Vasnagyker., hogy saját maga épít raktárhelyisé­get, ha megfelelő helyet biztosítanak számára. A közelmúltban Jután jelöltek ki a Nagykereskedelmi Vállalatnak egy olyan telket, amelyre raktárt építhet és amelyről nem nehéz el­dönteni, hogy közelebb esik Jutához, mint a város központjához. Ha ezt elfogadja a vállalat, akkor a Vas­nagyker. további sorsa már világos: ügyfelei, akik vidékről azért jönnek Kaposvárra, hogy egy napjukból jus­son idő arra is, hogy valamennyi más nagykereskedelmi ügyfelüknél is, el­intézzék a rendeléseket, a távolság miatt a Vasnagykereskedelmi Válla­latot nyilván nem fogják megkeres­ni. Ehelyett Pécsett, Székesfehérvá­rott elégítik ki a műszaki áruigényei­ket. Röviden: megépíttetünk egy milliókba kerülő raktárt és ugyan­akkor halálra ítéljük, elsorvasztjuk használóját, a Vasnagykereskedelmi Vállalatot. A milliókba kerülő áruk, a fi­nom műszaki és zománcozott rak­tárkészlet nagyrésze az udvaron várja a telet. Kellene tenni valamit, de most már úgy, hogy megoldjuk végképp ezt a problémát. Nem lehet vita tárgya, hogy a jelenlegi lakásviszonyok közt ez a feladat nem gyerekjáték. Bár igaz, hogy a vállalat raktárproblé­májának megoldása után a tizenegy különböző, ideiglenesen használt raktárhelyiségekből lakás — a szín­ház közelében lévőkből pedig ven­déglő és üzlet lehetne. Bárhogyan is alakuljon azonban a felszabadult raktár- és irodahelyiségek sorsa, egy bizonyos: a Vasnagykereskedelmi Vállalat raktárgondját sürgősen meg kell oldanunk. Ez a gond közös. A népgazdaság millióinak sorsáról döntünk. Tegyük ezt addig, mielőtt még újabb hatvan­vagy százezer forintot kellene kidob­nunk az ablakon. —di RÖVID BELFÖLDI HÍREK A napraforgó terméskilátásai az utóbbi hetekben jelentősen javultak. Az érés késedelme miatt a betakarí­tás elhúzódik. Az elmúlt évi 5,9 má­zsa helyett előreláthatóan 6,4 mázsa lesz a holdankénti termésátlag. * * * Az eddigi eredmények azt mutat­ják, hogy a múlt esztendeinél mint­egy 50 százalékkal nagyobb rizster­més vártható az idén, így az állami gazdaságok előreláthatólag túltelje­sítik a rizstermelési előirányzatukat. * * * Vékony, átlátszó PVC-ből higié­nikus uzsonna- és bevásárló táskákat készít az ozalid papírfeldolgozó gyár hegesztett eljárással. Kidolgozták a kukorica szerves- és műtrágyázásának hatékonyabb módszerét A kukorica műtrágyázása a ré­gebbi magyar tapasztalatok szerint kevéssé hatásos. Ezért a kukorica alá legjobbnak a teljes adagú l- tallótrágyát tartották. Mivel ar egész kukorica vetésterület részére teljes adagú istállótrágyát sem a jelenben, sem a közeljövőben biz­tosítani nem tudunk, a Martonvásá- ri Mezőgazdasági Kutató Intézetben Győrffy Béla kutató új trágyázási eljárást dolgozott ki. Az eljárás lényege, hogy a szoká­sos istállótrágya adagnak a felét al­kalmazzák és ehhez — holdamként száz mázsa istállótrágyához — ősszel 150 kiló szuperfoszfátot, ho­mokos, talajon ezenkívül 50 kiló ká­lisót, tavasszal pedig, a kukorica vetése előtt 150 kiló pétisót adnak. Az eddig végzett kísérletek szerint ily módon fóladagú istállótrágyá­val ugyanaz a hatás érhető el, mint a teljes adagú istállótrágyával. A tavalyi eredmények szerint a hol­danként 200 mázsa dstállótrágyát kapott parcella termése 50 q 50 kg volt, míg az új módszerrel trágyá­zott terület egy-egy holdján 50 má­zsa 94 kg csöveskukorica termett. Hasonló eredményt adtak az elmúlt évben az ország kilenc különböző gazdaságában folytatott kísérletek. Az idén a kísérletezéseket kiter­jesztették. (Vaiátttiap délután: ve p Utána p A Honvédelmi Sport Szövetség kaposvári repülő klubja 22-én, vasárnap nagyszabású repülőnapot ren­dez a kaposvári közforgalmi repülőtéren. Már délben egy órakor megindulnak a Széchenyi térről az autó­buszok, hogy az érdeklődőket a helyszínre szállítsák. Tolongásról, bosszúságról szó sem lehet, mert a re­pülő klub fiataljai helyszínen intézkednek a megfelelő számú autóbuszról. Délután három órakor megnyitóval kezdődik a műsor. Azután elsőnek a modellezők lépnek porond­ra. A Kaposváron is népszerű modellező kör másfél köbcentis benzinmotoros, gumimotoros és vitorlázó modelleket mutat be, repít a levegőbe. A nagy vitorlázó gépek bemutatójának az a célja, hogy megmutassa a közönségnek, hogy a repülőkor fiataljai hogyan sajátították él a vitorlázás nehéz tudományát. Ezért először »Koma« típusú kétszemé­lyes géppel szállnak fel, oktatóval, azután siklást mu­tatnak be, majd pedig a repülőtér felett leírják a sza­bályos iskcilaköröket. Budapestről érkezik egy olvan vitorlázó repülőgép is, mellyel gyönyörű műrepülést lehet bemutatni. Ezzel a vitorlázó számok véget is érnek. Következnek a motorosok. Három »Fecske« típusú gépmadár kötelékrepülési hajt végre, s ezután műrepülnek. Dugóhúzók, s egyél* mutatványok követik egymást. Aztán ballonvadászat következik: légicsata a levegőben. A repülőnap legrep­rezentatívabb megnyilvánulása a kaposvári repülő klub ejtőernyős szakosztályának bemutatója. Megjele­nik a levegőben egy AN—2 típusú utasszállító gép, s 16)—18 ifjú ugrik ki ejtőernyővel. A négy ugrás kö­zött szerepel egy 1500 méter magasból végrehajtott szabadugrás is, ahol az ejtőernyős a föld felett 150 méterre oldja ki ejtőernyőjét. Valószínűleg érdekli a repülőnap látogatóit az is, hogy ők maguk felszállhatnak-e a levegőbe. Sajnos mo­torosgépet nem áll módjában rendelkezésre bocsátani a rendezőségnek, de a kétüléses »Koma« vitorlázóval lesz utas-repülfetés is, mégpedig tombola-sorsolás alapján. Aki mer, az nyer! A repülőnap jegyeit már mindenütt lehet vásá­rolni a Május 1. utcai trafikokban, üzemekben és vál­lalatoknál. /Akarja-e, hogy jövőre bőséggel legyen cukor a boltban?.., Szólád, 1957. szeptember. Bőséges harmat öntözi éjszakánként a mezők növényeit. Hűvösebbek lettek a reg­gelek, s a zöld öltözékben pompázó fű-fa-levélen már ott az öregség be­Szüret előtt Szólódon lenti még be a telepítési szándékát. répa szerződések kötésére, amint erről a földművesszövetkezet elnöke tájékoztatott. 113 hold tervvel szem­ben már a múlt héten 98 holdra szerződtek a szentbalázsi és a hoz­zátartozó községek gazdái. A földművesszövetkezet vezetői el­magyarázzák a parasztoknak, hogy bár munkaigényes növény a cukor­répa, de termelése kifizetődő, hi­szen a tavalyinál egy kilóval több cukrot kapnak mázsánként, azonkí­vül az ország érdeke is megkíván­ja, hogy idehaza termeljük a cuk­rot, ne külföldről hozzuk be drága valutáért. . * S amint az eredmények is mutat­ják, a szentbalázsi és környéki gaz­dák nem engedik el fülük mellett a szép beszédet. Bizony egyet-mást tanulhatnak a többi földmű vessző­ül vetkezet vezetői a szentbalázsiak- le. Minden szőlősgazda, még a sző- tói. Legfőképpen azt, hogy új mó­rét előtti napokon forró vízzel aia-Xdón kell diolgozniok. Mert ezentúl posan kimossa a hordókat, s haji a tettek döntik el. ki az igazi hi- szükséges, kénezi, hogy a bor-rontó,'^vatott vezetője, pártfogója a föld­re, a készülődésre is Némelyeknek betegségeket előidéző baktériumokX művesek szövetkezetének. ..................................... ------« DÉVAI ZOLTÁN — Nincs cukor? Ilyet még nem pipáltam — mcndogalódik dühösen N. Lajos bácsi, a szentbalázsi föld­művesszövetkezet boltjában. A bolt­vezető türelmesen magyarázza, hogy csak egy-két napos nehézség­ről van szó, mert értesülései sze­rint már két cukorgyár megkezdte a munkát és a szállítmányok Ka­posváron vannak. Ezt az egy-két napot pedig ki lehet bírni. — Na és ahhoz mit szól Lajos bácsi, hogy három hónapja külföl­di cukorból élünk, mert a mi ter­mésünk elfogyott — fordítja meg a beszéd fonalát a boltos. Erről bizony nem tudott N. La­jos bácsi. De éppen ott termett a helyszínen a szövetkezet termelési felelőse, aki hallgatta a párbeszé­det, betársult harmpjdiknak. Meg­kérdezte Lajos bácsitól: »Akarja-e, hogy jövőre több legyen a cukor? Az öreg furcsán nézett rá. — Hát persze, hogy akarom — mondta kur­tán. Ekkor a termelési felelős odave­zette egy nagy plakáthoz, amely hatalmas cukorrépát ábrázol, mel­lette pedig temérdek kockacukrot. »Ha akarja, hogy ne legyen cukor­hiány, akkor termeljen cukorrépát« r— mondta neki minden átmenet nél­kül. Pár perces beszélgetés után Lajos bácsi aláírta a 450 négyszög­ölre vonatkozó termelési szerződést. A szarrtbafeázsi földművesszövet­kezet nagy gondot fordít a cukor­mutatkozó jele: a sárgaság. Haldok- Ki hanyagságból, ki tartózkodásból még esetleg a bor elraktározása "ad- utolsó szálig elpusztuljanak, lik a nyár, sárgul, sápad a határ, mulasztja el a bejelentést, azért nincs hat gondot. Azonban őkét sem érheti . , , ft Visszakuldheletlenul közeleg, s be- a telepítésről és pótlásról pontos ké- károsodás, az állami felvásárló szer- Amíg O szólóból bor lesz, t bocsátásra kopogtat ajtóinkon a ven- pe a tanácsnak. Annyi bizonyos, a vek, ha kell, segítségükre lesznek , ÍS dégeskedő ősz uraság. Kioldja put- kátyói dombon — ezen a kimondot- szőlőben is felvásárolják a termést! sokat kell fáradozni. A saszlát ésg tonyát, s hullatja belőle az egész évi tan szőlőnek való oldalon — egyre Nem kell valakinek nagy számtané opportót már szüretelik — ebből van* Megmozdultak a Cukorgyár gépei tudósnak lenni, hogy kiszámítsa: az a legkevesebb , de a többig fajta Már csak rövid idd választja el ______________„ m ____ a Kaposvári Cukorgyár dolgozóit a s zámítva, 11 200 akó bort kell el- tehát az alapos, gondos felkészülés-SrópaíeMolgozás megkezdésétől. Ez a fáradságos munka gyümölcsét: kéz- kevesedik a szántóföld, karósorok so ______________; —_________„„ d etét veszi az őszi kapások, a szőlők rakoznak, terjed a szőlő. Már rég idei bortermés' közepes termésátla- még csak most kezd puhulni, néhány1 és gyümölcsöskertek termésének be- be kellett volna telepíteni ezt a da- got — kát. holdanként 20 hektolitert hét még eltelik a szüretig. Van idő takarítása, elraktározása a télre, ta- rabot, hiszen nemcsak művelése ne- —.. számítva, 11 200 akó bort kell el- tehát az alapos, gondos felkészüld vaszra. Sokatváróan tekinthetnek a héz, de a rajta termesztett szántó- raktározniuk a falu szőlősgazdáinak re. Majdnem minden szőlősgazdának^,munka tökéletesen kijavított gépe- mezőkre itt, Szólódon is, bányásszák földi növények sem adnak annyi A faiu kádára, Csupor Gvula az van saját zúzója és szőlőprése, deg^ Réseket kíván Az el­a főid huio-ludegedo gyomrabol a hasznot, amennyi szőlőből, borból, elmúlt esztendőkben szinte meg- aki még nem rendelkezik ilyennel,S ’ , «rndosan második kenyeret, a burgonyát, s gyümölcsből vándorolna a gazdak haragudott amiért ilyen szakmát va- az is megvásárolhatja a foldmuves-srnuJ ■ nonaponGoain özeit „onaosan közben nincs olyan ember, aki sze- zsebébe. Igaz, hogy az első két-'há- ]asztott. Egy rissz-rossz hordó meg- szövetkezet üzletében, akár Szóládongmegvizsgáltak, felújítottak minden meit végig ne járatná legalább na- rom év nagyobb befektetést igényel, javításán «túl más új hordó rendelés is. Tárolóedények beszerzésére is van^egységiet. Ahol szükség volt rá, ki nonta eevszer simoeatón a szőlofol- de amikor termőre' fordul a szőlő, „em akadt neki.’Most meg volna még idő. Egyébként mintegy százig ^lték úiakkal pótoMik a hibái v" 11 " " rendelés, de nincs anyag. Az udva- gazda kötött már értékesítésre szer ( . - - rán látni egy pár újnak való anya- ződést a Borforgalmi Vállalattal szó-, kisebb-nagyobb termetű szőlője; A számon Kovács Sándor is, amikor a got cjc a2rj. js a gazdáík hozták — lőre és borra. Weisz János tíz mazsa nagyapákról fiakra maradt a szőlő- kátyói dombon fél kataszteri hold k0v£cs Józsefnek 250 literes Csapó othello szőlőt, három hektoliter riz­termesztés, a borászat tudománya, földet rakott be szőlővel. Horváth j^nosnak ioo literes boroshordó ké- lingbort kötött le, előlegként kapott? Akinek eddig nem volt ültetvénye, Lajos 600 négyszögöllel gyarapította szül bel61e Kiss janos 250 literes 1700 forintot. Egy hold és 240 négy-’ irzintv n-7 iifr.hhi he<;7.nlítaltatásfial tér- VIWcZíy cvAI/vekoM-ió-f Pooté Áriám „ , ,, , , ,, , ’ __i — i : - . ...... a !írt p onta egyszer simogatón a szőlőföl deken.. .^kamatostul visszatérül a költség, a Ebben a faluban mindenkinek van gondozás, a fáradtság. Ezt tartotta vagy az utóbbi, beszolgáltatással tér- a község szőlőskertjét, Csató Ádám egyfenekű hordónak hozott anyagot’ szögöl szőlője van. A lekötött meny­Lee űl n O TMrOifíA 110 MQCfV ■! + 4-» rá,-« wAert w, A v* «-> IJÁttŐ AtrLon . . __ . • r , r ' • Lien wiin alkatrészeket. Tegnap reggel utolsó ellenőrzés­ként megindították a gyár géped!:. A lepéroló berendezéseket gőzzel töltötték meg, s a műszaki szak­gasra csapott a szőlőtermelési kedv idei szüretet. Ennek meg is van a a falu gazdáiban: csupán maga magyarázata. tás alatt lévő kisebb-nagyobb" boros- mi adót sem kell megfizetni. <5 A próbaüzemeltetés két napig edénnyel. Itt van Máj Eszter, Ara- — Hála isten, az idén szép termés&tart. Eddig semmi különösebb nend- nyás János, Mihály Sándor hordója mutatkozik, bizakodunk — mondtaö0i]enessé,s;et nem tapasztaltak. Ha és még több is akadna, ha volna új, Weisz János, s vele együtt bizakodik a találnak ilvent azonnal hoz­egészséges deszka, az élrothadt, el- izgul a többi szóládi szőlősgazda isjmegis találnák ilyent, azonnal hoz pudvásodott dongák helyébe tenni. Most még az őszibarackot szürete- Q zákezdeneb a rosszul mukodo gép a régi 280 hold termőhöz, s hatvan- az idén — bár a forró nyár ártott Hej, pedig igen fontos, hogy tiszta lik, de nem messze a nap, anV£or & javításához, hogy mire megérkezik négyen nyújtottak be adókedvez- valamelyest — a peronoszpórától is edénybe kerüljön a bor, különben hordóba kerül a begy leve, s akkor g a7 gjgg cukorrépa szállítmány, a mény iránti kérelmet ©végből a köz- sikerült megmenteni a tőkék zömét, megromlik, s akkor kárba vész az dolga végeztével útjára bocsátják ^ gépekkel kezdhesse az idén 35 holdnyi újtelepítés történt Két jeges esztendő, két silány termés után ségi tanácshoz. Persze, mint a tanács- így hát az idei ősz jó közepes ho- egész termés. A bor kényes jószág, szíves Őszt is. elnök elmondja, nem mindenki je- zammal kecsegtet. Van ok az öröm- megérzi, ha tisztátalanul bánnak ve­Varga Józseffel a feldolgozást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom