Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-15 / 216. szám

KIRÁLY ISTVÁN, Kaposvár, Vi­rág utcai lakos ellen, rágalmazás miatt eljárás indult. A rendőrség be­fejezte a nyomozást, az akták az ügyészségre kerültek, s a bíróság nemsokára kiszabja a büntetést. Mi­előtt azonban ez megtörténne, el­mondjuk, mit tudunk a dologról. Király István édesapja a török- koppányi Rákóczi Tsz-nek volt tag­ja, de kilépett, mert ágyban fekvő beteg. Eltartásáról és a koppányi ha­tárban lévő földje műveléséről fia gondoskodik — aki egyik kaposvári üzemben segédmunkás. A földkiadás­sal azonban nem volt megelégedve az ifjabb Király. A bevitt nyolc hold földből ez év tavaszán csupán há­rom holdat vett kezelésbe. Éppen emiatt jött májusban panaszkodni szerkesztőségünkbe. Úgy vélte, hogy azért nem kai>- hatja meg a hiányzó öt holdját, mert annak egy részét a helyi tanácstitkár. Simor Péter használja, aki — tudo­mása szerint — a megengedettnél több tartalékföldet szerzett magá­nak. Megmondta Király István, hogy ezt Vincze Istvántól és Péczeli Ist­vántól hallotta a faluban. Aztán pa­naszosunk Simor Péternek egy el­ítélendő kijelentését is tolmácsolta, megnevezve itt is azt a helybeli la­kost, akitől erről tudomást szerzett. Számos panasz, valódi vagy vélt sérelem miatt fordulnak bizalommal a Megyei Pártbizottság lapjához az emberek. Nyíltan megmondjuk: ke­vesen vagyunk ahhoz, hogy minden bejelentést személyesen megvizsgál­junk. Ezért gyakran az illetékes szerveket kérjük meg a panasz ki­vizsgálására. így tettünk ebben az esetben is. Levélben tolmácsoltuk Király István szavait a Tabi Járási Tanács elnökéhez, Tengerdi Imre elvtárshoz. Június 28-i keltezéssel, 072/1957. szám alatt, Bosnyák László járási tanácselnökhelyettes aláírásá­val megkaptuk a választ. Ebből töb­bek között megtudtuk: Vincze Ist­ván szerint nem lehet megállapítani, hogy a tanácstitkárnak mennyi tar- lalé'kföldje van. (Vajon miért nem?) »Cser Gábor adóügyi megbízott az üggyel kapcsolatban úgy nyilatko­zott, hogy Simor Péternek csak(?) 2,5 kh. tartalékterület áll kezelésé­ben"«. (Ezenkívül saját földje is van.) »Cseh József jegyzőkönyvi vallomá­sában előadta, hogy... a Garai dűlő­ben ... tavasszal szántott Simor apó­sa részére 1 ich. földet, amely fele annak a 2 kh-nak, amelyre Király István igényt tartott... « Helyben vagyunk ám, megvan a Király-féle föld egy része! Igen, de jön az úgynevezett magyarázat. Ki­rály nem fogadta el a kimért földet, azért azt a községi tanács kényszer- hasznosíttatta. — De nem akárkivel, hanem a titkár apósával! Pedig kényszerhasznosításról ebben az év­ben sehol sem esett szó,, csak Tö- rökkoppányban, méghozzá ott is jog­talanul! Azt is közli a válaszlevél, hogy Pé­czeli Istvánt nem tudta felkeresni a járási kiküldött. Úgyszintén nem ta­lálkozott azzal az emberrel sem, aki tud Simonnak arról az állítólagos ki­jelentéséről, amelyre fentebb utal­tunk. Tehát: csak részmunkát vég­zett a kivizsgáló. Ezt elismeri mel­lékelt írásában az egyik kiküldött — Üst Géza — is: »A teljes igazság ki­vizsgálásához hosszabb idő volna szükséges«. Aztán így ír: »Az ügy­ben érdektelen ember, Bártfai Ádám szerint Királyék örök elégedetlenke­dő, semmibe belenyugodni nem tudó személyek«. Majd pedig ugyancsak Bártfai szavait idézi: » ... erősen be­szélik, hogy Simor Péter sok földet használ... « Lám, mégsem Király hallott erről egyedül. KÉSŐBB LAPUNK EGYIK MUN­KATÁRSA a községben járt, akinek Simor Péter elújságolta: tud a Ki­rály-féle panaszról, mert a járási elvtárs megmutatta neki a szerkesz­tőség által küldött levelet. Elszólta A KISZ Országos Szervező Bi­zottsága, a MEDOSZ Országos El­nöksége az elmúlt évek tapasztala­tai alapján ismételten meghirdeti az ifjúsági silózó brigádok verse­nyét. Az elmúlt évben a silózó brigá­dok eredményei nagymértékben hozzájárultak az állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek állatai­nak téli takarmány-biztosításához és a tejhozam színvonalának tartá­sához. A KISZ Központi Vezetősége is­mét versenyre szólítja fel az ifjú­ságot, hogy a silótakarmány bizto­sításával segítsék az állatok téli ta- karmányeílátását. A verseny egyik szempontja, hogy mezőgazdasági üzemeinkben elsősorban jóminősé­gű, magas tápanyagtartalmú, meg­magát, hogy most feljelenti Király Istvánt rágalmazás miatt. így is tett. A járási tanács ehhez hozzájárult. Az aktát Pánczél Lajos járási vb- titkár írta alá. így hát folyamatban van a büntető eljárás Király István ellen. Az ügyészség szerint bajba ke­rül Király. Hogy miért? Az kiderül az eddig elmondottakból, de megis­mételjük: a) mert kevesebb földet kapott, mint amennyi járt volna neki; b) mert panasszal fordult a párt megyei lapjához; c) mert Simor Péterről közölt ész­revételei nem bizonyosodtak be tel­jesen — mivel a járási kiküldöttek csak a rószigazságot tárták fel; és d) mert a járási tanácstól Török- koppányban járt dolgozók megmu­tatták Simor Péternek a róla szóló írásbeli bejelentést. A rendőrség nyomoz, az ügyészség vádol, a bíróság ítél, Király István bűnhődik — Simor Péternek pedig a haja szála sem görbül meg. Miért? Azért, mert — a kivizsgálás szerint — »csak« két és fél hold tartalékföl­det használ a sajátján kívül és az apósával kényszerhasznosíttat olyan földet, amely másnak a jogos tulaj­dona. És a járási tanácsnak ez ellen nincsen egyetlen tiltakozó szava sem. AVAGY MÁS KIMENETELE LESZ A DOLOGNAK? Szeretnénk ezt biz­tosra venni. felelő összetételű silótakarmányt ké­szítsenek. Ehhez kérjenek segítséget a mezőgazdasági szakemberektől. Kiszisták, fiatalok! Szervezzetek ifjúsági silózó bri­gádokat az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, gyűjísé- tek össze és takarítsátok be a siló­zásra alkalmas anyagokat. Munkátok eredményességét or­szágos és megyei szinten is jutal­mazzak. Országosan a legjobb négy állami gazdasági és legjobb négy termelőszövetkezeti ifjúsági silózó brigádok értékes- díjakkal lesznek jutalmazva. Jutalmak: sport-, kvdtúrfelszerelé- sek, dísztárgyak, hangszerek és egyéb ajándékok. Megyei viszony­latban szintén jutalmazzuk hasonló sport- és kulturális tárgyakkal a A balatonboglári teniszezők újabb sikere Somogy megye teniszközpontja, Bala- tonboglár, újabb szép sikerekkel gaz­dagodott. A fiatal Harmatit Gyula, a balatonboglári teniszversenyző, az or­szágos egyéni bajnokságon a ’ második helyen végzett, s csupán a döntőben, a nemzetközi tapasztalattal rendelkező debreceni Magáitól szenvedett 6:3 6:3 arányú vereséget. A Harmatit—Tóth pár ugyancsak az országos ifjúsági bajnokság keretében a harmadik hely­re jutott. Legutóbb B-ailatonbogláron területi if­júsági csapatversenyt vívtak a tenisze­zők. s ennek során a Balatomboglári Traktor a Keszthelyi MÁV Haladás csapatát 9:0 arányban, a Nagykanizsai Bányász csapatát pedig 5:4 arányban győzte le. Hadseregbajnoki kerületi döntők lesznek Kaposvárott A labdarúgó, atlétika és röplabda, továbbá birkózó és ökölvívó viadalok a Dózsa-sporttelepen lesznek. E küzdel­mek vasárnap délután 3 órakor kez­dődnek és hétfőn reggel 8 órakor foly­tatódnak. Az úszók a Szabadság Strand­fürdőben vasárnap délelőtt mérkőznek meg, hogy kiharcolják a kerületi ver­senyen a továbbjutást. * * * A K. Oózsa — Sztálinvárosi Vasas NB. Il-es röplabdamérkőzés ma délelőtt 10 órakor kezdődik a Dózsa-sporttelepen. A verseny szeptember 10-től ok­tóber 31-ig tart. A silizó brigádok alakítását és versenyét beszéljétek meg a szak­szervezeti üzemi bizottságokkal és közösen szervezzétek. A benevezé­seket küldjétek el a járási K1SZ- bizottságokhoz, amelyek járásonként értékelik a versenyt. Kiszisták! Ezzel a munkával se­gíthetitek a KISZ országos értekez­letének előkészítését, bizonyíthatjá­tok, hogy kiszistához méltóan segí­titek az ország gazdasági eiőremene- telét. Ehhez a munkához sok sikert kí­ván a KISZ MEGYEI SZERVEZŐ BIZOTTSÁGA SporHevelezőinknek válaszolunk Schádl Lajos Naqytoldipuszta és Mészer János Karád: A megyei II. osztályú labdarúgó baj, noksággial részletesen foglalkozni hely­szűke miatt nem tudunk. Arra van csu­pán módunk, hogy a játékvezetői je­lentések beérkezése után közöljük e mérkőzések eredményeit és a több ol­dalról beérkezett kérelemnek megfele­lően rendszeresen közzétegyük e baj­nokságok állását. A III. osztályú baj­nokság eredményközléseire nem tu­dunk vállalkozni. * * * M. J. Balatonboqlár: »őszinte vélemény« című írását eljut­tattuk Temesi Lajos sporttársnak, áld azt rajtunk keresztül is megköszöni a balatonboglári szurkolóknak. Miután egy ízben már elmondottuk vélemé­nyünket a Balatonboglár—Barcs labda- rúgórmérkőzés játékvezetéséről, így a do'ogra visszatérni nem tudunk, mert csak ismételnénk önmagunkat. * * * Hajaqos László, Kaposvár: Mint láthatja,, kérésének eleget tet­tünk. A kedden megjelenő Somogyi Néplapban egy teljes oldal terjedelem­ben számolunk be a vasárnap sport­járól. Sajnos, a részletes beszámolók­hoz még az egy oldal is kevés, viszont egyet figyelembe kell venni. A Somo­gyi Néplap nem sportújság. Kérésének mégis eleget teszünk, rövidebbre fog­tuk máris az NB Il-es és az NB Ill-as mérkőzésbeszámolókat, s így biztosí­tottunk helyet a keddi lapban a megyei I. osztályú mérkőzéseknek is. * * * K. Homokszentqyörqy: Névtelen leveleket nem közlünk. Ha szükségesnek látjuk, akkor monogram­mal, vagy jeligével közzéteszünk leve­leket. A »Sportélet Homokszentgyőr- gyön« című írását cs.ak úgy tudjuk megjelentetni, ha azt névaláírással kül­di meg lapunk sportrovatának. * * * Hajrá Kinizsi! Kaposvár: Az NB Il-es csapátok vidéki mér­kőzéseire lapunk munkatársai elutaz­nak. így a Kinizsi, de a KMTE mérkő­zéseiről is ugyanolyan beszámolót tu­dunk adni olvasóinknak, mintha azt Ka­posvárott játszották volna le. Részlete­sebben nem tudunk az NB Il-es mérkő­zésekkel foglalkozni. Ha figyelemmel kíséri például a Népsportot, láthatja, hogy az országos sport szaksajtó az NB I-es mérkőzéseket is rövidebbon el­intézi, mint mi az NB 11-es csapataink mérközéstudósltásait. * * * Filó József iskolaiqazqató, Seqesd: Köszönettel vettük a felsöbogáti röp- labdásokrúl szóló cikkünkkel kapcsola­tos lóvéiét. Módot találunk majd arra. hogy Stamm'er Imin testnevelőnek az iskolai és az iskolánkívüli sporttal kap­csolatos munkájáról beszámoljunk. Kö­szönjük, hogy e lelkes, fiatal testneve­lőre felhívta a figyelmet. KISZISTÁK, FIATALOK! megyei három első brigádot. Az új módszerek kutatásának id'n- je ez az esztendő a mezőgazdaság szakirányításában is. A forradalmi munkás-paraszt kormány megalaku­lásától kezdve egészséges változáson ment át a növénytermelés és állat­tenyésztés állami irányítása, befolyá­solása. Korábban jogi törvények szabták meg a vetésterületek ará­nyait, kötelező előírások megvalósí­tása révén teltek meg az ország éléstárai. Ha a földeken akadozott a munka valamely rosszul, hivatalban kiagyalt határidős utasítás módjá­hoz, vagy tartalmához képesig jött a törvényes szankció akár pénzbirsá- golás formájában, akár telefon­parancs vagy személyes rendelkezés képében. Ez a gyakorlat ma már a múlt ködébe veszett. Ma a törvé­nyekkel egybehangzó okos, meggyőző, érvelő politikával kell a gazdasági törvények folyását helyes mederbe terelni a falun. Még­hozzá kevesebb aktával, kisebb lét­számú, nagyobb felkészültségű appa­rátussal és jobban, hatékonyabban, mint a megelőző időkben. E feladatok tükrében vizsgálta meg a Megyei Tanács VB Mezőgaz­dasági Osztálya a Siófoki Járási Ta­nács VB Mezőgazdasági Osztálya te­vékenységét. Azelőtt tizenöten, ma pedig heten dolgoznak az osztályon. Ezen kívül idetartoznak a közsési gazdasági felügyelők is. Sok teendő vár rájuk, hiszen ebben a kicsiny járásban többek között 39 ezer hol­don terem szántóföldi növény, több mint 1800 holdon szőlő és csaknem 1700 holdon gyümölcs. Növeli tenni­valóik nasvságát az a tény, hogy 12 termelőszövetkezet és az egyetlen csoport a járás szántóterületéből nem egészen 2100 holdat tart csupán a birtokában. A felülvizsgálat azt ál­lapította meg. hogy a siófoki járás mezőgazdasági apparátusa — a ne­hézségek ellenére — betölti hivatását. A nemrégiben Siófokon megtartott értékelő megbeszélésen mégsem az eredményekről esett több szó, ha­nem a fogyatékosságokról, azért, hegy még tökéletesebben dolgozhas­sanak ezután. A megyei osztály kép­viselői — Czeglédi Lajos, Deák Já­nos, Molnár Imre — hangsúlyozták is: azért irányítják a figyelmet a KEVESEBBEN, BE JOBBAN bajokra, mert tudják, hogy a járá­siak — szakmai képzettségük, politi­kai rátermettségük révén — képesek többet és jobbat adni. Említsünk meg néhány általános tapasztalatot. Szabó László Gsztály- vezető jól irányítja beosztottainak munkáját. Rendszeresen megtartják az osztályértekezleteket — nem úgy, mint a barcsi, marcali és tabi járás­ban. A beszámoltatás azonban több­ször elmaradt, s a megbízatások végrehajtásának elmulasztását nem követte a felelősségrevonás. A helyszíni ellenőrzés gyakran futólagos, tehát nem eléggé megalapozott és elemző, éppen ezért kevés segítséget kapnak az osztály­fői a községekben dolgozó beosztot­tak. Rosszul tették, hogy azokon a helyeken, ahol a hibák az előreha­ladás kemény bástyafalává tornyo- sul'ak, nem töltöttek el hosszabb időt a bajok kikutatása, okaik meg­találása és felszámolása végett. Kő­röshegyen például a szegényparasz­tok hátrányos helyzetbe kerültek a földrendezésnél, s a megyei szentek­nek kellett fényt deríteniük a visz- szásságokra. Erről most azt mondja Szabó László: elferdítették a való­ságot a helyi vezetők, s helytelenül tájékoztatták a járást a dolgok állá­sáról. Éppen ezért kellett volna ne­ki a falu dolgozó parasztjainak jel­zéseit meghallgatnia, s a panaszok­nak végükre járnia. Okuljon hát a történtekből nemcsak Szabó elvtárs. hanem az osztály minden dolgozója is. Rövidesen földbe kívánkozik az őszi kalászosok vetőmagja. A járás általános csereterület, tehát kívána­tos lenne, hogy például mind a nyolcezer holdon menőségi vetőbú­zát Átessenek a gazdák. Ám eddig csak a vetőmag-szükséglet'58 száza­lékát igényelték a termelők. Ez a számadat sem lebecsülendő, hiszen a parasztok jószántára van bízva a csere. De ösztönözni kell erre a gaz­dákat, megmagyarázni nekik, hóm’ a minőségi vetőmagból holdanként legalább egy mázsával több gabona terem. Ennek tudatosítása Kemene- si Géza járási főagronómusra, meg a gazdasági felügyelőkre vár. Jótanács, szervezés és gyakorlat dolga az egész. Ezért a főmezőgazdásznak ar­ra kell törekednie, hogy ahol húzó­doznak a gazdák a vetőmag-igény­léstől, ott a lehetőség szerint több napon át adjon segítséget a legtöbb esetben tapasztalatlan gazdasági fel­ügyelőnek, például Maya Bálnáit Balatonszabadiban. Az állattenyésztés iránt nőtt az érdeklődés a járásban. Erről tanús­kodik a takarmánytermő terület nö­vekedése is. Pillangósvirágú takar­mányokat például a tsz-ek az idén szántóföldjeik egyötödén termeszte­nek — négy százalékkal nagyobb te­rületen, mint tavaly. Hereféle és baltacím most 220,. tavaly pedig nem egész 1300 holdat foglalt el a járás szántóföldjeiből. A takarmány- alap növelése máris érezteti hatá­sát az állattenyésztés javulásában. A balatonőszödi Vörös Csillag Tsz a megye legjobb tejtermelő szövetke­zetei közé küzdötte fel magát. Azon­ban sok feladat megoldása elsikkadt edd'ig. A tsz-ek közül csak kettőben készült el a takarmányozási mér­leg. A legeltetési bizottságok mun­kája is hagy kívánni valót maga után. A rendteremtés meghaladja Tóth József járási főállattenyésztő erejét. Ne igyekezzék mindent egye­dül megoldani, hiszen arra képtelen egy ember. Támaszkodjék a gazda­sági felügyelőkre, adjon nekik meg­bízatást. Ne ő dolgozzék helyettük, hanem irányítsa, ellenőrizze, segítse őket. A termelőszövetkezetekkel foglal­kozó munkatársaknak — Balassa Gé­za és Bíró Ilona — tevékenységéről nem tett külön említést a felülvizs­gálat tapasztalatait összegező -érte­kezlet. Ez pedig arra vall, hogy az egész osztály magáénak érz’ a tsz- mozgalom ügyét. Sajnos, a gazdasá­gi felügyelők mindegyikéről rém le­het ezt állítani. Van köztük, aki úgy­szólván együtt kél és együtt fekszik a szövetkezeti tagsággal. De akad olyan is, például az ádándi felügye­lő. aki csak statisztikai adatokért lá­togat el a tsz-be, az ellen viszont nem emelte fel szavát, hogy például taplóhántás idején nem kapott gépet a szövetkezet, Minden gazdasági fel­ügyelő állami alkalmazott. A népi demokrácia joggal elvárja tőlü’, hogy a kormány határozatainak szellemében dolgozzanak, hogy se­gítsék a ' tsz-eket. Miben nyilvánul­jon meg segítségadásuk? Többek között abban, hogy alaposan ele­mezzék a tsz-ek egyes üzemágait a jövedelmezőség szempontjából, s járjanak el a termelőszövetkezetek közgyűléseire és ott a számok ere­jével bizonvítsák be a tagságnak, hogy mivel érdemes foglalkozniuk. Beszéljenek az egyéni gazdákkal, fő­leg a szegényparasztokkal, arról is. hogy egyik-másik községben — mint például Nasycsenelyen — megvan­nak a nagyüzemi épületek, táblák­ban maradtak a tartalékföldek, s üdvös lenne ezeket közösen hasznosí­tani. A mezőgazdasági osztály szentel­jen nagyobb figyelmet a Balaton- kiliti Gépállomás munkájára. Érjék el. how a gazdasági felügyelők és a gépállomási brigádvezetők rendsze­resen találkozzanak és tanácskozza­nak egymással, önmagában véve dicséretes dolog az, hogv a ki1’-' tsz-ben egyszerre négy traktor is szántott — de megvan ennek az árnyoldala is: Babócsai László gaz­dasági felügyelő körzetében viszont ugyanakkor elmaradt a tarlóhár> tás. Ilyen és hasonló bajok meg­előzése az osztály feladata, amelynek látóköre kiterjed a járás határéi« Ha Szakó elvtársék gyakrabban megfordulnak a gépállomás házatáján, akkor nyilván nem most javítanák a lucernamag csépléséhez szüksége' gépet. Viszont ha a gazdasági fel­ügyelők hangosabb szóval dicsérnék a traktorszántás előnyeit az egyé­nieknél is, akkor a gépállomás — a tsz-ek mellett — nem az állami gaz­daságoknál, vagy a különféle, föld­del rendelkező vállalatoknál dolgoz­na elsősorban. Az osztály vezetői és dolgozói nem temetkezhetnek bele a minden­napok gondjaiba. Előre kell tekinte­niük, a közeli és távolabbi jövőbe. Nemsokára befejezik a földügyek rendezését, s utána gondoskodójuk kell a tartalékföldek tisztességes hasznosításáról. Ne engedjék, hogy bárki is jogtalanul földet kaparint­hasson meg magának. Fékezzék meg ideiében az ilyen spekulációs — a parasztok által joggal kifogásolható — törekvéseket. Nagy mulasztást pó­tolnak azzal, hogyha megnézik: mi­lyen mezőgazdasági jellegű célkitű­zések szerepelnek a községféjlesztési tervekben és segítenek valóravál- ta-ní a helyes kezdeményezéseket. Jó szolgálatot tennének a falunak, s az egész országnak az osztály munkatársai, ha behatóan tanulmá­nyoznák a dolgozó paraszti közvéle­ményt, s ennek tapasztalataiból állí­tanák össze a járás mezőgazdasága fejlesztésének távlati tervét. Kiváló értékesítési lehetőség kínálkozik a 3alaton mellett. Ez a piac megannyi zöldárut is képes lenne felvenni — ugyanak­kor a volt kötéséi tsz-ek konyha- kertészkedésre használt földjein ma más növényféleségek ütöttek tanvát. Érdemes lenne az ipari és takar­mányburgonya helyett étkezési bur­gonyát meghonosítani ezen a vidé­ken. A kőröshegyi, kötcsei, széíádi bornak nem kell cégér, de arról már n»a kell gondolkodni, hogy a kiöre­gedett szőlőtőkéket milyen módon és milyen ütemben újítsák fel. Ugyan­csak megérdemli a fejtörést az a nrobléma is. hogy a járás mezőgaz­daságát — különösen a tetmalőszö- vetkezeteket — miképpen lehet, egy­re jobban a belterjesség felé iránví- teni. Egyszóval: a táltermelés kiala­kítása — ez az osztály egyik fontos tennivalója. Reméljük, hogy a felülvizsgálás során a siófoki mezőgazdasági osz­lón- dol«r>zói előtt megvillant sok­rétű feladataik nagysága, nagyszerű­dévé és .késedelem nélkül hozzálát- . naik a teendőik megoldásához. Biz­tosan könnyebben megy holnap a munka, hiszen túl vannak már a na­gyobb önállóság adta kezdeti zök­kenőkön. Kutas József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom