Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-13 / 214. szám

cA tuilMtwjup éj b&duükjCL (üLáq-áJbé-L... RÁK-KÍSÉRLETEK AZ EMBEREKEN Néhány hónappal ezelőtt sokat be­széltek az ohioi fegyházban végzett kísérletekről, amelyek során rákos szöveteket ültettek át önként jelent­kező fegyencek szervezetébe. Sokat beszélteik erről, de valójá­ban nem új dologról van szó. Ez há­rom éven belül már a harmadik kí­sérlet és annak a nagyszabású prog­ramnak egyik állomása, amelynek célja, hogy megállapítsák, miképpen véddkezik az emberi szervezet a rák­betegség ellen. A kísérleteket 1954-ben kezdték el. Először a rákos szöveteket olyan halálukhoz közeledő rák-betegekbe ültették át, akik önként vetették alá magukat a kísérletnek. Tizenöt közül tizenhárom esetiben az átültetett rákos szövetek nyomán könnyen tapintható csomók kelet­keztek, amelyeket műtéti úton 1—6 hét múlva kivágtak. A szövettani vizsgálatok megállapították, hogy e gócokon a rákos sejtek teljesen ki­fejlődtek. A kísérlet tehát azt bizo­nyította, hogy a rákbeteg egyén nem képes leküzdeni egy kívülről átül­tetett újabb rák kifejlődését. De hogyan folytassák a kísérlete­ket egészséges személyeken? Először 1956 májusában intéztek felhívást az ohioi fegyház lakóihoz, vállalják önként a kísérleti alany szerepét. Tekintettel az első kísérlet ered­ményére, valóban bátorság kellett ahhoz, hogy valaki önként jelentkez­zék. Tizenöt személyt kerestek, ki­lencvenhat jelentkezett. A különbö­ző korosztályhoz tartozó jelentkezők fele olyan családból származott, amelyben már előfordultak rákos megbetegedések. A kísérlet első szakaszában tizen­négy önként jelentkezőt 1956 máju­sában subcutan-injekeió formájában ugyanolyan típusú ráksejtekkel ol­tottak be, mint az 1954. évi 'kísérlet áldozatait. Mi történt? Körülbelül két hét múlva megállapították, hogy egyik kísérleti alanynál se fogant meg az oltás. Az önkéntesek egész­séges szervezete hamar »kitörte a be­tegség nyakát«. Az átültetett rákos szövetek mind elpusztultak. Megállapították, hogy az egészséges szervezetben van valami, ami védekezik a rák-da­ganat elhatalmasodása ellen, vi­szont a ráktól már megtámadott szervezet képtelen a védekezésre. Ezek szerint a rák problémáját az dönti el, rendelkezik-e a szervezet az egyébként ismeretlen »védekező elemmel«? Októberben, hogy a kísérletet ki­egészítsék, ugyanazokat a személye­ket ismételten beoltották rákos sej­tekkel, meg akarván tudni, hogy az először tapasztalt reakcióban nincs-e változás. Most tizenegy kísérleti alany más típusú rák-oltást kapott, mint első alkalommal. A többiek a test egy vagy két részén az előzővel azonos típusú oltást kaptak. Egye­sekre négy különböző típusú rák- szövetet. ültettek át, sőt volt köztük olyan is, akit hétféle rák-sejttel ol­tottak be. Újra elkezdődött a várakozás. Nyolc nap... két hét. Ugyanaz a rettegés: mi lesz? Vajon az önként jelentkezők szer­vezete ugyanúgy leküzdi-e a rossz­indulatú betegséget, mint első alka­lommal? De hogyan? Ugyanolyan könnyen? Vagy most már kompliká­ciók lépnek fel és győz a betegség, a beoltottak pedig elpusztulnak? Ismét kellemes meglepetés érte a kísérletezőket... különösen pedig a kísérleti alanyokat: egyetlen oltás se fogant meg. Az ohioi fegyház fog­lyai újra megszabadultak )a rákos szövetektől, sőt gyorsabban, mint az első kísérlet alkalmával. Most már levonták a következte­tést: az egészséges emberekben kell lenni egy olyan szerves védekező mechanizmusnak, amely a rák- beíegekből hiányzik. Tekintettel arra, hogy az emberi szervezetbe oltott rákos sejtek ugyanannál az egyénnél, akár hason­ló típusú, akár más típusú rák-szö­vetekről van szó, a második oltás után gyorsabban pusztulnak el, a szóbanforgó »-szerves védekező me­chanizmus« nyilván olyan sajátos immunitás-jelenség, amely összefügg a vérben lévő vegyi anyagokkal. Ezek közt az anyagok közt vannak olyanok — például a propordin —, amelyek képessé teszik a szerveze­tet arra, hogy megszabaduljon a rá­kos sejtektől. Tehát a rák (ideális) kezelése abból állna, hogy a vérben ezekből az anyagokból megfelelő mennyiséget tároljunk. Vannak aztán a vérben olyan anyagok, amelyeket valószínűleg ma­guk a rákos sejtek keltenek életre, — hasonlóan a legegyszerűbb fertő­zés nyomán a vérben kifejlődő ellen­anyagokhoz. Mindebből arra következtethe­tünk, hogy fennáll a lehetősége egy rákellenes oltóanyag készí­tésének, amely konstrukciójánál fogva hason­ló volna a himlő, tuberkulózis, teta­nusz és több más, kiveszőben lévő betegség elleni szérumhoz. Ezek azok a perspektívák, amelyek a rák szörnyű problémájával kap­csolatban a legújabb kutatások nyo­mán előttünk megnyíltak. Mint lát­juk, az ohioi fegyencek által vállalt valóban jelentős kockázat, amely szerencsére nem járt gyászos követ­kezményekkel, nem volt hiábavaló. A győzelem . bizonyára még várat magára, de joggal feltételezhetjük, hogy a rákbetegség megelőzése és gyógyítása a tudomány legközelebbi diadalainak egyike lesz. APRÓSÁGOK ÚJ GYÓGYSZER A TBC ELLEN Indiai orvosok megállapították, hogy egy közismert indiai növény le­velei eddig még közelebbről meg nem állapított, de jelentős mennyi­ségű tbc-ellenes gyógyszert tartal­maznak. Ebből a növényből ezideig is készítettek teát a megfázás és a köhögés ellen, tbc-ellenes gyógyfaa- tását azonban nem ismerték. Az új gyógyszer hatása nem egyenlő ugyan a streptomicinéval, de nagy mennyiségben is adagolható, mert a szervezetre teljesen ártalmatlan. 31,3 milliárd tonna olajtartalékkal rendelkezik a világ Nem feleltek meg a valóságnak azok a jóslatok, hogy a világ olaj­készlete kirnerülőfélben van. Igen gyors ütemben és sikeresen halad az új olajlelöhelyek feltárása. Csupán az elmúlt év végén 31,3 milliárd ton­na olajat tartalmazó lelőhelyekre bukkantak. Az újonnan feltárt olai- lelőhelyek között ott szerepel a Szov­jetunió területe is. A TEJÚT, MINT GIGANTIKUS MÁGNES A világ tudósainak legutolsó stock­holmi kongresszusa megállapította, hogy a Tejút nem más, mint egy gigantikus mágnes. A VILÁG LEGLASS ÜBB JÁRATÚ REPÜLŐGÉPE A Szovjetunióban elkészült a vi­lág leglassúbb járatú kis-repülőgépe. A gépet »Méhecske« névre keresz­telték el és érdekessége abban rej­lik, hogy óránként 50 kilométeres sebességgel is a levegőben tarthatja magát. Maximális sebessége 230 kilo­méter óránként. Lassú járata miatt a gépet mindenekelőtt légi felvéte­lekre és életmentésre szánták. ÚJ GEOFIZIKAI MŰSZEREK Valamennyi szovjet ózonvizsgáló állomáson sikeresen alkalmazzák már a fényelektromos ozonográfot. Az új műszer 10—14 kilométer ma­gasságban is kimutatja a levegő ózontartalmát. A berendezés automa­tikusan működik. Szerkesztője Sz. Rogyionov leningrádi professzor. Nemrégiben üzembe helyezték a Szovjetunió legnagyobb ionoszféra- berendezését. Az új készülék lehető­vé teszi, hogy 1500 kilométer ma­gasságban is megállapítsák az ionok koncentrációját. A készülék nemcsak megfigyel, hanem automatikusain fényképez is. Tervezői a leningrádi elektarotechnikai intézet munkatár­sai. VÉGLEG BEFELLEGZETT AZ AUTÓTOLVAJOKNAK August Bernhardt hamburgi mér­nök olyan készüléket szabadalmaz­tatott, amely gyakorlatilag lehetet­lenné tesz mindéin gépkocsi lopást. Amint valaki erőszakkal megpróbál­ja az ilyen készülékkel felszerelt gépkocsi ajtaját kinyitni, sziréna szó­lal meg, meggyulladnak a külső és belső lámpák és önműködően elzá- ródik a gyújtókontaktus. A készü­lék bármely autóra felszerelhető. 138 KILOMÉTER ÓRÁNKÉNT Nemrégiben indult első próbaútjá- ra az »ER—-1« típusú új szovjet utas- szállító villamosmozdony. A moz­dony 10 fém vagonból álló szerelvényt vontatott, amelyekben összesen 1056 kényelmes férőhely áll az utasok rendelkezésére. A szerelvényt kor­szerű szellőzőberendezéssel és elek­tromos fűtéssel látták el. Az »ER—1« villamosmozdony az indulás után néhány perccel már óránként 100 kilométeres sebességgel halad. A próbaút alkalmával a 89 kilométeres Moszkva—Kiin útvona­lat — 9 állomással — 1 óra 9 perc alatt tette meg. Visszafelé, megál­lás nélkül, 57 perc alatt érkezett a vonat Moszkvába. Menet közben az egyes pályarészeken óránként 138 kilométeres sebességgel is száguldott. 1965-ig 19 atomerőművet építenek Angliában és Skóciában 1965-ig Angliában és Skóciában összesen 19 atomerőmű építését fe­jezik be. Az üzem behelyezett atom­erőmüvek az ország villamosenei'gia- szükségletének egynegyedét fogják fedezni. TENGERALATTI HEGY... A Columbia egyetem tudósai, akik úszőállomásukon az Északi-sark felé haladnak, bejelentették, hogy az óceánban 1500 méter magas tenger­alatti hegyet fedeztek fel. Mikroszkópba szerelt fényképezőgép A Philips-cég egyik újdonsága a miniatűr, teljesen automatikus gra­mofon. Az új típusú gramofon keze­lése rendkívül egyszerű. A hangle­mezt úgy kell bedobni a gramofonba, mint a levelet a postaládába. Ezután a gép azonnal működni kezd. A za­fírból készült tű automatikusan a hanglemezt e áll és nyomban fel­hangzik a melódia. A darab lejátszá­sa után a tű automatikusan fel­emelkedik és a hanglemez ugyan­csak automatikusan kitolódik a gra­mofonból olyannyira, hogy kényel­mesen kivehető ’egyen. A gramofon nagy előnye, hogy kezelésekor nem fordulhatnak elő hibák és a hang­lemezek sem mennek olyan hamar tönkre. KÉTEZER ÉVES KONZERVEK A francia tengerészet búvárai mintegy 500 amphorát hoztak fel­színre a Caesar gdlliai légióinak utánpótlását biztosító római hajó roncsaiból. A kétezer éves hajó 27 méter mélységben fekszik a homok­réteg alatt; a felhozott amphorák túlnyomórészt halkonzervet tartal­maznak. Rövidesen sor kerül a hajó kieme­lésére; a hajótestet négy—öt részre bontják és kiemelés után ismét ösz- szeállítják. »GÉP«-HÁZI ASSZON Y A bukaresti »Electrobobinajul« kisipari szövetkezetben nemrég el­készült a »gép«-háziasszony. A villanymotorral hajtott új ház­tartási gép különböző műveletet vé­gez: burgonyát hámoz és szeletel, zöldségfélét, húst darál, kolbászt tölt, kávét, borsot és cukrot darál, gyü­mölcsöt, zöldséget és marmaládét sajtol, tejszínt és tojáshabot ver, tész­tát gyúr, edényt mosogat, stb. A kis­ipari szövetkezetben eddig 8 darab készült el az új háztartási gépből, s az év végéig 100 darabot szándékoz­nak gyártani. A műanyagok „királya“ A szovjet ipar és technika külön­böző területein gyakran használnak műanyagokat. A legutóbbi időkig azonban nem találtak olyan mű­anyagfajtát, amely kielégítené a kü­lönféle igényeket: könnyű legyen, olyan tartós, mint a fém, ellenálljon különféle savaknak és könnyen le­hessen megmunkálni. Most már ta­láltak ilyen műanyagot. A neve: po- litein és az etiléngáz feldolgozásának mellékterméke. Ez a gáz az olajle­párlásnál és a kokszosításnál kelet­kezik. A politent nem hiába nevezik a műanyagok »királyának«. Könnyű, tartós és még 60 fokos fagyban is megőrzi rugalmasságát, hajlékonysá­gát. Semmiféle sav vagy lúg nem teszi tönkre. A politen 120 fokos he­vítésnél meglágyul, s ekkor minden nehézség nélkül formálható. Az új műanyagból edényeket, csö­veket készítenek. A vékony politen- lemez nagyszerűen helyettesíti a bomlékony lakkfestéket. Használhat­ják a drága kábelszigetelő anyagok pótlására is. A politennel szigetelt csövet hosszú ideig tarthatják a föld alatt vagy vízben anélkül, hogy ki­repedne. Az új műanyagból vízveze­tékcsöveket is készítenek, amelyek súlya az acélcsövek súlyának egyti- zed része. Röntgenezik a szív belsejét Ismeretes, hogy a röntgen-sugarak bármilyen vastag szöveten és cson­tokon is könnyedén áthatolnak. En­nek ellenére az orvosok a röntgen- sugarakkal csupán a szív árnyékát, vetíthették ki, de ebből a szív mű­ködésére, vérkeringésére csak nehe­zen következtethettek. Csupán a szív alakja és a szívdobogás ritmu­sa adott támpontot a szív életveszé­lyes betegségeinek megállapításá­hoz. Nemrégen új módszert dolgoztak ki, amelyet kardiovazográfiának neveznek. Az új eljárás lehetővé te­szi, hogy a szívkamrák belső műkö­dését is figyelemmel kísérjék. A röntgen-f elv ételek készítése előtt »kardiotraszt« n°vű kontraszt anyagot fecskendeznek a beteg vé­nájába. Ez a vegyület mintegy 70 százalékban jódot tartalmaz. A gyors véráramlás ezt az anyagot is beviszi a szívbe. Ekkor bekapcsol­ják a másodpercenként 8 felvételt készítő különleges röntgenkészülé­ket. A szívbe kerülő vegyület el­nyeli a röntgensugarakat, s ezáltal a kutatók előtt feltárul a szív bel­sejének működése. A kontraszt anyagok segítségével számos más kísérletet is végeznek. Az emberi szervezetben még sok »fehér foltot« találunk, ahová nem jutnak el a röntgensugarak. A »fol­tok* az új módszer segítségével mindinkább eltűnnek és a kutatók az emberi szervezet legparányibb részét is beható tanulmányozás alá vehetik. Mentőcsónak üvegből Az angliai Tilburybó! útnak indult Ausztráliába az »Oronsay« nevű óceánjáró, fedélzetén az eddig gyár­tott legnagyobb üveg-mentőcsónak­kal. Az új típusú mentőcsónak közel 6000 fontsterlingbe került, tehát drá­gább, mint a szokásos fém-mentőcsó­nakok. A szakemberek ennek ellené­re azt állítják, hogy kifizetődik az üveg-mentőcsónakok készítése, mert jobban ellenállnak az időjárás vi­szontagságainak, nem rozsdásodnak, nem változtatják térfogatukat, s nincsenek kitéve bomlási folyamat­nak sem. Az üvegcsónakot egy da­rabban öntik, ezért sem a száraz, sem pedig a nedves levegő nem okoz rajta repedéseket, hézagokat. A lég­hűtéses motorral ellátott üveg-mentő­csónak súlya 5,5 tonna, 144 személy befogadására alkalmas. Óránkénti sebessége eléri a 11 kilométert. Két újdonság: Trópusi gépkocsi — Miniatűr automata gramofon A világszerte ismert »Fiat« olasz gépkocsigyár nemrégen újszehkezetű gépkocsit gyártott a meleg éghajlatú országok számára. Az újtípusú gép­kocsi motorja ugyanaz, mint a Fiat —600 típusúaké. A különbség csupán a karosszériában van. A gépkocsi al­só része a csónak formájához hason­lít, a karosszéria felső része pedig csaknem teljesen üvegből készült. A gépkocsi nagyszerűen bírja a nagy távolságokat. Kilenc személy szállí­tására alkalmas, így viszonylag olcsó és kényelmes közlekedési eszköz. A világszerte ismert Carl Zeiss cég a közelmúltban olyan mikrosz­kópot állított elő, amelybe fényké­pezőgépet is beépítettek. Az újtípu­sú mikroszkóp lehetővé teszi, hogy a mikroszkóp alatt lévő baktériumo­kat és tárgyaltat a szükségesnek megfelelően lefényképezzék. A fény­képezés teljesen automatikus, csak egy gombot kell megnyomni. Á mik­roszkópra igen nagy jövő vár, külö­nösen a vegyészeiben, az orvostudo­mányban, az élelmiszer- és egyéb iparban. VILÁGÍTÓ SZŐNYEG Harold Wadely amerikai feltaláló nemrég szabadalmaztatta új talál­mányát, a foszforeszkáló szálakból készült szőnyeget. Az újfajta sző­nyeg előnye, hogy sötét szobában nem ütközik neki az ember a búto­roknak. Foszforeszkáló anyaga rend­kívül tartás és keféléssel sem távo­lítható el. A szőnyeg tömeges gyár­tását már megkezdték. rTTVTTTTWTTTTTWTTVTTTTTTTiTTVTTfTTTTTTTTTVfTTTTTrTTTTrTVTVTTTTTWTTTT'rrrVTTTTTTTTTTVTTTTTyTTTTTrrTTTTT'rVTTTTT* ATOMKONZERVEK AZ EMBERISÉG már régen ismeri a gyümölcsök és zöldségfélék tartósításának módját. Ahhoz, hogy a gyümölcsöket tartósítsuk, konzerválná kell. A konzerválás mai technológiai folyamata még mindig tökéletlen, mert ezáltal megváltozik az élel­miszerek színe, íze és aromája. A szovjet élelmiszeripari szakemberek és tudó­sok ezen a téren állandóan az újat keresik. Igyekez­nek olyan: (technológiát megteremteni, amely lehe­tővé tenné bármely élelmiszer tartósítását természe­tes mivoltában. A tudomány új területeinek, köztük az atomfizika keletkezése váratlanul biztató távlato­kat nyitott meg ezen a téren. Kiderült, hogy az elemi részecskék áramlata, a szemmel nem látható rádióaktív kisugárzás el tudja pusztítani a (konzerválandó élelmiszert benépesítő baktériumokat. Ez a folyamat úgy történik, hogy észrevehetően nem emelkedik az élelmiszer hőfoka, s ezért hideg sterilizálásnak nevezik. A Szovjetunióiban az országos konzerv- és zöld­ségszárítóipari intézet munkatársainak kollektívája gamma-sugárzással oldja meg ezt a feladatot. A gam- ma-sugárt olyan rádióaktív elemek bocsátják ki ma­gukból, amelyek igen gyakran az atomreaktor mel­léktermékét képezik. Az intézet munkatársai a besugárzási kísérlethez közönséges módszerrel készítik elő az élelmiszereket. Fehér pléhdobozokba és üvegeklbe rakják a konzer­válandó élelmiszert. Ezután kezdődik a sterilizálás. A sterilizálási rádióaktív kobalt által 'kisugárzott gam­ma-sugárral történik, megfelelő adagban, speciális sugárzókészülékkel. A besugárzási eljárás előtt és annak befejezté­vel a szakemberek kipróbálták az élelmiszereket íz, szín és aroma szempontjából, megállapították azok állagát és vegyi összetételét. Ennek során több érde­kes körülményre jöttek rá. A hús például besugárzás után hosszú ideig eláll. A hideg sterilizálás esetében a sugárzásnak alávetett konzerv tulajdonsága nem­csak a rádióaktív sugár dózisától, hanem az élelmi­szerek természetes tulajdonságától is függ, s azoktól az eljárásoktól, ahogyan az élelmiszert a konzervá­láshoz előkészítették. Miután a konzervált élelmiszert viszonylag nagy adag gamrnasugárral világították meg, a konzervált élelmiszer nagy része megváltoztatta ízét, színét és aromáját. Bizonyos fajta növényolaj például világo­sabb színűvé, nyúlósabbá és nehezebbé vált. A köze­pes és kis dózissal megvilágított élelmiszereik alig változtatták meg tulajdonságukat és ‘két—négy hóna­pig is elálltak. Számos kísérlet eredményeként sikerült megálla­pítani, hogy ennek az eljárásinak eredményesen alá lehet vetni olyan élelmiszereket, mint a marhahús, hal, zöldborsó, almaié, sárgarépa-püré, stb. EZEK A KUTATÁSOK lehetővé teszik, hogy új módon értelmezzük a hosszú ideig tartósítandó élel­miszerek feldolgozásának technológiáját. Valószínűleg nincs már messze az az idő, amikor a »békés atom« segítségével a zamatos szőlőfürt, a hús, a vaj, a hal nem fagyasztott állapotban, hanem frissen tárolható. E problémák megoldásán dolgoznak most a szovjet tudósok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom