Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-12 / 213. szám

EILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap GRGMIKO SZOVJET KÜLÜGY­MINISZTER A NEMZETKÖZI IHELYZET FONTOS KÉRDÉSEIRŐL OLVASÓINK ÍRJÁK A VONALON TÜL — AUSZTRIA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 213. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1957. szeptember 12. BÚCSÚZUNK, KATINKA NÉNI... A MAGYAR FORRADALMI MUNKÁS-PARASZT NYILATKOZATA AZ ENSZ KÜLÖNBIZOTTSÁGÁNAK JELENTÉSÉRŐL Az ENSZ XI. közgyűlése az ún. »•magyar kérdés« kivizsgálására öt­tagú különbizottságot küldött ki (A 1132. sz. határozat), hogy »közvetlen megfigyelést szervezzen és állandó­sítson Magyarországon és másutt, ta­núkat hallgasson ki s belátása sze­rint bizonyítékokat és információkat gyűjtsön és ténymegállapításairól je­lentsen a közgyűlésnek«. Ez a hatá­rozat súlyosan sérti az ENSZ alap­okmánya II. cikk 7. pontjában fog­lalt alapelvet, amely szerint az alap­okmány »egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel az Egyesült Nemzetek Szervezetét arra, hogy olyan ügyek­be avatkozzék, amelyek lényegileg valamely állam belső joghatóságá­nak körébe tartoznak és nem köte­lezi a tagokat arra sem, hogy ilyen ügyeiket a jelen alapokmánynak megfelelő rendezési eljárás alá bo­csássák«. A magyar kormány ismét kijelen­ti, hogy a XI. ülésszak közgyűlése a különbizottságot az alapokmányban foglalt alapelvekkel ellentétben küld­te ki, ez beavatkozás a Magyar Nép- köztársaság belügyeibe ős működé­se ezért jogtalan. A magyar kormány — amely tisztelettel adózik az ENSZ- nek — sajnálatosnak tartja, hogy ezt az emberiség magasztos céljainak megvalósítására létrehozott szerveze­tet Magyarország belügyeibe való be­avatkozásra használják fel. A különbizottság jelentésében sze­replő elferdített tényekkel, o jelen­tés rágalmaival szemben a magyar kormány szükségesnek tartja kije­lenteni a következőket: I. 1 2 3 4 5 6 7 8 1. Az 1956. október 23 és novem­ber 4-e között Magyarországon kirob­bantott fegyveres felkelés a Magyar Népköztársaság alkotmányos állami és társadalmi rendjének erőszakos úton való megdöntésére, a korábbi Horthy-fasiszta rendszer visszaállí­tására, a magyar nép társadalmi ha­ladása ellen irányult — következés­képpen október 23 és november 4-e között Magyarországon ellenforra­dalom volt. 2. Az ellenforradalmi felkelést nyu­gati imperialista körök készítették elő, robbantották ki és támogatták. 3. Magyarországon az ellenforrada­lom szervezői és irányítói a volt ki­váltságos osztályok tagjai, előjogai­kat elvesztett feudális, arisztokrata, nemesi körök és a hatalomból kiszo­rított Horthy-fasiszta elemek voltak. 4. A fegyveres ellenforradalmi lá­zadást segítette Nagy Imre és a kor­mányba is beépült csoportjának es­küszegő, áruló, alkotmányellenes te­vékenysége. 5. A forradalmi munkás-paraszt kormánynak az ellenforradalom ide­jén végrehajtott és további intézke­dései azokon a kötelezettségeken ala­pultak, amelyeket a magyar nép ér­dekeit híven kifejező és biztosító al­kotmány a mindenkori kormány szá­mára kötelezően előír. Ezek az in­tézkedések az ország törvényes rend­jének védelmét szolgálták. 6. A fasizmus feléledésének meg­akadályozását megkövetelik a min­denkori magyar kormánytól nemzet­közi kötelezettségei is. Többek kö­zött a szövetséges és társult hatal­mak által 1947. február 10-én Pá­rizsban aláírt békeszerződés 4. cik­ke, amely szerint »... Magyarország, amely a Fegyverszüneti Egyezmény értelmében intézkedett magyar te­rületen minden fasiszta jellegű poli­tikai, katonai, avagy katonai színe­zetű szervezetnek, valamint minden olyan szervezetnek feloszlatása iránt, amely az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát, ide­értve a revizionista propagandát, fejt ki, a jövőben nem engedi meg olyan effajta szervezeteknek fennállását és működését, amelyeknek célja az, hogy megfossza a népet demokra­tikus jogaitól«. 7. Azonos kötelezettséget ró a fa­sizmus újraéledésének megakadályo­zására a mindenkori magyar kor­mányra az ENSZ alapokmánya is. 8. A magyar forradalmi munkás­paraszt kormány alkotmányos nemzetközi kötelezettségeinek meg­felelően és az ország törvényei alap­ján szembeszállt az ellenforradalmi felkeléssel. Figyelembe véve, hogy az ellenforradalmat nyugati imperialis­ta körök szervezték és ez a békét sú­lyosan veszélyeztette, a magyar kor­mány — mirt a varsói szerződés egyik aláírója — kérte a Szovjetunió kormányát, hogy a magyar fegyveres erők támogatására bocsássa rendel­kezésére a szerződés alapján Ma­gyarországon tartózkodó csapatait. A magyar fegyveres erők a szovjet csa­patok támogatásával felszámolták az ellenforradalmai, helyreállították az ország törvényes rendjét. A magyarorszagi ellenforradalom felszámolása magyar öeliigy. A ma­gyar kormány intézkedéseiért egye­dül az ország legfelsőbb államhatal­mi szeriének, az országgyűlésnek tar­tozik felelősséggel. 9. Azzal a torz képpel szemben, amelyet Magyarországról a különbi­zottság fest, a valóság az, hogy a magyar kormány és a dolgozó ma­gyar nép helyreállította az ország al­kotmányos, törvényes rendjét. Gaz­dasági életünk stabilizálódott. Az or­szág lakosságának politikai, kulturá­lis élete és gazdasági tevékenysége normális mederben folyik. Az elmondottakat teljesen nyilván­valókká teszik a következő tények: II. 1945 óta egymást követik az impe­rialista beavatkozási kísérletek ha­zánk belügyeibe. Az ország felszabadulását követő első években az imperialista körök még úgy látták, hogy a Horthy-fa- sizmus megmaradt belső erői elegen­dők arra, hogy támogatásukkal, bel­ső összeesküvések útján, visszaállít­sák a Horthy-rendszert. Az összees­küvések közül utalunk a Nagy Fe­renc által szervezett államcsínyre, amelyet az Amerikai Egyesült Álla­mok akkori budapesti követével, Chapinnel együtt készített elő. Ilyen összeesküvést szervezett az amerikai követség közvetlen közreműködésé­vel, az általuk — a nemzetközi jog megsértésével — most is bújtatott Mindszenty József is. Az amerikai imperialista körök, becsapva az amerikai és angol nép miiiióit, akik gyűlölik a fasisztákat és súlyos áldozatokat hoztak a má­sodik világháborúban a fasizmus el­len folytatott harcban, a második vi­lágháború végén Nyugatra űzött fa­siszta fegyveres egységeket az álta­luk megszállt területeken összegyűj­tötték és ezeket Ausztria és a Né­met Szövetségi Köztársaság terüle­tén létesített és irányításuk alatt álló központokban, katonai táborokban ma is fegyverben tartják (Frankfurt am Main, Düsseldorf, Reichenbach, Kaiserslautern, Stuttgart, Salzburg stb.). Ezekről a helyekről kém- és di- v erzáns-tevékenységet is folytatnak a Magyar Népköztársaság ellen. A Nyugat-Németország területén lévő katonai és kémszervezetek tevékeny­ségét a müncheni központ irányítja, amely a Marie Theresie Strasse 43. szám alatt működik és amelynek egyik amerikai vezetője — az utób­bi időben — Singer alezredes. Szer­vezeteik különféle fedőnevek alatt működnek. Zirndorfban az Altwerd Strasse 8. szám alatt pl. egy ifjúsági otthon működik, amely valójában az amerikai hírszerző iroda (CIC) isko­lája. Vezetője a német származású Reicher. Azzal a szándékosan valótlan állí­tással szemben, hogy az elmúlt év őszén Magyarországon spontán népi felkelés tört ki, cáfolhatatlanul bizo­nyítható, hogy október 23-án éjjel a fővárosban 27 kilométeres sugarú körzetben, több ponton egy időben, egységes katonai terv szerint össze­hangolt fegyveres támadást intéztek fontos állami és katonai intézmé­nyek ellen. Ostrom alá vették a Rá­diót, a nemzetközi vonalak telefon- központját, a pályaudvarokat és más közlekedési csomópontokat. Előre felkészített szervezett rohamesopor- és tok támadták a VIII., IX., XII., XIII. kerületi laktanyákat, a IX. kerületi fegyverraktárakat és a II., VIII., XI. és XIII. kerületi katonai objektumo­kat, a II., VIII., XIII. kerületi gép­kocsi-telepeket. A fegyveres felkelés ellenforradal­mi, fasiszta jellegét domborítja ki és bizonyítja az is, hogy október 23 és november 4 között újra megala­kultak a második világháború után betiltott fasiszta pártok. 17 reakciós, fasiszta párt alakította meg országos központját és kezdte meg működé­sét. Közöttük Horthy hírhedt kor­mányzópártja, a Magyar Élet Párt­ja, a Fajvédő Keresztény Magyar Párt stb. Az ország különböző hely­ségeiben jóval nagyobb számban ala­kultak különböző néven fasiszta pár­tok. Komárom megyében Szomód és Tát községekben, Győr megyében Téten stb. szervezkedett a nemzetkö­zi közvélemény előtt ismert náci párt, a Nyilaskeresztes Párt is és a házak falain megjelent a horogke­reszt. A nép vívmányait támadó re­akciós, fasiszta pártok fellépésének velejárója volt a nemzetközi gyűlöl­ködés felszítása, az irredentizmus, az antiszemitizmus és a fehérterror. Az eHenforradalmárok százával gyilkolták Budapesten és szerte az országban a különböző világnézetet valló haladó embereket, kitüntetett munkásokat, termelőszövetkezeti el­nököket, köztisztviselőket. Pápán és Miskolcon dolgozó embereket gyil­koltak meg csak azért, mert zsidók voltak. Budapesten 17C0, az ország­ban több mint háromezer halálra­ítélt beböríönzötlet csak a forradal­mi munkás-paraszt kormány idejé­ben bekövetkezett fellépése mentett meg az életnek. A meggyilkoltak kö­zött nem akadt egyetlen volt gyáros, földbirtokos vagy a Horthy-rendszer államhatalmi szervezetének volt tag­ja. A »népi« és »spontán« jelleg vilá­gos cáfolata, hogy az ellenforradal­márok fegyveres csoportjai saját ka­tonai bázisuk kiszélesítése céljából tervszerűen, egységesen megszervez­ve kiszabadítottak a börtönökből 3324 háborús bűnöst, népellenes bű­nöst, fasisztát, kémet, összeesküvő­ket stb. és 9962 jogerősen elítélt kö­zönséges bűnözőt (gyilkosokat, rab­lókat, tolvajokat stb.). Ezeket azon­nal felfegyverezték. Az ellenforradalmi bandák rabol­tak és gyújtogattak. Felgyújtották és kirabolták a Corvin Áruházat, a Magyar Divatcsarnokot, a Minőségi Állami Áruházat, a Napsugár Áru­házát stb. Felgyújtották a Nemzeti Múzeumot, a Royal Szállodát és több más középületet. Az ellenforradalom a magyar nép­nek rendkívül nagy anyagi károkat is okozott. Csak az elrabolt és el­pusztult áruk értéke sok százmillió forint. Az ellenforradalom által oko­zott kár 22 milliárd forint. A nyugati imperialista körök uszí­tásának, felelőtlen ígérgetésének és csábításának hatására mintegy 180 ezer ember — köztük több mint 30 ezer fiatalkorú gyermek — hagyta el hazáját és tengődik ma nehéz sor­ban, kevés kivétellel nyomorban, idegen földön. Nagy Imre és kormányon belüli csoportja alkotmányellenes intézke­déseivel a törvényes rend eilen tá­madt, az ellenforradalmat támogatta. Legkirívóbb törvénytelen, alkot­mányellenes intézkedései: a) Semmibe vette az ország leg­főbb államhatalmi szervét, az or­szággyűlést, sőt önhatalmúlag intéz­kedést tett annak feloszlatására. b) Félreállította az Elnöki Taná­csot, egyetlen intézkedését sem ter­jesztette jóváhagyásra az Elnöki Ta­nács elé. c) Megszüntette a kormány műkö­dését és alkotmányellenesen egy szűk kabinettel kormányozott. d) Betetőzésül ellentétben az or­szággyűlés által megszavazott 1955. év III. számú törvénnyel és a nem­zetközi joggal, felmondta a varsói szerződést, kierőszakolta a szovjet csapatok visszavonását Budapestről. Mindez nyilvánvalóvá teszi Nagy Imre és társainak esküszegését, áru­lását. Az Amerikai Egyesült Államok és más nagyhatalmak imperialista kö­rei — mint már erre utaltunk — a békeszerződésben vállalt kötelezett­ségeik ellenére évek óta segítik és szervezik a fasiszta propagandát és előkészítették az októberi ellenforra­dalmi felkelést. Ennek bizonyítására szolgálnak a következők: a) A népi demokratikus országok ellen irányuló aknamunka céljaira már a második világháború befeje­zése után közvetlenül nagy összege­ket fordítottak, majd az Amerikai Egyesült Államok szenátusa megsza­vazta az ún. »1951-es Kölcsönös Biz­tonsági Törvényt«, amely 100 millió dollárt, 1956 óta évi 125 millió dol­lárt biztosít a népi demokratikus or­szágok aláaknázásának céljaira. b) Az amerikai kongresszus 1950- ben beiktatta az ún. Lodge-törvényt, amelynek célja az volt, hogy kom­munistaellenes légiók toborzását se­gítse elő. A légió létszámát 12 500 fő­ben állapították meg, amelyet a to­vábbiak során 25 00Q-re kívántak felemelni. A légiók tagjait a szocia­lista országok menekültjeiből tobo­rozzák. Ezek az emberek különböző kiképzésben részesülnek és az ame­rikai hadseregben eltöltött szolgálat után megkapják az amerikai állam- polgárságot. c) Kidolgozták a népi demokrati­kus országok rendje megdöntésének ún. kétlépcsős stratégiai tervét. Ezek szerint az imperialista körök minden eszközzel támogattak minden olyan belső erőt, amely a népi demokrati­kus rend ellen mozgósítható. d) Stratégiai terveik megvalósítása, aknamunkájuk hatékonyabbá tétele érdekében Münchenben agitációs és propagandaközponíot is létesítettek, amely szorosan együttműködik a kém- és diverzánsszervezetek köz­pontjával. Két rádiót (Szabad EurőPa. Amerika Hangja) tartanak üzemben, amelyek a Magyar Népköztársaság rendszerét és kormányát gyalázó műsort sugároznak, biztatják az el­lenforradalmi elemeket, felszólítják őket a rendszer megdöntésére. Ezek a rádióállomások az ellenforradalom alatt a lázadók tevékenységének fő irányítói között voltak. A Szabad Európa-rádió Bell ezredes nevű mun­katársa, akiről tudjuk, hogy amerikai kémszervezet alkalmazottja, szabta meg a taktikát és diktálta a követe­léseket. Amikor pl. a. magyar kor­mány a vérengzések megszüntetése céljából tűzszünetet hirdetett és ezt a törvényes fegyveres alakulatok be is tartották, Bell ezredes arra uta­sította a lázadókat, hogy ne tartsák be a tűzszünetet, ne adják ki kezük­ből a fegyvert, hanem folytassák a harcot a törvényes rend teljes széj- jelzúzásáig. Az Amerikai Egyesült Államok és más nagyhatalmak im­perialista körei kémeket, diverzán- sokat küldtek országunkba, segítsé­gükkel ellenforradalmi szervezeteket hoztak létre (Fehér Partizánok. Hű­ségmozgalom, stb.). Ezek tevékenysé­gét a Szabad Európa-rádión keresz­tül irányították, amely jelzett adá­sokkal tartott kapcsolatot a Magyar- ország területére dobott ellenséges csoportokkal. e) A müncheni propagandaközpont­ból szervezték a Magyarország ellen irányuló ballonakciókat is, amelyek segítségével röpcédulákat- juttattak el országunkba. Ballonok útján terjesz­tették az általuk életrehívett ellen- forradalmi szervezetek céljait szol­gáló röpcédulák egy részét, így pl. az 1956 elején »nemzeti ellenállási mozgalom« néven szervezett fasiszta­mozgalom röpcéduláit. Ezeket Mün­chenben nyomtatták. f) A Magyarországról kiszökött politikusokból, akik a megdöntött Horthy—Szálasi-rendszer visszaállí­tását tűzték ki feladatukul, megalakí­tották az ellenforradalmi emigráció vezérkarát, minden szükséges anyagi eszközzel ellátták őket, és az Ameri­kai Egyesült Államoktól kezdve, _ a magyar határig, szabad mozgást biz­tosítottak számukra. Támogatták a kifejezetten fasiszta emigráns szerve­zeteket, mint amilyen a kisbarnaki Farkas Ferenc, volt Horthy-vezérez­redes által vezetett ún. »Magyar Szabadságmozgalom«, a »Magyar Harcosok Bajtársi Közösségé«-!, amelyet Zakó András horthysta ve­zérőrnagy vezetett és vitéz Sónyi Hugó, volt horthysta vezérezredes csoportját. Támogatták a Szálasi-féle hitlerista politikát folytató hungaris­ta mozgalmat is, amely Salzburgban lapot ad ki. g) A felsorolt szervezetek tevé­kenységével összhangban dolgozott számos nyugati hatalom budapesti követségének több vezetője és be­osztottja is. Ezeknek a magyar bel­politika kérdéseiről szerzett értesülé­seit arra használták fel, hogy kidol­gozzák a Magyarország törvényes rendje felforgatásának taktikáját. Errevonatkozóan pl. a budapesti amerikai követség 1949. április 28-i A 349. sz. táviratában tett javaslatot. 1953-ban C. R. Ravndal követ és Ge­orge Abbot követségi tanácsos kidol­gozta Magyarország alkotmányos rendje felforgatásának részletes, tak­tikai programját. Ezek a jelentések az ország gazdasági és politikai fej­lődésének akadályozására irányuló taktikai elképzeléseiket tartalmazzák és az Amerikai Egyesült Államok kormányának hivatalos politikájában is érvényesültek. A követségek be­osztottjai közül többet kémtevékeny­ségen értek és emiatt ki kellett uta­sítani őket országunkból. Ezek a kö­vetségek az ellenforradalom kirobba­nása előtt, alatta és azt követően is szoros kapcsolatot tartottak a kül­földi és a Magyarországon létrejött ellenforradalmi szervezetekkel, taná­csokat adtak nekik kapcsolatot lé­tesítettek közöttük. Ilyen tevékeny­séget fejtett ki Cowley, az Egyesült Királyság budapesti követségének katonai attaséja, aki az ellenforrada­lom ideje alatt rendszeres kapcso­latot tartott fenn Maiéter Pállal, a fegyveres felkelés egyik katonai ve­zetőjével, Maiétert tanácsokkal lát­ta el, tájékoztatta őt a magyar és szovjet fegyveres erők mozgásáról, egyben széleskörű adatgyűjtést foly­tatott a magyar néphadsereg felsze­relésének megállapítására. A Maié­ter és Cowley között lefolytatott tár­gyalás után a Szabad Európa-rádió követelni kezdte Maiéter honvédelmi miniszterré való kinevezését. Az ellenforradalom alatt az Ame­rikai Egyesült Államok budapesti követsége a követségi épületben két titkos rádió adóvevő-állomást helye­zett üzembe. Ezeken az adóállomáso­kon jelentéseket küldött, üzeneteket vett fel és továbbított. b) A nyugati imperialista körök az ellenforradalom ideje alatt Ausztriá­ból, Nyugat-Németországból és más­honnan tömegesen dobtak át fasiszta csoportokat. Vöröskeresztés szállít­mányok ürügyén kézifegyvereket küldtek a lázadóknak. A magyar ha­tóságok birtokába jutottak többek között az alábbi nyugati országokból szállított fegyvereknek, amelyek kö­zött többféle, a második világhá­ború idején még nem rendszeresített fegyvertípus is volt, mint 1. az amerikai gyártmányú US Carbine-géppiszíoly, 2. M. P. 44. német gyártmányú villám-karabély, 3. angol gyártmányú legújabb tí­pusú Thompson-géppisztoly, 4. Waffenfabrik Mauser Obendorf A. Neckar gyártmányú nyugat­német automata-pisztoly. i) Az imperialista körök durva be­avatkozását nyilvánvalóvá teszi, hogy az ellenforradalom alatt és azt követően Nyugat-Németországban és Ausztriában már korábban kikép­zett fegyveres alakulatokból fegyve­res csoportokat dobtak át a magyar határon. A magyar hatóságok esek vezetői közül letartóztatták Katona Józsefet, aki 35 főnyi fegyveres cso­porttal lépte át a határt. Ezt a cso­portot az Amerikai Egyesült Államok hírszerző szerveinek fedőszerveként működő salzburgi Caritas nevű szer­vezet küdte. Háromszáz idegenlégiós átküldéséről vallott Nagy János, a strassburgi forradalmi tanács volt tagja stb. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom