Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-11 / 212. szám

4 SOMOGYI NtM>A? szerda, 1HT. aa«pt«mbw U Tizenkétmillió égetett tégla, két és félmillió nyerstégla gyártásának silleréért — Termelési tanácskozást tartott a Téglagyári Egyesülés — A vasárnap délelőttöt betöltő, élénk vitában bővelkedő termelési tanács­kozást Fehér József, az Egyesülés igazgatójának beszámolója nyitotta meg. Elemezve a gyárak eddigi munkáját, hangsúlyozta: Az Egyesü­lés az első negyedévben a bizonyta­lanság utón (amikor a veszteség mintegy két és félmillió forintra rú­gott) sikerült megszilárdítani a gaz­dálkodást. Kidolgozták az új bér- alaprendszert, bevezették a teljesít­ménybért és a gyárak termelési sta­tisztikája ma már arról számolhat be, hogy előirányzott tervét a leg­több üzem túlteljesítette. Az idén több mint négy millió téglával éget­tek többet, mint a tavalyi év hason­ló időszakában, örvendetes jelenség, hogy szinte valamennyi gyár teljesí­tése száz százalék felett van. Külö­nösen jó eredmények születtek a ka- posmérői és a nagyatádi üzemben. Tervszerűen dolgozik az Arany utcai, lényegesen jobb a termelés a tavalyi­nál a Vöröshadsereg úti üzemeknél. Egyetértő kollektívája révén kiváló­an szerepelt eddig a Szigetvári utcai téglagyár. Hogy a javítóműhelyek is minden elismerést megérdemlő mó­don dolgoztak, arra bizonyíték az, hogy a téli nagy javításokat hiba nélkül végezték c-1. Akad persze egy-két telep, ahol van még javítanivaló, ahol részint a körülmények, de több­nyire a laza munkafegyelem és a ve­zetés hiányosságai akadályozzák a termelést. Sok a civakodás, rossz a tégla minősége Bőszénfán. Lemaradt Kőröshegy. Nem a rendelkezések­nek megfelelően hajtják végre az utasításokat Tüskeváron. Nem kétséges, hogy a termelés to­kozásában jelentős szerep jutott az uj bérezési rendszernek is. Amíg az eimúlt években egy téglagyári dol­gozó évi keresete alig érte el a 8000 forintot, addig az idén az évi átlag- kereset meghaladja a 18 600 forintot. Az elmúlt időszak eredményeinek és hiányosságainak részletes elemzé­se utá* az év hátralévő időszakának fontos célkitűzéseiről esett szó. — Ahhoz, hogy a vállalatnál a három­heti fizetésnek megfelelő nyereség- részesedés kiosztására kerüljön sor, egymillió ötszázezer forint többletnyereségre van szükség Azaz arra, hogy a hátralévő időben az ország léglaellátását mintegy ti­zenkétmillió égetett téglával segítsék és közben két és félmillió nyerstég­lát gyártsanak. Ehhez valamennyi üzem odaadó munkájára szükség van. Fontos: hogy terv szerint dol­gozzanak a gyárak. A tervek és a ve­lük összehangolt béralap a követke­ző negyedév gazdálkodásának gerin­ce és mérvadója legyen. Most fontos az is, hogy ne teljesítsék túl az üze­mek az előirányzott tervet, de a meg­adottat minden körülmények között teljesítsék. Nem utolsó szempont és cél az önköltség leszorítása. Vigyázni kell a takarócserepekre, meg kell előzni az elemi kárt. Az idén több mint egymillió téglával volt kisebb az elemi kár, mint ta­valy. Ezt az eredményt még lehet fokozni azzal, ha a feladatokat lelki- ismeretesen és körültekintően leljtí- sítik az üzemek. Az Egyesülés eltö­kéli szándéka, hogy megszünteti a még itt-ott mindig felbukkanó feles­leges bérkifizetéseket, amelyeket kis körültekintéssel el lehet kerülni. Le­het csökkenteni az önköltséget a szénfelhasználásnál is. Vannak gyá­rak, ahol érthetetlen okokból az utóbbi időben kétszeresére emelke­dett a tüzelőfelhasználás. Az összes tüzelőfelhasználást tekintve, húsz százalékkal rosszabb az. eredmény, mint az elmúlt évben. A jövőben takarításra csak a téli nagy javítá­sok után kerül majd sor. Ez is pénzt hoz a házhoz. Megfelelő elővigyázat- tal csökkenthetik a balesetek szá­mát, amelyek az elmúlt időszakban 18 fő 4126 órás kiesését okozták a termelő munkából. A tanácskozás részvevői beszélget­tek az 1 958. évi fejlesztési tervről, amely már lényegesen nagyobb ará­nyú lesz, mint az idei volt. A beru­házás összege meghaladja a 2 500 000 forintot. A javítások költsége is több mint egymillió forint. Számos ke­mence és szárító telep épül. Kőrös­hegyen és Tabon bekötőutat készíte­nek. Szerepel a költségvetésben egy Kőröshegyen megépített olyan mun­kásszállás is, amelyet a gyárak dol­gozói családi üdülőhelyként is hasz­nálhatnak. Jelentősen javítani akar­ják 58-ban a dolgozók lakásviszo­nyait. Az idén a kedvezőtlen gazda­sági helyzet miatt nem lehetett szá­mottevően hozzányúlni a rossz szol­gálati lakások viszonyainak megvál­toztatásához. Fejlesztik a sportot, fel­elevenítik a kultúréletet. A hozzászólásokban a tanácskozás részvevői javaslataikkal kiegészítet­ték az Egyesülés terveit, célkitűzé­seit és ígéretet tettek arra, hogy a feladatot megvalósítják. Forró And­rás a kaposmérői téglagyár nevében ígérte- olyan brigádokat alakítanak a gyárban, amelyek esős, viharos időben önként vállalják a szakszerű takarás elvégzését. Balogh Ferenc üb-elnök utalt arra, hogy bár meg­sokszorozódott a termelés az elmúlt években, de nincs arányban vele a műszaki fejlődés. A nagyatádi üzem vezetője Zac- cumraer János, kérte, lépjen kap­csolatba az Egyesülés a bányával, hogy azok a szenet ne szombatra és vasárnapra küldjék,' mert ez sok túlórát jelent. A Téglagyári Egyesülés termelési tanácskozása — úgy véljük — ered­ményes volt. Feladatát, hogy a ter­melés fokozását a dolgozók bevoná­sával elősegítse, hogy érvényesítse a részvevők kezdeményezését és javas­latát — betöltötte. Több ilyen élénk, vitatkozó és kezdeményező szellemű termelési tanácskozást, kint az üze­mekben! TALÁN MÉQ NEM KÉSŐ... Nagykanizsán láttalak meg; a vo­natra váró, peronon álldogáló embe­rek között álltái. Különös jelenség voltál. Sokan néztek rád, én is fi­gyeltelek. Furcsa voltál! Nem testi fogyaté­kosság, különös szépség, vagy torz voltod vonzotta feléd az emberek te­kintetét. Nem. öltözködésed késztet­te az embereket arra, hogy megnéz­zenek, s megmosolyogjanak. Igen. lehetett is mosolyogni raj­tad. Vastagtalpú cipő (vagy hat csat­tal), azonos felhajtást! (de jelenleg) gyűrött nadrág, deréknál öt fehér gombbal, ingeden a coca-cola reklá- maitól a hollywoodi filmszínésznők aktjáig minden látható volt. Inged nyakán túlért egy, a testedre teto­Zseniális vált zsiráf hosszú nyaka. Bizony kis­sé különösnek tűnt öltözködésed. Talán 15—16 éves vagy, még egész lényed azt mutatja: kisfiú, gyermek vagy. — Legalább is annak kéne len­ned. Miért erőszakolod magadra az öregítő vonásokat? Kiért öltözködsz úgy, ahogy csak e »furcsa emberkék« öltözködnek. Avagy te is hozzájuk hasonló akarsz lenni? Vagy megké­sett figyelmeztetésem, már az is vagy? Nem tudom, nem akarok el­hamarkodottan pálcát törni... A Fonyód felé induló vonatra száll­tál te is. Ülőhelyem már, nem akadt, te ültél. Sokan jött éle még a kocsiba fiatalok, öregek vegyesen. Egy öreg bácsi, kit úgy segítettek fel a kocsi­ba, mert hiányzott az egyik lába, eff állt a te padsorod mellett. Állt és várt. Arra várt, hogy valaki majd fölkel és átadja a helyét. Te ülve maradtál. Elmerengve eregetted a füstöt a magasba. Én is vártam, vár­tam, hogy fel fogsz állni és átadod helyed az öreg, rokkant bácsikénak. Vártam, hogy a tiszteletadás szikrá­ja fel fog lobbanni benned. De nem, te ülve maradtál, faképpel szemlél­ted rikítóan csíkos zoknidat. Én pi­rultam el helyetted, s még sokan má­sok. Téged nem érdekelt mindez. Hagytad, hogy egy negyven év kö­rüli ember adja át a helyét. Talán még nem késő ... Szeretné­lek figyelmeztetni arra, hogy öltöz­ködésed csak neked és a hozzád ha­sonlóknak tetszik, hogy viselkedésed furcsának tűnik az emberek szemé­ben. Furcsának, melyet elítélnek, megvetnek. Szeretnélek figyelmeztet­ni arra is, hogy a legjobb érzés jót tenni mással. Fiatal vagy, még nem késő. Gon­dolkodj, s ha sikerült szakítanod e rövid múltaddal, akkor gondolj egy ismeretlen jóakaródra: Németh Sándorra. PÁRTÉLET Az ellenforradalmi események okozta gazdasági károkról és az ezekből fakadó feladatokról CSIRKEFOGÓ Az ellenforradalmi események me­gyénk területén nemcsak pártunk és népi demokráciánk elleni úszításban nyilvánult meg, hanem súlyos káro­kat okoztak mezőgazdaságunkban, iparunkban és kereskedelmünkben egyaránt. A mezőgazdaságban első­sorban a termelőszövetkezetek szét­bomlasztásából, (az állatállomány nagymérvű megnyirbálásából az iparban pedig a sztrájkok miatt a termelés nagyfokú visszaeséséből származtak felbecsülhetetlen károk. Múlt év októberében az ellenforra­dalmi erők — egyrészt a már koráb­ban szított termelőszövetkezet-elle­nes hangulatot kihasználva, másrészt erőszakot alkalmazva — a jól műkö­dő társasgazdaságokat is feloszlatták. A termelőszövetkezeteknek csaknem 90 százalékát széjjelzüliesztették és ezzel a mezőgazdaság nagyüzemi át­szervezésének körülményeit megne­hezítették. A szövetkezeti mozgalom azonban sok megpróbáltatás ellenére is újjáéledt megyénkben, s a meg­zavart fejű emberek, a megkárosított szövetkezeti tagok egymás után tér­nek vissza a jobb életet biztosító kö­zös útra. Az utóbbi években szépen fejlődő állatállományunk is súlyos érvágást szenvedett. Igen sok növendékállatot vágtak .le, s a sertésállomány több mint 50 ezerrel lett kevesebb a ta­valyinál. Nagymértékben csökkent az egy évén aluli szarvasmarha nö- vendékállomány, amely a múlt évi­nél 9 ezerrel kevesebb. A vemhes üszők száma 1400-zal, az egy éven felüli még nem vemhes üszők száma pedig 2300-zal csökkent. Szembetűnő a juhállomány csökkenése, amely az 1935. évi 135 ezerrel szemben jelen­leg alig 70 ezer. A somogyi állami gazdaságokban majdnem 800 ezer forint értékű kárt okozott az ellenforradalom. Az iparban a- sztrájkok miatt majdnem 60 millió forinttal voll alacsonyabb a termelés 1956. év utol­só negyedében, mint 1955 azonos időszakában, ugyanakkor a bérkifi­zetés öt és félmillió forinttal haladta túl az 1955. év azonos időszakának bérét. Ha ehhez még hozzá számít­juk a lopásokból, sikkasztásokból, rablásokból származó egyéb károkat, a »szabadságharcosok« által előidé­zett nagyfokú fegyelmezetlenséget, a jogtalan bérkifizetéseket, a terme­léskieséseket, akkor ezek a súlyos milliók megsokszorozódnak. Kereskedelmünket, a népboltot, a Kiskereskedelmi Vállalatot, a földművesszövetkezeti hálózatot ugyancsak megkárosította az el­lenforradalom. Rablás, sikkasztás következtében .sú­lyos áruhiányok keletkeztek és ha­talmas pénzösszegek eltűntek. Ezek­ben az időkben a kereskedelem te­rületén dolgozók, de másutt is — tisztelet a kivételnek — »hűségesen« herdálták a nép vagyonát, amely rö­vid idő alatt Pannóniákká, balaton- menti kisvillákká és egyebekké ved­lett át. Sajnos, az ellenforradalom hajasa még sok helyen tapasztalható. Külö­nösen a munkafegyelem terén. Az utóbbi időben újból elburjánzott a slkkasztók, csalók száma és az ilyen dolgokban nem egyszer azok keze is benne van, akiknek féladata len­ne az ellenőrzés. Az ellenforradalom leverése után helyreállt a rend. Az MSZMP egy­re növekvő tábora és tekintélye mel­lett is nagy feladatok hárulnak a kommunistákra. Az októberi ellen­forradalom okozta károk mielőbbi megszüntetésében gondot kell fordí­tanunk arra is, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák által nyújtott nagyarányú segítséget — amely .lehe­tővé tette, hogy rövid idő alatt talpraállhassunk — egyesek ne tün­tethessék fel jelentéktelennek. Harcolni kell azért, hogy a ter­melés állandóan emelkedjék és a kifizetett bérek mögött megfe­lelő érték legyen. Itt különösen a termelés pártirányításában és ellenőrzésében van tennivaló. Múlt év októberében kirobbant el­lenforradalom idején azt hirdették az »extramagyarok«, hogy nincs szükség a párt vezető és szervező tevékenységére a termelés irányítá­sában. Ezek a nézetek, részben a múltban alkalmazott helytelen mód­szerek miatt, visszhangra találtak az államapparátusban, értelmiségi kö­rökben, s egyes pártszervezetekben is. A párt az ellenforradalom erőinek katonai és politikai megsemmisítésé­vel egyidőban harcolt ezek ellen a nézetek és a belőlük fakadó gyakor­lat ellen. A termelés szervezésében mutat­kozó sikerek mellett szükség van gazdasági életünk további fellendíté­se érdekében arra, hogy a termelés pártirányltásának és ellenőrzésének színvonalát helyes módszerekkel nö­veljük. A dolgozók tömegeit a gaz­dasági termelési feladatok végrehaj­tására kell mozgósítanunk, de ezt csak úgy tud'juk elérni, ha alaposan, őszintén tájékoztatjuk őket a felada­tokról, megmagyarázzuk ezeknek mind gazdasági, mind politikai jelen­tőségét. Ügyelni kell népköztársasá­gunk törvényeinek, felettes állami szerveink rendeletéinek betartására. Fel kell lépni minden demagóg, jog­talan követeléssel, vagy az adott időszakban nem teljesíthető és ezért káros követeléssel szemben. Kérlel­hetetlenül harcolni kell a nép vagyo­nát herdálók ellen. Ugyanakkor fi­gyelni kell a dolgozók messzemenő érdekvédelmére is. Az országgyűlés államigazgatási bizottságának első ülése Az országgyűlés államigazgatási bizottsága kedden tartotta első ülé­sét a parlament gobelin-termében. Nagyistók József képviselő javasla­tára megválasztották a bizottság el­nökségét. Elnökké Erdei Ferencet, elnökhelyettessé Győré Józsefet, tit­kárrá pedig Suhajda Józsefet válasz­totta meg a bizottság. »♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«•♦♦♦«•♦óé» Sokan azt tartják, hogy szélhámos-j NINCS AXnáL CSÚNYÁBB, mint kodn. csak nagyban erdemes. Hát*.^ testvérek veszekszenek> ma_ hogy az sem kifizetődő azt bízó-1 rakodnak egymással. Nincs annál nyitotta be Hogyan József, aki .^5 j heiyteienebb, mint amikor vérroko­ota folytatta a zseniális esi l0=a~jnok kígyót-békát kiabálnak egymás­sá! Budapesten, a Fény utcai pia- t ra, s azt nézik, hol, mivel tudnak ár- con felütött egy sátrat, s kiadva*tani a másiknak. Az ilyen családot magát a nagyatádi termelőszövetke-i lenézik, megvetik az embeiek. Csak , . «. .. tellenségeik örülnek, hogy nincs kő­zetek járási felvásárlójának, Ötvös-1*baieBséfr kónyiból, Szabásból és Kutasból * xe3tvérháború van Pusztakovacsi- hordta föl hónapokon keresztül aj ban. Testvérharc lolyik a Dimitrov terményt, a különböző élelmiszereik- ♦ és az Uj Élet Termelőszövetkezet keket és adta el. Ebben az évben j tagsága között. Nyoméban nem fa­m.eg nagyobb dologia vállalkozott Jlölet megmérgezi az emberek lelkét. Már borjú- és sertéshúst is szállított j]yra mdr odáig fajult az ügy, hogy Fénv utcai pavilonjának. Augusztus »mindkét tsz tagsága csak rosszat té­29-én azután csak utolérte a balsze-j telez fel a másikról. Nem tudják el- ^ . . , . , , , I képzelni, hogy a másik 30t akart, renese. Tehergépkocsival érkezett: Hiába :közeledik valamelyikük jó­Kutasra, ahol többek között 436 kg |szándékkal, mindig csak a rosszra sertéshúst, 1700 darab tojást, 153 kgj gondolnak, a harag már gyanakvó­körtét, 217 kg almát, 203 kg árpát, fvá tette őket. 304 kg zabot és 15 mázsa szemesku-: Pedig nemrégen még együtt dol- , . “ , , ... í goztak. Egy csaladba tartoztak, koncát vásárolt fel. Rajtavesztett, tédestestvérek voltak. Együtt tervez- Kihallgatása során kitudódott, hogy |gettek a jövőről, mindegyikük azért sem kis- sem nagykereskedelmi fel-1 harcolt, hogy a holnap szebb legyen, vásárlási engedéllyel nem rendelke-í Védték a szövetkezetét azoktól, akik . ... , , ,, .. , «rágalmazni merték. 1949-ben alakult zett, es szélhámoskodását nemcsak |m|g a Dimitr0v. A tagság azóta sok Somogy megyében, de a csongrádi: jót> sok rosszat megért. Aztán jött Csanyteleken és Pusztaszeren, Szent-»az ellenforradalom, amely szétzül- endrén vagy oroszlányban is folytatta. ♦ leszí ette a tsz-t, a közös vagyont el- Reméljük, hogy havi 40 000 forintos Jherdalta­jövedelme azért nem tette lufizető-:kezdtek Nem tudni ki indította el, dőve ezt az éveken át tartó gazem-jde rágalmak, intrikák terjedtek el berségét! Ja tsz elnökéről, Puskás elvtársról, A TESTVÉRHÁBORÚ tsz ellenségei meg szították, éleszt­gették a tüzet. Hiába volt a községi és járási pártvezetők minden igyeke­zete, külön tsz-be vált szét a tagság. Egyik része maradt a Dimitrovban, a másik része pedig létrehozta az Uj Életet. Elosztották a közöst, a föl­det, a jószágot, az épületeket, s kü­lön kezejtek gazdálkodni. KÉT DUDÁS EGY CSÁRDÁBAN —így nézett ki e naptól kezdve a helyzet. Ugyanis egy udvarban ma­radtak, melynek egy részét a Dimit­rov, másik részét pedig az Uj Élet foglalta el. E naptól kezdve azonban minden megváltozott. Akik eddig testvéreknek tekintették egymást, most ellenséges, gyanakvó tekintet­tel nézegettek a másikra. Az Uj Élet átvette ugyan az épü­leteket, de a bankban nem íratták át a tartozást. Egy régi, öreg darálót, amit osztozkodáskor az Uj Élet ka­pott, de ottmaradt a Dimitrov udva­rán, a Dimitrov vezetői a napokban elcserélték egy erőgépért. Eddig nem kellett az Uj Életnek a daráló, de most nagy szükség van rá. — Fel­bomlik a tsz, jöjjenek azonnal segí­teni — szaladtak az Uj Élet vezetői a daráló miatt a járási pártbizottság­hoz. Ki a hibás? Hibásak mind a ket­ten. Hibás Puskás elvtárs, a Dimitrov elnöke, amiért kérdezés nélkül elcse­rélte a darálót, de hibás Tóth elv­társ, az Uj Élet elnöke /is, amiért eddig nem kérték azt. Mindkét elv­társ szívén viseli a szövetkezet sor­sát, spekulálnak, éjjeleket nem al­szanak, azon törik a fejüket, hogyan tudnák úgy alakítani az ügyeket, hogy jobb és még jobb legyen. Azért nem érheti szó őket, amiért a szö­vetkezetei akarják erősíteni. De azért már hibáztatjuk mindket­tőjüket, hogy nem látnak túl a szö­vetkezet határain, nem veszik tekin­tetbe a szövetkezet érdekein kívül az ország érd'ekeit. Mert ha ezt látnák, akkor nem így dolgoznának. Bizo­nyára olvasták az MSZMP agrártézi­seit, ismerik a pártértekezlet határo­zatait, s ott voltak az elmúlt héten Pusztakovácsiban megtartott vitán, amelyet a községi pártszervezet ren­dezett a gazdák részére. Hát ilyen­képpen gondolják ők a pártértekezlet határozatait végrehajtani? így akar­ják megerősíteni, vonzóvá tenni a szövetkezetét, hogy a község minden gazdája megtalálja hozzájuk az utat? Kommunisták mind a ketten, érez­niük kell a felelősséget eddigi mun­kájukért, hiszen ezzel a magatartás­sal sem segítettek, hanem ártottak a szövetkezés ügyének. KINEK HASZNÁLT, s kinek hasz­nál az, ha két szövetkezet vezetősége, tagsága gyűlölettel, haraggal van egymás iránt? Se nekik, se az ál­lamnak. Ahelyett, hogy azon gondol­kodnának — közösen — mint tudná­nak jobban, eredményesebben gaz­dálkodni, ahelyett azon törik a fejü­ket, hogyan lehetne borsot törr.i a másik orra alá. És nem látják, hogy rajtuk mulat a szövetkezet, a népi demokrácia minden ellensége. Ne­ve tnek, mert azt látják, hogy a két tsz veszekedésével eltávolítja a belé­péstől az új élet felismerőit. Pedig volna nem is egy család, amely szí­vesen lenne a tsz tagja, ha nem fél­ne a veszekedéstől. A járási pártbizottság vezetői meg­elégelték az áldatlan állapotot, a szűnni nem akaró veszekedést. A napokban mindkét tsz vezetőjét be­hívták a pártbizottságra, ahol azok ígéretet tettek a hibák kijavítására. Rendezik a tartozást, megveszik a darálót, az Uj Élgt pedig elköltözik a Dimitrov udvarából. NAGYON IDEJE, hogy megszűn­jön a veszekedés. Mindkét tsz-ben szép számmal vannak kommunisták, akik eddig szótlanul tűrték ezt a ma­rakodást. Ne tűrjék tovább. Nem szabad, hogy nevetség tárgya legyen a két tsz a veszekedés miatt a köz­ségben, a tsz ellenségei előtt. Segít­senek abban, hogy a Dimitrov és az Uj Élet tagsága közelebb kerüljön egymáshoz, jó barátságban dolgozza­nak és segítsék egymást a jobb ered­mények elérésében, szövetkezetük erősítésében. Száléi László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom