Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-08 / 210. szám
E1LAG PROLETÁRJAI EGY ESC/.JETEK! KAP^ ___________AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X IV. évfolyam, 210. szám. ÁRA 50 FILLÉR Vasárnap, 1957. szeptember 8. ERŐSÍTSÜK, FEJLESSZÜK AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIÁT NVlLT LAPOKKAL!... MÓRICZ ZSIGMOND: TRAGÉDIA POSTÁS TAKARÉKOSSÁGI ANKÉT EGÉSZ HETI RÁDIÓMŰSOR Ne tárgyalja as ENSZ-kösgyűlés a magyar ügyet liltakozo táviratok Somogy megye minden részéből Somogymeggyes község dolgozó népe az elmúlt életét veti össze a jelennel: »1945 óta községünk olyan fejlődésen ment keresztül, melyhez hasonlóan a kapitalista rendszer 50 esztendeje alatt sem fejlődhetett volna. A lakosság nagyobb része cselédsorból önálló gazdálkodóvá lett. Erre a jobb életre tört rá az októberi ellenforradalom. Köszönet és hála illeti a Szovjetuniót, amely a varsái szerződés alapján segítségünkre jött. Köszönet és hála illeti kormányunkat, a forradalmi munkás-paraszt kormányt, amely kivezette hazánkat az ellenforradalmi időszakból, s mely a dolgozó nép teljes bizalmával vezeti a magyar népet boldog, szocialista jövője felé. A magyar ügy tárgyalása az ENSZ-ben ismét felidézné a véres napok emlékét, nem szolgálja a népek megbékélésének ügyét, s ezért tiltakozunk tárgyalása ellen«. Zimány község tanácsa, MSZMP- szervezete, népfront- és KlSZ-szer- vezete az egész község lakossága nevében tiltakozik: »Tiltakozunk az imperialista hatalmak belügyeinkbe való beavatkozása ellen, s követeljük, hogy az ENSZ-közgyűlés napirendjéről vegyék le ezt az ügyet, amelyhez csak nekünk lehet közünk«. A Kaposvári Útfenntartó Vállalat dolgozói 72 aláírással ellátott levelükben a következőket írják: »Egyöntetűen tiltakozunk az úgynevezett magyar kérdésről szóló jelentés megvitatása ellen. Mi átéltük és szemtanúi voltunk az ellenforradalmi eseményeknek, s állítjuk minden szökött hazaárulóval szemben, hogy nem spontán népi felkelés volt. Állítjuk azt is, hogy pártunk és kormányunk a Szovjetunió és a népi demokráciák segítségével győzedelmeskedett az ellenforradalmon és ma szoros egységben haladunk hazánk szocialista felvirágoztatásának útján«. Pusztakovácsi község lakossága a következő levelet juttatta el hozzánk: »Egyhangúlag tiltakozunk az ENSZ ötös bizottság jelentésének közgyűlési tárgyalása ellen, mely megsérti az ENSZ alapokmányát és durván beavatkozik Magyarország belügycibe Augusztus 30-án népfront-gyűlés volt Hosszúvíz községben, ahonnan a részvevők tiltakozó táviratot küldtek a Hazafias Népfront Országos Tanácsának: »Nem tűrjük, hogy az imperialista hatalmak az ENSZ útján nyomást gyakoroljanak hazánk legbensőbb életére, olyan emberek vallomásai nyomán, akik az ellenforradalom után menekülni kényszerültek hazaárulásuk miatt. Magyar ügy nincs, a szocializmus építését a Szovjetunió és a népi demokráciákkal együtt mi magunk is meg tudjuk valósítani«. A Somogy megyei Húsipari Vállalat dolgozói mélyen elítélik, hogy az ENSZ tárgyalni akarja az ötös bizottság jelentését. »Magyar kérdés nincs és ha van, akkor is a mi belügyünk, melyet csak a magyar népnek van joga vizsgálni. Az ENSZ ne a mi belügyeinkbe avatkozzon, hanem vizsgálja meg az imperialista hatalmak agresszióit, az omani helyzetet és követelje az atomrobbantísok beszüntetését. Segítse elő a világ népeinek békés életét. Mi arra az álláspontra helyezkedünk, hogy a múlt év őszén hazánkban ellenforradalom volt, és minden erőnkkel támogatjuk a pártot és a kormányt az ellenforradalom által okozott sebek begyógyítá- sára tett erőfeszítéseiben. Követeljük, hogy az ENSZ közgyűlésének napirendjéről a hazánkat és a magyar népet durván rágalmazó ötösbizottsági jelentést vegyék le«. Mi van az ENSZ ötös bizottságának jelentése mögött ? Az igazságügyi dolgozók szakszervezeti bizottsága és a TTIT megyei szervezete tegnap délben 12 óraikor a Megyei Bíróság Berzsenyi Dániel termében ankétot rendezett. Csiszár János megyei ügyész előadásában részletesen ismertette az októberi ellenforradalom létrejöttének és lezajlásának okait, majd elemezte a munkás-paraszt kormány által vezetett konszolidációs folyamatot. Ismertette az ENSZ ötös bizottságának jelentését és különösen kihanesúlyozta, hogy az imperialista körök milyen célzattal akarják a közgyűlés előtt tárgyalni e jelentést. A több mint harminc percen át tartó előadás után hozzászólások következtek, majd pedig Török Lehel elvtárs, a TTIT Somogy megyei szervezetének titkára felolvasta a beterjesztett tiltakozó táviratok szövegét. Az ankét részvevői egyhangúlag elfogadták a szövegezést,- melyet Dag Hammarskjöld úrnak, az ENSZ főtitkárának küldtek: »Magyar népünket sorozatos vérzivatar pusztította. Népünk immár a békés kibontakozást akarja. Ezért tiltakozó szavunkat emeljük fel, mint a konszolidációt hátráltató, a magyar nép belügyeibe beavatkozó ténykedés ellen, melyek zavarják és akadályozzák a magyar nép békés, építő munkáját. Tiltakozunk azellen, hogy az ötös bizottság egyoldalú megállapításait — a másik fél meghallgatása nélkül — tárgyalási alapul elfogadják«. Horváth Imre külügyminiszter elvtársnak a következő szövegű táviratot küldték: »Az ENSZ főtitkárához intézett táviratunkban tiltakozásunkat fejeztük ki a magyar nép békés építő munkáját zavaró és a konszolidációt hátráltató külső beavatkozás ellen. Tiltakoztunk azellen, hogy az ötös bizottság egyoldalú megállapításait — a másik fél meghallgatása nélkül — tárgyalási alapul elfogadják. Kérjük a külügyminiszter elvtársat, hogy a magyar nép ügyét az ENSZ közgyűlésén a magyar nép felemelkedéséért folytatott küzdelem szellemében képviselje. Közalkalmazottak Szakszervezete Társadalom- és Természetigazságügyi és ügyészségi tudományi Ismeretterjesztő dolgozói. Társulat kaposvári szervezete«. j Vetésre kész a ráksi Új Élet őszi árpa földje A ráksi országút balodalán nyújtózó táblán Zetor pöfög, az utána kapcsolt széles alkalmatosságból fehér babszemnyi szemcsék' szóródnak a földön szerteszét. Odaértünkkor éppen a megüresedett tárat töltötték fel a papírzsákok tartalmából. Mint Poth Elek, a Zetor vezetője és segítőtársa, a fiatal Farka s Lajos elmondották: ez már a második s egyben az utolsó tábla őszi árpa alá. Holdanként egy mé- termázsa szemcsés szuperfoszfátot szórnak ki ezzel a gépállomástói. kölcsönvett műtrágyavető géppel. Teljesítménye többszöröse az emberének, hiszen egy nap 25 holdba egyenletesen juttatja el a termést fokozó »szupert«. Ez a legfőbb erénye a gépnek. A ráksi Uj Élet tagjai szerint ez is rendkívül fontos, hiszen épp az idén törik a fejüket, miként tudnák az őszi árpa termésátlagát az idei 17,24 mázsáról 20 mázsára tornászni. De ezt nemcsak áhítozzék, az alapját is megteremtik a nagyobb termésátlagnak. Az idén borsó előveteményű talajba kerül az őszi árpa. A borsó előtt istálló trágyázott kukorica volt a földben. A talaj táp-ereje tehát gazdag. Nem sajnálták tőle a tc.'ajmunkát sem. A borsó betakarítása után azonnal elvégezték a tarlóhántást, s hat hétt el ezelőtt vetőszántott, kellően megülepedett föld magába szívta az azóta lehullott csapadékot. A talaj felszínére kiszórt műtrágyát tárcsával keverik be, ily módon nedves, morzsalékos magágyat biztosítanak a szemnek. Az ólból, meg az istállóból jön a pénz Tizennégy és fél hold földön gazdálkodik Dekker János magyaratádi egyénileg dolgozó paraszt, öt hold kalászosa volt az idén. Szépen fizetett a búzája. Átlagosan 14 mázsa termett. Tíz mázsát az államnak adott el, szabad áron. A jó termés bizonysága annak, hogy gondozza, műveli a földjét. Istállója sem üres. A két lovon kívül két szarvasmarha és két növendékborjú fogyassza a takarmányt. Legtöbbet az állattartás jövedelmez neki. Nemrég adott le öt. hízót, átlag 160 kilósakat, 16 ezer forintot fizették érte. 1958-ra is köt szerződést sertésökre és a két borjúra. Anyakocája alatt kilenc malac van. Nyolc süldőjének is lesz mit enni, mert 2 holdon termel kukoricát. Minden feltétele megvan annak,, hogy az összes süldő, meg a gazda erszénye is kövérre hízzék. Nagy as érdeklődés as üszőtenyésztési szerződéskötés iránt Az állattenyésztő gazdák nagy megelégedéssel nyugtázták a kormány ama intézkedését, mely szerint rendezte a szarvasmarha árakat, s érdekeltté tette a gazdákat nemcsak a marhahízlalásban, hanem a tenyésztésben is. Erről nyilatkozik Galambos János, a Tenyészállatforgalmi Vállalat megyei igazgatója. Kérdésünkre a következőket mondta : Május óta foglalkozunk tenyész- üsző szerződtetéssel is. Azelőtt az Állatforgalmi Vállalathoz tartozott ez a feladat. Érthető, hogy nem járt kellő eredménnyel. Amikor ezt is kézbevettük, eleinte vonakodást észleltünk a gazdák körében, de az utóbbi időben azt tapasztaljuk, hogy a somogyi gazdák szívesen foglalkoznak üszőneveléssel is, s a vártnál nagyobb a tenyészüsző szerződtetés iránti érdeklődés. Érthető, hisz ma érdemes az üszőt tenyészanyaggá felnevelni, jobb árat fizet érte az állam, mint a vágóállatért, A nem törzskönyvezett tenyészüszőért hét hónapos vemhes-korban á minőségtől függően 13,50—15 forintot, plusz 10 százalék nevelési prémiumot, a törzskönyvezett és 3000 kilogramm tejhozamú anyától származó tenyész- egyedért pedig 15—18 forintot fizet az állam kilónként. Természetesen ehhez jár még a nevelési prémium. Egy 550 kg-os törzskönyvezett vemhes üszőért 10 000 forintot is kaphat a gazda. Van keletje a Szerződéskötésnek, különösen a Kaposvöte'to- ben. A 431 leszerződött tenyészüsző- ből például 163 törzskönyvi ellenőrzés alatt álló anyától származó jószág van. ^TY»TTrTV'r7YTVYyYVYYTyTYTTT7TTYTTTyYYYT'rYYTYT7YTVYYYTTTYYYYYTYTTYYYTTTf'rTYTTTYTTYTYTTi7T7TY7Y7VYT7TVYYY7VYYT7YYt'TY7YTVY7TY > í► ► ► ► ► ► ► ► I*► t Mintha virágos kertben lennénk, olyan tiszta és aprómorzsás a talaj. A Zetor a nagyobbacska, nyúlánkabb szilvafák sorfala között vonszclgatja a tárcsát, keresztben is, hosszában is. A tömzsibb HTZ-traktor pedig a mandulás mellett a lehajtó ágú fák alatt bujkálva porhanyítja, gyomtalanítja a földet. Akad dolga éven át embernek gépnek egyaránt ebben a 270 holdas fiatal gyümölcsösben. Ám ne gondolja senki, hogy őszi vetésű növény magjának készítik az ágyat, mert e talajból semmi más nem táplálkozhat, csak a gyümölcsfa. A péntekhelyi üzemegységben vagyunk. Látjuk, hogy a kajszifák megkönnyebbültek terhűktől. Igaz, az idén még csak tizenöt holdon adott munkát a kajszi szedés, de ötvennyolcban újabb tíz hold termőre fordul. A hetven holdnyi szilvásból is tizenöt holdon festette hamvaskékre a gyümölcsöket a nyári nap. Kitettek magukért a kis fák: három vagon terméssel fizették meg a jó kertészek gondosságát. A harminc holdas cseresznyés és meggyes, meg az öt holdon telepített birsalmafák csak néhány év múlva kezdik vissza- hálálni a nevelésükre fordított fáradozást. — Lesz olyan év, amikor nagyon komolyan beleszólhat ez az üzemegységünk a Balaton mentén a gyümölcsellátásba — mondja Lakatos András, a balatonboglári gazdaság főkertésze. — Három-négy esztendő múlva meggyből és cseresznyéből tizenkét vagonnal, kajsziból ötvenhatvan vagonnal, szilvából ötven vagonnal, őszi barackból is legkevesebb harminc-negyven vagonnal küldhetünk piacra. Nagy számok ezek — a jövő ígéretei. Ám a jelen nemcsak ígér, hanem ad is, például őszi barackot... Kétméteres drótkerítés övezi körös-körül ezt a negyvenkét holdas gyümölcsöst Farkas-tanyán. Nem volt olcsó mulatság ennek a kerítésnek a megépítése, de hasznossága nyilvánvaló: nem kell minden sarokra egy-egy csőszt állítani. Egyedül őrzi a tanyát Molnár bácsi a kapunál, tőle kapunk mi is bebocsátást. A szellős, levegős pajtában serény lánykezek válogatják, osztályozzák a zöldes-sárgás-pirosas gyümölcsöt. Megpróbálják, hogy az osztályozó deszkalap milyen nagyságú vágatán megy át egy-egy barack, s aszerint teszik azt az A, B,.. ,F, G jelzésű rekeszek valamelyikébe. Orbán Imre, a munkacsapat vezetője leplezetlen örömmel újságolja: nem ritka az »A«-kategóriás baA gyümölcsfák és szöiövesszök birodalmában radkok között tíz centis — azaz, így jobban hangzik: száz milliméteres átmérőjű sem. Ezekből három darab megnyomja az egy kilót. Szaporán telnek a kis .ládák — a szedéssel, osztályozással napi ötven forintot megkeres egy-egy dolgozójuk. Ez a foglalkozás nem tartozik a nehéz testi munkák közé. A baracíkfák nem törekszenek az ég felé, alig húsz centis törzsük »tetején« kezdenek koronává formálódni ágaik. Embermagasságban kínálja szednivaló gyümölcsét az idén öt és félezer őszibarack fa: eddig háromszázötven mázsát adtak, s érlelnek még legalább félvagonnyit. Fedig a terv csak 168 mázsát követelt tőlük, de egészségük megóvásáért — no meg a kedvező időjárásért — gyümölcsözőbben fizetnek... Balatonboglári Szőlőoltv’ánytermelő Állami Gazdaság — így hívják ezt a szocialista szektort. Neve után ítélve tehát szőlővel kell neki leginkább foglalkoznia. A péntekhelyi üzemegységhez tartozó határban ötven holdon iskoláznak előhajtatott szőlőoltványokat. Ez a gazdaság az idén az ország különböző részeibe előreláthatóan egy millió gyökeres vesszőt küld, ami háromszáz holdnyi telepítéshez elegendő. Ma még ennek az iskolának a »növendékei« azok a szőlővesszők is, amelyek négy-öt év múlva új ezerjót teremnek — Móron. A termő szőlőkben bolyongunk. A földön heverő hosszú, száraz gyomok jelzik: sokáig várta a kapát ez a rész. — Nem divat nálunk a gaz, mégis felverte a múlt hónapban az öreg szőlőt, mert az iskolával törődtünk a legtöbbet — mondja Tóth István brigádvezető. Tőle tudjuk meg, hogy ezt a hét holdas szőlőt kivágásra ítélték, de egyelőre még megtűrik. Rá is ültették már a kajszifákat, mert szőlő után nem mehet újból szőlő. Megvárják, amíg termőre fordul a 23 holdas, pár éve telepített fiatal szőlő, akkor aztán nem irgalmaznak a tizenöt-húsz esztendős tőkéknek, s Tóth István szavaival élve: úgy kiirtják, hogy még hírmondó sem marad belőlük. Nagyüzeminek nem mondható ez a parcella, hiszen van benne saszla, ezerjó, Csabagyöngye, kövidinka, mézes-fehér, szlanfca, üizlihg — no meg — uram bocsá’, direkttermő is. Persze, azért a nemesebb fajta borszőlőé a döntő szó. — Terem itt olyan hegyleve, hogy aki abból egy liternyit leenged a garaton, biztosan elalszik tőle — így jellemzi 15,8— 16,2 Maligán-fokos boraikat a brigádvezető. Tavaly 120 hektolitert szűrtek a hordókba, az idén harminc hektóval többet várnak. A lisztharmat, meg a pero- noszpóra nem talált itt menedékhelyet, pedig »csak« hatszor permeteztek. / Melegen tűz a napsugár. Nemcsak a szőlőlevelek. hanem a bogyók is színeváltozásuk idejét élik. Szeptember — ez a cukrosító, színesítő hónap. A főkertésznek, de mindegyiküknek az a vágyuk, hogy minél később kelljen puttonyba szedni a szőlőt, mert/ így' szaporodnak a »fokok«. Sajnos, az előszüretre csakhamar sort kell keríteni, mert egyik-másik sárguló fürtöt megkörnyékezett valami betegség az esőzések után. Olyan gombák telepedtek rájuk, amelyek a tokaji aszúbort »csinálják«, minthogy nedvszívók azok, tömörítik, édesítik a szőlőbogyó oldatát. Ezeket a beteg fürtöket — nehogy elrothadjanak —, meg a szőlő érettebbjét rövidesen leszedik. A többivel m^g várnak, a hónap végéig, de közben meg-megmérik a cukorfokot. Legutóbb az olaszrizling leglágyabb bogyói húsz fokosnak bizonyultak, a kövidinkáé pedig eggyel gyengébbnek. Ezek a megismétlődő ellenőrző mérések egyébként mutatják az érés ütemét, az érettség fokát. Az eredményeket összevetik a múlt éviekkel. Az idén augusztus elején három hetes előny© volt a szőlőnek a tavalyihoz képest. Az idei augusztus azonban rossz volt: most csak tíz napos az előny. (Vagyis 1957. szeptember 5-én olyan volt a szőlő érési állapota, mint tavaly szeptember 15-én.) Lakatos András, miután bevezetett bennünket a gyümölcsészet és a szőlészet magasiskolájának előszobájába, végezetül még egy »csemegével« szolgált: Csillag-puszta háromszáz holdján forgatják a- talajt. Ide parancsolják a Balaton vízét és öntözni fogják a csemegeszőlőt. Hazánkban ez lesz az első ilyen próbálkozás. A tervek szerint négy év alatt végeznek a telepítéssel, s melléhozzák a százholdas iskolát. Az öltözött szőlő — bolgár és francia tapasztalatokból ítélve — másfélszer annyit terem, mint a »szárazföldi«. Kutas József ■* < < < •* ■« * * < •4-« 4 2 ■4 •4 AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAí t
