Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-04 / 206. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1951. szeptember 4. II mezőgazdasági szakemberek fáruma Fejlesszük termelőszövetkezeteink állatállományát! Megyénk termelőszövetkezeteinek közös állattenyésztése évről évre fejlődött, erősödött és mindjobban hajtotta a pénzt a tagság konyhájára. Ezt bizonyítják az elmúlt évek számadatai is. Míg az 1952. évi zárszámadáskor megyei átlagban az állattenyésztésből eredő haszon az összjövedelemnek csak 30 százalékát tette ki, 1954. évben ez már 50 százalékra emelkedett, majd az 1955. évi zárszámadás elkészítésekor az állattenyésztés az összjövedelemnek csaknem 60 százalékát adta. Természetesen ez az arány egyes tsz-eknél meghaladta az 50 százalékot is, míg más szövetkezeteknél és főleg azoknál, ahol I az állattenyésztést másod-, sőt harmadrendű kérdésként kezelték, nem érte el még az 50 százalékot sem. Az elmúlt évben a megye termelőszövetkezeteinek többségében a gazdálkodás már kezdett megszilárdulni, még azon tsz-ekben is, melyek 1955 őszén, vagy 1956 elején fogtak hozzá a közös gazdálkodáshoz. Mindenütt az egész tagság bevonásával vitatták a gazdálkodás, a gazdasági épületek központi elhelyezése, a közös állattenyésztés kialakításának kérdéseit. Ilyen előzmények után valósulhatott meg, hogy a megye tsz-einek közös szarvas- marha állománya meghaladta a 10 000 darabot, tehénállománya megközelítette az 5000 darabot, a sertésállománya meghaladta a 30 000 darabot, a juhállománya pedig a 13 000 darabot. Termelőszövetkezeteink életét először a »Somogyi összegezés« c. tanulmány kaposvári vitája zavarta meg, majd megtépázta őket az ellenforradalom. A hozzávetőleges számadatok alapján a tsz-ek közös állatállományának mintegy 10 százaléka maradt meg. Az ellenforradalom próbára tette tsz-eink vezetőit és tagságát. A sok támadás ellenére voltak tsz-ek, melyek összefogtak és nem engedték elprédálni a közös vagyont, a közös állatállományt, mert jól tudták, hogy a szövetkezeti gazdálkodás fogja továbbra is biztosítani részükre a könnyebb és jobb megélhetést. Ebben az évben számos termelő- szövetkezet alakult újjá. Sok tsz tagsága tudja, hogy korszerű és jövedelmező mezőgazdaságot csak akkor lehet folytatni, ha megfelelően foglalkozik állattenyésztéssel. A begyűjtés megszüntetésével a gazdálkodás szabadabb lett, ki lehet alakítani a megfelelő vetésforgót és ebbe a vetésforgóba bele lehet építeni az állatlétszámhoz szükséges takarmány megtermelését. Ma már vannak tsz-eink, melyek a takarmánybázis megteremtését elsőrendű feladatnak tartják. Pl. a balaton- őszödi Vörös Csillag Tsz-ben a szántóterület 26 százalékát pillangóssal vetették be, hasonlóan jó a helyzet a répáspusztai, a ráksi és még más tsz-ekben is. Ezek a szövetkezetek nemcsak termeltek, hanem a megtermelt takarmányt időben gyűjtötték össze és azt annak rendje, módja szerint, jó minőségben kazalba is hordták. Vannak másként gondolkodó termelőszövetkezeteink is: megtermelték ugyan a takarmányt, de annak összegyűjtését elhanyagolták. Ilyen fordult elő a szöllősgyö- röki szövetkezetben, ahol éppen emiatt nagy gondot okoz majd a juhállomány átteleltetése. A közös állatállomány kialakításának több tsz-nél a túlzottan, alapszabály-ellenesen magas háztáji állomány a gátlója. Gátlója azért, mert a közös területen megtermelt takarmánynak magasabb százalékát kell szétosztani, hogy a felszaporodott háztáji állat- állományt takarmánnyal el tudják látni, mivel a háztáji terület erre kevésnek bizonyul. Az ilyen körülmények mesterségesen visszaszorítják a közös állal állomány kialakítását és ha nem vigyázunk, a közös gazdálkodás gyarmatává válhat a háztáji gazdálkodásnak, ami helytelen és szövetkezet-ellenes. Ebben az évben számszerűen emelkedett a szövetkezetekben a szarvasmarha- és tehénállomány. Mindazon tsz-ek jó) számolnak, melyek nem halogatják a közös szarvasmarha-állomány beállítását; így cselekedett a komiósdi, a kasté- lyosdombói, a barcsi és még több más tsz is. Ennek ellenére még mindig mintegy 40 olyan termelőszövetkezet van, ahol a Szarvasmarha-állomány beállításával nem törődnek egyrészt ez említett okok miatt másrészt pedig azért, mert az állat- tenyésztési apparátus dolgozói — járási főállattenyésztőket, községi gaznem tesznek meg mindent ennek érdekében. Pedig az állam a szarvasmarha-állomány beállításánál figyelemreméltó támogatást nyújt: tenyészüsző vásárlása esetén nem törzstenyésztő tsz-eknél a minőségnek megfelelően kg-onként 2—3,50 forint árengedményt, vemhesség esetén 500 forint vemhességi pótdíjat, törzstenyésztő tsz-eknél üszők vásárlása esetében a fenti kedvezmények mellett darabonként további 1000 forint, tehén vásárlása esetében 2000 forint árengedményt és 30 km-nél nagyobb távolságra való szállítás esetében költségmegtérítést eszközöl. A tehénállomány beállítása körül több tsz-ben most folynak a viták. A tehénállomány az, amely a bor- jadzás és trágyatermelés mellett a tejtermelésen keresztül is rendszeres jövedelmet biztosít egy gazdaság és így a tsz számára is. Voltak tsz-ek az elmúlt években, melyek számokkal igyekeztek bebizonyítani, hogy a tehéntartás ráfizetéses. Ez így van azokban a termelőszövetkezetekben, ahol egy-egy tehéntől naponta három-négy liter tejet fejnek, ahol sajnálják a tehenektől a takarmányt és a pillangósokat is inkább a lovakkal etetik meg. Más a helyzet pl. a somogygeszti, balatonőszödi, ráksi és még jó néhány tsz-ben, a'hol az istállóátlag meghaladja a 11 litert. Az ilyen helyeken a tehéntartás jövedelmezően zárul. A répáspusztai Első ötéves Terv Tsz-ben pl. tavaly mintegy 7500 forintba került egy-egy tehén eltartása, gondozása, s ezzel szemben egy-egy tehén közel 11 ezer forintos bevételt hajtott. A nemrég kiadott rendelkezésnek is előmozdító hatása van a tejtermelésre, mert az olyan tsz-e.k, melyek havonként legalább 4500 liter, 3,4 százalékos zsírtartalmú, vagy ennél zsírosabb tejet adnak át a tejgyűjtőnek, literenként a rendes áron túl 20 fillér felárat kapnak. Hasonlóképpen kedvező hatása van annak a rendelkezésnek is, mely előírja, hogy a termelőszövetkezetek saját, közös termelésükből szállított tej- mennyiség 40 százalékát lefölözhetik és az abból termelt tejszínt a tejgyűjtő átveszi, tejre átszámítja Kampány előtt Alvó óriásnak tűnik most a gyár. Pihennek a hatalmas gépek, csak a imunkások szorgoskodnak. Két hét múlva próbaüzemeltetés, utána néhány nap múlva indul a gyár. Most üres az udvar, de rövidesen elle- p'k majd' a hatalmas cukorrépahegyek, s ömLeni fog a raktárokba a fehér cukor. Az utolsó simításokat végzik a evár munkásai. Hosszú évek óta nem végeztek Íven alapos karbantartást. Azelőtt i karbantartók is normában dolgoz- ak, s bizony nem egyszer felületein kellett elvégezni a javítást, amit később sínylett meg a gyár. Most időbérben dolgoznak, de mégis 2—3 léttel előbb fejezték be a karbantartást, mint azelőtt. Miért? A gyár munkásai azt lát- ;ák a saját keresetükön, hogy a kormány minden intézkedése jobblétüket szolgálja, hogy érdemes dolgozói. A munka minősége is jobb. mint azelőtt. A szokásos karbantartás ’.ellett arra is jutott idű, hogy terven felüli munkákat is elvégezzenek. Hatalmas szénhegyek emelkednek és az előbb említett felárat kifizeti. Teljestej szállítása esetében pedig a 40 százaléknak megfelelő mellékterméket kaphatja vissza a tsz. Kifizetődő a tsz-ek részére a szarvasmarha hizlalás is, természetesen ott, ahol bőven van takarmány. Beállítandó állatokat az Állatforgalmi Vállalat segít felvásárolni, s bérhizlalásra szerződést köt. Akár szerződött, akár szabad hízómarháról van szó és az átadáskor eléri az első, vagy ennél jobb osztályzatot, 10—20 darab átadása esetén kilónként 1 forintos felárat, 20 darabnál több állat átadása esetén pedig kg-ként 1,50 forint felárat kapnak a tsz-ek. Jelenleg még mintegy 30 tsz-ben nincs közös sertésállomány. Egy nagyüzemi gazdaságot el sem lehet képzelni sertéstenyésztés nélkül. A kocaállomány szaporulata adja egyrészt a tenyészanyagot (koca és kan), másrészt pedig a hizlalásra beállítandó süldőanyagot. Tsz-eink az egy tételben hizlalt, azonos súly- kategóriába tartozó, falkásított és egy időben történő átadás esetén a sertésekért az alábbi felárat kapják: 5—25 darab 0,50 Ft/kg 26—50 darab 1,50 Ft/kg 50 darabnál több 2,00 Ft/kg Természetesen nemcsak a szarvas- marha- és sertéstenyésztés, hanem a jól gondozott és jól takarmányozott juh- és baromfiállomány is szép jövedelmet tud biztosítani tsz-einknek. A kormány kellő segítséget nyújt ahhoz, hogy tsz-eink a közös állat- állományt be tudják állítani. Ehhez arra van szükség, hogy termelőszövetkezeteink biztosítsák a kellő mennyiségű szálas-, abrak-, gyök-, gumós- és silótakarmányt és vásárolják meg az állatokat. Az állattenyésztési szakemberek — « községi gazdasági felügyelők, törzskönyvezési felügyelők, járási főállattenyésztők stb. — pedig szaktanácsokkal nyújtsanak nagyobb segítséget a tsz-ek állatgondozóinak és vezetőinek, valamint lépten-nyomon adjanak támogatást a jövedelmező állattenyésztés megteremtéséhez. Czeglédi Lajos megyei főállattenyésztő a Cukorgyárban hoz szükséges szén 90 százaléka megvan. Emiatt nem lesz fennakadás. Tökéletesítették a salakeltávolító berendezést. A kazánokat eredetileg más szénfajtára építették. Most nagyobb a szén salaktartalma. Ezért síneket fektettek le, s csillékben szállítják el a salakot. Átalakították a felvonóberendezést is. Kisebb emberi erővel, könnvehben el tudják végezni a munkát. Azok a brigádok, amelyek befejezték a karbantartást., azonnal hozzáláttak a terven felüli munkák elvégzéséhez. Az erőtelep mellett vagonvontató csőrlőberendezést építettek az emberi munka megkönnyítésére. Minden saját tervezés, saját erővel megoldva. Korszerű, óriásméretű répa szíva tv- tyút építettek, amely a vízzel együtt a répát is felemeli. Ezenkívül most építenek be két új répavágó gépet. A gyár területén lévő régi konzervgyárat átalakították munkásszállásnak. Szeidler Imre kazánkovács brigádja jó munkát végzett. A karbantartás mellett részt vettek a répasziiA'”' "" *■* "Anntró rfÁrf/árvnlr olVÓC7Í_ Szép eredmények születtek... Az elmúlt években a fonyódi járás egyik legelhanyagoltabb földművesszövetkezete a Balatonszentgyörgyi Földművesszövetkezet volt. Ehhez tartozott Balatonmária, Balatonke- resztúr, Balatonújlak és Balatonbe- rény is. A földművesszövetkezet vezetői ezt a nagy körzetet nem tudták összefogni. Emiatt a szentgyör- gyi egyesült szövetkezet éveken keresztül veszteségesen működött. A helytelen munkát legjobban az tükrözi, hogy az elmúlt években 10 szövetkezeti elnök váltogatta egymást. A bajokra azonban nem találtak orvoslást. Megváltozott a szövetkezet munkája azután, hogy a máriai, herényi, keresztúri és újlaki szövetkezet levált a balatonszentgyörgyitől. A megkissebbedett szentgyörgyi földművesszövetkezet Vörssel, Holláddal, Tikossal és Battyánpusztával együtt jobban meg tudta oldani feladatait. Most a földművesszövetkezet eredményesebben dolgozik, s a parasztok jobban magukénak érzik azt. A szétválás után Krupla János lett a szentgyörgyi szövetkezet elnöke. Az eredmények ettől kezdve lassan javultak. 1956-ban már nem volt veszteséges a földművesszövetklezet és felmérték azokat a lehetőségeket, melyekkel az eredmények fokozhatok. Jó példa erre a szentgyörgyi tüzelő- és építőanyagtelep munkája. 1956 végéig egy ház udvarán működött a tűzelőanyagtelep, nagyon sok nehézséggel. A szövetkezet tagsága Krupla János elnök javaslatára kért és kapott a tanácstól a vasút mellett egy megfelelő területet, amely azonban lápos volt. A szövetkezeti tagság összefogásával feltöltöt- ték és ezzel használhatóvá tették ezt a területet. Ide helyezték át a tüzelő- és építőanyagtelepet. Igen sok pénzt megtakarítanak azáltal, hogy közvetlenül a vasút mellett van a telep, újabb szállítási költség tehát nem merül fel. Megszervezték a jobb áruellátást is és a forgalom a telepen megkétszereződött. Korszerű raktárt építettek itt. A múlthoz viszonyítva egy év alatt a telep költsége 20 000 forinttal csökkent. A földművesszövetkezetnek távolabbi tervei is vannak: ipari melléküzemeket kíván a telep mellett létrehozni. Szükséges azonban az, hogy ezt a' lápos területet is feltöltsék, hogy itt beállíthassanak egy nádüzemet, egy cementüzemet, egy gattert és egy famegmunkáló üzemet. Megmutatkozik a tagság bizalma a föltí'művesszövetke’et iránt abban is, hogy jelenleg célrészjegyből szakosítják boltjaikat. Most készült el az élelmiszerbolt teljesen új berendezése, amelyhez jelentős társadalmi munkát biztosított a tagság. A bizalom növekedését az is mutatja, hogy 2000 forint részjegyháiralékot fizettek be a tagok és ezenkívül a szövetkezet 90 újabb taggal erősödött, akik 4500 forint részjegyet fizettek be. A szakosítás érdekében befizetett célrészjegy összege meghaladja a 14 000 forintot. Gondot fordít az anyaszövetkezet vidéki egységeire is, hisz Battyán- pusztán részben társadalmi munkával boltot építettek, Hollódon pedig italboltot és felvásárlási raktárt hoztak létre. A tagság bizalma azért is növekedett a földművesszövetkezet iránt, mert ebben az évben először kaptak visszatérítést a tavalyi vásárlás és értékesítés arányában és 1957 első félévében a nyereség összege megközelíti a 100 000 forintot. A jó felvilágosító munka következtében a parasztok megalakították Balatonszentgyörgyön a szőlő- termelő szakcsoportot, Vörsön pedig zöldség- és gyümölcstermelő szakcsoportot hoztak létre. Balatonszentgyörgyön van az ország második önálló méhész-szövetkezete, amely megindulásakor csak 31 taggal rendelkezett, jelenleg már 66 tagja van. A földművesszövetkezet irányításával a szakcsoportok közös alapot kívánnak létrehozni ebben az évben. A méhész-szövetkezetnél ez már régebben is megvan. A szövetkezeti tagságra és alkalmazottakra támaszkodva a kultúrcsoport is megkezdte működését. így ma már nem a járás leggyengébb szövetkezetei közé tartozik a balatonszentgyörgyi. Dévai Zoltán —Hegyalján évszázados szokás szerint Simon—Juda napján megkezdik a szüretet. Ez a nap október 28- ra esik, s ha a must eléri a 19—20 cukorfokot, valóban megkezdődik a szüret. — A Kaposvári Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat nőtanácsa 7-én, szombaton este 7 órai kezdettel a KPVDSZ kultúrtermében (SZMT székház) bált rendez, melynek bevételét a szarkavári gyermekváros építésére adja. tésében, beszerelésében. Benda György kőműves brigádja pedig a munkásszállás építésében vett részt. Munkaverseny folyik a gyárban, amelyben a KISZ-fiatalok is részt- vesznek. Az egyik brigád Kanizsai József vezetésével az új raktárhelyiségben dolgozik. Egy cukorszállí- tó szalagot készítenek. Négyen vannak a brigádban, három KISZ-fiatal és a tapasztalt öreg szakmunkás, Kanizsai József. Valamennyien jó munkát végeznek. Felajánlották, hogy a szállítószalagot, amely saját tervezés alapján, nagyrészt hulladék anyagokból készül, szeptember 31-re befejezik. Csak az fáj nekik, hogy a nemrégen megtartott termelési értekezleten, ahol a munkaversenyt és a felajánlásokat értékelték, azt mondották, hogy az ő vállalásuk nem értékelhető. (?!) A másik KISZ-brigád a szeletszárítóban dolgozik, ök is alapos munkát végeznek, s így dolgozott a szeletszárító valamennyi munkása. György János elvtárs irányításával. Az 1-es számú kémény javítását 2 hét alatt elvégezték. Azelőtt csak az álványzat építése eltartott 3 hétig. A szeletszárítóban Puska Károly, Csönge Béla, Huníi Menyhért, Illés János Mayer István és Nede- vies András végeztek különösen lelkiismeretes, jó munkát. Szorgalmasan dolgoznak a gyár munkásai, de amellett sűrűn foglalkoztatja őket ez a gondolat: lesz-e nyereségrészesedés és milyen arányú? Elmondották, hogy a néhány napja megtartott termelési értekezleten bejelentették, hogy év végén nyereségrészesedés lesz, de hogy milyen arányú, arra még nem tudnak biztosat mondani. Élénk figyelemmel kísérik a Cukorgyár dolgozói a nemzetközi eseményeket. Tiltakozva az ENSZ hazánkkal szembeni politikája ellen, s hogy kormányunk melletti támogatásukat kifejezzék, vállalták, hogy a kampányt 5 nappal előbb befejezik és ezzel mintegy 600 000 forintos megtakarítást érnek el. Ez a vállalás jelentősen csökkenti a gyár költségeit, s hozzájárul ahhoz, hogy megteremtse az előfeltételét a gyár dolgozói nyereségrészesedésének. Irta: Szalai László Fényképezte: Jávori Béla
