Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-26 / 225. szám

Nép, amely füttyel beszél Sokan tudnak fütyülni, egyesek egész művészien, de aligha jut valakinek eszébe, hugy a füttyöt eszközül használja fel beszélgetésre. Goméra sziget (a Kanári szigetcsoporthoz tartozik) lakosai azonban rendelkeznek ezzel a csodálatos képességgel. Ez a nyelv nem feltételes jelzések rendszere, vagy a Morse-abc valamilyen változata. A gomerai szigetlakok a spanyol nyelv egyik dialektusát beszélik. Ha azonban sürgősen közölniük kell valamit egy olyan emberrel, aki tőlük néhány kilométer távolságra tartózkodik, ugyanezt a spanyol nyelvet használják, csali füttyáttételben. Hogyan jött létre ez a nyelvészeti különlegesség? Goméra sziget, a tenger felől nézve óriási sátorra emlékeztet. A sziget közepén 1500 méter magas hegység emelkedik. A csúcstól min­den irányban szakadékos, sűrű erdőkkel borított, keskeny völgyek hú­zódnak. A szigetlakok ma, a rádió, á televízió és a villamosság kor­szakában körülbelül ugyanúgy élnek, mint néhány századdal ezelőtt: a települések között nincs semmiféle hírközlő berendezés. Réges-régen, amikor az emberiségnek még fogalma sem volt a táv­íróról és a telefonról, Goméra lakosai már feltalálták a maguk »drót­nélküli összeköttetését« — a füttynyelvet. A spanyol csapatok 1402—1405-ben hódították meg a Kanári szige­teket. Mekkora volt a csodálkozásuk, amikor hallották, hogy az ősla­kók füttynyelven beszélgetnek egymással. Később a spanyol gyarma­tosítók az őslakókkal keveredve, átvették a fütty-beszélgetés módsze­rét és saját, spanyol nyelvükhöz alkalmazták. Ez a különleges nyelv a spanyol silbo nevet kapta, beszélőit pedig silbadoroknak kezdték hív­ni. Miben rejlik a silbo titka? A »beszélő« személy nyelvének hegyét fogaihoz szorítja és fütyülni kezd, ezzel egyidejűleg hozzávetőleg ép­pen úgy ejti a szavakat, mint a közönséges beszélgetés folyamán. Egyes silbadorok egy vagy két ujjúkat a szájukba dugják, s vannak olyanok is, akik tenyerüket hangszóróként használják. A járatos silbador könnyedén képes elfütyülni mindazt, amit spa­nyolul meg tud mondani. Sok utazó tanúsága szerint a silbadorok (mind a férfiak, mind pe­dig a nők) igen erősen fütyülnek. Az utazók azt állítják, hogy a szi­getlakok füttye vajmi keveset különbözik a gőzmozdony füttyétől. Ezért hát a silbador könnyen el tud beszélgetni öt-hat kilométer tá­volságra tartózkodó társával. André Classe francia utazó azt állítja, hogv a silbo távolsági rekordja 11 kilométer. — Ez túlzás! — gondolja bizonyára az olvasó. Pedig lehetséges, ha figyelembe vesszük a fütty erejét, valamint a hegyvidék akusztikai sajátságait. A szigetlakók ritkán, s főleg azért, hogy a külföldit bámulatba ejtsék, a közvetlen beszélgetésben is a silbot használják. Jó silbadornak lenni nem nehéz. André Classe három hónap alatt megtanulta a furcsa »nyelvet«. A 11—12 éves gyerekek már egész mondatokat tudnak fütyülni. Évek múltán minden silbadornak kialakul a maga stílusa. így például egyes silbadorok beszélgetésének magnetofon-felvételeit figyelve, a szi­getlakók »hangjukról« könnyen felismerték őket, ■ Mexiko és az egyenlítői Afrika egyes vidékein szintén léteznek füttynyelvek, ezek azonban nem olyan pontosak, mint a silbo. Ezenkí­vül olyan hangokból állnak, amelyek a beszéd más elemeivel nincse­nek kapcsolatban. A silbo viszont élő nyelvre épült, ezért utánozhatat­lan. Az etikett felháborító megsértése A napokban emberek százai tö­mörültek \a milánói székesegyház előtti téren álló nagy angol, gép­kocsi körül. A Hitvány, amely oda- vonzotta az embereket, az volt, hogy a kocsiban egy férfi borotválkozott. Az emberek eleinte azt 'hitték, hogy miamiféle reklámról van szó. Amikor azonban rájöttek, hogy a turista valóban iborotvál- kozik villany borotvával, kíváncsi ságulc felháborodássá vált. Még dü­hösebbek lettek akkor, amikor lát­ták, hogy a mellette ülő nő éppen szemöldök-szedéssel foglalatoskodik. Rövidesen megjelent a színen egy rendőr is és így szólt a kocsiban ülőkhöz: »A civilizált emberek ott­hon, vagy a borbélynál borotválkoz­nak.« A férfi azzal mentegetőzött, hogy Angliából Ausztráliába utazva gyor­san meg akarta tekinteni a híres székesegyházat és nem akart sza­kállason bemenni. Vízen úszó téglák Az építőanyagok tökéletesítésével foglalkozó kutatók igyekeznek minél könnyebb és mégis szilárd anyago­kat előállítani. Ebben az irányban az utóbbi időben figyelemre méltó eredményt ért el ausztráliai mérnö­kök egy csoportja, amely cement­ből olyan téglát állított elő, amely úszik a vízen. A tégla súlya 1,13 ki­ló, s különleges palafalék összeté­teléből áll. Bár az ilyen téglákból épített falak szilárdsága megegye­zik a különleges falak szilárdságá­val. súlyuk mégis egyharmada n közönséges téglafalakénak. KÉT GRAMM SŰLYÜ HANGLEMEZ Akár egy papírlap, olyan vékony egy új francia hanglemez, amelyet nyomdai eljárással készítenek. A le­mezt nyugodtan össze lehet gyűrni, ez egyáltalán nem árt a barázdák­nak. Súlya mindössze 2 gramm. APRÓSÁGOK TÁNC-VILÁGREKORD Pergett a dob, sikoltoztak a lá­nyok és az izzadtság csurgott Ro­nald Hitchintsről, miközben tán­colt és táncolt. A 31 éves Hichints ugyanis a napokban megtörte a táncvilágrekortí'ot: 18 óra 40 per­cen át ropta egyfojtában. Közben 8 keménytojást, 6 na­rancsot, egy üveg tejet, 5 coctailt, egy nagy adag szőlőcukrot — no meg 18 partnert fogyasztott el. PESSZIMISTÁK KLUBJA A legkülöncebb különcök klubjai sorában Londonban megalakult a pesszimisták klubja. Tagjai azok lehetnek, akik annyira aggódnak a nemzetközi helyzet fejleményei miatt, hogy utánozzák a történe­lemelőtti kor emberét, földbevájt barlangokban laknak, ijjakat és nyilakat készítenek, állatbőrből csi­nálnak ruhát maguknak, s tüzet kö­vek csiholásával gyújtanák. SZÉP KILÁTÁSOK Dr. Müller, az indiai egyetem zoológia professzora az atomháború enetikai következményeiről szólva i jelentette: az atomháborúkban .előreláthatólag kevesebb halálesel fog közvetlenül bekövetkezni, mint ahány áldozatot a háború a követ­kező generációban követel. KELLEMETLEN MEGLEPETÉS Luton polgármestere meghívta teára a város legöregebb lakosát, a 107 éves Hannah Taylor asszonyt »egész családjával együtt«. Még mi­előtt a látogatásra sor került volna, a polgármester értesült arról, hogy Hannah asszonynak kétszáz főnyi családja van. Sürgősen újabb m<yt- hívást küldött ki, amelyben közöl­te, hogy szívesen látja az asszonyt, gyermekeit és unokáit teára. így »mindössze« 23 személyt kellett ven­dégül látnia. A VILÁG LEGDRÁGÁBB MÜŰTJA 1953-ban Venezuelában átadták rendeltetésének azt a műutat, amely Oaraeast köti össze a Karaib-tenger- parti kikötőkkel és repülőterekkel. A régi 30 kilométer hosszú műútnak 365 kanyarja és helyenként 12 fokos emelkedője volt. Az új útnak csak 36 kanyarja van. legnagyobb emel­kedője 6 fok, s 17 kilométerrel rö- videbb is az előbbinél. Az új műút 1—1 kilométerének építése 4 millió dollárba került. Minden valószínű­ség szerint ez a világ legdrágább műútja. A műút 5 centiméter vastag asz­falt-réteggel burkolt beton. MOZIJEGY-HALAK Fagyasztott kenyér Angliában január 1-én megkez­dik a »fagyasztott kenyér« árusítá­sát, A különleges eljárással ké­szült kenyeret néhány fokkal a fagypont alá hűtik, mert mint ki­derült. ilyen állapotában hat hó­napnál tovább is el lehet tartani. A NAPKITÖRÉS MEGÁLLÍTOTTA A VONATOT A napkitörések által előidézett mágneses viharok megállították a Stockholm—Göteborg gyorsvonatot. A mágneses viharok rendellenessé­geket idéztek elő a jelzőberendezé­sekben és működésképtelenné tet­ték az egyik megálló-jelzőt. A vo­nat csak azután folytathatta útját, miután a legközelebbi állomás főnö­ke megvizsgálta a vonalat. A VILÁG LEGNAGYOBB AUTÖ-PÖTKOCSIJA Az amerikai Marion-cég olyan au­tó-pótkocsit gyártott, amely 100 köb­méter ömlesztett anyagot szállíthat. Az autószerelvény súlya rakomány nélkül kb. 50 tonna, hossza pedig több mint 20 méter. Egy amerikai város, amelyben nincs autó, sem villanyvilágítás Pennsylvania állam szívében van egy Lancaster nevű városka. Tudva­levő, hogy Pennsylvania az Egye­sült Államok 'egyik legfejlettebb iparvidéke. Ha az idegen ebbe a városikába téved, hirtelen olyan benyomás alakul ki benne, mintha három évszázaddal visszaforgott volna a történelem kereke. Ebben a torosa városkában ugyanis nincs gépkocsi, a város utcáin és a város környékén lévő országutakon pe­dig egy. vagy kétfogatos hinták, sze­kerek -közlekednek. Lancaster u-gvan- is a legfurcsább vallási szekták egyikének amerikai központja. Ezt a szektát még a reformáció idején. 1693-ban Aman svájci lelkész ala­pította. Üldöztetésük következtében a szekta követői Svájcból előbb Németországba, majd a XVIII. század közepén, mintegy 100 000-en az Egyesült Államokba menekültek. Ohió. Pennsylvania, Illinois. Kan­sas és Missouri államban együttvé­ve még mintegy 45 000-én élnek, de életük három évszázad alatt semmit sem változott. Nem befolyásolta őket a gazdasági fellendülés és az ország iparosodása sem. Primitiv módr-n művelik földjüket, építik há­zukat és elavult munkamódszerük­kel minden munkájuk időtrabló. Pénzük úgyszólván nincs, mert drá­gán előállított termékeiket csak cserélni tudják. Férfiaik dús sza­kállt ér, hosszú hajat viselnek. Ál­talában csak a legényeknek szabad iborotvólkoznidk. amint megnősül­nek szakrl.lt kell növeszteniük. Ru­háikat hajtóka és zsebek nélkül ké­szítik, ezzel is jelképezve a földi javakkal szembeni gyűlöletüket. A nők azonos szabású ruhákat visel­nek és ruhájuk színe csak három­féle lehet: fekete, sötétkék, vagy szürke. Nem szabad hullámosban i hajukat és csakis fejkötő-szerű ka­lapot viselhetnek. A szekta előírá­sai tiltják a modern technika vív­mányainak használatát. Lnncaster- ben senkinek sincs gépkocsija, tele­fonja, rádiója, vagy hangszere, a könyvek közül is csak a bibliát, vagy az iskolai könyveket engedé­lyezik. A városban nincs villany és a város lakói sohasem beszélnek politikáról, vagv tudományos prob­lémákról. Fiatalemberek csak egy harmadik személy jelenlétében áll­hatnak szóba lányokkal, de csak abban az esetben, ha már hivata­los jegyesük. A rádióasztronómia kitágítja a világegyetem határait Aki gyakran gyönyörködik csilla­gos estéken az égbolton keresztül tutó Tejútban, észreveheti, hogy a Tejút ezüstös szélén fekete pontok is vannak. Mégis, amit mi sötétnek látunk, az valójában egyáltalán nana fény-nélküli terület, mert éppen any- nyi csillagot tartalmaz, mint az ég­bolt többi része. A különös jelen­séget azzal magyarázhatjuk, hogy a kozmikus por szerteoszlatja a csil­lagközi térségben a fenti csillagok fényét és így ezek a fénysugarak nem juthatnak el a Földre. Az ilyen »fénytelen« csillagokat szabad szem­mel egyáltalán nem láthatjuk, de el­érhetetlenek az optikai teleszkóp se­gítségével is. Kizárólag a rádióaszt­ronómia eszközeivel tanulmányoz­hatók. A rádióasztronómia a csillagászat új ága, amely az égitestek kibocsá­totta rádióhullámokat tanulmányoz­za. A kozmikus por kevésbé oszlatja szét a rádióhullámokat, mint a fény. Ezért a rádióasztronómia módsze­reivel olyan égitesteket is tanulmá­nyozhatunk, amelyek csupán gyen­gén fénylőnek, de erős sugárforrá­sok. így a rádióasztronómia kitágír- ja a világegyetem határait. A rádióasztronómiai megfigyelé­sek különleges rádióteleszkópokat követein- k. A teleszkópok fő alkotó­részét az óriásméretű antennák al­kotják, amelyek összegyűjtik az étű • testek hullámait. Ezeket a hullá­mokat nagy érzékenység ű rádióvevő­készülékekbe vezetik, majd felerő­södnek és jelekké változnak. A j,-le­ket automata műszer rögzíti és gra- fikongörbék alakjában papíron vagy fénykép-lemezen ábrázolja. A grafikonvonalak az égitestek sajátos »portréját« alakítják ki. Le­hetővé teszik, hogy megállapítsuk az égitestek hőmérsékletét, sűrűségét é> más sajátosságait. A rádióasztronó­mia segítségével megfigyelhető az égitesteket körülvevő mágneses tár is. A nagyméretű antennák elkészíté­se rendkívül -körültekintő számításo­kat és kutatásokat igényel. Hiszen 'a fel-ölet minden egyes görbülete vagy iránybeállítása hatást gyako­rolhat a rövidhullámok vételére. Je­lenleg a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Központi Csillag- vizsgáló Intézetében olyan rádióte­leszkópot készítenek, amelynek ve­vőfelülete 90 különálló lékiezhől ál). Ez lehetővé teszi, hogy a lemezeket egymástól függetlenül állítsák be a legmegfelelőbb szögbe. Az új tudományág nagy segítsé­get nyújt a kutatóknak is, akik' ed­dig ismeretlen természetű titkokra vethetnek fényt. Vízgyűjtő tavak Szudánban Szudán területén, amely Egyip­tom határától a Belga-Kongóig hú­zódik, kevés a víz. Néhány hónapr pal ezelőtt a fiatal független állarj szerződést kötött a Német Demok­ratikus Köztársasággal, amelynek értelmében az NDK műszaki segít­séget nyújt a városok vízellátásának megoldásához, vízvezető csatorná­kat, kutakat, vízgyűjtő tavakat épít a mezőgazdasági területeken. A Német Demokratikus Köztársa­ságból érkező szakemberek Szudán altalajában nagymennyiségű vizet fedeztek fel. Jelenleg Magdebur-g- ban és Wismarban gyártanak szi­vattyúkat és szivattyú telepeket Szudán számára. TTT-rTvrvTT»w»T*TVrTTTTT»TTTVT¥TTTr» KILENCÉVES LEENDŐ ANYA Az Arkansas állambeli Little Rockban egy kilenc éves kislány ok­tóberre gyermeket vár.. 4444« 4 44444444444444444444444««44 4 4444444 KÉTSZÁZHUSZONKÉT GÓL EGY FUTBALLMÉRKŐZÉSEN Egy angol számtantudós nemré­giben kiszámította, hogy gyakorla­tilag egyetlen futballmérkőzésen 203 gólnál többet nem lehet rúgni. Alighogy nyilvánosságra hozta fur­csa számadatát, már másnap jelent­kezett egy -régi futballbíró, aki be­bizonyította, hogy 1916-ban a geor- -giai labdarúgó csapat 222 gólt lőtt egyetlen mérkőzésen ellenfele kapu­jába. A dolog érdekessége, hogy a győztes csapat egyetlen gólt sem kapott. 'I NIKKEL A KAKAÓBAN Ismeretes, hogy némely növény és élő szervezet a legkülönbözőbb vegyi elemeket halmozza fel magában je­lentékenyebb mennyiségben, mint ahogyan az a környező természetben előfordul. Olasz tudósok egy csoportja ki­mutatta, hogy a kakaómag nikkelt tartalmaz. A kakaómag nikkeltar­talma azonban nem állandó. Nemrég mozi nyílt meg Bethel- ban. Alaszka egy kisebb települé­sén. Eddig a dologban nem lenne semmi különös. Szokatlan viszont a jegyárak megfizetésének módja. A mozi előcsarnokában hatalmas, víz­zel! töltött tartály áll, s ebbe egy-egy halat kell bedobni mindenkinek, aki az előadást meg akarja nézni. A tulajdonos azután minden este ki­üríti a »bevételt« s eladja a hala­kat.. PARADICSOM-POR Az Egyesült Államokban kidolgoz­ták a kiváló minőségű paradicsom­por vákuum-szárító berendezésében történő nagyipari gyártásának mód­szerét. Az így nyert paradicsom-por na­gyon könnyű és jól eláll hűtés nél­kül is. A por gyártási eljárása a következőkből áll: a friss paradi­csom levet koncentrálják, a víztele­nített koncentrátumot vakuumberen- dezésben szárítják, majd megőrlik. Ahhoz, hogy a porból ismét paradi­csomlé legyen, közönséges hideg víz­ben kell feloldani. Az áramütéstől az elektromos leigázásig Curtis R. Schaefer amerikai mérnök a chicagói elektronikus kongresszuson elhangzott felszólalásában az ember leigázásának új módszerét ismertette. Az ember agyában váltóáram kering, amelynek hullámai meghatározott agy- vagy izomtevékenységet váltanak ki. Ha mesterségesen juttatnak áramot az agyba, akkor lehetővé válik az emberek viselkedésé­nek szabályozása. Ezt a kísérletet laboratóriumiban, állatokon már elvégezték: a jóllakott egerek igen éhe­sekké váltak, amint az agyukkal összekapcsolt elektró­dán át megfelelő áramot bocsátottak beléjük. Másfajta áram ijedtséget váltott ki belőlük. Schaefer ezt a módszert az emberre, is ki akarja ter­jeszteni. Azt tanácsolja, hogy a pár hónapos csecsemő hajzata alá szereljenek elektródákkal ellátott »konnek­tort«, amelynek végeit az agy meghatározott övezeté­vel hozzák összeköttetésbe. Amikor a gyermek 2—3 éves lesz, a konnektorba kapcsoljanak kisméretű rádió­hullámokat gerjesztő generátort. Ettől a pillanattól kezdve csupán meghatározott hullámú jelekre van szükség a kívánt mozdulatok kiváltásához, s az eleven robotgép máris működik. Ez a cinikus karrierista nem tudott volna valami embertelenebbet kiagyalni még akkor sem, ha ezt neki a természet sugallmazta volna, amelynek mi is gyer­mekei vagyunk. A világ első bélyegzője A bélyegző olyan találmány, amelynek eredete a régmúltba nyúlik vissza. A legrégibb bélyegzőket Aszurbanipál, az antik Asszíria egyik legismertebb császárának könyvtárában fedezték fel. Aszurbanipál több mint 30 ezer kötetes könyvtárát az archeológu­sok Ninive vára környékén végzett ásatások alkalmá­val fedezték fel. Aszurbanipál időszámításunk előtt 650-ben élt. A felfedezett könyveik nem papírokból, sem fából, rézből, vagy kőből voltak, hanem agyag­ból. A könyvoldalak nem hasonlítottak a maiakhoz, és nem lehetett -őket összefűzni. Mivel nagyok és ne­hezek voltak, megszámozták és sorrendbe rakták őket a polcokra. Hogy a lapokat ne zavarják össze, ezért nemcsak oldalszámmal jelölték meg, hanem címfelirattal, s ter­mészetesen a nélkülözhetetlen császári bélyegzővel is, amelynek a következő »rövid« szövege volt: »Aszurbanipál, a harcosok császára, a népek csá­szára, Aszurország császára, akinek Nebo isten és Haszmita istennő jó füleket és. átható szemeket aján­dékozott, hogy keresse országomban azoknak az írók­nak a műveit, akik az előttem való királyokat szolgál­ták. Nebo, az ész istene iránt tanúsított tiszteletemnél fogva összegyűjtöttem ezeket a lapokat, másolatokat készíttettem róluk, hogy reájuk jegyezzék nevemet és elhelyeztem azokat palotámban,«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom