Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-24 / 223. szám

XIV. évfolyam, 223. szám. ARA 50 FILLER Kedd, 1957. szeptember 24. ULAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÉL A CIRKUSZ GYORS LISTA AZ V. ÉS VI. BÉKEKÖLCSÖN HÜZASÁRÖL A REPÜLÖNAPRÓL A VASÄRNAP SPORTJA NAPONTA TANULMÁNYOZZUK PÁRT Mint már vasárnapi számunkban közöltük, a múlt szombaton ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottsága, s az ülésen több pártonkívüli szakember és országgyűlési képviselő rész­vételével a «-Somogy megye mezőgazdaságának helyzete és fejlődésének iránya, a termelőszövetkezeti mozgalom feladatai« című napirendet vi­tatták meg. A vasárnapi lapban ismertetett anyaghoz elhangzott felszó­lalásokból részleteket közlünk. SURI SÁNDOR ELVTARS, A KAPOSVÁRI JÁRÁSI TANÁCS VB ELNÖKE: A szegényparasztság sokat tanult as ellenforradalomból FARKAS ISTVÁN ELVTARS, A TABI JÄRÄSI PÁRTBIZOTTSÁG OSZTÁLYVEZETŐJE: •• Onbisalmat a párttagoknak! A termelőszövetkezeti fejlesztés to­vábbi gyakorlata izgat engem. Ebben a jelentés igen vérszegény. Somogy megyében a termelőszövetkezeti moz­galom az októberi események követ­keztében komoly károkat szenvedett. A megerősítés járásunk területén már folyik. A megmaradt termelő- szövetkezetek az idén gazdaságilag igen nagyot fejlődnek. Pl. a répás­pusztai, ecsenyi, geszti tsz-ek. A ter­melőszövetkezeti tagok elégedettek, komoly érdeklődés van a termelő- szövetkezetek iránt. Azonban a töb­bi termelőszövetkezetek, amelyek nagyobb megrázkódtatást szenved­tek, nehézségekkel küzdenek, s így gazdasági megerősítésük hosszabb időt fog igénybe venni. A megszilár­dításról szólva fontos figyelembe venni, hogy főleg agrárproletárok, szegényparasztok tömörültek a ki­sebb termelőszövetkezetekbe, ezek kevés anyagi eszközzel rendelkeznek, egyedül tagosított földjük van és az állami hitelből kapott támogatás ke­rülhet számításba a megerősítés szempontjából. Azonban ezeknek a kis termelőszövetkezeteknek, még ha oly erős gazdasági injekciót kap­nak is, múlhatatlanul szükséges a számszerű megerősítése. Járásunk­ban jelentős olyan nagyüzemi, műve­lésre alkalmas föld van, amely a ter­melőszövetkezetek felszámolása után, mint állami tartalékföld szerepel. Ugyancsak jelentős a gazdasági épü­letek; száma is, amit a termelőszövet­kezetek építettek. Ezek jelenleg hasz- nosítatlanul vannak. E két dolog is szükségessé teszi, hogy a termelő­szövetkezeti szervezésben határozot­tabb vonalat kell mind az" MB-nek, mind az összes szerveknek tanúsíta­ni. A jelentés — ahogy én értelmezem — a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését úgy veti fel, hogy a pa­raszt győződjön meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről és ennek foly­tán lépjen a szövetkezés útjára. Ez helyes elv. De hiba volna nem látni, hogy jelenleg a községekben lévő el­lenséges elemek mindent megtesz­nek, hogy még csak egy szakcsoport se alakuljon. Jután például meg akarják akadályozni, hogy a földmű- vesszövetkezej, keretén belül vala­milyen fajta szakcsoport alakuljon, mert a tagosított földre az október­ben színre lépő Tomasics nevű ku- lák tart igényt. Több községben tapasztaljuk, hogy a kulákok és egyéb ellenséges ele­mek, felhasználva rokoni és egyéb kapcsolataikat, mindenféle eszközzel akadályozni akarják, hogy életképe­sek legyenek a tsz-ek. Ez történt So­modorban a nemrég megalakult tsz- ben. Mosdóson az előkészítő bizott­ságot a községben lévő kulákok és más hangadók féktelen terrorjuk alatt tartják. Az előkészítő bizottsá­got megalakították ugyan, de azóta meg sem mernek szólalni ezek az emberek, mert ijesztik, fenyegetik, pellengérre állítják a szövetkezés hí­veit. Idén a szegényparasztság a saját bőrén érzi, hogy becsapták az októ­beri hangadók. Azt mondja a sze­gényparaszt, hogy amikor a tsz-ben volt, ilyen disznóság nem történt ve­le. Ezeknél van tömörülési szándék, de mivel a kulákság befolyása nagy, meg sem mernek mukkanni. Ezen a területen politikai és adminisztratív intézkedéseket kell foganatosítani. A legtöbb pártszervezet tagjai azért nem állnak ki elvileg szilár­dan, mert az utóbbi időben csak a hibáikat vertük n fejükhöz. Egyes esetekben a tanácselnökök is határo­zatlanok. Nem állnak ki bátran a tsz-fejlesztés mellett. A mozgósítás attól függ, hogy önbizalmat adjunk az elvtársaknak. Egyes tsz-tagok, akik az ellenforradalom következté­ben kiléptek, úgy nyilatkoznak, hogy sokkal jobb volt, amíg a tsz-ekben voltak, és igen szívesen visszamen­A tanulmány tudományosan elem­zi az agrárkérdést Somogy megyére vonatkoztatva. A tsz-fejlesztéssel kapcsolatban véleményem szerint hi­ba, hogy mi ezt egyformán alkalmaz­zuk a különböző községekben. Más a helyzet olyan faluban, ahol még nem volt tsz, más, ahol túlsúlyban közép­parasztok élnek, vagy ahol agrárpro­letárok vannak. A politikai munkáról az a véleményem, hogy nem elég ala­pos, s így a párt szava, állásfoglalá­sa nem jut el a széles néptömegek­hez. Én igen sokat járok értekezle­tekre és az a tapasztalatom, hogy majdnem mindig ugyanazok az ar­cok vannak jelen. Azt mondják egye­sekre: »nem hívjuk meg, mert hátha rosszul beszél«. Az a véleményem, hogy szakítani kell ezzel a gyakor­lattal. Lerögzíti az agrártézis, hogy nem lehet a régi hibáknak megismétlőd­ni. Ezzel kapcsolatban szeretnék mondani egy-két dolgot. Én teljes egészében egyetértek Farkas elvtárs véleményével. Sajnos, egyesek ma sem akarják elismerni, hogy So­mogy megyében volt jó is, azt mond­ják, hogy az mind rossz volt, ami itt a múltban történt, és ebből kifolyó­lag nincs véleménynyilvánítása egy csomó embernek. nének, de félnek a nehézségektől, az újrakezdéstől. Véleményem szerint ezen a terü­leten is a párttagokat kell mozgósí­tani. Meg kell mondani és mutatni nekik, hogy az elmúlt időszakban he­lyesen is és sok esetben jól dolgoz­tak. Legyen a jelszó, hogy a szocia­lizmusról nemcsak beszélni, hanem elsősorban cselekedni kell érte. Ez falun a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében juthat kifejezésre. Egy-két dologgal kapcsolatban sze­retnék vitába szállni a kaposvári já­rási tanácselnökkel, aki azt állította, hogy a középparasztok jobban él­nek, mint a tsz-tagok. Ezt a kérdést véleményem szerint így nem lehet felvetni. A hiba gyökere az összeha­sonlításban van. A múltban is az volt a hiba, hogy mindig a középpa­rasztokhoz viszonyítottuk a tsz-ta- gok életszínvonalát. Ehhez tudnunk kell azt is, hogy megyénkben 19 000 paraszt lépett ki a tsz-ekből az ok­tóberi események folytán. 7000 nincstelen volt. Ezekkel aztán most az a helyzet, hogy a faluban nem tudnak munkát találni, több kilomé­terre eljárnak, keresetük nem több havi 7—800 forintnál. Ugyanakkora tsz-tagoknak a háztáji jövedelmen kívül a havi keresetük meghaladja az 1000—1100 forintot. Én fontos feladatnak tartom a meglévő szövetkezetek fejlesztését. Az elmúlt 5—6 hónap eredményei azt mutatják, hogy vannak eredmé­nyek ezen a területen. Az utóbbi időkben elég sok kisember lépett be a tsz-ekbe, ezáltal jobban meg tud­ják dolgozni a földet, kevesebb föld jut egy-egy tagra, nem szorulnak rá külső erőre. TÓTH MIHÁLY ELVTARS, ÖREGLAKI ÁLTALÁNOS ISKOLAI IG AZG ATÖ-T ANlTÓ: Hogy kevesebb legyen a gyom, több a fű NAGY ANTAL ELVTÄRS, A SIÓFOKI JB ELSŐ TITKÁRA: Falun sincs semmi szükség as ellentétek fokozására DEÁK JÁNOS ELVTÄRS, A MEGYEI TANÁCS TSZ- CSZTÁLYVEZETŐJE: Igen sok hasznos, helyes intézkedés történt a múltban is Somogybán Egy-két apró, közérdekű dolgot mondanék el. Közügynek lehet ne­vem! falvakban a legelők rendben- tartását, javítását. Kaposvárra utaz­va láttam, hogy Kaposfüreden is a le­gelő szép, zöld fűvel van tele, azon­ban sok fa van kitörve, és csak úgy otthagyják, pedig ez a füvesítésnek egyáltalán nem használ. Éppen ez­zel kapcsolatban lenne egy javasla­tom: A községekben — mint köztudo­mású — igen sok nincstelen sze­gényparaszt van, akiknek nincs le­hetőségük nagyobb mennyiségű ta­karmány beszerzésére, csak ha meg­veszik. Ezeknek a szegényparasztok­nak igen sokat jelent a községi le­gelő, Ha minden tanulónak a szülei egy évben csak egy talicska, vagy kocsi trágyát vinnének a legelőre, sok­kal zsengébb fű teremne és állatállo­mányuk is nagyobb tejhozamot biz­tosítana. Javasolom, hogy a megyei oktatási osztály küldjön leiratot a községi tanítóknak, hogy a növény­tan—biológiai órákon beszéljenek er­ről a tanulókkal. A másik ilyen kér­dés az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek földjein lévő tüskék irtásának az elősegítése. Szintén a fentiek alapján egy 80 létszámmal bíró általános iskola V—VI. osztá­lya növénytani-—biológiai órán pl. gyakorlati munkára kimennének a legközelebbi állami gazdaságba, eset­leg az állami gazdaság vagy terme­lőszövetkezet adna részükre közleke­dési eszközt, traktort, vontatót, hogy a gyerekek a tüskéket szurkaiéval felszednék. Ha ez nem is jelentene tökéletes munkát, de annyit segítene, hogy kevesebb lenne a gyom és több a fű, javulnának a rossz legelők. A siófoki járásban az ellenforra­dalom következtében a felbomlott termelőszövetkezetekből kilépettek jórésze szegényparaszt. Tény az, hogy az utóbbi időben jelentős mér­tékben mélyültek az ellentétek fa­lusi viszonylatban, bár semmi szük­ség ennek a fokozására, nem a fa­lusi osztályellenség és a dolgozó pa­rasztság között, hanem az agrárpro­letárok és a középparasztság kö­zött. Ennek gazdasági alapja van. Annál súlyosabbnak találom azt a politikai kárt, ami falun ennek kö­vetkeztében mutatkozik. Pártszervezeteinknek is meg kell érteniük, hogy nekünk a szegénypa­rasztokra kell támaszkodni. Sajnos, jelenleg a szegényparasztok a kö­zépparasztokkal szemben hátrányos helyzetbe kerültek még a tartalék­földek elosztásánál is. Másutt az aratási szerződések kötésénél sem vették figyelembe a szegényparaszt­ság érdekeit. Már több tanácselnök elvtárssal beszélgettünk, akik elmondták, hogy a szegényparasztságra támaszkodni kell. Azonban ezek az emberek mind a magán-, mind a hivatalos életben is a középparasztsággal vannak jobb viszonyban, mint a szegényparasz­tokkal. Tehát csak értekezleten és egyéb alkalmakkor, «-elvileg« támasz­kodnak a szegényparasztokra, a gya­korlatban nem. Ez pedig mérhetetlen károkat okozhat a párt, az ügy szem­pontjából. Gondolom, ha mi az agrárpolitikai tézisek parasztpolitikánk megvalósí­tását illetőleg előre akarunk menni, akkor e tekintetben is változtatni kell az eddigi módszereken. HORVÁTH JÄNOS ELVTÄRS, A MÉSZÖV OSZTÁLYVEZETŐJE: Keltő figyelmet és megbecsülést az alacsonyabb formájú összefogásnak Súlyos hibát követtünk el, amikor a szövetkezetek létrehozásánál nem tartottuk be a Lenin által meghatá­rozott szövetkezeti elvet, elsősorban az önkéntességet. Súlyos hiba volt, hogy lebecsültük az egyszerű szövet­kezeti formákat és csupán szükséges rossznak tartottuk azokat. Azt mond­tuk, hogy ezek csak arra jók, hogy gátolják az elsőrendű szövetkezetek fejlesztését. Az egyes típusú terme­lőcsoportoknál alacsonyabb szövetke­zéssel nem törődtünk. Amint én ta­pasztaltam, a legtöbb földművesszö­vetkezet elnöke nem is ismeri az egyszerű szakcsoportok létrehozásá­ról szóló alapelveket .amelyeket ta­valy a Minisztertanács hozott. A po­litikai bizottság határozata e téren is nagyon helyesen szabja meg a fel­adatokat. A jövőben nagyobb teret biztosít­sunk a termelési csoportoknak és szakcsoportoknak is. Meggyőződé­sem, ha minél szélesebb körben foglalkozunk ezzel, annál jobban tu­dunk előremenni a magasabb típusú termelőszövetkezetek felé. Már rég­óta nagy huzavona van megyénkben a tejszövetkezetek körül. A SZÖ- VOSZ igazgatósága és az Élelmiszer- ipari Minisztérium közös utasítást adott ki, azonban ez arra sem jó, hogy megállapodást kössön a tejszö­vetkezet a parasztokkal. A tejszövet­kezetek sorra alakulnak megyénk­ben, de nem tudjuk létrehozni őket, mert úgy szeretnénk, ha legalább 50 százalékos fölözési lehetőséget kap­janak a gazdák. Én megértem, hogy az iparnak is kell nyersanyag, de az is szükséges, hogy az állatok a meg­felelő fehérjét megkapják. És úgy gondolom, ez sem utolsórendű ér­dek. Az anyagi érdekeltség is húzza a parasztot a szövetkezéshez. NÁDAS GÁSPÁR ELVTARS, AZ MSZMP KB FALUSI OSZTÁLYÁNAK MUNKATÁRSA: Alaposan tanulmányozzuk a párt agrártéziseit Az agrártézisek meghatározzák a Somogy megyei párt- és állami szer­vek feladatait is a mezőgazdaság te­rületén. Helyesnek tartom, hogy a birtokviszonyokat ilyen behatóan elemzi az anyag azért, mert erről nagyon sokan elfeledkeznek. Ejfe­ledkeznek arról, hogy milyenek vol­tak Somogy megyében a birtokviszo­nyok és milyen volt az emberek éle­te. Nagyon sokat kell foglalkozni ezzel az anyaggal is, de az agrárpo­litikai tézisek végrehajtását részle­teiben, konkréten egy-egy területre ki kell dolgozni. Az agrárpolitikai téziseket szinte naponként kell ta­nulmányozni. Különben előfordulhat, hogy a pártapparátusban dolgozó elvtársak figs^elmét dolgozó parasz­tok hívják fel az agrárpolitikai tézi­sekre. Hiányosságnak tartom az anyag­ban azt, hogy nem foglalkozik a földbirtokviszonyhoz hasonlóan a párt politikájával a parasztság egyes rétegeihez a felszabadulás óta. Tud­juk, hogy amikor Molnár volt a me­gyei titkár, abban az időben igen sok becsületes parasztembert zártak ki a pártból. Ez abban az időben elég nagy port vert fel és helytelen volt. Sértette a dolgozó parasztok önérzetét. Az is feladat, hogy ezt a hibát értékelve, igyekezzünk közel kerülni a parasztság különböző ré­tegeihez. Igaz, hogy a párt legszilár­dabb bázisa falun a tsz-parasztság és a még meglévő kevésszámú ag- ráirproletárok, de az nem jelentheti azt, hogy most már ezek az emberek befelé forduljanak és a középparasz- tokra, különösképpen a termelőszö­vetkezeteikből 1953-bao vagy az el­lenforradalom hatására kilépőkhöz ne közeledjenek. Sajnos, előfordul­nak itt is, de az egész országban, hogy ezeket a középparasztokat nem egészen úgy kezelik, amint kell. Ez. probléma a termelőszövetkezeten be­lül is, hiszen tudjuk, hogy meg van a súrlódás a volt agrárproletár és a középparasztok között a tsz-bem is. A mezőgazdaság gépesítésével is jobban kellett volna foglalkozni az anyagnak. Tudjuk, hogy ez hazánk­ban rosszul áll. A 3 éves terv kidol­gozás alatt van, tehát helyes lett volna feldolgozni ezt a problémát és elküldeni a felsőbb szervekhez. A gépesítésen túl sokat beszélünk a belterjesség kérdéséről is. Az anyag foglalkozik a mezőgazdaságon belü­li munkanélküliséggel. A gépesítés fokozásával nem lesz munkanélküli­ség, hisz a gépestíés lehetővé teszi, hogy sok kézi munkát igénylő nö­vényt termesszünk. így a foglalkoz­tatással nem lesz nagy baj, de az sem lesz baj, ha nem 10—12 órát dolgoznak a mezőgazdasági munká­sok. Fokozni kell a tsz-ek árutermelé­sét, hisz a termelőszövetkezetek nagy átlagát véve azonos területen kevesebb árut termelnek, mint az egyéni parasztok — kivételt képez a kenyérgabona. Szó van arról, hogy a mezőgazda­sági termelőszövetkezetek verseny­ben vannak a kisparaszti gazdasá­gokkal. Azt is látni kell, hogy ez a verseny nem minden esetben azonos feltételek mellett folyik. A kisgazda­ságok több évtizede kiépült gazda­ságok, a termelőszövetkezetek pedig most vannak kiépülőben. Tehát nem biztos, hogy minden esetben azonos feltételek mellett zajlik ez a ver­seny. Ez feltétlenül szükségszerűvé teszi, hogy kiépítsük a nagyüzemi gazdaságokat olyan gazdaságokká, amelyek versenyképesek lesznek a kisüzemmel. A jelentés csak megemlíti az egy­szerű szövetkezeti formákat. Kifogá­solom a magam részéről, hogy a je­lentés ezt ilyen kurtán furcsán inté­zi el. Csupán annyi említést tesz, hogy nagyfokú itt a spekuláció- Ezen gyorsan keli segíteni. A politi­kai bizottság határozata világosan kimondja, hogy nem tűrhető meg a kizsákmányolás ezekben a formák­ban. Hiába beszélünk mi akármit, a kisparaszt, középparaszt tulajdonosi beállítottsága nem változik még egyik napról a másikra. A tapaszta­latok nagy többsége azt igazolja, könnyebben teszi meg a középpa­raszt a szövetkezet felé tett első utat, ha nem jár az egyéni gazdasá­ga teljes beadásával. Somogy megyében is megkezdő­dik a SZÖVOSZ-al történt megálla­podás alapján a szakcsoportok fe­lülvizsgálata. Ebben mi is vegyünk részt és mondjuk el, hogy hogyan képzeljük el az egyszerű formákkal történt gazdálkodást. A termelőszö­vetkezetekből kilépett tagok és a feloszlott termelőszövetkezetekből kikerült tagok tartozásának behaj­tása nem nagyon megy a megyében. Hatalmas összegeket hurcoltak So­mogy megyében is szét, sokan meg- tollasodva kerülték ki a tsz-ből. Torma elvtárs elmondta, hogy volt olyan szegényparaszt, aki a nágocsi szövetkezetből 2 lovat, 35 birkát és 3 tehenet vitt ki, pedig be nem vitt semmit. Ezeket be kell hajtani és elsősorban azoktól az emberéletül hajtjuk be, ahol ez nem okoz gaz­dasági leheteflenítést. A fentieken kívül felszólaltak még: Nagy Árpád, a Gépállomások Megyei Igazgatósága vezetője, Abo- nyi Pál, az Állami Gazdaságok Me­gyei Igazgatóságának vezetője, Ko­vács József, a bahönyei Szabadság TSZ elnöke, Sási János, a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának vezetője, Petrekanics Andor, a Ka­posvári Járási Pártbizottság első tit­kára. A beszámoló és a hozzászólá­sok anyagát Illés Dezső elvtárs, a Megyei Pártbizottság termelési osz­tályvezetője foglalta össze, s Szirmai Jenő ©Ívtárs, a Megyei Párt VB első titkára zárta le az első napirendet. A titkári előterjesztésre a MegRßi Pártbizottság elismerését fejezte ki a tanulmány elkészítésében részt vett pártfunkcionáriusoknak, gazda­sági vezetőknek és pártonkívüli szak embereknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom