Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-24 / 223. szám

XIV. évfolyam, 223. szám.

ARA 50 FILLER

Kedd, 1957. szeptember 24.

ULAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

ÉL A CIRKUSZ

GYORS LISTA AZ V. ÉS VI. BÉKEKÖLCSÖN HÜZASÁRÖL

A REPÜLÖNAPRÓL

A VASÄRNAP SPORTJA

NAPONTA TANULMÁNYOZZUK PÁRT

Mint már vasárnapi számunkban közöltük, a múlt szombaton ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottsága, s az ülésen több pártonkívüli szakember és országgyűlési képviselő részvételével a «-Somogy megye mezőgazdaságának helyzete és fejlődésének iránya, a termelőszövetkezeti mozgalom feladatai« című napirendet vitatták meg. A vasárnapi lapban ismertetett anyaghoz elhangzott felszólalásokból részleteket közlünk.

SURI SÁNDOR ELVTARS, A KAPOSVÁRI JÁRÁSI TANÁCS VB ELNÖKE:

A szegényparasztság sokat tanult as ellenforradalomból

FARKAS ISTVÁN ELVTARS, A TABI JÄRÄSI PÁRTBIZOTTSÁG OSZTÁLYVEZETŐJE:

••

Onbisalmat a párttagoknak!

A termelőszövetkezeti fejlesztés további gyakorlata izgat engem. Ebben a jelentés igen vérszegény. Somogy megyében a termelőszövetkezeti mozgalom az októberi események következtében komoly károkat szenvedett. A megerősítés járásunk területén már folyik. A megmaradt termelő- szövetkezetek az idén gazdaságilag igen nagyot fejlődnek. Pl. a répáspusztai, ecsenyi, geszti tsz-ek. A termelőszövetkezeti tagok elégedettek, komoly érdeklődés van a termelő- szövetkezetek iránt. Azonban a többi termelőszövetkezetek, amelyek nagyobb megrázkódtatást szenvedtek, nehézségekkel küzdenek, s így gazdasági megerősítésük hosszabb időt fog igénybe venni. A megszilárdításról szólva fontos figyelembe venni, hogy főleg agrárproletárok, szegényparasztok tömörültek a kisebb termelőszövetkezetekbe, ezek kevés anyagi eszközzel rendelkeznek, egyedül tagosított földjük van és az állami hitelből kapott támogatás kerülhet számításba a megerősítés szempontjából. Azonban ezeknek a kis termelőszövetkezeteknek, még ha oly erős gazdasági injekciót kapnak is, múlhatatlanul szükséges a számszerű megerősítése. Járásunkban jelentős olyan nagyüzemi, művelésre alkalmas föld van, amely a termelőszövetkezetek felszámolása után, mint állami tartalékföld szerepel. Ugyancsak jelentős a gazdasági épületek; száma is, amit a termelőszövetkezetek építettek. Ezek jelenleg hasz- nosítatlanul vannak. E két dolog is szükségessé teszi, hogy a termelőszövetkezeti szervezésben határozottabb vonalat kell mind az" MB-nek, mind az összes szerveknek tanúsítani.

A jelentés — ahogy én értelmezem — a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését úgy veti fel, hogy a paraszt győződjön meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről és ennek folytán lépjen a szövetkezés útjára. Ez helyes elv. De hiba volna nem látni, hogy jelenleg a községekben lévő ellenséges elemek mindent megtesznek, hogy még csak egy szakcsoport se alakuljon. Jután például meg akarják akadályozni, hogy a földmű- vesszövetkezej, keretén belül valamilyen fajta szakcsoport alakuljon, mert a tagosított földre az októberben színre lépő Tomasics nevű ku- lák tart igényt.

Több községben tapasztaljuk, hogy a kulákok és egyéb ellenséges elemek, felhasználva rokoni és egyéb kapcsolataikat, mindenféle eszközzel akadályozni akarják, hogy életképesek legyenek a tsz-ek. Ez történt Somodorban a nemrég megalakult tsz- ben. Mosdóson az előkészítő bizottságot a községben lévő kulákok és más hangadók féktelen terrorjuk alatt tartják. Az előkészítő bizottságot megalakították ugyan, de azóta meg sem mernek szólalni ezek az emberek, mert ijesztik, fenyegetik, pellengérre állítják a szövetkezés híveit.

Idén a szegényparasztság a saját bőrén érzi, hogy becsapták az októberi hangadók. Azt mondja a szegényparaszt, hogy amikor a tsz-ben volt, ilyen disznóság nem történt vele. Ezeknél van tömörülési szándék, de mivel a kulákság befolyása nagy, meg sem mernek mukkanni. Ezen a területen politikai és adminisztratív intézkedéseket kell foganatosítani.

A legtöbb pártszervezet tagjai azért nem állnak ki elvileg szilárdan, mert az utóbbi időben csak a hibáikat vertük n fejükhöz. Egyes esetekben a tanácselnökök is határozatlanok. Nem állnak ki bátran a tsz-fejlesztés mellett. A mozgósítás attól függ, hogy önbizalmat adjunk az elvtársaknak. Egyes tsz-tagok, akik az ellenforradalom következtében kiléptek, úgy nyilatkoznak, hogy sokkal jobb volt, amíg a tsz-ekben voltak, és igen szívesen visszamenA tanulmány tudományosan elemzi az agrárkérdést Somogy megyére vonatkoztatva. A tsz-fejlesztéssel kapcsolatban véleményem szerint hiba, hogy mi ezt egyformán alkalmazzuk a különböző községekben. Más a helyzet olyan faluban, ahol még nem volt tsz, más, ahol túlsúlyban középparasztok élnek, vagy ahol agrárproletárok vannak. A politikai munkáról az a véleményem, hogy nem elég alapos, s így a párt szava, állásfoglalása nem jut el a széles néptömegekhez. Én igen sokat járok értekezletekre és az a tapasztalatom, hogy majdnem mindig ugyanazok az arcok vannak jelen. Azt mondják egyesekre: »nem hívjuk meg, mert hátha rosszul beszél«. Az a véleményem, hogy szakítani kell ezzel a gyakorlattal.

Lerögzíti az agrártézis, hogy nem lehet a régi hibáknak megismétlődni. Ezzel kapcsolatban szeretnék mondani egy-két dolgot. Én teljes egészében egyetértek Farkas elvtárs véleményével. Sajnos, egyesek ma sem akarják elismerni, hogy Somogy megyében volt jó is, azt mondják, hogy az mind rossz volt, ami itt a múltban történt, és ebből kifolyólag nincs véleménynyilvánítása egy csomó embernek.

nének, de félnek a nehézségektől, az újrakezdéstől.

Véleményem szerint ezen a területen is a párttagokat kell mozgósítani. Meg kell mondani és mutatni nekik, hogy az elmúlt időszakban helyesen is és sok esetben jól dolgoztak. Legyen a jelszó, hogy a szocializmusról nemcsak beszélni, hanem elsősorban cselekedni kell érte. Ez falun a mezőgazdaság szocialista átszervezésében juthat kifejezésre.

Egy-két dologgal kapcsolatban szeretnék vitába szállni a kaposvári járási tanácselnökkel, aki azt állította, hogy a középparasztok jobban élnek, mint a tsz-tagok. Ezt a kérdést véleményem szerint így nem lehet felvetni. A hiba gyökere az összehasonlításban van. A múltban is az volt a hiba, hogy mindig a középparasztokhoz viszonyítottuk a tsz-ta- gok életszínvonalát. Ehhez tudnunk kell azt is, hogy megyénkben 19 000 paraszt lépett ki a tsz-ekből az októberi események folytán. 7000 nincstelen volt. Ezekkel aztán most az a helyzet, hogy a faluban nem tudnak munkát találni, több kilométerre eljárnak, keresetük nem több havi 7—800 forintnál. Ugyanakkora tsz-tagoknak a háztáji jövedelmen kívül a havi keresetük meghaladja az 1000—1100 forintot.

Én fontos feladatnak tartom a meglévő szövetkezetek fejlesztését. Az elmúlt 5—6 hónap eredményei azt mutatják, hogy vannak eredmények ezen a területen. Az utóbbi időkben elég sok kisember lépett be a tsz-ekbe, ezáltal jobban meg tudják dolgozni a földet, kevesebb föld jut egy-egy tagra, nem szorulnak rá külső erőre.

TÓTH MIHÁLY ELVTARS, ÖREGLAKI ÁLTALÁNOS ISKOLAI IG AZG ATÖ-T ANlTÓ:

Hogy kevesebb legyen a gyom, több a fű

NAGY ANTAL ELVTÄRS, A SIÓFOKI JB ELSŐ TITKÁRA:

Falun sincs semmi szükség as ellentétek fokozására

DEÁK JÁNOS ELVTÄRS, A MEGYEI TANÁCS TSZ- CSZTÁLYVEZETŐJE:

Igen sok hasznos, helyes intézkedés történt a múltban is Somogybán

Egy-két apró, közérdekű dolgot mondanék el. Közügynek lehet nevem! falvakban a legelők rendben- tartását, javítását. Kaposvárra utazva láttam, hogy Kaposfüreden is a legelő szép, zöld fűvel van tele, azonban sok fa van kitörve, és csak úgy otthagyják, pedig ez a füvesítésnek egyáltalán nem használ. Éppen ezzel kapcsolatban lenne egy javaslatom:

A községekben — mint köztudomású — igen sok nincstelen szegényparaszt van, akiknek nincs lehetőségük nagyobb mennyiségű takarmány beszerzésére, csak ha megveszik. Ezeknek a szegényparasztoknak igen sokat jelent a községi legelő, Ha minden tanulónak a szülei egy évben csak egy talicska, vagy kocsi trágyát vinnének a legelőre, sokkal zsengébb fű teremne és állatállományuk is nagyobb tejhozamot biztosítana. Javasolom, hogy a megyei oktatási osztály küldjön leiratot a községi tanítóknak, hogy a növénytan—biológiai órákon beszéljenek erről a tanulókkal. A másik ilyen kérdés az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek földjein lévő tüskék irtásának az elősegítése. Szintén a fentiek alapján egy 80 létszámmal bíró általános iskola V—VI. osztálya növénytani-—biológiai órán pl. gyakorlati munkára kimennének a legközelebbi állami gazdaságba, esetleg az állami gazdaság vagy termelőszövetkezet adna részükre közlekedési eszközt, traktort, vontatót, hogy a gyerekek a tüskéket szurkaiéval felszednék. Ha ez nem is jelentene tökéletes munkát, de annyit segítene, hogy kevesebb lenne a gyom és több a fű, javulnának a rossz legelők.

A siófoki járásban az ellenforradalom következtében a felbomlott termelőszövetkezetekből kilépettek jórésze szegényparaszt. Tény az, hogy az utóbbi időben jelentős mértékben mélyültek az ellentétek falusi viszonylatban, bár semmi szükség ennek a fokozására, nem a falusi osztályellenség és a dolgozó parasztság között, hanem az agrárproletárok és a középparasztság között. Ennek gazdasági alapja van. Annál súlyosabbnak találom azt a politikai kárt, ami falun ennek következtében mutatkozik.

Pártszervezeteinknek is meg kell érteniük, hogy nekünk a szegényparasztokra kell támaszkodni. Sajnos, jelenleg a szegényparasztok a középparasztokkal szemben hátrányos helyzetbe kerültek még a tartalékföldek elosztásánál is. Másutt az

aratási szerződések kötésénél sem vették figyelembe a szegényparasztság érdekeit.

Már több tanácselnök elvtárssal beszélgettünk, akik elmondták, hogy a szegényparasztságra támaszkodni kell. Azonban ezek az emberek mind a magán-, mind a hivatalos életben is a középparasztsággal vannak jobb viszonyban, mint a szegényparasztokkal. Tehát csak értekezleten és egyéb alkalmakkor, «-elvileg« támaszkodnak a szegényparasztokra, a gyakorlatban nem. Ez pedig mérhetetlen károkat okozhat a párt, az ügy szempontjából.

Gondolom, ha mi az agrárpolitikai tézisek parasztpolitikánk megvalósítását illetőleg előre akarunk menni, akkor e tekintetben is változtatni kell az eddigi módszereken.

HORVÁTH JÄNOS ELVTÄRS, A MÉSZÖV OSZTÁLYVEZETŐJE:

Keltő figyelmet és megbecsülést az alacsonyabb formájú összefogásnak

Súlyos hibát követtünk el, amikor a szövetkezetek létrehozásánál nem tartottuk be a Lenin által meghatározott szövetkezeti elvet, elsősorban az önkéntességet. Súlyos hiba volt, hogy lebecsültük az egyszerű szövetkezeti formákat és csupán szükséges rossznak tartottuk azokat. Azt mondtuk, hogy ezek csak arra jók, hogy gátolják az elsőrendű szövetkezetek fejlesztését. Az egyes típusú termelőcsoportoknál alacsonyabb szövetkezéssel nem törődtünk. Amint én tapasztaltam, a legtöbb földművesszövetkezet elnöke nem is ismeri az egyszerű szakcsoportok létrehozásáról szóló alapelveket .amelyeket tavaly a Minisztertanács hozott. A politikai bizottság határozata e téren is nagyon helyesen szabja meg a feladatokat.

A jövőben nagyobb teret biztosítsunk a termelési csoportoknak és

szakcsoportoknak is. Meggyőződésem, ha minél szélesebb körben foglalkozunk ezzel, annál jobban tudunk előremenni a magasabb típusú termelőszövetkezetek felé. Már régóta nagy huzavona van megyénkben a tejszövetkezetek körül. A SZÖ- VOSZ igazgatósága és az Élelmiszer- ipari Minisztérium közös utasítást adott ki, azonban ez arra sem jó, hogy megállapodást kössön a tejszövetkezet a parasztokkal. A tejszövetkezetek sorra alakulnak megyénkben, de nem tudjuk létrehozni őket, mert úgy szeretnénk, ha legalább 50 százalékos fölözési lehetőséget kapjanak a gazdák. Én megértem, hogy az iparnak is kell nyersanyag, de az is szükséges, hogy az állatok a megfelelő fehérjét megkapják. És úgy gondolom, ez sem utolsórendű érdek. Az anyagi érdekeltség is húzza a parasztot a szövetkezéshez.

NÁDAS GÁSPÁR ELVTARS, AZ MSZMP KB FALUSI OSZTÁLYÁNAK MUNKATÁRSA:

Alaposan tanulmányozzuk a párt agrártéziseit

Az agrártézisek meghatározzák a Somogy megyei párt- és állami szervek feladatait is a mezőgazdaság területén. Helyesnek tartom, hogy a birtokviszonyokat ilyen behatóan elemzi az anyag azért, mert erről nagyon sokan elfeledkeznek. Ejfeledkeznek arról, hogy milyenek voltak Somogy megyében a birtokviszonyok és milyen volt az emberek élete. Nagyon sokat kell foglalkozni ezzel az anyaggal is, de az agrárpolitikai tézisek végrehajtását részleteiben, konkréten egy-egy területre ki kell dolgozni. Az agrárpolitikai téziseket szinte naponként kell tanulmányozni. Különben előfordulhat, hogy a pártapparátusban dolgozó elvtársak figs^elmét dolgozó parasztok hívják fel az agrárpolitikai tézisekre.

Hiányosságnak tartom az anyagban azt, hogy nem foglalkozik a

földbirtokviszonyhoz hasonlóan a párt politikájával a parasztság egyes rétegeihez a felszabadulás óta. Tudjuk, hogy amikor Molnár volt a megyei titkár, abban az időben igen sok becsületes parasztembert zártak ki a pártból. Ez abban az időben elég nagy port vert fel és helytelen volt. Sértette a dolgozó parasztok önérzetét. Az is feladat, hogy ezt a hibát értékelve, igyekezzünk közel kerülni a parasztság különböző rétegeihez. Igaz, hogy a párt legszilárdabb bázisa falun a tsz-parasztság és a még meglévő kevésszámú ag- ráirproletárok, de az nem jelentheti azt, hogy most már ezek az emberek befelé forduljanak és a középparasz- tokra, különösképpen a termelőszövetkezeteikből 1953-bao vagy az ellenforradalom hatására kilépőkhöz ne közeledjenek. Sajnos, előfordulnak itt is, de az egész országban,

hogy ezeket a középparasztokat nem egészen úgy kezelik, amint kell. Ez. probléma a termelőszövetkezeten belül is, hiszen tudjuk, hogy meg van a súrlódás a volt agrárproletár és a középparasztok között a tsz-bem is.

A mezőgazdaság gépesítésével is jobban kellett volna foglalkozni az anyagnak. Tudjuk, hogy ez hazánkban rosszul áll. A 3 éves terv kidolgozás alatt van, tehát helyes lett volna feldolgozni ezt a problémát és elküldeni a felsőbb szervekhez. A gépesítésen túl sokat beszélünk a belterjesség kérdéséről is. Az anyag foglalkozik a mezőgazdaságon belüli munkanélküliséggel. A gépesítés fokozásával nem lesz munkanélküliség, hisz a gépestíés lehetővé teszi, hogy sok kézi munkát igénylő növényt termesszünk. így a foglalkoztatással nem lesz nagy baj, de az sem lesz baj, ha nem 10—12 órát dolgoznak a mezőgazdasági munkások.

Fokozni kell a tsz-ek árutermelését, hisz a termelőszövetkezetek nagy átlagát véve azonos területen kevesebb árut termelnek, mint az egyéni parasztok — kivételt képez a kenyérgabona.

Szó van arról, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek versenyben vannak a kisparaszti gazdaságokkal. Azt is látni kell, hogy ez a verseny nem minden esetben azonos feltételek mellett folyik. A kisgazdaságok több évtizede kiépült gazdaságok, a termelőszövetkezetek pedig most vannak kiépülőben. Tehát nem biztos, hogy minden esetben azonos feltételek mellett zajlik ez a verseny. Ez feltétlenül szükségszerűvé teszi, hogy kiépítsük a nagyüzemi gazdaságokat olyan gazdaságokká, amelyek versenyképesek lesznek a kisüzemmel.

A jelentés csak megemlíti az egyszerű szövetkezeti formákat. Kifogásolom a magam részéről, hogy a jelentés ezt ilyen kurtán furcsán intézi el. Csupán annyi említést tesz, hogy nagyfokú itt a spekuláció- Ezen gyorsan keli segíteni. A politikai bizottság határozata világosan kimondja, hogy nem tűrhető meg a kizsákmányolás ezekben a formákban. Hiába beszélünk mi akármit, a kisparaszt, középparaszt tulajdonosi beállítottsága nem változik még egyik napról a másikra. A tapasztalatok nagy többsége azt igazolja, könnyebben teszi meg a középparaszt a szövetkezet felé tett első utat, ha nem jár az egyéni gazdasága teljes beadásával.

Somogy megyében is megkezdődik a SZÖVOSZ-al történt megállapodás alapján a szakcsoportok felülvizsgálata. Ebben mi is vegyünk részt és mondjuk el, hogy hogyan képzeljük el az egyszerű formákkal történt gazdálkodást. A termelőszövetkezetekből kilépett tagok és a feloszlott termelőszövetkezetekből kikerült tagok tartozásának behajtása nem nagyon megy a megyében. Hatalmas összegeket hurcoltak Somogy megyében is szét, sokan meg- tollasodva kerülték ki a tsz-ből. Torma elvtárs elmondta, hogy volt olyan szegényparaszt, aki a nágocsi szövetkezetből 2 lovat, 35 birkát és 3 tehenet vitt ki, pedig be nem vitt semmit. Ezeket be kell hajtani és elsősorban azoktól az emberéletül hajtjuk be, ahol ez nem okoz gazdasági leheteflenítést.

A fentieken kívül felszólaltak még: Nagy Árpád, a Gépállomások Megyei Igazgatósága vezetője, Abo- nyi Pál, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának vezetője, Kovács József, a bahönyei Szabadság TSZ elnöke, Sási János, a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának vezetője, Petrekanics Andor, a Kaposvári Járási Pártbizottság első titkára. A beszámoló és a hozzászólások anyagát Illés Dezső elvtárs, a Megyei Pártbizottság termelési osztályvezetője foglalta össze, s Szirmai Jenő ©Ívtárs, a Megyei Párt VB első titkára zárta le az első napirendet. A titkári előterjesztésre a MegRßi Pártbizottság elismerését fejezte ki a tanulmány elkészítésében részt vett pártfunkcionáriusoknak, gazdasági vezetőknek és pártonkívüli szak embereknek.