Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-22 / 222. szám

ft iOMOtiYl hV.r'LAf Vasarnap, 1957. szeptember ÍJ. HÉTFEJŰ SÁRKÁNY Növekedett az egy főre eső termelési érték, de még mindig aránytalan a bérezés egyes üzemrészeknél a Vaskombinátban A Vaskombinát ma hetenként száz darab kézi répavágóval, havon­ként 150 gépi répavágóval gazdagítja a MEZÖSZÖV kisgépállományát. Be­fejezéshez közeledik 1500 jóminősé- gő, csinos kivitelű szőlőprés elké­szítése. Nem vitatható, hogy a Vas- kombinát tavaly a 898 000 forint veszteséggel zárult negyedik ne­gyedévétől a 470 000 forint nyere­séggel záruló idei második negyed­évig igen súlyos bérezési és szerve­zeti problémákat oldott meg, mi­közben jelentős profilváltozáson ment át. A bérek téli zavara, a túl­zottan körülményes anyagbeszerzés, nem egyszer sodorták kátyú szélére. Ebbel a bizonytalanságból ma már kilábalt. Mégsem állíthatjuk, hogy a bérezés teljesen helyes és befeje­zettnek tekinthető. Honnan a bérfeszültség? Az üzem hivatalos kimutatásából kitűnik, hogy az egy főre eső ter­melési érték 1956 harmadik negyed­évében 11 325 forint volt. Az 1957 második negyedévben ez a szám már 14 755 forintra ugrott fel. Az egy munkásra eső átlagbér tavaly a harmadik negyedben 3158 forint. Az idén a második negyedévben 4335 forint. Az első pillanatra nem sokat áruinaik el ezek a számok, hiszen ha arányaikat nézzük, megfelelnek a kormány által engedélyezett átlag- keresetnek. Két különböző üzem­részben dolgozó munkás nyilatko­zatából azonban hamarosan kivilág­lik: mégsdnes rendben mámdien. A forgácsolóban általában hallgatnak és nem igen emelnek kifogást a bérezés ellen, érthető, mert addig a lakatos részlegnél már ilyen kijelen­téseket lehet hallani: »Nekünk alig- alig van meg az engedélyezett bér­emelés, a forgácsolóban és az öntö­dében pedig játszva megkeresik a kétezret. Hogy ez a kijelentés nem alaptalan, arról az íróasztal fiókból előkerülő egyik bérjegyzék tanúsko­dik. Eszerint a forgácsoló műhely­nél úgy értelmezték a tavalyi nor­maszintek visszakozását, hogy míg A megyeház emeleti szobájában székel a megye ez idő szerint leg- ifjőheabb hivatala, amelynek pontos neve — felírjuk, hogy el ne felejt­sük — Élelmezésügyi Minisztérium Félvásárlási Kirendeltsége. Az iroda egyszerű és szűk, jelképezvén a nagy iroda- és lakáshiányt. Néhány szót váltottunk Skiba Miklós elvtárssal, sz új hivatal mosolygós arcú vezető­jével, nyilatkozva: milyen céllal hoz­ták létre ezt a kirendeltséget, me­lyek lesznek a feladatkörei, milyen haszonnal jár működése a megye né­pe számára? — Mi lesz a feladatkörünk, nehéz erre még válaszolnunk, hiszen ez az új szerv nemcsak nálunk új, a többi népi demokratikus országokban is kíváncsian figyelik, hogyan válik be, s érdemes-e náluk is meghonosíta­ni. Tehát még ezután forrjuk ki ma­gunkat, mégis nagy körvonalakban a kirendeltség hivatása a paraszti ter­melés és a mezőgazdasági termékek felvásárlásának figyelésére irányul. A tanácstól és a mezőgazdaságot szolgáló vállalatoktól függetlenül fi­gyelemmel kísérjük, hogy merre tendál a termelés, milyen növénye­két kedvel különösképpen a paraszt­ság, javaslatokat tehetünk a mező- gazdasági termékek felvásárlási árainak megállapítására, vagy meg­változtatására, ellenőrizzük a piaco­kat: kik vásárolnak fel és milyen célból, nem üti-e fel fejét egyes te­rületen az üzérkedés, a spekuláció, vigyázunk a parasztság jogaira, ér­dekeire, a mezőgazdasági termékek és termények felvásárlását szabályo­zó törvények betartására. — Egyszóval, mi leszünk a minisz­térium szeme és füle a vidéken. A tanácsoktól és vállalatoktól való füg­getlenségünk azt célozza, hogy min­denben és mindenkor a népgazdaság érdekeinek szempontjából ítélkez­zünk. — Milyen jogköre van tehát a me­gyei kirendeltségnek? — Előre kell bocsátanom, hogy bár közvetlen miniszteri szerv vagyunk, hatósági utasítási jogkörrel nem ren­delkezünk. A hozzánk tartozó válla­latok (MEZŐÉRT, Termény-, Állat- forgalmi, tejipari vállalatok, a Cu­korgyár stb.) kötelesek rendszeresen tájékoztatni bennünket munkájuk­ról, a termelésről és felvásárlásról, ám. ha rosszat, hibát látunk, figyel­meztethetjük őket, de utasítást nem adhatunk nekik. Ha a figyelmeztetés nem használ, jelentésünk alapján tavaly például az egyik munkafo­lyamatnál 0,47 perc időre kifizetett bér 3,28 forint volt, addig ez az idő az idén 0,45 perc, a kifizetett bár pedig 6,— forint lett. Bizony, ezen a még ma is érvényben lévő. bérjegyzéken 50, 70, sőt 80 száza­lékos béremeléssel is találkozhatunk. Itt semmiképpen sem beszélhetünk arról, hogy a megnövekedett 6 fo­rintos bérrel arányosain csökkent a normaidő, azaz emelkedett a ter­melékenység. Sajnos, ez az arány­talan bérezés a kombinát két leg­jelentősebb üzemrészét, a forgácso­lót és az öntödét érintette. Nem menti az üzem vezetőségét, első­sorban a bérieledősőket, hogy -té­telekben még nem vizsgálták' meg az üzem bérezését. Vagy, hogy ez a bérezés még egy zűrzavaros októ­beri időszak torz szüleménye, ami­kor a nagyhangúik alkalomszerűen összeültek, számba vett ék az anva- got. a ráfordított költséget és a töb­bin »osztoztak-«. Hogy mennyire rosszul osztoztak, azt az üzem 97 000 forintos első negyedévi vesztesége konkrétan beigazolta. Noha azóta emelkedett a termelékenység érté­ke és több üzemiben realizálódott a bérezés, a Vaskombinátnál mégsem történt alaoos, részletes, összehan­golt berrevízió, amely minden üzem­részben véget vethetett volna az aránytalan túlkanásoknak. A Vas­kombinátban tehát fennáll a bér- feszültség. Van-e üzemen belüli munkanélküliség ? Lehet beszélni róla, ha nem is veszélyesen nagy. Egy bizonyos to­kig természetszerű. Hiszen ismere­tes, hogy a Vaskombinát anyag­igénye sokoldalú és az ország olyan vidékén dolgozik, ahol nyersanyag­szükségletét helyi forrásból szinte semmit sem enyhítheti. Az anyag- beszerzés még ma is nehézségek­be ütközik és sokszor éppen ott akad el a munka (forgácsolóban, öntödében), ahol a normák szerepe közvetlen felettes hatóságunk intéz­kedik. Nekünk nincs utasítási jog­körünk, de a mellettünk működő operatív bizottság — melyben a fenti vállalatok, a Megyei Tanács, pártbi­zottság, rendőrség is képviselteti ma­gát — határozatai már mindenkire kötelező érvényűek. — Miben merült ki eddigi műkö­désük és milyen központi kérdést tartanak napirenden a közeljövőben? — A napokban megvizsgáltuk a piaci helyzetet itt, Kaposváron, s az operatív bizottság ennek nyomán utasította a földművesszövetkezetet, hogy a vásárlók érdekében minden körülmények között köteles a piacon állandóan tojást árusítani. Ezt a ha­tározatot rendszeresen ellenőrizzük. — Fő feladataink most a szüretre való felkészülés segítése, a borfelvá­sárlás megszervezése, most dolgo­zunk a kukorica ármegállapításán, gondoskodunk a burgonyakészletek téli tárolásának biztosításáról, na­ponta figyelemmel kísérjük a jövő évre szóló cukorrépatermelési szer­ződéskötések menetét, kezünket és szemünket rajta tartjuk a piacon. Lesz tennivalónk, azt szeretnénk, hogy az általunk kifejtett tevékeny­ség minél áldásosabb legyen — fe­jezte be nyilatkozatát Skiba Miklós elvtárs. Érdeklődéssel várjuk mi is, hogy minél hasznosabb legyen az új hiva­tal működése Somogy megyére, az országra nézve. Szelektorozzák az őszi vetőmagot Berzencén A gépállomás EMAG tisztítógépe 10 nap óta dolgozók a faluban. Az első hat nap alatt 200 holdra való vetőmagból szedte ki a konkolyt és más idegen anyagot a'nagytelje­sítményű szelektor. Egyébként öt szelektort küldött ki a gépállomás a körzetébe tartozó falvakba. Az egyes községeket csak akkor hagyja el a szelektor, ha a helyi tanács írásban igazolja, hogy a falu vala­mennyi termelője kitisztította vető­magját. — Magyar és szovjet katonafelesé­gek baráti találkozóját rendezik meg nőnap keretein belül kedden, 24-én a Helyőrségi Tiszti Klubban. a legdöntőbb és a bérezés a fent­ern h'tettak szerint a légáránytala- nabbul magas. Annak ellenére, hogy ezekben az üzemrészekben is magállapították az egy-egy munka- folyamatra eső munkaerő-szükség­letet, — bekövetkezhetik, hogy időn­ként még ezt a létszámot sem tud­ják a kitűzött normák szerint fog­lalkoztatni. 'Ilyenkor más üzem­részbe küldik át a szakmunkást dol­gozni, persze munkájával nem vál­tozik meg bérezési besorolása. [Mi jelenthet megoldást? Helytelen a Vaskombinát egyes adminisztratív és műszaki dolgozó­jának a »nálunk mindéin rendben van« magatartása. Iglaz ugyan, b< gv a múlt évhez viszonyítva valóban nagyarányú az idei vállalati nyere­ség, ez azonban még nem adhat okot a babérbkon való me,“pihenés­re, különösen nem, ha figyelembe vesszük, hogy a nyereség túlnvomó része profil változások eredménye. A végső megoldást egyrészt az aránytalan bérezéssel dolgozó üzem­részek realizálása jelenti, persze ■nem úgy, hogy nekirontunk a bé­reknek. Arra kell a Vaskombinát- ban is biztosítékot találni, hogy a felemelt bérek mögött legyen meg a megfelelő termelés. Nem a ter­vek aránytalan túlteljesítése, ha­nem az egy főre eső termelési ér­ték szabja meg elsősorban, hogy egyensúlyban van-e a Vaskombinát .gazdasági mérlege. A másik nehézséget, az anyag­hiányt és az ezzel járó időnként ta­pasztalható bizonyos fokú üzemen belüli munkanélküliséget a nemrég beszerzett, nagyobb mennyiségű nyersanyag készlet egy jó időre megoldja. De ha ilyen mégis elő­fordulna, akkor is találjanak az üzem vezetői módot arra. hogy a magasabb bérezésű dolgozók ideig­lenesen is olyan munkahelyre ke­rüljenek. ahol masasabb bérüknek megfelelően többet is termelhetnek. ä&egedi Nándor Gazdag szüretet várnak a felsőmocsoládi Petőfi Termelőszö­vetkezet tagjai. Nem sok földön, mindössze öt holdon ring még csak szőlő, de a termés olyan bőséges, amilyenre az utóbbi esztendőben nem volt példa. Nemcsak a tagok­nak jut tehát édes szőlő a lágy ke­nyér mellé, s finom itóka ünnepek­re, a télre, sőt ha minden jól sike­rül, tán még eladásra is jut belőle, így hát pénz is üti a markukat? Jó szüretet, jó mulatóst a felsőmocso- ládiaknak! ■ 111 w»— .................... M éhésznap volt Kapos keresztáron Jól sikerült a Nagyberki és Vi­déke Körzeti Földművesszövetke­zet méhész szakcsoportja által a közelmúlt napokban Kaposkeresz- túron megrendezett méhésznap. Közel 100 méhész gyűlt össze a község kultúrtermében, ahol új- rendszerű kaptárak vártak bemu­tatásra. Ebéd után Zalavári Já­nos, a Kaposvári PMSZ méhész­csoportjának elnöke, az országosan is ismert méhész, rövid előadásá­ban beszámolt legutóbbi buda-'i pesti tárgyalásairól, melyek alap­ján ígéretet kapott, hogy a So­mogybán is pusztító méhbetegsé- gek leküzdésére a Dunántúlon mozgó fertőtlenítő-állomást állít fel a kormányzat. Részletesen is­mertette az általa tökéletesített Xamvaskó-fdle újrendszerű kap­tárt, amely a modern vándormé­hészet követelményeinek, véle­ménye szerint, a legjobban meg­felel. Ugyancsak újrendszerű és So­mogybán máris kedvelt kaptárt mutatott be szemléltető előadás kíséretében Cicatricis Géza kapós- füredi méhész, aki az általa kon­struált u. n. fészekmézkamrás kaptárban rendkívül elmésen egyesítette a méztermelés eddig ismeri fogásait. A nagy érdeklődéssel kísért elő­adások után vidám, ismerkedési est keretében beszélték meg az összesereglett méhészek a hallot­takat és a jövő esztendő terveit. — Állat- és kirakodóvásár lesz szeptembr 23-án, hétfőn Nagyberki községben. az a gond, amely már köze! másfél év óta még mindig nem nyert meg­oldást: lesz-e rotációs nyomdagépe Somogynak? Az igazat megvallva, a baj ott kezdődött, hogy azok, akik cselekedhettek volna, nem tekin­tették ennyire veszedelmes problé­mának. Harmadrendű kérdés ma­radt, mit jelentene megyénk kultu­rális életében a korszerű, óránként tíz-tizenötezer lappéldány kinyomá­sára alkalmas gép. Harmadrendű kérdés maradt, hogy a távoli fal­vak lakóihoz eljuthat-e a párt sza­va, vagy ha mégis eljuthat, akkor csak másnapos újságot foghatnak kézbe a somogyi parasztok. S mind­ez azért, mert a megyei újság je­lenlegi példányszámát még mindig korszerűtlen körülmények között, elavult gépekkel nyomják ki, gyak­ran másfél műszakban, 14 órán át. És ma látni keli, hogy a hétfejű sárkány veszedelmesebb, mint va­laha. Akármelyik fejét nyisszantjuk le, mindig több és dühösebb nő he­lyette. Egyik nehézség jelentkezik a másik után. Látni kell, hogy nem másutt, de a megyében van a baj gyökere. Budapesten ugyanis mél­tányolták Somogy rotációsgép szük­ségletét és az olvasók jogos igényét. Mert a gép raár a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat tulajdonát képezi. De mit kezdhetünk vele, ha a me­gye és a város nem képes megolda­ni a gép elhelyezését. Mert a telje­sen felesleges fonyódi hőforrás­kutatástól kezdve mindenre akad pénz, csak erre nem. Távol álljon tőlünk a gond leki­csinylése. Tudjuk jól, hogy a 15 tonnás, nagy rezonanciája rotációs­gép elhelyezésére nem minden he­lyiség alkalmas. De azt is tudjuk, A tarkabarka mezők napról napra kopárabbak lesznek, elvesztik díszü­ket. A legtöbb állami mezőgazdasági nagyüzemben elég gyors ütemben halad a burgonya betakarítása. A lábodi, nagybaráti, felsőbogáti gazda­ságokban 72, 70, illetve 63 holdon szedték fel kézzel, géppel a bur­gonyát, a holdanként! termésátlag a nagybaráti gazdaságban 80, a lábodi- ban és a felsőbogátiban több mint 60 métermázsa. A kutasi, alsóbogáti és kaposvári gazdaságban szedik a A földművesszövetkezetá üléseken most tárgyalják a részjegyalap nö­velés feladatait. Sajnos, az ig. elnö­kök közül sokan nemtörődömségből, vagy egyéb okból nem mutatnak jó példát. Számtalan elnök kibúvókat keres, népszerűtlennek tartja a rész- jegyalap-növelési feladatot, fél ki­menni a tagság közé. A részjegyzésben nagyon jó pél­dát látunk Marcaliban. Marcali nagy körzettel rendelkezik, ezért felosz­tották az egész területet, községi fe­lelősöket jelöltek ki, minden dolgozó és ig. tag megkapta azoknak a név­jegyzékét, akikhez el kell látogatni. Hasonló jó szervezés tapasztalható Szentbalázson. A hozzátartozó hat község földművesszövetkezeti dol­gozói vállalásokat tettek bizonyos összegű részjegyalap emelésére. Az eredmény itt sem marad el és a hogy töbh jóindulattal, odaadássá ez a gond már a múlté lehetne. A tervezők szerint megállapííet helyiség építéséhez szükséges 400 08 forintból eddig mintegy 100 eze forintot szavazott meg (szóban) ; megye. Hol a többi háromszázezer És hol a felelősség? Hol a megöl dás?! Azt szeretnek tudni, vajon hov; teszik ezt a milliókat érő, országo viszonylatban is ritkaságszámba menő gépet a decemberi leszállító után azok, akik aláírták nevüket : gép Somogy megyébe való átvételé ről szóló elismervényre és ráütöttél a Somogy megyei Tanács pecsét jét?! Ki vállalja a felelősséget, hí itt lesz a gép, de nem lesz helyi ség? Vagy gyáván megfutamodunk' Visszamondjuk, hogy évtizadekij ismét korszerűtlen körülményei között nyomjuk a megye újságját' Legalább olyan szégyen és felelőt lenség lenne ez, mint az előbb nemtörődömség. Lehetne pénzt teremteni, négy százezer forint erejéig, amikor eg; megyei jelentőségű, fontos beruhá zásról van szó. Arra keil esupái fordítani a pénzt, ami a legfonto sabb. Nem tudjuk, miért akar < Városi Tanács a kereskedelem fej lesztésérc költeni kétszázezer forin tot, amikor elsősorban az ő vállár, nehezedik a rotációsgép-problém. súlya. Újságot! Több, frissebb megye lapot! — ezt követelik Nagyatádról Csokonyavisontáról, Somodorról é: máshonnan megyénk dolgozói; akii szeretnék mielőbb a párt újságja otthonukban kézbevenni. Egy lehetőség van: Teljesíten kell a kívánságukat! cukorrépát. Átlagosan 100 mázsás terméshozamra számítanak. Az őszi árpának hetven százaléka került földbe. Négy gazdaság: a lá­bodi, kutasi, bárdibükki és alsóbo­gát! befejezte az ősziárpa-vetést. Rozsból 700 holdat juttattak földbe, míg Bárdibükkön, Balatonújhelyen a búza vetés is szép ütemben halad. Amint látjuk, a jövő évi aratás alap­jának megteremtése jó kezekben van az állami gazdaságokban. 18 000 forint befizetés december 1-íg megtörténik. Balatonszentgyörgyön a jó szervezés és példamutatás se­gítségével 58 forintról már 65 forint­ra emelték a részjegy-átlagot. A nagybajomi földművesszövetke­zeti dolgozók 4150 forintot fizettek be, a földművesszövetkezet igazga­tósága pedig 2900 forintot jegyzett, melynek befizetése részben már megtörtént. Sajnos, nem tudunk jót mondani a lakácsai földművesszövetkezetről, ahol a MÉSZÖV megbízottjának kel­lett beindítani a rószje-gynövelési mozgalmat. Mindezek ellenére bí­zunk abban, hogy a földművesszö­vetkezetek megoldják a részjegy­alap növelés feladatát ég december 1-re a 2 400 000 forint célkitűzés va­lósággá válik. Dévai Zolién VILLÁMINTERJÚ A MEQYE LEQFIATALABB HIVATALÁVAL Részjegyalap-növelési mozgalom a föld fnűveíszö vet kezetek be it Pista pajtás motorkerékpárja Pista pajtás a ma­ga tíz esztendejével nem hajtott még kü­lönösebb hőstettet végre, bár az igaz, hogy kitűnő tanuló az iskolában, s az is igaz, hogy egy ízben már megkapta a kiváló fémgyűjtő jelvényt, mert az iskolában ő gyűjtötte a legtöbb va­sat, fémet. Az ő ötlete volt az is, hogy az év végéin összeszedik a betelt iskolásfüzeteket és leadják a MÉH- nek. Pista barátunk most a fejébe vette, hogy szerez egy motorke­rékpárt. (Kerékpárt ugyanis már a méhe­sektől kapott.) Nem is titkolta a dolgot, ha­nem elmondotta az is­kolában pajtásainak is. A többi hasonló­korú kisfiú kíváncsi­an hallgatta Pista paj­tás »haditervét«, amely valahogy ilye- ténképp hangzott: »El­sősorban összeszedjük az iskolában az összes papírhulladékot, aztán otthon, a ház körül is körülnézünk, főként a kamrában, ahol még mindig akad rozsdáso­dó vas, némi színes fémhulladék, de ott sorakoznak egymásra rakva a kiolvasott új­ságok is. Az egyik kispajtás itt közbeszólt, tudja, hogy ezért pénzt kap­ni a Lim-lom boltban. Pista azonban to­vább fűzte a szót. Most nem pénzt ké­rünk a MÉH átvevő- helyeken, hanem MÉH sorsjegyet is, vagyis az összegyűjtött hulla­dékot sorsjegyre vált­juk be. Két kiló hasz nált újságpapírért má kapni egy MÉH sors jegyet, s akkor a de cemberi sorsolásoi nemcsak motorkerék pár, de esetleg méi nagyobb nyeremén; is ütheti a boldoj nyertes markát. Ebben aztán meg ii egyeztek valameny nyien. így születet meg az elhatározás hogy Pistáék osztálya ban mindenkinek les: MÉH sorsjegye. Ső azt tervezik, hogy a: egész iskolára kitér jesztik ezt a mozgat mat, mert a váró: vagy a járás legjatK iskolája külön pénz jutalmat is kap. Nen is csodálkoznánk, h£ Pista pajtás december ben motorkeréfepártu- lajdonos lenne. Burgonyaeukorrépa-sxedé*, veteti együtt halad az állami gazdaságokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom