Somogyi Néplap, 1957. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-22 / 222. szám
Vasárnap, 1957. szeptember 22. SOMOGYI NÉPLAP 6z adottságok figyelembevételével, a termelők érdekeltségének és a népgazdaság érdekelnek megfelelően haladjuk előre a pártmutatta úton (Folytatás a 2. oldalról.) Ezek is kislétszámúak. A felülvizsgálati jegyzőkönyvek azt mutatják, hogy több tsz-toen máris megvan a lehetősége a pártszervezet létrehozásának. A mezőgazdasági termelés fejlesztése és a szocialista átalakítás egységes és elválaszthatatlan feladatot képez. Ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk helyeselje és támogassa a párt ezen célkitűzéseit, az áilami támogatások helyes felhasználása és a párt felvilágosító munkája mellett termelőszövetkezeteinknek világosan és kézzelfoghatóan be kell bizonyítani dolgozó parasztságunk előtt a szocialista nagyüzemi gazdaság fölényét a kisgazdaságokkal szemben. Az idén kenyérgabonából átlagosan másfél mázsával haladták meg a szövetkezeti hozamok az egyéniekét, s általában a kapásokból is több lesz a termésük. Azonban még mindig vannak olyan szövetkezeteink, amelyek nem töltik be hivatásukat, nem dolgoznak példamutatóan. Váljanak a tsz-ek példamutató, fejlett árutermelő gazdaságokká ! A gépállomásokra nagy feladat vár a tsz-ak fejlesztésében. Elsősorban, hogy időben és jó minőségben biztosítsák az alapvető mezőgazdasági tsz-ek és egyén4,leg dolgozó parasztok. A legfontosabb: elérni, hogy a tsz-ek minél előbb fejlett, áruterme munkák elvégzését a tsz-ekben, és' lő, nagyüzemi gazdaságokká váljary újítsanak fokozottabb segítséget a szövetkezetek számszerű és területi növelésére. Az állami gazdaságoknak is mintaszerűbben kell gazdálkodniok. hogy példát vehessenek róluk a nak. Ehhez adhatnak segítséget megyei-, járási-, de különösen a most kihelyezett gazdasági felügyelők, a helyes agro- és zoó-technikai eljárások elplántálásával. Ma már mind több árut adnak át a népgazdaságnak, azonban több tsz, mint a somogyszili, nemesdédi indokolatlanul sok természetbenit oszt. Nagy feladat vár ebben is pánt- és tanácsszerveink felvilágosító munkájára. A földművessszövetkezetek keretében működik több mint 100 szakcsoport, azonban ezeknek semmiféle, a közösségi munkára irányuló céltevékenységük nincs. A jövőben sokkal fokozottabb gondot kell fordítani ezekre az egyszerű társulásokra, szakcsoportokra is. Abban az irányban kell nevelni a tagjaikat, hogy tiszta jövedelmük egy részét közös alapra helyezzék, s fejlesszék gazdaságukat, hogy több, jobb minőségű és olcsóbb árut állítsanak elő. A mezőgazdaság szocialista át-/ alakítását megyénkben is úgy kell végrehajtani, hogy a termelés ne csökkenjen, ennek érdekében a dolgozó parasztok felvilágosításával minden párt- és állami vonalon dolgozó elvtársnak foglalkoznia kell. Horváth Imre felszólalása az ENSZ-közgyálés ügyrendi bizottságában New York (MTI). Horváth Imre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere szeptember 19-én, csütörtökön beszédet mondott az ENSZ-köz- gyűlés ügyrendi bizottságában. Többek között ezeket mondotta: Küldöttségem a magyar kormány nevében ismét szót kért az ügyrendi vitának ebben a szakaszában, hogy leszögezze álláspontját azokkal a határozatokkal kapcsolatban, amelyeket az ENSZ-közgyűlés az úgynevezett magyar kérdésben hozott és azzal a szándékkal összefüggésben, hogy ezt a nemiétező kérdést a XII. ülésszak napirendjére tűzik. A ínagyar kormány törvénytelennek és Magyarország belügyeibe való beavatkozásnak tekintette a különbizottság megalakítását. Ugyanez áll arra a szándékra is, hogy a közgyűlés napirendjére a Magyar Népköztársaság belső életére vonatkozó kérdéseket tűzzenek, amely kérdéseknek megoldása kizárólag a magyar kormányra tartozik. Még egyszer kifejezésre juttatom- az egész magyar népnek és kormányának tiltakozását az úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzése ellen. mart az tovább mérgezné a nemzetközi légkört és elterelné az ENSZ és a világ közvéleményének figyelmét olyan kérdésekről, amelyek létfontosságúak a világ békéjének szempontjából. Ezeknek a meggondolásoknak alapján tehát a magyar küldöttség kormányának nevében felkéri az ügyrendi bizottságot, hogy javasolja a közgyűlésnek az úgynevezett magyar kérdés levételét a napirendi rőL Bonn — a koalíciós tárgyalások küszöbén UTfTTffUITTTÍfTUTTtUTUUUTTTUfTTi V Y» TY-?YrVYYVYYTYYT VYTTYYTYYYYYYYYYYY YYYYYYYYYYVYYYYYYYYYYYYTYYTTYYYYTTY » A. A. Gromiko beszéde az ENSZ-közgyűlés pénteki ülésén New York (TASZSZ). A. A. Gromiko, az ENSZ-közgyűlés XII. ülésszakán részvevő szovjet küldöttség vezetője, a közgyűlés pénteki ülésén mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet egészben véve még mindig rendellenes és aggasztó. A Szovjetunió — hangsúlyozta a szovjet küldöttség vezetője — síkra- száll azért, hogy mindenütt helyreálltának a békeidőben természetes feltételek és a maga részéről kész kivonni csapatait mindazokból az országokból, ahol azok jelenleg a varsói szerződés és más nemzetközi egyezmények alapján tartózkodnak, ha az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom szintén kivonja több európai ország területén állomásozó fegyveres erőit. A szovjet kormány véleménye szerint az idegen csapatokat ki kell vonni a többi állam területéről is, ahol azok különböző megfontolásokból még ott tartózkodnak. A nemzetközi együttműködés további kibővítése és a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében — mondotta Gromiko — a szovjet küldöttség a közgyűlés elé terjeszti az államok békés egymás mellett élésének elveiről szóló deklarációs tervezetét. A szovjet küldött ezután áttért a leszerlés kérdésére. A Szovjetunió — hangsúlyozta Gromiko — a leszerelés radikális megoldásának híve. Ahhoz, hogy a leszerelés ügyét kimozdítsuk a holtpontról — folytatta Gromiko —, szükség van a bizalom nélkülözhetetlen minimumára, a háborús propaganda beszüntetésére, normális nemzetközi gazdasági kapcsolatokra, amelyek nélkül elképzelhetetlen a bizalom. A szovjet küldöttség vezetője megjegyezte, hogy a nyugati hatalmak kormányai helytelen álláspontból közelítik meg a leszerelési problémákat. A szovjet küldöttség — közölte Gromiko — a közgyűlés elé terjeszti a szovjet kormány emlékiratát a részleges leszerelési intézkedésekről. A küldöttség egyebek között beterjeszt egy új javaslatot, amelyre a Szovjetunió kormánya szükségesnek tartja külön felhívni a közgyűlés figyelmét, a szovjet kormány azt indítványozza, hogy az atom- és hidrogénfegyverekkel rendelkező hatalmak vállaljanak magukra megfelelő kötelezettséget, például azt, hogy öt éven belül nem alkalmaznak atom- és hidrogénfegyvert. Ha ez alatt az öt év alatt sem jön létre átfogó leszerelési megállapodás, a határidő lejártával ismét vissza lehet térni a kérdés megvizsgálására. Az ilyen megállapodás sok tekintetben elősegítené az atom- és hagyományos fegyverekre vonatkozó többi leszerelési kérdés megoldását is. A szovjet kormány véleménye szerint ezt a kérdést külön kell megvitatni és megoldását nem lehet függővé tenni más leszerelési kérdéseiktől. Gromiko a továbbiakban elmondotta, hogy a szovjet kormány önálló kérdésként javasolja az atom- és hidrogénfegyver kísérleteik beszüntetésének megvitatását és javasolja a megfelelő egyezmény haladéktalan megkötését. Mi azt akarjuk — hangsúlyozta a szovjet képviselő —, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia egyszerre szüntesse be az atomfegyver kísérleteket. Csakis az ilyen javaslat becsületes és indokolt. A szovjet kormány véleménye szerint — mondotta Gromiko — már légen megérett annak szükségessége, hogy kibővítsék a leszerelési bizottságnak és albizottságnak összetételét, bevonják ezekbe azoknak az országoknak képviselőit, amelyek szembeszáll nak a hidegháborús politikával. A Szovjetunió azt kívánja, hogy a leszerelési tárgyalások a legszélesebb nyilvánosság előtt folyjanak. A szovjet kormány — folytatta Gromiko — minden tőle telhetőt megtesz, hogy mielőbb létrejöjjön a leszerelési megállapodás. Teljes egyértelműséggel ki akarjuk jelenteni itt ugyanakkor azt, hogy amíg az Egyesült Államok, Anglia és a NATO többi tagállama nem hajlandó leszerelési egyezményt kötni, amíg ezek az államok elutasítják az atom- és hidrogénfegyverek eltiltását, az atom- és hidrogénbomba kísérletek beszüntetését, amíg növelik fegyveres erőiket, a Szovjetunió a maga részéről minden szükséges intézkedést megtesz, hogy szilárdan biztosítsa biztonságát, s ezeket az intézkedéseket szoros összhangba hozza szövetségeseinek, egyebek között a varsói védelmi szerződés tagállamainak intézkedéseivel. A közel- és közép-keleti helyzetet érintve, Gromiko leszögezte, hogy a közgyűlésnek feltétlenül fel kell figyelnie arra, hogy ebben a térségben továbbra is igen feszült a helyzet. Ennek legfőbb oka a NATO hatalmainak és különösen az Egyesült Államoknak szűnni nem akaró beavatkozása e térség népeinek bel- ügyeibe. Szíriára durva politikai és gazdasági nyomást gyakorolnak, ösz- szeesküvést szőnek kormánya ellen, az utóbbi időben pedig mind gyakrabban fenyegetik közvetlen katonai beavat kozással. A Szovjetunió azon a véleményen van — hangsúlyozta Gromiko —, hogy a nemzeti függetlenség biztosítására irányuló törekvés minden nép elvitathatatlan, elidegeníthetetlen joga és ez a törekvés teljes összhangban áll az ENSZ elveivel. Gromiko megjegyezte, hogy á Szovjetunió nem nézheti közömbösen a közel- és közép-keleti provokációkat és a feszültség fokozódását, mert ezek saját biztonságát érintik. Gromiko megismételte azt a szovjet javaslatot, hogy a négy nagyhatalom — az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió — kormányai mondjanak le az erő alkalmazásáról a közel- és közép-keleti térségben, mondjanak le mindennemű beavatkozásról e térség országainak belügyeibe. Felhívta a közgyűlést, foglaljon állást a közel- és közép-keleti államok függetlenségének védelmében és határozottan ítélje el azt a komoly veszélyeket magában rejtő politikát, amelyet egyes hatalmak e térség országaival szemben folytatnak. vényben marad a szovjet kormánynak az a javaslata, hogy a NATO tagállamai és a varsói szerződés tagállamai szerződésben kötelezzék magukat arra, hogy nem folyamodnak erőhöz és minden vitás kérdést békésen intéznek el. Az államok közti gazdasági együttműködés elősegítése céljából — a szovjet kormány véleménye szerint — hasznos lenne összehívni az érdekelt államok reprezentatív értekezletét. Remélem — zárta beszédét Gromiko —, hogy az ENSZ-közgyűlés XII. ülésszakának munkáját az összes küldöttségek gyümölcsöző és a béke javát szolgáló együttműködése fogja jellemezni. Berlin (MTI). A Magyar Távirati Iroda berlini tudósítója írja: Adenauer nyugatnémet kancellár csütörtökön bejelentette: magához kérette a Német Párt, valamint a Szabad Demokrata Párt elnökeit, hogy megbeszéléseket folytasson velük a választások utáni helyzetről. Ebben a jelentésben körvonalazódik az új Adenauer-féle koalíció gondolata: polgári tömb alakítása az ellenzékben egyedül maradó szociáldemokrata párttal szemben. A Német Párt, amely csütörtökön tartotta meg a választások utáni első vezetőségi ülését, kijelentette, teljes támogatásáról biztosítja Adenauer pártját, és természetesen továbbra is kötelességének tartja, hogy a koalíció tagja maradjon. A nyugat- némétországl politikai megfigyelők figyelme nem is a jelentéktelen Német Pártra, hanem az eddig ellenzékben volt Szabad Demokrata Párt állásfoglalására összpontosul. A Szabad Demokrata Párton belül komoly nézeteltérések vannak a koalícióba való belépés, illetve az ellenzékben maradás kérdésében. Míg a polgári pártok — úgy látszik — a kormánytömb kialakítása felé haladnak, a Szociáldemokrata Párt vezetőségében harcok folynak a párt további politikáját illetően. Heine sajtófőnök kijelentette, hogy nem volt szó arról, hogy Ollenhauert leváltsák, de nem tagadta határozottan, hogy a pártvezetoség átalakításának követelése felmerült. A Welt tudósítója például úgy tudja, hogy a párt új elnöksége három főből állna Ollenhauerrel az élen. Az elnökség' két másik tagja Herbert Wehner, a jobboldal, illetőleg Carlo Schmid, a jobbszárny vezéralakja lenne. August Zin, Hessen tartományi miniszterelnöke azt a kijelentést tette,, hogy »pártuk elnökségének ülésén élénk vita folyt az angoljellegű (azaz a Labour Party mintájára való) megoldásról, úgyhogy a pártnak egy főtitkára és háromtagú elnöksége lenne-. A Frankfurter Rundschau, szociáldemokrata befolyás alatt álló lap írja: »A párt bírálói, akik ma arról beszélnek, hogy a Szociáldemokrata Pártnak fel kell adnia a marxizmust, hogy valamiféle Labour Par- tyvá alakuljon, mondataik form utazásával elárulják, hogy nem isménk sem a Labour Partyt, sem a marxizmust: tudniok kellene, hogy a Szociáldemokrata Párt már legalább negyven éve nem marxista párt többé. Nem az elmélet túláradása, hanem az elmélet ijesztő hiánya az, amiben szenvedünk-. A SZOVJETUNIÓ OKMÁNYAI AZ ENSZ ELŐTT New York (TASZSZ). Az ENSZ- közgyűlés pénteki ülésén Gromiko a Szovjetunió nevében több okmányt terjesztett elő. Ezek közül az egyik emlékirat az államok békés egymás mellett éléséről szól. Ebben felszólítja az államokat, hogy egymással való kapcsolatukban a következő elveket kövessék: egymás területi épségének és szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartása, meg nem támadás, nem avatkoznak egymás belügyeibe semmilyen gazdasági, politikai vagy ideológiai indokkal, egyenlőség és kölcsönös előny, békés egymás mellett élés. Az emlékirat arra is felhívja az államokat, hogy bármely közöttük felmerülő vitát kizárólag békés eszközökkel oldják meg. A másik okmány felszólítja az atom- és hidrogénfegyver kísérleteket végző államokat, hogy haladéktalanul kössenek egyezményt, amely szerint a kísérleteket 1957. január 1- töl két-három évre megszüntetik. E kötelezettség teljesítésének megfigyelése céljából nemzetközi bizottság alakulna, amely jelentést terjesztene a Biztonsági Tanács és a közgyűlés elé. E bizottság vezetésével a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és birtokai területén és a Csendes-óceán térségében, beleértve Ausztráliát is, kölcsönösségi alapon ellenőrző állomások létesülnének. Az emlékirat felszólítja a többi államot is, hogy csatlakozzék ehhez az egyezményhez. A Szovjetunió olyan határozat tervezetét is előterjesztette, amely az államok azon kötelezettségvállalásáról szól, hogy nem hasznainak atomfegyvert. Ez az okirat felszólítja az atomfegyverrel rendelkező államokat: eleinte ideiglenesen vállalják azt a kötelezettséget, hogy nem használnak atom- és hidrogénfegyvert. Öt év múlva, ha nem jön létre széleskörű nemzetközi leszerelési megegyezés, e kötelezettség ismét az ENSZ elé kerül. A szovjet kormány emlékirata a leszerelési intézkedésekről A szovjet kormány — hangsúlyozza a többi között az emlékirat — a leszerelési probléma olyan gyökeres megoldásának a híve, amely a fegyveres erők és a fegyverzet jelentős csökkentésére és az atomfegyver telGromiko ezután hangsúlyozta, ér- jes eltiltására, valamint az államok fegyvertárából való kivonására vezet. A szovjet kormány azonban figyelembe veszi, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország nem hajlandó széleskörű leszerelési intézkedések végrehajtására, ezért gyakorlati leszerelési lépések leggyorsabb végrehajtása céljából azt javasolja, hogy a mindent átfogó leszerelési egyezmény eléréséig is állapodjanak meg részleges leszerelési intézkedésekben, a következő tételek alapján: A szovjet kormány úgy véli, hogy minden állam biztonságának a legnagyobb mértékben megfelelne, ha megegyeznének az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína fegyveres erői létszámának 1—1,5 millió főre, továbbá Anglia és Franciaország fegyveres erői létszámának 650 000 főre való csökkentésében. A szovjet kormány azonban arra törekszik, hogy a szóbanforgó kérdésekben elősegit- se a kölcsönösen elfogadható megegyezést, ezért hajlandó a fegyveres erők olyan csökkentését végrehajtani, amilyet az Egyesült Államok kormánya javasol, három szakaszban, a következő színvonalra: az Egyesült Államok és a Szovjetunió számára az első szakaszban 2,5 millió főre, a második szakaszban 2,1 millió főre, és a harmadik szakaszban 1,7 millió főre. Anglia és Franciaország pedig az első szakaszban egyenként 750 000 fő, a második szakaszban egyenként 700 000 fő és a harmadik szakaszban egyenként 650 000 fő. Az atomfegyver eltiltásáról az emlékirat többi közt ezeket mondja: Figyelembe véve, hogy a nyugati hatalmak jelenleg nem kívánják az atom- és hidrogénfegyver teljes és feltétlen eltiltását, a szovjet kormány javasolja, hogy az államok tegyék meg legalább az első lépést ebben az irányban, mondjanak le mindenfajta atom- és hidrogénfegyver alkalmazásáról már a fegyverzet csökkentés első szakaszának elején. Az atomfegyverrel rendelkező államok kezdetben 5 évre szólóan vállaljanak ünnepélyesen kötelezettséget arra, hogy nem alkalmazzák ezt a fegyvert. Ezután az ENSZ-nek ismét meg kell vizsgálnia ezt a kérdést. Az emlékirat megállapítja, hogy a szovjet kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy szükség van az atom- és hidrogénfegyver kísérletek megszüntetéséről szóló egyezményre anélkül, hogy ezt a megállapodást más leszerelési kérdésekben való megállapodással kapcsolnák össze. A szovjet kormány ezt a kérdést önálló napirendi pontként a közgyűlés XII. ülésszaka elé terjeszti. Az ellenőrzés feladatát erre a célra alakított ellenőrző szerv tölthetné be a Biztonsági Tanács keretében. Az első szakaszban csak a Szovjetunió nyugati határvidékein. Francia- ország, Nagy-Britannia, valamint az Északatlanti Szövetség és a varsói szerződés tagállamainak területén, továbbá az Egyesült Államok keleti részén kellene felállítani ellenőrző állomásokat. A szovjet kormány továbbra is azt tartja, hogy a légi fényképezés nem képes megelőzni egy váratlan támadást, de figyelembe véve, hogy az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak álláspontja következtében a légi fényképezés kérdése megállapodás létrejöttének komoly akadálya lett, a szovjet kormány kész megvizsgálni légi fényképezési övezetek, kijelölését. A szovjet kormány megvitatásra javasolja az idegen területen lévő külföldi katonai támaszpontok megszüntetésének kérdését. Az emlékirat javasolja, hogy egyharmadával vagy más megegyezés arányában csökkentsék az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Anglia és Franciaország Németország területén elhelyezett fegyveres erőit. A szovjet kormány azt tartja továbbá, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából nagyjelentőségű lenne a megegyezés arra vonatkozólag, hogy csökkentik az Egyesült Államoknak, Angliának és Franciaországnak a NATO-tagállar mok területén állomásozó fegyvere«' erőit és csökkentik a varsói szerződés tagállamainak területén elhelyezett szovjet fegyveres erőket is. Az államok közötti viszony megjavítása és. a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében szüntessék be a háborús propagandát. A szovjet kormány emlékiratának befejező része javasolja az ENSZ leszerelési bizottságának és leszerelési albizottságának a kibővítését, mivel jelenleg egész kontinensek — Ázsia, Afrika, Latin-Amerika — vannak kizárva a leszerelési tárgyalásokból.
