Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-25 / 198. szám

Vasárnap, 1957. augusztus 25. «OMOOVi NEPLAr 4 5 A mezőgazdasági szakemberek fóruma Tartson velük, aki többet és jobbat akar! A talaj termőerejének növeléséről Mező^zdaságunk belterjes fej­lesztése felé nagy lépést jelentenek a párt agrárpolitikájának tézisei. Eddig is meg volt a törekvés mezőgazdasá­gunk belterjesebbé tételére. Azon­ban nagyrészt a kötelező beszolgál­tatás és a termékek önköltséggel arányban nem álló beváltási ára ezt a törekvést meghiúsította. A belterjesség fő mutatója az egy egységnyi területre fordított anyag, termelési eszköz és munka, melyek általában minél nagyobbak, annál nagyobb a belterjesség foka és ez­zel párhuzamosan annál nagyobb az egy egységnyi területről nyert ho­zam. Az önköltséget figyelmen kí­vül hagyó régi árrendszer egyene­sen gátolta, hogy a földdel foglal­kozó parasztember fokozza befekte­téseit, illetőleg beruházásait. A legalapvetőbb befektetést/ a talajok tápanyag visszapótlását is elmulasz­tották a dolgozó parasztok. A mostani helyes árpolitika vi­szont arra ösztönöz, hogy adott területen növeljük a hozamokat, s ennek megalapozása végett a be­fektetéseket. A mezőgazdasági ter­melés alapja a fcld1, melynek termé­szetes termőképessége okszerű mű­veléssel, vetésforgóval és a kivett tápanyagok utánpótlásával erősen fokozható. A tápanyagok utánpótlá­sa az az emeltyű, mellyel legköny- nyebben kimozdíthatjuk egyhelyben topogásából mezőgazdaságunkat. A tápanyagok utánpótlásának három főbb módja van: az istállótrágyá­zás, a műtrágyázás és a zöldtrágyá­zás. E három módnak az adott vi­szonyokat figyelembe vevő alkalma­zása ugrásszerűen emeli a termése­ket. Első az istállótrágyázás. Az is­tállótrágya ugyanis nemcsak a táp­anyag visszapótlását jelenti, mint a műtrágya, hanem kedvező fizikai és biológiai hatást is kelt. Az istálló­trágya biológiai hatása főleg a trá­gyázást követő két évben jut ér­vényre. Főleg kötött, cserepese­désre hajlamos talajokon jelentős az istállótrágyázásnak ez a hatása. Ép­pen ezért inkább gyakrabban és kisebb mennyiséggel trágyázzunk, mint megfordítva, mert az istálló­trágya fizikai és biológiai hatva így jobban érvényesül. Somogyi ta­lajokon, a homokos részeken 3, vólyogtalajokon pedig 4 évenként trágyázzunk. Az istállótrágyázás em­lített előnye természetesen csak ak­kor érvényesül maradéktalanul, ha az istállótrágyát gondosan kezeljük és a trágya kiszórását, alászántását helyesen és okszerűen végezzük. Leghelyesebb a trágyázásra kerülő föld szélén szarvasban gyűjteni a trágyát és nyárutón kihordva és széttere­getve azonnal leszántani. A földet az istállótrágya leszántása után ajánlatos lehengerezni. Az istállótrágyázás hatását támo­gatja és kellően kiegészíti a mű- rágyázás. A műtrágyák legnagyobb előnye az, hogy velük jobban lehet íz egyes növények tápanyagszük­ségletéhez alkalmazkodni, mint" is- állótrágyával, vagy az azt szükség ísetén helyettesítő zöldtrágyával. E 'egyipari termékekkel nemcsak, a nö­vény igénye elégíthető ki, hanem ta- ajaink esetleges egyirányú táp- ínyaghiánya is pótolható. Közismert, íogy a dohány termelésénél még is- állótrágyázás után közvetlenül is nilyen jelentős szerepe van a do- íány különleges igényét kiszolgáló :áli-műtrágyáknak. Ismeretes az az ljárás is, hogy a téltől megsanyar- atott, kártevőktől megritkított nö- ényállományunk pillanatnyi táp- nyag igényét szintén műtrágyával, 'étisóval elégíthetjük ki leghama­rabb és leghatiáfeosabban. Tudni ell a műtrágyák használatánál zonban, hogy eredményes haszná­ltuk előfeltétele a talaj jó kultúr- llapota, kedvező fizikai és bioló­giai tulajdonsága. Ha a talajban incs egyikféle tápanyagból sem agyobb hiány, akkor — amint emlí- ittük — főleg azt a műtrágyaféleséget ell felhasználni, amellyel szemben növény a legnagyobb igényt tá- íasztja. A jó vetésforgó mellett lehet csak legkorszerűbb talaj tápanya gkész- it-gazdálkodást bevezetni, mert a 3 vetésforgóban ésszerűen váltják gymást a sekélyen és mélyen gyö- erező növények, a nitrogén gyűjtő 3 fogyasztó, általában a különböző irmészetű kultúrák. A trágyázás- i nem kerülő földeken célszerű yan növényféleségeket termeszteni, lelyek dús gyökérmaradványukat visszahagyva a talaj szervesanyag készletét gazdagítják. Ezeket a felvázolt fő elveket ter­mészetesen nem receptszerűen, ha­nem teremtően kell alkalmazni. így, ha nem is egyik napról a másikra, de meglepő rövid idő — három-négy év alatt — igen nagy mértékben érezhető lesz kedvező hatásuk. Ezeknek az elveknek a betartásá­ra törekszünk szocialista nagyüze­meinkben, az állami gazdaságokban és mi is a Cukorgyári Cétlgazdaság- ban. A helyes talajerő utánpótlásá­nak köszönhetők az olyan termés- eredmények, melyek országosan is kiemelkedők. így például a Tengődi Állami Gazdaság egyes tábláin a 20—24 mázsás holdankénti búzater­més, a Cukorgyári Célgaztítaság gáz­lói üzemegységében a tavaszi árpa hozama holdanként 18.5 mázsás. A helyes talajerő gazdálkodás és táp­anyag visszapótlás persze nemcsak a kalászosak, hanem minden nö­vény terméseredményét fokozza. Ez­zel nagyobbmérvű állattartást tesz lehetővé, erősíti a gazdaságot és e mellett a növénytermelés eredmé­nyességét az időjárástól, elsősorban a szárazságtól függetleníti. Állandóan növekszik a kereslet a mezőgazdaság termékei és terményei iránt - többet kell tehát termel­nünk. Földjeink területét nem tud­juk növelni, ezért a meglévő föld­ből kell mind nagyobb mennyiségű búzát, takarmányt stb. kicsikarnunk, vagyis emelnünk kell a hozamokat. Ennek egyik nagyon fontos előfelté­tele a célszerű talajerő-gazdálkodás folytatása. Fordítsunk hát az eddi­ginél nagyobb gondot a növény ál­tal a talajból kivett tápanyagok pót­lására. Hiszen nemcsak a fejőste­hén, hanem a föld is csak a köl­csönt adja vissza. Természetesen ka­matostul. Szabados Dezső Cukorgyári Célgazdaság főagronómusa Palotai Boris: Kegyetlen ifjúság (Magvető). Kb. 240 oldal. — A re­gény most átdolgozott formában je­lenik meg. Témája: hogyan éltek az érvaházi gyerekek a felszabadulás előtt. Színtere egy árvaház, ahol 12— 16 éves lányokat nevelnek, kegyetle­nül szigorú, szeretet nélküli környe­zetben. A Marcali Állami Gazdaság veze­tősége, pártszervezete és üzemi bi­zottsága elemezte az elmúlt félév eredményeit, hiányosságait és meg­állapította, hogy jobban megszervez­ve a munkákat, még ez év végéig sokat javít gazdasági eredményeiken. Ugyanakkor már gondoltak a jövő­re is, hisz ezen az őszön kell meg­alapozni az elkövetkező esztendő ma­gasabb terméseredményeit. Mindeze­ket figyelembe véve elhatározták, hogy augusztus 15 kezdetétől számít­va november 15-ig bezárólag mun­kaversenyt indítanak. Kérik me­gyénk állami gazdaságait, tartson velük, aki többet és jobbat akar. A munkaverseny eredményessége érdekében úgy módosították a külön­böző munkák bérrendszerét, hogy az ösztönző hatással legyen a dolgo­zókra, vagyis aki jobban dolgozik, többet teljesít, az nagyobb anyagi előnyhöz jusson. Ezenkívül céljutal­makat tűztek ki a legjobb dolgozók részére. Számot vetettek gazdaságuk feladataival és erejével, s gondoskod­tak arról, hogy mindenütt jól meg­szervezve, gyorsan és kifogástalanul haladjon a munka. Ezeknek alapján szabták meg gazdaságukban az egyes munkafolyamatoknak korábbi befe­jezését. 1. 200 holdra elegendő istállótrá­gya áll rendelkezésükre, amely mint­egy 300 vagonnak felel meg, s ezt a trágyamennyiséget szeptember 10-ig kihordják a földekre és alá­szántják. így az ez évben már eddig istállótrágyázott területükkel együtt az ossz szántóterület 23 százaléka kap istállótrágyát. 2. A gazdaság az össz-talajmunkát, tehát az őszi mélyszántást is, amely együttesen 1742 kh-t tesz ki, legké­... hogy méhkashoz lehetett volna hasonlítani az elmúlt héten a So­mogy megyei Labdarúgó Alszövetség irodáját. Még a megyei labdarúgó bajnokság rajtját megelőző napon is szinte sorakoztak a vidéki labdarúgó intézők játékosaik érvényesítendő igazolványaival. Némelyikük még elégedetlenkedett is, hogy várni kell. Pedig a SLASZ társadalmi sport­munkásainak némelyike szabadságát igénybe véve, egész napon át dolgo­zott azért, hogy ne legyen fennaka­dás. Torlódás azonban így is volt. Persze, nem lett volna, ha a sport­körök nem az utolsó pillanatra hagy­ják, mint mindig, az igazolványok érvényesítését. ... hogy a mérges sportembernek sincs sohasem igaza. Márpedig az sőbb október 31-ig befejezi. Ennek egyik feltétele a gépi erő maximális kihasználása. Traktorosaiknak a jó minőségben elért teljesítményeikért jutalmat adnak. Az a három trakto­ros, aki 400 normálholdon felül tel­jesít, 1000, illetve 600, -valamint 400 forint jutalomban részesül. A talaj- munkába beleszámítják a vetési munkákat is, s úgy tervezik, hogy a 200 hold őszi árpát szeptember 15-ig, a 420 kh. őszi búzát október 18-ig el­vetik. A vetésnél, trágyahordásnál a fogatosoknak és gépkezelőknek egy­aránt ösztönző hatású teljesítmény­bért biztosítanak. Ez azt jelenti, hogy aki naponta a tervezettnél na­gyobb teljesítményt ér el, annak a darabbérét fokozatosan növelik. 3. A kapások betakarítását szintén a gépek maximális kihasználása és a munka jó megszervezése révén a tervezettnél előbb kívánják befejez­ni. így a 42 kh. burgonyát szeptem­ber 30-ig, a 95 kh. répafélét és a 254 kh. kukoricát október 20-ig betaka­rítják. 4. Az állattenyésztés elegendő és jóminőségű takarmányszükségleté­nek biztosítása érdekében a réti- széna második termését szeptember 10-ig, a lucerna negyedik sarjújának betakarítását szeptember 15-ig befe­jezik. A tervezett 24 320 mázsányi siló­takarmányt szeptember 20-ig elké­szítik. A silózáshoz egy komplett brigádot szerveztek, amelyben 6 gép és 25 férfierő dolgozik »Méláder« kombinált kaszáló- és rakodógéppel, 3 vontató erőgéppel és 2 silótöltő­géppel. A silózó brigád ugyancsak teljesítmény utáni, fokozatosan emel­kedő bért kap. 5. Az állattenyésztés (hozamának Attalai Falusi Sportkör vezetőit nyil­ván a méreg, vagy a hirtelen harag késztette levelük megírására, amely­ben bejelentik, hogy megszüntetik labdarúgó szakosztályukat. Eláruljuk az okot, hogy miért. Az történt ugyanis, hogy az attalaiakat nem osztották be a megyei II. osztályba. Nem is lehetett beosztani őket, mert hisz az osztályozón csak az ötödik helyen végeztek. Bejuthatnak az attalaiak a II. osz­tályba? Igen, ha a zöld gyepen ki­harcolják majd azt. Fenyegetőzéssel — eláruljuk — nem. ... hogy az elmúlt héten »fúziós láz« uralkodott Kaposvárott. A hét elején a KMTE—K. Textiles fúzióról esett egész komoly helyeken is szó. Az volt a terv, hogy egyesül a két 'AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAaAAAAAAAAAa aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa AZ APAÁLLATGONDO ZÓ P yurka méltóságteljesen cammog a sáros úton. ^ A járókelők kitérnek előle, sőt vannak, akik féltükben megállnak, s kérdik, hogy hát Pista., nem mérges az a Gyurka, nem bánt bennünket? Egy, a Gyurkának, meg a Pistának szólított furkósbotos kí­sérővel szembe jövő cigányasszony az egek összes is­teneit segítségül hívta, csakhogy ép bőrrel mehessen el az elmaradozó, barna orrát, s kiálló hosszú agyarait földre tevő Gyurka mellett. És a furkósbotos kísérő, jobban mondva csaloga­tó — mert előre megy —, akit a környéken csak Pistának, meg Pista bácsinak szólítanak, egyet cset­tint a nyelvével, coni-coni, gyere Gyurka, s Gyurka, mint a szófogadó jó gyerek, ismét méltóságteljesen folytatja útját — a gazda után. Gyurka ugyanis közönséges disznó. Mangalica. A legidősebb a község apaállatai közül, maholnap be­tölti a hatodik életévét. Széles erőscsontozatú testén sáros-barnán bodrozódik, gabancolódik a durva, hosz- szú szőr. Mindene a víz, a pocsolya, nagyon is kiütkö­zik rajta parlagi ősének tulajdonsága, az igénytelen­ség, a természethez való ragaszkodás. Bár semmi pa­nasz nincs rája, számos és számtalan szaporulata bi­zonykodik jófajúságáról, azért Pista bácsi, a gondozó mégis azt ejti szóba, hogy egyre fogy a híve ennek a fajtának, a gazdák körében nagyobb tekintélyük van a magyar fehér hússertés kanoknak, amiket a köz­nyelv hibásan még ma is »angol«, vagy »yorkshir« fajtának titulál. Pista bácsi — vagyis nevezzük a teljes nevén: Tóth István7 — kellő szakértelemmel meg tudja magyarázni, hogy az magyar fehér és nem más. Szó­val az utóbbi esztendők folyamán mindjobban háttér­be szorul Csurgón a mangalica tenyésztés, ami ért­hetővé is válik, ha tudjuk, hogy ez a fajta jobban vá­gyik zöldfűvű, turkálnivaló legelőre, a hűs vizekre, delelőkre, csatangolásra, mintsem az ólbantartás bör­tönére. Ezért kevesebb a dolga mostanában Gyurkának és hasonszőrű társának. Igaz, most a fehérek sem di­csekedhetnek valami nagy forgalommal — vallja be szomorúan Tóth István — amióta a jég elverte a ku­koricát, meg a lábonálló zabtermést, szemmel látha­tóan megcsappant a gazdák állattenyésztési kedve, a takarmánygondok miatt sokan lemondanak a télre való malacszaporításról. Amíg szép kilátás mutatkozott ku­koricára, addig havonta harminc, vagy még annál is több házhoz hívták, hajtsa el hozzájuk ezt, vagy azt az apaállatot, júliusban azonban felére lecsappant a hívók száma. Ez pedig azt jelenti, hogy kevesebb malac lesz a télen, kevesebb hízónak való lesz a jövő nyáron, s télre. Bántja is ez Tóth Istvánt, hiszen ha több a jószág, nagyobb a bőség a faluban, ez az ő érdeme is. Tíz esztendeje szolgálja tisztességgel, köz- megelégedésre a falut. Úgy gondozza, eteti, óvja a rá bízott öt kant és az egy bikát, mintha legalábbis saját vagyonáról volna szó. Hajnali ötkor talpon van, ké* helyre kell szaladgálni, távol esik egymástól a bika­istálló, meg a kanszállás. A szintén távollevő tejüzem­ből vállon hordja a jószágnak a félhektónyi savót.. A múltkoriban két hétre kiürült a legeltetési bizottság takarmányos kamrája. Na, most légy okos, Pista — mondta magának. Az ótakarmánynak már híre-hamva sem volt, az új termést még lábon érte a jégvihar, egyhamarjában nem volt honnan abrakot előteremte­ni. Meg is látszik kissé a kanokon. Mi mást tehetett volna Tóth István, dupla adag savót hordott a tej­üzemből, meg zöldtakarmányt cipelt a jószághoz. Etetés, a jószágellátás után reggel nyolctól ki­lencig a helybeli mesterséges termékenyítő állomá­son segédkezik. Ilyenkor vezetik a gazdák teheneiket az állomásra. Ezért is van csak egyetlen egy szem bika a községben. Hogy bevált-e az új szaporítási mód? So­kaknál be. A világrajövő gyönyörű, egészséges »mes­terséges« borjak semmivel sem, rosszabbak a régebbi­nél. De azért van még idegenkedés, vannak, akik a saját szemüknek sem akarnak hinni, mert hát »aoáink idejében nem így volt« stb., szóval élnek a maradi né­zetek a gazdáknál. Pedig magyarázza ám Tóth István, hogy nincs a világon egészségesebb termékenyítési mód a mesterségesnél, hiszen itt teljesen megelőzhető a fertőzés, kevesebb a meddő jószág, — neki elhihetik. Sokan már önszántukból hallgatnak a jó szóra, ám akadnak még, akik zúgbikákhoz viszik állataikat. rPóth István tíz esztendő óta apaállatgondozó, a gazdák segítője. A feje olyan, mint egy naptár. Sok minden megfér benne. Ez is fontos a jó apaállat- gondozónak. Fejből meg tudja mondani, kinek hány anyakocája van, s melyik állatra milyen apaállat va­ló. Sok függ ettől, különben olkorcsosodhat a fajta, rosszak lesznek az utódok. Egynéhányan már odamondták neki: »Pista, én ennyi fizetésért nem vállalnám ezt a munkát.« (240 fo­rint a havi megállapított bére, plusz a fedeztetések utáni jutalom és az illetményföld), dfe ő csak annyit felel: szeretni kell ezt a hivatást. Szívből vallja: nem tudná otthagyni az apaállatokat. Varga József SPORT­BERKEKBEN BESZELIK növelésével az önköltség csökkenté­sét is célul tűzték ki. Tehenészetük­ben az egy tehénre eső 2820 liter he­lyett 3100 liter tejhozamot érnek el, s ugyanakkor a tervezett 3,5 száza­lékos tejzsírtartalmat 3,8 százalékra javítják. Ennek is hasznát látja az ország: a tervezett 370 000 liter he­lyett 500 000 liter tejet adnak be. Ezeken kívül az állattenyésztés­ben még az alábbi célokat is maguk elé tűzték: a mesterségesen nevelt borjaknál a tervezett 27 kg helyett 28 kg havi súlygyarapodást érnek el a betervezett teljes tej felhasználása mellett, a növendéküsző és tinó ter­vezett havi súlygyarapodását 15 kg helyett 18 kg-ra növelik; a marha- hizlalást is javítják úgy, hogy 30 kg helyett 31 kg havi ráhízlalást biz­tosítanak. A sertéstenyésztésnél a malacok választási súlyát a tervezettnél 6 kg- mal növelik. A süldők súlygyarapo­dása 7 kg helyett 9 kg, a hízóknál pedig a tervezett 13 kg helyett 14 kg lesz. Ezeknek az eredményeknek a hiánytalan teljesítésével mintegy 12 százalékkal, forint értékben pedig 250 000 forinttal csökkentik a ráfor­dításokat az előző félévihez viszo­nyítva. A gazdaság az ösztönző bérezés mellett céljutalmak biztosításával is serkenti a dolgozókat. A legjobbak­nak oklevelet és a velejáró egyheti fizetést, kiváló dolgozó és a műszaki dolgozó kitüntetéssel kétheti fizetést ad. A marcaliak bíznak abban, hogy megyénk többi állami gazdasága is egyetért kezdeményezésükkel és ve­lük tart. sportkör. Úgy tervezték, hogy né­hány Textiles játékos majd az NB II-es csapatot erősíti. A Textiles csa­pat zöme pedig a megyei I. osztály­ban KMTE II-ként szerepel. Mikor a fúzió terve kútbaesett, akkor a KMTE bejelentette, hogy második csapatával nem vesz részt a megyei I. osztály küzdelmeiben. Ezzel azon­ban a fúziós tárgyalások nem szűn­tek meg. A Textileseket ugyanis fel­kereste a K. Petőfi, mondván, hogy miután nem sikerült megállapodniuk a Dózsa központtal, felbontották az eddigi vadházasságot a lila-fehérek­kel, s szeretnének a Textilesekkel megállapodásra jutni. Hajtogatták is a Petőfinél, hogy nekik van mit vin­ni a házasságba. Tartozik nekik a Dózsa jó pár ezer forinttal, melyet, ha szépszerével nem kapnak meg, bírói úton érvényesítenek. Ráadásul az övéké a villámmal átigazolt hat Kinizsi-játékos. Ennek ellenére sem lett a fúzióból ezideig semmi. Ennek legfőbb oka, hogy a Petőfi sport- központban most már ragaszkodnak a Petőfi névhez, mert mint mondot­ták, a Dózsával már úgyis megjár­ták. De nem enged a Textiles sem, különösen azután nem, amikor a Fo­nodához híre jött, hogy az MLSZ, helyt adva a Petőfi-Dózsa játékosok egyéni kérelmeinek, a Petőfi igazo­lásokat kivétel nélkül mind átírta a Dózsának. Hogy mi lesz ennek a vége? Úgy véljük, ha vasárnap elindul útjára a kerek bőrlabda, azaz megkezdődik a bajnokság, majd mindenütt helyre­áll a rend, s mint eddig, megy min­den a maga útján. ... hogy a Márkus-ügy érthetően nagy port vert fel a Kinizsi berkei­ben. Úgy mondják, hogy a Kinizsi mindent elkövet igaza védelmében. Az MLSZ már meghallgatta magát a játékos', de a Kinizsi vezetőket is, akik elme ndották, hogy Márkus fej­lődése biztosítva van Kaposvárott, továbbá bizonyították azt is, hogy ők szabályosan jártak el a szigetvári fiú átigazolásakor. A Honvéd azzal ér­vel, hogy a Honvéd sportközpont nem járult hozzá Márkus kiadatásá­hoz. A Kinizsi ellenérve, hogy az or­szágban több száz, de tán még ezer­nél is több olyan honvéd labdarúgó van, akiket a Honvéd sportközpont megkérdezése nélkül igazoltak át. Elég nehéz lesz kibogozni a gor- diusi csomót. Legalábbis a Honvéd azt csinált a Márkus-ügyből, pedig még nem is olyan régen felelős Hon­véd vezetők szájából hangzott el a nyilatkozat, hogy többet nem erő­szakos módszerekkel szervezik a Honvéd reprezentatív sportkörét. A Márkus-ügy nem ezt bizonyítja. .. . hogy Morvái hazaérkezése meg­oldhatja a KMTE-nél régóta vajúdó középcsatár-kérdést. Feltéve, ha Morvái valóban a KMTE-t választja egyesületének, mert azt beszélik, hogy... No, de erről majd legközelebb. LEGÚJABB! A K. Textiles és a K. Petőfi sport­kör vezetősége szombaton este m ’g- egyezett, hogy a két sportkört e& - sítik. A fúzió utón Kaposvári, Atlé­tikai Club néven szerepelnek majd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom