Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-23 / 196. szám
ULÄG PROLETÁRJAI EGV ESÜLJETEK1 AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 196. szám. ÁRA 50 FILLER Péntek, 1951. augusztus 23. A KÍNAI NÉP LELEPLEZI A REAKCIÓ MINDEN NÉPELLENES TERVÉT MÉRLEGEN AZ ELSŐ FÉLÉV EMBEREK! VIGYÁZZÁTOK! NYÍLT LEVÉL EGY CSIRKEFOGÓHOZ ROMANIA NÉPEINEK NEMZETI ÜNNEPE Ünnepet ülnek ma a Román Népköztársaság népei — 1944. augusztus 23-ra, hazájuk felszabadulásán ak napjára emlékeznek. Számot vetnek a régmúlttal, a legutóbbi 13 esztendő munkáját összevetik a kapitalista időkével, hogy ez az emlékezés újabb küzdelmekre serkentse őket. Mi történt ezen a 13 év előtti napon és utána Romániában? 1944. augusztus 23-án megvalósult az a fegyveres népi felkelés a kommunista párt vezetésével —, a mely véget vetett a fasiszta katonai diktatúrának, Romániát kivonta a szovjetellenes háborúból és megindította a harcot a hitlerizmus ellen. Augusztus 23-án a hazafias erők letartóztatták Antonescu nép ellenes kormányát, elfoglalták az állami intézményeket, s a román hadsereg egységei elszigetelték a náci katonai támaszpontokat. Másnap megkezdődött a főváros és az ország más területeinek megtisztítása a fasisztáktól. Augusztus végéig az egész országban harcokba n megsemmisítették, vagy lefegyverezték a hitlerista csapatokat. így a fegyveres felkelés csakhamar győzedelmeskedett. A katonai diktatúrát megdöntötték, a hitleri megszállókat elűzték. A román nép történelme során először kivívta nemzeti függetlenségét a Szovjet Hadsereg segítségével. Ezzel új szakasz kezdődött a román nép életében: az új népi demokratikus rendszer, a proletariátus és a parasztság forradalmi demokratikus diktatúrája megerősítéséért vívott harc megnyitotta a távlatokat a szocialista építés előtt. Hosszan lehetne sorolni a román népi erők dicső fegyvertényeit: azt, hogy ők is a Szovjet Hadsereg oldalán küzdöttek Magyarország és Csehszlovákia felszabadításáért; hogy 1200 km utat tettek meg a fasiszták ellen harcolva, s részt vettek 56 város, 192 fontosabb egység és 3624 község felszabadításában; hogy a fasizmus elleni küzdelemben 168 869 embert veszítettek. Méltatni lehetne az 1945. március 6-án létrejött demokratikus kormány intézkedéseit, amelyek közül kiemelkedik a földreform törv ényesítése. A törvény végrehajtása során a nagybirtokostól elvett 1 468 000 hektár föld nagyrészét 918 913 nincstelen vagy törpebirtokos között osztották szét. A nemzetiségi viszálykodás megszüntetésére hozott intézkedések sora jelentős lépés volt a nemzetiségi kérdés megoldásának útján. A monarchia megdöntése és a népköztársaság kikiáltása 1947. december 30-án, a nemzetgyűlési választások során a nép képviselőinek bejutása a parlamentbe 1948 márciusában, s az új alkotmány törvénybeiktatása, a bányák, bankok, üzemek, szállítási, közlekedési és biztosító vállalatok államosítása 1948 júniusában, majd pedig a tanácsok létrehozása 1950-ben, mind-mind mérföldkő azon, az úton, amelyen a Románia népei elindultak felszabadulásuk után a szocializmus felé. E vázlatos felsorolás is ékesszavúan. hirdeti, hogy a kommunisták vezetésével a maga gazdájává vált dolgozó nép kemény harcok árán hódította el a,hatalom különféle pontjait a múlt uralkodó osztályaitól, s meggyorsította hazája történelmi fejlődését. Az említett vívmányok révén Románia félgyarmati országból a leghaladóbb társadalmi berendezkedésű államok sorába lépett. Hogyan sáfárkodtak Románia né pei a megszerzett hatalommal? Feleljünk erre a gazdasági élet alakulását tükröző néhány számadattal. Az ország ipara a háború előtt egyharmadát termelte a nemzeti jövedelemnek, s a behoza ta>l 77,5 százaléka ipari késztermékből állt. Az ipar termelése 1938-hoz viszonyítva 1956-ban elérte a 330 százalékot. A termelőeszközöket gyártó ipar termelése pedig a néphatalom éveiben — ugyancsak 1933-at véve alapul — négy és félszeresére növekedett. így 1955-ben már 47,5 százalékos az ipar részesedése a nemzeti jövedelemből. A romániai munkásosztály tehát bebizonyította: ért a gazdaság irányításához. A népi hatalom éveiben, a szocialista ipar létrejöttével és fejlődésével egyidejűleg Románia mezőgazdasága jelentős átalakuláson ment át. Ma 32 160 traktor szánt a' földeken, 1938-ban pedig csak 4 858 volt a traktorok száma. A n agy gépek jól hasznosíthatók, hiszen nagy táblákon dolgozhatnak: ma a mezőgazdasági terület 41 százalékát a szocialista szektor foglalja el, s a parasztgazdaságok nak mintegy 28 százaléka szövetk ezetbe tartozik. A kultúra fejlesztéséért is sokat tett a népi állam. A múltban egész Európában Romániában volt a legnagyobb arányú az írástudatlanság. 1945-ben 4 millió ember nem ismerte a betűvetést. Az írástudatlanságot az elmúlt évig teljesen felszámolták, s ma már minden tanköteles gyermek résztvesz a kötelező és ingyenes általános iskolai oktatásban. A marxi-lenini nemzetiségi politika meghonosítását mutatja az a tény is, hogy a nemzeti kisebbségek 2041 általános és műszaki iskolával rendelkeznek. A dolgozók szociális ellátásáról is néhány szót. Ma már minden községben v an orvosi rendelő, vagy egészség- igyi állomás. A falvakban 2000 o rvosi rendelőt és 1465 szülőotthont létesítettek. Az orvosok száma 19 38-ban 4 234 volt, ma pedig 22 000. A munkások reálbére 1950—1955-ig 28 százalékkal nőtt — emelkedjek az átlagbérek és ötször árleszállítást hajtottak végre. Csupán néhány tényt és számadatot ragadtunk ki Románia felsza- oadulás utáni történelméből. E küzdelmes 13 esztendő alatt szép sikereket értek el a romániai népek a kommunista párt vezetésével. 4,zzal kezdték, hogy részesei, mai d pedig kizárólagos birtokosai letek a hatalomnak. Minden későbbi eredménynek ez az alapja. A lép művelése, gazdasági körülményei javítása — egyszóval anyagi is kulturális felemelése csakis azé rt vált élő valósággá, mert a nép ette kezébe a hatalmat. Ez a bi ztosítéka a Román Népköztársaság ovábbi előrehaladásának is. Rövidesen megkezdődik a csipkebogyó felvásárlása A csipkebogyót magas »C.« vitamin tartalmánál fogva minden évben nagyobb és nagyobb mennyiségben vásárolják fel. A földművesszövetkezetek által begyűjtött áru a »Herbaria« Országos Gyógynövcnyforgalmi Szövetkezeti Központhoz kerül. A központ a beérkezett csipkebogyót kettéhasitva, kimagozva, megszárítva hozza csipkehúsként forgalomba. Ugyanilyen állapotban, majd száraz, egész bogyóként több száz mázsás tételekben a skandináv és egyéb államokba exportálja. Az export csipkebogyóért népgazdaságunk fontos nyersanyagot kap cserébe. A központ a begyűjtött és megszárított csipkebogyóból »C« vitamin tartalmú csipkeszörpöt s csipkeürmöst is készít, mely szintén szaküzleteken és egyéb szakboltokon keresztül kerül forgalomba. A csipkeszörpöt védőitalként használják ‘gyárakban, bányák»- ban, üzemekben. Ezenkívül a csipkeszörpöt erősítő italként használják kórházakban, napközi otthonokban stb. A csipkebogyó gyűjtés után nagy az érdeklődés a megye területén, mert a földművesszövetkezet 1 kg nyers bogyóért 2 forintot fizet. Szorgalmas gyűjtő napi 80 —100 forintot is megkereshet a csipkebogyó gyűjtésével. 13 éve szabod Románia ■■Hl mmM Turnu Severin, dunai kikötő. Megalakult megyénkben a Magyar Honvédelmi Sportszövetség A volt Szabadságharcos Szövetség Dózsa György utcai székházában gyűlt össze augusztus 22-én dél- elfűtt első ülésre a Honvédelmi Sportszövetség Somogy megyei elnöksége, hogy a párthatározat nyomán megyénkben is egyesüljön a Szabadságharcos Szövetség a Magyar Repülő Szövetséggel. Márton János elvtárs tartotta meg a beszámolót: Elmondottá, hogy a MÖHOSZ, mely már szintén magába foglalta ezt a két honvédelmi munkával foglalkozó sportszövetséget, milyen nagy eredményeket mutathatott fel alig 15 hónapos fennállása idején. Az ifjúság erejét nem kell és nem is szabad megosztani. A KISZ és az új M.HS együttműködve eredményesen tudja keresztülvinni a magyar ifjúság hazafias nevelését. Az ellenforradalom által szétforgácsolt mozgalom most ismét egységbe kovácsolódik, s ennek éppúgy hasznát látja az a fiatal, akinek szenvedélye a motorsport, avagy a rádió, mint aki repülni szeret. A Honvédelmi Sport- szövetség legfontosabb feladata, hogy biztosítsa az ifjúság katonai elő- és utóképzését, erre pedig minden anyagi, politikai és erkölcsi bázis rendelkezésre áll. Megyénkben sem ismeretlen ez a munka, s most még aktívabbá, bővebbé válik. Az eddigi körök munkáján túl — motoros, lövész, rádiós — íj, hajómodellező, sőt a lósport is otthont találhat a szövetség keretein belül. Külön tömörülnek a tartalékos tisztek is, akiknek szakmai továbbfejlődését segíti elő az MHS. A párt irányításával és ellenőrzésével, a fegyveres erőkkel, államhatalmi és társadalmi szervekkel együttműködve kívánja és fogja betölteni hivatását az új, egyesült tömegszervezet. Munkás- és parasztfiatalok, néphez hű értelmiségiek gyermekei, leszerelt katonák, munkásőrök és tartalékos állományú tisztek találják meg szenvedélyük kielégítését, szórakozásukat, s ezen túlmenően honvédelmi ismereteik fejlesztését, a tanulást a Magyar Honvédelmi Sportszövetségben. A beszámolót vita követte, melynek során Bódis István elvtárs, az elnökség tagja rámutatott, miként kell a KISZ-en kívülálló fiatalságot magához vonnia az új szövetségnek. Szabó Sándor elvtárs, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és az MHS közös politikai hatását vázolta. Sza- lonta.i elvtárs, a repülő klub vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy az igen jól működő klub munkáját veszély fenyegeti, mivel a vitorlázógépek számára nincs meg a tárolási lehetőség. Sőregi János rendőr százados elvtárs pedig segítségét ajánlotta fel az ellenforradalom alatt a rendőrség birtokába jutott, de azelőtt a MÖHOSZ tulajdonát képező lőfegyverek visszajuttatására. Az elnökség ezután jóváhagyta az operatív tervezetet, mely a Magyar Honvédelmi Sportszövetség munkáját megyénkben Is megindítja. * * Örömmel üdvözölj íik iá gazdag hagyományokon épülő új szervezetet, melynek hiánya már annyira érződött társadalmi életünkben. Szabadságharcos elődeink, a magyar partizánok harcainak örökösé e szövetség, mely szocialista hazárjc védőimére való felkészüléshez elenged h esetlenül szükséges. Az ellen- forradalom idején is megmutatta ez a szervezet, hogy bízhatunk vezetőiben és tagjaiban s tudjuk, hogy e bi alomra a jövőben is rászolgál a Honvédelmi Sportszövetség, mely "O'st kibontotta zászlaját Somogy megyében is. F. K. Nyugtalanság Libanonban a szíriai események miatt Beirut (DPA). A libanoni kormány szerdán teljhatalmat kért a parlamenttől. Ez feljogosítaná arra, hogy mindenkit letartóztathasson, aki »az ország biztonságát veszélyezteti." Politikai megfigyelők nézete szerint e megleiáeúésszerű lépésre azért került sor, mert Szíriában az elmúlt hetekben igen feszültté vált, a helyzet, Libanonban pedig számos bombamerényletet követtek el. Jóllehet e merényleteknek nem volt halálos áldozatuk, a lakosság körében mégis nyugtalanság uralkodik. Foszlósbélű kenyér lesz belőle A földszinten már méternél is magasabb kupacokban áll az idei gabona. Emitt árpa fehéredik, amott rozs barnállik nagy halomban, s pirosán virít a búza is. — Ezt kicsit nedvesen hozták be, nem akartuk visszaküldeni. Itt vékonyabb terítésben zörgőre száradtak a szemek, nem kell tartani a megromlástól — mutogatja az egyik búzahalmot Juhász Gyula, a balatonszárszói TV raktárosa. Tegnap hatvan mázsa gabonát vettem meg szabadáron, hozKISZ JAVASLATA: Szervezzenek háztartási és egészségvédelmi iskolákat a 14—16 éves lányok számára \ Kommunista Ifjúsági Szövetség ;zletes tervet készített a fiatal lá- ok, asszonyok foglalkoztatására. A ■vezet sok érdekes programot tar- maz az elkövetkező hetekre, hó- pokra. Többek között tervezik, gy rendszeres találkozókat ren- zpek a fiatal munkás- és paraszt- íyok között. Vidékről lánycsopor- c látogatnak majd el a budapesti ctUipari, élelmiszeripari és más ■an üzemekbe, amelyekben fiatal munkásnők dolgoznak, a budapesti lányok pedig felkeresik a tsz-ekben. állami gazdaságokban és egyebbütt dolgozó társaikat. A KISZ és a SZOT a közeljövőben a főleg nőket foglalkoztató iparágakban országos takarékossági versenyt hirdet fiatal lányok és asz- szonyok részére. Ugyancsak országos versenyt szervez az ifjúsági szövetség a nőtanáccsal és a népművelési intézettel »lányok országos kézimunka versenye« címmel. Az őszi program egyik érdekessége, hogy a KISZ gondoskodni kíván az általános iskolából kikerült, de tovább nem tanuló 14—16 éves lányok hasznos foglalkoztatásáról. Ennek érdekében javaslatot dolgoznak ki háztartási és egészségvédelmi iskolák felállítására. A javaslat szerint ezeknek az iskoláknak az elvégzése után a lányok bizonyítványt kapnának. zák a cséplőgépek részét, a földadót is. Kijut most a munkából. Ezért mm ragaszkodunk a nyitvatartási időhöz sem, akkor vesszük át a terményt, amikor ideszállítják. Majd karácsony táján ráérünk pihenni, nem igaz? — mondja. A nagy magtárban együtt találtuk a hálózati ellenőrt és a telepvezetői is. Négyesben folytatjuk a beszélgetést, mi irtásról, mint az idei gabonafelvásárlás tapasztalatairól. Csalás ám ez a község, ha a lakosság számának alapján akarunk ítélni, — mondja egyikük — körülbelül csak a lakosság felét foglalkoztatja a mezőgazdaság. Sokan vidékre járnak dolgozni. Meg aztán közel vagyunk a Balatonhoz is, sok az ellátatlan. Akadnak nem is kevesen, akik búzában vásárolják fel évi kenyér- nekvalójukat. így hát még jobban, mint másutt, latba kell vetnie kereskedői módszerüket a felvásárlóknak. Molnár Gyula bácsi, a hálózati ellenőr is kételyeinek ad hangot. De Juhász Gyula bízik a sikerben. — Annyi meg lesz Gyula bácsi, amennyit elterveztünk, én hiszek benne. Nem is egy gazdától hallottam, akik. csak egy-két métermázsára valót hoztak szabadon, hogy kies elszámítják, mennyi a feleslegük ha szűnik a munka, behozzák adásra. Hogy van felesleg Szárszón és Szólódon, a cséplési számokból is kiolvassuk. Követelőzni senkivel sem akarnak és nem is fognak,, hiszen minden parasztember tudhatja,, hogy az ország ezt várja tőlük, a kenyeret. Igen szép jelkép a falu és város összetartozásának megmutatására a kenyér, összekapcsolja ez a munkás- és parasztkezeket, szíveket. A munkások keze alól kikerült áruk és iparcikkek nagyrésze a falura jut. A Vörös Csillag Traktorgyár munkásai a falunak, a parasztságnak teremtik a »dolgos« gépek hadát. Hány, de hány munkásember verejtéke hullik, amíg a vasból egy-egy borona, kapa, traktor, munkátköny- nyítő, földművelő termelőeszköz lesz. A sors közös. Ahogy a város nem élhet meg kenyér, élelmiszer, nyersanyag nélkül, úgy a falu népe sem nélkülözheti egyetlen napra sem a város segítségét. Hadd írjuk ide lelkesítő példának, hogy a bala- tonőszödi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai 150 mázsa kenyérgabonát adtak el idei termésükből> Foszlósbélű kenyér lesz belőle.
