Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-11 / 187. szám

<a szénhordó vidám, csínyekre kész fia. A spanyol csapatok betörnek a városba, s eretnekséggel vádolván, tüzes trónra ültetik fill édesapját. A indám, pajkos fiú eltorzult arccal nézi atyja kínhalálát, s szívében nagy elhatározás születik. Bosszúja erősebb szerelménél, elhagyja a kedves Nelét, s a csintalan fiúból a öröm, a gyűlölet, lázadás, magabiz­tosság, szerencsétlenség és a boldog­ság lovagja. Tillből a harcok során valóságos népi hős lesz. Közreműkö­désével megverik a spanyolokat és a felkelők kimondják Hollandia függetlenségét. A vidám Till ismét visszatér Damme-ba, s boldogan öle­li keblére szeretett Neléjét. ROMEO ÉS JULIA Az olaszországi Veronában és kör­nyékén játszódik ez a Shakespeare örökéletű drámájából nemrégiben készült színes, angol film. Hogy mi­ről is szól? »A szép Verona tárul itt elénk, hol kit jeles család vetélkedett. Ös qyűlöisögük új csatákon ég, És polgár-vdr szennyfez polgár-kezet. Vad ver ükből egy baljós pár fakadt: Gor.osz csillagzatok szülöttei, É két szerelmes sírja lesz a hant. mely a csaták vasát elföldeli. Szerelmük eljegyezte a halál, Mert szülőikben lángol a haraq S le nem lohad, míg el nem vész a pár — Erről regél e kétórás darab. Néző. kérünk, hibákra most ne nézz! így lesz az is, mi csonka még: egész.« így mondta ezt el Shakespeare a prológusban és az 6 szavaihoz ne­künk nincs hozzáfűznivalónk. Inkább szólnánk a film elkészítésének kö­Silvana Pampanini és Eleonóra Rossi Drago a főszereplője a Vit­torio de Sica rendezésében készülő ÜT A VÖLGYBE című jugoszláv filmnek. * * * Hazánkban is nagy sikerrel ját­szották a TAVASZ című jugoszláv filmet. Az idei pulai filmfesztivál­ra befejezik a film második részét. * * * A Hunnia Filmstúdió meghívta Abbast, a neves hindu filmrende­zőt, hogy tárgyalást kezdjenek egy hindú—magyar koprodukciós film­ről, mely a híres magyar kutató­ról, Körösi Csorna Sándorról szól. Mozinaptár 1957. augusztus 15-től Vörös Csillag, Kaposvár 15—21 Kötekedő Lla 22—28 Kuruzsló 29—4 Romeo és Julia Szabad Ifjúság, Kaposvár 15—18 Hetet egy csapásra 19—21 Szakadék 22—28 Két óceán titka 29—31 Halló, itt Gabriella Forró mezők Nincs irgalom 1 — 2 3—4 Matiné: 18 25 4 Balatonföldvár: Első szó Páncélos dandár Balkezes újonc rülményeiről, a világ egyik legszebb szerelmi drámájából miként készült a film. A Romeo és Júlia című film stú­diója egész Olaszország volt, maga Verona, a környező gyönyörű vidék, az ódon város gyönyörű épületei. Re­nate Castellani, a tehetséges olasz rendező keze alatt a darab felfogá­sa és szereposztása eltér a hagyo­mányoktól. Susan Shentall, Júlia alakítója teljesen ismeretlen mind a színpadon, mind a mozivásznon. Eredetileg újságírói pályára készült, míg ném találkozott össze egy lon­doni étteremben a film rendezőjé­vel és a 19 éves Susan Shentall min­den színészi tapasztalat nélkül állt a felvevőgép elé. Természetes adott­sága révén lehetőséget nyújtott a rendezőnek, hogy igazi Júliát for­máljon belőle. Partnere, Romeo ala­kítója is csak újabban tűnt fel. Mer- cutio szerepét egy olasz építész ját­ssza, Montaguet pedig egy velencei gondolás kelti életre. Itt, e film esetében tehát nem filmre vett szín­házról van szó, a film alkotói a leg­teljesebb mértékben felhasználtak a filmadta lehetőségek gazdag skálá­ját. A Romeo és Júlia című angol film így lett konvencióktól mentes, me­rész, üde és életerős filmalkotás, mely nézőinek feledhetetlen élményt nyújt. 17—18 Bankó Pistái 19—20 A két Lolli 21 Tánc és szere­lem Angyallal a hegyekben Vörös kocsma Karneváli éjszaka Scuderi kis­asszony (161 Bel Ami (16) Nyomok a hó­ban Megosztott szív Siófoki Kertmozi: 17—18 Vörös kocsma Dankó Pista Karneváli éj­szaka Don Juan Nehéz anya nélkül Két színésznő, egy szerep Kapitány és» hőse Nyomok a hó­bán Május 1. Mozi Till Eulen­spiegel Az éjszaka lányai (16) Szibériai rap- j szódia I 24 — 25 Nincs irgalom ♦ 27 Angyallal a he­* gyekben 1 28 Római lányok { 29—30 Egy szép lány I férjet keres (16) {31 — 1 Örök éjszaka í titka Kuruzsló 24—25 26—27 29 31 — 1 3—4 20—21 22 — 23 24—25 27 — 28 29—30 31 — 1 3—4 ♦ Siófoki ? 17 — 18 20 — 21 22 — 23 3 — 4 Matiné: 18 25 1 Fonyód 17—13 20—21 22—23 24—25 : 27—28 29—30 31 — 1 Cár és ács Csuk és Gek A mi utcánk csapata A két Lotti Boszorkány Bakaruhában Nehéz anya nélkül Dankó Pista Karneváli éj­szaka Kuruzsló 3—4 Két vallomás Balatonszemes 17—18 Az éjszaka lányai (16) 20—21 Bakaruhában 22—23 Oké Néró 24 — 25 Kuruzsló 27—28 Vörös kocsma 29—30 Nyomok a hó­ban 31 — 1 Hajnalodik 3 Két színésznő egy szerep 4 Bel Ami, (16) Balatonboqlár 17—18 20—21 22 — 23 24—25 27 — 28 29—30 31 — 1 3—4 Matiné: 18 25 1 Zamárdi 17—18 20—21 22 _23 2 4 — 25 27 28 Bakaruhában Vörös kocsma Kuruzsló Dankó Pista Don Juan Hajnalodik Karneváli éj­szaka Kapitány és hőse Tilos a játék Mühleobergi ördög Jónapot1 elefánt Boszorkány Egy igaz ember Vörös kocsma Bakáruhában Oké Néró Angyallal a he­gyekben 29 — 30 Kuruzsló 31 — 1 Két vallomás 3—4 Karneváli éj­szaka Balatonleile 17 — 18 20—21 22 — 23 24—25 27 — 28 29 — 30 31 — 1 3 — 4 Csurgó 17 — 18 20 — 21 24—25 27 — 28 31 — 1 3 — 4 Matiné: IP. 25 1 Barcs 17—18 22 _21 2 4—25 27—28 31-1 Oké Néró Till Eulen­spiegel Dankó Pista Karneváli éj­szaka Bakaruhában Kapitány és hőse Két színésznő, ' egy szerep Olmer bűne Mexikói Sas fia Rákóczi had­nagya Kapitány és hőse Első szerelem (16) Siker útján Flotta hőse 15 éves kapi­tány Dandln György Vörös kocsma Mexikói Kapitány és hőse Rákóczi had­nagya Siker útján y szeptember 4-ig Kék sirály Luxustutiajon 2x2 néha öt Kékvércsék erdejében Egy nap a bíró­ságon (16), Két kapitány Ne fordulj visz- sza fiam Vihar Itália felett Külvárosi szálloda (16) Adám bordája Balett gyöngy­szemei Császár pékje Flotta hőse Mary hercegnő San Salvatore Szegény szerel­mesek krónikája Kuruzsló Két Lotti Pillanat embere Kővirág Én és a nagy­apám Borisz Godunov San Salvatore Olmer bűne Oké Néró Valahol már találkoztunk Pillanat embere A két Lotti Hópelyhecske Komédiások Riadó a hegyek­ben Lengyeltóti 17—18 Megosztott1 szív 20—21 Oké Néró 24—25 Budapesti tavasz 27—23 Emberek fehér­ben 31 — 1 Két űr szolgája 3—4 Külvárosi szálloda (16) 3—4 Matiné: 18 25 1 Marcali 17 — 18 20 — 21 24—25 27 — 28 31 — 1 3—4 Matiné: 18 25 1 Iqal 17 — 18 20—21 24—25 27 — 28 31 — 1 3—4 Matiné: 18 25 1 Tab 17 — 18 20—21 24 — 25 27 — 28 31 — 1 3—4 Matiné: 18 25 1 Matiné: 18 Titokzatos hajó­roncs Gyapottütidérke Kis Muck tör­ténete Nagyatád 17—18 Olmer bűne 20—21 Megosztott szív 24^25 Két kapitány 27—28 Forró mezők 31 — 1 Kék sirály Első szerelem (16) 3—4 Matiné: 18 Vízkereszt, vagy am't akartok Kékvércsék erdejében Szitakötő KÖTEKEDŐ LIA Egy szókimondó, daloskedvű kis- mét. Georgiának menyasszonya van, ♦ leányról szól ez a rendkívül^ szóra- de Lia látja, több esetben is meg-1 íkoztató, színes szovjet filmvígjáték, győződött róla, a lány nem való a| Lia — egy nagy építkezés gépkocsi- vezetője — a főmérnök: Georgij so­főré lesz, A munkahelyéről szívesen elbocsátanák e rokonszenves, ked­ves kisleányt, alá mindig megmond­ja az igazat, s nem szívesen viszi a főnökök feleségeit vásárolni és a fodrászhoz. Georgij tetszik a lány­nak, s a filpi az ő szerelmét mutat­ja be, arról beszél, hogyan nyeri el •sok bonyodalom után a férfi szerel­mérnökhöz, s ez a tudat megerősíti elhatározásában. Lia lakást kér az új házakban, de nem kap, mert főmérnök másnak utaltatja ki. S amikor Lia felmegy Georgij lakásá­ra, hogy jól megmondja véleményét, a férfi asztalán meglátja saját fény­képét. Nincs szükség szavakra, a lány mindent megért, s első csókuk bizonyíték: megtalálták a boldogsá­got. .. FILMHIREK Két játékfilm szerepel a Buda­pest Filmstúdió tervében, melyek Budapestet mutatják be a felsza­badulás előtt és napjainkban. Mindkét film három-három novel­lát foglal össze. A háború előtti Budapest képe bontakozik ki a még idén elkészülő játékfilmen, melyben Móricz Zsigmond, Szabó Dezső és Nagy Lajos egy-egy no­velláját dolgozza fel három fiatal rendező. * * * Jean Marais egyike a legsokol­dalúbb filmszínészeknek. Legutóbb szövegkönyvet írt az Oscar Wilde DORIAN GRAY ARCKÉPE című regénye nyomán készülő balett­hez. * * * Kairóban nagy sikerrel mutat­ták be A NEGYVENEGYEDIK című szovjet játék- és a KÜLFÖL­DI TURISTÁK A SZOVJET­UNIÓBAN című dokumentumfil­met. Ezzel megkezdődött a szovjet filmek rendszeres kairói vetítése. A Rákóczi hadnagya alkotó kollektívájának új színes filmje ez. A hazaszeretetről és szerelemről szóló filmköltemény hőse Hajnóczy, a Marlinovics-féle mozgalom vezéralakja. Szerelmese Lotte, a bájos pesti polgárlány. Ismét csak nemes ember állhat a megye élén, Hajnóczy nem alis­pán többé. Pest-Budán ismerkedik meg Kohlmayerék neveltlányával, a bájos Lotteval. Nem is annyira a lány szépsége, inkább jószíve ragadja meg a férfit, s Lotte-n felejtett szeme árulkodik. Hajnóczy házában gyü­lekeznek a forradalmárok, köztük Martinovics is, akinek nem sikerült szép szóval jobb belátásra bírni I. Ferenc császárt. Elérkezett a cselek­vés ideje, a forradalmárok megválasztják Hajnóczyt vezetőjüknek. Sehy, a fiatal színész áhítozik Lotte keze után, de a lányt már a deresedő Hajnóczyhoz húzza szíve. Rövidesen eljegyzést tartanak. Sehy bosszút forral, s embere az összeesküvés iránt tudakozódik. Lotte sejt valamit vőlegénye terveiről, s Bécsbe utazik. Martinovi- csék a vádlottak padján ülnek, Lotte visszatér, de későn, s könnyezve búcsúzik szerelmétől a börtönben. A film főszerepeit Bessenyei Ferenc és Ruttkay Éva játssza. KURUZSLÓ TILL EULENSPIEGEL Gérard Philipe a főszereplője e spanyolok legádázabb ellensége lesz. jrancia—német színes filmnek. A Till ezer borsot tör a spanyolok or- flanáriai Damme városkában él Till, ra alá. Valójában ezerarcú hős, az Orvos, vagy sarlatán a divatos gyógyító? Ezt a kérdést veti fel ez az újszerű francia orvosfilm. Izabelle elgondolkozva rajzolgat, amikor a néni wváratlanul végigzu­han a szoba padlóján... Hamarosan megérkezik Pierre Laurent-Lachaux, akiről azt beszélik: amint ráteszi kezét a betegre, meggyógyul. Való­ban, néhány perc múlva a néni már mosolyogva fekszik ágyában. Isabel­le is Pierre páciense lesz. A férfi egyszer kirándulásra hívja meg; s kellemes napot töltenek együtt. Egy­re többször találkoznak, s Izabelle boldog menyasszony lesz. Ám vélet­lenül kihallgatja vőlegénye vitáját, s megtudja: Pierre nem csodálatos gyógyító, hanem orvos és gáládul becsapta őt. Izabelle hazauta­zik a fővárosba. Később Pierre ta­lálkozik az elgyötört lánnyal, kide­rül, hogy agydaganata van, s már a műtét sem segíthet. Pierre kezeli ismét, a lány elalszik karjaiban, új, boldog életére gondol, de ebből az álomból már nincs többé ébredés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom