Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-10 / 186. szám
Szombat. 1957. augusztus 14. SOMOGYI NÉPLAP 3 A NAGY IGYEKEZET Haragszanak rájuk és nem akarták elcsépelmi idei gabonájukat. A föld a -mindenük. Meg a jószág. Ezzel lehetne a leghűségesebben megrajzolni a Bognár-család arcát. Két falu — -Mezőcsokonya és Somogysárd — elsőjének titulálják őket a legjobbak is. A ház, a föld a csokonyai faluszélen fekszik, ott, ahol a két község határa összeölelkezik egymással. Idegen ember az ő házukat is Csokonyához sorolná, minthogy legszélső az utcában. De közigazgatásilag Sárdhoz (tartozik)' Somssieh gróf földbirtokából hasítottak ki húszezer ölet egy tagban a vevő, öreg Bognár Istvánnak. Húsz éve szövődik e húszezer négyszögöl föld igaz története Bognár-cslalád életkönyvében. Verejtékkel, meg tenyerük törésével írják. Kizsarolt, elhanyagolt volt akkor ez a föld. Távol esett az 'úri gazdaság központjától. Sovány bérrel kecsegtette az újdonsült gazdát is. Siralmas, keserves évek voltak az elsők. Három mázsa szemet fizetett a búza holdja. Bizonytalan volt akkor gazdálkodáshoz kezdeni. De nem estek kétségbe, s nem fordultak visz- sza. Az üres telken az első évben ház épült, a következőben istálló, minden esztendőben emeltek a telekre valami épületecskét. A húszezer ölhöz kilenc kateszterit béreltek még. Egy volt a cél: dolgozni, gyökeret verni a sárdi földben. Mit meg nem tettek! Éjjel-nappal robotoltak, iparkodtak, takarékoskodtak, hogy megállhassanak a lábukon. Az istálfótrágya sem tudta meggyógyítani teljesen a beteg földet, hiányzott belőle valami: a mész. És megszerezték azt is. A környéken ma is meg-telepítetlen növény a lucerna, ők meszezéssel. elsőnek azon a vidéken, uralkodóvá tették a negyvenes évek végén. Most törtek fel az első lucernás területet, kilenc évig ontotta a kiváló takarmányt a jószágnak. Mellette 1800 ölön négy esztendeje díszük egy másik parcella és most újabb 2000 négyszögölet telepítenek be vele. A földeknél már készenlétben ott hever a mésziszap. Leszántásra vár. — Nézze — mutat a szérűre ifjabb Bognár István —, itt a természettel, elmaradottsággal való húszéves küzdelmünk látható eredménye: a hatalmas szalmakazlak. Hét hold termése. Akár hasig almoliha-t- nánk a jószágnak éven át. Tovatűnt időnek számít, amikor még másoktól vásároltuk a szalmát. Zsírozás nélkül nem fizet ez a föld. De a rendszeres trágyázást nagyon meghálálja. Meg a csillagfürtöt is, amit aratás után vetünk a tarlóba, s őszszel kukorica alá jó mélyen leszántunk. Kincsesbányát tártunk fel az egykori sovány földekben. Gabonát, zsírt, meg húst termő kincsesbányát. Húsz, kínos-keserves munkával, küzdelemmel teli esztendő gyümölcse, hogy ma 13 mázsa a búza- átlag, közel ötszöröse a harminckilencesnek. (32 és fél mázsa kenyér- gabona jutott az idén már az országnak belőle.) Kevés gazda dicsekedhet 13 81 mázsás zabterméssel, 200 mázsás cukorrépa-, 160 mázsás burgonyahozammal Árpából kétezer ölön 24 mázsa 31 kiló termett. Nincs olyan esztendő, hogy a Bognár-család portáján kiürülne a takarni,ányos pajta, a lucernán kívül bükkönyt, bíbort, lóherét termesztenek, a tavalyi kukoricából még most is van a góréban 10—15 zsákra való. A föld mellett a jószág ez istenük. öt szarvasmarhánál nem igen volt kevesebb állat az istállóban. Csak most van négy darab, mert az egyik törzskönyves tehenük a múlt héten kényszervágás áldozata lett, de gyűlik már a pénz másikra. Most két növendékre van hízlalási szerződésük a vállalattal. Mint legféltettebb kincsét, életétének értelmét, mutogatja ifjabb Bognár István a jószágot. Sehol nagyobb rendet az Istállókban. — Nézze, ez az üsző olyan szelíd, mint a bárány — simítja végig fehér szőrét érdes tenyerével. — Ez a lucerna meg olyan, mintha a savanyítóból szedtük volna elő — markol bele a pajtában magasodó takarmány kazalba. Száraz, zöld a levele, jó illat árad belőle. Az állatorvos is dicsérően nyilatkozott róla a minap. hiaoa, gazdálkodni jól és okosan csak bizalommal és bizakodással lehet. Az pedig egyik sem hiányzik Bognáréknál. A pajta egyik sarkában még a vadonatúj gyári festék zöldell a vetőgépen, a tavasszal vásárolták. Tizenkilenc évvel a gazdálkodás megkezdése után most jutott rá pénz. Közben megtudom, hogy más téren kával: egy hónapja sincs, hogy a Bognár-portára bevonult egy új Danuvia motorkerékpár, tízezer egynóhányszáz forintért. — Dolgozik az ember, többre vágyik, meg távol is esünk a várostól, legyen mivel befutnunk, ha kell — ezzel magyarázza a motor vételét ifjabb Bognár. Esténként, munka után, ráérő időben öccsével együtt tanulgatják a motorvezetés tudományát. Hja és három éve újabb ötezer öl- nyi szántót is ragasztottak ,a húszezerhez, akkor adtak pénzt földért, amikor mások szabadulni igyekeztek tőle. — Ne szalassza el megnézni a disznóólát sem — invitál tovább a házigazda —, nézze meg, milyenek a malacok. Nyolcán vannak, nyolc hetesek, mint a kitömött rongybabák, egyformák, nagyok és szépek. Igaz, alaposan meg is húzták az anyjukat. — A nyáron három hízót adtunk el, azok is ilyen egyformák voltak. Tizenumonapos -korban 206 kilót nyomott mindegyik. Az Állatforgalmi átvevője csak nézett, nem akart -hinni a saját szeménék. »-Ha nem én mértem volna, bizony isten, nem hittem volna el« — mondta. Még a régi áron vásárolták akkor a hízókat, a három disznóért 13 200 forint vándorolt Bognárékhoz. Ezekből a malacokból jövő aratásra ugyan olyan hízókat gömbölyítenek. Kell akkor az ilyen kövér jószág az or szágnak, mint a cukor, no meg a pénz is akkor jön a legjobbkor. így gazdálkodik tehát a Bognár- család. Dolgoznak éjjel-nappal. A nyáron például a 70 éves öreg kötözte be a két hold gabonát. Az ország is csak nyer belőlük, mert őtő- lük mindig pontosan megkapja, amit vár. * * * Miért haragusznak rájuk mégis egyesek? Valóban azért, amit az ismeretlen asszonytól és embertől hallottam: mert szorgalmasak, ügyesek, bírják forgatni magukat? Irigyek rájuk, akik kevesebb munkával. szerencsével nem boldogulnak? Mi kifogás lehet ilyen rendes, dolgos, tisztességes család ellen? Siettek az aratással, a behordással, hogy gépbe kerüljön a kalász. Hosz- szú idő óta a bevett rend, hogy minden második évben az ő portájukra áll -be először a gép. Tavaly -náluk volt a befejezés, így az idén náluk kellett volna kezdeni, meg a szintén Sárdhoz tartozó szomszédjuknál. A csokonyai vb tagjai közül azonban egyesek ezt gondolták: No, most bors-c-t törünk az orrotok alá«, s a végrehajtó bizottságban keresztülvitték, hogy a cséplést ne -két szélsőnél kezdjék, -hanem egy házzal odébb. Okot is kerestek rá: nem álltak ki tűzőrségbe — mondták. Erre azonban nem is kötelezhették őket, mert sárdi adófizetők, így közmunkát is o-tt kötelesek teljesíteni. Kov-ács József (csikós) vb- ta-g telekürtölte a falut: »Megmutatom atért is, hogy a cséplőgép nem jut el a két szélső házhoz — merít .azok sárdiak —, majd c-s-ak, ha faluban mindenütt végez.« Megkezdődött a hivatal járás: -gépállomás. járás, megye. Nagyon bántotta Bognárékat az igazságtalan és méltatlan bánásmód. Kazalban volt a termés. A gép elindult csépelni, de nem hozzájuk. Szomszédjuknál csír- zott az -aszta-g teteje. A Nagybajomi Gépállomás igazgatója józanul ítélkezett, és a két sárdi családnak adott igazat. A csokonyai vezetőket azonban nem az igazság, hanem a -szenvedély, a bosszú hevítette. — Azért sem engedünk, inkább lemondunk a vb-ről — fenyegetőzött Kovács József (csikós). Bognár István éppen akkor toppant be a csokonyai tanácshoz, amikor Németh István tanács-titkár az ő -nevüket emlegette a telefonban. — Nem érdemes róluk vitatkozni, hanyagok, házsártosak, kötelesség- • mulasztók — valahova ilyeneket továbbított felőlük a telefonihuzal. Bognár István ott állt az ajtóban, a vér a fejébe szökött, még sosem látta ennél különben a titkárt, -uj ember a faluban, hogyan van bátorsága olyanokra rágalmat szórni, akikkel még nem is beszélt? Ki védje az igazságot, ki zabolázza rágalmazókat, ha ő sem? — Ilyen erzesek kavarogtak Bognár fejében, Szeretett volna elsüllyedni. Szó nélkül kifordult a tanácstól. Ment igazát keresni Sárdra, onnan jött az írásos bizonyítók, a legtisztességesebbek közé tartozik a Bognár-család és szomszédja, s hogy merik őket rágalmazni? Telefonál a csokonyai tanácshoz a falu párttitkára is, aki Sárdon terményátvevő, kiállnak a két család mellett mások is de a vb nem enged. A faluban az-t beszélik. Kovács József (csikós) ha ragszik Bognárékra. * * * Nem is kellene több szót veszte getni erre az ügyre, hisz az igazság mégis csak győzött, a szemtermés zsákban, padláson, meg állami raktárban van, mégis el kell még egyet s mást mondani. Atért, hogy megmutassuk, milyen káros egy falunak, ha vezető beosztású embereket indulatok kormányoznak, s hatal- m-askodással akarnak háttérbe szorítani, megtorolni másokat. Kovács József ma sem látja be hatalmi itúlten-gését, sőt azt mondja, ha rajta -állana, máiig sem csépelték volna el Bognárék és szomszédjuk termését. Olyan kijelentéseket tesz, amire különben se joga, se oka nincs; hogy levágatja akár saját pénzén is a két család előtt a villanyt. Eltiltja őket a csarnokból, -vigyék Sárdra a tejet stb. Másra is ragadtatta magát Kováé, József (csikós). A nála dolgozó cséplőmunkások elpanaszolták, hogy Mégis lesz Szulokon dohány gorombán szidalmazta, a nőket pedig nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel illette. Szabó Ferencnét, az egyik cséplőm-unkás- nőt karonragadta és ellökte. Deltát ki adott ekkora hatalmat Kovács József (csikós) kezébe? Senki, ö visszaél a hatalommal, a bizalommal. Az egyik szegénypa-raszt mondta róla: — Ez kérem, amolyan köpönyegforgató. A Horthy-világ- ban elöljáró volt. hosszú évekig, no, nem szocialista elveiért tűrték meg ennyi ideig. Negyvenöt után újra befészkelte magát a vezetőségbe, a tanácsválasztáskor a tanácsba és a vb-be is. Októberben mez. amikor Var<?a tiszteletes ú.rék kikiáltották a »-dicsőséges forradalmat«, s a tisz- teletes úr megállapító vala a mozi előtti gyűlésen, hogy »szabadság nem volt, hanem lesz, minek után végre lehullt a bilincs«, s kérte a híveket, hogy »ne ragadtassák el magukat, úgy sincs messze az -idő, amikor jön a törvényes hatóság (de mennyire, hogy jött volna), amely hivatva lesz felelősségre vonni a bűnösöket (értsd: kommunistákat!), úgy, ahogy az e-lő vagyon írva az ellenforradalom nagykönyvében — Kovács József (csikós) is o-tt termett, sőt tagja lett a »forradalmi« bizottságnak, és ha győz az ellenforradalom, újra lett volna elöljáró. Minek ez a sok színváltozás, nem jó tetszést vált ki ez a faluból, higgye el. — Elhiszem. Ki kételkedik benne? Varga József Hol lehet ipari tanulónak jelentkezni? A Munkaügyi Minisztérium leh'- tővé teszi az általános iskolát most :v korábban végzett fiatalok részére, hogy szakmunkás képzésben részesüljenek. A minisztérium hatáskörébe tartozó 305. sz. Váiárioari-ta- nuló Intézetbe (Várpalota), valamint az 508. sz. Vájáripari-tanuló Intézetben (Pécs) lehet felvételre jelentkezni. Jelentkezhetnek azok a fiatalok, akik 1940. január hó 1. és 1942. szeptember 1. napja, között születtek és az általános iskola legalább hat osztályát tó eredménnyel elvégezték. Az 1942. évben született fiatalokat csak nyolc általános iskola elvégzésévé1 veszik fel az intézetek. Tanulmányi idő három év. 16—17 éveseket két évre iskoláztatnak be. A felvételt nyert tanulók az intézetek otthonában kapnak elhelyezést és teljes ellátást, A felvételi vizsgára augusztusban kerül sor. Az intézetekben lépést akarnak tartani a techni-1 tanulók bányászegyenruhát, munkaruhát kapnak és a tanulmányi élőmén ételüktől függően ösztöndíjban részesülnek. Jelentkezni lehet azonkívül a 31. sz. Építőipari Vállalathoz (Budaoest, V, Petőfi Sándor utca 7.1. ahol kő műves, ács, festő és mázoló ipari tanulókat iskoláznak be. A jelentkezők tanuló otthonban nyernek elhelyezést. A tanulni vágyó fiatalok bővebb felvilágosításért forduljanak a járási tanács munkaügyi csoportjához, ahol a szükséges űrlapokat és nyomtatványokat is megadják. — A kender magassága a három métert is meghaladja a Viharsarok állami gazdaságaiban. Helyenként 45—50 mázsa holdankénti kitűnő termést takarítanak be. »A júliusi nagy jégeső csúnyán elverte nálunk is a dohányt« — jegyezte meg a minap néhány percnyi beszélgetés után egy szu- loki gazdaember, s elszomorodott. Már hogyne búslakodna, amikor az idén oly szép termés ígérkezett, s a község határában termő cigarettának, szivarnak való híres az egész országban. Aztán meg az sem utolsó szempont, hogy ha ezek a nagy, zöld levelek beérnek: jó pénzt kap értük termelője. Szorgalmasan ültetgetik is mindenütt nyár elején a palántákat. Az idén például 333 szuloki gazda, szerződött dohánytermelésre. 183 fcata-sztrális hold szép termésükből csupán húsz holdat kímélt meg a veszett időjárás. Harminc holdnvi területen le kellett vágni a dohány szárát, annyira összeroncsol- ita a jég, a többi részen pedig kisebb mennyiségben pusztította el a termést. Mi lesz hát a szuloki dohánynyal? Stefan Adámmal, a Nagyatádi Dohánybeváltó körzeti felügyelőjével megálltunk egy darabka föld, Czá-nk Simon földje sarkánál. Két lépésnyire -tőlünk négyöt dohánytő meredezett hatalmas, letört, szakadt, á-tlyukadt levelekkel. — Ez a minta — mondta —, azért hagytuk meg, hogy lássa az Állami Biztosító, milyen nagyarányú volt a kár ... A szánalmas levelek szomszédságában azonban üdezöld, fejlődő dohány áll. Ezek már a visszavágás óta nőttek és nagyon szépek. — Azért lesz ám dohány Szülőkön — szólalt meg ismét a felügyelő. — A jég után röviddel mindenki hozzálátott a menthető termés me-ntéséhez. Ha az idő továbbra kedvez, még megterem a tavalyi mennyiségnek nyolcvan százaléka, s jó hat mázsa levelet vághatunk le minden holdról. Ez megnyugtató. Jó érzést ad az a tudat, hogy mindenki különösebb felszólítás nélkül igyekezett menteni, amit lehet. Jóleső érzés, hogy Czi-nk Simon, Minter Mátyás és a többi gazda gondolt arra, hogy jövőre- is kell cigarettának, szivarnak való, s elmondhatjuk: minden természeti, csapás- ellenére az idén is lesz jó dohány Szulokon. — ger — A földművesszövetkezetek a jövőben fokozottabban közreműködnek a gépállomási szerződéskötésekben A fölöművesszövetkezetek már a múlt évben sok helyen- eredményesen működtek közre a gépállomások és az egyénileg dolgozó parasztok közötti megállapodások kötésében. Azzal, hogy a dolgozó parasztokkal azok lakóhelyén kötötték a szerződést, a gépállomások nevében, jelentősen hozzájárultak a gépek fokozott igénybevételéhez, s ezzel a terméseredmények növeléséhez. A gépállomások ebben az évben az eddiginél nagyobb gépi segítséget kívánnak nyújtani az egyénileg dolgozó parasztoknak, ezért szükséges, hogy a földművesszövetkezetek is tevékenyebben közreműködjenek a szerződés- kötéseknél. Ennek érdekében a földművelésügyi miniszter és a SZŐ VOSZ igazgatóságának elnöke együttes utasítás* adott ki. Az utasítás értelmében a gépállomások gépi segítségének igénybevételére a termelői társulások (szakcsoportok, szakszövetkezetek) szerződést, az egyénileg dolgozó parasztok pedig megállapodást a földműves- szövetkezetek útján is köthetnek a gépállomásokkal. Ha a szerződéssel, illetőleg megállapodással lekötött munkaterületek egymáshoz olyan közel fekszenek, hogy egy munkagépnek 12 hold megszárt-tása közben megtett üresjárata a 2000 métert nem haladja meg, a munkát nagyüzemi munkának kell tekinteni. Ilyen esetben a gépállomás a földművesszövetkezet részére a nagyüzemi gépi munkadíj-at, a földművesszövetkezet pedig a társulások részére a nagyüzemi gépi munk-adí.i 3, egyénileg dolgozó parasztok részére 7 százalékkal növelt összegét számítja fel. Ha a lekötött munkaterület 12 holdnál kisebb, a társulások, illetőleg egyénileg dolgozó parasztok részére a földművesszövetkezet a gépállomás által meghatározott kisüzemi gépi munkadíjat, a gépállomás pedig a fcildművesszövetkezet részére ennek 2 százalékkal csökkentett összegét számítja fel., A társulások és az egyénileg dolgozó parasztok a gépi munkadijat a földművesszövetkezetnek kötelesek legkésőbb a gépi munka megkezdéséig megfizetni. A gépállomástól a munkát közvetlenül a földművesszövetkezet rendeü meg. A gépállomások az egyes igények előtt kellő időben közölni tartoznak a földműves-szövetkezetekkel, hogy községenként mennyi a szabad aépi kapacitásuk. A BÍR ÁLHATATLAN ÖDÖN, MEG A SAJTÓBÍRÁLAT A. közelmúltban cseppet sem hízelgő cikket közöltünk a Galagonyát Termelő Vállalat igazgatójáról. Megírtuk, hogy nem készültek fel kellő gondossággal a galagonya betakarítására, feldolgozására, illetéktelenek hordják a, drága termést, s veszélyben van az exportterv. Vizsgálatunk során fény derült arra is, hogy a vállalat igazgatója megengedhetetlen haszonhoz ju+, a vállalat galagonya ültetvényeiből saját céljaira használ fel sok-sok bokrot, a vállalat dolgozóit pedig megfosztja a törvényes lehetőségektől is. Nosza, lett is felbuzdulás a cikk után. Alig jött fel és bukott alá kétszer a nap a lap megjelenése után, már itt is volt a levél a szerkesztőségben. Bírálhatatlan Ödöntől, a Galagonyát Termelő Vállalat igazgatójától érkezett. Hej, de még milyen levél! Visszautasít, tiltakozik, fenyegetőzik benne, hogy őróla ilyent mert írni az újság. Amióta vezeti ezt a vállalatot, nem volt olyan termelési értekezlet, ösz- szejövetel, tanácskozás, ahol az 6 nevét valaki is szájára vette volna — bírálólag. Ez a cikk vétség a javából, rágalom, intrika. Bizonyosan az ellenség keze van ebben a dologban. Igaz, hogy van a használatában öt-hat holdnyi galagonya terület. de ihol az írásos bizonyítékok halmaza, hogy azokat nem is sajnálják tőle. A cikkben szerepeltetett vállalati alkalmazottak pedig, akiket — a cikk úgy említ, hogy Bírálhatatlan Ödön intézkedése folytán sérelem ért — íme, kezük írását adják — miszerint ők tiltakoznak az ellen, hogy az újság meg merte írni az ő bajukat. Nekik nem kell az igazgató galagonya-cserjése, használja csak továbbra is. Micsoda merészség ez! Hol itt a demokrácia? Nahát ilyent egy köztiszteletben álló vállalati igazgató ellen! Felelősségre vonni azt a merész újságírót! Az ügy kapcsán bírálat érte az egyik társvállalat vezetőjét is. (Tudniillik az ő felesége a Galagonyát Termelő Vállalat könyvelője, s hát az melegszik, aki közel áll a tűzhöz, felesége révén ő is kapott a galagonya-területből. Ha lúd, hát legyen kövér, ő meg elhozta a keze alatt dolgozó munkásokat, galagonyát művelni.) Bezzeg, tőle is . kaptuk a választ. Bíráli.i mert a cikkíró, s az semmi, hogy ő meg sört ivott a kocsmában — egy pohárral — este, munkaidő után. Sőt kocin- tott is a pohár ürítése előtt, csengett az üveg belé. Ilyen embernek nem sok köze van mások dolgához — írja. Helyreigazításnál nem adja alább. Nem ő. Sőt, kikötése, hogy mielőtt az az izé... a sajtó igazítás megjelenne, — értesítsük előre. Sorolhatnánk még a hasonló tartalmú leveleket, amelyek a szerkesztőségbe érkeznek. Általában mindig azután, hogy egy-egy bíráló cikk megjelent az újságban. Cáfolnak, tiltakoznak, megforgatják fejük és fejünk felett Damoklész kardját és fenyegetőznek. Nem azt írják meg, hogy ez és ez igaz volt. de rajta leszünk, hogy másként legyen, vagy ha rosszul esett is, de köszönjük a sajtónak, hogy figyelmeztetett a lejtőre jutás előtt vagy középen, hanem tiltakoznak. Hoav is mondják: a legjobb védekezési mód a támadás. Támadni, igen, támadni az újságírót és mindenkit, akinek része volt a cikkben. Mondjuk azt, hogy rágalmazni, intrikálni akarnak, vagy ellenforradalmárok, hátha visszarettenti ez őket a későbbi bírálattól. De helyes-e ez a szemlélet. Egyáltalán nem. Gondolkodjanak el ezen, akiket különféle hibákért bírálat ér. Higgyék el, az újságíró tollát az igazság, szeretet, s a segítő szándék vezeti. — a - f
