Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-02 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl Somogyi Néplap ____________AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X IV. évfolyam, 179. szám. GROMIKO ELVTÁRS NYILATKOZATA GONDOK A MARCALI KÓRHÁZBAN OTTHONUNK FALURÓL FALURA: MIKLÓSI A KIS GALAMBTOLVAJ ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1957. augusztus 2. Szeretettel üdvözöljük j vietnami vendégeinket j Kedves vendégeket fogadott tegnap föváro- r sunk. Ho Si Minh elv- í társ, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke, a Vietnami Munkapárt főtitkára és az őt kísérő küldöttség Moszkva, Prága, Varsó és Berlin után Budapestre is ellátogatott, hogy magával hozza tízezer kilométerre lakó testvéreink, a szocializmust építő hős vietnami nép baráti üdvözletét. Egy hős nép küldötteit látjuk vendégül, olyan népét, amely közel egy évtizedes harcával beírta nevét a szabadságért, a gyarmati elnyomás, az imperializmus elleni háborúk történetébe. Egy kis népét, amely magányosan harcolva, nyílt fegyveres ‘harcban győzedelmeskedett az őt évszázadokig elnyomó, gyarmata-i sító nagyhatalom felett. Sem börtön, sem akasztófa, éh-f ség, nyomor és fegyver nem tarthat vissza a felszaba-| dításért folytatott küzdelméből olyan népet, amelynek? élén olyan harcedzett, viharban kipróbált párt áld, t mint a vietnamiak kommunista pártja, amely végülis j győzelemre vezette a munkások, parasztok nemzeti» felszabadító mozgalmát. ♦ Különös örömünkre szolgál, hogy olyan legen- ♦ dáshírű kommunista forradalmárt, igazi népvezért | köszönthetünk országunkban, mint Ho Si Minh elv-; társ, aki kora ifjúságától fogva nem ismert nemeseb-1 bet, szentebbet, mint küzdeni a nép igaz ügyéért. Ho| Si Minh eivtárs 1890. május 19-én Kim Lien faluban; (Közép-Vietnam) született. Gyermekkorában megjárta ; a francia és angol hajóstársaságok matrózainak ke-X serves életét, dolgozott munkásként franciaországi; gyárban és londoni vendéglőben. A Versailles-i béke-| konferencia részvevőihez memorandumot intézett, | függetlenséget követelve Indokína népei számára. Neve; ismertté lett egész Vietnamban. f Az ifjú forradalmár a francia gyarmatok dolgozó; népeinek küldötteként részt vett az 1919 decemberé-; ben ülésező Francia Szocialista Párt kongresszusán.! Tagja lett az ezen a kongresszuson kettéváló párt; egyik szárnyából alakult Francia Kommunista Párt-; nak. Párizsban lapot ad ki »-Pária« címmel. A lap! célja: leleplezni a gyarmatosítók politikáját. Részt; vett a Kommunista Internacionálé 1924. évi ötödik; kongresszusán. Kuan Tungban (Kína) Ho Si Minh* 1924—25-ben megalapította az első kommunista irány-; zatú vietnami forradalmi szervezetet, amely a Viet; Nam Thanh Nien Coach Mang Dong Chi Hoi (Viet-* nami Forradalmi Ifjúság Pártja) nevet vette fel és* tagjai a külföldön élő vietnami forradalmárok voltak.; 1927-től 1949-ig, bár európai és ázsiai országok-1 ban élt,, de állandóan szoros kapcsolatot tartott fenn; hazája forradalmi szervezeteivel. 1929-ben a francia* gyarmatosító Ihatóságok Ho Si Minh-t távollétében | halálra ítélték. ; Ho Si Minh elvtárs csaknem három évtizedest földalatti harcban, élet és halál mesgyéjén járva | szervezte, irányította a felszabadító forradalmi moz-j gaknat. 1930 januárjában az ő vezetésével állt talpra* az Indokínai Kommunista. Párt. A párt megszületései után alig egy esztendővel Nguyen Ai Qnoc — az igazi; Ho Si Minht — az angol és francia titkosrendőrség; bizalmas megegyezéssel Hongkongban börtönbe zárja.; Itt súlyos beteggé lesz, tüdejét megtámadta a börtön-; levegő, hazafiak szöktetik meg innen, bár a hatosa-; gok azt a hazug hírt közük, hogy meghalt a börtön | kórházában. Ezután kilenc esztendei földalatti munka? kezdődik. ; 1938-ban visszatért hazájába. 1941-ben 'az ő vezeté-l sével az Indokínai Kommunista Párt egy demokrati-! kus frontba tömörítette valamennyi politikai pártot; 'ék hazafias szervezeteket, amely Viet Minh néven ? Vietnam függetlenségéért harcolt. 1945 augusztusában! Ho Si Minh kiadja a fegyveres felkelés jelszavát. A; vietnami felszabadító népi hadsereg kiűzi a japán; betolakodókat, szeptember 2-án kikiáltják a Vietnami? Demokratikus Köztársaságot — Viet Bachban. ! A röviddel ezután összeülő nemzetgyűlés Ho Si! Minh-t a köztársaság elnökévé választja meg. 1956; szeptemberében pedig a Vietnami Munkapárt Köz-! ponti Bizottságának X. kibővített ülése a párt főtitká-l rává választja. ; 1946 decemberében súlyos napok köszöntenek a; fiatal köztársaságra, felfegyverzett francia csapatok S támadnak rá. A nép a párt vezetésével ellenáll, s | hihetetlen megpróbáltatás közepette is a függetlensé-; géér.t küzdő nép térdre kényszerítette a francia gyár-; matosítókat. í Ötvennégy óta a Vietnami Demokratikus KÖZ)-! társaság sikerrel állítja helyre országát, küzd a nép! felemelkedéséért, a szocializmus felépítéséért, a ketté-; szakított ország egyesítéséért. ! Most, amikor köszöntjük hazánkban a vietnami! nép küldötteit, azt kívánjuk nekik: koronázza teljes; siker országépítő terveiket, hazájuk és a szocialista; tábor üdvére. ! Forró szeretettel fogadta Budapest népe Ho Si Minh elnököt Dobi Istvánnak, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására csütörtökön baráti látogatásra hazánkba érkezett Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke és a Vietnami Munkapárt főtitkára. Az elnök vezetésével küldöttség érkezett, amelynek tagjai: Hoang Van Hoan, a Vietnami Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, Hoang Minh Giam kulturálisügyi miniszter, Pham Ngoc Thach egészségügyi miniszterhelyettes. Ho Si Minh elnök és kísérete a Német Demokratikus Köztársaságból jövet látogatott el Magyarországra. Az elnök elé Berlinbe utazott Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, Csatorday Károly, a külügyminisztérium protokolosztályának vezetője, valamint Hoang Van Lói, a Vietnami Demokratikus Köztársaság ideiglenes ügyvivője. Az elnököt és a vietnami küldöttség tagjait hozó repülőgép fél kettő órakor szállt le a ferihegyi repülőtérre. Az ünnepi díszt öltött repülőtéren több ezer dolgozó gyűlt össze, íiogy köszöntse a vietnami nép hősi harcának vezetőjét. Az épületeket vietnami, magyar és vörös zászlók, ünnepi feliratok díszítették. A vietnami vendégek fogadására megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss károly, Marosán György, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a forradalmi munkás-paraszt kormány, az Elnöki Tanács számos tagja, a politikai, a gazdasági, a kulturális élet sok vezető személyisége. Jelen volt Hao De-cin, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Adam ’Will- mann, a Lengyel Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagymazott nagykövete, Bato Karafili, az Albán Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Jcvo Kapisics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Julius \ ik- tory, a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, J. I. Gromov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Hon Don Cser, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Dasijn Adilbis, a Mongol Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Abd El Hamid Nafeh Zade, az Egyiptomi Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, Neir Tuval, Izrael állam rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, Varban Ca- nev, a Bolgár Népköztársaság ideiglenes ügyvivője, Kurt Kluge, a Német Demokratikus Köztársaság ideiglenes ügyvivője, M. A. Rahman, az Indiai Köztársaság ideiglenes ügyvivője. Ott voltak a fogadásnál a budapesti vietnami kolónia tagjai, élükön a nagykövetség képviselőivel. Amikor Ho Si Minh elnök megjelent a repülőgép ajtajában, a várakozó több ezres tömeg hatalmas tapsviharral köszöntötte. Az elnököt elsőnek Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke üdvözölte, hosszasan ke- zetszorítottak, majd a két államelnök átölelte egymást. Ezután dr. Münnich Ferenc, Marosán. György és Kiss Károly köszöntötte a vietnami elnököt. Díszjel hangzott fel, a zenekar a vietnami és a magyar himnuszt játszotta. A díszőrség parancsnoka jelentést tett Ho Si Minh elnöknek, aki azután Dobi István kíséretében ellépett a díszőrség előtt és üdvözölte azt. Ho Si Minh elnök ezután a fogadására megjelent közéleti személyiségekhez lépett, sorra köszöntötte az MSZMP Politikai Bizottságának, a forradalmi munkás-paraszt kormány, követe, Ion Popescu, a Román Nép- köztársaság rendkívüli és nieghatal(Folytatás a következő oldalon.) A Vasutas Nap megünneplésére készülnek a kaposvári pályaudvaron Még majdnem másfél hét választ el augusztus 11-től, a Vasutas Naptól, de a felkészülés már az utolsó szakaszához érkezett a kaposvári pályaudvaron. A színvonalas műsor már készen áll és ebből is látszik, hogy méltó módon ünnepük meg e napot vasutasaink, együtt az egész dolgozó néppel. 10-én déltől a szolgálati helyeken és várótermekben a vasutas népi zenekar szórakoztatja a dolgozókat, este 6 órakor pedig megkezdődik az ünnepély, melynek keretén belül kiosztják a munkaverseny győzteseinek az okleveleket és jutalmakat. A kultúrműsor után hajnaüg áü a tánc és a mulatság. Másnap, 11-én reggel megkoszorúzzák a Szovjet Hősök emlékművét. A vasutasgyermekek számára filmet vetítenek, délután pedig a Hunyadi-pályán labdarúgó mérkőzés, a Vasutas Kuliúrotthonban teke, asztaütenisz, sakk és biliárd csaták lesznek. A munkaverseny javában folyik, melynek megszervezésében Fogarasi István, és a szakszervezet részéről Németh Olga vették ki a legodaadóbban a részüket. A július 1 óta tartó verseny értékelése már folyik s nemsokára ismeretessé váük, hogy kik haladnak az élen munkájukkal a Vasutas Nap méltó megünneplésében . Az idén előreláthatóan nem lesz gond az átteleltetésre A Földművelésügyi Minisztériumból szerzett értesülés szerint szálasiakarmányokból ez évben jó ter- takarmónyok és a rétek hozama viszont felülmúlja més mutatkozik. A pillangósok első kaszálása ugyan valamivel kevesebbet adott a múlt évinél, a vetett a tavalyit. Országosan mintegy 10—15 százalékkal több takarmányt takarítottak be eddig, mint a múlt év hasonló időszakában. Lényegesen javítja a takarmányhelyzetet az újonnan vetett pillangósok első évi hozama is, valamint az a tény, hogy az idén — beleértve az abraktakarmányaikat is — mintegy három— négyszázezer holddal nagyobb .területen vetettek takarmánynövényeket. Tekintettel arra, hogy abraktakarmányokból is jó közepes termés várható, az idén télen előreláthatólag nem okoz majd nagyobb gondot az állatok áttelelte- tése. IIIIIIIIUIIIIIIHIIIIill lllllll!llllllllllllllllllllll!lllllllllll!lll!lllll!lllllll!lllll!lll!IIIIIIUI!l!!llllll!lllllllllllinilll!!IHHn AZ ORSZÁG KENYERÉRE VIGYÁZNÁK Derűs, napsütéses délelőtt robog az autó az úton Nagybajom, Böhö- nye felé. Sorra kerülgeti a gabonával megrakott, lassan mozgó szekereket. Mindenfelé látni, amint éppen kocsikra rakják, vagy az udvarokban asztagolják az aranyló, sárga kévéket. Másutt az asztagok már eltűntek s csak a szal- imakazlak magasodnak, jelezve, hogy ezeken a helyeken már a padláson, vagy a magtárban van a termés, a jövő évi kenyér magja. A kis autóban tűzoltók ülnek. Járják a vidéket, ellenőrzik a községi szertárakat, a cséplőgépeket ég környéküket, megfelelő-e a felszerelés, készültség, betartják-e a tűzvédelmi szabályokat mindenütt. Fontos a munkájuk, mert nem kis dologról, az ország kenyeréről van szó... Az út első megállója Böhönye-Terebezd puszta. A kövesúttól százszázötven méternyire zúg, porzik a cséplőgép, az elevátor viszi a magasba a szalmát. Az ellenőrök szeme megakad a nagy kazalon: — Szabálytalan ez a kazal — mondja egyikük —, nagyobb a megengedett méretnél. A gép felelős vezetője megpróbál magyarázkodni, hogy a gazdaság vezetősége rendelte ezt így, s miközben beszél, újabb hibára figyelnek fel a tűzoltók. Az erőgéptől néhány méternyire két hordó áll. Az egyikben van víz, de a másik üres. — Lyukas, kérem — szabadkozik a gépész —, s még nem cserélték ki. Arra azonban nem gondolt, hogy tűz esetén jóformán semmit nem kezdhetne, mert az egy hordó víz meny- nyisége bizony nagyon messze van az előirt 500 litertől. A felelőtlenséget még tetézi, hogy a felszerelés között a kazalfecskendő sem található meg. A tapasztalt hibákat a tűzoltók beírják az ellenőrző füzetbe, azzal, hogy cseréljék ki a hordót, kisebb kazlat rakjanak és vigyázzanak, nehogy valamilyen okból tűz keletkezhessen. Aztán tovább folytatják útjukat. A következő községben, Vesén, a tűzoltó szertárnál az őrség tagjai között egy idős néni üldögél. Kiderül, hogy ő az egyik ügyeletes. Tulajdonképpen nem is lehetne beosztani, de egyedül él, s mivel az ő két hold földjére is vigyáznak a tűzoltók, rendszeresen letölti az egy napos szolgálatot. Nincs jól ez így mégsem. Ha a községben, vagy a földeken tűz ütne ki, vajon milyen hasznát tudnák venni az idős Ágh Jánosné- nak? Az ellenőrök biztosak abban, hogy a községi tanácsnál is tudják, nem sok segítséget nyújthatna az évektől megfáradt asszony az oltásban. A szertártól a falu végére, ismét egy cséplőgéphez mennek a tűzoltók. Vajda Imre és csapata az egyik portán éppen végzett a munkával, amikor a látogatók megérkeztek. Néhány perc alatt a cséplőgép minden munkása összegyűlt és beszélgetés alakult ki. A tűzoltók érdeklődtek, milyen a tűzvédelmi felszerelés. Kiderült, hogy itt sincs minden rendben. Az erőgép kipuffogójából hiányzik a szitoa- fogó, nincs kazalfecskendő, kevés az oltóvíz. Miért? A Tapsonyi Gépállomás nem látja el megfelelően a gépeket, a gazdák nem készítik elő a vizet. — Egy kicsiny szeget nem lehet kapni a gépállomástól —, fakad ki az egyik munkás —, nemhogy még rendes tűzoltó felszerelést... A gépállomás hibájából meg nem állhat le mindenütt a cséplés. Tudják ezt a felelős vezetők, hogy hiányos felszereléssel nem kötelesek vállalni a munkát, de hát akkor mi lesz a jövő évi kenyérrel, mit csináljanak a gazdák elcsépeletlen gabonájukkal. .. Igv hát inkább dolgoznak, azzal az örökös tudattal, hoigy tűz esetén semmit sem tudnak tenni a vész továbbterjedésének megakadályozására. Amikor pedig az ellenőrök vizsgálatot tartanak, jól kipanaszkodják magukat, dehát hiába, mert az észrevételeket itt is bejegyzik a kis füzetbe. Végül azonban a cséplők kapnak egy jó tanácsot, s ez nemcsak a véseieknek, hanem mindenkinek szól: — A pihenő zsákoló, vagy etető mindig menjen át időben arra a helyre, ahol a következőben dolgozik majd a cséplőgép és nézze meg, van-e tűzoltáshoz elegendő víz. Ha nincs, sürgősen töltessen meg néhány víztárolásra alkalmas edényt. Vesén még elég hamar végeztek a tűzoltók, annál több időt kénytelenek' eltölteni Iharosban. Még el sem jutottak az itt dnlgozó cséplőgéphez, máris több szabálytalanságot vettek észre, amelynek okozója elsősorban a községi tanács. Nyugodt lel- kiismerettefy, helyszíni szemle nélkül adta ki olyan gazdáknak a gabona behordási engedélyt, akiknek udvara egyáltalán nem alkalmas a kenyérnekvaló tárolására, cséplésére. Horváth Sándor például az 61 és istálló közvetlen köblében rakta le a kévéket, mindössze egy-másfél méterre az épülettől, holott az előírt távolság legkevesebb 8 méter. Beke Sándor engedélyén ez olvasható: »A lakóépülettől délkeletre, az istállótól a 8 métert betartva« rakható ’le a gabona. A gazda saját házától számítva be is tartotta a 8 méteres távot, de ugyanakkor nem gondolt arra, hogy az asztag egyik oldalát kis köz választja csak el szomszédasszonya épületétől. Tűz esetén azonban a saját portája is veszélyben forogna, mert ennek közelében még a szemben lakó szomszéd giabpnáját rakták le,' akinek udvara az övénél sokkal inkább megfelelő lenne a cséplésre. — így csináljuk ezt már 4—5 évtizede — mondja az egyik idős asszony, s hangjából neheztelés érződik ki. Nem szeretik, ha a tűzoltóság ellenőrzi a gabona elhelyezésének helyességét. Nem szeretik azt sem, há kifogásolják, hogy idős férfiak, vagy asszonyok teljesítenek szolgálatot a szertáraknál, olyanok, akik már nem rendelkeznek akkora fizikai erővel, amekkora egy esetleges tűz oltásához szükséges. Pedig a tűzoltók rosszat nem akarnak senkinek azzal, hogy a gazdák, s az ország kenyerére vigyáznak, azt védik a tűzveszélytől. Weidinger