Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-07 / 183. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! :fn*l-& Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 183. szám. AKA 50 FILLÉR Szerda, 1957. augusztus 7. AZ ELSŐ FÉLÉVBEN JÓL DOLGOZTAK A NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁSOK EGYES VEZETŐK SPEKULÁCIÓ­JÁRÓL, AMELY KORRUPCIÓHOZ VEZET DON BASILIÓK — ASSZONYBŐRBEN KÖSZÖNTJÜK LENGYEL SPORTBARATAINKAT A MINDENNAPI KENYÉRÉRT Gyűlik a gabona as állami raktárakban Hétfőn, a kora délutáni órákban értünk a somogysárdi terményrak­tárhoz. Ez, amint láttuk is, amolyan csendes-szezon időszak, kevés az »ügyfél«, nincs forgalom. A szélesre tárt ajtókon belül egy-két lapátos jelentette az életet. Csordás Jánost, a raktárost a magtár egyik sarká­ban felhúzott kicsiny irodahelyiség­ben leljük meg, ilyenkor papírmun­kát végez, iratokat rendez. Pár hónapja vette át itt a felvá­sárlást, két község termelőitől gyűj­ti össze az állami kötelezettségbe valót, meg azonkívül, mióta a köte­lező beszolgáltatás megszűnt kereskedői tevékenység is járul a munkakörhöz. Arra a kérdésre, hogy a parasztok­nak tetszik-e ez az újfajta kereske­delmi módszer, mármint, hogy az ál­lam szabadkezet nyújt nekik termé­nyeik és termékeik értékesítésében, Csordás János előveszi a felvásár­lási könyvet és abból idéz: hétfőig 275 mázsát vásárolt fel szabadon bú­zából, meg rozsból. Közben négy terhes szekér fordul be a gabonaraktár elé s Csordás elvtársat szólítja a kötelesség. Ujvár- falváról három szekér gabonát hoz­tak, valamennyit szabadon. Legelső­nek Horváth Imre búzája került a mázsára: 944 kilót nyom a két mér­legelés összege. A kibontott zsákok­ból egy-egy marék kerül a minta­gyűjtőbe. A fényes műszeren mérés következik, s hamar kiderül: a búza fajsúlya 79-es, egy fokkal jobb a szokványnál, ez pedig két forinttal drágítja a búza árát. A 944 kiló után majdnem 19 forintot fizetnek »in­gyen«, ez a pénz is jó. Ezután Ga­lambos János 869 kiló rozsa kerül a mázsára. Negyven mázsa kenyérga­bonája termett, 456 kilóval már ko­rábban lerótta a földadót, egypár zsákra való feleslege még maradt otthon... — Elhiszi, én egy vagon búzát szeretnék most eladni, sok pénzt kapnék érte — mondja. — Kell a pénz — mondja Szerencsés László — hol­nap vásár lesz itt Sárdon és fel szeretnénk ruházni a gyerekeket. Kö­zeleg a szeptember, csalogat az isko­la... Tizenegy zsák rozsot hozott áruba, de ő — mint mondja nevetve — csak most kezdte az eladást. Ponyván szárítják a búzát az egyik csombárdi udvaron. Nagyon nedves volt cséplés után, nem vette át a TV, itthon könnyebben megy a szároga- tás, mint ott nagy tételben. — Mennyit adnak el? — Ami itt a ponyván van, úgy 12 mázsára való, még ma a magtárba kerül — adja meg a választ Csuha Vendelné. — Az ősszel szaporodunk, nem szeretnénk boltból vásárolt ke­nyéren élni, de a kenyéren, vetőm V gon felülit eladjuk. Jut arra is a negyvenhárom mázsa termésből. Mi­nek tartogatnánk vissza a felesleget, hiszen kell a pénz is, sürget ben­nünket az adósság, a hatezer forint adóból csak háromszázat fizettünk ki. Az ősszel léptünk ki a tsz-ből. Orciban vége a cséplésnek Vasárnap óta elhallgattak a csép­lőgépek ebben az évek óta élenhala­dó kis községben. Búzából tizenegy mázsás átlagterméssel büszkélked­hetnek. A termelők többsége a tör­vényes határidőben teljesítette állam iránti kötelességét — bevitte az adó­gabonát —, egynéhányan még száro- gatják a nedves kenyérmagot. Ked­dig csaknem négy vagon árugabona a szabadfelvásárlás eredménye. Or­ciban. Persze, ez nem végeredmény, hiszen a gazdáknál van még feles­leg. A községi tanácstitkár elmon­dása alapján csináltunk egy kis táb­lázatot. össztermés: 40 vagon. Vetőmagszükséglet 400 kát. holdra 480 mázsa Háztartási szükséglet a falu 510 lakosára 1300 mázsa Búza földadó 148 mázsa Cséplőrész, aratórész, stb. 600 mázsa összesen: 2528 mázsa Felesleg: 1472 mázsa Eddig eladtak belőle az államnak 4 vagonnal, még körülbelül 10 va- gonnyi fölösleg van a gazdák padlá­sain. Természetesen, saját dolguk, mikor értékesítik a fölösleget, de a saját érdeküket akkor szolgálnák leg­jobban, ha túladnának mielőbb a feleslegesen. Kétszázezer forint be­vételről van szó. — a — f > — a — f Ifjúsági brigádok mutatnak példát a cséplésben Megyénkben teljes lendülettel folyik a cséplés, hiszen a termés be­takarításának ez elengedhetetlen feltétele. A jó időjárás következtében nincs is semmiféle fennakadás. Kiváló munkát végeznek a Darányi Gépállomás ifjúsági cséplőcsapatai is. Jankovics Ferenc brigádja Tót­újfalu községben az egyénileg dolgozó parasztok gabonáját csépeli. Eddig már 18 vagon került gépüktől a magtárakba. A hírneves Barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet gabonájából 20 vagonnal csépelt el egy másik cséplőcsapat, Tóth József ifjúsági brigádja. A fiatalok de­rekasan vállalnak részt a munka dandárjából. As új tulajdonos nem mondhatja fel a hassonb ér letet a ssersődés lejárta előtt A kötelező beadási rendszer meg­szüntetése következtében a paraszt­ság körében jelentősen megnöveke­dett az adás-vételi, haszonbérbevéte­li kedv, s általában az ingatlanfor­galom. Előfordultak olyan esetek is, hogy a tulajdonos eladta a haszon­bérleti földet és az új tulajdonos a gazdasági év végére felmondta a bér­lőnek a hosszabb időre szóló szerző­dést. Ez bizonytalanságot teremtett, s csökkentette a haszonbérlők ter­melési kedvét. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása ilyen ügyekben a kö­vetkező: A termelés folyamatosságának biz­tosításához, a tényleges gazdálkodó haszonbérlő termelési biztonságához és szerzett jogainak védelméhez fű­ződő népgazdasági és egyéb érdekek azt kívánják, hogy az a haszonbérlő, aki írásbeli szerződéssel több évre haszonbérletbe vett ingatlant, a ha­Ho Si Minh elnök Zágráb (TANJUG). Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke kíséretével együtt kedden reggel Zágrábba érkezett. A zágrábi pályaudvaron ágyúlövések üdvözöl­ték és a legmagasabb rangú horvát állami és politikai vezetők fogadták. Zágráb lakossága lelkesen üdvö­zölte a vietnami elnököt mindenütt, amerre elvonult. * * * Belgrád (TANJUG) Ho Si Minh, a Vietnami Köztársaság elnöke hét­főn délelőtt megkoszorúzta az Isme­szonbérleti idő alatt nyugodtan, ab­ban a tudatban gazdálkodhasson, hogy az ingatlant a haszonbérlet idején — még ha közben változik is a tulajdonos — ő használhatja. A haszonbérbe adott ingatlan tu­lajdonjogát adás-vétel útján meg­szerzett vevőnek — ha kellő gondos­sággal jár el — tudnia kell arról, hogy az ingatlant az előző tulajdo­nos haszonbérbe adta, s ismernie kell azt is, hogy a szerződés mennyi időre szól. Ezért mezőgazdasági in­gatlan eladása esetén az új tulajdo­nos azt a haszonbérleti szerződést* amelyet a bérbevevő a régi tulajdo­nossal kötött, a szerződésben megál­lapított haszonbérleti idő lejárta előtt nem mondhatja fel. Nincs joga a felmondáshoz akkor sem, ha a vé­telkor nem tudott arról, hogy az in­gatlant haszonbérbe adták és hogy a szerződés mennyi időre szól. Zágrábba érkezett rétién Katona sírját a Belgrád mel­letti Avalán, majd az Avala-hegyen Koszta Nagy vezérezredes ismertet­te az elnökkel a Belgrád felszaba­dításáért folyó hadműveletek me­netét. A vietnami elnök délután egy órakor látogatást tett Joszip Broz Titoknál. Ez kihalómmal jelen volt több magasrangú jugoszláv állami funkcionárius, a végrehajtó tanács alelnökei. A látogatás után Tito elnök ebé­den látta vendégül Ho Si Minh-t és kíséretének tagjait. Két érdekes hír — A Balatoni Hetek egyik nagy­szabású eseménye lesz a borhét. Szeptember 7-én a szabadtéren fel­állított sátrakban borikóstolót tarta­nak és megnyitják a borkiállítást a történelmi borvidékek terméseiből. — Német orvosok megállapították, hogy a Magyarországon is bőven ta­lálható pozsgászsázsa nevű növény nagymennyiségű tromalyt elnevezé­sű antibiotikumot tartalmaz. Meg­kezdték a gyűjtését. Waiter Imre, neves, tisztes közép- Amit két nap alatt megtudtunk a ráksi Új Élet Tsz-ben (II) paraszt, a tsz elnöke az egyik no- ............._ _----------------- — v ámbéri napon kijelentette: többet nem megy vissza az eke szarvához. Akadtak, akik ezen a megjegyzé­sen fennakadtak. Szóval úgy? — for­gatták egyesek így is, úgy is az elnök szavait. Azt senki sem merte mon­dani, hogy »talán bizony elurasod- tál, Imre, az elnökösködésed alatt«, hiszen saját szemükkel láthatták mindannyian, hogy megfogta ő a kasza, meg a villa nyelét épp úgy, mint a ceruzát, tollat, elnöksége alatt is. Márpedig a szó szoros értelmében értette kijelentését az elnök, vagyis azt akarta ezzel értésükre adni, hogy ő a traktort nem cseréli fel újra a nagyapánktól ittmaradt lovasekére, a fejlett termelőeszközöket nem ad­ja cserébe a primitívekért. Amikor jól álló, neves középparaszt létére a közös nagyüzemi gazdálkodás mel­lett tartott ki, azt mondta: »Miért kövessem én az elmaradottság felé hajló embereket, jóllehet egy ideig többre vinném jövedelmemet egyé­nileg, de én nem látok a szövetke­zésnél mást, ami megkönnyítené a parasztok sorsát«. Ez az előrelátás ad neki hitet, meggyőződést a mun­kához nap mint nap. Hogyan is áll a ráksi Uj Élet? Fej­lettebb módon, fejlettebb eszközök­kel termelnek, gazdálkodnak-e, mint a falu egyéni gazdái? Ha nem is teljes részletességgel, mert arra itt nincs hely, vezessük végig az olvasót a tsz jelenlegi gaz­dálkodásán, s ítéljen belőle. Ember és a gép A télen nem egyszer kívülről azt mondták az elnöknek: »Ilyen embe­rekkel akarsz együtt dolgozni, hiszen nem lesztek urai a földnek«. A jóslás persze nem vált be. Annak ellenére sem, hogy az idén két és fél holddal nagyobb terület megmunkálása ju­tott egy-egy tagra, mint az elmúlt esztendőkben. Aratás végén, a csép­lés teljes hevében, a közös gazdál­kodás ötödik évében, most szinte di­csekvően azt mondja az elnök: »Ilyen csodálatra méltó fürgeséggel, GAZDAGSÁG ÉS GAZDÁLKODÁS szervezettséggel még egyszer sem dolgozott a tagság, mint az idén«. Huszonegy család háromszáz holdas birodalma — ez a tsz. Saját Zetorja és tehergépkocsija mellett annyi gé­pet kaptak a gépállomásról, ameny- nyi csak kellett. A gép és az ember kölcsönösen segíti egymást. Most az idén látják; milyen fontos létfeltéte­le a példamutató nagyüzemi mező- gazdaságnak a kellő gépi bázis. Ten­gernyi terhet vett le vállainkról a gép. A géppel való szántást szinte természetesnek veszik. A talajelőké­szítést, őszi és tavaszi vetést majd­nem teljes egészében gépek végezték el. A kukoricának több mint felét gépekkel kapálták. A száztizenhat hold őszi-tavaszi kalászosból mind­össze tizenhat hold aratás jutott a tagokra. A tagság mással foglalatos­kodott eddig, kisebb lett a szem­veszteség, s ami szintén nem utolsó szempont: mentesültek a nehéz, fá­rasztó munka alól. A behordás.t szintén gép végzi, öt ló van háromszáz holdas birtokhoz, de még ezt sem bírják kihasználni. A gép gyorsabb és olcsóbb a fogat­nál. A gabonabetakarítás igen gyors munkát kíván. Különféle elemi csa­pásoknak, esőnek van kitéve még a kepében is a gabona. Egy Zetor na­ponta 5—6 hold termését képes be­hordani. Minél távolabbról szállít, annál jobban ki lehet használni. A lófogat legfeljebb másfél holdról hord be naponta kévéket. Az egy hold gabona szállítási költsége Ze- torral 60—70 forint, lófogattal 120— 130 forint. A „zsebzetor“ A Zetort már ez a tagság vásárol­ta, mégpedig abból a 136 ezer fo­rintból, amit a tagság a zsebéből — tavalyi részesedéséből — adott köl­csön a szövetkezetnek. Ennél jobb befektetésre még nem adtak pénzt a tagok, vallják, nagyon hasznos, kifizetődő az ilyen gép még a háromszáz holdas gazdaságban is. Mindig kéznél van, akkor veszik használatba és olyan munkát végez­nek . vele, amikor és amilyet akar­nak, a tagság meg úgy vigyáz rá. mint a »miénk«-re. Mondják, .hogy február óta, amióta birtokukban van, nagy hiba, baj még nem volt vele. Ellenben igen nagy szolgála­tára volt a gazdaságnak. Jóllehet ez annak is köszönhető, hogy olyan ve­zető gondjaira bízták, mint Poth Elek, aki este és ráérő idejében könyvel, nappal meg gépészkedik. Hogy milyen előnyöket, hasznot hajt a tsz-nek a gép, az más egyébtől is függ, például a jó vezetéstől, gazdál­kodástól, munkaerő ellátottságtól, ál­lattenyésztéstől, vagyis nem mind­egy, hogy a kétszer szántott föld mi­lyen talajerőben van, hogyan gon­dozzák benne a növényeket, helyes, szakszerű-e a vetésforgó, stb. Náluk mindezeket figyelembe veszik. A ráksi példa bizonyság is arra, miként könnyíthet a gépállomás a tsz-ek munkaerő problémáján. És arra is, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséhez mindenekelőtt sok és jó gép kell. Százholdanként 40000 liter tejet! Tavaly elkészült a falu majorosí- tási terve, s a korszerű követelmé­nyeknek megfelelően emeltek a múlt években egy száz férőhelyes, tágas, egészséges istállót, olyant, amilyen­nel még kevés termelőszövetkezet büszkélkedhet. Van benne takar- mányos-kamra, s minden, ami meg­könnyíti az állattenyésztők dolgát. A trágyát beépített síneken szállít­ják a telepre, az itatáshoz csak né­hány csapot kell elcsavarni és már ömlik is a víz a csatornákba. Bizony ez mind új vonása a paraszti élet­nek, olyan lehetőség, amire a kispa- raszt egyénileg nem is gondolhat. A tágas, szemnek tetszetős istállót még nem tudja »benépesíteni« a szövet­kezet, egyik felét magtárnak hasz­nálja, a másikban vannak a marhák és a lovak. A legjobb gazdák is megdörzsöl­hetnék kezüket, ha ilyen állomány lenne saját istállóikban. A tehenek száma ma még alacsony (11 darab), de mellettük egysorban áll az után­pótlás: 21 üsző. Ezt az állományt két ember, eteti és gondozza. Céljuk: két éven belül negyvenre szaporítani a fejős tehenek állományát. Ha ez si­kerül — és miért ne sikerülne, ha akarják — háromezer literes tejho- zammal, százholdankét 40 ezer liter tejet tudnak termelni, ez pedig kész­pénzben, ha értékesítik, ugyancsak százholdanként, 96 ezer forintos be­vételt jelent. Az Uj Élet Tsz azonban okos gaz­da módjára gazdálkodik, A tejet már két év óta saját maguk lefölözik, a tejszínt eladják az iparnak, a so­ványtej pedig majdnem ingyenben marad vissza a sertéstenyésztéshez. Hogy fújja az a malacokat — ol­csóbb fehérjetakarmány az árpánál. Honnan biztosítják állataiknak a takarmányt? — kérdezhetné bárki. Nos, a tsz-vezetőknek emiatt sem kell a fejüket vakarniok. Már most rendelkeznek annyi szálastakar­mánnyal, amennyiből könnyen át­teleltetik a jószágot. Azonkívül ott van a 250 köbméternyi takarmány- keverékből vágott zöldsiló, jön a takarmányrépa, a cukorrépafej, a melasz, a szelet — tavalyról is ma­radt belőle 30 mázsa szárított. A pelyvára, törekre úgyszólván nem is lesz szükség. Jövőre még nagyobb lesz a ta­karmánybőség, a szántóterület csak­nem 30 (!!!) százalékát teszi ki a lu­cerna- és lóhere-vetés. Az ígéretes jövő: néhány éven belül megvaló­sul az a rég áhított szándék, hogy a búzát utolsó holdig pillangós elő- veteményű talajba vethetik. Országoshírű a sertéstenyészet A sertéstenyésztés jelenleg a leg­jövedelmezőbb üzemág az Uj Élet­ben. Több mint száz darabot szám­lál most az állomány. Kimondottan tenyésztéssel foglalkoznak, s a te- nyészkocasüldőket és kanokat tíz- tizenkét hónapos korban adják el. Piacuk az egész ország. Nemrégiben például Karcagra a Táncsics Tsz- be kocákat, a Bábolnai Állami Gaz­daságba (tenyészkanokat vásároltak innen. Az év első felében 47 te­nyészkant és kocát szállítottak el 170 ezer forint értékben. A gondo­san nevelt fehér húskocák és kanok egy éves korukra majdnem elérik a másfél mázsás súlyt, s az elit, re- kordtenyészegyedek kilójáért 30— 40 forintot kapnak kézhez. Három évvel ezelőtt Walter Imre, az elnök, két anyakocát vitt - be sajátjából, majd éhhez vásároltak húszat, így indult el a sertéstenyésa- tés. Viza István, a sertésgondozó, három év alatt ezernél is több nö­vendéket nevelt fel és adott az or­szágnak. Januárig még 49 koca­süldő és 47 kan közül válogatják ki a szakemberek a legkiválóbb egyedeket. A tenyésztésre nem al­kalmas sertéseket hizlalva értékesí­tik. Ide sok fehérjedús takarmány kell. Ezért úgy határoztak, megnö­velik az őszi árpa vetésterületüket 40 holdra. Idén 17 mázsa volt az átlagtermés belőle, de Walter elv- társ szerint a ráksi talajon 23—24 mázsára is feltornászható, ez pedig már mázsában is több, mint ameny- nyi kukorica (májusi morzsoltra átszámítva) megterem egy-egy hol­don. A kukorica művelése sok ké­zierőt igényel, az árpatermesztés vi­szont teljes egészében gépesíthető. (Folytatjuk.) Varga József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom