Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-30 / 202. szám

XIV. évfolyam, 202. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1951. augusztus 30. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÜNNEPLŐ FA’ Yf OTTHONUN (L SÉTA A MÁJUS I UTCÁBAN TALÁLKOZÁS EGY FIATALEMBERREL VIDÁM SZOMBAT ESTE AZ ÚJ TANÉVRE KÉSZÜLNEK TILTAKOZIK SOMOGY MEGYE DOLGOZÓ KÉPE A Balatonboglári Általános Iskolában A külső nem iskolát sejtet. Hajdan valóban nem iskola céljait szolgálta a balatoni műút mentén fekvő nagy épület, hanem szálloda volt. A felszabadulás után iskola lett belőle, s már esztendők óta évenként négy­száznál több gyermeknek jelenti második otthonát. Boros Istvánnal, az iskola igazgatójával beszél­getünk a most lezajlott javítóvizsgákról. Bizony az elmúlt nyarat 22 tanulónak kellett szorgalmas mun­kával töltenie. Ennyien lettek ugyanis javítóvizsgá­ra utasítva. A javítóvizsgákon már túl is vannak, s azóta 14 tanuló boldogan újságolhatta odahaza, hogy egy osztállyal feljebb léphet. A nyarat nem töltötték tétlenül a bogiári pedagó­gusok, akik felváltva korrepetálták rendszeresen a ja­vítózni készülő tanulókat. Ahogy Boros igazgatóval együtt rójuk a terme­ket, kitűnik, hogy a bogiári iskola valóban csak kény­szermegoldás. Még így frissen meszelve megnyugtató képet nyújtanak a falak, de itt-ott már előtör a salét­rom, s mint az igazgató mondja, egy hónap múlva már nem is hinné valaki, hogy frissen tatarozva, me­szelve adták át e termeket rendeltetésüknek. Aztán megzavarják a beszélgetést, mert gépkocsi érkezik. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat hozta Ka­posvárról a könyveket. Az igazgató és helyettese bol­dogan osztályozza a kispajtásak nélkülözhetetlen segí­tőjét, a sok szép új tankönyvet. Lesz már mit kézbe­adni a kis elsőosztályoso.knak, akiket ünnepléssel fo­gadnak. Elbúcsúzunk a bogiári iskolától, s az igazgató még egyszer a lelkünkre köti: írják meg, új iskolára van szükségünk! Biztosra vesszük, hogy az illetékesek is meghallják a bogiáriak SOS kiáltását az iskola ügyé­ben. Jövőre talán mégis lerakják az új iskola alapjait, amely már el is készült volna, ha nem jön közbe 1936 októbere. A Balatonlellei Általános Iskolában Nem sok község dicsekedhet olyan jól megépített iskolával, mint a balatonlelleiek. Szabó Lajos igazga­tó boldogan kalauzol bennünket a frissen, meszelt, szé­pen kitakarított, tágas, világos tantermekben, ahol minden készen áll a tanévnyitásra. A kréta is ott van már a fekete tábla mellett, hogy aztán néhány nap múlva a kispajtások birtokukba' vegyék. Mintegy 350 tudományt szomjúhozó fiúcska és kis­leány lépi át majd szeptember 2-án a Balatonlellei Általános Iskola kapuját. A tanulók fele a már emlí­tett korszerű iskolaépületben, a másik rész pedig a Kohanovszky kastélyból iskolává átalakított tanter­mekben kezdi meg majd a tanulást. Nemcsak a kis tanulók, hanem a pedagógusok is számolgatják már a napokat. Maguk a pedagógusok tulajdonképpen már augusztus 23-a óta munkába áll­tak. Az eddigi 13 nevelő helyett 16 tanító és tanár ok­tatja majd Balatonlelle ifjait. Kettő közülük gyakorló­éves tanító. Halász József Kaposvárott, Lestár Gyöngyi pedig Székesfehérváron végezte a tanítóképzőt, hogy aztán mindketten most idősebb pedagógus társaiktól biztatva, búzdítva lássanak élethivatásuk első állomás­helyén a munkához. Nagy öröm a pedagógusok szá­mának emelkedése a balatonlellei iskolánál, mert az újabb három tanerő annyit jelent, hogy ez évben nem lesznek 50 fős osztályok, mint tavaly. Már pedig az világos, hogy kevesebb gyermekkel könnyebben megy a tanulmányi előrehaladás. Nemcsak az iskola, de az iskola napközi otthona is felkészülten várja Balatonlellén a tanulókat. A napközi otthon egyébként az elmúlt hetekben teljesen újjá lett varázsolva. Frissen csillog az olajfesték a tá­lakon, a berendezési tárgyakon. A konyhákban pedig ott vannak a hatalmas lábasok, fazekak, várva a tan­évkezdést. Ebben a szép környezetben igazán öröm és élvezet a tanulás. Ugye egy etértetek velünk balatonlellei kis­pajtások? Napról napra érkeznek az ENSZ ötös bizottságának jelentése ellen til­takozó táviratok Somogy . megye min­den részéből, üzemek munkásai, tsz-ek tagjai, egyénileg dolgozó gazdák, hiva­talok, tanácsszervek emelik fel szavu­kat, hogy az imperialista hatalmak, amelyek előidézői voltak az októberi ellenforradalomnak, most ismét beavat­kozzanak a szuverén magyar állam, a dolgozók államának belső életébe. A Marcali Sütőipari Vállalat dolgozói a következőket írják levelükben: »Véleményünk szerint a különbi­zottság jelentése a magyarországi ellenforradalmat a nemzetközi és hazai reakció szemszögéből nézve ítéli meg. Kérdezzék meg a volt ag-' rárproletárokat Marcaliban, akik ma elég jó módban élő parasztemberek, mit értettek Mindszenty második rá­dióbeszédéből?! Szerintünk az ötös bizottság hamis beállítású jelentésé­ben azokat próbálja igazolni és fe­Kedvezöek a feltételek, jó ütemben kötik a termeltetési szerződéseket Az egész országban megkezdődtek, s általában jó iramban folynak a termeltetési szerződéskötések az őszi káposztarepcére, a szöszös- és pan­nonbükkönyre, az őszi borsóra és a különböző fűmagvakra. Heves me­gye például már 170 százalékra le­kötötte az előirányzott terület 80 százalékát. Különösen nagy az ér­deklődés a fűmagvak és a pannon­bükköny termelése iránt: az elő­irányzott fűmag-vetésterületnek már több mint 80 százalékát kötötték le eddig a szerződő állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni gaz­dák. A szerződéses magtermelés iránt mutatkozó nagy érdeklődés oka mindenekelőtt az, hogy a tavalyinál jóval kedvezőbbek a szerződési fel­tételek. hérre mosni, akik 12 éves vívmá­nyainkat le akarták rombolni és megkísérelték visszaállítani az 1945 előtti népelnyomó rendszert. Mi jól tudjuk, hogy az ellenforradalom győ­zelme esetén olyan demokrácia lett volna Magyarországon, amelyben csak a kizsákmányolok élvezték vol­na a szabadságot, a dolgozó nép nem. Hát ezért nem értünk mi, ke­nyérgyári dolgozók egyet az BNSZ ötös bizottságának történelmet ha­misító jelentésével«. A Kaposvári Áramszolgáltató Vállalat dolgozói röpgyűlésen tiltakoztak: »Mély felháborodással értesültünk, hogy az ENSZ, provokátorok jelen­tése alapján napirendre akarja tűz­ni az úgynevézett »magyar ügyet«, mely nem más, mint hazánk bel- ügyeibe való beavatkozás. Ezért kö­veteljük, hogy vegyék le a napirend­ről ezt a kérdést és ha az ENSZ meg akar bizonyosodni arról, hogy milyen jellegűek voltak a magyarországi ok­tóberi események, ne a hazánktól elmenekült fasisztákat és hazaáruió- kat, hanem a dolgozó magyar népet kérdezze meg. Határozottan kijelent­jük, hogy mi támogatjuk pártunk és kormányunk minden intézkedését, mely a szocializmus megvalósításá­hoz vezet«. A Marcali Járási Tanács augusztus 28-án megtartott ülésőn az alábbi ha­tározatokat hozta: »A Marcali Járási Tanács, mint a járás legfelsőbb államhatalmi szer­ve, megbotránkozással vette tudomá­sul az USA által irányított nyugati imperialista körök legutóbbi durva beavatkozási kísérletét hazánk bel- ügyeibe. Határozottan tiltakozunk az ellen, hogy az ENSZ ötös bizottságá­nak jelentését a rendkívüli ülésszak napirendjére tűzzék. Nyíltan és ha­tározottan kiállunk népköztársasá­gunk munkás-paraszt kormánya mel­lett, s annak minden tevékenységét teljes erőnkből támogatjuk«. MA RAKJÁK LE A HOLNAP ALAPJAIT Látogatás a somogyvári Szabadságban Az irodában lázas munka folyik — a másnapi közgyűlésre készülnek a somogyvári Szabadság Tsz-ben. Elsősorban arról kell számot adni a vezetőségnek, hogy a gabonatermés­sel hogyan gazdálkodnak. Mire e sorok napvilágot látnak — ezt mondhatták el a tagság színe előtt: — Kilencvenöt holdon 1215 mázsa búzánk termett átlagosan 12 mázsa 80 kiló holdan­ként. Rozsunk virágzás idején meg­fázott, ezért a tervezettnél 57 má­zsával kevesebbet fizetett, vagyis 270 mázsát mutat a cséplési ered- nénylap. Földadóra, meg a gépállo- násnak 256 mázsa jár, munkaegy­ségekre pedig több mint kilenc va- »onnyit oszthatunk. Év végéig hoz- :ávetc.legesen 17 ezer munkaegysé­get érünk el, tehát búzából négv, •ozsból pedig egy kilót mérhetünk ki ninden munkaegységre. Nem lesz gyetlen szövetkezeti családnak sem :enyérgondja. Nagy Ferencéknek uztosan javukra írhatunk október 1-ig nyolcszáz egységet, erre pedig legyven mázsa búzát és rozsot kap­tak. Gurgel Mária, aki több mint tven éves kora miatt talán a száz- tven munkaegységig ér el. hét és él mázsa kenyérnek valót vihet lajd haza. Gondoltunk az öregek és esetleges etesek segítésére is. Ezért szociális él okra ötven mázsa kenyérgabonát ' runk fordítani. Félretettük a 123 id búza és rozs vetőmagját és aradt 150 mázsa búzafeleslegünk. * az a bizonyos szabadgabona, üt eladtunk a Terményforgalmi llalatnak. Ebből nem az elnöknek i.ott prémium, hanem az egész ővetkezetnek. Mert figyeljék csak számvetést: a 205 forintos mázsán- énti ellenértékre kaptunk 20 forin- >s mennyiségi, meg 33 forint minő- ;gi felárat, mert nagyban értékesí- fttük a vetőmagnak termelt búzát. ty ötven forint híján nyolcezer fo­nttal több pénz jött a tagság zse- ébe, mint úgy, ha kimérnénk mun- egységekre ezt a másfél vagonnyi át és ki-ki külön értékesítené, mek ismertetésére készültek te- , a Szabadságban, amikor ott rtunk. Reméljük, a közgyűlésen »yetértésre jutott a vezetőség és tagság. Két örömhír is érkezett a tsz-be látogatásunk napján. Békefi Lajos elnök azzal jött haza Fonyód­ról, az MNB járási fiókjától, hogy hitelügyük kedvező rendezésére ka­pott biztos ígéretet. A Pestről érke­zett levélben pedig az áll, hogy 20 anyakocából álló fehér hússertés törzset kap a szövetkezet októberben. Na­gyon jó ez az időpont. Addigra a saját építőbrigád elvégzi a sertés ól korszerűsítését. A régi ól egyik ré­szén megjavították már a tetőt, le­rakták téglával a padlózatot, s nem­sokára cementtel öntik le azt. Utá­na a kerítések elkészítéséhez fognak hozzá. Hadd legyen megfelelő, kü­lön helyük necsak a kocáknak és a malacoknak, hanem a süldőknek és hízóknak is. Most 28 kocájuk, 39 hízójuk és. 117 malacuk van. Vegyes ez az állomány, szükség van a minő­ségi válogatásra. A továbbtenyész- tésre nem alkalmas sertéseket meg- hízlalva áruba bocsátják majd. Úgy tervezik, how a süldőkké csepere­dett malacok javát lekötik bacon­nevelésre. A 60 000 forintnyi szer­ződéses előlegből soványmarhákat vesznek, s mire a sertéseket leadják, a hatvanezer forint egyharmadával gyarapszik. A tervek, elgondolások azt mutat­ják: egyre szilárdabb alapokra akar támaszkodni a Szabadság Tsz. Csak helyeselni lehet, hogy a szövetkeze­tiek ebben a gazdasági évben végre az állattenyésztésre is nagyobb fi­gyelmet fordítanak. (Ezért nem akar­ják szétosztani a terven felül ter­mett két vagonnyi árpát.) Azzal kezdték, hogy tavasszal 74 hold pillangós takarmányt vetettek. Van mit adni a huszonkét szarvasmar­hának. Csak a tej nem akar vastag sugarakban ömleni a sajtárokba. Ti­zennégy tehenük közül tizenegyet fejnek — 104 liter a napi tejhozam. Jó lenne, ha az állattenyésztés irá­nyítói szaktanácsokkal, vagy a gyen­gébb egyedek kicserélése lehetőségé­nek megteremtésével segítenék őket. Mert attól még nem telik jobban a tejeskanna, ha 12 tehenet törzs­könyvi ellenőrzés alatt tartanak — az egyedi takarmányozásra, a tejtermelés más csinja-binjára is meg kellene tanítani a Szabadság Tsz egyébként szorgalmas szarvasmarha­gondozóit. Hiszen a dédelgetett vá­gyuk, hogy több tejet fejhessenek. Már latolgatták, hogy a jövőben vesznek tejszeparátort, hadd gömbölyödjenek a malacok a fölözött tejtől. A lovakat nagy becsben tartják a szövetkezetben. A 450 holdas gaz­daságban — amely 350 holdnyi szán­tót foglal magában — 15 ló és négy, egy évesnél idősebb csikó éli vilá­gát. Arra vér a tagság, hogy a csi­kókra hámot lehessen tenni, akkor az öregebb lovak közül néhányon túladnak. Ezt okosan teszik, hiszen a szántást elvégzi a szövetkezet majorjában lévő »fiók-gépállomás« (itt van a lengyeltótiak egyik bri­gádjának szállása), a szállításban pe­dig sok fogatot pótol a saját Zetor. Érdemesebb lenne a lóeladás után jól tejelő teheneket vásárolniuk, amelyek éven át adnák a hasznot. A lófogatok teljesítőképességét ugyanis csak időszakonként, a nyá­ri és őszi betakarítások idején tud­ják kihasználni. Az állatsűrűség nö­velését viszont parancsolólag íria élő számukra a talajerő gazdálkodás gondja. A több mint 400 juhot is figyelembe véve hatévenként jut 150 mázsa trágya szántójuknak min­den holdjára. Több trágyát viszont nem annyira a disznóólból, a juh- akolból, hanem inkább a marhais­tállóból várhatnak. Évről, évre gyarapszik az embe­rek tudása, gazdálkodási tapaszta­lata. A hibákon okulnak, a jót pe­dig tovább fokozzák. így vannak a kertészkedéssel. Korábban is foglal­koztak konyhakerti növények ter­mesztésével, de az idei év nagyobb tanulsággal szolgált számukra. Si- linger Istvánra bízták a hét holdas öntözéses kertészetet. Ö és munkatársai meg is tettek mindent a minél nagyobb termés­ért, csak a választékkal volt baj. Paradicsomot, paprikát, kései salá­tát, káposztát, karfiolt, sárgarépát, zöldséget és próbakénpeh dinnyét termesztettek — egyik-egyik nö­vényféleséget nagy területen. Jövő­re másként csinálják. A 10 holdas kertészetben bolgár módszert akar­nak meghonosítani. Termelnek őszi salátát — abból jó pénz jön kora ta­vasszal. Aztán zöldhagymával, zöld­babbal, retekkel, csíráztatott burgo­nyával is foglalkoznak majd. Amint a földből kiveszik egyik növényt, tüstént beleteszjnek valami másfajta konyhakerti veteményt, hogy kora tavasztól késő őszig legyen eladó portékájuk. Egynemű zöldségfélének kisebb parcellát szánnak — így ki­iktatják az időnkénti munkacsúcso­kat. Megtanulták azt is — saját bő­rükön —, hogy nem elég valamit megtermelni, hanem az értékesítés legjobb módját is meg kell találni. A konyhakerti növények egy részét a helyi földművesszövetkezet vette át tőlük, pl. a káDoszta kilóját 30 fillérért, s a fonyódi piacon adta el a fogyasztóknak egy forintért. Ezt azért tudják ilyen pontosan a tsz- ben. mert nekik is van elárusító-he­lyük Fonyódon. Lengyeltótiban meg állandó jellegű zöldségüzletet nyi­tottak. amely július hónapban 25 ezer forintot forgalmazott. A kerté­szetből az idén 85 ezer forintot vet­tek be, s év végéig még 25 ezerre számítanak. Jövőre pedig jóval több­re — mert a konyhakerti növénye­ket kizárólag saját maguk akarják a piacon eladni. Egy-kettőre Fonyó­don terem a Zetor egy-egy rako­mánnyal. Hasznos ötletek egész sora enged arra következtetni, hogy gazdagabb jövő vár a Szabadság tagjaira. A kertek alatt van már az elektromos áram, nemsokára eljut a fény a majorba is. A dróton érkező energia gyors for­gásba hozza majd a darálót, a kör­fűrészt és a gattert is, amit ezután akarnak megszerezni. A vízhúzás is könnyebben és gyorsabban megy majd. ha az emberi karoknak nem a kútkereket, hanem a villanymo­tor kapcsolóját kell csupán elfordí­taniuk. Egy romos épületet zúha- nyozóvá, öltözővé akarnak átalakí­tani. A volt Béke Tsz-től átvett szeszfőzde az ősszel már hozzákezd a pénzkereséshez. A soha nem használt két darab, tizenhatezer' fo­rint értékű keltetőgéptől is szeretné­nek megválni, s annak árát Valami gazdaságos beruházásra fordítanák. Negyvenöt család, hatvanhórom tagja dolgozik ebben a szövetkezet­ben. A természetbeni részesedésen felül tíz forintnál több pénzt .akar­nak osztani egységenként ......... A 60 holdas erdő , fája megjmelegíti mindahány szövet­kezet beli otthonát. A háztáji haszna meg kiegészíti a közösből származó jövedelmet. Beosztással mindegyi­küknek lesz kitartása az új termé­sig. Becsületes dolog, hogy igye­keznek egyre jobbá varázsolni kö­zös gazdaságukat, s keresik, kutat­ják a többtermelés módját, Ezt te­szi Békefi Lajos elnök, Fuller Jó­zsef brigádvezető, Győréi Mária te­héngondozó, aztán a tsz kovácsa, aki egyénieknek is dolgozik megfelelni díjazás szerint,— s a szövetkezetnek minden tagja. Külön kell szólnunk — elismerően — Csapó Jenő könyvelőről, aki no­vember óta rendszeresen vezeti az ügyvitelt. A nyilvántartás napra­kész. Ez sok felesleges kiadástól menti meg a tsz-t. A Kertészeii Magtermeltető és Vetőma gellátó Vállalat Budapestről 76 zsákot kere­sett a Szabadság Tsz-nél —. pénz helyett elküldte a szövetkezet a zsák korábbi átadásáról szóló, elis- mervénv másolatát. A Terményfor­galmi Vállalatnak május 18-án egy hatvan filléres levélben adta tudtá­ra Csapó Jenő: január 5-én .kifizet­te a tsz a lucernamagot. Hatszáz fo­rintról volt szó! Erre is kel) az át­tekinthető könyvvitel a szövetkeze­tekben. Kutas József

Next

/
Oldalképek
Tartalom