Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-29 / 201. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 201. szám. ÄRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1957. augusztus 29. HRUSCSOV: »FORRJON EGYBJB AZ IRODALOM ÉS A MŰVÉSZET A NÉP ÉLETÉVEL« GYŐZÖTT AZ IGAZSÁG A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA VILÁGÁBÓL BÉKE ÉS BARÁTSÁG MULATOTT A SZAKÁCS. |A CUKRÁSZ, a FELSZOLGÁLÓ;.. kaposvári fut-ballabda kliLl&Ldi pÁluákoii A Május 1 utca 34. számú ház udvarán, a szemre is tetszetős, mo­dem épületben az utca zaját bőripari gépek halk zúgása, tompa kalapács- ütések váltják fel. A Kaposvári Nyerges Ktsz 34 tagja közül huszon- ketten dolgoznak itt a külföldön is tereseit futballabdákon. A »nyerges« jelző már csak amolyan kezdő idők- 3Ő1 megmaradt címszó és valószínű áamar megváltoztatják, hogy a ktsz leve is híven fejezze ki azt, amivel tagjai foglalkoznak: a futbaüabda- készítést. Hosszú oldalt írhatnánk arról, hogy az egykor csak nyerget és ló­szerszámot készítő ktsz mennyit fej­lődött, mióta áttért a futballabda ké­szítésére. De talán csak annyit, hogy nemrég több mint 600 000 forintos beruházással olyan modem műhelyt és irodaházat építettek, ami minden igényt kielégít. A ház felépítéséhez a 600 000 forinthoz közel 400 000 forinttal a saját erőből hozzájárultak. A fejlődés persze itt nem állt meg, mert a labdagyártást a jövőben to­vább fejlesztik és fokozzák. üsuda egy szerzet a futballabda! Mindenek előtt persze erősnek és sza- Jályosnak kell lennie. Azt már rég megállapították róla, hogy legtovább tartja szabályos formáját, ha szeletekből rakják egybe. Egy-egy labda ^készítéséhez 18 ilyen bőrszeletre van szükség. Kiss János szakmunkás vét év óta űzi ezt a mesterséget és gondos körültekintéssel vigyáz a méretekre. Egy nap több mint 600 labdaszelet kerül ki a keze alól. f logy a labda erős is legyen és bírja majd a rúgások tömkelegét, azért íielőtt a bőrt kiszabnák és összeállítanák, egy bőrhengerlő gépen ve- ;tik keresztül. A gép két és fél légkör nyomással nyújtóerőt gyakorol bőr felületére. A nyújtás foka szabályozható. Horváth Lajos feladata I- amint képünkön is látható — az, hogy ez a nyújtás akkora legyen, amekkora a labdákhoz éppen szükséges. inéi a munkapadnál történik az összeállítás. Három kar sodorja, fe- íti a fonalat, hogy most már valóban labda legyen a kidolgozott bőr­eletek sokaságából. Nagy József, Sándor József és Antal József nagy esterei már ennek a szakmának és többi társukkal együtt azon igye- :znek, hogy a magyar futballnak. necsak mint sportnak, hanem mint tékeszköznek is hírneve legyen a külföldi stadionok gyepszőnyegén. Tiltakozó nagygyűlés Szeptember 5-én, csütörtökön, a Hazafias Népfront megyei iro­dája és a Kommudfcta Ifjúsági Szövetség megyei bizottsága til­takozó nagygyűlést tart az ENSZ ötös bizottsága jelentésének na­pirendre tűzése ellen. A cukorgyár válaszol Ilyen termelési értekezlet1 nagyon régen volt a Cukorgyárban. Zsúfo­lásig megtelt a kultúrterem. A for­ró hangulatú gyűlésen az üzem dol­gozói, akik az ellenforradalom ide­je alatt nagyszerűen helytálltak, kétszer is tiltakoztak az ötös bizott­ság jelentésének^ENSZ-beli meg­tárgyalása ellen. Először akkor, ami­kor termelésükkel kapcsolatiban nagyértékű vállalást tettek, másod­szor egy távirattal, melyet az ENSZ főtitkárának címeztek. íme a vállalás: »A Kaposvári Cukorgyár dolgozói 1957. augusztus 27-i összevont ter­melési értekezlet határozataképpen vállaljuk, hogy a feldolgozásra becs­lés szerint várható 14 700 vagon cukorrépát a tervezett 73,5 üzem­nappal szemben 70 üzemnap alatt feldolgozzuk. Ezzel az üzemi ered­ményt mintegy 550 000—600 000 Ft- tal kívánjuk növelni. Vállaljuk, hogy e cél elérése érdekében a karban­tartási időszak még hátralévő ide­jében, továbbá a répafelddlgozási idény alatt az egyes üzemrészek kö­zött a lehető legjobb együttműkö­dést megteremtjük. Ezen vállalás téljesítéséért mindannyian, akik a termelési értekezleten részt vettünk, kollektív felelősséget vállalunk.» A távirat pedig így szól: »Dag Hammarskjöld úrnak, az Egyesült Nemzetek Szervezet? Főtitkárának, New-York. A kaposvári Cukorgyár összes dolgozói nevében a leghatározottab­ban visszautasítjuk az ENSZ ötös bizottsága által kiagyalt hazugsá­gokból és rágalmakból összetákolt jelentés napirendre tűzését. A leg­mélyebb felháborodással tiltakozunk az ellen, hogy az ENSZ illetéktele­nül és durva módon beavatkozzék szeretett hazánk belső ügyeibe. He­lyesebben tenné az ENSZ, ha alap­okmánya szellemében inkább a füg­getlenségükért és békéjükért síkra szálló országokat s népeket venné védelmébe az imperialista agresszo- rok véres provokációi elleni igaz­ságos küzdelmükben. A Kaposvári Cukorgyár ösz- sz?s férfi-, nő- és ifjú dolgozói.-« Lesz elegendő cukor — nem emelik az árakat Veszprémben és Baranyában az a hír terjeng, hogy nem lesz cukor. Másutt pedig azzal tévesztik meg a mindent tudó, »hivatalos helyről ér­tesült« rémhírterjesütők a lakossá­got, hogy emelik a cukor árát. Ez a két koholmány felvásárlási lázt idézett elő, s így az elmúlt hóna­pokban a szokásosnál 400 vagonnal több cukor fogyott. — A két hír valótlan, semmi alap­ja nincs — mondotta Nagy László, az Élelmezésügyi Minisztérium cu­koripari igazgatóságának vezetője. — Nem igaz, hogy nincs cukor, hiszen akkor miből fogyhatott volna el az előző évek átlagánál 400 vagonnal több. A cukor árának emelése is hazugság, nem is volt róla szó. Le­het, hogy a rémhírterjesztők rossz termésre spekulálnak. Ez a feltevés sem állja meg a helyét, mert az idén a változó időjárás ellenére is hol­danként 114 mázsa átlagos termés­re számítunk, ami 22 mázsával több a tavalyinál. A jó termés elsősorban a gazdák, a termelők becsületesen elvégzett növényápolási munkájának köszönhető. HÍREK a VADASZBERKEKBÖL Az élő vadak szerelmese Megtalálható már reggel héttől a megyei tanácsszékház egyik kis föld­szinti szobájában. Ez az irodája. Az ajtajára ez van írva: Szöllősi József erdő- és vadgazdálkodási felügyelő. Asztalával szemben az egyik irat- szekrény tetején hatalmas rétisas ágaskodik, riadt szemekkel, szárnyait szétterítve, csőrét eltátva: áldozatára lecsapni készen. A szoba zsúfolt, majd minden he­lyet megtöltenek a bútorok. Lakója: tömzsi, kövérkés, ötvenes ember. Mint mondani szokás: kisujjában vannak a rendeletek, percnyi késede­lemmel igazítja útba a hozzá fordu­lókat. Jóval hivatalnyitás előtt elke­Aki a jó gazda szemével néz széj­jel a mezőkön, az| csak egyféle meg­állapítást tehet: kevesedik, pusztul a nemes vad a somogyi földeken. Sen­kinek sem fáj a szíve jobban a sze­gény számú vadállomány láttán, mint Szöllősi elvtársnak. Évről év-, re kevesebb nyúl at tudnak kilőni a somogyi vadászok. Amíg- 1949-ben 78 ezer nyulat lőttek ki a megyében, addig a múlt évi adatok csak 3766- ról adnak számot. Ezek a számok is mutatják, hogyan apad, szegényedik rül hazulról és gyakran csak a söté­tedés veti családja körébe. Amit tesz, ahogy dolgozik, több annál, amit úgy hívunk, hogy köte­lesség. Hisz az ő hivatala, munkakö­re, felelőssége messze túlterjed e kis szoba falain, ki a mezőkre, erdőkre. Az az ő birodalma: csaknem egy mil­lió hold somogyi vadászterület. Ap­ró- és nagyvadak megszámlálhatat­lan serege. Vadászszív, vadászsgen- vedély kell ehhez a munkához. Szöl­lősi József ereiben éppen, ilyen vér buzog. így hát jó kezekben van a megye vadgazdálkodásának irányítá­sa. apróvadakban a somogyi erdő, rpe- ző. Vadpusztítás ment végbe a ko­rábbi években. Budapestről szabták meg a kilövési tervet, súlyos beszol- gáltatási előirányzatot vetettek ki a vadászokra — mondja Szöllősi elv­társ. Többek között ezek voltak a bajokat előidéző okok. Csökkent a vadállomány, fogyott az értékes nem­zeti kincsünk. A magyar vad húsa régidők óta sok valutát hozó, ízes falat a külföldiek asztalán. Kevés a vad A fácán és fogoly haszna Az előbbinél is szomorúbb a hely­zet hasznot hajtó madarainknál. A háború előttinél összehasonlíthatat­lanul kevesebb ebből állományunk. A mulasztásokat már kezdjük pótol­ni. A fogoly és fácán elterjesztése érdeke az egész mezőgazdasági ter- mélésnék, minden parasztnak. Ahol sok a fogoly és a fácán, ott kevés a gyom és a kártékony rovar — ezt nagyon sokan tudják régi tapaszta­latból. Tudományos megfigyelések szerint egy fogoly évente 2 kilónál több káros rovart és 3 kilót megha­ladó súlyú gyommagvat fogyaszt, míg a fácán ennél is többet. A fo­goly szinte semmi kárt nem okoz a mezőgazdaságban, a fácán csekély —- a kukoricában és vetésekben oko­zott — kártétele is elenyésző hasz­nosságával szemben. Táplálékuk közt megtaláljuk a pattanó bogarat és lárváját, a drótférget, a répabar­kót, a bolhákat, a gabonaszipolyt, futrinkát, burgonyabogarat, bundás- bogarat, cserebogarat és pajorját, sáskát, poloskát, csaknem a kultúr­növények összes rovarkártevőjét és, rengeteg gyomnövény magját. Állami rezervátumok létesülnek A vadállomány elterjesztését akar­ja szolgálni az az intézkedés is, mely szerint a nagyobb állami gazdaságok és erdőgazdaságok területe körül ál­lami rezervátumokat létesít, s eze­ken á területeken a vadállomány vé­delme, szaporítása a gazdaságok kö­telessége. Megyénkben két állami gazdaságnak — a lábodinak és a nagyberekinek — lesz 40, illetve 20 ezer holdas rezervátuma. Állami re­zervátumot létesítenek az erdőgaz­daságok Zamárdiban, a Zselicségben, és Kaszópusztán is kibővítik az ed­digi területeket. E rezervátumok minden ötezer holdjára egy állami vadőr vigyáz, s az állam rendelke­zik a vadállománnyal. Nagy gondot fordítanak a szarvas ^szaporítására is. A legutóbbi düsseldorfi szarvas-, agancs világkiállításról is magyar vadászok hozták el az öt első díjat. Elkészült az ú.í vadásztörvény A Megyei Tanács erdészeti és vad­gazdálkodási felügyelője most köti meg az elkövetkezendő tíz esztendőre az apróvadas vadászterületekre a jú­lius 31-ével lejárt haszonbérleti szer­ződéseket a vadásztársaságokkal. Természetesen az új szerződéskötés­nél az is latba esik: hogyan teljesí­tették állam és társaságuk iránti kö­telezettségeiket a vadászok, milyen gazdái voltak a területüknek az el­múlt években. 300 darab fácánt ren­delt a megye a vadásztársaságoknak fácántelepek létesítésére. Elkészült az új vadásztörvény, amely örvendetesen segít előre len­díteni a magyar vadgazdálkodás ügyét. Rendelkezései közül legjelen­tősebb, hogy kötelezi a vadásztársa­ságokat állandó vadőr beállítására. Ez eddig nem volt. Törvény mondja ki, hogy az, aki idegen területen va­dászik; védett vadat ejt• el; tilalmi időben vadászik; vagy saját névre való vadászjegy nélkül hódol eme szenvedélyének — egy évi, börtönbe büntethető. Hat hónaptól két évig terjedhető börtön jár, ha a felsorolt cselekményeket olyan személy kö­vette el, aki munkaviszonyából vagy' fegyveres, illetőleg rendészeti testü­lethez való tartozásánál fogva ren­delkezik lőfegyverrel. Nemzeti kincsünk — népsport Jól látni ebből is, hogy a Magyar Népköztársaság törvényei mindenki­re egyaránt kötelezőek, sőt a fegy­veres testületek tagjai által elköve­tett vétségek súlyosabb elbírálás alá esnek. A magyar nemzet egyik sza­badon tenyésző kincséről, a vadak elszaporításáról van szó. Fontos, hogy ezek a rendelkezések a gya­korlatban is megvalósuljanak. Emlí­tés történt már arról, milyen világ­hírneve van a magyar vadnak. Kül­földről is jönnek hozzánk vadá­szó emberek, hogy vadászszenvedé­lyüket a mi földjeinken, erdőinkben elégítsék ki. Pénz marad érte, érté­kes valuta. A külföldiek például az általuk lelőtt szarvasnak az agan­csát- vásárolják meg. A hat kiló sú­lyú agancsért 2640 forintot fizetnek, a 12 kilón felüliért — sajnos, ez elég ritkaságszámba megy — 42 120 forin­tot. Vagyon a mi számunkra, S itt marad ingyenben a vad húsa, bőre, növekednek idegenforgalmi bevéte­leink. A mi országunkban a vadászat a nép sportja. Megyénkben 1200 va­dász van. Egyetlen egy gróf, tőkés, de még kulák sincs köztük. Érezzék hát még jobban a gazda felelősségét a nemzet vadállományáért. Ne csak iflsák a vadat, hanem szaporítsál-e is, gondoskodjanak a vadak tenyészté­séről, téli etetéséről, megvédéséről. Lépjenek fel azokkal szemben, akik megszegik a törvényeket, akik a sportolás helyett saját egyéni érde­küket nézik, s pusztítják a nemzet vagyonát. Varga József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom