Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-25 / 198. szám

Vasárnap, 1957. augusztus 25. SOMOGYI NÉPLAP 3 Védjük meg a szövetkezeti, a társadalmi tulajdont! Követendő példa Szinte megdöbbentő azoknak a sik­kasztásoknak, lopásoknak a száma, amelyek az ellenforradalom után tör­ténteik és még napjainkban is tör­ténnek. A megyei ügyészséghez egy hónap alatt több millió forintot kite­vő sikkasztás, lopás, hűtlen pénzke­zelés ügyében érkezett feljelentés. És megtalálható a sikkasztó, a tolvaj, a hűtlen pénzkezelő a földművesszö­vetkezeteknél, a népboltoknál és egyéb állami vállalatoknál. A gamá- si földművesszövetkezetnél 300 000 forintot sikkasztottak, a marcali íöldművesszövelkezet szabadfelvá­sárlója, 'Nagy Ferenc 75 000-et sik­kasztott, Homokszentgyörgyön 178 ezer forintot sikkasztottak. Eljárás indult Winter Mátyás szuloki bolt­vezető ellen üzérkedés miatt és Ko- vili Lajos somogyszobi földműves­szövetkezeti alkahnazott ellen, aki kisebb összeget elsikkasztott. Az ellenforradalom hatása ebben is megmutatkozik. Sok emberben er­kölcsi válságot okozott, felélesztette a könnyű pénzszerzés vágyát. Megakadályozni a legkisebb visszaélést Amikor Nagy István ez év elején a Csurgói Földművesszövetkezet élé­re került ügyvezetőnek, első dolga volt úgy megszervezni munkáját, hogy meg tudják akadályozni még a legkisebb visszaélést is. Ennek ér­dekében szorosan együttműködött a pártszervezettel és annak titkárá­val együtt rendszeresen ellenőrizték a földművesszövetkezethez tartozó különböző üzleteket, boltokat. Apró hiba volt, de feltűnt neki, hogy az üzletek vezetői apró, különböző be­vásárlásokat végeznek, amely egy hónap alatt több mint tízezer forin­tot tett ki. Elrendelte, hogy ezeket a bevásárlásokat a jövőben csak az ő engedélyével lehet végrehajtani. Eredménye az lett, hogy a második negyedévben három hónap alatt összesen csak négyezer forintot tett ki a boltvezetők által eszközölt be­vásárlások. Több boltvezetőt az ellenforradal­mi eseményekben való részvétel s egyéb hibák miatt leváltottak, he­lyükre megbízható embereket állí­tottak. Az elmúlt hetekben indítot­tak fegyelmi eljárást a szövetkezet felvásárlója, Szmodics József és tár­sa, Nagyvizeli József ellen. A felvá­sárlóknál megtartott ellenőrzés 22 ezer forint hiányt mutatott ki. A hi­ány gondatlanságból és szabálytalan­ság miatt következett be. Mintegy 35 mázsa alma megromlott, amelyet nem írattak le szabályosan. Ládá­kat és más göngyölegeket adtak ki különböző szerveknek anélkül, hogy ezekről átvételi elismervényt kértek volna; ebből kilencezer forint hiány keletkezett. A szövetkezet igazgatósága — mi­vel úgy látta, hogy sikkasztás bűne nem áll fenn — Szmodics Józsefet és Nagyvizeli Józsefet hatezer forint kártérítés megfizetésére kötelezte. Szmodics Józsefet elbocsátotta állá­sából, Nagyvizeli József pedig csak úgy maradhat állásában, ha az új felvásárló hajlandó lesz vele együtt dolgozni. Az eredmény nem marad el A Csurgói Földművesszövetkezet­nél fontos feladatnak tartották azt is, hogy megerősítsék a pártszervezetet. Ma huszonnégyen vannak a szövet­kezet pártszervezetében. A társadal­mi tulajdon védelmével taggyűlésen is foglalkoztak. A rendszeres, alapos ellenőrzés­nek, a megbízható vezetésnek, a kommunisták munkájának következ­tében emelkedett a szövetkezeti bol­tok forgalma, bevétele, a szövetke­ze; nyeresége. Táborszki István nemre jen vette át az egyik üzlet vezet irt. Az üzlet forgalma fokoza­tosan emelkedett, áprilisban 91 ezer forint, júniusban pedig már 113 ezer forint volt a forgalom. Keszelice Já­nos italbolt-vezető, egy korábban kétműszaküs bolt vezetését végzi, amelynek akkor 40 ezer forint volt a forgalma, most egymaga 80 ezer forint forgalmat ér el. Szántó Béla pedig 40 ezer forint forgalmat bo­nyolít le, ahol elődje csak 27 ezer forintot ért el. A marcali járás pártbizottsága he­lyesen felfigyelt a marcali szövetke­zet munkájára, s annak tevékenysé­gét pártbizottsági ülésen vizsgálta meg. Előzőleg alaposan tanulmá­nyozták a szövetkezet munkáját, s csak ezután hoztak határozatot a munka megjavítására. Igen sok hi­bára hívták fel a figyelmet. Rosszak a módszerek a földműves- szövetkezetnél, nincs földművesszö­vetkezeti tömegmunka, nem tartot­tak közgyűlést az első félévben, a tagság nemtörődöm módon viselke­dik, a felügyelő bizottság rosszul végzi munkáját, nem ellenőrzi kel­lően a boltokat, a felvásárlásnál sza­bálytalanságok mutatkoznak, rossz a pénzügyi fegyelem, nem segítik kellően a szakcsoportokat. Emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy olyan embereket is felvesznek a szö­vetkezethez, akiket korábban sik­kasztás és más szabálytalanságok miatt elbocsátottak. Pl. Szabó Ottót, aki korábban 80 000 forintos sikkasz­tás miatt állt a bíróság előtt, vagy Csitkei Jánost, aki aktív tevékenysé­get fejtett ki az ellenforradalom ide­jén, vagy például Well Jánost, aki már korábban sikkasztás miatt két évi börtönbüntetést kapott. Laczko- vics Gyula ellenőr lett a földműves­szövetkezetnél az ellenforradalom után, pedig korábban 30 000 forintos hiány miatt elbocsátották. Arra is felhívták a figyelmet, hogy egyes szövetkezeti alkalmazottak jövedel­mükhöz képest túlságosan költekez­nek, nagy összegekért házat és más ingatlanokat vásárolnak. A földművesszövetkezet pártszer­vezete összevont vezetőségi ülést tar­tott, amelyre a szövetkezet néhány pártonkívüli tagját is meghívták. Ezen sajnos nem a hibák kijavításá­nak módjával, hanem főleg azzal foglalkoztak, hogy a pártbizottság csak a hibákat látta, az eredmények­re pedig nem mutatott rá, azzal nem foglalkozott. Igen, azon lehetne vitatkozni, hogy a marcali járási pártbizottság mód­szere, amellyel a szövetkezet mun­káját felülvizsgálta, helyes volt-e. Kétségkívül, a beszámolóban többet kellett volna foglalkozni az eredmé­nyekkel,; De most nem ez a legfon­tosabb feladat a szövetkezet vezetői, kommunistái előtt. Hiszen a pártbi­zottságnak sem az volt a célja, hogy az eredményeket ismertesse, hanem az, hogy segítsen a földművesszövet­kezetnél lévő hibák kijavításában. Hiba pedig van éppen elegendő. S az most a földművesszövetkezet veze­tőinek, kommunistáinak legfőbb fel­adata, hogy minél előbb rendet te­remtsenek a házuktáján. Azon vitat­kozzanak a szövetkezet vezetői, kom­munistái, pártonkívüli dolgozói, -ho­gyan tudják megjavítani a szövetke­zeti tömegmunkát, hogy a tagság ne legyen közömbös, hogy a szövetkezet igazgatóságának minden tagja kive­gye részét a munkából, s hogy a fel­ügyelő bizottság betöltse feladatát. Rendszeres, alapos ellenőrzést A Csurgói Földmüvesszövetkezet pártszervezetének munkájára és a marcali járás pártbizottságának kez­deményezésére jó lenne, ha felfigyel­nének valamennyi községi és járási pártbizottság kommunistái, s követ­nék példájukat. Jó lenne, ha felfi- gyelnének arra, hogy milyen nagy szükség van a rendszeres, alapos ellenőrzésre. Szalai László „VALAMI SZÓ KELL, VILÁGOS...“ Ha tagadni próbálják is egyesek, az elmúlt idők bűne mégis kísért. Voltak hibák, ma is vannak még, s ezekről nem beszélni gyávaság. Beszéljünk róluk, s ha az a célunk, hogy szebbé tegyük az életünket, szeb­bé tegyük mások életét, ez nem lesz vádbeszéd, nem lesz ítélet az emberek felett, hanem jószándékú, barati, segítő kézfogás. Ezeket előrebocsátva szeretnék elmondani egy kis esetet, melynek én is szereplője voltam. S mert a cé­lom segíteniakarás, remélem, nem ellenségeskedést szül, hanem megértőbbé, igazabbá válik kapcsolatunk, s talán még sok emberé. A múltkor egy kis írásom után kérdezték tplem, kit értek ez alatt és kit a másik név alatt? Találgatták, ha X ez, róla nem hittük volna, ha X az, akkor szóról szóra igaz. De mégis, talán ő is mondta ezeket... Munkatársak, régóta dolgoznak együtt, s mégis, alig ismerik egymást. Bármelyiket jelölöm meg a köl­tött szavak elmondójának, talán kellemetlensége, hát­ránya lesz ebből. Hallgattam inkább, s eszembe jutott egy vers, amit a napokban olvastam.-Nagyon kell embernek lenni, Erre tanít ez a kor. Valami szó kell, világos, mely a szívekig hatol.« Emberek, s ti vezetők, ne akarjátok így megismer­ni az embereket! Ne akarjátok zárt ajtók mögött össze­súgva, mások talán rosszindulatú megjegyzéseiből meg­ismerni egy ember gondolatait, örömeit, bánatait és viselkedését. Menjetek közéjük és beszélgessetek! Ök emberek, nem gépek, nem számok, nem telefirkált kartondarabok. Ök is küzdenek az élettel, ők is nevet­nek és sírnak. Menjetek hozzájuk. Nevessetek, ha ők nevetnek, gondjaik a ti szíveteket is nyomják! Itt az igazgatói szobában mit tudtok meg róluk! Kimutatások egész sorát tanulmányozhatjátok évekig, a számok és közömbös sorok nem beszélnek az arcu­kon gyöngyöző verejtékről, munkás, kérges kezükről. Nem érzitek, hogy ez nem méltó hozzátok, nem nyílt, nem becsületes dolog? Nem érzitek, hogy ez sér­tő arra, aki kérdez, és arra, aki felel?-Valami szó kell, világos ...« Igen. álljatok a gépek, a munkapadok mellé, s görnyedjetek néhány percig az íróasztal fölé, aztán be­szélgessetek; egy-két őszinte, igaz szó, s többet tudtok meg róluk, mintha valaki órákig beszélne hibáikról, erényeikről. S ha így ismeritek meg őket, barátaitokká válnak, bíznak bennetek.- pl ­Ki gyűlt a fény Somogysxentpálon Somogyszentpál nem éppen a legfiatalabb somogyi község, hiszen már kétszázhetven esztendeje annak, hogy az első ember letelepedett buckái közé. S azóta szépen nőtt, növekedett a falu, végignézte a világ meg­annyi fordulását, de utcái között valahogy nem igen akart fordulni az idő. Igaz, mégis sok minden új jött 1945 óta, s Szentpál parasztemberei kezdték megérezni, hogy most jön el az a fodulás, melyre őseik annyi esz­tendőn által s oly epedve vártak. S ezt be is bizonyí­tották: elsők voltaic mindig, ha adni kellett, nekik so­hasem volt tartozásuk a nép államával szemben. Vi­rágzó termelőszövetkezet gazdálkodott a földeken, s a fiatalok kezdtek széttekinteni a világba. Vajon a nép állama adós maradt nekik? Azt. már nem. Gyermekeik iskolába járnak, vasutat, autóbusz- járatot kapott a község, gazdasági vasutat a Balatonra. De valami, valami nagyon fontos dolog még mindig hiányzott, nem volt villany. Ezen a nyáron egyszercsak megjelentek az utcán az Áramszolgáltató Vállalat munkásai. Négyszázhat­vanezer forintos beruházással el akarták készíteni So­mogyszentpál villanyhálózatát. Először majdnem úgy lett, hogy nem lesz az egészből semmi. A falu népe ellenséges érzülettel viseltetett a munkásokkal szem­ben, el se tudták hinni, hogy valóban kigyúlhat a vil­lany az öreg falu házaiban. De aztán megváltozott a helyzet. A DÁV-osokat becsületes munkájukon keresz­tül megszerette a nép. A község lakosai maguk is hoz­zájárultak a beruházás összegéhez: kétszázezer forintot kifizettek saját maguk belőle, s csak azt kérték, hogy augusztus 20-ra gyűljön ki a villany. Az Áramszolgáltató Vállalat Pálfi-csoportja meg­ígérte ezt és munkaversenyt indítottak a vállalás megvalósítására. A tervet 111,4 százalékra teljesítet­ték, 511 normaórát megtakarítottak és augusztus 17-én elkészültek a villanyszereléssel. Este 9 órakor eljött a falu apraja, nagyja a nagy ünnepre, a kultúrtermet gyönyörűen feldíszítették, s együtt ünnepeltek a dolgozó parasztok a munkások­kal, mikor kigyulladt a fény az egész faluban. Nem maradt az állam adós Somogyszentpálon, s a falusiak máris tudják, hogy mit kezdjenek a kapott villanyárammal. Őszre már mozit akarnak, s a tsz pe­dig darálót, hogy ne kelljen mindig Marcaliba járni őröltetniük. Jó munkát végzett az Áramszolgáltató Vál­lalat, egy falut közelebb hozott a városhoz és munká­jával fényes bizonyítékát adta a munkás-paraszt együ­vé tartozásnak. A kaposvári járás pártszervezetei készülnek Az elmúlt években jelentős ered­ményeket értünk el a marxista—le­ninista világnézet terjesztésében. Já­rásunk területén 1954-től évenként több mint 1400—1500 párttag és 300 —400 pártonkívüli sajátította el a politikai iskolákban a marxizmus— leninizmus alapjait. Az utóbbi évek­ben olyan községekben is tartottunk politikai iskolákat, ahol azelőtt egy­szer sem sikerült pártoktatást indí­tani, illetve befejezni, mint Bőszén- fa, Polány, Őrei, Patalom, Simonfa stb. Az eredmények mellett a propa­gandamunkában súlyos fogyatékos­ságok is jelentkeztek. A személyi kultusz, a dogmatizmus, a mennyi­ségi eredmények hajszolása a minő­ség rovására, sok kárt okozott. Hiba volt, hogy nem gondoskodtunk min­denütt megfelelő propagandistáról, s nem ellenőriztük, segítettük kellően felkészülésüket. Súlyos hibát okozott az, hogy az MDP vezetősége nem folytatott' következetes harcot a re- vizionizmus, a polgári, burzsoá ideo­lógia ellen. Az ellenforradalom a fegyveres felkelés mellett nagyon sok kárt okozott ideológiai téren is. Nem tudtuk megkezdeni és befejez­ni az 1956—57-es pártoktatási évet. A nacionalista, revizionista, álhaza­fias, polgári és burzsoá nézetek na­gyon elterjedtek, amelyek ellen az ellenforradalom fegyveres leverésfe után a központi szervektől kezdve az alsó szervekig csak késve kezdtük meg a harcot és még ma is nagyon sok, egyébként becsületes párttag és pártonkívüli ember gondolkodásában sok zavaros, ferde nézet van. A járási intéző bizottság — ha késve is — megindította a harcot a különböző téves és ellenséges néze­tek felszámolására. A Központi Bi­zottság állásfoglalása után járási aktívákon igyekeztünk tisztázni az ellenforradalom okait, harcoltunk a dogmatikus, opportunista és revizionista né­zetek ellen. Az ideológiai fronton számos intéz­kedést tettünk. Minden gépállomáson, állami gaz­daságban, tsz-ben, a fontosabb üze­mekben és hivatalokban, valamint 55—60 községben pártnapot tartot­tunk. Tanácskoztunk a tanácselnö­kökkel, párttitkárokkal, mezőgazdá­szokkal és más vezetőkkel, valamint külön a pedagógusokkal járási szin­ten, majd pedig körzetenként az is­kolákban. A sok vitában a községj és járási vezetőiekéi sikerült a legfontosabb kérdéseket tisztázni, de az 1957— 58-as pártoktatási évben alaposab­ban, elmélyültebben és szélesebb körben kell majd a legfontosabb kérdéseket megvitatni. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága határozatot ho­zott az 1957—58-as pártoktatási év feladatairól. A határozat alapján a pártoktatás fő feladata az ellenforradalmi ideo­lógia: a revizionizmus, a dogmatiz­mus és a szektás nézetek elleni harc. Foglalkozunk a szocializmus építé­sének gazdasági, politikai, társadal­mi problémáival, valamint az ellen- forradalmi események jellegének, ta­nulságainak magyarázatával. A propagandistáknak és a hallga­tóknak olyan fontos elvi kérdéseket is tanulmányozniok kell, mint a pro­letárdiktatúráról, a pártról, a szo­cialista hazafiságról, proletár nem­zetköziségről, a szocializmus gaz­dasági rendszeréről szóló marxi—le­nini támlások. E feladatok időben és jó minőség­ben való elvégzése megköveteli, hogy a járási pártbizottság egésze (ne csak az ágit.-prop. csoport) aktív tevékenységet fejtsen ki az oktatás előkészítésében. Sajnos, az appará­tus egésze még nem kapcsolódott be­le eléggé az előkészítő munkába. Már eddig is számos intézkedést tettünk az oktatás előkészítésére. A határo­zatot ismertettük az apparátus­ban dolgozó elvtársakkal. A köz­a pártoktatásra ségi alapszervezeti titkár elvtár­sak tájértekezleten és a járási aktíván tájékozódtak a feladatok­ról. A járási agitációs csoport tagjaival (aktívák és JB-tagok) a feladatokat megbeszéltük. Az agit.-prop. csoport a pártoktatás előkészítésére külön munkatervet készített. Muníkánk során különös gonddal ügyelünk arra, hogy az előző évek­hez viszonyítva jobb legyen az ok­tatás. Ezért pártoktatást csak ott in­dítunk, ahol megfelelő képzettségű propagandistát tudunk biztosítani. Az 1957—58-as pártoktatási évben járásunk területén 47 »időszerű kér­dések« tanfolyamot indítunk, mely­hez képzett propagandisták állnak rendelkezésünkre. (A 47 közül 43 ré­gi propagandista.) A propagandisták kiválogatásánál ügyeltünk arra, hogy valamennyien harcos párttagok le­gyenek, jó elméleti felkészültséggel és általános műveltséggel rendelkez­zenek. A »Marxizmus—leninizmus kérdései« c. tanfolyam propagandis­tái pártfunkcionáriusck. Mivel ezen a tanfolyamon leginkább párttitká- roik, pártvezetőségi tagok, tanácsel­nökök és gazdasági vezetők vesznek részt, az a cél vezérelt bennünket, hogy olyan elvtársak tanítsanak, akik képesek megfelelő színvonalon elvi és gyakorlati segítséget adni a hall­gatóknak. A járási székhelyen és 7 körzetben — Igái, Kadarkút, Mer- nye, Nagybajom, Nagyberki, So- mogyjád és Fonó községekben — in­dítunk »Marxizmus—leninizmus kér­dései« c. tanfolyamot. Ezekhez a tanfolyamokhoz fognak csatlakozni a szomszédos községek párt-, tanács­gazdasági vezetői és az arra önként jelentkező pedagógusok. Ha a tanfolyamok számát a járás­ban lévő alapszervezetek számához viszonyítjuk, akkor ez látszólag ke­vésnek tűnik. De figyelembe kell vennünk, hogy tóbb községben kettő,' esetenként három alapszervezet párt­tagjai számára tartunk egy tanfolya­mét. Több községben vagy propa­gandista-hiány miatt, vagy a pártta­gok alacsony száma miatt nem tar­tunk szervezett pártoktatást. Ezek­ben a községekben a járási előadói iroda segítségével előadásos propa­ganda útján fogjuk a párttagokat és az önként jelentkező pártonkívülie- ket politikailag nevelni. Járásunk­ban kb. 20—25 községben lesz elő­adásos propagandamunka. A kiválasztott propagandistákat, augusztus 24-én tanácskozásra hív­tuk össze. Célunk volt, hogy ezen a tanácskozáson megerősítsük őket, beszéljünk velük a rájuk háruló fe­lelősségről, és megkérjük őket, hogy segítsenek a hallgatók kiválogatásá­ban. A propagandisták továbbképzé­se, módszertani felkészülése, a vitás kérdések tisztázása október első napjaiban 2—3 napos tan­folyamon történik a járási szék­helyen. A legképzettebb kommunistákból elméleti tanácsadót szervezünk, me­lyek feladata lesz, hogy a tanfolya­mokon felmerülő elvi és gyakorlati kérdések tisztázásában segítsen. Az alapszervezetek többségében a hallgatók kiválogatása megkezdő­dött, sőt 17—18 alapszervezetnél be is fejeződött. Eddigi tapasztalataink kedvezőek. Egy-két rossz példát is tudnék említem: Kazsok, Gige, So- magyszil .pártszervezetében pb ke­vés pártonkívülit vontak be az ok­tatásba, míg a Sertéstenyésztő és Hizlaló V. pártszervezetében a 20 párttag közül öten jelentkeztek, ugyanakkor 8 pártonkívülivel töltöt­ték ki a létszámot. Az eddigi tanulságokat levonva, nagy gondot kell fordítani a pár- tonkívüiiek bevonására. Különö­sen nagy figyelmet kell fordíta­ni a KISZ-szervezetek vezetői­re és tagjaira, a volt MDP-ta- gokra. Ezek közül is különösen a becsüle­tes parasztemberekre, kisparasztok- ra, pedagógusokra, tömegszervi ve­zetőkre. Az elmúlt évek során pedagógusok és más értelmiségiek számára külön pártoktatást szerveztünk. Most az az elgondolásunk, hogy különösen a pedagógusokat, de más értelmiségie­ket is, a községekben szervezett okta­tásba vonjuk be. Erre az elgondolás­ra az késztetett bennünket, hogy a közös tanfolyamokon jobb viszony alakul majd ki az értelmiségiek, kü­lönösképpen a pedagógusok és a párt-, valamint tanácsszervek kö­zött és őszinte, becsületes vitákon ke­resztül győzzék meg egymást helyes álláspontjukról. A járási párt-végrehajtóbizottság fontos feladatának tartja, hogy azok az elvtársak, akik az elmúlt évek során a szakosított tanfolyamokon eredményesen tanultak, megfelelő általános műveltséggel rendelkez­nek és az ellenforradalom ideje alatt becsületesen megállták helyüket, ön­álló tanulásban vehessenek részt a Megyei VB által rendezett filozófiai, politikái gazdaságtan, magyar mun­kásmozgalom története tanfolyamo­kon. Az önálló tanulásban azok az ÄMG-, ÁG-igazgatók, tsz-elnökök, tanácsi vezetők, vállalatok, intézmé­nyek vezetői és egyéb funkcionáriu­sok vehetnek részt, akik már elvé­gezték az 5 hónapos pártiskolát, vagy annak megfelelő politikai kép­zettséggel rendelkeznek. Úgy gondolom, ha az idei esztendő­ben sikerül a párttagokat és párton- kívülieket megfelelő politikai kép­zésben részesíteni, valamint az elvi anyagok elsajátításán túl gyakor­lati végrehajtására nevelni, akkor a jövő esztendőben mind a gazdasági, mind a politikai munka jelentősen előre halad járásunk területén. Dombóvári László agit.-prop. csop. vez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom