Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-25 / 198. szám
Vasárnap, 1957. augusztus 25. SOMOGYI NÉPLAP 3 Védjük meg a szövetkezeti, a társadalmi tulajdont! Követendő példa Szinte megdöbbentő azoknak a sikkasztásoknak, lopásoknak a száma, amelyek az ellenforradalom után történteik és még napjainkban is történnek. A megyei ügyészséghez egy hónap alatt több millió forintot kitevő sikkasztás, lopás, hűtlen pénzkezelés ügyében érkezett feljelentés. És megtalálható a sikkasztó, a tolvaj, a hűtlen pénzkezelő a földművesszövetkezeteknél, a népboltoknál és egyéb állami vállalatoknál. A gamá- si földművesszövetkezetnél 300 000 forintot sikkasztottak, a marcali íöldművesszövelkezet szabadfelvásárlója, 'Nagy Ferenc 75 000-et sikkasztott, Homokszentgyörgyön 178 ezer forintot sikkasztottak. Eljárás indult Winter Mátyás szuloki boltvezető ellen üzérkedés miatt és Ko- vili Lajos somogyszobi földművesszövetkezeti alkahnazott ellen, aki kisebb összeget elsikkasztott. Az ellenforradalom hatása ebben is megmutatkozik. Sok emberben erkölcsi válságot okozott, felélesztette a könnyű pénzszerzés vágyát. Megakadályozni a legkisebb visszaélést Amikor Nagy István ez év elején a Csurgói Földművesszövetkezet élére került ügyvezetőnek, első dolga volt úgy megszervezni munkáját, hogy meg tudják akadályozni még a legkisebb visszaélést is. Ennek érdekében szorosan együttműködött a pártszervezettel és annak titkárával együtt rendszeresen ellenőrizték a földművesszövetkezethez tartozó különböző üzleteket, boltokat. Apró hiba volt, de feltűnt neki, hogy az üzletek vezetői apró, különböző bevásárlásokat végeznek, amely egy hónap alatt több mint tízezer forintot tett ki. Elrendelte, hogy ezeket a bevásárlásokat a jövőben csak az ő engedélyével lehet végrehajtani. Eredménye az lett, hogy a második negyedévben három hónap alatt összesen csak négyezer forintot tett ki a boltvezetők által eszközölt bevásárlások. Több boltvezetőt az ellenforradalmi eseményekben való részvétel s egyéb hibák miatt leváltottak, helyükre megbízható embereket állítottak. Az elmúlt hetekben indítottak fegyelmi eljárást a szövetkezet felvásárlója, Szmodics József és társa, Nagyvizeli József ellen. A felvásárlóknál megtartott ellenőrzés 22 ezer forint hiányt mutatott ki. A hiány gondatlanságból és szabálytalanság miatt következett be. Mintegy 35 mázsa alma megromlott, amelyet nem írattak le szabályosan. Ládákat és más göngyölegeket adtak ki különböző szerveknek anélkül, hogy ezekről átvételi elismervényt kértek volna; ebből kilencezer forint hiány keletkezett. A szövetkezet igazgatósága — mivel úgy látta, hogy sikkasztás bűne nem áll fenn — Szmodics Józsefet és Nagyvizeli Józsefet hatezer forint kártérítés megfizetésére kötelezte. Szmodics Józsefet elbocsátotta állásából, Nagyvizeli József pedig csak úgy maradhat állásában, ha az új felvásárló hajlandó lesz vele együtt dolgozni. Az eredmény nem marad el A Csurgói Földművesszövetkezetnél fontos feladatnak tartották azt is, hogy megerősítsék a pártszervezetet. Ma huszonnégyen vannak a szövetkezet pártszervezetében. A társadalmi tulajdon védelmével taggyűlésen is foglalkoztak. A rendszeres, alapos ellenőrzésnek, a megbízható vezetésnek, a kommunisták munkájának következtében emelkedett a szövetkezeti boltok forgalma, bevétele, a szövetkeze; nyeresége. Táborszki István nemre jen vette át az egyik üzlet vezet irt. Az üzlet forgalma fokozatosan emelkedett, áprilisban 91 ezer forint, júniusban pedig már 113 ezer forint volt a forgalom. Keszelice János italbolt-vezető, egy korábban kétműszaküs bolt vezetését végzi, amelynek akkor 40 ezer forint volt a forgalma, most egymaga 80 ezer forint forgalmat ér el. Szántó Béla pedig 40 ezer forint forgalmat bonyolít le, ahol elődje csak 27 ezer forintot ért el. A marcali járás pártbizottsága helyesen felfigyelt a marcali szövetkezet munkájára, s annak tevékenységét pártbizottsági ülésen vizsgálta meg. Előzőleg alaposan tanulmányozták a szövetkezet munkáját, s csak ezután hoztak határozatot a munka megjavítására. Igen sok hibára hívták fel a figyelmet. Rosszak a módszerek a földműves- szövetkezetnél, nincs földművesszövetkezeti tömegmunka, nem tartottak közgyűlést az első félévben, a tagság nemtörődöm módon viselkedik, a felügyelő bizottság rosszul végzi munkáját, nem ellenőrzi kellően a boltokat, a felvásárlásnál szabálytalanságok mutatkoznak, rossz a pénzügyi fegyelem, nem segítik kellően a szakcsoportokat. Emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy olyan embereket is felvesznek a szövetkezethez, akiket korábban sikkasztás és más szabálytalanságok miatt elbocsátottak. Pl. Szabó Ottót, aki korábban 80 000 forintos sikkasztás miatt állt a bíróság előtt, vagy Csitkei Jánost, aki aktív tevékenységet fejtett ki az ellenforradalom idején, vagy például Well Jánost, aki már korábban sikkasztás miatt két évi börtönbüntetést kapott. Laczko- vics Gyula ellenőr lett a földművesszövetkezetnél az ellenforradalom után, pedig korábban 30 000 forintos hiány miatt elbocsátották. Arra is felhívták a figyelmet, hogy egyes szövetkezeti alkalmazottak jövedelmükhöz képest túlságosan költekeznek, nagy összegekért házat és más ingatlanokat vásárolnak. A földművesszövetkezet pártszervezete összevont vezetőségi ülést tartott, amelyre a szövetkezet néhány pártonkívüli tagját is meghívták. Ezen sajnos nem a hibák kijavításának módjával, hanem főleg azzal foglalkoztak, hogy a pártbizottság csak a hibákat látta, az eredményekre pedig nem mutatott rá, azzal nem foglalkozott. Igen, azon lehetne vitatkozni, hogy a marcali járási pártbizottság módszere, amellyel a szövetkezet munkáját felülvizsgálta, helyes volt-e. Kétségkívül, a beszámolóban többet kellett volna foglalkozni az eredményekkel,; De most nem ez a legfontosabb feladat a szövetkezet vezetői, kommunistái előtt. Hiszen a pártbizottságnak sem az volt a célja, hogy az eredményeket ismertesse, hanem az, hogy segítsen a földművesszövetkezetnél lévő hibák kijavításában. Hiba pedig van éppen elegendő. S az most a földművesszövetkezet vezetőinek, kommunistáinak legfőbb feladata, hogy minél előbb rendet teremtsenek a házuktáján. Azon vitatkozzanak a szövetkezet vezetői, kommunistái, pártonkívüli dolgozói, -hogyan tudják megjavítani a szövetkezeti tömegmunkát, hogy a tagság ne legyen közömbös, hogy a szövetkezet igazgatóságának minden tagja kivegye részét a munkából, s hogy a felügyelő bizottság betöltse feladatát. Rendszeres, alapos ellenőrzést A Csurgói Földmüvesszövetkezet pártszervezetének munkájára és a marcali járás pártbizottságának kezdeményezésére jó lenne, ha felfigyelnének valamennyi községi és járási pártbizottság kommunistái, s követnék példájukat. Jó lenne, ha felfi- gyelnének arra, hogy milyen nagy szükség van a rendszeres, alapos ellenőrzésre. Szalai László „VALAMI SZÓ KELL, VILÁGOS...“ Ha tagadni próbálják is egyesek, az elmúlt idők bűne mégis kísért. Voltak hibák, ma is vannak még, s ezekről nem beszélni gyávaság. Beszéljünk róluk, s ha az a célunk, hogy szebbé tegyük az életünket, szebbé tegyük mások életét, ez nem lesz vádbeszéd, nem lesz ítélet az emberek felett, hanem jószándékú, barati, segítő kézfogás. Ezeket előrebocsátva szeretnék elmondani egy kis esetet, melynek én is szereplője voltam. S mert a célom segíteniakarás, remélem, nem ellenségeskedést szül, hanem megértőbbé, igazabbá válik kapcsolatunk, s talán még sok emberé. A múltkor egy kis írásom után kérdezték tplem, kit értek ez alatt és kit a másik név alatt? Találgatták, ha X ez, róla nem hittük volna, ha X az, akkor szóról szóra igaz. De mégis, talán ő is mondta ezeket... Munkatársak, régóta dolgoznak együtt, s mégis, alig ismerik egymást. Bármelyiket jelölöm meg a költött szavak elmondójának, talán kellemetlensége, hátránya lesz ebből. Hallgattam inkább, s eszembe jutott egy vers, amit a napokban olvastam.-Nagyon kell embernek lenni, Erre tanít ez a kor. Valami szó kell, világos, mely a szívekig hatol.« Emberek, s ti vezetők, ne akarjátok így megismerni az embereket! Ne akarjátok zárt ajtók mögött összesúgva, mások talán rosszindulatú megjegyzéseiből megismerni egy ember gondolatait, örömeit, bánatait és viselkedését. Menjetek közéjük és beszélgessetek! Ök emberek, nem gépek, nem számok, nem telefirkált kartondarabok. Ök is küzdenek az élettel, ők is nevetnek és sírnak. Menjetek hozzájuk. Nevessetek, ha ők nevetnek, gondjaik a ti szíveteket is nyomják! Itt az igazgatói szobában mit tudtok meg róluk! Kimutatások egész sorát tanulmányozhatjátok évekig, a számok és közömbös sorok nem beszélnek az arcukon gyöngyöző verejtékről, munkás, kérges kezükről. Nem érzitek, hogy ez nem méltó hozzátok, nem nyílt, nem becsületes dolog? Nem érzitek, hogy ez sértő arra, aki kérdez, és arra, aki felel?-Valami szó kell, világos ...« Igen. álljatok a gépek, a munkapadok mellé, s görnyedjetek néhány percig az íróasztal fölé, aztán beszélgessetek; egy-két őszinte, igaz szó, s többet tudtok meg róluk, mintha valaki órákig beszélne hibáikról, erényeikről. S ha így ismeritek meg őket, barátaitokká válnak, bíznak bennetek.- pl Ki gyűlt a fény Somogysxentpálon Somogyszentpál nem éppen a legfiatalabb somogyi község, hiszen már kétszázhetven esztendeje annak, hogy az első ember letelepedett buckái közé. S azóta szépen nőtt, növekedett a falu, végignézte a világ megannyi fordulását, de utcái között valahogy nem igen akart fordulni az idő. Igaz, mégis sok minden új jött 1945 óta, s Szentpál parasztemberei kezdték megérezni, hogy most jön el az a fodulás, melyre őseik annyi esztendőn által s oly epedve vártak. S ezt be is bizonyították: elsők voltaic mindig, ha adni kellett, nekik sohasem volt tartozásuk a nép államával szemben. Virágzó termelőszövetkezet gazdálkodott a földeken, s a fiatalok kezdtek széttekinteni a világba. Vajon a nép állama adós maradt nekik? Azt. már nem. Gyermekeik iskolába járnak, vasutat, autóbusz- járatot kapott a község, gazdasági vasutat a Balatonra. De valami, valami nagyon fontos dolog még mindig hiányzott, nem volt villany. Ezen a nyáron egyszercsak megjelentek az utcán az Áramszolgáltató Vállalat munkásai. Négyszázhatvanezer forintos beruházással el akarták készíteni Somogyszentpál villanyhálózatát. Először majdnem úgy lett, hogy nem lesz az egészből semmi. A falu népe ellenséges érzülettel viseltetett a munkásokkal szemben, el se tudták hinni, hogy valóban kigyúlhat a villany az öreg falu házaiban. De aztán megváltozott a helyzet. A DÁV-osokat becsületes munkájukon keresztül megszerette a nép. A község lakosai maguk is hozzájárultak a beruházás összegéhez: kétszázezer forintot kifizettek saját maguk belőle, s csak azt kérték, hogy augusztus 20-ra gyűljön ki a villany. Az Áramszolgáltató Vállalat Pálfi-csoportja megígérte ezt és munkaversenyt indítottak a vállalás megvalósítására. A tervet 111,4 százalékra teljesítették, 511 normaórát megtakarítottak és augusztus 17-én elkészültek a villanyszereléssel. Este 9 órakor eljött a falu apraja, nagyja a nagy ünnepre, a kultúrtermet gyönyörűen feldíszítették, s együtt ünnepeltek a dolgozó parasztok a munkásokkal, mikor kigyulladt a fény az egész faluban. Nem maradt az állam adós Somogyszentpálon, s a falusiak máris tudják, hogy mit kezdjenek a kapott villanyárammal. Őszre már mozit akarnak, s a tsz pedig darálót, hogy ne kelljen mindig Marcaliba járni őröltetniük. Jó munkát végzett az Áramszolgáltató Vállalat, egy falut közelebb hozott a városhoz és munkájával fényes bizonyítékát adta a munkás-paraszt együvé tartozásnak. A kaposvári járás pártszervezetei készülnek Az elmúlt években jelentős eredményeket értünk el a marxista—leninista világnézet terjesztésében. Járásunk területén 1954-től évenként több mint 1400—1500 párttag és 300 —400 pártonkívüli sajátította el a politikai iskolákban a marxizmus— leninizmus alapjait. Az utóbbi években olyan községekben is tartottunk politikai iskolákat, ahol azelőtt egyszer sem sikerült pártoktatást indítani, illetve befejezni, mint Bőszén- fa, Polány, Őrei, Patalom, Simonfa stb. Az eredmények mellett a propagandamunkában súlyos fogyatékosságok is jelentkeztek. A személyi kultusz, a dogmatizmus, a mennyiségi eredmények hajszolása a minőség rovására, sok kárt okozott. Hiba volt, hogy nem gondoskodtunk mindenütt megfelelő propagandistáról, s nem ellenőriztük, segítettük kellően felkészülésüket. Súlyos hibát okozott az, hogy az MDP vezetősége nem folytatott' következetes harcot a re- vizionizmus, a polgári, burzsoá ideológia ellen. Az ellenforradalom a fegyveres felkelés mellett nagyon sok kárt okozott ideológiai téren is. Nem tudtuk megkezdeni és befejezni az 1956—57-es pártoktatási évet. A nacionalista, revizionista, álhazafias, polgári és burzsoá nézetek nagyon elterjedtek, amelyek ellen az ellenforradalom fegyveres leverésfe után a központi szervektől kezdve az alsó szervekig csak késve kezdtük meg a harcot és még ma is nagyon sok, egyébként becsületes párttag és pártonkívüli ember gondolkodásában sok zavaros, ferde nézet van. A járási intéző bizottság — ha késve is — megindította a harcot a különböző téves és ellenséges nézetek felszámolására. A Központi Bizottság állásfoglalása után járási aktívákon igyekeztünk tisztázni az ellenforradalom okait, harcoltunk a dogmatikus, opportunista és revizionista nézetek ellen. Az ideológiai fronton számos intézkedést tettünk. Minden gépállomáson, állami gazdaságban, tsz-ben, a fontosabb üzemekben és hivatalokban, valamint 55—60 községben pártnapot tartottunk. Tanácskoztunk a tanácselnökökkel, párttitkárokkal, mezőgazdászokkal és más vezetőkkel, valamint külön a pedagógusokkal járási szinten, majd pedig körzetenként az iskolákban. A sok vitában a községj és járási vezetőiekéi sikerült a legfontosabb kérdéseket tisztázni, de az 1957— 58-as pártoktatási évben alaposabban, elmélyültebben és szélesebb körben kell majd a legfontosabb kérdéseket megvitatni. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága határozatot hozott az 1957—58-as pártoktatási év feladatairól. A határozat alapján a pártoktatás fő feladata az ellenforradalmi ideológia: a revizionizmus, a dogmatizmus és a szektás nézetek elleni harc. Foglalkozunk a szocializmus építésének gazdasági, politikai, társadalmi problémáival, valamint az ellen- forradalmi események jellegének, tanulságainak magyarázatával. A propagandistáknak és a hallgatóknak olyan fontos elvi kérdéseket is tanulmányozniok kell, mint a proletárdiktatúráról, a pártról, a szocialista hazafiságról, proletár nemzetköziségről, a szocializmus gazdasági rendszeréről szóló marxi—lenini támlások. E feladatok időben és jó minőségben való elvégzése megköveteli, hogy a járási pártbizottság egésze (ne csak az ágit.-prop. csoport) aktív tevékenységet fejtsen ki az oktatás előkészítésében. Sajnos, az apparátus egésze még nem kapcsolódott bele eléggé az előkészítő munkába. Már eddig is számos intézkedést tettünk az oktatás előkészítésére. A határozatot ismertettük az apparátusban dolgozó elvtársakkal. A köza pártoktatásra ségi alapszervezeti titkár elvtársak tájértekezleten és a járási aktíván tájékozódtak a feladatokról. A járási agitációs csoport tagjaival (aktívák és JB-tagok) a feladatokat megbeszéltük. Az agit.-prop. csoport a pártoktatás előkészítésére külön munkatervet készített. Muníkánk során különös gonddal ügyelünk arra, hogy az előző évekhez viszonyítva jobb legyen az oktatás. Ezért pártoktatást csak ott indítunk, ahol megfelelő képzettségű propagandistát tudunk biztosítani. Az 1957—58-as pártoktatási évben járásunk területén 47 »időszerű kérdések« tanfolyamot indítunk, melyhez képzett propagandisták állnak rendelkezésünkre. (A 47 közül 43 régi propagandista.) A propagandisták kiválogatásánál ügyeltünk arra, hogy valamennyien harcos párttagok legyenek, jó elméleti felkészültséggel és általános műveltséggel rendelkezzenek. A »Marxizmus—leninizmus kérdései« c. tanfolyam propagandistái pártfunkcionáriusck. Mivel ezen a tanfolyamon leginkább párttitká- roik, pártvezetőségi tagok, tanácselnökök és gazdasági vezetők vesznek részt, az a cél vezérelt bennünket, hogy olyan elvtársak tanítsanak, akik képesek megfelelő színvonalon elvi és gyakorlati segítséget adni a hallgatóknak. A járási székhelyen és 7 körzetben — Igái, Kadarkút, Mer- nye, Nagybajom, Nagyberki, So- mogyjád és Fonó községekben — indítunk »Marxizmus—leninizmus kérdései« c. tanfolyamot. Ezekhez a tanfolyamokhoz fognak csatlakozni a szomszédos községek párt-, tanácsgazdasági vezetői és az arra önként jelentkező pedagógusok. Ha a tanfolyamok számát a járásban lévő alapszervezetek számához viszonyítjuk, akkor ez látszólag kevésnek tűnik. De figyelembe kell vennünk, hogy tóbb községben kettő,' esetenként három alapszervezet párttagjai számára tartunk egy tanfolyamét. Több községben vagy propagandista-hiány miatt, vagy a párttagok alacsony száma miatt nem tartunk szervezett pártoktatást. Ezekben a községekben a járási előadói iroda segítségével előadásos propaganda útján fogjuk a párttagokat és az önként jelentkező pártonkívülie- ket politikailag nevelni. Járásunkban kb. 20—25 községben lesz előadásos propagandamunka. A kiválasztott propagandistákat, augusztus 24-én tanácskozásra hívtuk össze. Célunk volt, hogy ezen a tanácskozáson megerősítsük őket, beszéljünk velük a rájuk háruló felelősségről, és megkérjük őket, hogy segítsenek a hallgatók kiválogatásában. A propagandisták továbbképzése, módszertani felkészülése, a vitás kérdések tisztázása október első napjaiban 2—3 napos tanfolyamon történik a járási székhelyen. A legképzettebb kommunistákból elméleti tanácsadót szervezünk, melyek feladata lesz, hogy a tanfolyamokon felmerülő elvi és gyakorlati kérdések tisztázásában segítsen. Az alapszervezetek többségében a hallgatók kiválogatása megkezdődött, sőt 17—18 alapszervezetnél be is fejeződött. Eddigi tapasztalataink kedvezőek. Egy-két rossz példát is tudnék említem: Kazsok, Gige, So- magyszil .pártszervezetében pb kevés pártonkívülit vontak be az oktatásba, míg a Sertéstenyésztő és Hizlaló V. pártszervezetében a 20 párttag közül öten jelentkeztek, ugyanakkor 8 pártonkívülivel töltötték ki a létszámot. Az eddigi tanulságokat levonva, nagy gondot kell fordítani a pár- tonkívüiiek bevonására. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a KISZ-szervezetek vezetőire és tagjaira, a volt MDP-ta- gokra. Ezek közül is különösen a becsületes parasztemberekre, kisparasztok- ra, pedagógusokra, tömegszervi vezetőkre. Az elmúlt évek során pedagógusok és más értelmiségiek számára külön pártoktatást szerveztünk. Most az az elgondolásunk, hogy különösen a pedagógusokat, de más értelmiségieket is, a községekben szervezett oktatásba vonjuk be. Erre az elgondolásra az késztetett bennünket, hogy a közös tanfolyamokon jobb viszony alakul majd ki az értelmiségiek, különösképpen a pedagógusok és a párt-, valamint tanácsszervek között és őszinte, becsületes vitákon keresztül győzzék meg egymást helyes álláspontjukról. A járási párt-végrehajtóbizottság fontos feladatának tartja, hogy azok az elvtársak, akik az elmúlt évek során a szakosított tanfolyamokon eredményesen tanultak, megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek és az ellenforradalom ideje alatt becsületesen megállták helyüket, önálló tanulásban vehessenek részt a Megyei VB által rendezett filozófiai, politikái gazdaságtan, magyar munkásmozgalom története tanfolyamokon. Az önálló tanulásban azok az ÄMG-, ÁG-igazgatók, tsz-elnökök, tanácsi vezetők, vállalatok, intézmények vezetői és egyéb funkcionáriusok vehetnek részt, akik már elvégezték az 5 hónapos pártiskolát, vagy annak megfelelő politikai képzettséggel rendelkeznek. Úgy gondolom, ha az idei esztendőben sikerül a párttagokat és párton- kívülieket megfelelő politikai képzésben részesíteni, valamint az elvi anyagok elsajátításán túl gyakorlati végrehajtására nevelni, akkor a jövő esztendőben mind a gazdasági, mind a politikai munka jelentősen előre halad járásunk területén. Dombóvári László agit.-prop. csop. vez.
