Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-23 / 196. szám

Péntek, 1957. augusztus 23. SOMOGYI NÉPLAP J A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Használt a bírálat Július 2U-án a Somogyi Néplapban »Illatos fagylalt« cím alatt megjelent cikkükre az alábbiakat közöljük: A kaposvári pályaudvar peroni fagylaltárusítás a cikkben foglaltak szerint bennünket is megdöbbentett. A legszigorúbb intézkedést tettük ennek megszüntetésére és azt fokozottan ellenőrizni is fogjuk. Az üzem vezetőjét augusztus 1-ével leváltottuk, az új vezető, mint régi, jó szak­ember, biztosíték arra, hogy a jövőben ilyen elő ne forduljon. Köszönettel vettük bírálatukat, mellyel munkánk megjavítását szol­gálták. Dénes Sándor Több udvariasságot várunk a fiataloktól Az elmúlt napokban Pusztabe- rénybe utaztam. Amikor a kaposvá­ri állomáson felszálltam a vonalra, a kocsiban már nem volt szabad1 ülőhely. Rengetegen utaztak, férfiak és nők, fiatalok és öregek vegyesen. Utánam hamarosan jött egy idő­sebb, beteg ember, két mankóval. Hévízre utazott, gyógykezeltetni ma­gát. Az utasak között voltak 8—12 éves gyermekek, akik szüleikkel utaztak. De ültek ott 16—20 éves fia­talok is. A két mankót viselő ember pedig szerényen meghúzódott az egvik ablak mellett, s csendben várt, várt... Vajon mire? Egész biztos arra, hogy majd csak akad I egy fiatal, aki átadja helyét. Sajnos, erre hiába számított. Mert I egyetlen szülő sem kérte meg fiát, vagy lányát helyének átadására, ha már azok nem tudták felérni gye- rskésszel, hogy az udvariasság mit követel tőlük. Úgy gondolom, hogy a szülőknek jobban kell törődniük gyermekeik nevelésével. Neveljék gyermekeiket nagyobb udvariasságra, előzékeny­ségre, az idősebbek tiszteletére Ugyanezt kellene tenniük az úttörő­szervezeteknek és az egész társada­lomnak is. Parrag János, Kaposvár, Kisgát u. 13. Mégegyszer a pécsi állomásfőnökhelyettes „fiáról“ A Somogyi N'-plap augusztus 2-i számában cikket közölt, melyben a pécsi állomásfőnökhelyettes fiának »kifogásolható« magatartását bírálja. Rö­viden csak 2 következőket kívánom ehhez hozzáfűzni: Pécs állomásfőnök- helyettese Kovács Sándor főintéző, aki munkáskáder, pártvezetőségi tag, 12 éves párttag. Gyermekei is vannak. Egyik öt, a másik 11 éves. Felesége is dolgozik. Sem sem felesége, sem gyermekei a fennálló gyermekbetegsé- gi járvány miatt Pécs területét az említett időszakban nem hagyták el. Ezek a tények. Az a fiú, aki azt mondta, hoqv az »én apám a pécsi állomásfőnök he­lyettese«, enyheín szólva, nem mondott igazat, visszaélt Kovács Sándor elv­társ nevével, funkciójával. TÓTH JÓZSEF a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője. A munkásszolidaritás szép példája A közelmúltban súlyos megpró­báltatások érték a Felsőbogát! Ál­lami Gazdaság dolgozóit. Jeges fel­hők kúsztak az égen a gazdaság fölé és a jégeső percek alatt elpusz­tította hosszú hónapok nehéz mun­kájának eredményét. Tönkretette a dolgozók illetményföldjeit és kis veteményeskertjeit, apróállataikat. Ezekben a nehéz napokban azon­ban tapasztalhatták, hogy egy szo­cializmust építő országban a dol­gozó nem áll egyedül, a munkás- szolidaritás segítő kezet nyújt a szerencsétlenség láttán. A dolgozók segítségére sietett a MEDOSZ. Alig egy héttel a jégve­rés után mintegy 50 000 forint ér­tékű ruha-, élelmiszer- és pénzse­gélyt osztott ki a károsult szerve­zett dolgozók között. Segítenek a megye több állami gazdasagának dolgozói is. Augusz­tus 10-én a Marcali Állami Gazda­ság dolgozni egy teljes vontatókocsi élelmet küldtek: 20 mázsa káposz­tát, 2 mázsa vöröshagymát, egy mázsa zöldséget és 50 kg paprikát juttattak a bogátikanak. Hasonló segítséget ígértek a Nagybaráti Állami Gazdaság munkásai is. Gazdaságunk dolgozói nevében lapunk hasábjain mondok köszöne­tét azért a segítségért, amelyet e nehéz napokban kaptak a MEDOSZ-tól és a marcaliaktól. RÖTH SÁNDOR a Felsőbogáti Állami Gazdaság igazgatója. HA JÓL AKAR MULATNI feltétlen keresse fel augusztus 25-én az augusztus 20-ra hirdetett, de rossz idő miatt elmaradt Pusztakovácsi vidám vásárt és mezőgazdasági gépkiállítást Kitűnő konyha, jó borok és hűsítő italok. Jazz zene, reggelig tánc ! FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGA Kert* párját ujjajavhjia Sáfrári János kerékp árjavító. Műhely: Kaposvár, Pe­tőfi u. 4. (677) Füredi u. 10B. sz. ház beköltözhető- séggel, ugyanott házhely sürgősen el­adó. * (706) Agronómyst, mezőgazdasági előadó­kat egyetemi vagy főiskolai végzettség­gel, legalább 3 éves szakmai gyakorlat­tal felveszünk. Fizetésre és munkakör­re felvilágosítást ad a MÉSZÖV szövet­kezet-politikai osztálya. Cím: Zalaeger­szeg, MÉSZÖV Kaszaháza. (708) H Dombóvári Cementipari Vállalat rakodó munkára férfi munkaerőt keres. KERESETI LEHETŐSÉG TELJESÍTMÉNYBÉREZÉS SZERINT KB. lS0(t-tól 2000-ig. Jelentkezni lehet minden nap reggel 8-tól 16 óráig. Könyvismertetés Egy asszony öt férje. Eszkimó me­sék (Európa). Kb. 168 oldal. — Az eszkimók zord, küzdelmes élet kö­zepette is megteremtették saját kép­zeletvilágukat, melyet, az ősök szel­lemei és a mesék hősei népesítenek be. A mítosz, a mese, a költészet, a tréfa itt is megterem és különös vi­rágokat hajt, Észak virágait. Hugó, Victor: Izlandi Han 1—2. kötet (Bibliotheca). (Színes Regé­nyek.) Kb. 392 oldal. — A nagy fran­cia regényíró romantikus, izgalmas regényének hőse, a norvég hegyek, Kép Hugo, Victor: Izlandi Han című kötetéből. erdők, vizek világából kitörő, mese­szerűen erős, félelmetes, vérszom­jas, bosszúálló szörnyeteg. Egyetlen fia halála miatt könyörület nélkül gyilkol; vérbosszút áll mindenkin, Egy iókarban lévő kovácsezerszám el­adó. Bóne Vendel, Zselicszentpál, Fő u. 39. sz. (671) FELHÍVÁS FELHÍVJUK AZ ÁLLATTARTÓ GAZDÁKAT, hogy a várható nagymennyiségű szeptemberi sertésátvétel le­bonyolítására tekintettel, előreláthatólag szeptember hóban csak a szeptemberi átadásra esedékes sertéseket tudjuk át­venni. FELHÍVJUK A SZERZŐDŐ FELEKET, hogy az augusztus havi esedékes sertéseket és esetleges hát­ralékaikat még e hónapban adják át a vállalatnak, mert torlódásra való tekintettel szeptemberben nem tudjuk átvenni. Megyei Állatforgalmi Vállalat aki kezeügyébe kerül. A regény fan­tasztikus és kalandos részleteibe be­leszövődik egy romantikus, mindent túlélő, minden bonyodalmon át f^ő- zedelmeskedő, nagy szerelem. Kelen Jolán: A föld mégis forog. (Móra Ferenc). (KISZ-sorozat). Kb. 40 oldal fűzve. Korvin Ottónak, a magyar Tanács- köztársaság fiatalon mártírhalált halt hős harcosának állít emléket Kelen Jolán, az egykori harcostárs, a magyar kommunista mozgalom egyik veteránja. Állami gazdaságok termelőszövetkezetek figyelem ! A MEZÖSZÖV VÁLLALAT a mezőgazdaság jövő évi jobb gépellátásának biztosí­tása érdekében ELÖRENDELÉSI rendszert vezet be az alanti cikkekben. Kérjük, hagy a felsorolt gé­pekből 1958. évi igényüket a MEZÖSZÖV Központjának (Bp., V., Deák tér 3.) folyó év szeptember 30-ig nyújtsák be. Öntöző szivattyú, gépcsopor­tok, plusz csővezeték Biogáz-telepek Akkumulátor-töltők Lakókocsik Billenőcsillék Kisvasúti motoros vontató Hídmérlegek, állatmérleg Gépi szalmabálázó 10 000 tojásos keltető Ranidfnx- -Hl. Saroglyás permetező Kuli porozó Hydraulikus prés I., II., HL, 600—2040 1. UTV 32—48 vetőgép Tárcsás rendszerű függesz­tett műtrágyaszóró 300 literes motoros tejszepa­rátor Lógereblye Rendrakó Küllőskapa Száríépő NST—12 silótöltő szecska- vágó KDC—G szecskavágó KH—3 tarár MT—2 magtisztító ♦»♦»♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦»■» »♦ ♦» ♦♦♦♦♦♦ ► MÉRLEGE A AZ ELS Tizenötezer holdat tudna megmű­velni, sok ezer parasztember segítő­je, gondjainak levevője lehetne. Hat­vannál is több erőgépe közül tizenöt a fürgejárású, mindenre használható univerziál traktor — ez az állomás tulajdona. A körzet: 21 község, 47 ezer kataszteri holdas határa. Való­ságos birodalom. A földek egyhar- madának megszántására, munkálá- sára már- jutna a gépállomás erejé­ből. Ugye, milyen csalfáik a számok! A majdnem félszázezer holdat kite­vő birodalom szűk a hatvan egyné­hány 'traktornak, jobban mondva nincs hol mutassák ember- és állat­feletti erejüket. Tavaly még másfaj­ta gondok nehezedtek a gépállomás vezetőinek vállaira: nem tudtak any- nyi gépet küldeni a falvakba, amennyinek ne akadt volna dolga a szövetkezetek tábláin. Húsz termelő- szövetkezet tízezer holdnál nagyobb birtokain várták a kenyérteremtő erő- és munkagépek hadát. Való­sággal ették a gépek a földet. A leg­döntőbb változás, ami a szövetkezeti parasztok életében a legutolsó évek­ben bekövetkezett, az volt, hogy a nagytáblákon a ló helyett a szántó- traktor volt az úr. Az októberi ellenforradalmi ese­mények azonban visszavetették az e téren elért fejlődést. A tsz-ek zöme feloszlott, a tagosított táblák szétaprózódtak, a kilépettek újra lovakkal vágtak a parcelláknak. Október óta megsoka­sodott a környék lóállománya. így köszöntött a gépállomásra az 1957- e.s esztendő. Mindössze két terme­lőszövetkezet maradt meg, illetve állt lábra a viharos, bizonytalan he­tek, kételyes hónapok alatt és után, ezeknek is kicsiny — alig négyszáz holdat kitevő — területe ad szánta­ni-vetnivalót a gépállomásnak. Egyébként mindkét tsz rendelkezik saját Zetorral, illetve tehergépkocsi­val. Éppen ezekben az ezernyi nehéz­séggel mutatkozó hónapokban kezd­ték meg az önálló vállalati gazdál­kodás első napjait. Kevesebb és ked­vezőtlenebb munkaalkalom, drágább munkadíjak, kisebb létszám — így indultak. Az év első három hónapjá­ban még könnyebb volt az állam ad­ta a hiteleket, de azt vissza is kell fizetniök. A közbejött ellenforrada­lom megakasztotta a gépek javítá­sát, az is áthúzódott az idei évre, idei költségre. Munkát kellett te­remteni a gépeknek, hogy termel­hessenek, pénzt hozhassanak a ház­hoz, s keresethez juttassák a mun­kásokat is. — Nagyon nehéz a talajmunka- szerzés — mondják hárman is: az igazgató, a főmezőgazdász és a fő­könyvelő. — Ha csak nyolc szövet­kezetünk lenne, ’ már könnyebben beszélnénk — toldja meg a főmező­gazdász. Bizony az élet tanítja meg őket arra, 'hogy szövetkezetek nélkül nem boldogulhat a gépállomás sem. Minthogy a nagyüzem sem élhet meg gépállomás nélkül. Ne restell­jék ebből a maguk számára levonni a következtetéseket. A tavasszal igyekeztek, ahol csak lehetett, mun­kaalkalmat teremteni a gépieknek, s ebben az idényben csaknem négyezer normálholdnyi talaj­munkát — szántást, tárcsázást, fogasolást, stb. — végeztek el és ennek kéthar­mad részét egyéni parcellákon. Az első félév alatt — amely az önálló vállalati gazdálkodás első időszaka is volt — lényegében teljesítették az általuk előirányzott mennyiségi ter­vet és bár az egy normálholdra eső önköltség hónapról hónapra csőik­ként. az első félév mégis 370 ezer forint veszteséggel zárult. Július vé­gére viszont, amikor minden erőgé­pet üzembe lehetett helyezni a csép- lésre, egy hónap alatt nyolcezerre csökkent a veszteség. A hozzávető­leges számítások szerint augusztus végére már mintegy kétszázezer fo­rintnyi nyereség várható. E néhány összehasonlításból is látható, milyen út vezet a jövedelmezőséghez: a töhbtermelés, a gépek minél jobb kihasználása. — Hogy ezt a nyereséget tartsuk, sőt növeljük, teljesen attól függ, tu­AAAAAAAAAAAAA\AAAAAAAAAÁAAAAAAAA4AA 1 , i 5 Állami l i Mezőgazdasági ► Gépállomás, ► 5 Fonó t i t •JfTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT» du:nk-e biztosítani a gépieknek talaj­munkát. Csaknat éppen ez okozza a fejtö­rést: nincs nagy kilátás talajmun­kára a már említett okok miatt. Sok faluban már felszabadultak a csép­lőgépet meghajtó erőgépek, s nemso­kára mindenütt ki lehet adni a jelszót: szántani! De hol, kinek? — ez a kérdés, ezért az 'aggodalom a gépállomáson. Merényi Károly főagronómus pa­naszolja : háromszor doboltatták minden faluban, hogy aki tarlót akar hántatni a gépállomással, jelentkez­zen. Nagyon kevés a megrendelő. Patalom, Zimány, Kazsok együttvé­ve is alig adott egyetlen gépnek pár napi hántanivalót. Akinek két lova van, nem igen veszi igénybe a gép­állomást, azt tartja, minek álljon a ló potyára az istállóban. Van, aki sokallja a középmély-szántásért a 154 forintot. Pedig ha egyszer pa­pírt, ceruzát vennének a kezükbe és kiszámítanák, hogy mi kerül többe: a ló- vagy a traktorszántás, bizonyára a gép mellé állnának. Tetszik az ötlet, számítsuk ki hát közösen — főagronómus, főkönyve­lő és újságíró — egy 17 holdas gaz­dálkodóra vetítve, akinek két lova van, mi volna érdemesebb: fogattal vagy géppel szántatni, vettetni? Mibe kerül egy pár ló évi eltar­tása? Napi 6 kg abrak, évente 200 forintos áron 4380 Ft Napi 6 kg széna 1100 Ft Patkolás, kocsijavítás, szerszám, istállójavítás, ko­ŐFÉLÉV csikenőcs ára, ékevas- élesítés 3500 Ft . Gondozó munkadíja 2400 Ft Fogatadó 1200 Ft Összesen: 12 580 Ft Minden paraszt tudja, hogy ennél sokkal többe kerül egy pár ló. Ha lö helyett két tehenet tartana, attól ötezer liter tejet értékesíthet, az egymaga több pénzbevételt jelent, nem is számítva az évi 200 mázsa, magas tápértékű istállótrágyát és a két növendéket. Ezzel szemben számoljuk ki, mibe kerül a gép, ha a szántást, vetést azzal végeztetjük. 14 hold évenkénti há­romszori szántása 6800 Ft Kapcsolt gépek díja 1000 Ft Vetés díja 800 Ft Betakarítás 40 óra 1600 Ft Trágyahordás 50 óra 2000 Ft Összesen: 11 200 Ft Lám a gép — a lótartási költsé­gek ilyen alacsony felszámítása mel­lett is — olcsóbb. S ha pedig a mi­nőséget nézzük, azt, hogy a lóval olyan mélységben soha sem lehet szántani, mint a traktorral, vitatha­tatlanul a gépé az elsőség. Milyen jó lenne, ha a gépállomás szakemberei ezt is elmondanák a lóhoz annyira ragaszkodó környék­beli parasztoknak. És most hallgassunk meg egy községi vezetőt, hogyan vélekednek a faluban a gépről, lesz-e munkája a gépállomásnak. — Hogy lesz-e? Egy cseppet sem kétséges — válaszolta Nagy István, kazsoki tanácselnök, aki maga is regi gazdaember. — Számításom szerint legalább 180—200 hold szántani való ja úgy meg lesz a gépállomásnak, mint egy hold. Én magam is négy-öt holdat akarok velük szántani. Cukorrépa, kukorica alá mindig traktorral szántatok, jó mélyen. S inkább szeptemberben, mint tavasszal. Tud­ja, mit ér egy őszi mélyszántás? Többet, mint egy tavaszi trágyázás. Az ilyen föld megadja aztán a 14 mázsa búzát. A lófogat meg olyan, amelyik párban 12 mázsát nyom, megszánt naponta egy holdat, de nem foly­tonosan és sok abrakot, kíván. Ná­lunk aratásban is tülekedtek a gazdák a gépért. 52 holdat aratott kévekötővel egyé­nieknek a gépállomás. Hogy meg­érte-e? Ki lehet számítani. Nekem 3 hold, 1200 öl búzát vágott le, s nyolcszáz forintot fizettem érte. Tizennégy mázsa 60 kiló volt az át­lagtermésem, ha kézzel arattatom, az aratórész 1600 forint értékű bú­za lett volna. Szóval, mi így állunk a géppel. Persze, nekünk olyan munkát csinálnak a traktorosok, amilyent elvárunk tőlük, azért is szeretjük a gépet. íme, jó munkával meg lehet a gépet szerettetni, s lehet üzletfe­leket találni az egyéniek között is. (Csak utána kiélj menni. A gép­állomásokon most az önállósággal együtt jobban előtérbe kell állí­tani az üzleti fogásokat. S ezzel kapcsolatban hadd jegyezzük meg: nem szolgálnának rossz ügyet a földművesszövetkezetek, ha — egv nemrégiben megjelent rendelkezés szerint — bekapcsolódnának a gép­állomások és egyéniek közti szer­ződéskötésbe. A tanácsok is segíthetik a gép­állomást. Maid minden községben van tartalékföld. Ejtsék módját, hogy ezeket a területeket a gép­állomások megműveljék. Aztán nem utolsórendű kérdés a Kapos - völgye állattenyésztése szempontjá­ból a rétek és legelők víztelenítése. A gépállomás rendelkezik megfe­lelő gépekkel, amellyel a község - fejlesztési alap terhére csatornákat tudna húzni, községi és dülőutak-t tudna megjavítani. A községek lát­nák hasznát ennek is. Ezer és ezer lehetőség kínálkozik, hogy a Fonói Gépállomás megálljon a lábán, s ne az állam terhére éljen. Csak ki kell használni azokat. VARGA JÓZSEF .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom