Somogyi Néplap, 1957. augusztus (14. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-03 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 180. szám. ARA 50 FILLER Szombat, 1957. augusztus 3. HO SI MINH ELNÖK MEGLÁTOGATTA AZ EGYESÜLT IZZÖT A LOTTÓ JUTALOM­SORSOLÁSÁBÓL A TEJ HŐ FORRÁSÁHOZ VEZETŐ ÜTŐN HAYDEN IVÁN HÁROM BIZONYSÁGA NEHÉZ SORS kozza Ho Si Minh elnöknek 1955 júliusában Kínában, Mongóliában S és a Szovjetunióban tett körútja alkalmából. is rS Mi van az ország jövő évi kenyerének magjával? Tovább a kibontakozás útján... Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei Elnöksége A júliusi tikkadtság után oly gyakran és kiadósán hullottak felül­ről a vízcseppek, mintha hirtelen pó­tolni akarták volna korábbi mulasz­tásukat. Napokig szárogatni kellett a gabonakévéket. Amint aztán ismét kedvezőre fordult az idő, megkezdő­dött a betakarítás, a cséplés. Tudja a mi szorgalmas parasztságunk a maga dolgát. Ám érzi-e, hogy nemcsak a saját, hanem az ország asztalára is neki kell tennie a kenyeret? A köte­lező begyűjtés előírása nélkül, lelki­ismerete parancsára átadja-e felesle­ges gabonáját az államnak, a város­nak? Erre kerestünk választ csütör­töki kőrútunkon. Elmennek a csépelhető gazdákhoz — No, Jancsi, most talán lesz egy kis időnk rendet teremteni — így szól Máder Géza kadarkúti TV-te- lepvezető munkatársához déli egy órakor. Erre aztán Nemes János sep­rűt fog a kezébe és gyorsan össze­kotorja a szétszóródott gabonaszeme­iét, szalmaszálakat. Mi meg szóba elegyedünk a telepvezetővel. — Ez az első, igazán forgalmas na- ounk — mondja. — Harmincegyen loztak búzát délig, összesen 76 má­zsát. Rozsból pedig 120 mázsával van öbb a raktárban, mint reggel. Eddig .0 vagon kenyérgabonát vettünk át. gaz, ennek zöme az adó lerovására terült ide, de a szabadfelvásárlás is negindult. Mert én is, meg Jancsi is neglátogatjuk a csépeltet» gazdákat — vagyis nemcsak átvevők, hanem teresikedők is vagyunk egyben. A minap egyikük Vóta-pusztán árt Kele Józsefnél. Ennek a látoga- ásnak az eredménye csaknem 12 názsa gabonában mérhető le. Eny- fyit adott el szabadon Kele gazda a í’V-nek. Nyers Vendel ugyancsak Vó- áról 569, Fila István pedig, aki Gi- ;e-Nagypusztán lakik, 783 kg búzát íozott be az állami raktárba. Török Sándor rinyakovácsi gazda a fülünk .allatára ígérte meg nekik, hogy 10 názsa szabad búzával szekerez ide léhány nap múlva. András János lelybeli, Horváth Istvánná kőkúti és Izevcsik Ferencné vótai gazdálkodó sszesen 12 mázsa gabonára kötött zállítási szerződést. Nem adhatunk számot arról, hogy lágy tételekben vásároltak fel ke- lyérgabonát. Még sincs ok a nyug- alanságra. Ezt mutatja néhány ösz- zahasonlító adat. Tavaly, a 30-ik laptári héten a£jó, beadás és szabad- elvásárlás címen 74 mázsa, az idén edig, ugyancsak ebben az időben, dóba és szabadon 161 mázsa kenyér- abonát hoztak be a termelők. A iáit év 31-ik hetében 675, most edig három és fél nap alatt 500 mázsa búza és rozs jutott a TV- rak táraiba. — Nem vagyok derűlátó, de azt biztosan tudom, hogy ebben az esz­tendőben is megtelik a magtár, úgy, mint tavaly — mondja búcsúzóul a telepvezető. Nem jut eladásra Nyolc munkanap alatt mindössze 411 mázsa gabonát vert el a Nagyba­jomi Gépállomás egyik 1100-as csép­lőgépe Hencsén. A szegény- és kis- parasztok utcájába húzatott be elő­ször Kistóth Jenő traktoros. Egy-egy gazdánál kévére is kevés a gabona, s szemre is gyenge a termés — nem jut belőle eladásra. A kicsiny par­cella nem tudja megoldani az ország gabonagondját, a pár holdnyi föl- decske nem terem árut. Lőrincz Jó­zsef egy holdja 684 kiló búzát nevelt. Bernáth Béla egy hold rozsának ter­mése 497 kilót nyomott a mérlegen. Talán a saját szükségletüket fedezi a termés. De túlságos nagy reménye­ket nem táplálhatnak a jövőre sem. Nemcsak a talajerő utánpótlás' okoz nekik fejtörést, hanem a szántással iis megkésnek. A cséplés miatt ugyanis nem érnek rá tarlót bántani, mert kaláka-rendszerben dolgoznak. Lőrincz József portáján ma itt szorgoskodik Nász János, Szabó Ven­del, Magyar János, Hegedűs József, Bernáth József, Korányi Pál és még több gazda családostól. Van köztük, aki már egy hét óta a géphez jár, segíteni a szomszédoknak. — Hiába, nem akadtak olyan szegényemberek a faluban, akik szerződtek volna egész időszakra — mondják. A trak­toros, aki Varga Józseffel felváltva eteti a gépet, meg Boa Marika, a könyvelő tart csak ki mindvégig a cséplőgép mellett. Nincs szegényember a faluban — ugyanakkor ez az utca apró asztagok- kal megrakva... Igen, az egykori nincstelenek kisparasztokká csepe­redtek. De nem az ő sorsuk a parasz­ti jólét tetőfoka... Lesz-e felesleg jövőre is? Keskeny az udvara Ágoston La­josnak, nem tudott bejönni a cséplő­gép. A ház mögötti tarlón verették el gabonáját. Egy hold földet mond­hat a magáénak ez a hedrehelyi em­ber. Az idén elégedett sorsával. 2200 öl búzát és 720 négyszögöl rozsot mértek ki neki a feloszlott Búza­kalász Tsz táblájából. 30 mázsa 60 kiló kenyérgabonája termett. A 460 kiló rozsot eladta az államnak. Bú­zából pedig hat mázsát vitt be a TV-raktárba. Kenyérgondja nem lesz. Sőt két holdra szükséges vető­magot is félretett búzából. Vajon lesz-e föld, amelybe elhintse a ma­got? Hiszen korábban is, amikor az egyéni utat járta, kishaszonbérletbe vett ki pár holdat. Erre valószínűleg most is adódik lehetőség. De milyen lesz ez a föld? Nem remélhető, hogy csaknem 19 mázsa búzával fizessen minden kát. holdja az elkövetkező években is. Mert a Búzakalász do­hányföldbe, traktorral kifogástalanul elmunkált talajba vetette a kenyér­magot a múlt év őszén. Tudja ezt Ágoston Lajos is és ma már kérdő­jel képében kezd előtte a jövő fel­tűnni. .. A gabona nagy része még osztagban van Kettős gondban fő a feje Simon József tanácselnöknek. Eddig »csak« a föld miatt kellett hadakoznia a falu népével, hogy megértesse ve­lük: a földügyek rendezését Homokszentgyörgyön is az or­szágos törvény szellemében lehet és kell végrehajtani. Most meg a gép­állomás helyett is neki van hallgat­ni való ja a parasztok előtt. Még ara­táskor megígérte neki a Csokonya- visontai Gépállomás főmezőgazdásza, hogy négy cséplőt küld a faluba. Az­tán mégis kettő ért ide kellő időben. Nagy nehezen megjött a harmadik is a napokban Szülőkből, de a ne­gyediket talán még most javítják a gépállomáson. Pedig lenne dolga mind a négy cséplőgépnek. A gaz­dák, amint lehetett, hozzá láttak a takarodáshoz. A fogatnélkülieknek a gabonáját a növényvédők két Ze- torja hordta be. A fogatosok közül is többen — Ábrók József, Berki Im­re és Boncz József —, e fürge trak­torok segítségével juttatták asztag- ba a gabonakévóket. Eddig mintegy 16 vagonnyi gabo­na folyt le a cséplőgépek garatján. Csérnél Péternek, a földművesszö­vetkezet terményfelvásárlójának nem akadt túl sok dolga. Július 22-e és 27-e között 110 mázsa gabonáit vett át, amelynek 10 százalékát fi­zette ki szabadon. E héten viszont csütörtökig 70 mázsa kenyérgabonát könyvelhetett el Liber Éva a sza­badfelvásárlási termények tömbjébe. Vangyia Ferenc úgy számolt, hogy három mázsányi feleslege van. Be is hozta a tárba. Wágner Lajos meg hét mázsa rozsot adott el a szövetkezeten keresztül az államnak. Mindent szétosztanak Nem panaszkodnak a búzára a pa- tosfai Uj Életben. Az 52 holdon ter­mett kalászokból 786 mázsa folyt a zsákokba. A cséplő- és munkásrész, meg a földadó és a vetőmag sorsára, aztán a tagság családi szükségleté­re már nincs gondjuk. Maradt még öt vagonnyi feleslegük. Eredetileg közösen akarták ezt értékesíteni, s úgy tervezték, hogy a rozzsal együtt 5,95 kilót osztanak szét munkaegy­ségenként. Ám jött egy csábító ren­delkezés: a tsz-tagok is megkapják a 20 forintos mázsánkénti felárat, ha a kiosztott gabonájukból 150 má­zsánál többet közösen adnak el. Ifjú Varga Károly tsz-elnök és Németh János párttitkár szerint emiatt ná- tatfordított a tagság az éves terv elő­írásainak. Most úgy döntöttek, hogy a felesleget, búzából és rozsból egyaránt, munkaegységenként több mint 10 kilós mérték szerint, az utolsó szemig, papíron szétosztják. Együtt adják el az államnak, s a pénzt nem a közösség, hanem a munkaegységek arányában a tagok veszik fel. Az Uj Élet tagjai figyelmen kívül hagyják, hogy a párt agrártéziseiben ez áll: a tsz-ek »... évről évre a jö­vedelemnek legkevesebb öt százalé­kával gyarapítják a közös szövetke­zeti alapot...« * * * Sok gabona van még keresztek­ben, asztagokban. A cséplés dandár­ja ezután következik. Érthető, hogy az állami gabonaraktárak csak ké­sőbb telnek meg. A termelők saját akaratuk szerint rendelkeznek feles­leges terményeikkel. Juttassuk el hozzájuk a felvilágosító szót, ahogy a kadarkútiak teszik. A munkásosz­tály sok áldozatot hozott azért, hogy a dolgozó parasztság eredményesen dolgozhassák. Most az állam kér a földműves néptől. Kéri, hogy adják el a maguk szükségletét meghaladó gabonát, hiszen ebből lesz az ország kenyere. Szót értő, okosan számoló parasztember nem engedheti el füle mellett ezt a kérő szót. Kutas József A megyei népfront bizottság elnöksége tegnapelőtti termé­keny vitájú ülésén Szántó József, a megyei iroda titkára már a megyei, járási és egyes községi szervezetek sorainak rendezéséről, a békemozga­lom élénküléséről, sikeres akciókról számolt be. Ennek alapján ismertet­te a további célokat és feladatokat. Elmondotta, hogy még ebben a ne­gyedévben sor kerül a községi nép­front-elnökségek újjáalakítására. A megye országgyűlési képviselői egy- egy községben beszélgetést tartanak választóikkal. Nagy jelentőségének megfelelően kívánnak foglalkozni a béke ügyével. Ennek érdekében a megyei és járási békebizottságok megalakítására is sor kerül, valamint a hirosimai atombombázás 12. évé­nek emléknapján tiltakozó gyűlése­ket tartanak. Igen tartalmasnak ígér­kezik a nép egységének és felvilágo­sításának ügyében indítandó sok-sok előadás és vita. Népfront-esteken és vitadélutáno­kon foglalkoznak majd a hároméves tervvel, a mezőgazdaság legkülönbö­zőbb és megyei sajátosságú problé­máival az érdeklődő gazdák, értelmi­ségiek és munkások. A mezőgazda- sági kultúra továbbfejlesztését sok­oldalúan propagálják. Mezőgazdasági szaktanfolyamokat, ezüstkalászos tanfolyamokat szerveznek. Újra megrendezik a hagyományos kapós- völgyi állattenyésztési hónapot. Nép­szerűsíteni fogják a jó termelőszövet- ­Ho Si Minh, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elnöke tiszteletére a Magyar Állami Operaház együtte­se csütörtökön este díszelőadáson mutatta be a János Vitéz című dal­játékot a Néphadsereg Központi Tiszti Háza nyári helyiségének sza­badtéri színpadán. A díszelőadáson ott voltak a viet­nami küldöttség tagjai: Hoang Van Hoan, a Vietnami Munkapárt Politi­kai Bizottságának tagja, Hoang Minh Gian kulturálisügyi miniszter, Pham Ngoc Thach egészségügyi mi­niszterhelyettes. Részt vett az előadáson Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány, az Elnöki Tanács számos tagja, a politikai, gazdasági A Hazafias Népfront megyei bi­zottsága augusztus 2-ára összehívta a volt békebizottságok vezetőit, tag­jait, a megye élenjáró békeharcosait azzal a céllal, hogy megbeszéljék a béke bizottságok munkájának fel­élesztését, a soronkövetkező felada­tokat. A megbeszélésen megválasztották az újjáalakuló megyei békebizottsá­gok vezetőségét, amelynek elnöke dr. Ungár Sándor maradt, titkár^ pedig Bódis István lett. Dr. Ungár Sándor megnyitója után Bódis István tartot­ta meg a titkári beszámolót. Ebben részletesen foglalkozott az elmúlt idők eseményeivel, a békemozgalom jelenlegi helyzetével, a soronkövet­kező tennivalókkal. Megállapította, hogy elsőrendű feladat a Békevilág­tanács colombói ülése határozatai­nak ismertetése, csatlakozás a lesze­relés ügyéhez, tiltakozás az atom- és hidrogénfegyverek gyártása, a kísér­leti atomrobbantások ellen. Ennek érdekében szorosabb kapcsolatot kell tartani a régi békeharccsokkal és bé­kegyűléseket kell rendezni. Augusz­tus 6-án, Hirosima atombombázásá­kezetek eredményeit és mezőgazda- sági híradót adnak ki. Az elnökség jól látja, hogy mind­ehhez az igen széleskörű tevékeny­séghez a maga erején kívül sok em­ber támogatására van szükség. Ezért elhatározta, hogy mezőgazdasági, művelődésügyi, pedagógiai, műem­lékvédelmi bizottságokat, valamint előadói munkaközösségeket hoz lét­re, felkérve ezekhez a népi demok­ráciát megbecsülő legjobb értelmisé­gieket, szakembereket. Az ülésen hozzászóló Török Lehel tanár, Pandur István barcsi iskola- igazgató, Körtés Gábor SZMT-elnök, Ungár Sándor KISOSZ-elnök, Gő­gös Péter járási tanácselnökhelyettes, Pócza János, a népfront-iroda mun­katársa, valamint Varga Károly, s\ népfront megyei elnöke egyetértet­tek a tervekkel és kiegészítették a beszámolót. Ezek alapján határoz­ták el, hogy az értelmiséget munka­helyeiken keresik fel és ott tanács­koznak velük. Az eddigi tapasztala­tok leszűrésével döntöttek amellett, hogy a rendezvények színvonalát jő előadókkal és a helyi sajátosságok figyelembevételével emelik. Megbe­szélték még az augusztus 20-i alkot- mányüinnep megrendezésével kapcso­latos feladatokat. Ezután megválasz­tották az egyes munkabizottságok vezetőit: Szabados Dezső főagronó- must a mezőgazdasági, dr. Ungár Sándort, a megyei KISOSZ elnökét a békebizottság és Boros Dezső ta­nárt a művelődési bizottság élére. Díszelőadás Ho Si Minh tiszteletére Újjáalakult a megyei békebizottság és a kulturális élet sok kiváló kép­viselője. Megjelent az előadáson Hoang Van Lói, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság budapesti ideiglenes ügyvi­vője. Jelen volt a budapesti diplo­máciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az Operaház társulata nevében dr. Palló Imre igazgató köszöntötte Ho Si Minh elnököt. Az üdvözlő beszéd után megkez­dődött a János Vitéz előadása, amelyben a főbb szerepeket Gencsy Sári, Gyurkovics Mária, Lőrincz Zsuzsa, Fodor János, Sárdi János, Fekete Pál énekelte. Az első felvonás után az Operaház együttese nevében dr. Palló Imre, Gencsy Sári és Gyurkovics Mária virágcsokrot nyújtott át Ho Si Minh elnöknek. A Vietnami Demokratikus Köztár­saság elnöke a második felvonás után virágkosarakkal jutalmazta a János Vitéz együttesének művészi teljesítményét. nak 12. évfordulóján a megyében már több helyen békegyűléseket fog­nak rendezni. A titkári beszámolóhoz tizenegyen szóltak hozzá. Dr. Pfeiffer István somogyvári esperes, a római katoli­kus papok volt megyei békebizott­ságának elnöke arról beszélt, hogy a papoknak össze kell fogniuk hí­veikkel a békéért. Csenki Lajos barcsi dolgozó pa­raszt, a megyei békebizottság új tag­ja arról beszélt, hogy a békemozga­lomba azokat az embereket is be kell vonni, akik az elmúlt évek során nem vettek részt ebben a munkában. Perbiró Ádám, a Barcsi Fűrészüzem dolgozója hozzászólásában a békéért folyó harcot a mindennapi termelő munka eredményeinek emelésével hozta kapcsolatba. Török Lehel, a TTIT megyei szervezetének titkára, az Ismeretterjesztő Társulat segít­ségét ajánlotta fel a békebizottság egyik törekvésének megvalósításá­hoz, amely szerint a megye minden békeszerető emberével meg kell is­mertetni a körülöttünk élő népek, nemzetek életét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom