Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-23 / 170. szám

<~u *----------■of L AG PROLETÁRJAI EGY ESÜLJETEK J '«AP QSW' Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA OV. évfolyam, 170. szám. ÄRA 50 FILLÉR Kedd, 1957. július 23. MA DÉLELŐTT INDUL MOSZKVÁBA A MAGYAR VIT-KÜLDÖTTSÉG FELKÉSZÜLTEK-E A TERMÉNY­FORGALMI VÁLLALAT TELEPEI, RAKTÁRAI A FELVÁSÁRLÁSRA? TURISTÁKKAL AZ ALDUNÁN FESTMÉNYEK BALATONLELLÉN Irány a moszkvai VIT! Októberben azt mondta nekem y falubeli ismerősöm nagy fenn- jázón: »Na, Tóth, most nem mész VIT-re?« Mert igen készültem ír akkor, mindenképpen szeret- n volna részt venni a VIT-en. ; szólni sem tudtam erre a gúnyos ngra csak hallgattam és vártam, nikor aztán közölték velem nem- g, hogy engem is kivisznek a Vi- gifjúsági Találkozóra — bár ké- iiltem jól megmondogatni ennek cinikus ismerősömnek — de csak nyit mondtam: »Látod, mégiscsak megyek Moszkvába«. De aligha- ;m ez több volt mniden szidás- il... Ezeket mondja el legelőször Tóth izsef, amikor az útról, a küldetés­l, meg egyéb dolgokról beszélge- nk. Aztán észrevétlenül átsiklik a szed Moszkvára, amelynek, mint ondja, még a látása is csábos. Ha dig úgy megy az ember, hogy a ínpompás, gazdag forgatagnak sz egy kis atomja, megsokszorozó- k az utazás szülte kellemes izga­m. Tóth József Nagyatád fiatal­inak üdvözletét viszi, s hozni :arja cserébe a többi külföldi italét. Azon felül, hogy úgy engedték út­ra a KISZ-fiacalok, hogy gyűjt- >n minél több tapasztalatot és csi- iljon sok fényképet, kapott még jy igen komoly megbízatást kisla­kától, Évikétől, aki ezzel engedte apukáját: — Édesapám, a nagy­Sröndöt hozd tele mindenféle iéndékokkal és egy nagy babával... ö mindegyiket teljesíteni akarja. \AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK JELENTIK I A NYÁRI MUNKÁKRÓL ♦ Megyénkben mindenütt, így az álla­lmi gazdaságokban is befejezéshez kö- Jzeledik az aratás. Két helyen, a balaton- I újhelyi és a bárdibükki gazdaságban ♦ már végeztek is ezzel a munkával. Mi­ihelyt az időjárás engedi, másutt is foly­atatják — és a számítások szerint a hé­♦ ten be is fejezik — a még meglévő ♦1800 hold kalászos vágását. Az eső el­őállta után a gazdaságokban szétszedik Ja már keresztekbe rakott gabonát, gon- t dósán megszárítanak minden kévét, Ihogy elejét vegyék a szemek csírázásé­inak és minél hamarabb hozzáfoghas- Isanak ezek csépléséhez is. ♦ Az állami gazdaságok dolgozóit sok Igép segíti a nagy nyári munkák elvég­ezésében. A vetésterület legnagyobb ré­♦ szén — 84 százalékán — kombájnokkal ♦ és aratógépekkel vágták le a kalászo- ♦sokat. A cséplóshez 37 gépet állítanak fokozatosan munkába. A már dolgozó gépekkel az elmúlt néhány nap alatt 190 vagon magot csépeltek ki. Ebből a Kutasi Állami Gazdaság 6 vagon búza- és ősziárpa-vetcmagot már átadott a Terményforgalmi Vállalatnak. Ha az ara­tás befejeződik, a gazdaságok minden erejüket a behordásra fordítják, hogy augusztus 20-ra végezhessenek a csép- léssel. Kutason, Háromfán, a Kaposvári és a Lábodi Állami Gazdaságban még arat­nak, de ezzel egyidőben mindenütt mó­dot találnak a tarlóhántás elvégzésére is. A tervezett 8400 holdból eddig több mint 3000 holdon forgatták meg a föl­det. Most ezt a munkát is meggyorsít­ják azáltal, hogy az aratógépekkel dol­gozó traktorosok a lábonálló gabona el­fogyta után azonnal hozzálátnak a tarló- hántáshoz. 1 Negyedmillió forint tenyészállatokból j A ráksi Uj Élet Termelőszövetke­zet kiváló tenyészkanjait és kocáit országszerte ismerik. Ezért szívesen keresik fel őket az ország minden ré­széből és vásárolják meg a szövetke­zet állatait. • Az elmúlt napokban adtak át 34 Tenyészkant, amely után több mint •160 ezer forint bevételük volt. A kar­cagi Táncsics Termelőszövetkezetnek 13 tény észkocát adtak el 36 ezer fo­rintért. A szebbnél szebb, kiváló ál­latokból eddig hetvenet adtak el és a jól sikerült vásár a szövetkezet kasszáját negyedmillió forinttal nö­velte. Ez is lehetővé teszi majd, hogy a ráksi Uj Életben egy-egy munka­egység értéke az idén is elérje az 50 forintot. Több mint 300 holdon öntözik már a földet a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban í A Balatonnagybereki Állami Gaz- ! daság termőföldjét minden évben na- I gyobb területen szeli keresztül az I öntözőcsatorna-hálózat. A korszerű I öntözéses gazdálkodás megteremté- I sével lehetővé válik, hogy a nagy I hőségben is elegendő vízhez jussa­♦ nak a növények. : Most fejeződött be egy újabb csa- í tomaszakasz építkezése, amellyel | már 350 kataszteri holdnyira növe- I kedett az öntözhető terület, ennyit ♦ tudnak mesterséges esővel elárasz­♦ tani a Balatonból nyert vízzel A J közelmúlt nagy szárazsága idején is } két öntözőhajó szórta szüntelenül a vizet a csatornától jobbra és balra 100—100 méternyi távolságra a szom­jazó kapásnövényekre. Egy-egy hajó naponta 80 holdnyi területet tud megöntözni s ezek a növények min­denütt igen szépen fejlődnek, jó ter­mésre van kilátás. A gazdaság az eddigi eredmények láttán célul tűzte ki az öntözéses gazdálkodás továbbfejlesztését. To­vábbi 250 kataszteri hold öntözését teszik lehetővé, melynek munkála­tait rövidesen megkezdik. Jövő év­ben már 600 holdon folyik öntözéses gazdálkodás a Balatonnagybereki Ál­lami Gazdaságban. 1400 mezőgazdasági kisgépet gyártott a Kaposvári Vaskombinát A Kaposvári Vaskombinát dolgozói szorgalmasan gyártják a külön­böző mezőgazdasági kisgépeket, hogy a jelentkező igényeket minél jobban ki tudják elégíteni. A Mezőszövnek ebben az évben 650 különböző nagyságú — 25,50, 70 literes — szolősajtolót szállítottak le, ezenkívül több mint 400 répavágöt adtak át. Az SO. jelzésű szőlőzúzóból július 20-ig 300 hagyta el az üze­met. Az eddig leszállított 1400 mezőgazdasági kisgép az utolsó darabig elkelt, sőt ennek duplája is gazdára találna, ha elegendő nyersanyag állna a gyár rendelkezésére. A lakatosrészleg bányászlakásokhoz szükséges ajtóvasalási felszere­léseket (ajtózár, ajtósarok, stb.) készít. A lőrinci hengerműnek, de még más nagyobb gyárnak pedig az öntöde végez öntési munkákat. KISZ TALÁLKOZÓ FONYÓDON A közelmúltban a pécsi vasutas KISZ ifjúsági találkozó megren- dezését tervezgette a pécsi igazgatósághoz tartozó vasutas fiatalok ré­szére. A terv nem maradt terv sokáig, hanem valóság lett belőle, ön» kéntes előkészítő brigád alakult, amely napokkal előbb elutazott Fo­nyódra, hogy részt vegyen a sátortábor, valamint a szórakozást bizto­sító létesítmények építésében, szépítésében. A tábort kényelmesen és ízlés ’sen készítették el. A háromnapos találkozóra külön személyvonat szállította a fiatalságot. A megérkezés­kor a budapesti Szilágyi Erzsébet Általános Iskola daloló úttörőinek sorfalai között vonult el az ötszáz fiatal. Az elhelyezkedés után Sási János területi KISZ-titkár üdvözölte a találkozó részvevőit, majd ismertette a napi programot, amelyhez min­denkinek jó szórakozást kívánt. A műsor összeállítása nagyon gazdag volt. Első nap ismerkedési táncmulatságot rendeztek, amely csak a haj­nali órákban ért véget. Talán a második napot kísérte a legnagyobb érdeklődés. Már a reggeli órákban elkezdődtek a sportversenyek. Nem kis meglepetésre a somogyszobi fiatalok bizonyultak a legjobbnak, mert hiszen egy ver­senyszámot kivéve, mindenben elhozták az elsőséget. Csapatverseny­ben is elsők lettek. Maguk mögött hagyták Dombóvár, Sztálinváros, Kaposvár, Pécs, Szekszárd csapatait. A sportiiersenyek után elkezdőd­tek a kultúrműsor versenyei. Itt a Kaposvári Fűtőház kiszistái arattak nagy sikert. A kultúrműsor után kiosztották a sport és a kultúrmű­sor győzteseinek a dÁjakat, majd ismét megszólalt a zene. A hangulat barátias és jó volt, mindenki vidáman töltötte az estét. Pihenésre nere­is igen jutott idő, mert alighogy véget ért a táncmulatság, máris újabb kirándulási lehetőség kínálkozott: a Badacsony. A hangulat itt érte el valóban tetőfokát. Mindenkinek megjött a kedve a badacsonyi kéknye­lűtől, szürkebaráttól. A kirándulás után ünnepélyes külsőségek között tartották meg a záróünnepélyt. A három nap élményei ezekben a percekben egy röpke pillanat­nak tűntek. Mégis mindenki kedves emlékekkel, újabb baráti kapcso­latokkal távozott. KISGYVRA KÁROLY TT'OPOGNAK AZ AJTÓN. Egyik kézben a kilincs, másikban a mrött, kétrét hajtott, zsírossültű ipka. Egy ember sem lépne be fe- itt fővel a helyi tanácsházára. Elő- ör kicsit viszolyogva bámultam az ;yik-másik betérő aggályos arcára, ár-már hirtelenéből én is pirultam kérdezők, a hivatalos ügyet hajszo- k alázatos pillantásai miatt, s arra korra kezdtem gondolni, amikor a iraszt, a falusi ember mindennél bban irtózott, még a gondolattól is, jgy a községi jegyző, vagy akár a gkisebb firkász elé álljon. Ha már égis muszáj vo.lt a községháza aj- ját kinyitni, bizony minden vér a jébe, az arcába tolult, üres gyom- i az idegességtől a torkában ugrált, szíve malomkőként dobogott a öblében az izgalomtól. S amíg az ázatos kopogtatást megkockáztatta, z azt is elfelejtette magáról, hogy nberi lény. Haj, mily boldogságot .lentett, ha a jegyző, vagy akár a igkisebb tintanyaló észrevette, vi- :onozta a köszönést, egy-egy jó szó­in részesítette, s nem ordítozott, em kiabált vele. Nincs riasztóbb, fájdalmasabb ér- ís, kisebbségi érzésből alázatoskodó mbert látni. Miközben e dolgokról elmélkedtem agamban a csokölyi tanácsházán, ütemesen megcsalattak érzéseim zek a mai ügyfelek nem kényszer- 51. nem a régi világ szülte alázatos- ígból emelik le sipkájukat, s nem tngatódzik, rogyadozik térdük a hi- atalbelíek előtt, hangjuk sem halk, :emérmes — ember áll itt az em­erről szemben. A hivatalbelieknek íegadott tisztelet nem megalázko- ás, a szerénység, az illendőség végső >ron is a néphatalomnak szól. Jön- ek felvilágosításért, tanácsért, jön- ek bajbajutott, segítségkérő, sérel- lükre orvoslást kereső emberek, érnek, sürgetnek, követelnek. Áz lendőség határán senki sem megy ál. Az elnököt »Janikámozzák«. elv- írsazzák, s ő viszont. Szinte érzi az mber minden megszólítás mögött a lesterkéletlen őszinteséget, a közel­CSÖKÖLYI GONDOK, EMBEREK (I.) EGY EMBER ÉLE séget, a melegséget. Nem kíván |tt egyik fél sem a másiktól nagyobb tiszteletet a kijárónál. És nem sajnál­ják egymásnak megadni azt. Tán ezért van, hogy az emberek nem fél­nek odamondogatni egymásnak, ha jogos, ha kell, ha van miért. — Titkár elvtárs, miért nem ren­deztétek már azt a 200 forintot? — ripakodik, amúgy istenigazából ma­gából kikelve az egyik asszony. Az elnök mosolyog rajta. Paizs Imre bácsi, úgy szemre ítélve is elsőrendű gazdaembernek látszó paraszt, földet keres. Szerinte három esztendő óta hiányzik egy darabka. Amikor »büdös« volt a föld, ő akkor is állt a lábán, haragudott azokra, akik könnyedén megváltak tőle. S azokat sem tartja rendes embernek, akikről azt mondja: »A gazdája nem- jóiát annak, aki csak lefölözi a föld­ről a termést, de vissza nem ad belé pótlást.« Az elnök türelemre int, ma­gyaráz. Meglepően sok a hivatalos látogató a tanácsházán egy-egy nap. S aki itt jár, annyit csak megtesz, hogy benéz a Janihoz, az elnökhöz egy »jónapot adjon isten«-re, egy »hogy vagy«-ra. ha már többre nem is futja az idejéből. S hányán ragad­nak ott a pádon, az elnöki szobában órákig, felejtve az idő:forgását, nagy beszélgetésbe mélyedve. S hány estét tölt közügyekkel, emberek között a tanácsházán az elnök. Miféle ember, honnan szerezte a tekintélyt, a tiszteletet, kitől tanulta a hatalommal való igazságos bánni- tudást? * * * IVEGYVENÖT TELE VOLT. A ’ nácik, érezvén vesztük közel­ségét. tarolták a magyar földet, vit­ték, ami megfogható. Budapest kö­rül háború dúlt. Egy sebeiből félis- meddig kigyógyult magyar katonát kiengedtek a kórházból, hazafelé igyekezne. Soroksáron lepi az éjsza­ka. Szállás, élelem kellene, ha kapna. Mintha égből pottyant volna alá egy angyal, úgy jön egy ember, aki ma­gával viszi. Csak itt tudta meg, hogy a kommunista párt székházába vezé­relte a sors. Jóllakatták. Aludni hoz­ták be, de nem akartak lehunyódni a szemek. Egész éjszaka folyt a be­szélgetés. Elvtársak mesélték el az illegalitás nehézségeit, s felvázolták az eljövendőt. Soha életében azelőtt nem'tudta, mi fán terem a kommu- nistaság, mindig csak rosszat hallott róla. Most meg egyből szimpatikus­nak, szépnek tűnt neki. Kikérdezték, elhalmozták jótanácsokkal,, mit csi­náljon odahaza, az ifjúság között. Másnap vonatra ült. Máig meg­fejthetetlen előtte, kinek köszönheti, de tény, Taksonyban a vasútállomá­son már várták. Tehervonatra ültet­ték. Irány haza: Csökölybe. Csakhogy akkor még háború folyt faluja körött is. Várni kellett tehát. S amikor alkalom adódott, hazasie­tett, nem feledkezett el a soroksári éjszakáról. Faggyas Jánosnak hívták azt a fia­talembert. * * * Az egykori apai jótanács így szólt: — Fiam, nagyon jól gondold meg minden lépésedet, nehogy úgy járj. mint én. Ládd, én jómódú családba nősültem, de a név rajtam maradt: »szegény kódis«. — A vagyonosok társadalma nem akarta maga közé fogadni. Ez elkeserítette. Később ivásra adta a fejét. A harmincas évek elszegényítették a családot, az apa. az anya megbetegedett. Középparaszt létére fatalpú bakancsban járt le­ventébe. A fiú negyvenöt után sokszor for­gatta fejében az apai gondolatsort: »Fiam, vigyázz, ne kerülj az enyém­hez hasonló sorsra!« Vigyázzak? Hogyan? Mennyi a kérdő- és felszólító jel! Tényleg, ten­TÚTJA ni, mozdulni kell, mert az élet így már nem élet. Valami jobb kellene. De milyen? Szövetkezni, ez a kiút. S 1951. tavaszán három középparaszt és két szegényparaszt család meg­szervezi a falu első csoportját. Köve­tők is akadnak. Végül is 21 család mondja ki az alakulást. Mire nyár lesz, negyvenen vannak. Az I. típusú csoport elnöke Faggyas János. sfc * * íy/IÉG EBBEN AZ ÉVBEN sokan követték az elsők példáját Csökölyben. Öt I. típusú termelőszö­vetkezeti csoportba tartozik a falusj parasztok fele. Micsoda szorgalom, termelési kedv, lelkesedés honol ezekben a teljesen önszántukból új útra szövetkezett parasztokban! Úgy halad a munka, mint a karikacsapás. Nem kell sokat beszélni nekik arról, mennyire létérdekük, hogy alapsza­bály szerint gazdálkodjanak. Közö­sen szántanak-vetnek. ötvenkettő tavaszán a Béke Tszcs alapító magja újabb lépésre szánja magát, 16 család termelőszövetkezeti gazdálkodást kíván folytatni. A töb­biek maradtak az egyesben. Jól in­dult a munka az új tsz-ben is. Eddig a legszigorúbb önkéntesség uralko­dott a szervezésben. Ettől kezdve azonban egyes helyi, jrárási és me­gyei vezetőket kezdték elkapatni a sikerek. Valakinek a fejében meg­született a terv: át kell szervezni a tszcs-éket legmagasabb fokú szövet­kezetté. Megkezdődött az erőszakos­ság. Adminisztratív intézkedések, túlkapások, törvénytelenségek is kö­vetkeztek. Padlások lesöprése, közép­parasztok kulákká csinálása. a túl­hajtott »agitáció« úgy látszott, »si­kert« hozott. Egy kisebb rész az öt első típusú tagjai közül a Békébe lé­pett, a többiek egy 1000 holdas úí szövetkezetét alakítottak Vörös Csil­lag néven. Ez 1952-ben volt. Amikor a Béke Tsz kommunistái, s a közben tartalékos politikai tiszti iskoláról visszatért Faggyas elvtárs szót emelnek az erőszakosság ellen, hamarosan megkapják a választ: a Béke Tsz hét tagját, köztük a kom­munista párttitkár Faggyas Jánost is kulákká nyilvánítják, s a szövetkeze­ti demokrácia súlyos megsértésével kizárják őket a tsz-ből, sőt kötelezik őket, hogy három napon belül hagy­ják el a falut. Ha nincsenek becsüle­tes elvtársak, még börtönbe is kerül Faggyas János akkoriban. De az igaz­ság győzött. S köszönet ezért Nyögéri elvtársnak, aki nem kapatta el ma­gát. Később a legfelsőbb pártszer­veknek kellett igazságot szolgáltatni a hét ártatlan, dolgos középparaszt­nak. Faggyas János ma tanácselnöki poszton védi a jogot, az igazságot. Az összetákolt szövetkezet aztán az ötvenhármas viharban, sajnos, fel­mondta a szolgálatot, sokan otthagy­ták a Békét is. Súlyos seb esett a párt falusi parasztpolitikáján Csö­kölyben. Ki gyógyítja be ezeket a. sebeket? * * * AZ ÁRTATLANUL, igaztalanul ^ vádolt középparasztok java­része a rehabilitáció, s ötvenhárom után újból visszatért a szövetkezetbe. De begyógyultak-e a sebek? Micsoda helyrehozhatatlan károkat okozhat a lenini politika eltorzítása! lm, oda jutott, hogy a kezdet kezdetén ön­ként, tiszta szívből, szándékból szö­vetkezők közül is eltántorított egye­seket az 56-os őszi vihar Csököly­ben. A Faggyas János elvtárs vezet­te Béke Szövetkezet az őszön ki­mondta a feloszlást... De a szövet­kezet újra él. Július elsején tizenkét család megalakította az új tsz-t, a Munkásőrséget. Mégsem veszhet el a közösségi eszme Csökölyben sem. Emberek tévedhetnek, követhetnek el katasztrofális hibákat, de ezt nem szabad összetéveszteni a párttal, az eszmével. Miért léptek be tizenkettőn az új tsz-be? VARGA JÓZSEF (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom