Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-19 / 167. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1957. július 19. JZ ét süldőlegény üldögél a Szín- ^ ház-parkban, olyan 14—15 évesek. Legénytoll serked már orruk alatt. Lázas izgalommal olvasnak va­lamiféle könyvet, ketten egyet. Egyenként cserélik egymás kezéből a fakó sárgára olvasott lapokat. Észre sem veszik, mikor melléjük telepszem a padra. Belekukkantok az izgalmas lapokba. *— Uram! A késemért jöttem. — Hol hagyta? — Valami matrózban. — Akkor megvan a kés! — Hol? — A hátamban ...« íme, «-Piszkos Fred, a kapitány« él még. Elrestellkedik bennem a könyvtáros, meg a pedagógus is. Eszembe jutnak Montesquieu sza­vai: «Aki rossz könyvet olvas, olyan, mint a rossz társaságban élő em­ber«, aztán Móricz Zsigmond figyel­meztető sorai: »A könyv az ember életére elhatározó befolyást gyako­rol. Éppen ezért gyermekek számára csak a legnemesebb és legbölcsebb íróknak volna szabad írni.« Már­pedig Piszkos Fred szülőatyja, P. Howard, igazi nevén Rejtő Jenő semmi esetre sem sorolható ezek kö­zé az írók közé. Természetesen szóba elegyedek a fiúkkal. Látom, hogy nem szívesen szakítják félbe az olvasást. Mégis megtudom, hogy nem tagjai az Ifjú­sági Könyvtárnak, sem az iskolai könyvtárnak. «Minek? Van az apu­nak annyi jó könyve, hogy öt évig sens olvasom ki.« Úgy hiszem, nem árt szólni egy­szer az apuknak, anyuknak, de a ne­velőknek, könyvtárosoknak és min­den művelődésügy területén dolgo­zónak sem arról a rontásról, amit a ponyva, a szennyirodalom végez­het és végez még ma is a fiatal lel­kekben. A ponyvairodalom nálunk az első világháborút követő időszak adomá­nya. Ekkor zúdult hazánkba a rém­történetek, gyilkosságok, detektív- történetek szennyes áradata. Azóta hívja a köznyelv a minden irodalmi igényt nélkülöző fércműveket pony­vának. E műfaj termékeit az ango­lok nevezték el a legtalálóbban «Penny-Dreadful«-nak, azaz filléres borzalomnak. Ennek a műfajnak semmi köze a nemes hagyományú, régi magyar, ponyván árult köny­vekhez. A romlott ponyvának nin_- csenek hagyományai, még kevésbé tiszteletreméltó hagyományai. Apja az íróiparosok pénzhajszája, vagy éppen pénzszűke volt, anyja pedig a kapitalista üzleti, kiadói haszon- keresés. J óízlésű ember nem veszi kéz­be, vagy hamarosan elhajítja, tehát kialakult ízlésű olvasóra a ponyva nem veszélyes. Annál vesze­delmesebb a félművelt emberre és az ifjúságra, akiknek ítélete bizony­talan, akiknél a könyv nem a tudás­vágy kielégítésének, a nemes gyö­nyörködésnek eszköze, hanem hasz­nos, vagy haszontalan időtöltés. A féktelen csapongásra hajlamos fia­tal fantáziát tévutakra vihetik a A kártékony könyvek ponyvairodalom rikító termékei: «Mendóza, a vérszomjas tigris«, «Hullivan, a cselszövő«, «Harc az aranykeselyűkkel«, «A tébolyda tit­ka«. Ezek az izgató írások káro­san foglalkoztatják a képzeletet, el­vonják a figyelmet a tanulástól, a munkától, de teremnek más gyümöl­csöket is. A kalandor, rabló és tolvaj romantika sok fiatalt segített rossz utakra, a hazug, szirupos, sze­relmi romantika sok fiatal leányt vitt lépre. A szennyirodialom az élet igazi szépsége helyett az erőszak, a kaland varázsát csillogtatja a kriti­kában olvasó előtt és csak egy lépés, hogy az útkereső, életelveiben még ingadozó és sokszor magára hagyott fiatal a dolgos, becsületes élet he­lyett fantasztikus kalandokra vágya­kozzék. A ponyvafertőzésnek is ré­sze volt abban, hogy sok fiatalunk sodródott az októberi napok lázában ismeretlen vészek, kalandok, majd a keserűség, magány és meghason- lottság világába. Nem szabad vé­gül figyelmen kívül hagynunk azo­kat a károkat sem, melyeket a szennyirodalom a gyilkosságok és rémségek sűrített izgalmaival a fej­lődő fiatalok érzékeny idegzetében okozhat. A rendelkezésünkre álló, nem tel­jes katalógusanyag szerint a két vi­lágháború közötti időszakban Ma­gyarországon mintegy 10—11000 ponyvamű jelent meg, körülbelül 220 millió példányban. Ez annyit jelent, hogy a Horthy-rendszer mű­velődéspolitikája minden személyre, beleértve a csecsemőket is, 22 db ponyvát juttatott. Ebben a számban még nem is szerepelnek a két pen­gőnél drágább ponyvairodalmi ter­mékek. A 220 millió fércművel Horthyék valósággal elrekesztették a tömeg számára a jó irodalomhoz, az élet mélyebb megértéséhez vezető utat, s így a ponyvadömpingnek is része lehetett a második világhábo­rús korosztály egy részének erkölcsi és világnézeti félrecsúszásában. j\4 i az orvosság? Első tanácsként-L”-1 elfogadhatjuk Ovidius fi­gyelmeztetését: »Nitimur in vetir tum!« A tiltott kívánatos. Tehát az adminisztratív megoldások önma­gukban nem célravezetők. Az iskola, a könyvtár, a népművelő munkások és a szülők közös nevelő tevékeny­sége hozhat csak eredményt. Éppen ez teszi nehézzé a feladat megoldá­sát, mert a ponyvák többsége a szü­lők könyvtárából való és a legtöbb szülő nem is talál semmi kivetni­valót a ponyvában, sőt, néha büsz­kélkedve mulat gyermeke ponyva­szülte harciasságán és kalandhajhá- szásán. »Én is olvastam bumbum re­gényeket, mégis derék ember lett be­lőlem« — hangzik legtöbbször a szü­lői álláspont. Szerencsére igaz is, hogy nem lett mindenkiből gengszter, aki Nick Cartert olvasott. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy nem mindenki reagál azonosan ugyanolyan befolyásokra. Sokan arra hivatkoznak, hogy a könnyű ponyva pihentet, kikapcsolódást jelent. A ponyva valóban pihentet, mert elal­tatja az ember egészséges és termé­szetes érdeklődését az élet reális dol­gai iránt, fellegj áróvá, álmodozóvá, cinikussá, közömbössé teszi állandó olvasóját. Az igazi segítség az ízlésbeli tisz­taság. Nevelni, tanítani kell az em­bereket a szép, a költői megértésére és magukba fogadására, fogékonnyá kell tenni az ifjúságot az igazi mű­vészet iránt, mert csak a kiművelt ízlés teszi ellenállóvá a szennyiro­dalom bacilusaival szemben. Az igazi megoldás az irodalmi ízlés pe­dagógiai kiformálása, ami tagadha­tatlanul folyik is és folyjék még fokozottabban a jövőben is. A széleskörű könyvtári szervező munka is a ponyva elleni harc fegy­vere. Mennél több tagja van könyv­tárainknak, akár állami, akár isko­lai, vagy üzemi könyvtárnak, annál kevesebb hódolója lesz a zugiroda­lomnak. Vízváron például — ahol a népkönyvtár igen népszerű az ifjú­ság körében — maga az ifjúság ha­tározta el, hogy összeszedi a pony­vát a faluban, és röviddel utána 80 kötet ponyvát adtak át a fiatalok irodalom tanáruknak, a népkönyvtár kezelőjének. Természetesen a legjobb fegyver­társ a ponyva elleni harcban az iro­dalmi értékű, érdekes, jó könyv. Ahol ponyvaláz üti fel fejét a fiatal­ság körében, ott leghelyesebb, ha a könyvtár megerősíti kalandos re­gényállományát és ezeket a köny­veket adja a könyvtáros a ponyva­olvasók kezébe. Igen ám, de ezen a ponton ágaskodik a könyvtárosok elé a legsúlyosabb nehézség: a fa­lusi könyvtárak nem kielégítő ellá­tottsága. Az állami költségvetési keretek által nyújtott lehetőségeket túlhaladták már az igények, viszont a legtöbb helyen megoldásként csak az állami sültgalambot várják a társadalmi, illetve helyi erőkből tör­ténő megoldások helyett. A népes és forgalmas könyvtá- rak, a dúsan megrakott köny­vesboltok ne feledtessék velünk, hogy a szellemi küzdelem végállo­mása még messze van. Ne feledkez­zünk el arról, hogy több mint 200 millió ponyvát nehéz feladat kivonni a forgalomból és mérgüket még tíz­ezrek szívják magukba. Komoly fel- világosító tevékenység vár még a nevelőkre azoknak a szülőknek kö­rében, akik még nem ismerik a szennyirodalom rontó erejét, akik még nem ismerik el a ponyva lé­lek- és ízlésromboló hatását. Könyv­tárosaink, népművelési munkásaink, nevelők, szülők tegyenek meg min­dent, hogy eltűnjék a ponyva az ol­vasók kezéből. KELLNER BÉLA — Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy lapunk technikai akadályok miatt, szombaton jelenik meg hat ol­dal terjedelemben. — Balatonlcllén ad hangversenyt ma este 9 órai kezdettel a hazánk­ban is kedvelt világhírű francia sanzonénekesnő, Lucierme Boyer. Hangversenyének címe: Párizs éne­kel. Rácz György konferál, közremű­ködik a 12 tagú Melódia együttes. — Tettenérték Tóth Sándor vései lakost, aki már hosszabb idő óta foglalkozott iparigazolvány nélkül motorkerékpárok és kerékpárok ja­vításával, természetesen anyagi el­lenszolgáltatásért. A rendőrség meg­indította ellene a bűnvádi eljárást. Vörös Csillag: Karneváli éjszaka. 5, 7 és 9 órakor. Szabad Ifjúság: Álruhában az el­lenség között. 5, 7 és 9 órakor. Dózsa Kertmozi: Mágnás Miska. Vidám, zenés, magyar filmvígjáték. Este 9 órakor. Rippl-Rónai Múzeum: Pécsi Kép­zőművészek Kiállítása. Nyitva 10— 11-ig. Megyei Könyvtár: Könyvkölcsön- aés és olvasótermi szolgálat 9—11 óráig és 13—19 óráig. Ifjúsági Könyvtár: Könyv kölcsön­zés 9—11-ig és 18—18 éráig. — A betegszállítás korszerűsítése terén ismét nagy lépést tettünk elő­re. Az Országos Mentőszolgálat há­rom betegszállító repülőgépet állí­tott forgalomba. Természetesen a légi úton történő betegszállítás csak indokolt esetben történik, ha gyors orvosi beavatkozást igénylő beteg­ről van szó, ha a beteget az ország valamelyik távoli részéről kell a fő­városba szállítani. — Jól fizet a borsmenta. Hosszú kísérlet után a Gyógynövényfor­galmi Vállalat megkezdte a bors­menta mezőgazdasági kultúrákba fogott termeltetését. Az idén ezer holdon termelik eredményesen egyé­ni gazdák és gyógynövénybe emelő szakcsoportok. A napokban megkezd­ték a vágatást. A becslés szerint a termelők egy holdról 10—15 ezer forint értékű termést tudnak beta­karítani. — Újra gyártják a Lábasi-féle ekéket. A Törökszentmiklósi gép­gyár elhatározta, hogy a több mint egy évtizede nem gyártott, de an­nakidején nagyon kedvelt Lábasi- féle ekéket újra készíteni kezdik. Az első harmincas sorozatot már szétküldték a termelőszövetkezetek­nek. — Szerdán, július 17-én búcsúz­tatta a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Megyei Bizottsága a megye VIT küldötteit. — Strandtolvajok. K. Géza 11, S. Gyula és S. Lajos 14 éves tanulók a kaposvári Széchenyi-strandon jú­nius 15-én az öltözőből ellopták Sza­bó Géza kaposvári lakos karóráját. A tolvajok leleplezése után az óra visszakerült tulajdonosához. A há­rom kiskorú ellen az eljárás folya­matban van. Fonyód központjában négyszobás, mo­dern villa eladó, egy szoba, mellékhe- yiséggel azonnal elfoglalható. Magyar Hirdető, Kaposvár. ________________(37023) B alatoniéban bekerített 250 négyszög­öl házhely, termő gyümölcsfákkal eladó. Bálint Ferenc, Balatonszemas, Fő u. 29. _______ (552) E gyszobás házamat olcsón, eladnám. Kertész u. 44. sürgősen (37027) Elköltözés miatt eladó 200-as Zündapp motorkerékpár, üzembiztos, hegesztő felszerelés. Csepelhez csapágyak, gyer­mek sportkocsi, lakatos kéziszerszámok, menetvágók, fúrók. Megtekinthető f. hó 21-én. Zsedényl. Törökkoppány. (546) 125-ös teleszkópos eladó. Matisa, Iga!. Csepel sürgősen (547) Meqbízásból eladó príma női varrógép Szabó műszerésznél, Kaposvár, Ber­zsenyi u. 30. (548) Export 125-ös Csepel eladó. Ma egres, Kossutli L. u. 6. 49) Altix fényképezőgép eladó. 23-45. Telefon: (551) Eladó 2 szobás családi ház, mely azonnal beköltözhető. Kaposvár, Szent László u. 6. Érdeklődni ugyanott. (529) Három szoba, előszoba, összkomfor­tos. modern ház beköltözhetőséggel el­adó. Beloiannisz (Németh István) u. 50. _________________ ____ (37024) S omoqyjádon Pánger Józsefnél el­adó viHatípusú ház. 2 szoba, konyha, speiz, előszoba, veranda. Főútvonal men­tién. vasútállomás 2 perc és 6,5 kát. hold szántó. (527) Egy családi ház eladó. Cím: özv. Hun- vald Sándorné, Lengyeltóti,________(537) S zakképzett női szabókat, illetve sza- bónőket azonnal alkalmaz a Mértékutá­ni Vegyesruházati V. Május 1 u. 29. ____________________________________(37019) T angazdaság Szarkaváron belépésre traktorost felvesz. azonnali (538) Építkezésből megmaradt 1 db új. komplett ablak. 110x130-as eladó. Le­nin u. 11. (37020) Egy db villanymotor 4,5 HP, kapcso­lókkal eladó. Mezőcsokonya, Kossuth L. u. 21. (550) AZ AKARAT EMBERE A falusi dolgozók spartakiádjának országos döntőjén a Népstadion edző­pályáján egy sárgamezes, nyurga fia­talember nyargalt a nyolcszázas fu­tók élén. A szakvezetők egyike, aki figyelte a versenyzőket, négyszáz me­ter után odakiáltott a fiúnak: »Fiam, a kezeddel is húzzál«. Akkor ugyanis ez a vezető még nem tudta, hogy Závecz Imrének — mert hisz róla van szó — tizenkét éve nincsen keze. Még 1945-ben történt. A tízéves há­romfai parasztgyerek, Závecz Imre épp úgy, mint többi hasonló társai, egyre inkább gondtalanul kezdett ját­szadozni a háromfai utcákon, a mezőn, s a környező erdőkben. Mit tudott ő az életből. Legfeljebb annyit, «amit szüleitől hallott, hogy vége a hábo­rúnak, és hogy jó dolog békében élni. Amikor egyik nap játék közben a mezőn valami számára ismeretien dolgot talált, nagy kíváncsisággá! kezdte forgatni kezeben a vélt játék­szert. Dehogy gondolt arra, hogy a halált osztogató fegyverek egyike jutott a kezébe. Ecjyszer csak elsöté­tült előtte a világ, s jó pár nap múlva a kórházban tért eszméletre. KI sem látszott a kötésekből. Homályosan em­lékezett arra a robbanásra, amelyik leszakította mindkét kezét. Ekkor ve­szítette el egyik szemét is és lett «*z arca forr.idásos a sok-sok gránátszi- lánktól. Csak lassan, nagyon lassan kezdett benne visszatérni az életösz­tön és ebben az időben csak sírt, sírt és sírt. — Nem lesz belőle sohasem ember — Jutott el a füléhez is a falubeliek megállapítása azidötájt, amikor pedig már járni is tudott. Amikor ezt meg­hallotta, újból felszakadt a seb, amely már-már kezdett behegedni. Újból elő­törtek a könnyek, de csak azért, hogy még szilárdabban érlelődjék meg ben­ne az elhatározás, hogy igenis em­ber lesz Závecz Imréből. — Megmu­tatom. hogy ember válik belőlem — mondta önmagának újra meg újra. Persze, ezt könnyebb volt mondani, mint megvalósítani. Ha a karjai he­lyén fityegő csonkokra tekintett, ak­kor eszmélt csak rá, hogy mire is vállalkozik tulajdonképpen. De nem adta fel a reményt, sőt azt Is elhatá­rozta, hogy sportolni fog. A Három- fai Gépállomáson, ahol portásként dolgozott, először le akarták beszélni, csakhogy nem volt senkinek sem bá­torsága az egyre makacskodó Imre- nek szemébe mondani az igazságot, hogy kezek nélkül nem lehet spor­tolni. De Závecz nem is hitte volna el. Ebben az időben olvasott ugyanis Ma- resz évről, az Fgy igaz emberről, aki lábak nélkül visszaült a pilötaülésbe. — Ha annak sikerült, akkor nekem miért ne sikerülne? — mondotta, ami­kor naponta rendszeresen edzést tar­tott. Ugyanis ekkor már eldöntette, hogy futó lesz. Egy-kettőre kitűnt, hogy Závecz fürge lábai gyorsabbak, mint a háromfai legényeké. Persze, még amikor í952-ben a falusi dolgo­zók spartakiádján elsőként haladt át a futáskor a célon, nem hitte senki sem, hogy Závecz Imréből valaha ak­tív sportoló lesz. Azaz valaki hitte. Maga Závecz, aki mindennap, a nyári hőségben épp úgy, mint télvíz idején rótta szorgal­masan a kilométereket a barcsi or­szágúton. Amikor edzés közben fel- fellépett nála a fáradtság jele, akkor mindig eszébe ötlött fogadása. Imre, mutasd meg, hogy teljes értékű em­ber vagy — biztatta saját magát, s ilyenkor mindig úgy érezte, hogy el­tűnik a fáradtság. így vált megszo­kott dologgá Závecznél a napi három-, öt-, majd később a tízkilométeres fu­tás. Ahogyan ügyesedett a teste az at­létikában, úgy tért vissza életereje a polgári életben is. Már írni is tudott csonka kezével. A munkahelyén meg­becsülték, szerették és sajnálták, ami­kor Barcsra távozott, de nem álltak útjába, mert úgy látták, Barcson még- inkább hódolhat Závecz kedvenc sportjának, az atlétikának. Valóban, Barcson még nagyobb táv­latok nyílottak meg Závecz Imre, az atléta előtt. Még megyei válogatott is lett és nem egyízben értékes pontot szerzett Somogynak a megyék kö­zötti pontversenyben. Ahol látták, mindenütt ámulatba estek az embe­rek csodálatos, valóban emberfeletti teljesítménye miatt. Ebben az esztendőben a falusi dol­gozók spartakiádjának versenykiírása lehetőséget nyújtott Závecznak, a Traktor versenyzőjének, hogy ott le­gyen a falusi sportolók nagy ünnepén, a spartakiádon. Az országos döntőn való szereplése közismert. A nyolc­százon első lett, élete legjobb Időered­ményét futotta. 1500-on második he­lyezést ért el, mert a rekkenö hőség és az előző napi nyolcszáz sokat ki­vett belőle. íme, így fest Závecz Imrének, a leg­eredményesebben szerepelt falusi sportolónak rövid sportpályafutása. Valóságos kis regénybe i!lő történet, ahol a hős a szürke hétköznapok egyik egyszerű, de pompás alakja. Az élet mostoha volt hozzá, de ő a spor­ton keresztül megtalálta a visszave­zető utat. Sokan nem bíztak benne. Azt hitték, hogy a társadalom n.eg- tűrtje lett csupán. Závecz Imre határ­talan akaratere'ével élő cáfolatot adott a kétkedőknek. Ember lett be­lőle az életben és kiváló sportember a sportpályán. Napi élete és a sport eggyé forrott. Tudja, hogy a sport emberformáló ereje seaítette őt oda jutni, ahova került, a Népstadion győ­zelmi emelvényére. Most újabb kitüntetés vár rá, min­den bizonnyal ott lehet maid a falusi sportolók nemzetközi találkozóján Varsóban. Úgy mondja, ez a leaszebb ajándék lehet életében, amit elérhet. Mi viszont azt mondjuk, ha valóban eljut Varsóba, megérdemli. Senki nem szolgál rá lobban a kiküldetésre, mint Závecz Imre, az akarat embere. — Kovács — Itt a kedvezményes (villám) átigazolási lista A Magyar Labdarúgó Szövetség I—II-es számú bizottsága lassan be­fejezi munkáját. Az igazoló bizott­ságok ezideig Somogy megye terüle­tén az alábbi labdarúgó átigazoláso­kat hagyták jóvá: Czár László Ordacsehi SK-ból Ba- latonboglárhoz. Keszi József Háromfai Traktorból, Tóth László Somogyszobi Vasutasból, Selmeczi István Szombathelyi Hala­dásból a Nagyatádi Kinizsibe. Kiss Pál József Keszthelyi MÁV- ból a Csökölyi SK-ba. Bán Tibor a Göllei SK-ból a Gázlói Kinizsibe. Bertalan Sándor a Gázlói Kinizsi­ből a Nagyberki SK-ba. Kemény Mihály az Attalai SK-ból, Klusz István a Hévízi Bástyából a Taszári Honvédba. Rapp Imre a Paksi Kinizsiből, Sze- recz János a Bp. 22. ITSK-ból, Barna Ferenc a Budafoki ÉMTE-ből, Si­mon Miklós a Kadarkúti SK-ból, Ács Árpád a Budapesti VSC-bél, Tóth Tibor a Kaposvári Dózsából a Kaposvári Kinizsibe. Egres László Balatonboglávrél, Zsoldos László és Jutási Róbert a Kaposvári Kinizsiből, Szvath Károly a Kaposvári Textilesből, Czeezeli Ká­roly a Barcsi VSC-ből, Benedek Ró­bert a Kaposvári Hunyadi Vasutas­ból, Darvas Árpád a Fonyódi SK- ból a Kaposvári MTE-be. Tihanyi László a II. sz. ITSK-ból, Horváth János a Bp. Előréből, Kutas József Gödöllőből a K. Vasutashoz. Májer György a Kaposvári MTE- ből a Barcsi VSC-be. Kovács Károly a K. Vasetastoól Balatonnagy berekhez. Rab József a K. Vasutasból Measő- csokonyára. Rácz János Inotáról Berzencére. Gyulai József a K. Téglagyárból a Kaposvári Postáshoz. Kozma György Csurgóról a Rer­zencei SK-ba léphet. Szörényi, Ralovich és Bodosi szerepelt legeredményesebben a MEDOSZ atlétikai bajnokságán A Kaposvári Hunyadi Vasutas atlétái Budapesten a MEDOSZ szakmai atlétikai bajnokságán vettek részt. A kaposvári versenyzők közül legeredményesebben Szörényi szerepelt, aki.a női 400 méte­res síkfutásban 67.3 másodperces ered­ményével első lett. Második hely jutott a két miagasugrónak. A női magasug­Továbbra is dúl az asztalitenisz fron­tion a szivacs-ügy. Angija után már ez NSZK-ban és Ausztriában is betiltották az asztaliteniszezőknél a szivacsos ülő használatát. Nálunk a MOATSZ közvé­leménykutatást rendezett a sportkörök és alszövetségek között ebben a kérdés­ben. Az eredmény: a nagy többség a gumiütő mellett foglalt állást, s elvetet­te az eddigi gyakorlatot, amely szerint bármilyen ütővel játszhat a versenyző. A szövetség még hivatalosan nem dön­tött ebben az ügyben. A többség véle­ménye azonban az, hogy amíg a nem­zetközi szövetség engedélyezi a sziva­csos ütő használatát — tekintettel a szi­vaccsal játszó élversenyzőinkre (Bér­ezik, Gubonyi, Gyetval, Kerekesné, Mos- sóczy stb.) — Magyarországon nem tilt­ják azt. A legutóbbi tanácsülésen ugyancsak közvéleménykutatás alapján elvetették azt a javaslatot, hogy a bajnokságban részvevő sportkörök ne négyes hanem ötös csapatokkal induljanak. Ugyanaz marad tehát a helyzet, mint a most be­fejeződött félíordulós bajnokságban rásban ugyanis Ralovich 145 cm-es ug­rásával a második helyre került. Az első helyezett Halászi (Székkutas) ugyancsak 145 cm-t ugrott. Hasonlóképp második lett Bodosi Mihály is a férfi magasug­rók versenyében 175 cm-es oredinény- nyel. A győztes Egyed (Gyula) szinten 175 cm-t ugrott. nem tilos a szivacsos ütő volt. Négy fővel minden mérkőzést vé­gigjátszanak a versenyzők. Megállapod­tak abban is, hogy a helyezéseket a játszmaarány dönti el. A kiesés és fel­jutás szempontjából egyenlő pontszám esetén azonban újra kell játszani a mér­kőzést. Az KB II-ben egyébként megmarad a hatcsoportos férfi és a nagycsoportos női bajnokság. A tanács most ügy ha­tározott, hogy a félfordulős bajnokság után az NB íí-böl nincs kieső. A megyei bajnokságok győztesei pedig osztályozó nélkül kerülnek fel az NB II-be. Somogyi Néplap Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Az MSZMP Megye! Intéző Bizottsága. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. sz. Telefon; 15-10. 15-11. Kiadóhivatal: Latinkn Sándor u. 4. Telefon: 15-16. Somegy megyei Nyemdalpart Vállalat N»nmrláért felél: Lásilú über. Asztaliteniszezők! Egyelőre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom