Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-19 / 167. szám

Somogyi Néplap ___________AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA__________ X IV. évfolyam, 161. szám. ÁRA 59 FILLÉR Péntek, 1957. július 19. 1LÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! V*/^pOS A FORRADALMI MUNKÁS-PARASZT KORMÁNY ÜLÉSE MIT KELL TUDNI A GYERMEK­BÉNULÁSRÓL, A GYERMEK- BÉNULÁS ELLENI VÉDŐ­OLTÁSOKRÓL ÉVEZREDES MESEVILÁG KÖLTŐI ÜZENETE A KÁRTÉKONY KÖNYVEK A malomipar felkészülten várja az új gabonát Véget ért a malmok nagy karban- irtási szünete, amely országszerte Jenként megelőzi az új gabonaőr- st. A munkából a megye malmai i telepei alaposan kivették részű­it, hogy mire az első parasztszeke- k kiesépeit terhükkel befordulnak malmok udvarára, akadálytalanul, 1 teljesíthessék feladataikat. A Kaposvári Nagymalom szezon- eji karbantartási munkálatai kő­it egy hónapig tartottak. Egyéb­int a három műszakban dolgozó alomnak ez volt az egyetlen állási eje az egész év folyamán. Igaz, indössze négy év óta végzik ezt az 'énként! karbantartást, de előnyé- -1 máris meggyőződtek és a Malom- ari Egyesülés vezetői úgy döntöt- k, hogy ettől a szokástól a jövőben m térnek el. A karbantartó szak- u rakások ilyenkor felkutatják az szes fellelhető géphibát, leszerelik . óriási hengerszékeket, elvégzik a ükséges rovátkolásokat, kicserélik kopott szitákat és megtörténik az após gázíertőtlenítés, hogy elérjék teljes üzemelési biztonságot. A karbantartás sajnos költséges. A igymalom egyhónapos javítási unkálatai több mint kétszázezer rinfcba kerültek. De a rendbehozott hengereken és szitákon a múlt szer­dán megőrölt mintegy hét mázsa gabona a karbantartók körültekintő, alapos munkájáról tanúskodott: a liszt őrlési minősége kitűnő. Hasonlóan lelkiismeretesen készül­nek fel az őrlési szezonra a vidéki telepek és a tanácsi malmok is, an­nak ellenére, hogy a Malomipari Igazgatóság hibás intézkedése miatt igen nagy anyag- és alkatrészhiány­nyal küzdöttek. A kisebb kapacitá­sú vidéki malmok anyagellátására ugyanis szaküzlet megnyitását hatá­rozta el a Malomipari Igazgatóság. Az elhatározás azonban, sajnos, csak határozat maradt. És még ak­kor sem történt hivatalos és hatha­tós intézkedés a vidéki malmok anyagellátásáról, amikor beköszön­tött a karbantartás ideje. A vidéki malmok azonban magukra hagya­tottságukban sem estek kétségbe, mert olyan megoldáshoz nyúltak a cél érdekében, amilyenhez éppen tud­tak. A Megyei Malomipari Egyesülés is, erejéből telhetőén, saját anyag- készletéből juttatva sietett segítsé­gükre. Az idén nagyobb átalakítás történt egy-két vidéki malomban. Korszerű­sítették a régi »visszaöntéses« len­gyeltóti malmot, gépesítették a mer- nyei, siófoki és darányi telepeket. Villamosították a marcali, a tabi és az iharosberényi malmokat. A villa­mosított malmok jobb, egyenlete­sebb, üzembiztonságosabb munkát tudnak majd végezni, mint amilyet a régimódi, kis kapacitású gépekkel nyújtottak. A termelők munkájának megköny- nyítésére a malomipar az őrlési sze­zon idejére bővítette munkakörét. Ezután fel is vásárolja a gabonát. Az a dolgozó paraszt, aki őrletni vi­szi gabonáját, egyetlen úttal, a ma­lom telephelyén azonnal értékesítheti is. Vállalkozik a malomtelep az adó-, kölcsön- és géprészgabona át­vételére is. Tíz telepen: a kaposvári, a barcsi, a böhönyei, a balatonbog- lári, a darányi, a marcali, a nagy­berki és a siófoki malomban tart állandó szolgálatot a Terményforgal­mi Vállalat gabonafelvásárló ki- rendeltsége. Ezeknek a telepeknek a raktáraiban a felvásárolt nagymeny- nyiségű gabona tárolása biztonságos. A malomipar dolgozóinak az a cél­juk, hogy az üzemek higiénikus, mi­nőségi munkája nyomán kivívják a parasztság elismerését és megelége­dését. (szegedi) i termelőszövetkezetek 75 százalékánál az egv munkaegységre eső részesedés harminc forinton felől lesz A Földművelésügyi Minisztérium övetkezetpolitikai főosztálya érté­lte a termelőszövetkezetek tervké- ítési munkáját. Jelentésében meg- Lapítja, hogy a működő 2570 ter- slőszövetkezet közül 2557 készített szletes termelési tervet. A terv- szítéseket semmilyen kötelező mu- tószám nem kötötte, mégis a ter- k általában jók és reálisak. A tervekből megállapítható, hogy kenyérgabona vetésterületi ará- ■a az elmúlt évihez viszonyítva bb mint három százalékkal csök­önt, ugyanakkor a takarmányga- na és pillangóstakarmányok terü- ti aránya 4, illetve 2,7 százalék- 1 növekedett. Az idei év az első, likőr a takarmányhiány lényegé- n eltűnt. A legtöbb termelőszövetkezetnél egy holdra eső gabonatermést a ált évinél magasabbra tervezték, tervek reálisak, mert a cséplési idménvek még a tervezettnél is igasabb átlagot mutatnak. A tervezések szerint az állatsűrű- g az év végére megközelíti az el­üt évi szintet. Az állatállomány vekedését és minőségi javulását lsegíti a takarmányhelyzet és a te­nyésztési munka javulása. Bár az ál­lattenyésztési tervek reálisak és biz­tatók, mégis szükséges az állatállo­mánynak még ennél is fokozottabb gyarapítása, mivel a trágyahozam megközelítően sem tudja biztosítani a földek négyévenkénti trágyázását. A beruházási terveknél szembeöt­lő, hogy az elmúlt évekkel szemben lényegesen alacsonyabb a hiteligény és növekszik a saját erőből történő beruházás. A termelőszövetkezeti tagok jöve­delme a tervek szerint — de az első félév tényszámai szerint is — az el­múlt évekhez viszonyítva nagymér­tékben emelkedett. A termelőszö­vetkezetek 75 százalékánál az egy munkaegységre jutó részesedés 30 forinton felül van. Országos átlag­ban egy termelőszövetkezeti csa­ládra jutó jövedelem a tervek sze­rint lényegesen felette lesz a 20 000 forintnak. Azokban a termelőszö­vetkezetekben, ahol az ellenforrada­lom alatt az állatállományt nem hurcolták széjjel, s a szövetkezet szervezetileg sem lazult meg, gyakori az 50—60 forintos munkaegység-ré­szesedés is. A rohodi Uj Élet a tava­lyi 35 forint 7 fillér helyett 65,60 fo­rintot, a besnyői Sallai pedig 69,19 forintot tervezett egy munkaegység­re. A tervek egyik hibája, hogy a beadási kötelezettség megszüntetése folytán az árutermelés csökkent. En­nek oka, hogy a visszamaradó ke­nyér- és takarmánygabonának jelen­tős részét természetbeni részesedés­ként a tagok között felosztják. Minőségben és mennyiségben is emelkedik a férfiing gyártás A kereskedelem a harmadik ne­gyedévben körülbelül 20 százalékkal több női, férfi és gyermekfehérne­műt hoz forgalomba, mint tavaly ilyenkor. Ezen belül 15 százalékkal lesz több a férfiing és mintegy 22 százalékkal emelkedik a női fehér­neműk mennyisége. Jelentősen eme­lik a termelést a kedvelt puplin- félékből és lényegesen több lesz az úgynevezett osztályonfelüli minőség­ben készült férfiing. Országszerte elburjánzott az aranka A földművelésügyi miniszter utasí­tást adott ki az aranka irtására. Az utasítás bevezetőben megállapítja, hogy az aranka irtását törvényerejű rendelet teszi kötelezővé, ennek el­lenére az utóbbi években az ország egész területén az aranka fertőzött- ség herefélékben, elsősorban a lu­cerna és a vöröshere kultúrákban, de más növényekben is olyan nagymér­vű, hogy komolyan veszélyezteti ér­tékes aprómagtermesztésünket. Az arankafertőzés nagyarányú elterje­désének fő oka, hogy a termelők föld­területeiken évről évre elhanyagol­ják az arankairtást és nagyrészben tisztítatlan, arankás maggal vetnek. A miniszteri utasítás elrendeli, hogy az állami gazdaságok, a terme­lőszövetkezetek és az egyéni terme­lők vetéseikben az aranka fertőzött- séget haladéktalanul vizsgálják meg, s záros határidőn belül az irtást vé­gezzék el. Az utasítás felhívja azo­kat a szerveket is, akikhez utak, vas­utak, csatornák, árokpartok, árvé­delmi töltések stb. tartoznak, hogy az arankairtást szintén végeztessék el, mivel a már eléggé elterjedt pa­razitanövényt csakis közös erőfeszí­téssel lehet kiirtani.' Továbbiakban az utasítás az aran­kairtás különböző módszereiről ad tájékoztatást. Az utasítás felhívja a mezőgazda- sági szakigazgatási szerveket és a mezőgazdasági magtermeltető és el­látó vállalat helyi szerveit, hassanak oda, hogy a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők lucerna és vörös- here magtermésüket szerződés útján adják át a központi készletbe, ahon­nan saját szükségletükre elegendő- fémzárolt, tiszta vetőmag visszatérí­tést kaphatnak. Végezetül az utasítás az aranka- irtásra vonatkozó törvényerejű ren­deletet elmulasztókkal szemben bün­tetésekre hívja fel a termelők figyel­mét. Ez a pénzbüntetéseken kívül egy évig terjedhető elzárás is lehet. Irodalmi pályásat A szakszervezetek Egressy Gábor művészeti klubja irodalmi pályáza­tot hirdetett kötetlen témakörrel. Pályázni lehet eddig nyomtatásban meg nem jelent, haladószellemű írá­sokkal, a következő feltételek sze­rint: legfeljebb hat verssel, egy el­beszélő költeménnyel, illetve két balladával, egy, legfeljebb száz rit­kán gépelt oldalnyi terjedelmű kis­regénnyel, vagy három novellával-, vagy hat karcolattal, irodalmi ri­porttal, tárcával stb., vagy öt mesé­vel, vagy három szatírával (jelenet is lehet), egy Essay-vel, a mai ma­gyar irodalom és művészet problé­máiról. A nevezési díj műfajonként húsz forint. Mindhárom műfajkategóriában az első díjas mű pénzjutalmat kap, el­nyeri az Egressy serleget és biztosít­ják a mű kiadását. A beküldési ha­táridő 1957. október 1. Mégis elkészül a nagyatádi gyógyfürdő? Hosszú huzavona után úgy lát­szik, komolyabban hozzáfogtak az építkezéshez. Mint képünkön is lát­ható, két munkás festői környezetben, a park árnyas fái alatt rostálja a betonozáshoz szükséges folyami kavicsot. Pompázik a határ. A sarkantyú rga-piros virágai, zöld levelei meg- llannak a napfény izzó sugarában, prázatossá varázsolják a mezőt. S földek e sokszínű, sokámyalatú ■ágai, kerti növényei teszik fel a Utó elismerés koronáját a falube- k fejére. Évenként egyszer, áltá­lán úgy virágzás idején, külföldi íberek is végigfuttatják tekintetü- t a zicsi szántóföldeken. Eljönnek ; kelet- és nyugatnémet szakem- rek, angol magánvállalkozók, gy szemrevételezzék, mire képes a igyar föld, a magyar paraszt. Majd- m tízféle virágmagot termesztünk lföldnak, olyanokat, amelyek ott rol, hazai földben, a saját éghaj- i viszonyaik következtében nem inak magot hozni, érlelni. A mi mánk viszont kiválóan alkalmas ■e. Kell nekünk az értékes külföl- valuta, s miért ne bővítsük ezáltal kapcsolatainkat a külfölddel? Sics tízegynéhány-fajta virágma- fc, azonkívül bokorbab, borsó, pet- selyem, dinnye, sárgarépa, kony- kerti- és gyógynövény vetőmagot •mel exportra. Lám, egy kis falu is ly jól szolgálhatja két ország ke- kedelmi kapcsolatát! A magyar dön termelt őszirózsa, körömvirág, yolka, sarkantyú, tátika, rézvirág, zlen, stb. virágmagokból kelt, s iát, Kelet- vagy Nyugat-Nómetor- íg parkjaiban, az angol kisker­tben díszlő, nyíló virágok egyben ácsi földművelők tehetségét, szor- Imát is jelképezik. Síincs még egy község Somogybán, )1 ennyi, sok munkával járó virá- t és más magot termelnének, mint :sen. Ezért Zics különleges falu. Űíleii airágúske^tek — élelmes emberek Nemcsak »istenáldotta«, bőtermő, mindent elfogadó földjei miatt az, de páratlan szorgalmú, igyekezető em­berek is lakják. Olyanok, akik nem­csak ekével és kapával dolgoznak, s űzik azt, amit ősapáik műveltek év­tizedek, évszázadok óta, bátran vág­nak új munkamódszerek, új terme­lési kultúrák meghonosításához is, vágynak a magasabb technikájú föld­művelésre, a művelődésre. Ebben a fejlődésben néhány tucat tekintélyes gazdaember diktálja a tempót. A falu nagyrabecsüli ezért szándéku­kat és követik őket, ameddig erejük­ből telik. * * * Gimesi Józsefet a falu legjobbjai között tartja számon a község népe. 14 kataszteri hold föld van saját tu­lajdonában, ám három testvérével együtt — igaz, a jövedelemből hár­man osztozkodnak — 22—23 holdon gazdálkodnak. Gimesi József igen értelmes fiatal­ember. Természetéhez tartozik az új iránti fogékonyság, ragaszkodás. Azt lehetne mondani, éjt nappallá téve dolgozik családjával együtt a földe­ken. Ö a Kertimag- és a Gyógynö- vénytermeltető Vállalat termelési megbízottja. Neki van évek óta a legtöbb szerződéses növénye. (Idén például két kataszterin szerződött virágmagokra.) Ezenkívül majorán­nát is termel, ami szintén igen drá­ga. Szántóföldjei kiváló talajerőben vannak, sűrűn — három—négyéven­ként — istállótrágyáz, nagyon ügyel a vetési sorrend gondos megválasz­őszi rózsa Körömvirág Fátyolka Sarkantyú Tátika £ Rézvirág 2 » tására. Gazdasága méreteihez szabja meg az egyes növényfajták vetés- területét Gazdálkodása egészén meg­látszik az okosság és ésszerűség, az előrelátás. Sokat tanult ő is az utolsó évtizedben. Negyvenhét óta évről év­re rendszeresen termeli a kuKoricá- nál háromszor, négyszer több fehér­jét tartalmazó talajjavító takarmány­borsót. A fiatal állatnak éppen erre van a legjobban szüksége. Az idén tíz mázsa műtrágyát használt fel, s a tavalyinál fél holddal kisebb ve­tésterületről ugyanannyi termést akar lehozni. A búzát jő elővetemé- nyű talajba veti. A fiatalon megvá­sárolt borjúkat hizlalás után adta el. Tavaly két tinót, egy bikát, öt hízót értékesített, az idén eddig egy bikát, négy hízót adott, közfogyasztásra. Emellett, igaz, kevés gondot fordít a tenyészállat nevelésre, mint mondja: »a kettőt egyszerre nem lehet ten­ni«. (Lám, a kisüzem mégis csak kis­üzem!) A múlt esztendőben két hold kí­sérleti gyümölcsöst telepített. A kí­sérletezés abban áll, hogy a nyolc méter sor- és tőtávolságra ültetett almafák közé ugyanannyi francia- barack-csemetét rakott. A barack már a harmadik évben terem, s a nyolcadik évre — mikorra az alma is teljes termőre fordul — kitermi magát, elpusztul. Egy rókáról két bőrt húz így le, állítólag minden ká­ros hatású következmény nélkül. Az újtelepítésű gyümölcsös hat évig jö­vedelemadó mentes, erre az időre körülbelül megtérül a befektetés. Nem is beszélve arról, hogy a gyü­mölcsös terület kitűnő lehetőség a virágmagvak termesztésére. így te­hát már nem is két, hanem bárom termést csikartak ki a földből. Csi­nálják utánunk — mondják. Valóban, nem lenne kára az or­szágnak, ha minél többen ügyesked­nének így, saját hasznukra. Mindaddig válaszol, nyilatkozik Gimesi József, amíg a termelésről, a vele való munkáról van szó, csak ak­kor érzi magát feszélyezve, amikor múlt évi bevételeiről kérdezősködöm. Látszik rajta: mondaná is, meg nem is. Meg is kérdi: nem lesz ennek kö­vetkezménye, például az adózásban? Értem, mire célozgat. Hiába mon­dom, hogy válaszolhat nyugodtan, de csak nem hajlik, míg végül is ki­böki: »Ha nem újságíróval lenne dolgom, akkor megmondanám, de így, hátha világgá kürtöli!« Mindössze annyit árul el, hogy nemrég vett egy zöld Pannóniát 19 ezerért. Nos, nem titkolózó ember i, dehát mit szól a falu. Egyszer is megírta az újság, hogy 40 ezer fo­rintot kapott virágmagért, pedig van itt más is olyan, aki sok péna- hez jutott, például Schádli Ferencné 800 ölön termelt pam-ikamagért 27 ezret vett kézhez tavaly. Gimesi József egy a néhány tucat mintagazdálkodó közül. Egy a 35 motorkerékpárral, a 20 villanymotor­ral rendelkező gazda közül. Igaz, hogy a gazdák legjobbjai közé tar­tozik. Tény, s reméljük, nem harag­szik meg érte, hogy a Kertimagtól szerzett értesülésünket papírra vet­jük, tavaly csak a szerződéses vi­rág- és kertimagokért kapott 62 494 forinttól dagadt az erszénye. Anya­gilag, gazdaságilag tán a legjobbak között áll. Vízvezetékhálózatot akar szerelni lakásába. S dán mintájú szö­vetkezetét látna szívesebben. Nem rosszakaratból. Élni akar. Ez az egyik oldal. A másik, hogy a mintagazdái­kon kívül mintegy 180—200 gazdái-' kodó kisebb-nagyobb rétege gondok­kal küszködik. Közülük soknak a számára már nem mentség, boldog­ság az egyéni gazdálkodás. Vannak, akik a tönkremenés felé tendálnak. S a 20—23 holdasok mellett vannak földnélküliek, nincstelenek is a fa­luban, akik részesmunkából, nap­számból élnek, akiken már most is csak a szövetkezés segítene, s hozzá­tehetjük, nem a dán mintájú — aki bírja — marja elv alapján —, mert ők elvesznének, nekik ott sem lenne jobb. Ez is hozzátartozik a falu ké­péhez. Ez is figyelmeztető: Ne fessük rózsaszínűre a fehéret. Csak olyanra, amilyen. Varga József

Next

/
Oldalképek
Tartalom