Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-09 / 158. szám
KILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 ^ l<APO^ Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 158. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1957. július 9. A KOREAI MUNKAPART KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LEVELE A SZKP KB-HOZ FELÉLED A BETYÁRVILÁG? EGY HÉT OLASZORSZÁGBAN A »KISBOJTÄR« KAPOSVÁRI BEMUTATÓJA ELÉ Az összefogás jegyében,,. A Nemzetközi Szövetkezeti Nap megünneplése Kaposvárott Szombaton és vasárnap a megye számos községében tartottak szövetkezeti ünnepséget. A Nemzetközi Szövetkezeti Nap jelentőségét vasárnap méltatták Kaposvárott az Iparosszékiházban, ahol mintegy háromszáz küldött jelent meg a somogyi földmüvesszövetkezetek, mezőgazdasági termelőszövetkezetek és kisipari termelőiszövetkezetek tagságának képviseletében. Az ünnepi gyűlésen Brachna János, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke mondott beszédet, amelyet az alábbiakban kivonatosan. ismertetünk. Részletek a beszámolóból Brachna elvtárs bevezetőben a szövetkezeti eszme, a nemzetközi szövetkezeti mozgalom, ezen belül a világ haladó szövetkezeti mozgalma megszületéséről szólt. Hangsúlyozta, hogy a haladás ügyét szolgáló szövetkezők a világ minden táján, mint legfőbb célkitűzés megvalósításáért, a béke megőrzéséért, a szocialista társadalmi rend megteremtéséért dolgoznak. Ezután elmondta: a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége 1895- ben alakult meg, s azóta igyekezett elősegíteni a nemzetközi szövetkezeti mozgalom megszilárdítását, az egymás közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését. A nemzetközi szövetkezeti mozgalom egyike a legszélesebb tömegeket átfogó világmozgalmaknak, s jelenleg 38 országban több mint 112 millió szövetkezeti tagot számláló 70 szövetkezeti rendszert egyesít. Az 1948-ban Prágában tartott XVII. Nemzetközi Szövetkezeti Kongresz- sr.us megalkotta az alapszabályt, amely szerint a legfőbb feladata ennék a szervezetnek a szövetkezeti világmozgalom fejlesztése, a szövetkezeti elvek és módszerek terjesztése, a szövetkezeti mozgalmak közötti baráti és gazdasági kapcsolatok kiszélesítése. E célkitűzések egybeesnek a békét, jólétet akaró, dolgozó emberek érdekeivel. Ezért támogatja részvételével e feladatok megvalósítását a Szovjetunió fogyasztási szövetkezeteinek központi szövetsége is. Ugyanakkor azt is meg kell mondanunk: nem nyugszunk bele abba, hogy a mi szövetkezeteinket mindeddig nem vette fel soraiba a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, holott a magyar szövetkezetek is az SZNSZ alapszabálya követelményeinek megfelelően működnek. E napon újból hangot adunk annak az óhajnak, hogy a magyar szövetkezeteket is vegyék fel a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségébe. Az előadó ezután példák felsorolásával igazolta, hogy a világ haladó szövetkezői mellettünk állnak, szolidaritást vállalnalt velünk. Az elmúlt őszi ellenforradalom után a szocialista országok szövetkezetei 51 millió forint értékű támogatásban részesítettek bennünket. A lengyel szövetkezetek 200, a Német Demokratikus Köztársaság szövetkezetei pedig 50 magyar gyermek ingyenes üdültetését vállalták, örömmel nyugtázta, hogy nemcsak a baráíi országok, hanem egyes kapitalista államok szövetkezetei is segítségünkre siettek. Az izlandi szövetkezetek szövetségétől pl. 36 ezer forint értékű segélyt kaptunk. Nagyra értékeljük azt a forintokban kifejezhetetlen erkölcsi támogatást, amit a világ haladó szövetkezeti mozgalmai, elsősorban a szocialista tábor szövetkezetei nyújtottak számunkra. Honnan indult el a magyarországi szocialista szövetkezeti mozgalom? FöldművesszöveHkezeteink a felszabadulást követő földreform nyomán jöttek létre, abban az időszakban, amikor a munkásosztály megindította harcát a hatalom megszerzéséért. Azóta a falu legszélesebb fömegszer- vezeteivé váltak. Tevékenységük egyre bővült, s taglétszámuk állandóan nőtt. Somogybán 1949-ben 65 ezer, ma 85 ezer tagot számlál a földművesszövetkezeti mozgalom. 1953-ban 133 milliós, 1956-ban pedig 696 milliós forgalmat bonyolítottak le. A felvásárlás és értékesítés az 1953. évi 21 millió forintról 1956-ig közel 160 millió forintra emelkedett. Tiszta jövedelmük 1950-től hat év alatt 3,5 millió forintról 19 millió forintra nőtt. Ezután a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek 1949-től megtett útjámeg, nak főbb állomásait említette majd így folytatta: Uj hajtása sarjadt a szövetkezeti mozgalomnak 1948-ban, amikor létrejött az ádándi csizmadia kisipari termelőszövetkezet. Ezt követte a marcali cipész szövetkezet, majd a többi ktsz megalakulása. Ma 42 kisipari termelőszövetkezet működik megyénkben, 360 termelőegységgel. 1948 óta a különböző szakmai felkészültségű emberek ösz- szefogásával életrehívott kisipari termelőszövetkezetek a műszaki fejlődést, a közös munka előnyeit gyű - mölcsöztetve a magánkisiparosok termelési színvonalát túlszárnyalták. A beszámoló további része hangsúlyozta: a szövetkezeti mozgalom egyik célpontja volt az ellenforradalomnak. .A legnagyobb kárt a mezőgazdasági tsz-ek szenvedték. A ktsz-ek közül hat oszlott fel. A somogyi földművesszövetkezetek anyagiakban 300 ezer forinttal lettek szegényebbek az ellenforradalom miatt. Még számottevőbb az az erkölcsi-politikai kár, amelyet a revizionista nézetek okoztak. Elítélendő a SZÖVOSZ-nak az a novemberi dekrétuma, amely a párttól és az államtól független földművesszövetkezeti mozgalom létrehozását célozta. Ha ez a célkitűzés megvalósul, akkor a kapitalista szövetkezeti formák tértek volna vissza. Ezekből pedig nem kér a mi dolgozó parasztságunk. Mik az előttünk álló feladatok? A földművesszövetkezetek többet foglalkozzanak igazi hivatásuknak megfelelően a paraszti termelés segítésével. A begyűjtés eltörlése miatt rájuk hárul a paraszti termékfeleslegek felvásárlása is. Pártunknak és kormányunknak fontos útmutatása a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ennek elősegítése érdekében példamutatókká kell fejlesztenünk meglévő tsz-einket. A vonzó példa, a felvilágosító szó, a lenini önkéntesség, fokozatosság és állami támogatás elvének maradéktalan betartása hozza meg a várt sikert, a tsz-moz- galom erősödését, fejlődését. A kisipari termelőszövetkezetek éljenek széleskörű önállóságukkal, s fokozzák termelésüket mind a maguk, mind pedig megrendelőik hasznára. A mai ünnepünkön is fogadjuk meg — mondotta befejezésül Brachna elvtárs —, hogy a magyar, ezen belül a somogyi szövetkezetek tagjai együtt működnek a világ haladó szövetkezőivel a béke megőrzése, a dolgozó nép életszínvonala emelése érdekében. A beszámoló után a gyűlés részvevői táviratban kérték, hogy a magyar szövetkezeteket is vegyék fel a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségébe. Ezután a jutalomkiosztásra kertit sor. Kitüntetések, jutalmak Az Országos Földművesszövetkezeti Tanács által adományozott »KIVÄLÖ FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZETI DOLGOZÓ« kitüntetésben részesült: Kányási Kálmán, a Nagy bajomi Földműves- szövetkezet igazgatósági elnöke, Pápai Pál csurgói dolgozó paraszt, a MESZÖV-választmány elnöke, Szabó András, a Marcali Földművesszövetkezeti Járási Központ igazgatósági elnöke és Ilics József, a nagyatádi ruházati bolt vezetője, aki 1000 forint pénzjutalmat is kapott. »A SZAKMA KIVÁLÓ DOLGOZÓJA-« kitüntetést kapták félhavi fizetésükkel azok, akik az elmúlt egy év alatt teljesítették az előírt feltételeket: Szekfű József és Szabó Józsefné piaci árusítóhely vezetők, Kaposvár, Reinisch Lajos földszöv pavilon vezető, Kaposvár, Kiss Józsefné és Lóján István felvásárlók, Babócsa, Balázs József cukrászüzem vezető, Ke- szi Istvánná húsboltvezető, Szabó István italboltvezető, Györkő Gyu- láné és Németh Józsefné cukrászdái eladók, Barcs, Hargitai István szik- vízüzem vezető, Csokonyavisonta, Ilics József ruházati boltvezető, Csa- tos János felvásárlási üzemágvezető, Sárdi József, Dobás Rózsa, Sárdí Béla, Vidák Imre és Csordás Imre bolti eladók, Nagyatád. Másodízben kapta ugyanezt a kitüntetést egyhavi fizetésével együtt Nagy Sándor szik- vízüzem vezető, Barcs. A »KIVÁLÓ FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZETI MUNKÁÉRT« jelvényt kapta: Bencsik József foga- tos és Dunavári József boltvezető, Barcs, Bognár Imréné felvásárló, Homokszentgyörgy, Bodor József boltvezető, Hedrehely, Szigeti Jenő boltvezető és Berkes Géza konyhavezető, Kaposvár. 400—600 FORINT PÉNZJUTALOMBAN RÉSZESÜLT: Heckl János, a siófoki és Sovány György, a fonyódi FJK igazgatósági elnöke, Koletár János, a kaposvári és Hoffmann Lajos, a nagyatádi FJK előadója, Pénzár Ferenc, a tabi, Molnár János, a pusztakovácsi és Alsecz János, a kutasi földművesszövetkezet igazgatósági elnöke, Earáth László böhönyei, Krampek Sándor iharos- berényi és Kovács József balatonbog- boglári boltvezető, Márton Ferenc igali, Kocsis Lajos ádándi és Németh Lajos gamási felvásárló, Kiss László kadarkúti éd Takács István babócsai főkönyvelő. AZ OKISZ-től ÉS ELISMERŐ OKLEVELET 500—500 FT PÉNZJUTALMAT kapott: Kémes József, a Barcsi és Vass Béla, a Marcali Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Ktsz elnöke, Vajtai Imre, a Tabi Vegyesipari és Korcz Lajos, a Kaposvári Bőripari Ktsz elnöke. 200—300 FORINTOS PÉNZJUTALOMBAN részesültek: Angyal István, Fias István, Herkovics János, Krumm Ádám, Magyar Géza, Palkovics László, Pé- tervári Antal, Puskás Gyula, Simon György, Tangl Mihály és Vineze Károly, a kaposvári ktsz-ek tagjai. A jutalmak átadása után a lakó- csai, böhönyei, marcali és balatoniéi lei földművesszövetkezeti kultúr- csoportok szórakoztatták az ünnepség részvevőit. RÖVID BELFÖLDI HÍREK A legközelebbi nyereménybetétkönyv sorsolást július 9-én, Baján, a honvéd helyőrségi tiszti klub nagytermében este 8 órakor rendezik. A sorsolásban valamennyi 1957. június 30-ig váltott és érvényben lévő betétkönyv egyenlő eséllyel vesz részt. Minden ezer betétkönyv közül egy az átlagbetét 200 százalékát, kettő az átlagbetét 100 százalékát, tizenegy pedig az átlagbetét 50 százalékát nyeri. * * * A MÁV Vezérigazgatóság közli, hogy július 7-én 4 órakor Túra állomáson a 319. sz. személyszállító vonat összeütközött az állomás negyedik vágányán álló mozdonnyal. A baleset következtében két haláleset, négy síkosabb és 22 könnyebb sérülés történt. A vizsgálat folyamatban van. Korszerű felszerelés, roskadozó árupolcok Hétfőn délelőtt ünnepélyes külsőségek között nyitotta meg a Május 1 utcában férfi-, női- és cipő-divatszalonját a Kaposvári Mértékutánj és Vegyesruházati Vállalat. A korszerűen, fényűzésében fővárosi szalonokkal vetekedő férfiszabóság helyiségében zajlott le az ünnepélyes megnyitó, mely egyúttal á vállalat fennállásának hatodik évfordulója is volt. — Külön öröm számunkra — mondotta Müller Emil, a vállalat igazgatója —, hogy most adhatjuk át a forgalomnak három új üzletrészünket, amikor vállalatunk fennállásának hatodik évfordulóját ünnepeljük. Hat évvel ezelőtt húsz munkatárssal kezdtük meg működésünket. Hat év után elmondhatjuk, hogy jól gazdálkodtunk a ránk bízott értékekkel, az anyaggal és szaktudással egyaránt, mert irne, azt jelenthetjük, hogy ma már cipő-, szabó- és kötő-üzemrészeinkben 291 szakmunkás dolgozik. Az ünnepség részvevői ezután megtekintették az új helyiségeket. A polcokon különleges szövetféleségek várják a megrendelőket. S mint az üzletvezetők mondják, ezután sem lehet baj az anyagbeszerzéssel, mert fezt a munkát Berki Imre műszaki vezető és anyagbeszerző végzi, ' aki nem sajnálja a fáradságot felkutatni a legdivatosabb anyagokat. Bízhatunk abban, hogy a most megnyitott szalonokban még a legkényesebb ízlésű ember is megtalálhatja azt, amit keres. A korszerű felszerelés, a ragyogó árupolcok, a heonvilágitás mellett ott találhatjuk az asztalokon a közvetlenül Londonból, Párizsból és Milánóból küldött divatlapokat. S végül, hogy nem csalódunk, erre ígéret az a szívvel-lé- lekkel dolgozó szakmunkás-gárda, mellyel a vállalat rendelkezik. Nem emelhetik tovább a termelést, mégis versenyeznek a Vaskombinát dolgozói Jól sikerült a Vaskombinátban a május 1 tiszteletére indított munka- verseny. Nyert az üzem, nem panaszkodhattak a dolgozók sem. Az alig egyhónapos munkaverseny után azonban hamarosan kibontakozott egy hosszabb lélegzetű, még alaposabb munkaverseny gondolata. Igen ám — néztek össze tanácstalanul a vállalat dolgozói és vezetői —, de hogyan versenyezzenek, milyen formát adjanak a dolognak, amikor termelésüket az eddiginél jobban nem fokozhatják, mert a rendelkezés értelmében nem teljesíthetik túl évi tervüket. De jelentkezett időközben egy másik akadály is. A hároméves terv beindítása előtt ugyanis egyes területeken fokozottabb anyagtakarékosságot léptettek életbe, amelyet a Vaskombinát is gyártmányainak elkészítésénél bizony erősen megérez. A kibontakozóban lévő munkaversenyt ennek ellenére sem hagyták semmivé válni. Nem lehet termelést emelni? — gondolok. — Hát van minőség, önköltség és anyagtakarékosság. Elég széles skála ez ahhoz, hogy a munkaverseny igen komoly, nagy erőfeszítésekkel teli célkitűzéseket, feladatokat kapjon. Minőség a legjobb reklám Ismeretes, hogy a Vaskomthnát az utóbbi évek folyamán a mezőgazda- sági kisgépgyártásban egészen jó eredményeket ért el. Az egyes géptípusok jó része a szalagrendszerű gyártás felé tör. Kereskedelmi kapcsolatuk igen szerteágazó. Több vidéki vállalat mellett a fővárosba, nagy mammutvállalatokhoz is eljutnak gyártmányaik, ahol már igen szigorú minőségi és anyagi ellenőrzésen kell keresztül esniük. Nem véletlen hát, hogy a munkaverseny egyik alapfeltételeként éppen a minőség megjavítását tűzték ki céiul. Szerszámgépeik, öntvényformáik nem a legkorszerűbbek, éppen ezért van igen nagy súlya az egyéni felelősségérzetnek, gondosságnak, lelki- ismeretes körültekintésnek. Az öntőműhelyek dolgozói remek példákkal igazolták máris, milyen nagy a különbség a régi, kevesebb körültekintéssel, és a fokozottabb figyelemmel készített kisgépek között. Azt szeretnék, hogy a jövőben, a már eddig is kevés kifogásolást kapott gyártmányokat tetszetősségük és jóminőségük révén még szívesebben vegye át a nagykereskedelem. Nem a fizetéseket — az önköltséget csökkentik Október után a munkástanács olyan béreket állapított meg a Vaskombinát dolgozói részére, amelyek mögött sem a bevezetése idején, sem később nem volt meg a szükséges termelés. A pártszervezet meggyőző munkája után a kombinát dolgozói megértették a gazdasági helyzet tarthatatlanságát. Amellett döntött az üzem, hogy nem csökkenti ugyan a fizetéseket, de módot ad a dolgozóknak arra, hogy a megfelelő termelési értéket biztosíthassák a kifizetett bérek mögött. Sor került hát a darabbér bevezetésére, amely rövidesen az egy főre eső termelési érték megnövekedésére vezetett. Míg tavaly a legjobb hónap egy főre eső termelési értéke 4718 forint volt, az idén májusban már 5029 forintra emelkedett. Az önköltségi mutató pedig a tavalyi 96,9 százalékról 86,f százalékra csökkent. Végeredményben 140 százalékra emelkedett a termelési érték 1956-hoz viszonyítva, ugyanolyan munkáslétszám mellett. A Vaskombinát dolgozói azonban tudják, hogy ezzel még nem merítettek ki minden lehetőséget az önköltség csökkentése terén. Ezért ebben a nagy kedvvel megkezífelit munkaversenyben már szerepelnek olyan célkitűzések, amelyek még fokozhatják az önköltség csökkentését, így: a munkafolyamatok közti várakozási idő szűkítése, a munkafegyelem betartása. Eredményeket várnak a verseny folyamán a segédanyag-szükséglet leszorításával is. Helyi anyagokat használnak fel több olyan gyártási anyag helyett, mint pl. kőszénliszt stb., amelyeket azelőtt távoli vidékről, költséges szállítások útján szereztek be. Az anyag- pocsékolás ellen tervszerű anyag- gazdálkodással küzdenek a munka- padoknál. A munkások teljesítményénél elsősorban az egy főre eső anyagnélküli termelési értéket mérik. Magyarán ez azt jelenti, hogy a dolgozók csak a tervben megadott anyaghányad felhasználásával növelhetik az egy főre eső termelési értéket. Ezzel a korábbi 40—42 százalékos anyaghányad máris 35—36 százalékra csökkent. A verseny legjobbjainak megju- talmazásáról gondoskodik a Vaskombinát vezetősége, éspedig úgy, hogy az a legigazságosabb legyen. Az e célra felhasználható hétezer forintot úgy osztják szét az egyes nyertes üzemrészek között, hogy messzemenően figyelembe veszik a lét- számarányokat. így nem fordulhat elő, hogy az esetleges kislétszámú nyertes csoportban magas jutalomban részesülnek a dolgozók, míg a háromszoros létszámú, történetesen harmadik díjas csoport egy-egy tagjának alig jut számottevő jutalom. A verseny értékelésére az alkotmány ünnepén kerül majd sor. Mindent egybevetve, ez a munkaverseny gazdaságos az üzem rentabilitására nézve. Mindenképpen növeli a már eddig is felmutatott jó eredményt. Amellett — éppen azért, mert a dolgozók kezdeményezésére, a párt és a szakszervezet útmutatásával indult meg és mentes a túlzásoktól — nem nélkülözi a munkások bizalmát. Egyszóval új verseny ez, olyan, amelyet már 1957-ben, gazdasági és politikai életünk fellendülése után joggal elvárhatunk. — Szegedi
