Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-02 / 152. szám

Hetid. 1957. július 2. SOMOGYI NÉPLAP Az Aj sertés- és marhahízlalási akcióról AZ ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT július 1-én megkezdte a sertés- és szarvasmarhahízlalási szerző­dések kötését az új árak és feltételek alapján. A kor­mány rendelete szerint a szerződéses sertések kilón­kénti átlagára 16 forintra csökkent. Ez azt jelenti, hogy pl. a 90—105 kg-os bacon minőségű, fehér hús­sertésért 16 forintot, a 165 kilón felüli jól hízott, fia­tal sertésekért pedig kilónként 18 forintot kap a szer­ződő. A legalacsonyabb szerződéses ár 90—125 kg közötti súlyú hús- és húsjellegű keresztezett hízott­sertés esetében 15 forint kilónként. Az árak módosítását a kötelező beadás eltörlése tette lehetővé és szükségessé, amelynek következté­ben a hízlalási önköltség és a gazdálkodók jövedelme kedvezően alakul. Másrészt viszont az állami felvá­sárlási szerv és a húsipar nemhogy csökkenteni tud­ta volna a zsír és a sertéshús árát az élősertések ki­alakult magasabb átlagára mellett, hanem a jelenlegi fogyasztói árszintet sem tudta volna tartani. Már­pedig a zsír és a hús árának bármilyen kismérvű eme­lése is a bérből és fizetésből élő lakosség reálbérét, életszínvonalát érintené károsan. A termelők viszont megtalálják számításukat az új sertésárak mellett is. hiszen sem sertést, sem pedig takarmánygabonát nem kell alacsony beadási áron átadniuk az államnak. A sertéshizlalási és bacon-nevelési szerződések megkötésének és az állatok átadásának feltételei ál­talában változatlanok. Az egyéni gazdák, állathízlalók 400, a tsz-ek pedig 600 forint kamatmentes előleget kapnak minden leszerződött sertés után. Az egyéni termelők kilogrammonként 50 fillér mennyiségi pré­miumot kapnak, ha öt darab azonos súlykategóriába tartozó sertést egyszerre adnak le. A tsz-ek viszont 26 darab, vagy ennél több, ugyancsak azonos kategó­riájú, egyszerre leadott sertés után kilónként 1—2 forintos felárban részesülnek. Méltányos intézkedése az új rendeletnek, hogy a korábban leszerződött ser téseket ez év szeptember 30-ig a régi, magasabb ára kon veszi át az Állatforgalmi Vállalat. Július 1-től kezdve a második osztályú, vagy en­nél jobb minőségű szerződéses és szabad vágómarháért kilónként 1—2 forinttal magasabb árat fizetnek, mint eddig. Pl. a július 1. után leadandó, 550 kg-on felüli extrém minőségű szerződött hízottbikáért 16, az ugyanilyen súlyú és minőségű tinóért 17 forint jár. Az első osztályú ökör, tinó és növendék ára 10 forint, az első osztályú tehén, üsző és bika szabadfelvásárlási ára 9 forint. A VÁGÓMARHA-ÁRAK EMELÉSE révén maga­sabb jövedelemhez jutnak a szerződők, s az eddiginél jobban érdekeltek abban, hogy marhát hizlaljanak A tsz-eknek még inkább érdemes szarvasmarha-hízla- léssal foglalkozniuk, hiszen kilónként 1—1,50 forin mennyiségi felárat is kapnak a szabadon, vagy szer­ződésesen eladott marháik után. Ennek feltételei: 1 forintos felár jár, ha legalább tíz darab első osztályú szarvasmarhát egyszerre adnak le; 1,50 forintot pedig akkor kapnak, ha húsz darabnál több, ugyancsak leg­alább első osztályú marhát egyszerre adnak ót az ál­lami felvásárlóknak. A dolgozók elfoglaltságához igazodik a boltok nyitvatartási ideje A sajátságos nyári munka miatt a boltok téli nyitvatartási idején is módosítani kellett. Más a vidék élete a nyári hónapokban, más a városé. A kereskedelmi szervek éppen ezért ennek figyelembevételével igyekez­tek a boltok nyári nyitvatartási ide­jét meghatározni. Kaposváron a Kiskereskedelmi Vállalatnak egyetlen boltja sem zár be délben. Reggel 8-tól délután fél 5-ig a boltok dolgozói felváltott szolgálatban oldják meg a félóra ebédidőt. Ugyancsak nem zárja be a vevők előtt ajtaját a déli órákban az OFOTÉRT, az Óra- és Ékszer-, a Háziipari és Népművészeti és a 120- as sz. Május 1 utcai Csemegebolt. Nyitvatartási idejük fél 8-tól, illet­ve 8-tól 13, illetve 13.30-ig, délután 14-től 17-ig, illetve 17.30-ig tart. A városi Vendéglátó Vállalat ital­boltjainak egyrésze 6 órától 22-ig fo­gad vendégeket. A népbüfé 23. a Béke Étterem 24 óráig tart nyitva. A szabadságparki vendéglő és a grill éjjeli szolgálatra rendezkedett be. Az előbbi délután 16-tól éjjel 1 óráig, az utóbbi 21-től reggel 5 óráig tart nyitva. Az összes cukrászda két mű­szakkal dolgozik és szünet nélkül reggel 7-től este 22 óráig üzemel. Újabban tárgyalások folynak arról, hogy a tej- és húsboltok vasárnap is nyitva tarthassanak. A szokatlan hőség miatt ugyanis a tejféleségek nem igen tarthatók. Döntés még nem történt, ezért egyelőre a három tej­boltnál reggel fél 7-től 13 óráig vásá­rolható friss tejféleség. A 218-as húsboltban 7 órától 20, óráig, a többi húsboltokban 7-től 12-ig és délután 16-tól 18 óráig kapható hús. A fűszerboltok megosztva tartanak nyitva. Azok, amelyek a város kül­ső, többnyire dolgozó parasztok által lakott területen vannak, tehát 201-es, a 210-es, a 208-as megszakí­tás nélkül, reggel 7-től este 20,30-ig, a 206-os, 211-es, a 261-es, a 256-os, a 262-es, 280-as' és 281-es számú boltok pedig reggel fél 7-től 11-ig, dél után 17-től 20 óráig, az összes töb bi fűszerbolt 7 órától 12-ig, délután 15-től 18-ig tart nyitva. Falun a nyitvatartási idő általában majdnem falvanként különböző. A rendelet szerint ugyanis a helyi ta­nácsok és a földművesszövetkezetek vezetői a helyi adottságoknak meg­felelően szabják meg a boltok nyit­vatartási idejét. Általában a földmű­vesszövetkezeti boltok többnyire a reggeli és késő esti órákban vannak nyitva. Ahol legalább két boltegy­séggel dolgozik a szövetkezet, ott délben is van bolti szolgálat. Tavaly nem választotta szét eny- nyire a kereskedelem a nyitvatartá­si időt. Különösen nem tettek kü­lönbséget a kül- és belváros bob f i között. Az idei rendszer kedvezőbb a tavalyinál. Vigyázniuk kell azon­ban a kereskedelem dolgozóinak, hogy a meghatározott időt be is tart­sák. Ez az egyetlen módja a pana­szok elkerülésének. Munkavédelmi felhívás A mezőgazdasági üzemekben — állami gazdaságokban és gépállo­másokon — nyáron van a munkák dandárja, ilyenkor foglalkoztatnak legtöbb munkáskezet. A megnöve­kedett munkáslétszám egyben azt is jelenti, hogy több ember testi épségét kell óvniuk a gazdasági, műszaki, szakszervezeti vezetőknek. Erre irányítja a figyelmet a ME- DOSZ megyei bizottságának és az SZMT munkavédelmi felügyelői­nek közös felhívása a mezőgazda- sági üzemek vezetőihez. A felhívás hangsúlyozza: az aratógépeket, kombájnokat, a csép­lőgépeket lássák el megfelelő vé­dőberendezéssel; a dolgozókat ok­tassák ki, hogyan kell a balesetet elkerülni; külön ügyeljenek a csép­lőgép-etetők és kévevágók öltözé­kére, nehogy emiatt a dób kárt te­gyen .bennük. Gondoskodjanak a tűzvédelemről és az egészségügyi követelmények betartásáról is. Nem újak ezek az intelmek — régóta ismert szabályok közé tar­toznak. Mégis beszélnünk kell ró­luk újra meg újra, hogy az írott betű valósággá váljék, s hogy el­kerüljünk minden elkerülhető ve­szélyt, amely a dolgozók testi épsé­gét fenyegeti. Kétmázsás átlagtermés bíborból Somogybán mintegy kétezer kát. nél és az egyéni termelőknél, A ter­Az ötösbizottság, meg a koronatanúk Az amerikai imperialisták nyomá­sára, az ENSZ huszonnégy tagálla­mának kérésére mégis az ENSZ elé került a magyarországi események »-kivizsgálásával« megbízott ötös­bizottság jelentése. Az ötösbizottság jelentése elején arra utal, hogy igye­keztek a jelentést szavahihető em­berek egybehangzó véleménye alap­ján elkészíteni. Ezt el is hisszük. Hiszen a három koronatanú — Kéthly Anna, Király Béla, Kővágó József — személye már elegendő biztosíték erre. Kik is lehetnének szavahihetőbbek az ame­rikai imperialistáknak, hazánk és a többi népi demokrácia esküdt el­lenségeinek, mint azok, akik évti­zedeken keresztül elárulták saját hazájukat, népüket, kiszolgálták az amerikai imperializmust, szervez­kedtek, hogy megdöntsék népünk hatalmát és régi uraikat ültessék vissza a nép nyakára. Az egybe- hangzósághoz sem férhet kétség, mert máskülönben a három korona­tanú és a többi kihallgatott csendőr, horthysta katonatiszt, véreskezű el­lenforradalmár »megérdemelt« ju­talma elmaradna, ha az »igazságot« nem az amerikai imperialisták szá- jaízének megfelelően adnák elő. És hogy a három koronatanú azt vallja majd, amit az amerikai im­perialisták hallani szeretnének, ah­hoz nem is férhet kétség. Kéthly Anna hosszú éveken keresztül bizo­nyította, hogy nem a magyar néphez, hanem az angolszász imperialisták­hoz húz, azokat támogatja. Ezért is választották őt meg az ellenforra­dalom talaján létrejött szociálde­mokrata párt elnökének. Kővágó József 1945—47-ben Budapest pol­gármestere volt, s népellenes, nem­zetellenes cselekedetei miatt lett on­nan eltávolítva. Kővágó megtestesí­tője a kétkulacsos, köpönyegforga­tó, korrupt horthysta politikusok­nak, akit, mint arra méltót, az el­lenforradalmárok 1956. október 31- én Budapest polgármesterévé vá­lasztottak. Király Béláról csak rö­viden. A második világháborúban a németek oldalán szerzett érdemeiért lovagkeresztet, vaskeresztet, majd 1945. márciusában vitézi címet ka­pott. Hamis papírokkal, igazolások­kal sikerült bejutnia a néphadse­regbe. Az ellenforradalom idején mint a karhatalmisía erők parancs­noka nem akadályozta meg, hanem elősegítette a néphez hű hazafiak, kommunisták legyilkolását. Három tanú, akiknek vádlottként kellene a magyar nép bírósága előtt állani, s felelni népellenes, nem­zetellenes cselekedetükért, kémtevé­kenységért, hazaárulásért, ezek vá­dolnak most bennünket. Vádolnak, rágalmaznak, mert nem sikerült al­jas terveiket megvalósítani. Nem szokatlan az ilyen rágalma­zás. 12 esztendő alatt az amerikai imperialisták és bérenceik rengeteg mocskot, szennyet szórtak hazánk­ra. Mindennek ellenére eredménye­sen haladtunk előre a szocializmus építésének útján. Az öíösbizottság jelentése, a koronatanúk és más ügynökök vallomása nem fogja megbontani a magyar nép egységét, nem fogja megakadályozni újabb eredményeinket. Csak annyit szeretnénk még az egészhez hozzátenni: ez a jelentés durva beavatkozás a magyar nép beiügyeibe. Arra kérjük az F.NSZ-et, ha már meghallgatták az öíösbi- zottság jelentését, hallgassák meg azoknak az özvegyeknek, árváknak sírását is, akiknek hozzátartozóit az ellenforradalmárok embertelen mó­don lemészárolták. Vagy ha már be­szélnek a hazánkban lezajlott októ­beri—novemberi eseményekről, be­széljenek arról is, hogyan kerültek amerikai, angol, nyugatnémet, olasz fegyverek a magyar nép ha­talmára törő ellenforradalmárok kezébe. Beszéljenek arról is, hogy milyen szerepük volt az amerikai követség tagjainak a Magyarorszá­gon lezajlott ellenforradalom támo­gatásában. Az amerikai imperialis­táknak pedig csak azt üzenjük: se­perjenek csak a saját portájuk előtt, van ott épp elég piszok. Népünk sokat szenvedett az el­lenforradalomtól. A károkat, a pusz­tításokat el fogjuk tüntetni a Szov­jetunió és a többi népi demokrá­ciák segítségével. S hiába rágalmaz­nak bennünket az amerikai impe­rialisták és fizetett koronatanúik — Kéthly, Kővágó, Király — vagy bár­ki más, ez népünkből nem fog mást kiváltani, mint még nagyobb gyű­löletet és megvetést az amerikai im­perialisták és bérenceik iránt. Eddig 200 vagon új burgonyát szállítottak exportra holdon végeztek magfogást bíborból. Az aratási munka már az egész-me­gyében befejeződött, sikerült ázás­mentesen betakarítani és több he­lyen már megkezdték a eséplését. Iharosberénv, Somogycsicsó köz­ségben június 29-én kezdte meg az Iharosberényi Gépállomás a magbí­bor eséplését a termelőszövetkezet­méskilátások igen biztatóak, eddig több mint kétmázsás átlagtermést mértek ezeknél a községeknél. A napokban már megyeszerte megkezdték a bíbormag eséplését és a jelek szerint mintegy négyezer mázsa magbíbor terem az idén, ami kétmázsás holdankénti átlagter­mésnek felel meg. Elrettentő példa Nagyatádról Hentesüzlet. Az utcai vasrácsos kirakatból csak a pacal hiányzik. Amint belép az ember, hús, felvá­gott, bárd és fehérköpenyes mészá­ros helyett pultot, íróasztalokat .lát. A mennyezeten újságpapírral be­tömött szellőzőnyílás, körülötte kí­váncsian kandikál elő a vakolat mögül a foszladozó, rothadó nád. A fe.lak mennyezetig vizesek, s a bejá­rati ajtót feslett zsineggel rögzítet­ték a kirakathoz ... Ennyi elég a leírásból. S hogy ez a régi, barátságtalan, bizalomkeltő­nek egyáltalán nem nevezhető üz­lethelyiség három éve OTP-fiók — Nagyatád egyik, talán .legnagyobb szégyene! Két éve folyik a harc. Az OTP- nek csinos, bizalomgerjesztő, köz­ponti fekvésű helyiség kell. Ez ter­mészetes, mind'enki elismeri. Ám ki legyen az a sok vezető közül, aki szót is emel, aki tesz valamit érte? Ezt már nehezebb eldönteni. Valamikor három bank veit Nagy­atádon. Most mindegyiket más cél­ra használják, s az OTP egy volt hentesüzletbe kényszerült. Valami nincs rendben. Hiába a levél, a je­lentés. a futkosás. könyörgés, az OTP nem kan megfelelő helyiséget. Pedig számtalan lehetőség van. Igaz, egyszer már majdnem sikerült. Kiutalást, határozatot is kapott az OTP a járási tanácstól. Csakhogy valaki közbeszólt. (Elvégre miért is segítené egy járási vezető a járás pénzügyi központját? Neki igazán mindegy, hogy hova viszik a dol­gozók pénzüket, honnét kapják a kölcsönt!) Nemrégiben a járási tanácselnök ígéretet tett a Megyei Tanács el­nökhelyettesének jelenlétében: négy héten bnVü 1 rendeződik az OTP ügye. JMásfél hónap után azt mond­ja: a községi tanács feladata ezt el­intézni. Az igazgatási osztály veze­tője nem mer tenni semmit, mert egyszer már keresztülhúzták intéz­kedését. Más vezetőket »nem ér­dekli az OTP sorsa«, s a vállalatok értetlenek, mereven elzárkóznak. Azt szokták mondani: az állam én vagyok. Ezek szerint Nagyatádon mindenki saját maga ellensége. Fi­gyeljük csak a rúgkapálózást. Az egyik régi bankhelyiségben a Sütőipari Vállalat irodája van. Égy 7x8 méteres szoba ez, körül író­asztallal. középen »tánchelyiség«. A terem kihasználatlan. (Ez lenne a legmegfelelőbb OTP-fióknak, annál is inkább, mert a ház a Pénzintézeti Központ tulajdona.) Suri elvtárs, az igazgató, makacs ember lévén, azt mondja: — Nekünk jó itt, nem me­gyünk ... — S a tanács tehetetlen. — No, látják, most mit tegyünk? ... Furcsa dolog a tanácsnak tanácsot adni. De kell, mert megoldás van, csak személyi kapcsolatokon és sze­mélyi ellentéteken bukik minden. És ez a legbosszantóbb. Egy kis bi­zottság végignézte a lehetőségeket. A dohányelosztót át kell helyezni a laktanyába (a szövetkezetnek úgyis ez a terve). A felszabaduló helyi­ségbe a sütőipar — ha másként nem, az államhatalmi szerv szigora és határozott utasítása következtében — beköltözik a dohányelosztóba. Az OTP megkapja saját helyiségét, s ráadásul egy üzlettel gazdagodik a szövetkezet is. Lám, milyen egyszerű lenne. Már csak azért is. mert az OTP minden költöztetési és átépítési költséget magára vállalt. Csak jóindulat, megértés kellene. Megérteni, hogy milyen óriási szerepe van az OTP- nek a járásban, s hogy semmi szín alatt sem szabad háttérbe Szorítani. A jóindulat azonban mindeddig vá­ratott magára... Az OTP nem ragaszkodik egy meghatározott helyiséghez. Más megoldás is van, csak felül kéne vizsgálni az utcai helyiségekben »berendezett« mészpor-, cement-, só- és ecetraktárakat. Vajon ezeket nem lehetne más, kevésbé központi és »előkelő« helyre költöztetni? Tenni kell most már valamit a sok ígérgetés és huzavona után! Semmi szükség sincs arra, hogy fő­városi szerv, vagy éppen miniszté­rium intézkedjék Nagyatádon, ami­kor a helyi vezetők is meg tudnák agyanazt tenni. A nagyatádi OTP helyiségügye nem a fő probléma Nagyatádon. Ezt tudjuk. De megoldását tovább húz­ni bűn, vétek a járás dolgozóival szemben. S ez a kétéves egyhely­ben topogás példa. Egyik kézzelfog­ható példája a járási vezetés hibái­nak, mely ismét személyi ellenté­tekre vet fényt. Nem ártana egy­szer kemény kézzel véget vetni en­nek ... j-b Megyénk déli fekvésű járásaiba^ több száz holdon foglalkoznak a ter­melőszövetkezetek és egyéni gazdák új burgonya termesztésével. Különö­sen Homokszentgyörgy, Szülök, Ka­darkút és Barcs környékén érnek el jó eredményeket és minden évben több száz vagon burgonyát szállíta­nak exportra. Az idei újburgonyából ed’dig 200 vagonnal szállítottak külföldre, melyhez legtöbbel Kadarkút, Ho­mokszentgyörgy községek termelői- szövetkezetei és egyéni gazdái járul­tak hozzá. A burgonya túlnyomó ré­sze Gülbaba és ebben az évben már a kisvárdai Rózsával is kísérletez­tek, ami szintén jó termést adott, holdanként több mint 30 mázsát. Ezzel még nem fejeződött be az új- burgonya-szüret, mert még július el­ső hetében mintegy 500 vagonnal szállítanak majd részben exportra, részben pedig belföldi fogyasztásra. Terem a füge Békéscsabán. Bé­késcsabán Vandlik Pál kertészkedő, egyénileg dolgozó paraszt udvarán dúslombú fügefa díszük. A délszaki növény most csaknem tmásfélszáz sötétzöld színű, kisebb körte nagysá­gú és alakú termést érlel. Körülbe­lül három héten belül megsárgul és édessé válik az ízes gyümölcs. A hajtásokon már a második termés is mutatkozik, a harmadik pedig ké­ső ősszel fejlődik ki. — Tíz konzervgyárat szerelünk fel „ Szovjetunióban. A KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat és a szov­jet külkereskedelmi szervek között létrejött szerződés értelmében 1958 végére szállítjuk le a konzervgyári felszereléseket. A magyar konzerv­gyárak iránt más államok is érdek­lődnek. Albániában eddig három ilyen üzemet készítettünk el, de még hármat akarnak rendelmi. Több kon­zervgyárat szeretnének felszereltetni velünk a jugoszlávok és csehszlová­kok is. — Július 3-tól 7-ig Kaposvárott szerepel a Budapest Nagycirkusz tár­sulata. Ez alkalommal hét berber oroszlánt és kerékpározó medvét is hoznak magukkal a cirkusz művé­szei. — Száztizenhat orvos és gyógysze­rész kapott július 1-én kiváló, érde­mes orvos, gyógyszerész címet M egészségügyi kormányzattól. A ki­tüntetéseket Dr. DoleschaJl Frigyes egészségügyi miniszter az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszerveze­tében ünnepségen adta át. — Böhönve és Vése között felbo­rult egy vontató és maga alá temet­te vezetőjét, Gácsi István balaton- boglári lakost. A vontató vezetője sérüléseibe belehalt. — Megkezdték Budapesten, a Mártírok útján a lottóház építését. Az egyik hatodik emeleti lakás már a múlt havi sorsoláson gazdára ta­lált, s tulajdonosának örömére re­mélhetőleg jövő ilyenkorra már el is készül. — Tiltott határátlépés megkísér­lése miatt eljárást indított a rendőr­ség Kovács Jánosné kiskorpádi la­kos ellen, aki szombaton késő este Balhó községnél ki akart szökni az országból, de a határőrök feltartóz­tatták. Az ÉM. Somogy megyei Áll. Építőipari Vállalat kőműves, ács szakmunkásokat és segédmunkásokat felvesz Jó kereseti lehetőségek. Munkásszállás díjtalan. Napi három­szori étkezés 7,30 forint. Családfenntartók részére napi 6 fo­rintos különélési díjat, valamint négyhetenkénti hazautazási költséget fizetünk. A munkabéren felül 15 százalék idény­pótlékot folyósítunk. Jelentkezés: Kaposvár, Május 1 u. 57.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom