Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-31 / 177. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl Somoavi Néolao FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEINK ÉLETÉBŐL A TECHNIKA ÉS A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL MB? ffljg Mm: «IppPy Mm* * BBS «IS HP ffaxalilsP AZ ÖREG TORMA TUDOMÁNYA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÚJRA DALOLNAK XIV. évfolyam, 177. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1957. július 31. j ÉS TANCOLNAK LAKÖCSÁN ALKOTMÁNYUNK NAPJA ELŐTT Ülést tartott a Hazafias Népfront operatív bizottsága Július 29-én tartotta meg a Hazafias Népfront Somogy megyei Irodája által létrehozott operatív bizottság második ülését. Az operatív bizottság feladata az, hogy megszervezze alkotmányunk születésnapjának, augusztus 20-nak méltó megünneplését. A párt másodszor bízza a Hazafias Népfrontra ennek a nagy ünnepnek megszervezését és minden erőre szükség van ahhoz, hogy a most újjáalakuló Népfront becsülettel teljesítse e feladatát. E gondolat jegyében ültek össze az operatív bizottság tagjai, az államigazgatási és társadalmi szervek képviselői. Pócza János elvtárs, a népfront megyei irodájának munkatársa ismertette az ünnepségek előkészítésének és az Alkotmány Napja programját. A tervek szerint az egész megyében igen széles körben és méltó ünnepségek lesznek. Kaposváron és négy járási székhelyen rendez nagygyűlést a Hazafias Népfront s ugyanakkor e nap — a hagyományoknak megfelelően — a munkásparaszt szövetség napja is lesz. Az üzemek dolgozói kilátogatnak a falvakba és termelőszövetkezetekbe és szövetkezeti, valamint egyénileg dolgozó parasztok találkoznak a gyárakban a munkásokkal, közös rendezvények, kultúrműsorok és beszélgetések keretében. Augusztus hónap folyamán béke-gyűléseken, ifjúsági találkozókon, VIT-beszámoló- kon és a Nőtanács rendezvényein keresztül készülnek fel megyénk dolgozói az Alkotmány 'Napjára. Augusztus 20-án Kaposváron mezőgazdasági kisgépkiállítás és vásár nyílik, ugyanezen a napon nyitja kapuját a »Megvédi ük alkotmányunkat« című kiállítás is. A határmenti járásokban nemzetiségi találkozók keretében ünnepelnek a falvak nem magyar ajkú népei. Bő sportműsorra is lesz alkalom ezen a napon: háztömb-körüli kerékpárverseny, ökölvívó viadalok és természetesen .labdarúgó mérkőzések megrendezésére kerül sor. Az operatív bizottság elfogadta Pócza elvtárs által ismertetett programot és határozatot hozott a feladatok elvégzését illetően. Augusztus 20-án, mint szerte az országban, Somogy megye is teljes fénnyel teszi feledhetetlenné a Magyar Népköz- társaság Alkotmányának születésnapját. VAROSA MOSZKVA, A VIT Felkészülve várja a balatonföldvári Strand Szálló az augusztus 3-i szépségversenyt ESTI FEL VÉT v MOSZKVÁRÓL. A belgrádi Politika az ünnepi díszbe öltözött Moszkváról Az Egyesült Államok külügyminisztériuma mérlegeli A balatonföldvári Strand Szállóin már jó előre megkezdték a ké- rülődést a nagyszabásúnak Ígérkező lugusztus 3-i »Balaton szépe« ver- enyre. A park füvére nagy táncparkettet építettek, amelyen egyszerre kétszáz táncoló pár is elfér. A szabadban állították fel az eszpresszó gépet is, hogy a verseny közönségének ne kelljen egy feketekávéért a terembe menni. A várható nagy forgalom zavartalan lebonyolítása, a gyors kiszolgálás érdekében erre a napra kisegítő szakácsot, cukrászt és több felszolgálót szerződtettek. A főzés, sütés mesterei többféle étel és sütemény különlegességgel kedveskednek majd a vendégeknek. A vezetőség nem felejtkezett meg az italkedvelők táboráról sem. Szombatra nagymeny- nyiségű sört és jófajta borokat szereznek be. A divatbemutatóval egybekötött szépségverseny manekénjeinek és személyzetének elhelyezésére a szálló parkjában sátrakat állítottak fel. így oldva meg a helyhiányt, ami a hét végéig, az érdeklődésre való tekintettel még tovább fokozódik majd. A Strand Szállóban azonban abban reménykednek, hogy a szépség- verseny részvevői, vendégei, a döntők lezajlása után nem térnek nyugovóra, hanem reggelig táncolnak, szórakoznak. Belgrád. (TASZSZ) A Politika moszkvai tudósítójának cikkét közölte a VI. Világifjúsági Találkozó megnyitásának ünnepségeiről. A cikk rámutat arra, hogy Moszkva soha még az ünnepi díszfelvonulás idején sem volt olyan színpompás, mint ezen a napon. Az egész város zászlódíszbe öltözött, mindenfelé ezernyi apró zászlócska: lobogott, némelyikről nehéz lett volna megmondani, melyik ország színeit viseli. Virágok minden lépésnél, még a sugárutakon is. Jelszavak, plakátok, békegalambok — mindez rendkívül ünnepélyes hangulatot kölcsönzött a moszkvai utcáknak. A cikkíró szerint az ifjúság hada elözönlötte Moszkva utcáit. Moszkva mint egy jó házigazda, igazi vendégszeretettel fogadta minden nép küldötteit. _______ D íszelőadás a Vörös Csillag moziban a VIT tiszteletére A kiadott műsortól eltérően a Városi KISZ Bizottság a MOKÉP- pel karöltve ünnepi díszelőadást rendez július 31-én, szerdán délután 19 órai kezdettel a Vörös Csillag moziban. Bemutatásra kerül a Hegyekről jöttek című művészi szovjet film. A 17 és 21 órakor kezdődő előadásokon a műsorban jelzett filmet játsszák. a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét Bulgáriával Washington. (Reuter) Az Egyesült. Államok külügyminisztériuma közölte, hogy állandó mérlegelés tárgyát képezi a diplomáciai kapcsolatok új rafelvétele Bulgáriával. A külügyminisztérium szóvivője elmondotta: a minisztérium a hét végén kapta meg Jugov bolgár miniszterelnök javaslatát, hogy állítsák helyre a hét évvel ezelőtt megszakadt diplomáciai kapcsolatokat. (MTI) A miniszter beszélgetése a parasztokkal A somogymeggyesi falunapról A tegnapi újságban azt írtuk, hogy falugyűlés volt vasárnap Somogymegv- qyesen. Pontosabban visszaadjuk azonban ennek a rendezvénynek a lényegét ha falunapnak nevezzük. Nem volt itt ugyanis az értekezletekre gyűlésekre jellemző kö*ött, előre meghatározott program, hanem — amint az alábbi sorok is tudíul adják majd —, amolyan szókimondó beszélgetés bontakozott ki a földművelésügyi miniszter és a falu népe között..." Szemerkél az eső a kora délelőtti órákban, nem lehet a mezőn dolgozni De ha napos idő lenne, akkor is jobban benépesedne a művelődési otthon mint a határ. Mert attól kezdve, hogy a kisbíró dobszóval kihirdette a vári ható eseményt, szinte mindegyik ház népe készülődött erre a napra A háromszáznál kevesebb meggyest gazdálkodó család és néhány környékbeli falu parasztsága képviseletében három és félszázan jöttek össze Fél tizenegy körül Jár az idő, amikor megáll az esőzés. Az összesereglett nép a tágas udvaron várakozik. Megérkezik Dögéi Imre elvtárs az MSZMP Központi Bizottságának tagja, földművelésügyi miniszter, a megye egyik országgyűlési képviselője. Csakhamar elfoglalnak minden ülőhelyet a filmek és színdarabok szokott nézőterén. Már a széksorok között, a színpadon is oly sokan állnak, hogy egy tű nem eshetne le közöttük. Sokan az ajtóban szorongó embersokaságon vágják át magukat, hogy közülük néhányan a miniszter mögötti üres székekre telepedjenek le. Petrus József, a helyi tanács elnöke üdvözli a megjelenteket. Egy kis iskolás lányka hatalmas virágcsokorral a kezében siet Dögéi elvtárshoz: kissé elfogult hangon köszönti a »miniszterelnök bácsit«. A KISZ-szervezet egyik nagylánya szintén gyönyörű virágcsokrot ad at a miniszternek. A gépek segítségével Miért jött el Dögéi elvtárs ebbe a faluba, ö maga felelt meg erre a kérdésre, beszéde elején: »Hallottam, hogy az ellenforradalom alatt, vagy után itt is szétment mind a három termelőszövetkezet és a két termelőszövetkezeti csoport. Beszélgessünk ma arról, hogy hogyan tovább. Én elmondom a párt, a kormány véleményét, a meggyesiek pedig a magukét, s paraszttársaikét«. — Az országvezetésnek az a főtörekvése, hogy népünk élete egyre jobb és szebb legyen. Ezt pedig csakis többtermeléssel lehet elérni. Az egyéni parasztok is növelhetik bizonyos határig a hozamokat, egyikük több, a másikuk kevesebb sikerrel. Az egyes ember ereje elégtelen arra, hogy a pártnak és a kormánynak ez a fő célkitűzése megvalósuljon. Az egyéni parasztok ebben a községben is ma jobban élnek, mint elődeik, de a földek hozama nem nagyobb, mint harminc—negyven évvel ezelőtt. Sokáig nem tartható az a helyzet, hogy a termelés színvonala a múlthoz viszonyítva nem emelkedik, s az életkörülmények pedig összehasonlíthatatlanul kedvezőbbekké váltak a falun. Növelnünk kell hát a mezőgazdaság terméshozamát, a tudomány és technika vívmányainak felhasználásával. Szerte a viliágon rohamosan fejlődik a technika. A szocialista és kapitalista országok mezőgazdaságába egyaránt behatolnak a gépek. Ettől a világméretű technikai fejlődéstől nem zárkózhatunk el mi sem, mert jobban akarunk élni. Akik itt vannak az öregebbek közül, emlékezzenek még arra az időre, amikor gyerekkorukban lóval nyomtatták a gabonát. Ha ma valaki azt javasolná, hogy ebben a tekintetben térjünk vissza a múlthoz, azt biztosan kinevetnék. így leszünk majd a kézi aratással is. A gépek, segítik a paraszti •többtermelést. De a gépeknek szűk a kisparcella — csak a nagytáblákon lehet azokat eredményesen működtetni. Jól tudják ezt — saját tapasztalatukból — a meggyesiek. Hiszen később felállt a Rákóczi Tsz volt elnöke, Mushár Imre és elmondta: a szántótraktor kiszorította a fogatos ekét a barázdából a tsz-ben. A kombájn is sok verejtékezéstől mentette meg őket. Nekivaló, jól elmunkált földön, gyomtalanított gabonatáblán szépen dolgozott a gép. A nagyüzem olcsóbban termel Dögéi elvtárs beszélt a negyvenöt előtti idők birtokpolitikájáról is. A mezőgazdaság kapitalista nagyüzemei fölényben voltak a kisparaszti gazdaságokkal szemben. Az uradalmak azért is tudtak a versenyben felülkerekedni, mert nagyüzemi módszerekkel több és jobb árut termeltek. Terményeik, állataik egyöntetűek voltak, s ezt szívesen megvették a hazai vagy külföldi kereskedők, előzetes megállapodás alapján. A piacon ma is az az elv érvényesül, hogy akinek jobb az áruja, az többet kap érte, akié rossz, azé el se kel — mondotta. — A világkereskedelemből mi sem vonhatjuk ki magunkat. A kisparasztok termelvé- nyei nem egységesek és drágák. Negyvenöt előtt az ország földjeinek 43 százalékán folytattak nagyüzemi termelést, ma pedig ennek fele van a szocialista szektor kezelésében. A történelem megköveteli tőlünk, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság számarányának növelésében — ezzel a termelés fokozásában — tovább menjünk. Az Amerikai Egyesült Államokban egy ember a gépekkel száz hektár kukoricát művel meg. Tehát jóval kisebb a termelési költség, mint nálunk. nllamunk több mint 200 forintot fizet a búza mázsájáért. A gépesített mezőgazdasággal rendelkező országokban a búza ennél olcsóbb. 16 forintért vesszük meg a parasztoktól a hízottsertés kilóját, s a világpiacon kilónként' három forintot ráfizetünk az exportált sertésekre. Meg kell tehát értenie a dolgozó parasztságnak, hogy a régi módon nem lehet gazdálkodni. Nem azért nem tudnak többet, jobbat, olcsóbbat adni az országnak az egyéni gazdák, mintha nem akarnának, hanem azért, mert elavult, korszerűtlen felszereléssel dolgoznak. A fejlett technikának pedig csakis a nagyüzemben van életlehetősége. A közös gazdaságé a jövő Bármerre nézünk, akár keletre, akár nyugatra, mindenütt azt látjuk, hogy a kisparaszti gazdaságok szűkebb térre szorulnak össze. A kapitalisták erőszakos módszerrel kaparintják meg a kisemberek birtokait, a szocializmus útjára lépett államokban pedig a dolgozó parasztok önkéntes elhatározásából jönnek létre a termelőszövetkezetek. Nyu- gat-Németországban például törvénynyel akarják felszámolni a kisparaszti gazdaságokat. Emlékezzünk csak — hangoztatta a miniszter —, .hogy a felszabadulás előtt nálunk is hány meg hány kisparaszt gazdaság került a nagybirtokosak, a bankárok, a kulákok kezére. Tanúi voltunk annak a folyamatnak, hogy a kisparasztok lába alól egyre inkább kicsúszott a föld. Mi negyvenötben felosztottuk a nagybirtokokat. A kapitalista országokban közben is nőttek a nagygazdaságok, nálunk pedig a föv szétaprózódott. Ennek igyekeztünk véget vetni a szövetkezetek szervezésével. Ezt a törekvésünket visszájára próbálta fordítani az ellenforradalom. Ennek az októberi mozgalomnak az volt a célja, hogy a szétosztott földet visszaadja a volt uralkodóosztályok kezére. De ha van kapitalista nagybirtok, akkor kell oda ispán is, intéző is, meg cse-. léd is. Ha van tőkés nagybirtok, akkor van tőkés gyár is, és van kapitalista bank is, amely újra dobra verheti a kisparaszti földeket. S ha van kapitalista rendszer, akkor a munkások, parasztok gyermekei számára nincs többé hely a felsőbb iskolákban. Ha győzött volna az ellenforradalom, akkor a cselédek és kisparasztok gyerekeinek ma ismét az lenne a legfőbb vágyuk, hogy a kenyérből akkorát vághassanak, amekkorát meg tudnak enni. Ne felejtsük el ezt, emberek! Válasz a nincstelenek, ^öregek sorskérdésére Három jól gazdálkodó, de nem hibátlan szövetkezete volt a falunak. Az ellenforradalom nyomására egyik sem maradt együtt, — Akik a szövetkezetek felszámolását követelték, nem azt akarták, hogy jobb legyen az élete annak a kislánynak, aki nekem az előbb a virágcsokrot adta — mondta Dögéi elvtárs. Az erőszak, a megtévesztő szó, vagy a vagyonszerzési vágy hatására széledt el a szövetkezetek tagsága. Akinek volt fogata, hordta-vitte a közös vagyont. Azt hitte, senki sem kéri tőle számon cselekedetét. A felszámolásnál is a szegényebb emberek jártak a legrosszabbul. A széthord ásból eredő vagyonhiánynak nem akadt gazdája és most mindenkinek fizetni kell — amint ezt elmondta később felszólalásában Ten- gerdi Imre, járási tanácselnök. (Folytatás a következő oldalon.)
