Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-26 / 173. szám
ji Csütörtök, 1957. július 25. SOMOGYI NÉPLAP Miért nem iehet málnát kapni Mosdóson? A falusi parasztember most végzi egyik legnehezebb munkáját, a betakarítást. Egész napi fárasztó munkája után jólesne egy kis hűsítő ital. A mosdósi málnára vágyók azonban hiába térnek be a helyi föld'művesszöveitkezet kocsmájába, hogy egy-két pohár málnát megigyanak. A kiszolgáló állandóan azt válaszolja: nincs. Nincs más hátra, megiszik az ember egy fröccsöt. Nem azt akarom vitatni, hogy a fröccs üdítő ital, vagy sem. Csupán arról van szó. hogy ha málnát akar inni valaki, akkor miért kell neki fröccsel beérni? Nem tudom, mi az oka. hogy Mos- ióson állandóan -málnahiány-* van? A környező falvakban állandóan lehet málnát kapni. A mosdósi málnakedvelők nevében: Tóth József, Mosdós, Vörösmarty út. 4. Szeretnénk, ha már égne a villany Az a panaszunk, hogy az utcánkban nincs villany. Pedig a községünkbe már kb. 25 éve bevezették. Sokszor kértük, sok ígéretet is kaptunk már. Elmúlt egy éve, hogy az oszlopok itt vannak az utcán. A lakásokba is beszereltettük a villanyt. Ha már költségbe keveredtünk, szeretnénk ha égne is a villany a lakásokban. A mi községünkben van rádió-leadó, és mi, a község lakói nem hallgathatjuk azt. Nem tudjuk mi az oka, hogy az illetékesek nem intézkednek. Kérjük, intézkedjenek már végre, hogy a mi utcánkban, lakásainkban is kigyúljon a villanyfény. SATKOVICS FERENC Balatonszabadi. Rákóczi utca 55. OLnmÁbik lilák ... kí;oi; Mi lenne, ha ... ... a Temetkezési Vállalat hullaszállító kocsit cserélne, mert a jelenlegi kocsin történő szállítást nem lehet végtisztességnek nevezni. * * * ... a motorkerékpárok ellenőrzésénél, illetve felülvizsgálatánál megvizsgálnák a kipufogó csöveket is, mert a motorosoknak az az első, hogy a hangtompító-lemezeket kiszedik. Abban a tévhitben vannak, hogyha csattog a motor, gyorsabban is megy. Mégha nappal csattognak az utcákon, csak hagyján, hanem éjszaka, akkor bizony mindenhova kívánja az ember a technika vívmányait, csak a földre nem. KISS JENŐ, Kaposvár, Damjanich u. 32. Olcsóbb bort kérünk Létezik-e 40 forintos bor? Nálunk bizony létezik. Szerintem nagyon helytelen, hogy a Kaposvár és Vidéke Földművesszövetkezet vezetősége a jelenlegi nagy dologidőben csak drága bort mér ki. Vajon az illetékesek nem engedélyezhetnék a földművesszövetkezetnek, hogy bort vásároljon és olcsóbb itallal lássa el az italboltokat,? A dolgozó parasztságnak bizony elkelne egy fröccs. Most, ha bemegy az italboltba, egyszerre elmegy a szomjúsága, mikor meglátja az árjegyzéked a 40 forintos bort. Balázs József tanácselnök, Kaposfüred. A kenyér súlyáról A böhönyei sütőüzem mérés nélkül, darabszám szállítja a kenyeret gazdaságunk dolgozói számára. Amikor a kenyeret megmérjük, kiderül, hogy a két kilogrammos kenyér csak 1,80 kilogramm. így a dolgozók megkárosodnak, viszont a sütőüzem jogtalanul anyagi előnyökhöz jut. A kenyér minősége gyakran rossz, ehetetlen, savanyú. Róth Sándor, Á. G. igazgató, Felsőbogát. Egy helyen történjék a közszolgáltatási díjak szedése Ezelőtt egy helyen fizettem villany-, víz-, csatorna-, szemét- és kéményseprő díjat. Valakinek az a gondolata támadt, hogy a víz-, csatorna-, stb. díjak befizetésének helyét a Berzsenyi utcába helyezzék át. Ezt a gondolatot tett követte, sokak és jómagam bosszúságára. Érdeklődtem a villanydíj beszedőknél, hogy miért nem egy helyen történik a közszolgáltatási díjak beszedése. Azt a választ kaptam: »sajnos, ezt mi nem tudjuk«. Hosz- szú hónapokon át olyan jól megfértek egymás mellett a díjbeszedők és nekünk, a szenvedő alanyoknak is sokkal kényelmesebb volt, hogy egy helyen, néhány perc alatt el tudtuk intézni fizetési kötelezettségünket. Ez persze így túl egyszerű volt és nem mérgelődött senki. Az a kérésem, hogy sürgősen és véglegesen oldják meg a díjbeszedők ismét egyhelyre történő helyezését, hogy az esedékes díjakat ne két külön helyen kelljen fizetni. RAMMER ISTVÁN Kaposvár, Ismét a Vöröskeresztes csomagok elosztásáról Ismerek néhány idős. vöröskeresz- tes asszonyt, akik évek óta segítenek az egészségügyi dolgozóknak. Szervezték a véradást, sok véradót hoztak magukkal, maguk is véradók. Megkérdeztem ezek közül az egyik asszonyt, hogy a véradók kaptak-e a vöröskeresztes csomagokból. »Dehogyis kaptam, azt mondják a vezető vöröskeresztes nők, hogy a tagok nem kaphatnak« — hangzott a felélet. Pedig ez a tag, akit megkérdeztem, fáradságos és áldozatos munkát végzett és vérét adta három-négy esetben Is egy háromgyermekes asszonynak. Az ilyen és hozzá hasonló asz- szonyok vöröskeresztes tagok is, érdemeltek volna valamit a segélycsomagokból. Egy véradó asszony, Kaposvár. A kenyér minőségéről A Ludasban olvastunk néhány hasonló esetet, hogy a kenyeret vásárló dolgozók patkószegtől kezdve a kötélig mindent találtak már a kenyérben. Velünk csak most esett meg az. hogy a siófoki üzletben vásárolt kenyérben egy szépen megsodort cigarettát találtunk. A mintából mellékelünk is pár darabkát. Úgyszintén anyagbeszerzőnk Siófokra is visz belőle és esetleg megkínálja a sütőiparban dolgozó kartársat, aki olyan játékos kedvében volt, hogy cigarettáját belesütötte a kenyérbe. Nem öregbíti a Sütőipari Vállalat hírnevét az ilyen eset. Illóolajkutató Kísérleti Gazdaság dolgozói, Daránypuszta. Szűnjék meg a kontárok eldorádója Államunknak szüksége van a befizetett adóra, hogy az ellenforradalom által okozott károkat minél előbb kiheverjük. Hatóságaink mégsem leplezik le megfelelően a kontárok egész seregét. A törvény miért nem büntet kellő szigorral? Ha kellően ellenőriznék, s büntetnék a kontárokat, megszűnne az a tarthatatlan állapot, ami az ipari kihágások, s kontárság területén van. Sok kontár dolgozik iparigazolvány nélkül. Miért? Senki sem szól nekik. KÉRI JÁNOS kútmester, Kaposvár, Domb u. 64. Kezdjék meg a siófoki tűzoltó szertár építését A siófoki tűzoltó-szertár építése már egy éve kallódik a bürokrá.- cia útvesztőjében. Nem akarom itt hosszasan részletezni a szertár építésével kapcsolatban a Megyei Tanács Tervosztályának hanyagságát, nemtörődömségét. Nagy anyagi kár érte, illetve éri még mindig országunk vagyonát, azt a vagyont, ami a tűz esetén a nép vagyonát a pusz- taulástól megvédi. Ugyanis a tűzoltószerek egy műhely sarkában vannak elhelyezve, a létrák a mennyezetre felfüggesztve, a gépjárműfecskendő az udvaron, az idő romboló viszontagságainak kitéve. A felszerelések értéke 600 ezer forintra becsülendő. A karbantartás lehetetlensége folytán állandóan pusztul. A tanácsház 260 000 téglájából félretettünk tizenötezer darabot, kevés faanyagot, amely ha még sokára kezdik meg az építkezést, el fog fogyni. Az a véleményem, hogy a szertár építését azonnal kezdjék meg, mert ha még tovább húzzák-halaszt jóik" a dolgot, az csak a dolgozó nép kárára történik. Jelinek Pál főhadnagy, tűzoltóparancsnok, Siófok. Ülést tartott a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága R KIOSZ főtitkárának nyilatkozata a kisiparosokat érintő rendelkezésekről A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága július 23-án ülést tartott. A végrehajtó bizottsági ülés napirendi pontjai a következők voltak. 1. Somogy megye 1957. évi terve. 2. A Kaposvári Csiky Gergely Színház 1956—57-es színházi évben végzett munkájáról és az 1957—58-as színházi évad művészeti és gazdasági feladatairól tartott beszámolót Honfi István, a művelődési osztály csoport- vezetője. Míg az első napirendi pontot a végrehajtó bizottsági ülés teljes egészében elfogadta, csupán kiegészítő határozatokat eszközölt, a második napirendi pont körül élénk és termékeny vita indult. A végrehajtó bizottsági ülés elismerte, hogy az elmúlt évekhez kéBár türelmetlenül várjuk ismét a nyári meleg napokat, mégis az ősz, a tél közeledte okozta aggodalommal kopogtattunk be az IKV Irodáiba. Két illetékes emberrel, Juhász Antal főkönyvelővel és Bereczk Gábor műszaki ellenőrrel beszélgettünk az IKV munkájáról és az állami házak állapotáról. Ók válaszoltak az újságíró kérdéseire, s talán e válaszok megnyugtatják a javításra szoruló házak türelmetlen' lakóit. Első kérdésünk így hangzott: — Milyen összeg áll az IK^ rendelkezésére a házak karbantartásához? — Egész évre 2 200 000 forint. Az első félévben négyezer javítást végeztünk el mintegy 800 000 forintos költséggel. A pénz nagyobb részét tehát az őszi tatarozásokra, javításokra fordítjuk. — Hány ház tartozik az IKV-l-ez? — Több mint ötszáz házat közölünk, ebből a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága nemrégiben ötve- net visszaadott a tulajdonosoknak. ( — A továbbiakban hánv ház visz- szaadására kerül sor? — Eddig körülbelül kétszázhúszan jelentették be igényüket, s ez a szám a határidő leteltéig még növekedhet, A Városi Tanács VB szeptember 1-ig dönt e házak ügyében. Addig azonban sok gondot okoznak nekünk ez ingatlanok. Az igazgatási osztály határozata szerint ugyanis nem javíthatunk olyan házakat, melyet visszakér a tulajdonos. Sőt, a Május 1 utca 46-ban például igénylés után abbahagytuk a 192 000 forintos felújítási munkát. Másutt, mint az An- rilis 4 utca 14-ben, a visszaigénylés pest a színház hatalmas fejlődést ért el. Emelkedett a művészi színvonal, az ellenforradalom káros hatásai ellenére is megfelelő volt a színház műsorpolitikája, noha nem egészen hibátlan. A felszólalásokban szó esett az évad második felében felmerült hiányosságokról a vezetés és a munka- fegyelem terén. Mindent összevetve a színház az ország legjobb színházai közé került, megfelelően igyekezett kielégíteni a megye kulturális igényeit. Ezért a végrehajtó bizottság köszönetét fejezte ki a távozó Zách Jánosnak igazgatói munkájáért. A végrehajtó bizottsági ülés nem fogadta el a művelődési osztály által előterjesztett műsortervet, valaellenére is dolgozunk, mert a bentlakás életveszélyes. — Az ingatlanok visszaadása mi- iyen előnyt ielent a többi állami ház lakóinak? — Ha 300-350 ház lesz az IKV ke- zelésében. saját — most már 'jől- működő — 45 tagú javító-részlegünkkel oldhatjuk meg a karbantartáson kívül a felújítási munkákat is. Ez megtakarítást jelent tehát többet tudunk fordítani a házak javítására. — A felújítást melyik vállalattal végeztetik? — A Tatarozó Vállalat dolgozik nekünk. De nehézségeink vannak, mert az 1957-es évben felújításra szoruló 29 házzal szemben csak tizenháromra kaptunk fedezetet. Ha a szükség úgy kívánja, kénytelenek vagyunk a javító-részleggel végeztetni bizonyos felújítási munkákat is. s ez elvonja őket az egyéb javításoktól. — Milyen állapotban vannak jelenleg az állami házak? — Százalékos arányban körülbelül 70 százaléka jó állapotban van, javítás nélkül kibírja a telet. — És mi lesz a többivel? — Folyamatosan javítjuk őket, természetesen a sürgősségi szempontok figyelembevételével. Nagy gondot okoznak nekünk az »öreg« utcák, ahol 150—200 éves házakat kell javítani, E munkák már csaknem mindig átmennek a felújítás fogalmába. — Milyen munkaterületen mutatkozik a legtöbb hiba? — Általában a tetőknél és tető- szerkezeteknél. mint a színház jövő évi munkáját megszabó határozati javaslatok sem nyertek jóváhagyást. Megbízta a művelődési osztály helyettes vezetőjét, a színház igazgatóját, hogy Németi László vb-elnökhelyettes vezetésével és a vb népművelési állandó bizottság elnökének bevonásával két héten belül terjesszenek a végrehajtó bizottság elé egy határozati javaslatot, mely legalább fél évre előre meghatározza a színház munkáját. A végrehajtó bizottság végezetül bizalmát fejezte ki Ruttkay Ottónak, a színház új igazgatójának, hogy a színház művészeti színvonalát emelni fogja, a fennálló ihibákat erélyes vezetéssel a párt és a tanácsi szervek segítségével felszámolja az elkövetkező évadban. — Az anyagellátás? — Csak bádoglemezben és villany- szerelési anyagban érzünk hiányt. Lemezt például még nem kaptunk az idén. Reméljük, hogy az őszi munkákhoz minden szükséges anyagot be tudunk szerezni. — Milyen tapasztalataik vannak a panaszosokkal kapcsolatban? — örvendetesen javult a helyzet. Ma már túlnyomórészt csak hibabejelentéseket eszközölnek a lakók. S a legszükségesebb munkákat egy-két napon belül el is végezzük. Persze, ma is akad néhány hirtelen természetű panaszos, aki durván beszél velünk, de egyre kevesebb. Több bajunk van mostanában a vállalatokkal, melyek nem szívesen csináltatják meg a maguk okozta rongálást. (Elsősorban a Textilnagykereskedelmi Vállalat, Széchenyi tér 5, és a Tanácsi Bányaépítő Vállalat Berzsenyi utca 25. alatti kapujára gondolunk.) — Tud-e enyhíteni az IKV városunk lakásgondjain? — Az elmúlt félévben 1 097 000 forintos költséggel hetvenegy lakást adtunk át a gazdaságos lakásnyerés kapcsán. Év végéig még negyvenegy lakást tudtunk átadni a lakosságnak, mintegy 740 000 forintos költséggel. Mint a nyilatkozatok is mutatják, az Ingatlankezelő Vállalat — a sok rossz hír ellenére — jó munkát is tud és akar végezni. Mi hiszünk a jószándékban, a jó szervezésben, az IKV vezetőinek ígéretében, s reméljük, a télre nyugodt otthonra lelnek az állami házak lakói is. J. B. Az utóbbi időben több olyan rendelkezés jelent meg, amely segíti a kisiparosok működését. Ezekről az intézkedésekről és a most készülő rendelkezésekről Gervai Béla, a Kisiparosok Országos Szabad Szakszervezetének főtitkára a következő nyilatkozatot adta. — Egy nemrégiben megjelent rendelet végrehajtásával rendeződik a kisipari termékek ármegállapításának módja. Az egységes árjegyzék kötelező voltát eltörölték és most a tényleges anyag- és munkabér ráfordítás, a törvényesen megengedett új rezsi- és haszonkulcsot alapul véve készítik el az árvetéseket. A rendelet megjelenéséig a kisiparos 3,50 —5,50 forint órabért számolhatott el, s mivel ez igen alacsony volt, sokszor a ténylegesen felhasznált időnek a kétszeresét tüntették fel a kalkulációban. Az új rendelet lehetővé teszi, hogy a ténylegesen eltöltött időt és bért vegyék tekintetbe, ugyanakkor az is igaz, hogy így lehetőség nyílik az eddigieknél drágább ár felszámítására is. A kisipari árak egyedi munkáknál általában azonosak az állami műhelyek áraival, kivételt képeznek jelenleg a szabók, a bútorkészítők, ahol most igen nagy vásárlóerő lépett fel, s nagy a kereslet. A kereslet és a kínálat .szabályait nem tudtuk megváltoztatni. s ezeknél a cikkeknél emelkedtek az árak. A kormány nagy súlyt helyez arra, hogy az árdrágításoktól megvédje a lakosságot. Éppen ezért az Országos Árhivatal vizsgálatot tartott több vállalatnál a kereskedelemben és a kisiparosoknál is. A vizsgálat részletes értékelése még nem fejeződött be, de máris megállapították, hogy általában nem jellemrák az árdrágítások a kisiparosokra. Kétségtelen, hogy nagyobb jövedelemhez jutottak a kisiparosok, munkakörülményeik. életkörülményeik megváltoztak. Rendszeresen kapnak hitelt anyagok, szerszámok beszerzésére. Erre a célra 15 millió forint hitelkeretet nyújt az állam. Az alkalmazottaik után járó SZTK-járu- lékra és az adókra kedvezményt kaptak az idén, ami 140 millió forint megfizetése alól mentesíti őket. Rendelet jelent meg az exporttevékenységet gátló akadályok megszüntetésére. Foglalkoztunk azzal, hogy nyilvános ajánlattétel alapján a kisiparosok is kaphassanak megrendeléseket a közületiektől. Az erre vonatkozó javaslat rövidesen a Miniszter- tanács elé kerül. Megoldásra vár még a kádárok, a bognárok, a szű- osök a tímárok anyagellátása és annak a kérésnek a teljesítése, hogy a szabómesterek ne csupán megrendelésre dolgozhassanak, hanem saját konfekcionált cikkeket is árusíthassanak. A kormány megadta a lehetőséget arra, hogy előterjesztést készítsünk a Minisztertanácsnak a kisiparosok betegség- és nyugdíjbiztosításáról. A kisipari biztosítóintézet szakemberei kidolgozták a tervezetet, amelyet a kisiparosok most megvitathatnak. A jelenlegi önkéntes biztosítástól eltérően az eddigi juttatásokon felül táppénz, gyermekágyi- és szülési segélyt is kívánunk juttatni a biztosítottaknak és hozzátartozóiknak. A tervezet lényege, hogy 65 éves kortól 10 évi biztosítás után a kisiparosok is kapnak nyugdíjat. 60 éven felüli kisiparosok is megvásárolhatják az éveket, vagyis rövidebb idő alatt tíz évre kiszabott járulékot fizethetnek be, hogy nyugdíjképesek legyenek. Ez azért fontos, mert több mint 18 000 hatvan éven felüli kisiparos van. A javaslat területileg három kategóriába, ezen belül pedig szakmai csoportokba sorolja a kisiparosokat. A járulék a tiszta jövedelem 12 százaléka. Ez nem csekély összeg, de ha figyelembe vesszük, hogy a kisiparos alkalmazottjáért 17-+-3 százalékot fizet, akkor saját magáért jóval kevesebb biztosítási díjat kell törlesztenie. A kisiparosak észrevételei alapján a javaslatot újra megvitatjuk. Készül az új ipartörvény, amelynek megjelenése azért is szükséges, mert az iparjogosítványok kiadására vonatkozó, érvényben lévő rendelkezések egy sor szubjektív tényezőt tartalmaznak. Szükséges volt, hogy a képesítéshez kötött szakmákban a segédlevélen és a három évi gyakorlaton. kívül bevezessék ismét a mestervizsgát, sőt egyes szakmákban a könnyűipari miniszter előírhatja a szakvizsga letételét is. Az olyan szakmákban, ahol anyaghiány, vagy túltelítettség mutatkozik, megszüntetheti az iparjogosítványok kiadását bizonyos időre és területre. A könnyűipari miniszter ezeknek az intézkedéseknek meghozatalánál meghallgatja a szakminiszterek és a KIOSZ véleményét. Bár az ipartörvény előírja majd, hogy mindenkinek, aki az előírt feltételeknek megfelel, ki kell adni az engedélyt, nem lehet célja sem az államnak, sem a kisiparosságnak, hogy túlzott mértékben növekedjék a kisiparosok száma. Ennek korlátáit nem is mindig a megrendelések hiánya, hanem az anyagellátás teszi indokolttá. 1956 óta javult ugyan az anyagellátás, de a kiutalásokat tovább emelni egyelőre nincs módunkban. Ezért csak azokon a területeken tanácsos kérni úí jogosítványt, ahol egyrészt nem működnek megfelelő számban a szakmákban, másrészt, ahol az anyagellátás azt megengedi — fejezte be nyilatkozatát Gervai Béla főtitkár. Az újságíró kérdez — az IKV válaszol
