Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-25 / 172. szám
:-C? AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 172. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1957. július 25. TURISTÁKKAL AZ ALDUNÁN A TASZSZ JELENTÉSE DULLES BESZÉDÉRŐL MILYEN LESZ MEGYÉNK HÁROMÉVES TERVE? MI ÚJSÁG AZ IBUSZ ÚTLEVÉL OSZTÁLYÁN? IFJŰ FIGYELŐ 129 vagon új gabona van már a Termény forgalmi Vállalat raktáraiban A Terményforgalmi Vállalat egyre nagyobb meny- nyiségben vásárol már a megyében a termelőszövetkezetektől, egyénileg dolgozó parasztoktól új gabonát. A somogyvári termelők például néhány nap alatt több mint 171 -mázsa árpát adtak el a vállalat megbízottjának. Ugyancsak szívesen adták el az államnak feleslegüket a nemesdédi, kaposvári és csurgói gazdák is, csaknem négy vagon mennyiségben. A Terményforgalmi Vállalat megyei raktáraiban így ma már 129 vagon új gabona van. Ebből legtöbb — 800 tonna — az árpa, a többi búza és rozs. A következő napokban, ha az időjárás engedi és mindenütt folytatódhat az eső miatt abbamaradt cséplés, teljes erővel megindul a búza felvásárlása is. A vállalat az eddig átvett kenyérnek való magon kívül még 81 vagon termény szállítására kötött szerződést a megye termelőszövetkezeteivel. Az egyénileg dolgozó parasztok 12 vagon kenyér- és takarmánygabona eladására írtak alá megállapodást. A jelek azt mutatják, hogy a szállítási szerződést aláírók mellett a megye többi termelője is szívesen adja el a búzát, meg a rozsot. Ezt bizonyítja az is, hogy például Kaposvárott eddig már több mint 5 tonna búzát vásárolt a Terményforgalmi Vállalat. A Kaposvári Gépállomás dolgozói csépelték el eddig a legtöbb gabonát a megyében A Gépállomások Megyei Igazgatósága értékelte a megye gépállomásainak július 1. óta végzett munkáját. Az aratás és a tarlóhántás eredményei mellett biztató indulásról adnak számot a cséplési munka adatai. Eszerint a megyében eddig 13 249 tonna kenyérgabona magot csépeltek ki. Ebből a legtöbbet, 1982 tonnát a Kaposvári Gépállomás cséplőcsapatai adták. Utánuk a Memyei Gépállomás dolgozói következnek 1475 tonna mag cséplésével. A Kaposvári Gépállomás vezetőinek értékelése szerint, a hozzájuk tartozó csapatok közül az eddigi teljesítmény alapján mindenkit megelőz Árpád János ifjúsági brigádja. A Toponáron dolgozó fiatalok 18 vagon kenyér- és takarmánygabona magot csépeltek ki eddig. Ezáltal olyan elismert cséplők előtt foglalták el az első helyet, mint Károlyi János, aki csapatával két esztendőn keresztül országos elsőséget szerzett a cséplési versenyben. A Károlyi-brigád ebben az évben 16 vagonos cséplési eredményről adhat számot, s utánuk ismét fiatalok, Takács József csapata következik 14 vagonos teljesítménnyel. A Kaposvári Gépállomás fiatalokból álló cséplő- csapatait buzdítja az ifjúsági brigádok között folyó országos verseny, s ezért úgy határoztak, hogy ezen a nyáron minden géppel ötven vagonnál több gabonát csépelnek ki. Ebben a negyedévben 200 kiló nylon „gépselyemu kerül as üzletekbe a Nagyatádi Fonalgyárból A Nagyatádi Fonalgyárban készülnek a háziasszonyok, varrónők körében kedvelt gépselyem varrófonalak. Ezekből egy hónap alatt általában 10—15 tonnányit fehérítenek, festenek és orsóznak a kereskedelem számára. Az elmúlt esztendő utolsó hónapjaiban a gépselyem készítés mellett más feladatot is kapott a gyár. Az Újpesti Cérnagyár mintegy nyolc kiló festett, kikészített nylonfonalat küldött le orsózásra. Az elkészítés után véleménykutatást végeztek a vásárlók között és rövid' idő alatt megállapították, hogy az új cérna elismerést váltott ki mindenütt. A közönség tetszését me?- nyerte az, hogy változatos, női fehérnemű-színekben gyártották és szakítószilárdsága az eddigi gépselymeknél jóval nagyobb. Belgrádba érkezett a moszkvai jugoszláv nagykövet Belgrád (MTI). Veljko Micsuno- vics, Jugoszlávia moszkvai nagykövete a Reuter-iroda jelentése szerint, kedden Belgrádba érkezett, miután Moszkvában tárgyalásokat folytatott a szovjet vezetőkkel, közöttük Hrus- csovval. Micsunovics a Reuter-iroda értesülése szerint jelentést tett Tito elnöknek tárgyalásairól. Ülést tartott a megyei képviselő csoport Az országgyűlési képviselők Somogy megyei csoportja július 24-én délelőtt ülést tartott. A napirenden a szabadfelvásárlás jelenlegi rendszere és helyzete, valamint a megyét ért jégkárok megállapítása és megtárgyalása szerepelt. A képviselői csoport intézkedéseket javasolt azon községek megsegítésére, melyeket elemi csapás sújtott. Elhatározták, hogy az elkövetkező két hónapban harminc községben tartanak beszámolót és fogadónapot Somogy megye országgyűlési képviselői. Egyre több gép segíti az embert a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban A Balatonnagybereki Állami Gazdaságban évről évre nagyobb gondot fordítanak az aratás-cséplés és egyéb mezőgazdasági munkák teljes gépesítésére. A nemrégen még lápborítoíta vetésterületen például az elmúlt évi öttel szemben ezen a nyáron már hét aratógép vágja a gabonát. A gazdaság pusztaszentgyörgyi üzemegységében már tavaly is sok gép dolgozott, de mellettük még kézi kaszások is arattak. Most továbbfejlesztették a gépesítést, úgyhogy a gazdaságnak ezen a részén nemcsak kézi kaszásokra, de aratógépekre sincs szükség. A gabonát kombájnnal takarítják be, s az utána következő munkafolyamatokat is gépesítették. így a kicsépelt magot a szérűről szállítószalag továbbítja először egy szárító berendezésre. A gabonát innen ugyancsak transzportőr viszi egy cséplőgépbe, amely megtisztítja. Utoljára még szelektoron is keresztülmegy a mag, s ha ebből kikerül, vetőmagként zsákolják. A levágott, összerakott repcét két új, a Német Demokratikus Köztársaságban készült kombájn csépeli. Az egyszerű szerkezetű, nagyteljesítményű munkaeszközöket gyorsan megszerették a kezelők. Márpedig ha egy géppel az emberek szívesen dolgoznak, ez a legnagyobb dicséretnek is beillik. A két gép legnagyobb előnyeként ismerik el, hogy naponta egyenként mintegy 45 mázsa repcemagot tudnak kicsépelni vele. Ezenkívül tisztán dolgoznak, az elit növényt jó mi nőségben adják ki. A gazdaság dolgozói nagyon jónak tartják azt is, hogy a német kombájnok erőgépvontatással működnek. Nem úgy, mint a magyarok, amelyekbe drága hajtómotort szereltek, s mivel csak az aratás alatt dolgoznak velük, a dieselmotorok nincsenek megfelelően kihasználva. A német gépeket a vontatásos megoldás nemcsak olcsóbbá, hanem praktikusabbá is teszi, mert a gabona levágása, cséplése után az erőgépet más munkákra is fel lehet használni. A gazdaságban a pusztaszentgyör- gyi tapasztalatok alapján újabb lehetőségeket is keresnek az aratás, cséplés és más munkák gépesítésére, hogy a jövőben még inkább meg- könnyíthessék a dolgozók számára a nagy munkákat. CSÖKÖLYI GONDOK, EMBEREK (III.) Amíg felérünk a hegycsúcsra, melynek neve : Emberség, Szocializmus... A Munkásőrség Tsz hasznosítja a múlt évben tanultakat, a szövetkezésben tapasztaltakat, terveket sző, gazdálkodása jövő évi alapját rakosgatja le. írva vannak a vetéstervek, gyűjtik az összehozandó közös jószág télirevalóját. Abraknak mindenki a termése tíz százalékát adja, a saroglyába valónak a rét termését áldozzák. A tsz volt közös állományából visszaállítanak 5 fejőstehenet, húsz tinót is akarnak vásárolni. Ezek hizlalása révén évközben visz- szatérül a befektetés. Növelni a tehénállományt, megvetni a sertéstenyésztés alapját —■ ez a legközvetlenebb cél. Létfontosságú kérdésnek tekintik: az első esztendőben rentábilissá tenni a közös gazdálkodást! Kell ez, fontos ez, mert a falu kíváncsian pislog feléjük, vajon el tudnak-e indulni, megbirkóznak-e a nehézségekkel. Amióta a szövetkezés életkérdés Csökölyben, folyton visszatérő jelenség a vita, megnemértés, veszekedés a háztáji területek körül. Az alapszabály — amelyet különben továbbra is alaptörvénynek tekintenek — maximum 1600 négyszögölben határozza meg a háztáji terület legnagyobb mértékét. Csökölyben viszont általában 2000 öl, termelésre alkalmas szántó- vagy kertföld tartozik a paraszti portákhoz. A megengedett mértéken felüli ré«z lecsatolása még soha nem járt eredménnyel, és csak bosszúságot, elégedetlenséget, engedetlenséget, dacot váltott ki a tagokból. Jó dolgos, a közösért szíwel-lélekkel küzdő tagot (pl. Kovács Ferenc esete) kellett kizárni emiatt a múlt években — felsőbb utasításra. Aligha válthat ki az ilyen betűrágáshoz hasonló szabály- kodó politika megértést, jó munkát a tagokból. Ezt a kérdést nem halogathatják tovább, ha a jövőben el akarják kerülni a viszályt. Ezért egységesen kimondták, revideálják az alapszabály eme pontját olymódon, hogy a háztáji föld legmagasabb mértéke ne 1600, hanem 2000 négyszögöl legyen. Csökölyi sajátosság ez, itt döntsék el, mennyiben szolgálja ez a köz és egyén ügyét. Egy másik tervezetük, hogy a jövedelem elosztás pénzben történjen, s a termékből csak a szükségletnek megfelelő mennyiséget vegyék igényibe a tagok, s ezt forintban számolják el a közössel. Évközi előlegként pedig az üzemtervben megállapított jövedelem 40 százalékát adják .ki. A jövedelemelosztás ilyetén rendjét azzal indokolják a tsz-tagok, hogy ezzel növelik az egyén felelősségét, a szövetkezeti demokráciát. Nekik kell eldönteni, hogy jó-e, egészséges-e ez a rendszer. Ám próbálják ki! * * * Ezzel talán pontot is tehetnénk a csökölyi Munkásőrségről szóló cikk végére, ha nem kísértene megannyi kérdőjel: mi lesz a tsz-en kívüli négyszázzal, a kívülállókkal, hogyan viseltetnek ők a szövetkezési gondolat iránt. Megértik-e, hogy egyszer legjobb belátásukból, józan paraszti eszüktől vezérelve nekik is hasonló útra kell térniük? Megértik-e, hogy az egyéni kevesebbet és nehezebben, drágábban termelő, gé- pesíthetetlen parcelláik rendszere felett pálcát tör az idő. Az ország, a világ haladása által feltett kérdés elől nincs kitérés. Választ kell adni rá. Választ kér a kor, a társadalmi elöoorejutás, most és a legközelebbi évek, évtizedek történelme. Csak a vak, az elmaradott állíthatná, hogy a fejlett és egyre fejlődő, automatizálódó nagyipar kiegyezkedhet a szétszórt, kisparcellás, elmaradott technikájú, részben tervszerűtlenül termelő kisüzemi mezőgazdasággal; hogy az egyre inkább szocialistává váló város, a magas öntudatú munkás- osztály egy szintre juthat a magán- tulajdon, a kisárutermelés elvén álló faluval’ a régi beállítottságú paraszttal. Nem egykönnyű ezt megérteni Paizs Imrének és a többi kis- és középparasztnak, annyi bizonyos: mégis előbbre kel.1 jutni. S mit ígérünk a várakozóknak, a kívülállóknak, amíg a józan meggondolás, a jobb, a több, az emberiség igaz gondolata végképp diadalra jut a falun is. Egyszóval, milyen álláspontot foglaljon el a kisáruter- melőkkel a szocialista állam, a munkásosztály, s annak leghűbb falusi szövetségese, a szövetkezetbe tömörült szocialista parasztság? Percnyi kihagyás nélkül a haladás felé fordítjuk tekintetét, igyekszünk megváltoztatni gondolkodásmódját. A lehető legtöbb segítséget adjuk ahhoz, hogy a legtöbbet termelhesse, mert az országnak is szüksége van erre. Kik állnak legközelebb a szövetkezethez? A szegény- és kisparaszto- kon kívül természetesen a volt szövetkezeti parasztok. Legtöbbjük szívét könnyebb visszanyerni. Sokan várakoznak. A középparasztok többsége könnyebben változtatja evég- ből álláspontját, ha a »tiszta politika« mellett erős, határozott, szilárd népi hatalmat lát, ha látja, hogy nincs ok a bizonytalankodásra, a vissza-visszalépésekre. Az ingadozás sokat árthat gondolatvilágának. * * * Akik hallgatnak. Szóltunk már arról, hogy ötvenegyben neves középparasztok, dolgos szegényembe- rek fogtak össze legelőször. Az öt- venkettes, a párt falusi politikáját megcsúfoló önkényesség nagy pusztítást vitt végbe az emberek gondolkodásában. A szövetkezetből annakidején erőszakkal kizárt hét középparaszt közül, akik a múlt év októberéig hívei voltak a szövetkezetnek, hat most mély hallgatásba burkolózott. Mi készteti őket erre? Közülük többet sértődöttség vezet. A leikükön, a becsületükön esett seb még nem hegedt be teljesen, sőt októberben inkább elmélyült, s egjpsek gyógyírként azt tartották, ha búcsút mondanak a szövetkezetnek. »Talán még a faluban sem maradhattunk volna meg, ha bennmaradunk az .őszön« — ezt hozza fel kilépési okként a hét sértett egyike: Garzó Imre. Beszélgetésünkkor minduntalan az ötvenkettőben őket ért igazságtalansággal hozakodnak elő ... Kulákká szorozták... útilaput kötöttek a talpuk alá ... hiába mentek panaszra, nem hallgatták meg őket... Csak később ... Az ötvenegyes szövetkezetről csak dicsérőleg beszélnek. »Ment a nép magától munkára, senkit se kellett biztatni. Volt úgy, hogy egész éjszaka a mezőn maradtunk. Ha széjjel nem szórnak bennünket, a mi szövetkezetünk lenne a leggazdagabb a környékben! Elmentünk Ajkára, építőiparba, de onnan is díszoklevelekkel tértünk haza. Nem ott kell a ku- lákot keresni, aki éjjel-nappal töri magát«. Jogos, igaz sirámok hangzanak el szájukból: »Amikor mi, középparasztok beleszóltunk a gazdaság dolgaiba, jött a rekordra, hogy háttérbe szorítjuk a szegényparasztokat. Pedig csak meg akartuk őket tanítani, hogy nekik is, meg nekünk is jobb legyen, ha már egyszer ösz- szefogtunk«. Ahány száj, annyi elismerés a szövetkezeti gazdálkodás jószerűségének. Csakhogy egy falat kenyér nélkül zavarták el őket a faluból, a tsz-ből, azon a gyűlésen az öreg Simon Gyuri bácsin kívül senki sem szólt érdékükben ... Akadtak, akik lekussolták őket. S amíg egykori sorstársuk, Faggyas János el tudja választani emberek hibáit, ballépéseit az eszmétől, a rendszertől, addig ők csak tétováznak, ingadoznak, a múlton rágódnak, hátha megint ... Annyi sok a hátha. Vigyázzunk, nagyon vigyázzunk, elvtársak, emberek, nehezen gyógyíthatók a szíveken esett sebek. Ám, most már bármilyen nehéz Is a felejtés, azt ajánljuk ezeknek a megbántott embereknek — Kasza Mártonnak, Kiss Imrének, Garzó Imrének, Márkus Imrének, Faggyas Györgynek — félre a sérelmekkel, a hibák nem ismétlődhetnek meg többé soha, cselekedjenek lelkiismeretük szerint, úgy, ahogy egykor tették. Amikor ingadozás nélkül az élre álltak, kezdeményeztek. Most megvan rá az alkalom, hogy Garzó Imre szavai szerint: »gazdag szövetkezetét csináljanak«. * * * És a többi paraszt? Természetesen mindenkire, a fenti elvtársakra is áll, hogy csak legjobb belátásuk szerint határozzanak. Alak szívük szerint vallják a szövetkezés nagyra- hivatottságát, akik feltétel nélkül készek szolgálni a közösséget, lépjenek a szövetkezetbe. Az állam ide adja a legtöbb támogatást. De vannak alsóbb iskolái is a szövetkezésnek. Mindenekelőtt a földművesszövetke- zeték. Nemrég bizonyságát adták annak, hogy sajátjuknak érzik ezt is. Csak a legnagyobb elismeréssel lehet említeni azt a határozottságot, erélyt, amellyel elhatározták kiválásukat a Kutasi Földművesszövetkezetből és önállósították magukat. Azóta mindössze egy negyedév telt el. E három hónapból is kiolvasható: javult az áruellátás, nőtt a felelősség a faluért. Tizennyolc évi mulasztást pótolva rendbehozták, tatarozták a boltokat, megnagyobbították az italboltot, s egy újat is létrehoztak. A földművesszövetkezet végzi a tojásos baromfifelvásárlást, kezébe vette most a gabonafelvásárlást is. Az önálló gazdálkodás első negyedévét 35 ezer forintos nyereséggel zárták. A földművesszövetkezet magába öleli a gazdák kilencven százalékát, tagság szerint a legnagyobb tömegszervezeit a faluban. Természetesen még sok a tennivalója. Jobban a paraszti termelés, a gazdák érdekvédelmi szervévé kell válnia. * * * Szinte új szervezete a paraszti ösz- szefogásnak az önálló tejszövetkezat. Mi haszna van ebből a belé tömörült 84 gazdának? A lehetőségeket még kevésbé használták ki, mégis a kezdeti siker a paraszti termelés elősegítése. A fölözött, sovány tej értékes takarmány a fiatal jószágnak, ott marad a faluban. Különösképpen pótolhatatlan itt, a pillangósban any- nyira szegény vidéken. A tejet zsírfokonként fizetik. Ez a szövetkezet is új, mindössze három hónapos? Elég szomorú tény, hogy a ME- SZÖV-től létezésük óta feléjük sem néztek, könyvelésük rendetlen, a helyi szövetkezet sem karolja fel őket.. * * * Több mint kétszáz családot fog. össze a burgonyatermelő szakcsoport, 300 holdon termelik a krumplit, 40 holdon, közös táblán a nemesített vetőmagnak valót. Mit hoz a szakcsoport a termelőknek? Özv. Szántó Mi- hályné elmagyarázta: vetőmagot, műtrágyát ad az állam. Ha csak azt adná, ez is elég lenne, de Szép Imre, a szakcsoport »örökmozgó« elnöke arról is beszámolt, hogy közvetlen a pesti piacnak szállítanak burgonyát vagontételben, s így 31 forinttal magasabb árat tudnak a gazdáknak fizetni minden mázsa burgonyáért, mintha helyben adnák el azt. Mázsánként 3 forintot a közös alapba helyeznek. Csökölyben tehát alsóbb tagozatai is működnek a szövetkezeti iskolának. íme, érvényesül a lenini, fokozatosság elve Csökölyben. íme: az utak felfelé vezetnek. Rajtunk áll, hogy méginkább felfelé vezessük, fel a hegycsúcsra, amelynek neve Jólét, Emberség és Szocializmus. Bizony, küzdelem és okos politizálás kell ide! Varga József (Vége)
