Somogyi Néplap, 1957. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-24 / 171. szám

HÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 171. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1957. július 24. Eredményesen zárta a félévet a Somogy megyei Finommechanikai Vállalat »... Ahhoz, hogy a Somogy me­rni Finommechanikai Vállalat el- ■je az 1956. harmadik negyedévi intet, az kell, hogy tervét túltelje- tse. A rentabilitás feltétele az, hogy betervezett nyereségen felül több sezer forint többletnyereséget tud- n felmutatni ...« — írtuk lapunk árcius 8-i számában, vizsgálva a nommechanikai Vállalat munká- t. Ekkor még alig mertük remélni, >gy ez a rentabilitás a Finomme- íanikai Vállalat életében nem ir- ális elképzelés és a gazdaságosság egvalósításához nem kell egy egész >gyedév sem. Az első negyedév a múlt év utolsó 'gyedéhez viszonyítva már jelentős izdasági előbbre jutást jelentett. Ki- mtakozás jellemezte ezekben a hó- ipókban a vállalat munkáját. Több igykereskedelmi szervvel kereste a ipcsolatot és a szolgáltatáson kívül készárugyártást is szorgalmazta, sősorban közszükségleti cikkek, já- káruk és babakocsik gyártása adta profilt. Mintegy nyolcvan újonnan lvett, többnyire szakképzetlen unkás került a vállalathoz, akiket sősorban a készárugyártáshoz állí- ttak be. Az első negyedév a ki- mtakozás, a munkafegyelem meg- ilárdulása, a kereskedelmi kapcso­tok kiszélesítése ellenére is jelen- s veszteséggel zárult. A fordulat a második legyedév első napjaiban következett be Ettől az időtől teljesítménybérben zdtek dolgozni a vállalat munká- i. Hogy valóban ez volt az első, a »fontosabb mentőkötél a vállalat zdaságcssá tételére, azt a második gyedév kétségbevonhatatlanul iga- lta, és igazolta azokat a dolgozó­it, akik néhány hangadó ellenére már az első negyedévben a telje- jnénybér bevezetése mellett fog­laltak állást. És áprilisban csak az egészen speciális, időben nemigen mérhető műszerjavításoknál hagyták meg az órabért. Százharmincöt százalék termelési érték A teljesítménybérezés bevezetése után rohamos javulás volt érezhető a vállalatnál. Az időközben szakkép­zettséget szerzett új dolgozók olyan gyártmányokkal lepték meg a keres­kedelmet, amelyek ma is jelentős ke­resletnek örvendenek. Megszilárdult a bér- és munkafegyelem. így tör­ténhetett, hogy a második negyedévi mérleg 135 százalékos termelési ér­tékről tanúskodik és az első negyed­évi 8,5 százalékos veszteséggel szem­ben 3,7 százalékos a második negyed­év nyeresége, azaz egy százalékkal több, mint az előirányzott alaprenta­bilitáshoz szükséges lett volna. Ugyanekkor az egy főre eső terme­lési érték is 131 százalék, mintegy 41,2 százalékkal több, mint az első negyedévben volt. Végeredményben az össz-termelési érték 1956. harma­dik negyedévéhez viszonyítva 172 százalék. Bérgazdálkodás — önköltség Természetesen, a növekvő termelési értéket nem lehet a kifizetett bérek­től függetlenül vizsgálni. Hisz a gaz­dálkodás eredményessége lényegében a két tényező egymáshoz való viszo­nyától függ. A Finommechanikai Vállalat a második negyedévben a 135 százalé­kos termelési értékhez csupán 115 százalékos bért fizetett ki. Ezzel az 1956. harmadik negyedévi (még ren­tábilis időszak) bérfelhasználásukat mintegy öt százalékkal csökkentet­ték, amellett, hogy a dolgozók átlag- keresete mégis közel 112 százalékos volt. Bár az önköltségcsökkenés még nem kielégítő, javulásról mégis be­szélhetünk, hisz a félévi mérleg sze­rint 0,8 százalékkal lett kevesebb az önköltség mint az első negyedévben. A jövő A második negyedévben tehát gaz­dasági felfutásról beszélhetünk. A vállalatnál uralkodó bizakodó han­gulat arra enged következtetni, hogy ezzel távolról sem nyújtotta még a Finommechanikai Vállalat azt, ami­re a következő negyedévekben ere­jükből futja. Igen nagy jelentőségű a gépjavító szolgáltatási részleg munkája. A má­sodik negyedévben már sikerült megszerezni a balatoni hűtőgépek ja­vítását, sőt a megbízatások növeked­tek ezen a téren és másban is, any- nyira, hogy a kérések teljesítése már nehézségekbe ütközik. Különösen most, amikor a termelés arányait korlátozások közé szorítják. Éppen ezért nem volna helyes a vállalat szolgáltatási részlegének működését csökkenteni. Annál is inkább, mert Somogyon kívül már részben Bara­nyában és Veszprémben is szereztek munkaterületet. Kár lenne most a budapesti központi javító vállalatok­nak átadni ezt a munkát, amikor ko­rábban éppen ezért volt hibás és ál­landóan zökkenőkkel teli például a Balaton melletti hűtőgépjavítás.. Most lendül fejlődésnek a készáru­gyártás. Első természetesen minden­ben az ország gazdasági érdeke. Mégis tegyék megfontolás tárgyává az illetékesek: vajon érdemes-e csök­kenteni a Finommechanikai Vállalat készárugyártását, amely hulladék­anyagot dolgoz fel és jórészt mente­síti a kereskedelmet a játék- és ba­bakocsiáru behozataltól, sőt mint az eddigi példák bizonyítják, könnyen válhat gyártmányuk exportcikké. Igen nagy jövő áll tehát a Finomme­chanikai Vállalat előtt. És rentabili­tása jelentékenyen megszilárdul, nö­vekszik, ha terveit be is válthatja. Több mint alaprentabilitás Hogy a második negyedévi ered­mény így alakult, nem a véletlennek és nem csupán a közben foganatosí­tott intézkedéseknek tudható be. A Finommechanikai Vállalatnál mind­ehhez nem hiányzott a dolgozók be­csülete, törekvése sem. A kettő együtt tette a második negyedévi szép eredményt. Ezért az alapremta- bilitás elérésén kívül a becsületes munka vizsgája is volt ez a negyed­év. És bárhogyan is alakuljon a következő negyedévek gazdasági élete, egy bizonyos: a második ne­gyedév munkája mindenképpen csak előnyére válhat a vállalatnak, stabil gazdasági pont, ahonnan mindig el­indulhat eredményeinek növelésére. Szegedi Nándor ÜNNEPÉLYESEN BÚCSÚZTATTAK A MOSZKVAI VILAGIFJÜSÄGI TALÁLKOZÓ MAGYAR KÜLDÖTTEIT A MEZŐ IGAZ VALLOMÁSA A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA VILÁGÁBÓL ÖTVEN FORINT BORRAVALÓ 1960-ban már 300 holdon folyik öntözéses szőlőtermesztés A Balatonboglári Szőlészeti Állami Gazdaság nagy terveket készített _a balatonmenti üdülők, az ország, sőt külföld részére szállítandó csemege- szőlő termesztésre. Az állami gazdaságok igazgatósá­ga nemrégen adta át a csillagpusz­tai üzemegységéhez tartozott rád- pusztai területét, amely igen alkal­mas szőlőtermelésre. Az ősszel már 50 holdnyit betelepítenek csemege- szőlővel és ennek az lesz az érde­kessége, hogy öntözéses módon fo­lyik majd a művelés és termelés. Ehhez szükséges vizet az ott húzódó bővizű Tetves-patak szolgáltatja. A megfelelő trágyázás és korszerű öntözőberendezés felállításával lehe­tővé válik, hogy a környéken elért jelenlegi 20—30 mázsás holdamként! terméssel szemben 50 mázsát, sőt még ennél több szőlőt is tudjanak letakarítani egy-egy holdról. Az ősz­szel betelepítésre kerülő ötven hala1 szőlő három év múlva .már termést hoz és kiszámították, hogy a ráfor­dított költség két éven belül megté­rül. A tervek szerint 1960-ra három­száz kataszteri holdra növelik az ön­tözéses csemegeszőlő területet, ami azt jelenti, hogy 1963-ban már 150 vagon zamatos ízű csemegeszőlőt tudnak a balatoni üdülők, az ország más városai részére, sőt exportra iß szállítani. — »Irány Mbszkva!« címmel színes könyvecskét bocsátott ki a Móra Ki­adó a VI. Világifjúsági Találkozó magyar részvevői számára. A gaz­dag tartalmú könyvecske megismer­teti delegátusainkat a Demokratikus Világifjúsági Szövetség történetével. ITI, MIÉRT ÁLLT ISMÉT a megpróbáltatottságon átment nberek, a jobb életet próbálók ki- :iny rajába? Mert rajnak nevez­ető e tizenkettő, a falu négyszázá- dz viszonyítva. Miért álltak újból a iladás élvonalába? öntudatból, an- ik a megértéséből, hogy létfeltétel szefogásuk a munkában, az élét­ől? Igen, ebből is. Ahány ember, myiféle természet, a szokás, az et, a gondolkodásmód, s annyi- íppen tudnak válaszolni a kérdés- . Igen, az életben nincsenek sab- nok. Ne is keressünk ilyent. Csak y értjük meg vágyaikat, tervei- :t, és csak így találunk szívükhöz , értelmükhöz is az embereknek. Ki, miért jutott el az elhatározó :ig? Kezdjük talán a sort a kis ti- nkettes gyülekezet fejével, azzal az nberrel, akit felemelt, megsodort, ínyt-vetett az élet, ellentmondás- i zavart önmagával s a jelennel nberek tévedése, vagy gonoszsága, : meg nem rettent, hitét, igazságát égsem vesztette el. Emberek hi­út, ha mégoly súlyosak, gyötrőek )ltak is ránézve — soha sem varr- a párt, a rendszer nyakába. Hitte, >gy egyszer győznie kell az igaz- gnak. Faggyas János, a középpa- sziból kommunistává érett e^ner indvégig hű maradt az eszméhez, elyet negyvenöt telén a szívébe gadott, amely később értelmének, ítének vezérlője, meghatározója tt. Azóta tanulta meg, hogy az élet gyes, örömökkel és keservekkel, kerekkel és kudarcokkal. Neki nem tott a vihar. Erős volt a teste, az :arata, nem minden célzat nélkül ondta rá az egyik — élemedett irú ember a minap — »kötélből nnak az idegei«. ötvenöt tavaszán levélben kérték pártot sorstársai, a Béke Tsz tag- i, adják vissza nekik elnöknek iggyas elvtársat. S ő vállalta az i berek bizalmát. A Béke Tsz felfe- lendült. De jött 1956. október. Bár falu egészében véve csendes volt, sgis akadtak részeg, huligán em- rek, akik szerették, volna felpap- cázni, s felgyújtani a falu békéjét. : ő házának ablakát is bedobálták, ét, aki korábban az önkény áldo- ta volt. S ez az ember a kritikus pókban is a néphatalom mellett t. A járáshoz folyamodott, fél arta fegyverezni a falu szocialista 5it. November negyediké után ki ísra bízhatta volna a falu a meg- esedett tanácselnöki széket, ha m arra, akiben a bizalmuk, sze­CSÖKÖLYI GONDOK, EMBEREK (II.) KI, MIÉRT?... retetük volt. Egy falu emelte őt megillető helyére. Ma tanácselnök s egy kis induló szövetkezetét is igaz­gat. Az új szövetkezet megszervezé­séről csak annyit mond: »lelkiisme­retem szerint nem tehettünk más­ként. Először két családdal jutottunk megértésre, aztán ők lelkes agitáto­rok lettek. így nőtt a sor tizenket­tőre. Július elsején első hivatalos aktusként megpecsételtük, amit ed­dig tettünk. Hát így jött létre a Munkásőrség Tsz«. ^ C AMI EMÖGÖTT VAN. Egy ^ idősebb, jól álló — volt tsz- tag — parasztbácsi mondta róla a napokban: »A Jancsi, kérem, az egy vérbeli kommunista«. Azután mond­ják róla ezt, amióta tudják, hogy ő szervezte meg az új tsz-t. Soha jobb bizonyítványt vezető embernek! Ta­nácselnökké való megválasztása után talán módjában lett volna szép ígé­reteket tenni. De ő nem ezt tette. Mit is mondott az egyik tanácsülé­sen? »Emberek, ha a középparaszt­nak joga van kijelenteni, hogy ő egyénileg kíván gazdálkodni, akkor miért ne mondhatjuk mi és mások, akik meguntuk, kinőttük ezt a. for­mát, könnyebb, jobb öltözéket kere­sünk, hogy jogunk van máshogyan élnünk. Mindenki legyen saját sze­rencséjének kovácsa, útjának kikö- vezője.« És ebben maradtak. Egy el­lenszó, egy pisszenés sincs azóta a tsz ellen. Az okos beszéd a szívekig, az értelemig hatott. * * * Páratlan szorgalmú munkásasz- szonynak tartják a falubeli Illés Já- nosnét. Nemcsak jó munkás, jó anya is. Apa nélkül neveli két apró gyer­mekét. Amikor a Béke Tsz feloszlott — mert az adta a kis családnak a tejbe aprítani valót, a pénzt a ru­hára, igen elkeseredett, s még ár­vábbnak érezte magát, gyermekeit, mint azelőtt. Egy hant nem sok, annyi földje sem volt. keserves élet. pénzszerzés tárult elébe, ha ... igen, ha nem kerül szóba ismét ez a tsz dolog. Az elsők között volt, akire bizton lehetett számítani egy új tsz megalakulásánál. Hogyisne ragasz­kodnának hozzá, hiszen mintaszerű állattenyésztő volt a Békében. jyi I TAGADÁS, nemcsak Sza- kács Ferenc az egyedüli, aki tavaly eljutott ahhoz a tudathoz: hiába minden, tovább nem boldogul egyénileg. A háború előtt még jól álló középparasztként tartották szá­mon a faluban. A háború azonban alapjaiban rengette meg a kis gazda­ságot és a családot. A fiúk betegen jött haza a háborúból, örökre ágyhoz van láncolva. Mentsvárat jelentett számára tavaly a szövetkezet, ott a legjobb munkások közé sorolták, csak kénytelen-kelletlen írta alá a kilépést. Nem is gondolhatott más­ként idén sem, mint ahogy a józan ész diktálta,- aláírta a belépési nyilatko­zatot. * * * Hol keressen menedéket, segítő, felemelő kezet az olyan férfi nélkül álló család, mint amilyen Horváth Máriáé is. Marika a Béke köny­velője volt, a járásiak szerint pár­ját ritkította a járás könyvelői kö­zött. Ki venné újra kezébe a papír­dolgokat, ha nem ő. Emellett persze a mezőn is megmutatja, hogy lány ő a talpán a szövetkezetben. * * * Mihály Tiborék négy taggal sza­porítják az új tsz munkaerejét. Földtelenek. ötvenháromban ők is a kétes hírű Vörös Csillagba léptek be, majd amikor az feloszlott, s az osz­tozkodásnál elütötték őket, egy idő­re meghasonlottak a szövetkezéssel. Elmentek az iparba dolgozni. Akik itthon maradtak, bérföldeken dol­goztak. Most, hogy látják, új értelmet kapott a szövetkezés, s hogy az első­sorban a magukfajta szegényembe­reket védi és másképpen megy a szervezés is, mint ötvenkettőben, ők is fordítottak életsorsukon. A négy fiatal közül egy fogatos lesz,, a töb­biek pedig a növénytermelésben kapnak foglalkozást. * * * Varga Imre, tizenkilences kommu­nista, első .aktívája volt az alakuló kommunista pártnak is, az MSZMP- nek 1956-ban Csökölyben. Ha valaki, akkor ő legjobban sürgette a felosz­lás után az új szövetkezetét. Varga bácsi egy azok közül, akik a felsza­badulás után földet kaptak. Még fia­tal korában megtanulta a géplakatos mesterséget, ötvenkettőtől — belépé­se óta — azt a mesterséget űzte a tsz-ben is. ötvenháromban őt is ki­sodorta a kilépési hullám, ám nem telett bele egy év, újból megtalálta helyét a Békében, ő alá sem írta az ősszel a feloszlási jegyzőkönyvet. Hol is lenne a helye, ha nem a munkás­őrségben? * * * Kiss Ferenc ugyancsak üresen hagyta nevének helyét a papíron. — Minek lépjek ki, hol találok meg­élhetést? — kérdezte önmagától. Fáj­dalmas volt látni, hogyan oszladozik öt év munkájának gyümölcse. Alapí­tó tag volt egykoron a Békében. Ha teljesértékű munkát nem is tudott kifejteni — egyik lábát akna vitte el 45 után —, amennyi erejéből telett, azt elvégezte. Éjjeyőrködött, fúrt, faragott, segített, ahol csak tudott. Most is ez a lelkesedés fűti. Min­őig tréfálkozó, vidám kedvében van, nehezen lehet a sodrából kihozni. Mikor a szövetkezetről kérdezem, azt mondja: — Nagyrészt azok vagyunk az új tsz-ben, akik voltunk, tanul­tunk mi is, meg az elnök is. Ez a kicsi erő, ha összefog, többre képes, mint egy nagyszámú, széthúzó, elégem detlen társaság. * * * • ■MADARÁSZ IMRE 52 óta tsz- tag, fogatos volt ottbenn. De­rék, jó dolgos ember. Ha kellett, éj­jel-nappal talpon volt. Egyedül kép­telen a nyolc hold föld megmunká­lására, a tsz-ben meg megosztódik a föld és a munka, meg a gond is. Barna Tiboréknak viszont egy holdjuk sincs, nekik ez okozott gon­dot. A tsz-ben jut nekik is, s úgy ré­szesülnek a jövedelemből, mint Ma­darász Imre, amennyit dolgoznak. Két család — kétféle ok az elhatáro­zásra és az új élet keresésére. * * * Tizennégy hold régi földdel, négy taggal lépett az új tsz-be Balázs Já­nos. Udvara olyan, mint a park, szó­val rendezett, tiszta, a kapásaik is a legszebbek a határban. Dolgos em­berek. Ám egy kis törlésztenivalója van Balázs Jánosnak a tsz-ben: ta­nácselnökhelyettes volt a törvénysér­tések időszakában, az ő nevéhez is fűződik egy s más azokból a hi­bákból. * * * Paizs János esete különbözik a többiekétől. Apjának 18 hold, első feleségének — aki a negyvenes években elhalt — szintén 18 hold földije volt. Kettejüknek így együtte­sen a kulákhatárt megütő, sőt felül­múló birtoka lett. Igen ám, de az el­halálozott feleségnek maradt egy leá­nya, akit a nagyszülők magukhoz vettek. Öt illette az anyai részre eső föld is. Ezt nem használta Paizs Já­nos apja. Köztudomású az is, hogy a Paizs-család nagyon szegényes kö­rülmények között élt. Az idős Paizs, a gazda elhalt, fia pedig elment a faluból. Kéthelyre nősült, s ott tag­ja lett a helybeli tsz-nek. Most, mi­után a községi szervek tisztázták ügyét, s figyelembe vették azt is, hogy Paizs János derekasan, becsü­lettel dolgozott a népi demokrácia 12 éve alatt, cselédet nem tartottak, szerény, okos, szorgalmas embernek tartják a faluban, úgy találták, nincs semmi akadálya, hogy Paizsék tagjai legyenek a szövetkezetnek. Ezzel egyúttal igazságot tesznek a falunak is. * * * A tizenkettedik tsz-tag, bár csak itt tizenkettedik, a szervezésben el­sők között volt, Széna János 25 éves fiatalember. Apja 19 holdas közép­paraszt, ma is egyénileg gazdálkodik. Vagyonhelyzet, családi nézeteltérés vert éket közte és szülei közé. Most láthatóan jól érzi magát a közösség­ben. Mindennap az elnökkel hány- iák-vetik a közös jövőt. A tavasszal házat épít, nemsokára megnősül. • TME, AZ EMBEREK ÉS GON­A DÓK, utak és sorsok mint megannyi kis patakocska váltakoz­nak, végül egy folyamban találkoz­va egyesülnek, nagy-nagy erővé vál­nak. E csökölyi tizenkettő példája is tanulság: kik a legérettebbek az el­határozásra, kiknek létérdeke legfő­képpen a szövetkezés. E tizenkettő, mint cseppben a tenger mutatja: a bizonytalanságból, a gondokból, a szükségből, a magántulajdon szülte visszásságok elkerülésére, az emberi boldogság megtalálására egy a kiút. Tizenketten megtalálták az utat a négyszázból. De mi lesz a többivel? VARGA JÓZSEF (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom