Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)

1957-06-19 / 141. szám

4 " SOMOGIORSZAG Szerda, 1957. június 19 Szilárdítsák 'meg a munkafegyelmet 1 Az elmúlt napokban hírt adtunk arról, hogy a Somogy megyei Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalatnál munkaverseny bontakozik ki, ame­lyet rövidesen nyilvánosságra is hoznak. Azt is megírtuk, hogy a vállalat a legjobban fejlődő vállala­tok közé tartozik a megyében. Igen, a vállalat az ellenforradalom leve­rése óta szép eredményeket ért el. Persze ez nem ment könnyen, s hogy ma ezekkel az redményekkel büszkélkedhetnek, abban igen nagy szerepük van a vállalatnál dolgozó kommunistáknak. Sok feladat állt a kommunisták előtt Január közepén alakult meg a vállalatnál hat taggal a pártszerve­zet. Sok feladat állt a kommunisták előtt. Erősíteni a pártszervezetet, megszüntetni a párt iránti tartózko­dó hangulatot és segíteni a terme­lést. Ebben az időben a termelés igen nagy probléma volt. Anyag- és energiahiány akadályozta őket, de akadályozta a munkát az is, hogy a vállalatnál új bérezési rend­szert vezettek be. Október előtt darabbérezés volt az üzemben, s ezt a józanul gondol­kodó dolgozók helyesnek tartották. Az ellenforradalom következtében itt is megváltoztatták a bérezési rendszert és bevezették az órabere­­zést. A kommunisták ezt az első pillanattól fogva helytelenítették és felemelték ellene szavukat, mint ahogy felemelték szavukat a józa­nul gondolkodó, becsületes dolgo­zók is. Visszatérés a darabbérre Azt látták az üzem dolgozói, hogy az órabér bevezetésével nem­csak a termelés csökkent, hanem keresetük is. A forgácsoló műhely dolgozói kérték elsőnek a darab­bérezés visszaállítását; s nyomukoan a többi üzemrész is. A darabbére­zés visszaállítása után szinte nap­ról napra emelkedett a termeles, nőtt a dolgozók kereste, s ezzel együtt termelési kedvük is. Az elmúlt évben egy munkás 8 200 forintot termelt egy hónapban, míg 1957 januárjában csak 4 663 forin­tot. Amikor visszaállították a da­rabbért februárban, a munkások egy havi termelése már elérte a 6 700 forintot, áprilisban ez 8 491 fo­rint lett, májusban pedig 8 856 fo­rint Természetes, ahogy nőtt a ter­melés, úgy emelkedett a munkások keresete is. A vállalat munkásainak januári átlagkeresete 1279 forint, a februári 1560, az áprilisi 1758, a májusi pedig 1842 forint. Ezek az eredmények azt bizonyít­ják, hogy helyes volt a munkások határozata, amikor követelték a da­rabbérezés visszaállítását. A darab­bérezés visszaállításának eredmé­nye az is, hogy a Gépjavító Vállalat első negyedévi tervét 109,3 százalék­ra teljesítette. Nem volt a vállalat­nál bóralaptúllépés, s az első ne­gyedévben 107 000 forint nyereséget értek el. Jó munkájukat bizonyítja az is, hogy május havi tervüket 130,3 százalékra teljesítették. A kommunisták munkájáról Eredményesen folytatták a kom­munisták munkájukat a párt erősí­téséért, a párt iránti tartózkodás megszüntetéséért is. A pártszerve­zetnek ma 17 tagja van az üzem­ben. A párt erősítése mellett a darab­bér visszaállításáért folytatott harc közben arról sem feledkeztek meg, hogy a munkában való példamuta­tással is élenjárjanak. Két kommu­nista termelési eredménye: Lukács József lakatos május havi tervét 174 százalékra teljesítette, keresete 2254 forint volt, Kocsis István laka­tos 165 százalékot ért el május hónapban, s 2083 forintot kere­sett. A KISZ szervezet feladata Április 21-én 19 taggal megalakult a vállalatnál a Kommunista Ifjú­sági Szövetség. Nagy kedvvel láttak a fiatalok munkához. Tervükben bál rendezése, annak bevételéből közös balatoni kirándulás is szere­pel. A KISZ fiatalok közül többen, mint pl. Molnár Ferenc marós és Nagy József esztergályos a munká­ban is példát mutatnak. Beszélni kell azonban arról is, hogy június első napjaiban 6 késés volt az üzemben, a késők között pe­dig négy kiszista volt. A késők nagyrésze olyan, aki helyben lakik. Arról is kell beszélnünk, hogy az éjszakai műszakban dolgozó egyik vi­dékről bejáró fiatal (nem KISZ- tag) elbújt aludni, csak hosszú ke­resés után találták meg. Ezek a példák arra kell, hogy felhívják a vállalat kiszistáinak figyelmét, hogy foglalkozzanak a vállalat fiataljai­val, KISZ-gyűléseken, vezetőségi üléseken beszélgessenek a későkkel, a fegyelmezetlenkedőkkel és érjék el, hogy egyetlen kiszista, de a vál­lalatnál dolgozó egyetlen fiatal se érkezzen késve munkahelyére, mun­káját pedig valamennyi fiatal példa­mutatóan végezze. Megszilárdítani a munkafegyelmet Uj munkaverseny bontakozik most ki a Somogy megyei Mező­­gazdasági Gépjavító Vállalatnál. Helyes példájukat bizonyára majd a többi üzemek, vállalatok is köve­tik. A Gépjavító Vállalat kommu­nistái számára nagy feladatot je­lent a munkaverseny beindítása, de nagy feladatot jelent a munkafegye­lem megszilárdítása is. Ezen a téren igen sok tennivaló van a vállalatnál. Hiszen június első hetében hatan érkeztek késve az üzembe, a délutáni műszakban dolgozó hegesztők pedig május utolsó napjaiban 22 óra helyett 19 órakor hagytak abba a munkát és távoztak el az üzemből. Igaz, ezért felelősségre is vonták őket. Az üzem dolgozói elmondják, hogy a vidékről bejáró munkásak egy része már fáradtan érkezik be munka­helyére, az otthon végzett mező­­gazdasági munkák miatt. Persze azt senki nem tilthatja meg a vi­déken lakó munkásoknak, hogy ott­hon ne dolgozzanak, de azt jogosan elvárják tőlük, hogy az ne menjen a termelő munka rovására. Miklós Ferenc elvtárs, a vállalat pártszervezetének vezetője, műveze­tő sokat foglalkozott a dolgozókkal, beszélgetett velük a munkafegye­lemről. Mégis úgy érezzük, ez nem elegendő. Azokkal a dolgozókkal, akik késnek, önkényesen abbahagy­ják a munkát, vagy egyéb más fegyelmezetlenséget követnek el, a pártszervezet foglalkozzon töb­bet. A kommunisták és a KISZ-tagok fogjanak össze a vállalat becsületes pártonkívüli dolgozóival a munkafe­gyelem megszilárdítása érdekében. Érdemes, hiszen a vállalat már ed­dig is szép eredményeket ért el, s nem kétséges, hogy az új munkaver­seny nyomán még tovább emelke­dik a termelés, ezzel együtt a dol­gozók keresete. Mindez azonban csak úgy valósítható meg, ha szi­lárd munkafegyelem lesz a vállalat­nál. Szalai László — Sági József bolhói italból tve­zető június 15-én feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, akik egy arany női karórát, egy arany pecsét­gyűrűt, egy vastag arany karikagyű­rűt és egy pár arany fülbevalót el­loptak lakásából. A rendőrség meg­indította a nyomozást. Világszerte készülődnek a VIT-re Bolívia Az ország kerületeiben fesztivál- pályázatokat írtak ki. Nagy síké előkészítő bizottságok alakulnak, volt a népi zenei versenynek. Költészeti és festőművészet! VIT­Egyiptom A kulturális versenyek bizottsá- határozatot hozott a színművésze ga pályázatot írt ki a VIT-en részt- képzőművészeti és zenei csoporté vevő egyiptomi ifjúsági küldöttség versenyéről, himnuszának megírására. Ezenkívül India Az Asszan Tribun című lap je­lentése szerint Madraszban meg­alakult az előkészítő bizottság. El­nökévé Randzsan ismert filmszí­nészt választották. A »-Bharat Ju­­vak Szamadzs« nevű befolyásos in­diai szervezet 41 delegátusát szán­dékozik kiküldeni a VIT-re. Ez a csoport művészekből, írókból, a diák-, munkás- ás parasztifjús képviselőiből tevődik majd öss: A szocialista ifjúsági szövetség taggal képviselteti magát a VI en. Az egyetemi színjátszó-egyl legjobb színészeit küldi Moszkvát 50 főből álló indiai balettcsoport részt vesz a VIT-en. Szudán Az országban mindenfelé helyi nagy művészeti versenyeket rend< fesztiválok voltak. A szudáni ifjú- a moszkvai VIT tiszteletére, sági szövetség kulturális osztálya Uruguay 38 amatőr labdarúgó csapat vesz tik, melyik csapat utazzék a moszl részt azon a tornán, amelyen eldön- vai VIT-re. ÖRÖKÖS KERESTETIK Egy egész jugoszláv megye láz­ba jött annak a mesés örökség­nek a hírére, amely több mint 50 éve alussza álmát a londoni Nem­zeti Bank páncélszekrényeiben és várja, hogy a törvényes örökösök kezébe kerüljön. Húszmillió fontsterling, azonfe­lül néhány gyár és lakóház keresi tulajdonosát, több mint 50 éve. Arról a hatalmas vagyonról van szó, amelyet Nikola Bisumic ju­goszláv fodrász gyűjtött össze, aki feltalálta és szabadalmaztatta a hajnyíró gépet. A jugoszláv fel­találó, amikor 1906-ban meghalt, többszörös milliomos volt. A vég­rendelet pontosan megszabta, hogy a teljes örökség a rokonokat illeti, a lemenő és oldalági roko­nokat, egészen hatod fokig. Az angol Nemzeti Bank azonnal összeköttetésbe lépett írig város bíróságával, ugyanis annak hatás­körébe tartozott Neradin falucska, Bisumic szülőhelye. Felleérték a bíróságot, keresse meg az örökha­gyó családtagjait. Azonban min­den kutatás hiábavaló volt. írig város bíróságának tagadó válasza 1914-ben érkezett meg Londonba, közölve, hogy a csalód tagjai kö­zül senkit sem sikerült megtalál ni. Az első világháború után a Nem­zeti Bank a londoni jugoszlác nagykövetséget kereste meg, ab ban a reményben, hogy sikerű' végre felkutatni Nikola Bisumic valamelyik örökösét. Az eredménj megint nulla volt. Alig egy hónappal ezelőtt vagyis a jugoszláv feltaláló halált után egy fél évszázaddal, a Poli­tika című jugoszláv lap 1929. au­gusztus 15-i megsárgult száma — amelyben erről az örökségről ciki jelent meg — egy bizonyos Krs Ckarlovic kezébe került, ak azonnal úgy látta, hogy ő a örökhagyó egyik leszármazottja Ha mostanáig nem jelentkezet! örökös, ettől kezdve épp az ellen­kezője történt. A vagyon igénylői­nek száma már eléri a többszá­zat. Jogaik érvényesítése érdeké­ben egymással szembenálló társu­lásokra léptek, s elhatározták minden eszközzel megkísérlik megszerezni a kincsnek legalább egy részét. Új módoii, friss erővel a kettős feladat vaióraváitásáért Д Megyei Tanács egyik ter­­méPen a napokban egy tu­catnál is több ember ülte körül az asztalokat. Ahányan voltak, annyi féle beosztásúak. Volt itt közgaz­dász, országgyűlési képviselő, sta­tisztikusok, pártmunkások, agrono­­musok, valamennyien jó ismerői a falusi életnek, a falusi érzésvilág­­naik. Amiért ma egybejöttek, az is sorsdöntő esemény. Egy dologról ta­nácskoznak, vitaznaK, s nena egy­más szavába vágnak; a mezőgazda­ság jövőjéről. Milyen úton-módon hozhatunk ki többet a földből, ho­gyan bontakoztathatjuk ki kellő­képpen a szorgalmas somogyi pa­rasztok értelmét és földművelő mun­káját, gazdálkodását. Egy öntevé­keny szakbizottság többhetes tanul­mánya fölött folyik vita, vajon he­lyesen, melyreüatóan elemzi-e a mostani állapotokat, reálisan szab­­ja-e meg a tervjavaslat a tennivaló­kat. Egyetértő es ellentétes nézetek is hangzanak el egy-egy kérdésről. A különböző vélemények összecsa­pásában az a nezet, álláspont győz, amelyik helyesebb, igazságosabb, amely a többség józan, meglontolt, helyeslő álláspontjával találkozik. A vélemények nyílt csatatere ez a te­rem. Nem kis dolgot, egy megye mezogazaasagának jövőjét latolgat­ják. Mindenki tudia. két vasat kell egyszerre a tűzben tartanunk az el­következendő esztendőkben. 1. A je­lenlegi birtokeiaprózódottság meg­változtatása az önkéntességen ala­puló paraszti szövetkezés révén. 2. Az egész mezőgazdasági termelésen belül helyes arányok kialakítása mellett növelni az egységre jutó hozamokat és jövedelmet. Ezt a két feladatot úgy is mondhatnánk: fel­virágoztatni a megye mezőgazdasá­gát. A vita rendkívül termékeny. Erezni belőle a felelősséget a múlt­ért, a jelenért, a jövőért. Nem sza-Készül a megye mezőgazdaságfejlesztési terve bad többé elkövetnünk a tavalyi, azelőtti évekbeni hibákat. Szó esik az igazi lenini önkéntességi, fokoza­­tossagi elvek maradéknélkúli be­tartásáról. Sási János elvtárs azt bizonygatja, milyen fontos, hogy a termelőszövetkezetek rendelkezze­nek elsőrendű és jól jövedelmező kö­zös állatállománnyal. A múltban is azokban a tsz-eköen volt magas az osztalék, ahol gondos állattenyész­tés volt — mondta. Illés Dezső elv­társ a tanulmány egyes gyengéit bí­rálja. Körültekintöboen kellene ele­meznie a kisárutermelő gazdaságok neiyét és szerepét a népgazdaság­ban. Sürgeti az új szövetkezeti tör­vény megalkotását. Az új árrend­szerről szólva felhívta a figyelmet: szólni kell még most idejében, ne­hogy nem kellően meggondolt in­tézkedés lásson napvilágot a vágó­­mariia és hízott sertés árának ren­dezéséről. A rossz intézkedés gaz­­dasagromlást okozhat, gátolhatja a szarvasmarhatenyésztést. Dallag András elv.tái's azt ele­­mezte, hogy a múltban nem vettük kellően ngyelembe a tsz-ek gazdasági helyzetét, teherbíró ké­pességét. Az egyéni gazdának nem kellett befektetni a gazdaságba, meg volt az épülete, gazdasági felszere­lése, míg a tsz-nek alakulás után menten istállókat kell építeni, mind­járt hitelre szorul. Ez pedig nem emeli a jövedelmet. Szóvá tette az elöregedő falusi parasztok problé­máit. Mi történjék a család nélkül, munkaerő nélkül maradt öregek földjeivel, amit már nem bírnak megmunkálni. Szerinte az lenne a helyes megoldás, ha az állam meg­vásárolná az ilyentől a földet. Szin­tén, az előtte felszólaló'' Illés Dezső elvtárs által elmondottakhoz kap­csolódva, ő is egyetért azzal, hogy gondos, körültekintő elemzésnek, sokoldalú mérlegelésnek kell meg­előzni a sertés es vágómarha árak szabályozásáról készülő rendelete­ket. Vigyázni kell — mondta — ne­hogy csökkenjen a parasztok érdeK- loctese, anyagi érdekeltsége a sertés Hizlalás iránt. A minap Porrogszent­­királyon jártamban betekintettem legaia ob húsz istállóba. Sírni lenet­­ne azon, amit tapasztaltam: Gyönyö­rű, elsőrendű tenyeszuszoket kötném le a gazdak hizlalásra, vágásra, mert ez jouoan megéri, mint a tovaöote­­nyesztés. Ha így engedjük kipusztí­­iani az állományt, ne öeszéljunk az állattenyésztés íejiesztéséről. Növel­ni kellene a gazdák érdekeltséget, hogy legyen érdemes a tenyészüszők felnevelésével is foglalkozniuk. Be­szelt a tejszövetikezeteikről, s a le­gelők, rétek víztelenítésének szük­ségességéről. Csupán ezzel kétsze­resére növelhetnénk szálastakar­mány bázisunkat a csurgói járásoan. — A mezőgazdaság fejlesztésének, a mezögazdasag átszervezésének leg­sürgetőbb íeltetele, hogy először is tegyük példamutatóvá a meglévő szövetkezeteket, a gépállomásokat és állami gazdaságokat. Ha ezek példamutatónk lesznek, megkönnyí­tik a nagyüzemú gazdalkoaasra va­ló áttérést — mondta Deák János eivtárs. — Milyen szövetkezetei akarunk? — tette fel a kérdést Bőhm József elvtárs, majd így felelt: Olyanokat, amelyekben a parasztság kézzelfog­hatóan tapasztalja, hogy a nagyúzem- Den kevesebb munkával jobóan élhet. Így azt mondja: érdemes a szövetke­zetbe lépni. Mi kell a mezőgazda­ság szocialista átszervezéséhez? Pénz, idő és türelem. A következő években a mezőgazdaság kapja meg a szükséges beruházásokat, s ne úgy, mint azelőtt. Hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy jómódú pa­rasztokkal alakítsunk szövetkezetét, vagyis a régi, ezzel ellenkező káros, rossz elméletet és gyakorlatot nem szabad többé alkalmazni a szerve­zés során. Az átszervezés ütemét az ország mindenkori gazdasági helyzete szabja meg. A kisparasztok tudják, hogy az egyéni gazdálkodás nem lehet örökéletű, de bárminemű erőszak súlyos károkat okozhat. Mi­lyen alapvető elveket, tételeket rög­zítsen a szövetkezeti törvény? Mondja ki a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének törvényszerű­ségét. Tisztázza: mi történjék a föld tulajdonjogával a szövetkezet­ben. Szabja meg a szövetkezeti gaz­dálkodás rendjét, szervezetét, kü­lönböző formáit, s azt, hogy milyen támogatást ad az állam a szövetke­zeteknek. Molnár Imre elvtárs, a megyei főagronómus is javaslatokkal já­rult hozzá a vitához. A mezőgazda­ság elmaradottsága leküzdésének egyik fő módja a gépesítés. Nálunk még vaskerekű traktorokkal szán­tunk, növényápoló gépeink is kor­szerűtlenek. 30—40 éves, nagy mun­kaigényes cséplőgépeink vannak. Kevés az aprómag cséplésre alkal­mas gép a megyénkben. Fel kellene újból állítani Somogybán az aranka­­mentesítp állomást. Az állattenyész­tésben az a legfőbb baj, hogy nem termelünk elegendő fehérjét tartal­mazó takarmányt. Régebben me­gyénkben üzemelt egy halliszt-gyár. Aztán, említette, nagyobb figyelmet kell szentelni a helyes istállótrágyá­zásnak, talajjavításnak. Az állat­­tenyésztésben körzeteket kellene alakítani tájegységenként. Qzirmai Jenő elvtárs kijelentet­te: nemcsak szocialista, ha­nem belterjes mezőgazdaságot aka­runk teremteni, A szocialista át­szervezés üteme és módja körül f< lyó vitához kapcsolódva hangsi lyozta, nem szabad türelmetlenéi ne к lennünk az átszervezéssel, mezőgazdaság átszervezése nem esc pán gazdasági kérdés, hanem pol tikai is. Az önkéntesség lenini éi telmezésétól nem térhetünk el, parasztoknak meghosszabbított gór dolkodási időt kell adnunk, hog megérjenek a szövetkezésre. De c nem jelentheti a másik végletet sen hogy nem használjuk ki a leheti ségeket. Igenis szükség van a példe adáson kívül a meggyőzésre, agiité cióra is. Szirmai eivtárs kifejtett* véleménye szerint a fokozatossá elvének alkalmazásával tehetsége a kettős feladat (ti. az átszervezi és fellendítés) egyidőben való meg valósítása. Sebők József elvtárs közgazdasój szempontból mérlegelte, hogy az o:i szág helyzete, a nép érdeke is meg követeli, hogy továbbra is segítsü az egyéni parasztokat termelésük ben. Igen hasznos, sokoldalú vit folyt a mezőgazdaság jövőjéről. »V: tatkozzunk, hogy helyes iránj szabjunk« — mondta Varga Káról országgyűlési képviselő vitazáró j£ ban. Józanság, megfontoltság, égés: séges légkör, mély felelossegerzet, helyzet reális értékelése — ez jeli« mezte ezt a vitát. Magamban a; gondoltam: bárcsak hallottták voln ezt a megye parasztjai, bizonyár azt mondanák: igen, jó kezekbe van jövőnk, sorsunk. Д tanulmány-anyagot a vit részvevőinek javaslata alap ján újból átdolgozzák, s rövidese eljuttatják a legilletékesebbékhez­­falu népéhez is. Csak ennek alapja készítik el majd a megye véglege hároméves és a további 15 éves tá^ lati mezőgazdaság-fejlesztési tervé V. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom