Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)

1957-06-13 / 136. szám

«_____________________________* __________ ____________________________чпмотORSZÁG Csütörtök, 1954, Június 13. \ A HOSSZÜ ÉLETÉRT írta: Sz. Brajnesz professzor SZOVJETHATALOM fennállásának negy­ven éve alatt jelentősen emelkedett a la­kosság életének anyagi és kulturális színvonala. Ez az alapja az emberi élet meghosszabbításáért v vu.t narc­­na.í, amelynek eredményeként csökkent a megbetege­­desek es a naiálozá^ok száma, s jelentősen emelkedett tiZ cluLcigod GicLKuT. A icnyeK azt oizonyüják, hogy az ember jóval to­vább élnei, mmi amennyit áltaiáoan a legtöbb ember éi. igaz, aránylag még nem sok a nosszú életű ember; többnyire viszonylag namar beáll az аЬькоп gyenge­ség. Az emberek nagy részé idő előtt öregszik meg. A tuüumany ma már nagy tigye^emmei tanulmá­nyozza ezt a problémát. A második világháború után megmakuit az emoen élet megnosszaooitasaval foglal­kozó tudósok nemzetközi társmaia. bárom nemzetközi kongresszust tartottak, amelyeken olyan kerdeseket vi­tattak meg, mini az óregkoii anyagcsere, a korral járó változásuk a szív- es veredenyrenuszeroen, az idős em­ber helyes táplálkozása, ésszerű munkabeosztása, az öregséget követő oetegsegek gyógyítása, sto. Azonban meg kell jegyezni, nogy a kezdeti sikerek ellenére a tudomány ezen a téren meg mindig nem válaszolt a legfontosabb kérdésekre. Fecug a luuoiuany rejlődése reményt ad arra, hogy meg ienet nosszauunani az emoen eietkort. itz ma mar nem aoranüi A kővetkezőkben megpróbálom bebizo­nyítani anitásomat. bök tudós az öregkori jelenségek kifejlődését a ne­mi mirigyek tunkciujanak csökkenésével hozta össze­függésbe. Azonban az aiuiieuessei luiytatou kísértetek csak rövid ideig tartó ereamanyeket adtak: ideiglenes javulás után újra beállt az aggkori gyengeség. ina meg akarjuk erteni, mién nem koronázta si­ker ezeket a kisene.eKet, látnunk kell, hogy a kísér­letek tévésén erteimez^ek az öregeues loiyamatat. az öregedés Donyoiuit anyamat, ameiy az egesz szervezetre kiterjed, s na sokoj.uuiu, ■ narmonikus ereumenyi aka­runk eierni, az egesz szervezetre ken beioiyast gyakö­­romunk. I. Pavlov laboratóriumában M. Petrova professzor az agykéregre gyakorolt befolyással kiküszöbölte az aggkori' gyengeség azon tüneteit, amelyeket fiatal ku­tyákon folytatott kísérletekkel váltott ki. M. Petrova kutatásaiból kiindulva, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiáján kísérleteket kezdtem az idő előtti aggkori gyengeségnek állatokan való kiváltá­sával. A nagy agyvelő-kéreg idegfolyamatainak túlter­helésével sikerült fiatal patkányokon kiváltani az agg­kori gyengeség tüneteit. Megszűnt a nemi ösztönük, kihullott a szőrük, csökkent a tapintóérzékük, stb. Ezek alapján azután kísérleteket folytattam fiatal majmok­kal is. Ezeken is sikerült kiváltani az aggkori gyenge­ség tüneteit, amelyeket azután mesterséges altatás se­gítségével megszüntettem. Ekkor felmerült a kérdés: ha sikerült megszün­tetni az aggkori gyengeségnek fiatal állatokon mester­ségesen kiváltott tüneteit, nem lehet-e megszüntetni ugyanezeket a tüneteket a természetesen elöregedett állatoknál? Egy 15 éves pincsikutyával kísérleteztem, amelynél ez a kor már rendkívül magas. A kezelés kezdeti stá­diumában a kutya a teljes végelgyengülés állapotában volt — állandóan feküdt, környezetére nem reagált, szőrének fele kihullott. Ha a táplálkozásnál mozognia kellett, rendkívül gyorsan elfáradt, mozdulatai bizony­talanok voltak, rövid ideig tartó járkálás után újra le­feküdt. Csak egy-két foga maradt meg, a többi helyén gyökércsonkok voltak. Három nőnapig tartó mesterséges altatás után a kutya állapotában javulás állt be, az aggkori gyenge­ség sok tünete megszűnt, tapintóérzéke finomodott, mozdulatai kiegyensúlyozottak lettek, s újra kezdett kinőni a szőre. Ez a kutya most 21 éves. Jól mozog és reagál a környezetére. Érdekes, hogy fokozatosan helyreállt és máig is megmaradt a nemi ösztöne. Mivel magyaráz­hatjuk az elért eredményeket? Már Pavlov megállapította, milyen nagy szerepet játszik az álom a szervezet életében, s rájött, hogy az álom megvédi az agysejteket a kimerüléstől és előmoz­dítja a szervezetben a regenerálódási folyamatokat. Pavlov nézeteit az utóbbi években több • biokémiai ku­tatás igazolta. Pallagyin akadémikus például bebizonyí­totta, hogy alvás idején a test egész sor biológiailag fontos szervében fokozódik a regenerálódási folyamat. Az elmondottak mégegyszer bebizonyítják, hogy az álom szabályozása igen nagymértékben befolyásolja a nagy agyvelő, kérgét, s a kérgen keresztül a szervezet élettanilag fontos folyamatait, így az időelőtti öregedés egyes megváltoztatható tüneteinek megszüntetését is. Az aggkori gyengeség bizonyos tüneteinek megelőzésé­ről és megszüntetéséről szólva ki kell térnünk a követ­kező momentumokra. Az ember egészsége és életkora szempontjából nagy jelentőségű az egyéni higiénia, valamint a speciális megelőzés. A táplálkozás jelentőségével már tisztában vagyunk, de az alvás jelentőségét még mindig nem ér­tékeljük kellőképpen. Pedig a kísérletek bebizonyítot­ták, hegy a? állat 13 napon keresztül is el tudja viselni az éhezést, de alvás nélkül már 10 nap után elpusztul. Ismeretes, hogy az idős emberek gyakran szenved­nek álmatlanságban. A megzavart álom biztosítja a regenerálódási folyamatokat, ami más kedvezőtlen té­nyezőkkel együtt messzemenő fiziológiai következmé­nyekhez vezethet. Maga az elöregedés folyamata is egészen egyéni jellegű, amit az álmatlanság gyógyításánál figyelembe kell venni. Véleményem szerint a megelőzés leghatá­sosabb útja a normális ideig tartó alvás biztosítása (ésszerű táplálkozással, testedzéssel, stb. egybekapcsol­va). Remélhető, hogy ilyen úton sikerül elhalasztani az aggkori gyengeség bekövetkezését. Olyan esetekben, amikor az idő előtti gyengeség már bálit, bonyolultabb közlésre van szükség. Az idő­előtti elöregedés tüneteinek megszüntetését célzó egyik eredményesnek látszó módszer a novokainnal való ke­zelés, amit Parhon román akadémikus javasol. Termé­szetesen ő sem tartja a novokaint kizárólagos és egye­temes eszköznek. Parhon akadémikus nagy jelentősé­get tulajdonít egyrészt az általános és egyéni higiéniá­nak, a munka-higiéniának, másrészt a hormonoknak és vitaminoknak. Igen jelentősnek tartja a szovjet tudósok mesterséges altatással folytatott kísérleteit is. Az emberi életkor meghosszabbításának egyik leg­fontosabb eszköze azoknak az ismereteknek ésszerű felhasználása, amelyekkel jelenleg az emberi életkorral foglalkozó tudomány rendelkezik. Időnként meg kell vizsgálni az idős embereket, javasolni kell nekik az aggkori gyengeség elleni harc módszereit, figyelembe véve fizikai lehetőségeiket. A BIZTATÓ EREDMÉNYEK ELLENÉRE számot kell vetnünk azzal, hogy még meg­lehetősen távol állnak tőlünk a hosszú emberi életért vívott harc igazi sikerei. Igazán jó eredményeket csak akkor érünk majd el, ha az öregedési folyamat komp­lex, elmélyült tanulmányozásának útjára lépünk, fi­gyelembe véve a biológia, a fizika, a kémia és a mor­fológia legújabb vívmányait. MOZAIKOK innen — onnan Öltönyök, amelyek viselőikkel együtt nőnek Angliában nemrég olyan öltö­nyöket hoztak forgalomba, ame­lyek viselőikkel együtt «nőnek«. Ezzel megoldottnak látszik sok szülőnek az a problémája, hogy gyermekeik kinövik ruhájukat. Az újfajta gyermeköltönyöket már eleve úgy készítik, hogy meg­hosszabbításukhoz nem kell tű és cérna, hanem csupán olló és vasa­ló. Az öltönyök alját, a kabátujjat és a nadrágszárat úgy varrják meg, hogy meghosszabbítására csak ki kell fejteni a második var­rást és kivasalva a ruha időközben megnőtt viselőjének is megfelelő lesz. Az újszerű öltönyökhöz ezen­kívül tartalék szövetdarabokat és gombot is mellékelnek. Műút gumiból Mint ismeretes, az útburkolás­hoz betont, aszfaltot, követ, vagy homokot használnak. Nemrégen hír érkezett arról, hogy az Egye­sült Államokban több mint 50 utat, Angliában pedig több mint hatvanat gumival burkoltak be. A guminak ilyen célra történő fel­­használása azután kezdődött meg, miután a laboratóriumokban sike­res kísérleteket folytattak és bebi­zonyosodott, hogy a gumi-bitdmen keverék kiválóan ellenáll a hő­mérséklet-ingadozásnak, nem re­pedezik és az autógumit sem kop­tatja annyira, mint az aszfalt. Sakktábla emlékezőtehetséggel Érdekes találmánya van egy csehszlovák gépésznek, J. K. Si­­munek ricanyi lakosnak: egy sakktábla, amely a megtett lépé­seket egyenként regisztrálja, úgy, hogy a játszmákat bármikor re­konstruálni lehet. Simunek már 34 országban jelentette be szabadal­mát. Az újszerű sakktábla soro­zatgyártását még az idén megkez­dik. A program: ezer könyv Az egyiptomi közoktatásügyi mi­ni. ж tórium kidolgozta és most va­lósiba meg az »ezer könyv prog­ramját«. A program szerint az egyiptomi kiadóknak állami támo­gatással ezer könyvet kell kiad­­niok: a világirodalom klassziku­sait, népszerű tudományos műve­ket, stb. A könyveket arab nyel­ven olcsó kiadványok formájában adják ki. Három nemzedék munkájának befejezése A Grimm testvérek több mint száz évvel ezelőtt kezdték a teljes német szótár összeállítását. Azon­ban csak az ABC hatodik betű­jéig fejezték be munkájukat. Ez a hatalmas mű (a szótár 32—33 kötetből fog állni), most befejezé­séhez közeledik: »Nagy Grimm­­szótár« címmel a berlini Tudomá­nyos Akadémia adja ki. ,Minden idők legnagyobb filmje“ A sajtó közlése szerint az 1958- as brüsszeli világkiállításon ver­senyt rendeznek »minden idők leg­jobb filmjé«-re. A pályázaton a vi­lág minden országa részt vehet olyan filmmel, amelyet a filmmű­vészet születésétől 1956-ig bezáró­lag alkotott. A verseny első menetében a ffimtörténészekből álló zsűri a 30 legjobb filmet válogatja ki. Azután egy másik zsűri, amely írókból, ze­neszerzőkből, képzőművészekből és más kulturális személyiségekből áll majd, 12 filmet választ ki, s ezeket azután bemutatják a nagy­­közönségnek. így döntik majd el, melyik fűm lesz »minden idők legjobb filmje«. A Háború és béke átdolgozása Az amerikai Paramount-cég, amely a »Háború és béke« című film kölcsönzésével foglalkozik az Egyesült Államokban, még egy módot talált, hogy nagyobb hasz­not préseljen ki ebből a filmből: árusítani kezdte a regény »saját« kiadását, amelyet a filmből vett képekből állítottak össze, a képek alatti rövid szöveggel. A cég a következőképpen ajánl­ja ezt a »művet« az olvasóknak: »Nincs szükség többé arra, hogy ezer hosszú oldalt elolvasson, ha meg akarja ismerni ezt a nagysze­rű könyvet, amely a háború és bé­ke minden epizódjáról beszámol az olvasónak ... Tolsztoj remek­művének megdöbbentő tartalmát is szöveggel ellátott fényképsoro­­zat ismerteti. Ezt a könyvet bár­milyen korosztályhoz tartozó olva­só élvezheti. Ha kettős gyönyörű­séget akar szerezni magának, néz­ze meg a filmet, azután olvassa el a könyvet. Ára mindössze 1 dollár 98 cent.« Életveszélyes foglalkozás Az amerikai Confidential című pletyka-folyóirat szerkesztője, Ro­bert Harrison az ország legveszé­lyesebb mesterségét űzi. Ugyanis, mig az amerikai biztosító társasá­gok nem válogatósak, ha üzletkö­tésről van szó és hajlandók úgy­szólván bármire biztosítást kötni, egy színésznő mosolyától egy bál­navadász-expedíció sikeréig, addig Harrison és munkatársai életét egy társaság sem hajlandó biztosí­tani. Hemingway művei mozivásznon Az »Arts« című francia hetilap közlése szerint előkészületek foly­nak Hemingway két művének megfilmesítésére. Szükség van-e Kaposváron Meteorológiai Állomásra? Néhány esztendővel ezelőtt, ami­kor Kaposvárt bekapcsolták a pol­gári légiforgalomba, a repülés biz­tonságosabbá tételére, a városhoz közel, meteorológiai állomást is ál­lítottak fel. Rövid idő múlva ki­tűnt, hogy nemcsak a repülőtér­nek van rendszeresen szüksége időjárási adatokra, hanem egyre sűrűbben érdeklődnek állami gaz­daságok, s más szervek is a vár­ható időjárás iránt. 1956 októberében megszűnt a polgári légiforgalom, s különböző okok miatt még egy ideig nem is indítják meg újra a budapest—ka­posvári járatot. Ennek alapján a Meteorológiai Intézet meg akarja szüntetni a kaposvári észlelő ál­lomást, mondván: nincs repülés, s így nem szükséges működtetése. A valóság ezzel szemben az, hc-gy a repülés megszűnte óta is van —. és a jövőben is lenne — munkája az állomásnak. Rendsze­resen érdeklődnek ugyanis a vár­ható időjárás felől a mezőgazda­­sági szakemberek, dolgozók, hogy munkájukat jobban szervezhessék meg, idejében felkészülhessenek a különböző terményekre káros ve­szélyek elhárítására. Igen nagy se­gítséget kaptak például a tavasz­­szal a fagyveszély megelőzéséhez is. Az állomás, ha szükség volt rá, még éjjel fél kettőkor is értesítet­te az érdekelteket: a fagyhullám ideért. Ennek köszönhető például, hogy a Kaposvári Állami Gazda­ság növényeiben csak elenyésző kart tett a tavaszi, éjszakai lehű­lés. A Vízművek is állandó kapcsola­tot tart fenn a meteorológusokkal. Számukra különösen fontos az összeköttetés, hiszen az alacsony­fekvésű kutak vízhozamát erősen befolyásolja a csapadék, s ha hosz­­szabb ideig száraz idő várható, másként kell gazdálkodni a ren­delkezésre álló vízmennyiséggel. Kikérik az állomás véleményét akkor is, ha nagyobb csövezés! munkába, vagy felújításba akar­nak kezdeni. A szennyvízátemelő­­telep karbantartási, vagy javítási munkáihoz sem fognak hozzá, ha nagyobb esőzés várható. Télen pe­dig igen hasznos adatokkal látja el az állomás a Vízműveket a fagy elleni hathatós védekezés szem­pontjából. Sokáig lehetne még sorolni az eseteket, amelyek mind azt bizo­nyítják, hogy szükség van a mete­orológiai állomásra. Ezt támasztja alá az a nem utolsó szempont is, hogy az állomás megszüntetésével a Balaton-parton üdülők nem kap­nának kellő figyelmeztetést az esetleges, Kaposvár felől érkező vi­harokról sem. Ha az állomást megszüntetik, a Nagykanizsa és Pécs közötti terü­let kiesik a rendszeres, mindenre kiterjedő időjárási adatszolgálta­tásból Is. Meg kellene hát találni a módját, hogy működése ne szűn­jön meg június 15-én, hanem, ha csökkentett létszámmal is, de dol­gozzon tovább, segítse megyénk mezőgazdaságát az eddig Is legtöbb esetben bevált prognózisaival. A kaposvári meteorológusok már évek óta Somogybán dolgoznak, megismerték a megye éghajlati viszonyait, ezért végezhetnek ered­ményes munkát. Az állomás meg­szüntetésénél tehát vegyék figye­lembe az illetékesek az időjárás megállapításának régi alapelvét is: csak akkor eredményes a meteoro­lógiai megfigyelés, ha hosszú időn át egy helyen dolgozó ember min­dent megismerhet, megtanulhat, ami a környezete időjárásának he­lyes megállapításához szükséges. Vadvirágok segítik as agrometeorológusokat a mikroklíma tanulmányozásában A mikroklíma tanulmányozásánál külön gondot jelent a hőmérő mű­szerek elhelyezése, mert sok tekin­tetben ettől függ, hol találnak nagy érték-különbségeket. A Martonvásá­­ri Agrometeorológiai Obszervató­rium a mikroklíma tanulmányozásá­ban felhasználja a vadvirágok segít­ségét. A vadvirágok ugyanis érzéke­nyebbek a többi növénynél az idő­járás minden változására és fejlődé­sükből az agrometeorológia sok ér­tékes adatot állapíthat meg. A Mar­­tonvásári Mezőgazdasági Kutatóin­tézethez tartozó mintegy ötszáz hol­das területen rendkívül sok a vad­virág — százszorszép, salátaboglár­ka, ibolya, gyöngyvirág — amelyek­nek fejlődését most tudományosan is tanulmányozzák. Egyidejűleg ezeket a virágokat külön parcellákon is ter­mesztik, összehasonlítás végett. A műszereket a vadvirágok közelében helyezik el és úgy vizsgálják: milyen mikroklímában fejlődnek a legelő­nyösebben. Országszerte megkezdődött a hársfavirág gyűjtése A Herbária Gyógynövénygyűjtő Szövetkezeti vállalat megbízásából a földművesszövetkezetek országszerte megkezdték a hársfavirág gyűjtését. A hársfavirágból hülések elleni gyógy teát készítenek, s nagy meny­­nyiségben exportálnak is. A káháns virágáért 4,50 forintot, az ezüsthárs virágáért pedig 3 forintot fizetnek kilónként a földművesszövetkezetek. BECSUKTÁK A POSTÁT Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel — így tartja a mon­dás. Ez bölcs tanács. Mesztegnyőn azonban ezt a mondást, nem egész bölcsen, így fordították visszájára: ha rövid a kardod, lépj hátrább egy lépéssel. Igen, bizony nemcsak hogy elhangzott, sőt véghez is vit­tek, ha nem is a fenti értelemben, de ehhez hasonló, ugyancsak »■bölcs« intézkedést. Valahogy így lehetne megfogalmazni a mesz­­tegnyőiek, s a posta pécsi üzlet­igazgatóságának a gyakorlatba átültetett jótanácsát: »megrepedt a posta fala, költöztessük át egy más községbe.« Át is költöztették. No, de ne vágjunk a dolgok, il­letve a posta költöztetés elébe, menjünk sorjába. Ügy, ahogy tör­tént. Valamikor, nyolc évvel ezelőtt került a posta egy Időközben ál­lamosított, a falu közepén lévő épületbe. Jól meg is húzódott ott. Kézre volt mindenkinek. Csakhát közbeszólt az idő. Egyszeresük észrevették, hogy hosszan megre­pedtek a falak. Szent ég, mi lesz itt? — kiáltották ijedten a postai dolgozók. Ment a jelentés a pécsi üzletigazgatósághoz: összedőlés ve­szélye fenyegeti a helybeli postát. SOS... Mit csinált az üzletigaz­gatóság? Természetesen kiszállt a helyszínre. Mit tesz ilyen esetben a bajbajutott ember? Természete­sen hozzáfog az épület megjaví­tásához. De nem úgy a posta. — Államosított épületben van a hírközvetítés helybeli hivatala? Hatha visszakéri a régi tulajdo­nos. ők. viszont nem potyáznak. J lentse ki a hatóság, hogy leg­alább tíz évig övék a helyiség, akkor készek megjavíttatni, külön­ben ... A volt tulajdonos közben felleb­bezett, a tanács nem jelentett ki semmit. Sem más épületet nem. bocsátott rendelkezésre. Egy na­pont aztán jöttek a kék ruhás híradósok, a távbeszélő berende­zést leszerelték, amit lehetett, át­szállítottak egy ehhez 5 kilométer távolságra fekvő faluba, В izére. A mesztegnyői postát meg becsuk­ták. Oh, persze, hogy nem javítja senki. Minek? Most, akinek vala­mi dolga van a postán, az utaz­zék, vagy gyalogoljon öt kilomé­tert Bizére. A mesztegnyőiek még hagyján, de mit szóljanak a hoz­zátartozó cserfekvésiek, akik ed­dig is hat kilométert gyalogol­hattak a postáig, most ezt meg­­toldhatják további öt kilométer­rel. Bonyodalmasabb lett a tele­fonálás. Mesztegnyőről Marcaliba például csak Kaposváron át lehet összeköttetést teremteni. Hátrá­nyos a postahiány közigazgatási, rendészeti és egyéb szempontból is. Nagyon, nagyon hiányzikГ a posta egy ilyen, két és félezer la­kosú, központi fekvésű faluból, ez nem is szorul nagyobb bizonyga­­tásra. A tanács a postára, a posta a tanácsra ■ tereli a felelősséget. Közben gyűlik a baj, a panasz, a felháborodás a faluban. Senki sem tesz semmit. Ki segítsen elsősorban is a mesztegnyői bajo­kon? A tanács és a posta közös megegyezéssel. Ha másutt nem, hát a tanácsházán tudtak volna helyet adni a postának, ám az is szóba jött már, de a tanácstitkár szerint a bökkenőt az okozza: »ha beengednék oda a postát, soha nem tudnák onnan kitenni. Ku­tya-macska harcot folytatnak te­hát a posta körül Mesztegnyőn. Ideje lenne már véget vetni en­nek. A falu érdeke kívánja ezt legfőképpen. — a — *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom