Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)

1957-06-12 / 135. szám

сЛ ШЬшлш£ h a teehm^L a iLág óbél Z.-» * шя VALTOZIK-E AZ ÉQHAJLAT! A UTÓBBI IDŐBEN sok ország­ban rendkívül szélsőséges időjárási jelenségeket figyeltek meg. 1951-ben Olaszországban, Angliában és Hol­landiában nagy árvizek voltak. 1952- ben Ausztráliában, Indiában és Ar­gentínában aszály, Algériában és az Egyesült Államokban sok vihar és árvíz pusztított, Málta-szigetén és más helyeken pedig igen forró volt a nyár. 1953-ban ismét árvíz pusztított Hollandiában és a Haway-szigeteken, Csehszlovákiában pedig borzalmas szárazság volt. 1954 telén Jugoszlá­viába, , Franciaországban és más eu­rópai országokban erős havazással párosuló kemény fagyok jártak, nyá­ron viszont Nyugat- és Közép-Euró­­pában pusztító árvizeket okoztak az esőzések. Az ily. n erős eltérések egyesekben azt a benyomást keltik, hogy az ég­hajlat többé-kevésbé változik. Ez a vélemény azonban alaptalan. Nem szabad összetéveszteni az idő­járás és az éghajiat fogalmát. Az időjárás, a légkör állandóan változó napot a, az éghajlat pedig az illető vidékre jellemző időjárás hosszú esz­tendőkre kialakult rendszere. Míg az időjárás napról napra, vagy hónap- 1 ól hónapra változik, az éghajlat hosszú időszak folyamán is alapjában véve ugyanaz marad. így például a Szovjetunió sztyeppe-vidékén az 946. évi nagy aszály ellenére sem ott szárazabb az éghajlat, az 1955. Vi bőséges csapadék után pedig nem ;tt esős í'bb. Felmerül a kérdés: változik-e gy áltálán az éghajlat? A tudomány erre a kérdésre igen­­ideg felel. Az éghajlat — ugyanúgy, nini a természetben minden — vál­ózik. Az éghajlat bolygónk megha­­arozott történelmi időszakának ter- i éke, s következésképpen változá­­eknak van kitéve. A 1 adósok a kihalt, illetve kive­zeti állatok és növények maradvá­nyait, az ásatások során feltárt anya­öl at elemezve megállapították, agy földünkön az éghajiat már bb ízben erősen megváltozott. A .■ológia korszakok változásával .on, .ít,. , ■>te Я7 éghajlati viszonyok néz több százezer, sőt több ztendő szükséges. A váltó­éi bonyolultak: a naptevé­­-•g, a légkör tisztasága, a he­­, képződésé és pusztulása, a ten- 4 és a kontinensek közötti viszo- Például a tengeráramlatok, stb. id befolyásolják az éghajlatot, idéz ideig azonban nincs olyan el­et, amely megmagyarázná az ég­­.átváltozás törvényszerűségeit. A ’ százezer esetleg millió évig tar­tó nagy éghajlatváltozásokon kívül az időjárásban 1000—10 000 éves kor­szakos ingadozások is megfigyelhe­tők. Ám a korszakos éghajlatválto­zásokon belül is elég gyakran .mutat­koznak rendellenességek. A krónikák elemzése alapján például kiderült, hogy az orosz síkságon a XV. század­ban igen jelentős »rendellenességek« voltak, amelyek aszályokat, árvize­ket, viharokat, zord és havas teleket idéztek elő, a XVI. századtól kezdve azonban javult az éghajlat. A sok­­esztendös megfigyelések azt bizonyít­ják, hogy mind a XX. században, mind a múlt században egyaránt vol­tak igen hideg és igen meleg telek, rendkívül aszályos és csapadékban gazdag esztendők, stb. Az időjárás­ban rendkívül ritkán fordul elő olyasmi, amit 30, 70, vagy legfeljebb 100 évvel ezelőtt ne tapasztaltak vol­na. Az a lényeges, hogy a normális éghajlattól való ilyen erős eltérések még nem bizonyítják az éghajlat gyors változását. Ellenkezőleg, ezek az eltérések az illető éghajiat elvá­laszthatatlan sajátosságai. A METEOROLÓGIAI megfigyelé­sek gondos feldolgozása is azt bizo­nyítja, hogy az egyes vidékek éghaj­lata a még olyan erős kilengések el­lenére is ugyanaz marad. Ezek az in­gadozások rövid ideig, néhány évti­zedig tartanak. Ilyen küengésnek számít az Északi-sarkvidék felmele­gedése is, amely a huszas években kezdődött. Felmerül a kérdés: mi az ilyen rendellenességek oka? A szovjet tu­dósok arra a következtetésre jutot­tak, hogy ezeket az ingadozásokat a légkeringésben előidézett változások révén a naptevékenység okozza. A naptevékenységnek olyan ingadozá­sairól van szó, amelyeket a napfol­tok számának fokozott növekedése vagy csökkenése kísér. A fokozott naptevékenység időszakában erősö­dik a légköri cirkuláció, a föld ma­gas és alacsony szélességi fokai kö­zött meggyorsul a légcsere. Ennek eredményeként változik a hőmérsék­let-megoszlás is: a trópusi vidék hű­vösebbé, a sarkvidék melegebbé vá­lik. A hőmérséklet emelkedésével viszont szárazabb lesz az éghajlat. Egyes külföldi tudások szerint а jelenleg megfigyelhető fokozott lég­köri cirkuláció- az atomrohbanásokkal kapcsolatos. E vélemény azonban té­nyekkel nem igazolható. Először is éghajlatingadozások régebben is többször előfordultak, amikor atom- és hidrogénbombák még nem voltak. Ezenkívül az atmoszférában végbe­menő folyamatokhoz mérhetetlenül több energiára van szükség, mint amennyi az atomrobbantásoknál fel­szabadul. J. Fjodorov szovjet tudós adatai szerint egy közönséges déli vihar idején annyi energia szabadul fel, mint 15 hidrogénbomba-robban­­tás alkalmával. A kutatások megállapítottak egy 80 éves éghajlatingadozási ciklust, amely a naptevékenység időszakos változásaival kapcsolatos és egy 250 éves ciklust, amely a föld forgásse­bességében periodikusan beálló inga­dozásokon alapul. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a jelenlegi melegedés e két ok egyidejű, párhuzamos hatásá­nak eredménye. Eszerint a közeljö­vőben Európában az éghajlat konti­nentális jellegének erősödése várha­tó. Mindez azonban csupán éghajlati ingadozás, nem pedig az éghajlat egyirányú tartós változása. MEG KELL JEGYEZNÜNK, hogy az éghajlat változásában egyre na­gyobb szerepet tölt be az ember te­vékenysége. így például a meggondo­latlan erdőirtás rendszerint rontja, a mocsarak lecsapolása, a folyók hidro­lógiai rendszerének megváltoztatása, öntözőrendszerek létesítése, az erdő­sítés, stb. pedig fokozatosan javítja az éghajlatot. (A »Nauka i Zsizny«-ből.) Sarkvidéki hidegből — ssubírópikus melegbe Első olvasásra úgy tűnik, hogy a címben foglait á’iiiás képtelenség. Fádig-} kér eqmtjfrti uájox csupán egy vas g ajtó választja el egymás­tól. Pe sze, mindenekelőtt tisztáz­nunk kell, hogy e pillanatban a Szov­jet Tudományos Akadémia növény­­fiziológiai intézetének Fitotron nevű, mesterséges éqnaj latszabályozó állo­másán vagyunk. A laboratóriumok­ban nemrég kezdték el a kutatómun­kád Az állomás 33 helyiségében a leg­különfélébb műszereket találjuk. A berendezéseket a külső, hozzá nem értő szemlélő kél csoportba oszthat­ja. Az egyik, amelyikkel a szobákban rövid idő alatt a sivatag, a sarkvidék, a szubtrópikus övezet, a magas he­gyek és a mély völgyek éghajlati vi­szonyait teremtik elő: a másik pedig, ameíyikkei az így nyert égnaji.itl vi­szonyok között a hőmérséklet alaku­lását. a levegő nedvességtartalmát, a fényintenzitást stb. merik. Jelenleg a tudósok a növények nö­vekedésének, c tápíálékfelvétolének, fagyáiloképességének és a szárazság elleni védekezésének törvényszerűsé­geit kutatják különböző éghajlati vi­szonyok között. Nem kétséges, hogy az új kísérleti állomás kedvező ha­tást gyakorol majd a szoyjet mező­­gazdaság terméshozamának fejlesz­tésére. ÚJ IPARÁGAK SZÜLETTEK A Szovjetunióban a Nagy Októberi Szocialista For­­■alom utón számos olyan iparág alakult ki, amely ári Oroszországban ismeretlen volt. Teljesen újonnan nvezt* к meg a gépgyártást. Ezt bizonyítja, hogy 1955- • a gépgyárak és fémfeldolgozó üzemek 138-szor ri műt Ü rmeitek, mint 1913-ban. :ári Oroszországban egyáltalán nem gyártottak josikat. Az első hazai gyártmányú tehergépkocsit -bon bocsátották ki. A szovjet autóipar 1956-ban J00 autót Készített. \ raktor- és kombájngyártás szín,bén csak a szov­­,a±om éveiben kezdődött. A fejlődés rendkívül " ütemű volt és csupán 1956-ban már 184 000 trak­tak a mezőgazdaságnak. Ezenkívül még számos isu mezőgazdasági géppel segítik a parasztokat, ári Oroszországban még az a kevés villamos­­'Ufö. di gépekkel dolgozott. A szovjethatalom 1 feladatai közé sorolta, hogy megszüntesse séget a külföldi ipartól. Jelenleg a szovjet )00 kilowattos kapacitású turbinákat gyár­­lolgozták az 500 00 kilowattos turbina terv­­. szovjet gyárakban a világon páratlan tel­­... u -nergetikai' berendezéseket készítenek, szovjet rádióipar — amely szintén az elmúlt 40 ötté — korszerű rádió és távolbalátó berendezé­­átja el az ipart. 1956-ban 4 300 000 rádiót és tele­­evókészüléket gyártottak. Ez az iparág különö­­rsan fejlődik. írj Oroszországban egyáltalán nem ismerték a -.Mást. Ezt a fontos iparágat szintén a szovjet .«merek fejlesztették ki. A jelenlegi ötéves terv ányzatai szerint az 1956—60-as időszakban az eddi­­en felül még 200 városba és munkástelepre vezetik gázt. Ez idő alatt több mint 10 000 kilométer hcsz­­úgb-in épí’enek gázvezetékeket. Az alumínium, magnézium, wolfram és sok más ielhasználása az iparban csupán a sz/Ovjethatalom j íremtése után kezdődött meg. Rendkívül érdekes, nu'b a cári Oroszországban a Mendelejev-féie -rben szereplő elemek közül fnindössze 16-ot ♦ak fel ipari célokra, addig jelenleg a szovjet vkohászat 63 elemből készít gyártmányokat. Az -0 év során fejlett vegyipar alakult ki, amely n 10 000 különféle gyártmányt „-ad a népgazda- Az elmúlt ötéves tervek éveiben olyan ipar­fej- ‘.snek indultak, mint a szintetikus kau­üítragyagyártás, a különfél e műanyagok elő- 1 ig -• jfiatalabb iparága az .atomenergia felta­­a> -,ul ki. A Szovjetunióbal í számos tudós és -yár foglalkozik az atomer.ergia felhasználá- és célokra. Mint ismeretes, a Szovjetunióban épült fel a világ első atomerőmüve. A tervek szerint 1961-ig még néhány 2—2,5 millió' kilowatt kapacitású atomerőművet helyeznek üzembe. A lenini útmutatások nyomán V. I. Lenin számos beszédében jellemezte a parasz­tok életét a cári Oroszországban. Rámutatott arra, hogy a forradalom előtti terméketlen esztendők során a pa­rasztok ezrei haltak éhen. Minden szavával buzdította a szovjet állam vezetőit, hogy javítsák meg a parasztság életviszonyait. A kommunista párt és a szovjet kormány legfontosabb feladatai közé sorolta a lenini szövetkezeti terv megvalósítását. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme után több mint 150 millió hektárnyi volt földesúri és papi földterüleliet osztottak ki a sze­gényparasztok között. Az elmúlt negyven év során egy­re több kolhoz alakult. 1953-ban például a paraszti gaz­daságok 99,3 százaléka már kolhozokba tömörült. Külö­nösen nagyarányú fejlődést tapasztalhatunk az elmúlt évek során. 1955-ben már 87 500 kolhoz volt a Szovjet­unióban. Az októberi forradalom óta, 1955-ig bezárólag, a Szovjetunió 486 millió hektárnyi mezőgazdasági ter­mesztésre alkalmas földterületéből már 392 millió hek­tárt a kolhozparasztok vettek művelés alá. A fennma­radó 89 millió hektárnyi területen a szovhozok és más gazdaságok dolgoznak. Lenin 1919-ben a párt VIII. kongresszusán a követ­kezőket mondotta: »Ha holnap 100 ezer elsőrendű trak­tort tudnánk adni, ha benzinnel, gépészekkel tudnánk ellátni őket (önök nagyon jól tudják, hogy ez egyelőre ábránd), akkor a középparaszt azt mondaná: »Én a kommuna mellett vagyok» (vagyis a kommunizmus mellett). (Lenin összes művei. 29. kötet, 212. oldal.) E lenini útmutatás nyomán nagy iramban indult meg a szovjet mezőgazdasági gépgyártás. 1956-ban már 1 687 000 traktor, 394 ezer gabonakombájn, 658 ezer te­hergépkocsi segítette a parasztok munkáját. A szovjethatalom évei alatt — 1956-ig — a vetéste­rület az 1913. évi 118 215 000 hektárról 195 millió hek­tárra emelkedett. Az elmúlt íhárom év során a gabona­­növények vetésterülete 22 millió hektárral, az ipari nö­vényeké 1 676 000 hektárral, a cukorrépáé pedig 439 ezer hektárral növekedett. A cár: Oroszom,-k,ban csak nagyon kevés magas­­képzettsv ! mezőgazdasági ..komber dolgozott. \ í'ej­­lődés ezen a téren is szembetűnő, ha figyelembe ve s­szük, hogy 1955-ben 159 ezer -elsőfokú, 254 ezer közép» fokú képzettséggel rendelkező szakember mán jutotta a kolhozok és a szc/hozok munkáján. Motorosha.jó vízalatti szárnyakkal | iát el sem A gorkiji »Krasznoje Szormovo« hajógyárban új utasszállító motor­hajót bocsátottak vízre, amelyet eredeti módon két vízalatti szárny­nyal láttak el. Ezek a szárnyak le­hetővé teszik, hogy a hajó bizonyos sebesség elérésekor kiemelkedjék a Kéttiimlős autógumi A külsőből és belsőből álló ke­rékgumikat mindinkább kiszorít­ják a használatból ez ennél tökéle­tesebb, belső nélküli gumik, ahol a külső köpeny egyben a tömlő sze­repét is betölti. A belső nélküli gu­mik azonban nem teljesen biztonsá­gosak. Ha a köpeny kihasad, sze­rencsétlenséget okozhat. Ameriká­ban most olyan belső nélküli kerék­gumit gyártanak, amelyben a kül­sőnél sokkal kisebb átmérőjű belső helyezkedik el. Ez a belső két réteg gumírozott nylonszövetből készül és va­be­vízből és ezáltal a víz el ,ünk csökken. A vízben csupán mbb nyak, a hajócsavar, a korrr к -szárnyakat a hajótesttel összekötő 5еьь rudak maradnak. Az új motoros- |_ю hajó óránként 60 kilométeres da» >jerT tesz meg. jbr !nl dj é! et ind­nert diót gat­+ a különböző köpeny alatti rész el légtérre oszlik. A külső t et lyu­kas tű segítségével töltik meg le­vegővel, akárcsak a gumilabdát A belsőgumiba szelepen juüatj;4 a levegőt. Ha a külső köpeny ki lyukad, vagy kihasad, akkor a be ső felfújt gumírozott nyioi .open; veszi át a szerepét, s az autó az előbbi sebességgel folytatja út ,í Attól függően, hogy mekkora és m.­­lyen a külső köpeny sérülése, a belső köpennyel 150—400 kilométert is meg lehet még tenni. _A nap energiájának segítségével | nr ,ze zéan 1Л’ n jan­:si >b a 27.32 3. Kiss ) 1244 nt. A szovjet energiagazdálkodásban egyre nagyobb helyet foglal el a vi­lág legerősebb energiaforrása, a nap. A déli kerületekben már szá­mos napberendezés működik, ame­lyek segítségével lakóházakat fű­iének és biztosítják a lakások me­legvíz-ellátását. Az alma-atai gyógy­intézetekben napreflektorral gyó­gyítják a különféle bőr-, reumati-A televíziós távirányítás A kalomnoi nehézipari gépgyár­ban a nagyméretű karusszel pado­kat televíziós berendezés segítségé­vel a távolból irányítják. A 9 mé­teres gépen nagy munkadarabokat készítettek. A vevőkészülék ernyő­je 18—24 centiméteres. A gépkezelő a megmunkálás valamennyi műve­kus és hűléses megbeteged íseke Különösen érdekes távlatok r j dpr ‘ lUnkácsy a napenergia felhasználása e’őtt a /i Emília iparban. Az eddig elkészített kísér3 Katalin leti berendezések lehetővé tetté unkácsy) hogy a nap energiájával három 1 ífiS6.6Ep! félezer fokos hőmérsékletet idé' '-»j-gó) nek elő. Ez különösen a kohs , csy szamára jelentős. -4(jx zett van nint ;án\ elli letét, az esztergakés munkáját, a késbeállítás szögét stb. figyelemmel kísérheti és szabályozhatja. A ter­vek szerint idén tovább fejlesztik a televíziós távirányítás rendsze­rét és a közeljövőben már 16 mé­teres karusszel padot irányi tan а У majd ezzel a módszerrel. A lengyel orvosok kiváló teljesítménye A varsói idegsebészeti klinika or­vosai eltávolították egy 16 éves leány agyának egyik felét. Ezt a műtétet olyan gyermekeknél alkal­mazzák, akiknek velük született agybajuk van. A lány szellemileg visszamaradott volt és tartós epi­lepsziás rohamoktól szenvedett. Ál­lapota a műtét óta lényegesen ja­vult. Az eset azért rendkívül fUv’e­­lemreméltó, mert eddig cs; k kbebb gyermekeken végeztek ilyen mi.lé­tet. A gyermekbetegségek születés előtti okai Ogy So­lal­ika. •ná­ilis­|lis-45 :em ke­lni, az­:ás-D. H. Stott, a Daneet című angol orvosi szaklap májusi számában megjelent cikkében beszámolt arról, hogy megvizsgáltak 102 fejlődésben visszamaradt gyermeket és megál­lapították, hogy szoros kapcsolat áll fenn az anya terhesség alatti be­tegségei, vagy lelki válsága és a há­rom éven aluli gyermek nem jár­ványos természetű megbetegedései ank között. A cikkíró hangsúlyoz!. _|8 hogy azoknak a gyermekeknek 76 százaléka, akiknek anyja a lei y' hesség ideje alatt beteg ugyanabban a betegségbe-: szénvt _ Kosa. dett. A megvizsgált gyermekckneatucza, Te­­csak 28,6 százaléka esett át ly< n Ь(р^1й1б"?^ tegségeken abban az esetbi n, ha í, pompásan, anya a terhesség ideje alatt nem voiámel. Hor­­beteg. ‘tucza­»Belarusz—57« A minszki rádiógyár megkezdte a »Belarusz—57« típusú új, hathullám­­sávos, tízlámpás rádiók szériagyár­tását. A készülék ultrarövid hullám­hosszon is dolgozik. Az ötdinamikus hangszóró térbeli hanghatást bizto­sít. A hullámsávok váltása egyszerű gombnyomással történik. A készülé­ket különleges belső forgatható an­tennával látták el. Ez lehetővé te­sizi. Nögy­szi hosszú- és középhullámé a z ^ jfovJcs varok kiküszöbölését. ovácz. Ti-A tervezők az új rádióterhnikeK. Toinbor, anyagok, a törpecsövek és a fó?n rBognár. vezetők felhasználásával, a régmár 4:0-ra »Belarusz—53« készülékkel szembe1*^^ egynegyedére csökkentették az 1 n jobban és rádió súlyát. Az újtípusú ’ ivőpelten győ­­készülékeket már forgalombe i 7j'h^ov ul hozták. »Gép-titkár« Az egyik angol cég ezt a nevet adta az új okmánymásológépnek. A gép bármilyen szövegből néhány másodperc alatt tinta, festék és minden előzetes eljárás nélkül má­solatot készít. Az okmány eredetijét egy résen át beteszik a gépbe, hőérzékeny pa­pírlap alá. Ezután hekapcsomai egy erős infravörös lámpát. A sugarak reakciót idéznek elő a hőnvékeny másolópapíron. így készülnek a tel­jesen precíz másolatok. Beszélő pipa A milánói vásár sok új technikai érdekessége között is feltűnést kel­tett Tiochioni »beszélő pipája«. Tiochioni évek óta foglalkozik elektrotechnikai kísérletekkel és la­boratóriumából már nem egy hasz­nos találmány került ki, így a töb­bi között az elektrokardiograf mó­dosított példánya, amely közvetle­nül papírszalagra fírja« a szívmű­ködés keltette elektromos rezgése­ket. Néhány évvel ezelőtt Tiochioni gégeoperáción ment át: egy dagana­tot távolítottak el gégéjéből, s az operáció során hangszalagjait is ki kellett venni. Elvesztette hangját. A világon körülbelül egymillió olyan ember él, aki gégeoperáció következtében nem tud beszélni. Tiochioni nekilátott, hogy olyan szerkezetet találjon fel, amely pó­­tolni tudja a hangszálakat. A hang­falak szerepe ugyanis csak annyi, ogy rezgésbe hozzák a levegőt — rangot adnak —, de ez a hang egy­hangú, csak a száj, a nyelv, a fo­gak és az ajkak tagolják, azaz ala­kítják át érthető beszédcu . Mint­hogy e szervek épen maradtak, csak azt kellett megoldania, hogy megfelelő hangot vigyen be a száj­üregbe. Hoszú hónapok kísérletei u án végre megtalálta a megoldási. Ta­lálmányának lényege egy membrán, amelyet elektromos impulzusok hoznak rezgésbe, s amely így han­got ad. Ezt a kis mikrofont egy pi­pába helyezte el, amelyhez a zsebe­ben lévő elemből vékony zsinór ve­zeti az áramot. A pipa üreg énen keletkező hang a szopókán át jut a szájüregbe. A hangszalagjuktól megfosztott egyének foguk közé szorítják a pi л pát, gombnyomással bekapcsolják az áramot és a szokott módon for­málják a szavakat. Ennek a mester séges beszédnek egyetlen hátránya, hogy nem lehet változtatni a hang­erőn és a hang színén, de mis min­dig jobb egyhangúan besztin mmt sehogy. —-----­Ida László "r rai< »esi. ' lx­­у. v s r írét lte, ,.sz­­ki ját sá­­ok-5П-ata lte. ckc.cs i. v'ét ü. gyá­­s- et ik >tts nej JS v-llv' r líl iw»z.Ő ;álk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom