Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)

1957-06-06 / 130. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! шшшМ AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IL évfolyam, 130. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1951. június 6. MAROSAN GYÖRGY: Nines az az erő, amely pártjainkat elválaszthatná egymástól Elutazott Budapestről a Francia Kommunista Párt küldöttsége A Francia Kommunista Párt kül­döttsége, amely néhány napot ha­zánkban tartózkodott, szerdán dél­előtt elutazott Budapestről. A feri­hegyi repülőtéren a küldöttséget Marosán György, az MSZMP Inté­ző Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. Nagy örömére szolgált pártunk­nak, az egész dolgozó népünknek a testvéri Francia Kommunista Párt küldöttségének látogatása — mon­dotta többek között. — Ez a láto­gatás igen nagy segítséget jelent pártunknak és mélyíti a magyar és a francia nép közötti barátságot, a két testvérpárt közötti kapcsolato­kat.. A pártjaink között létrejött megál­lapodás hozzájárulást jelent a nem­zetközi kommunista mozgalom egy­ségének megszilárdításához, szolida­ritást vállalt a nemzeti függetlensé­gükért harcoló népekkel, így az al­gériai néppel, elítéli az imperialista agresszív körök atomháborút előké­szítő politikáját. Megállapítottuk, hogy a kommunista pártok tapaszta­latainak rendszeres kicserélése hasz­nos népeink boldogabb jövőjéért folytatott harc és a fenyegető atom­háború elkerülése érdekében. A továbbiakban így folytatta: Az önök találkozásai a magyar kommu­nistákkal és dolgozó népünkkel Bu­dapesten és vidéken egyaránt, bebi­zonyították, hogy pártunk és a for­radalmi munkás-paraszt kormány köré akarjuk tömöríteni a munká­sokat, parasztokat, értelmiségieket, az ország összes haladó erőit, mert ez elengedhetetlen a népi hatalom megszilárdításának és annak, hogy a magyar nép saját erejéből építhesse fel a szocializmust. A személyes ta­lálkozásnak azért is nagy jelentő­sége van, mert a Magyar Szocialista Munkás­párt vezetőinél tapasztalhatták az elszánt akaratot, hogy gyor­san és eltökélten folytatják múlt hibáinak kijavítását a és egészséges marxista—leninista el­veken építik fel a Magyar Szocialista Munkáspártot. A magyar dolgozó néppel való személyes találkozásuk felbecsülhetetlen segítséget jelent pártunk munkájában, mert a kapi­talista kizsákmányolásról, elnyomás­ról közvetlen tájékoztatást kaptunk és önök gazdag dokumentációval is bizonyították e tényeket. Személyes találkozásunk bebizo­nyította, hogy nincs az az erő, amely a Francia Kommunista Pártot és a Magyar Szocialista Munkáspártot el­választhatná egymástól. A magyar kommunisták és dolgo­zó népünk sohasem fogja elfelejteni azt az együttérzést, bátor, harcos ki­állást, amelyet a Szovjetunió Kom­munista Pártja is és a francia kom­munisták is október—novemberben a proletár internacionalizmus ragyo­gó példájaként mellettünk tanúsítot­tak. A mi közös ügyünk a dolgozó nép jobb jövőjéért, a szocializ­musért folytatott harc az embe­riség reménységét képviseli és ez az az erő, amely összeková­csolja a kommunista pártokat a világ összes dolgozó népével. Kérjük az elvtársakat, adják át forró testvéri üdvözletünket a Fran­cia Kommunista Párt hősi harcok­ban kipróbált tagjainak és személy szerint általunk nagyon tisztelt és szeretett Maurice Thorez elvtársnak. Önökön keresztül üzenjük a francia kommunistáknak, büszkék vagyunk arra, hogy egy táborban, a kommu­nista világmozgalom táborában együtt harcoltunk velük és ígérjük, úgy fogunk dolgozni, harcolni, hogy erősítsük a francia és a magyar nép barátságát, segítsük francia testvér­­pártunk célkitűzéseinek mielőbbi megvalósulását. Éljen a francia és a magyar nép barátsága! Éljen a Francia Kommunista Párt és a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt testvéri szövetsége! RAYMOND GUYOT: A látogatás tapasztalatai alapján jobban megértjük a magyar kommunisták harcait Raymond Guyot válaszbeszédében többek között a következőket mon­dotta: Mielőtt távoznék hazájuk földjéről, a Francia Kommunista Párt küldött­sége nevében köszönetét mondok a Magyar Szocialista Munkáspárt ve­zetőségének, az általunk meglátoga­tott üzemek dolgozóinak, valamint azoknak az íróknak, újságíróknak és tanároknak, akikkel találkoztunk, a szívélyes fogadtatásért, amelyben budapesti tartózkodásunk alatt ré­szesítettek. A Magyar Szocialista Munkás­párt küldötteivel folvtatott meg­beszéléseink hozzásegítettek minket, hogy jobban megértsük az önök harcait, az októberi ba­jok okait, csodálatos talpraállá­­suk magyarázatát és a nagy távlatokat, amelyek most önök előtt feltárulnak az ipar, a me­zőgazdaság, a tudományok és a mű­vészetek fejlesztése, valamint a szo­cialista demokrácia kibontakoztatása síkján. A beszédek elhangzása után a ven­déglátók és a vendégek baráti öle­léssel, meleg kézszorítással búcsúztak egymástól. Bolgár kormány- és pártküldöttség érkezett hazánkba A Magyar Népköztársaság forra­dalmi munkás-paraszt kormányának és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására bolgár kormány- és pártküldöttség érkezett hazánkba. A küldöttség tagjai: Anton Jugov, a minisztertanács elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsá­ga Politikai Bizottságának tagja (a kormányküldöttség vezetője), Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára (a pártküldöttség vezetője), Rajkó Damjanov, a BKP Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter, Karlo Luka­­nov külügyminiszter, a BKP Köz­ponti Bizottságának tagja, , Szto­­jantomcsev, a Bolgár Földművesszö­vetkezetek Igazgató Tanácsának tit­kára, a Hazafias Arcvonal Nem­zeti Tanácsának tagja, város- és köz­séggazdálkodási miniszter és Krisz­­tyu Sztojcsev, a Bolgár Népköztársa­ság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki ha­zánkban csatlakozott a küldöttség­hez. A bolgár kormány- és pártküldött­ség kedden a késő esti órákban ér­kezett Kelebia határállomásra, ahol a vendégeket Horváth Imre külügy­miniszter, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, Sebes István kül­­üevminiszterhelyettes, Mányik Pál, a Külügyminisztérium I. számú poli­tikai osztályának vezetője, Csatorday Károly, a Külügyminisztérium pro­tokoll osztályának vezetője és Krisz­­tyu Sztojcsev nagykövet fogadta. A delegáció különvonata a Rákóczi induló hangjai mellett gördült be a magyar és a bolgár zászlókkal, üd­vözlő feliratokkal díszített határállo­másra. Anton Jugov, Horváth Imre kísére­tében ellépett a felsorakozott dísz­őrség előtt, majd elhangzott a bol­gár és a magyar himnusz. A delegáció különvonata szerdán reggel 9 órakor érkezett meg az ün­nepien feldíszített Keleti-pályaud­varra. A bolgár kormány- és párt­küldöttség fogadtatására megjelen­tek: Kádár János, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kiss Károly, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Intéző Bizottsá­gának tagjai, á Minisztertanács tag­jai. Ótt volt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának számos tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető szemé.­­lyisége. Jelen volt az érkezésnél a buda­pesti diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője és tagja. A bolgár kormány- és pártküldött­séget a pályaudvaron elsőnek Ká­dár János és dr. Münnich Ferenc üdvözölte. A bolgár küldöttség tagjai köszöntötték az MSZMP Intéző Bi­zottságának, a forradalmi munkás­paraszt kormánynak a tagjait, majd a diplomáciai testület tagjait. Az üdvözlések után a bolgár kor­mány- és pártküldöttség tagjai a fogadásukra megjelentek kíséretében kiléptek a pályaudvar előtti térre, ahol az .összegyűlt több ezer főnyi dolgozó lelkes tapsa fogadta a test­véri bolgár nép küldötteit. A felsora­kozott díszőrség parancsnoka jelen­tést tett Anton Jugovnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa el­nökének, a delegáció vezetőjének. Ezután felcsendültek a bolgár és a magyar himnusz hangjai, majd An­ton Jugov, Kádár János kíséretében ellépett a felsorakozott díszőrség előtt. Anton Jugov üdvözölte a dí$z­­őrséget, majd elhaladt a téren felso­rakozott dolgozók sűrű sorai, előtt. Többen virágcsokrokat nyújtottak át a bolgár küldöttség vezetőjének. Ezután Kádár János elvtárs beszé­dében üdvözölte a bolgár kormány- és pártküldöttség tagjait, megemlé­kezett a látogatás jelentőségéről, majd így folytatta: Nem felejti el népünk azoknak a bolgár hősöknek neveit sem, akik aj felszabadító Szovjet Had­sereg katonáival együtt életüket áldozták hazánknak a fasizmus igája alól való felszabadulása ér­dekében. A magyar dolgozó nép nevében ez alkalommai is köszönetét mondok azért az önzetlen anyagi és erkölcsi támogatásért, amelyet a bolgár nép nyújtott a magyar népnek az ellen­­forradalom súlyos napjaiban. A két nép küldöttei tárgyalásának eredmé­nyei minden bizonnyal hozzájárul­nak a Szovjetunió vezette szocialista tábor egységének további megszilár­dításához és a béke megőrzésének ügyéhez. Az üdvözlésre Anton Jugov elvtárs válaszolt. Beszédében megköszönte a meg­hívást és a meleg fogadtatást, majd tolmácsolta a bolgár nép, a Bolgár Népköztársaság kormánya és a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bi­zottsága üdvözletét. Ezután a következőket mondotta: A bolgár nép nagy aggodalom­mal figyelte a véres ellenforra­dalmi lázadás kibontakozását, a belső és a nemzetközi reakció bűnös kísérletét Magyarország népi demokratikus rendszerének megdöntésére. Azokban a tragikus napokban a bol­gár nép kifejezte szolidaritását és támogatást nyújtott a magyar forra­dalmi erőknek, amelyek a nagy Szovjetunió testvéri segítségével megsemmisítették az ellenforradal­mat. Kormány- és pártküldöttségünk meg van győződve arról, hogy meg­beszéléseink és1 tárgyalásaink tovább erősítik a magyar és a bolgár nép testvéri barátságát és gyümölcsöző együttműködését, elmélyítik a szocia­lizmus erőinek egységét és erősíte­nek minden szabadságszerető népet, amely a világbéke megőrzéséért és'S népek közötti együttműködés fejlesz­téséért harcol. Fel vörösök, proletárok, csillagosok, katonák ! Látogatás Azerbajdzsánban IFJÚ FIQYELÖ Folytatja tanácskozását az országgyűlés Kedden az ebédszünet után dr. Szabó Miklós képviselő az egészség­­ügyi és szociális költségvetéshez szólt hozzá, s a természetes meleg vizek hasznosítását sürgette. Ezután dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter emelkedett szólásra. Beszélt a többi között az abortuszrendelet módosítása körüli vitáról. — A rendeletről az utóbbi időben különféle állásfoglalás és vi­ta alakult ki — mondotta. — A ren­delet felülvizsgálatához nyilvánva­lóan csak tudományosan megalapo­zott, értékelt adatok birtokában le­het hozzászólni. Az Egészségügyi Minisztérium most végzi ezt a felül­vizsgálatot, annak eredményétől függően tesz majd javaslatot a ren­delet módosítására, amennyiben an­nak szükségessége mutatkozik. Nyil­vánvaló, a rendelet esetleges módosí­tásánál messzemenően figyelembe kell venni mind az egyéni, mind a közösségi érdekeket. Dr. Doleschall Frigyes a továbbiak­ban a születési, halálozási és külön­böző betegségi statisztikákról, majd az egészségügyi dolgozók bérezéséről szólt. — Az adott helyzetben égető szükség volt létszámhelyzetünk meg­javítására. Éppen ezért örömmel és köszönettel üdvözlöm a terv- és költ­ségvetési bizottság előadójának be­jelentését, amely szerint nagyrészt erre a célra további 10 millió forintot biztosítanak az egészségügyi tárcák költségvetésében. A bérjellegű ki­adások emelkedésében csak a tavaly évközben, s az idén mostanáig végre­hajtott bérügyi intézkedések kiha­tásai szerepelnek a költségvetésben. Sor kerül azonban azokon kívül jú­nius elsejétől elsősorban az ala­csonykeresetű egészségügyi dolgozók béremelésére is, ami havi 11,5 millió forintot jelent. Ennek végrehajtási intézkedésén a Minisztertanács és a gazdasági bizottság felhatalmazása alapján most dolgozik I az Egészség­­ügyi Minisztérium. A végrehajtási utasítás kiadására mégj ebben a hó­napban sor kerül. A kedd délutáni ülésen felszólalt még Harustyák József, Szomszéd László, Petrovics Jáno$né és Blaha, Béla. HOSNYÁNSZKI JANOS: A gépállomás van a szövetkezetekért és nem fordítva Az országgyűlés szerdai ülésén folytatta az 1957. évi költségvetés, a költségvetési törvényjavaslat és az idei népgazdasági terv együttes tár­gyalását. Az ülést Vass Istvánná, az ország­­gyűlés alelnöke nyitotta meg. A szerdai vitában először Hos­­nyánszki János országgyűlési képvi­selő szólt a földművelési tárca költ­ségvetéséhez. Bevezetőben a Tolna megyei dolgozó parasztság helytállá­sáról, a megye mezőgazdaságának helyzetéről beszélt, javasolta, hogy a kormány az adókedvezményen kívül ipari takarmányt is juttas­son a borjúnevelőknek, ezenkívül szervezze újjá a tejfelvá­sárlást, mert jelenleg a parasztság nem kapja vissza a tejtermék utáni másodrendű tejet, amit vár és ami szükséges volna a borjúneveléshez is. Javasolta azt is, hogy a téli hónapok­ban a mezőgazdasági szakemberek, agronómusok, valamint a pedagógu­sok legalább fcét-három hónapot fog­lalkozzanak a parasztfiatalokkal. Az esti iskolákon különösen nagy gondot kell fordítani az állattenyésztés for-. télyainak megismertetésére. Javasol­ta, hogy az esti iskolákon a 15—16 éves falusi fiatalok vegyenek részt. A termelőszövetkezetek helyze­téről szólva kifogásolta, hogy egy sor termelőszövetkezetben nincs könyvelés és a járási tanácsok nem hangsúlyozzák eléggé a ter­melőszövetkezetek előtt a köny­velési rendszer fontosságát. A gépállomást knak is jobban kell segíteniük a termelőszövetkezeteiket- Mi, szövetkezeti tagok | — mondotta —, úgy véljük, hogy ja gépállomás van a szövetkezetért és nem fordítva; Ma a gépállomás elsősorban akkor dolgozik szívesen a szövetkezetnek, ha olyan munkát kap, amin -sokat le­het keresni. Befejezésül javasolta, hogy az ál­lattenyésztés területén működő két felvásárló szervet helyezzék a Föld­művelésügyi Minisztérium irányítá­sa alá, mert nem egészséges, ha e két szervet két minisztérium irányít­ja. A földművelésügyi tárca költség­­vetését a maga és a Tolna megyei képviselőcsoport nevében elfogadta. MÉSZÖLY GYULA: Javaslat a mezőgazdasági beruházások emelésére Mészöly Cjjyula országgyűlési kép­viselő az országgyűlés mezőgazdasági állandó bizottságának megbízásából szólt a földművelési költségvetés né­hány fontosabb kérdéséhez. Az 1957. évre előirányzott népgaz­dasági beruházások összege az ellen­forradalmi cselekmények, illetve az okozott károk miatt lényegesen ke­vesebb, mint az elmúlt évben. Ezért természetesen a mezőgazdaság ré­szesedése is kevesebb — mondotta. A mezőgazdasági bizottságnak ala­pos mérlegelés után az a véleménye, hogy ez az összeg a mezőgazdasági termelés volumenéhez, illetve a közel negyven százalékos nemzeti jövedel­met biztosító termelési produktum­hoz mérve -kevés. A beruházási keret bizonyos mér­tékű emelését az évek óta elhanya­golt belvízkárok elleni védekezés, va­lamint exportlehetőségeink kibővíté­sének költségei is indokolják. Ezért kérem az országgyűlést, hogy a me­zőgazdasági bizottság javaslatát fo­gadja el, vagyis a mezőgazdasági beruházások 1957. évi részesedését 8,6 száza­lék helyett körülbelül 10 száza­lékban hagyja jóvá —■ mondotta, majd részletesen indo­kolta a javaslatot. A beruházások koncentrálására folytatta — a jövőben nagyobb gon­dot kell fordítani. A hiteleket nem lehet elaprózni, azokat a legfonto­sabb és a leggazdaságosabban kihasz­nálható területekre keli irányítani. Ezután a gyümölcs- és szőlőter­mesztés speciális gépesítésének fon­tosságát hangsúlyozta, majd az érí­­tékesítés jó megszervezésére hívta' fel a figyelmet. Foglalkozott a belvizek rendezésé­nek kérdésével is. A munkálatokhoz szükséges összeget a következő évek­re elő kell irányozni, hogy a belvi­zek okozta -terméskiesést elkerülhes­sük. Végezetül termelőszövetkezeteink hitel-visszafizetésének ügyéről be­szélt. Ennek a kérdésnek a megnyug­tató rendezése új szakaszt, jelenthet­ne tsz-mozgalmunk életében és mi­előbbi megszilárdítására vezetne. A mezőgazdasági bizottság nevé­ben javasolom, hogy az országgyűlés hívja fel a Mi­nisztertanács figyelmét a legked­vezőbb megoldás kidolgoztatá­sára és végrehajtására. A Földművelésügyi Minisztérium 1957. évi költségvetését, minthogy mezőgazdaságunk fejlődését és nép­gazdaságunk megerősödését szolgál­ja, a mezőgazdasági állandó bizott­ság által javasolt módosításokkal el­fogadom és az országgyűlésnek elfo­gadásra ajánlom. KASZAPOVICS ANDRÄS: Teremtsenek rendet a vetőmagtermeltetésben Kaszapovics András országgyűlési képviselő is a földművelési tárca költségvetéséhez szólt hozzá. A nö­vénytermesztés egyes kérdéseit tag­lalta. Helytelenítette, hogy a Mag­(Folytatás a következő őldaloji.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom