Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-08 / 105. szám

Szerda, 1951. május 8. SOMOGYORSZÄG S Egy nap a »technika ifjú mesterei' között A Lenin utca 7. szám alatti ház homlokzatán a következő felírás ol­vasható: Úttörő Technikai Állomás. Ez az épület a délelőtti órákban csendesen meghúzódik a többi há­zak között, de délután annál hango­sabb a sok kis apró úttörő zajától, énekétől, munkájától. Bizonyára so­kakban felvetődött már £ kérdés: mi az. ami ilyen sok gyermeket vonz ez épületbe? Nyissunk be e “■titokza­tos« épület ajtaján, s talán magya­rázatot kapunk rá. Péntek délután fél három óra van. A folyosón pirosnyakkendős pajtás áll, karján »szolgálatos« felírású sza­laggal. Ö a napos. A pajtások las­san gyülekeznek, ki-ki a maga fog­lalkozási helyén. A napos gyakran figyeli az óra mutatóját, amely las­san a hármasra kúszik. A napos csenget, s megkezdődnek a foglalko­zások. Az első teremben repülő­modellezők dolgoznak, László Fe­renc tanár vezetésével. A szakköri titkár jelentése után előkerülnek a tervrajzok, szerszámok, anyagok, s az előbbi csendes terem máris a munkától zajos. A pajtások nagy igyekezettel készítik A2-es modell­jüket, mert nem sok idő van már vissza a megyei úttörő modellező versenyig,: ahol elválik, hogy ki a jobb’ modellező: Bene László, Gál Olivér vagy Simotics Imre. A második terem ajtaján ez a fel­írás áll: fotó-szakkör. A sötét fog­lalkozási teremben Bálint László ta­nár vezetésével a szakkör tagjai a május 1-i felvonulás képeit dolgoz zák fel. Az asztalokon nagyítógép másológép, szárítógép és még egy csomó fotófelszerelés látható. Tvn den pajtásnak van dolga. Készülnek az évvégi kiállításra és ez bizony elég sok munkát és nagy odaadást igényel. A szomszéd teremből vidám nóta­szó hallatszik át. Népdalokat dalol­nak a pajtások, s közben kötni ta­nulnak. Minden pajtás előtt egy ba­ba van, s ezt öltöztetik fel a maguk kötötte ruhába. Ezek a pajtások itt tanultak meg kötni, s máris minden pajtás többféle mintát tud készíteni. A hangulatos foglalkozásokra szíve­sen jön a szakkör minden tagja, s ebben kétségtelen érdeme van a ta­nárnéninek. Vékony Istvánnénak. Az utolsó teremben lázas készülő­dést látunk. De mire is készül ez a csoport? A színjátszó szakkör tagjai most próbálják az évzáró ünnepély műsorát, amelyre oly lázas izgalom­mal készülnek. Alighogy ezt befejez­ték, hozzálátnak a sokszor előadott Jancsi és Juliska színdarab próbájá­hoz. Ugyanis 9-én Szigetváron is előadják. Reméljük, hogy a szigetvá­ri úttörők is meg lesznek elégedve az előadással. Természetesen ezen a kiránduláson részt vesz a szakkör vezetője, Köves Rózsa tanárnéni is Öt óra van. Megszólal a csengő. Vege a foglalkozásnak. A pajtások foglakozás után a könyvtárba men­nek, ahol szebbnél szebb úttörő és ifjúsági irodalom áll rendelkezésük­re. Ki-ki »felvételezi« az egyheti könyvszükségletét, s így indulnak hazafelé a pajtások. Mire az esti sö­tétség beáll, ismét csendesek az épü­let termei. jvf. E. Magyar fotóriporter sikere Hollandiában Nemrég zajlott le a világ fotóri­portereinek nagyszabású kiállítása Hollandiáiban. A »World Press photo 56« című kiállításon magyar siker is született, a sportkategóriában Kom­­!ós Tibor, a magyar fotóművészek szövetségének tagja második díjat nyert »Zátopek és Iharos« című fel­vételével. Ü S JaBj ff Ш ШЦ fUíy ill «1 ИЯ^Н*| ид Ши Я*? ЗД? с ’/___ И т щ *£? Яга мШтЦ/ Н В АЭг ЯН'-7/1 Ц / űzetve/ Fiatal írók fóruma EGRI BÉLA: \ уД. / kÍI Jtrl W*1TM ’/.Tv, TAVASZ VAN Szikrázón szórja sugarát a nap. Lomhán úszik egy-egy felhőd,arab Fent a .kéklő magas égen. Itt ia tavasz, hajnala a nyárnak. Illatot csal minden kis virágnak A sugárzó tarka réten. A rügyekből friss, zöld levél fakad. Elborítja a csupasz ágakat Az új természet lágy ölén. Amott a völgyben kis patak siet. Viszi az éltető kristályvizet Fövenyes medre fenekén. Ringatja ágait a vén fenyő. Úgy suhog, mint a selyemkeszkenő A tavaszi enyhe szélben. A bokron madárka énekelget. Sűrű lombja közt keres nyughelyei öreg fáknak hűvösében. KERÉK IMRE: A hársvirág illatában Friss küllemed ott lebeg. A harangvirág dalában Ott csilingel éneked. Aranyló gabonatáblán Hullámzik szőke hajad. VALLOMÁS Nyírfa zölddel Dakart fáján Sejtem fehér válladiat. A színek rengetegében Legtonkább Te vagy nekem, Halkan pengve és szerényen Rólad álmod énekem. A fenti két verset ia csurgói Csokonai Gimnázium két tanulója írta. Az élet alkonyán a fiatalokhoz Kedves ifjú olvasók! Engedjétek meg, hogy a ti rovatotokban szóljak hozzátok. Sora­im megírására a velem megtörtént alábbi eset .késztet. Nap mint nap nehéz munkát végzek, s a megfeszített nyolc óra után, mint általá­ban a dolgozók, vagy haza, vagy egyéb ügyek elintézésére iparko­dom én is. Ilyen ügyek többek között a borotválkozás. Ez történt ve­lem :' Bemegyek a borbélyüzletbe, alaposan elfáradva, már lépnék is vissza, mert sokan vannak, s ezt végigállni nem tudom. Ekkor két diáksapkás fiú ugrik a helyéről és átadja a széket. Hálás tekintet­tel néztem őket, szólni a meghatottságtól nem tudtam. Most mondok érte köszönetét nektek, fiúk, akik széppé tudjátok tenni életünket. Abban az egy órában, amit ott végigültem, az motoszkált az agyam­ban, amit még iskolában tanultam ókori történelemből a spártai nevelésről, többek között az idősebbek megbecsülése. Ne neheztelje­tek rám, én azt akkor nagyon megtanultam, s most, hogy elértem én is azt a kort, hogy csak a rövidebb fele van már vissza, kívánjuk azt a megbecsülést. Szép volt ez estém, jó kedvem volt otthon, s ezt ez a kis figyel­messég váltotta ki. Nem fért belém a szó, ezt másnap szóvá is tettem a munkahelye­men. Leírom ezt is. mert ebben <•-. vitában alul maradtam. A kis ese­tem elmesélése után munkatársaim saját élményüket mondták el. Hangzottak el ilyen kijelentések: — Van egy-kettő ilyen is. Az ut­cán majdnem fellökött a ... — Nekem még nem adta át a helyét so­hasem ... Ez csak mese!... Talán álmodta, Józsi bácsi, jó lenne ha az ember ezt tapasztalná... — s írhatnám még a beszélgetés során elhangzott véleményeket. Nem! Nekem nem az a véleményem, hogy ez egyedülálló eset. A nevelésiek sokoldalú, nevel a család, nevel az iskola, s ebből a sok gondos kézből kikerült fiatal kell hogy illemtudó, udvarias, előzékeny legyen. Ha ez nem jellemzi ifjúságunkat, akkor valahol hiba van a nevelésben. Kedves fiatalok, egy kissé elkalandoztam, de szeretném, ha csa­lád, iskola és társadalom közösén nevelne és a nevelés fogna raj­tatok, akkor a mi ifjúságunk minden tagjáról elmondhatnánk: ud­varias, illedelmes, előzékeny. Varga József Hogyan szerveztük meg az úttörőcsapatot? Az utóbbi hetekben és hónapokban valamennyi általános iskola nagy munkában van. Mindenütt megindult az úttörőcsapatok szervezése. A mun­ka velejárója a nagy gond is: ho­gyan csináljuk, hogy jobb legyen, mint volt. Ez a kis írás arról szól, hegy mi hogyan csináltuk, .hogyan szerveztük meg a csapatot, hogyan tettük meg a kezdeti lépéseket. A többi iskolához hasonlóan mi is a szervező testület megalakításával kezdtük. A testület első ülésén meg­beszéltük a központtól kapott elve­ket, elgondolásokat. Elhatároztuk, hogy két csapatot szervezünk, egyik leány, másik fiú. A csapatok meg­szervezésére és vezetésére úttörő­múlttal rendelkező, agilis pedagógu­sokat kértünk fel. Azt is elhatároz­tuk, hogy mindkét csapat vegyes lesz, tehát az őrsöket szakosítjuk, nem pedig a csapatot vagy a rajo­kat. A csapatok szakosítása ugyanis egyoldalúvá teszi a tanulók foglal­koztatását és az egész csapatmunkát, ami mindkettő szempontjából egy­aránt káros. A szervező testület első ülése után megkezdtük a toborzást. Az úttörő-faliújságon felhívás je­lent meg. Az osztályfőnöki órákon megbeszélték az úttörőmozgalom cél­kitűzéseit és azt, hogy ezután élve­zetesebb, jobb úttörőmunikát, úttörő­életet alkarunk, kirándulást, táboro­zást, érdeke? és hasznos ismeretek­re akarjuk‘megtanítani az ifjúságot. Ebben a munkában minden jól ta­nuló és becsületes diákra számítunk, de csak az jelentkezzen úttörőnek, aki becsületesen, önzetlenül akar itt dolgozni, s úgy érzi, hogy az úttörő­élet követelményeinek megfelelően tud élni és viselkedni. Ilyen előkészítés után a csapatve­zetőknél jelentkeztek a tanulók. A jelentkezettek névsorát a szer“ vező testület megvizsgálta, s el­döntötte: az illető tanuló alkal­­mas-e úttörőmunkára olyan mértékben, hogy a csapat na­gyon rövid időn belül komoly ered­ményeket tudjon elérni, olyan mun­kát tudjon végezni, hogy a még kí­vülállók is vágyakozást érezzenek a tagságra. A felvétel mércéje azonban kizá­rólag a tanulmányi eredmény, a magatartás és a múltban végzett úttörőmunka volt. A szervező testület a jelentkezettek közül néhányat nem vett fel a csa­patba, tudomásukra hozva az okot és hogy mit kell tenniük, hogy a jö­vőben bekerülhessenek a csapatba. A felvettek egyébként a felső tago­zat tanulóinak mintegy 40 százalé­kát teszik ki, ami elég sok. A fel­vett pajtások névsorát a faliújságra is kifüggesztettük: mindenki lássa, hogy iskolánk legjobbjai ezek. A megalakult csapatok első ténykedése egy kirándulás volt, melyen kizárólag a csapatba fel­vett pajtások vehettek részt. A kirándulás műsora vonzó volt számháború, szalonnasütés, labdajá­tékok, fényképezés stb. A kirándu­lás előtti napokon tömegével jöttek Kedves Ifjú Figyelő! „Szeretlek, jöjj vissza hozzám“ jeligére Kedves ismeretlen barátnőm. Mindenesetre ilyen kérdésre nehéz választ adni. Hallgassunk szüléink­re. Egy szülő gyermekének mindig csak jót akar, s azon van, hogy gyermekét boldognak lássa. Mert hisz minden szülőnek (legdrágább kincse a gyermek. De miért nem ír­tad meg, hogy mi okból ellenzik szüleid az udvarlást? Vagy talán a fiú magatartása akadály? Vagy eh­hez hasonló, s ezért ellenzik? Ter­mészetesen, ilyen esetben szüléidre hallgass, mert nekik van igazuk. Ha pedig ez áll: ő szegény, te gazdag — ez ne gördítsen akadályt útadba, ha szereted, s 6 is igazán szeret té­ried. Cselekedj úgy, ahogy a szíved diktálja. Mert szerintem a gazdagság — pl. a föld — nem tesz boldoggá té­ged. (Nagyon sok ilyen eset van!) De arra is vigyázz, nehogy elhamar­­kodd a házasságot, nehogy csupán üres szavaknak higgy. Válaszd meg élettársadat, mert ettől függ a te boldog jövőd. Ha ti igazi szere­lemmel szeretitek, s megértitek egy­mást, akkor olyan akadály nem lesz, Premier a csurgói Csokonai Gimnáziumban A n,agy fába vágta a fejszéjét! — mond-J® mindenki, amikor nyilvánosságra került, hogy Dihovicsnij: Nászutazás c. operettjét akarják előadni. Talán csali gyedül а III. B.sek bíztak a si­­ivertben lés szorgalmasan készültek a nagy premierre. Most, amikor harmadik előadásként otthonukban, a Csokonai gimnáziumban mutatták be a darabot, nyugodtan mondhatom, hogy igazuk volt, de igazuk volt azoknak is, akik kétségbevonták a gimnazisták újszerű vállalkozását. A III. B. valóban nagy fába vágta fejszéjét, de feladatát a körülményekhez ké­pest nagyon jól megoldotta. Misem bizonyítja ezt job­ban, mint az a sok taps, amelyet a szereplők kaptáik. Kgy-egy színműnek és a színmű szereplőinek pedig ez a legnagyobb jutalom és elismerés. De vegyük talán ^ sorra a szereplőket: Mark szerepében Mester Gyulát láttuk, aki egyébként a darab egyik rende­zője. Kettős feladatát nagyszerűen látta el: jól moz­gott a szín,pádon, s az egész darabnak szinte lelke volt. Andrej: Kovács Ferenc szintén kiváló volt. Jól formálta meg a három jóbarát egyik érdekes figurá­ját. Barna Imre Kosztya szerepében aratott nagy si­kert, Mindvégig jól mozgott, szinte azt a látszatot keltve, mintha nem is játszaná, hanem élné szerepét. Külön dicséret illeti a Szminyikov professzort meg­személyesítő Kiss Rudolfot, akinek talán legnehezebb volt a feladata, hiszen egy öreg tudós professzort kel­lett játszania. Zója: Töreki Katalin és Nasztyenka: Pánczél Mária tudásuk legjavát nyújtották. Mindket­tőjüknek többször nyíltszíni taps volt a jutalmuk. Alexandra néni szerepét Kórusz Margit játszotta iga­zi humorral és tehetséggel. Attanenenko, a »vén ten­geri medve« szerepében Németh Gabriella bájos já­tékát láthattuk. Otthonosan mozgott a színpadon s rövid szerepében nagy sikert aratott. Az előadás másik rendezője Kórusz Margit, Mester Gyulával együtt jó munkát végzett. Dicséretet érdemel Zengő Márta, aki a súgó ne­héz szerepét vállalta, és az összes III. B-sek, akik a rendezésben segédkeztek. Д bemutató utón felkerestem az örömmámor­­^ ban úszó fiatalokat, s Mester Gyulától érdek­lődtem további terveik felől. így megtudtam, hogy legközelebb Nagyatádon szeretnék bemutatni az ope­rettet — persze, addigra még ötletesebben. A harmadik bemutató után sok sikert kívánok a lelkes kis kultúrgárdának. Balogh László Csurgó, Szabadság tér 17. ami boldogságtokat gátolni fogja, (De vigyázz, mert a szerelem múlan­dó.) Kedves, ismeretlen barátnőm! Arra igyekezzél, hogy a boldogsá­got megszerezd magadnak, mert hidd el, számotokra, s egyben min­den ember számára a legnagyobbat, a legfontosabbat jelenti a boldogság. Szüleid is meg fogják érteni ezt. hisz ők is voltak fiatalok, s átélték ugyanazt, amit ti. Biztos vagyok ab­ban. hogy szüleid nem akarják el­rontani jövődet, boldogságodat, Be­fejezésül sok szerencsét kívánok, s kívánom azt, hogy nagyon-nagyon boldogok legyetek! Alapítsatok ma­gatoknak boldog családi otthont, ahol szeretetben, békében éltek. Én is fiatal vagyok, s rám is ez a fel­adat vár. Én erősem bízom abban, hogy boldog leszek. Üdvözlettel: K. Irén Mif olvassunk? Ha rózsaszál leszel. (A francia népköltészet gyöngyszemei.) (Európa Kiadó.) Kb. 256 oldal, kötve 17,50 Ft. Népdalfordító irodalmunk eddig elhanyagolta a sokszínű, változatos francia népköltészetet, amelyről pe­dig Arany János is elismeréssel szélt. E kötetben tizenkét jeles köl­tő vállalkozott arra, hogy magyarul megszólaltassa a francia balladákat, katona- és tengerészdalokat, városi rigmusokat, szerelmes költeménye­ket. gyermekversikéket. mondákat és kiszámolókat. A kötet új, eleven, friss oldaláról mutatja be ezt a fran­cia lírát. a tanulók a csapatvezetőkhöz és hoz­zám: be akartak lépni a csapatba. Azonban esetlen tanulót sem vet­tünk fel ekkor: senki ne a kirándulás kedvéért legyen úttörő egyrészt, más­részt pedig tudatosan fokozni kíván­tuk a csapatok, az úttörőélet iránti vágyakozást. A jól sikerült kitándulás utáni el­ső célunk az, hogy a felvett pajtá­sokkal jól szervezett és nagyon jól n úköciő, a többiek számára vonzó tevékenységű úttörőcsapatot hozzunk létre. Amíg a csapat nem működik, új tagokat nem veszünk fel. Először is hozzáláttunk a szak-őrsök meg­szervezéséhez. E téren azt kell figyelembe venni, hogy mi után érdéklődnek a tanulók, müven a táj jellege (falu, város, ne­vezetes hely vagv közönséges stb.), s nem utolsó sorban: mihez van az is­kolának adottsága. Mindezek figye­lembe vételével a mi iskolánkban a fiúknak ezermester, híradós, termé­szetjáró és kultúr-őrsöket, a lányok­nak egészségügyi, kultúr és két ház­tartási szaücőrsöt szerveztünk. Mind­egyik őrs munkájának mindkét csa­pat hasznát veszi, pl. a háztartási őrs gondoskodik mindkét csapat élelme­zéséről, ha nagyobb kirándulást ren­dezünk, az egészségügyi őrs első­segélynyújtó szolgálatot tart stb. igyekszünk biztosítani a szak­őrsök jő működésének feltételeit is. Pl. az egészségügyi őrs rendelkezé­sére bocsátottuk iskolánk orvosi ren­delőjét, a háztartási, őrs megkapta a napközi otthon konyháját, az ezer­mestereknek az alagsorban rende­zünk majd be egy nagyon széppé te­hető műhelyt, ha kezdetben még be­vés szerszámmal is. Nagy gondot okozott a szak-őrsök szakmai irányításának megoldá­sa. Hogyan oldottuk ezt meg? Célunk az veit, hogy ezt a munkát hozzáértő felnőttek végezzék, nagyobb ifjú (pl. középiskolás diák) segítségévei. Né­hány őrs (ezermester, híradós, ter­mészetjáró) szakmai irányítását pe­dagógusok vállalták, a háztartási őrs vezetését a szülpi munkaközös­ség egyik lelkes vezetője, az egész­ségügyiét pedig a Vöröskereszt egyik ugyancsak lelkes, hozzáértő aktívája vállalta nagyon szívesen és nagy­­nagy szeretettel. A szak-őrsök- már megkezdték működésüket. Foglalkozásaik tema­tikája most készül (m.ire a cikk meg­jelenik, már bizonyára készen is lesz). Az idei tanévben csak a legszüksé­gesebbekre szeretnénk megtanítani a pajtásokat, csak annyira, hogy a ki­rándulásokon, a nyári táborozáson már egy kicsit »úttörő-módra« tud­janak élni, s ne essenek kétségbe, ha valakinek megkarcolja az. ág a lá­bát, vagy elszakad a szoknya, a nad­rág. A munka tehát megindult. Re­méljük, rövid időn belül már rend­szeresen és jól foglalkoznak a szak­őrsök is. Ha ez sikerül, május elején ismét megjelenik az úttörő-faliújságon a toborzó, s magunk közé fogadjuk az úttörő­élet után egyre jobban vágyako­zó és arra érdemes pajtásokat. És mit tervezünk még? A csapa­tok létszámának bővülése után újabb szí k-őrsöket hozunk létre (fényké­pész, báb, repüiömodellező, sport). A két csapatból közös furulyazenekart is szervezünk, melyhez hangszereink is megvannak. Létrehozunk egy szerkesztőbizottságot is, melynek fel­adata a faliújság szerkesztése, vala­mint a csapatnanlók vezetése lesz (a csapatnapló 100 lapos, keménytáb­lás, nagyalakú füzet, melyben a csa­patok életének minden jelentősebb eseménye megörökítést nyer az ala­kulástól kezdve, megfelelően illuszt­rálva). Megkaptuk a csapatok működési engedélyét is A fiúcsapat neve Gár­donyi Géza, a lányoké Déryné. (A név megválasztásánál a helyi vonat­kozások vezettek bennünket, sajnos ez csak a fiúknál sikerült ú*v.) Sür­gős teendőnk, hogy mindkét csapat tagiait megismertessük névadójuk­kal. Ezért mindkét csapat névadó klubdélutánt tart. néhányhetes idő­közzel, ahol a fiúk előadást hallanak a nagv író életéről «V Somoggyal való kaocsolatáről, a lányok pedig megtekintik a Déryné c. filmet, ter­mészetesen más műsorszámok köze­pette. A névadó ünnepségekre a két csapat kölcsönösen meghívja egy­mást. Mi a további tervünk? Mi lenne más, mint a táborozás, természetjá­rás nyáron, kellemes szórakozás. A jövő tanévben aztán még jobb mun­ka, még tartalmasabb úttörőélet ki­alakítása, mint eddig bármikor. Nem tettünk tehát különlegessé­get. Nincsenek világraszóló terveink s> m. De talán nem haszontalan, hogy mindezt, elmondtam. Várkonyi Imre igazgató. Kaposvár, Sétatér u. iskola

Next

/
Oldalképek
Tartalom