Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-07 / 104. szám
с----------- •» v,lag proletarjai' EGYESÜLJf^ÄI AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 104. szám. ÄRA 50 FILLÉR Kedd, 1957. május 7. A Népi Iparművészeti Tanács és a HISZŐV pályázatai a népi iparművészet továbbfejlesztéséért A Népi Iparművészeti Tanács, valamint a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetsége (HISZÖV) nyilvános pályázatot hirdet a hímző, a szövő, a faragó és a fazekas népi iparművészet továbbfejlesztésére,, a népművészeti alkotómunka szélesítésére. A pályázók használják fel a legjobb művészeti hagyományokat, s így olyan tárgyakat készítsenek, amely mind művészi és technikai, mind formai és használati szempontból kielégítik a mai igényeket, előállítási költségük pedig lehetővé teszi bel- és külkereskedelmi forgalomba hozatalukat. A nyertesek között 99 díjat osztanak ki, összesen negyvenezer forint értékben. Több községben burgonyabogarat találtak A múlt héten hírül adtuk, hogy a marcali járásban, a libickozmai határban burgonyabogár lárvát találtak, legújabban pedig a csurgói járás területéről jelentették, hogy Somogyudvarhely, Inke és Berzence községek határában találtak burgonyabogarat. A fenti községek tanácsai megtették az óvintézkedéseket a burgonyabogár elterjedésének megakadályozására, IFJAK KÖSZÖNTÖTTÉK az édeiaay.ákat Az asztalokon fehér-lila orgonacsokrok, s mellettük egy fehér kártyalap, »Anyák napja emlékére. Szeretettel a KISZ« — felírással. A területi KISZ-szervezet újdonsült fiai és leányai sürögnek, forognak, teát főznek, süteményt szolgálnak, raknak az asztalokra. Az édesanyákat, a legdrágábbat köszöntik. Érettük, tiszteletükért készültek szavalatokkal, énekszámokkal. Az orgonacsokrokkal, szavukkal, szívüket és szeretetüket szeretnék odatenni minden édesanya elé. Karcsúderekú, feketeruhás nagylány — Lukics Irma KISZ-titkár — libben a függöny elé, s köszöntő szavakat mond az anyáknak: »Édesanyák, köszöntsön benneteket itt a szó is. Köszöntsön benneteket, akik nehéz munkában töltött esztendők alatt, nem egyszer éjszakákon át virrasztva a beteg gyerekágy fölött, kínnal, keservvel, nehezen, de becsületre, igaz életre nevelitek gyermekeiteket«. Nagyon szép, mélyérteknű szavakkal szólt az anyák hivatásáról, nehéz életéről, a fiúk és lányok kötelességéről Szabó Arpádné pedagógus. Az ember szívét valamilyen fenkölt érzés szorongatta, szeméből könny tört elő, amint a kifogyhatatlan anyai szeretetről példálózott. Egy legendát is elmondott, amely szerint az üde, szép leányzó a bűvöletétől hatalmába kerített legénynek olyan kikötést tett, csak úgy lesz az övé, ha elhozza neki a fiú saját anyja szívét. S a szerelemtől, szépségtől, kacérkodástól elvakított legény hazament, megölte anyját, kivette szívét, s tenyerén vitte a kedveshez. Útközben azonban megbotlott, elesett, s a földre hullt anyai szív megszólalt: Nem ütötted meg magad, édes fiam? Megfontolandók szívbőljövő okos tanácsai: fiák, ne vegyetek feleségül olyan lányt, aki durván beszél édesanyjával, nem hallgat reá, nem fogadja meg tanácsát, s lányok, ne menjetek feleségül olyan férfihez, aki nem becsüli meg szüleit. Fiúk, lányok akárhol vagytok, akármilyen fényes rendezvényen is, ha meglátjátok szüléiteket, legyenek bár kérgeskezűek, menjetek oda hozzájuk, rajongva szeressétek, emeljétek magasba őket.« Ezután a fiatalok folytatták műsorukat. Tóth József elszavalta József Attila: »Mama«, Csuka Magda szintén a József AttUlától származó »Anyám« c. verset. Веке István Petőfi: »Füstbe ment terv«ét adta elő. Szente Gyula Heine Petőfi fordítású »Anyámnak« című versét szavalta. Tóth József tangóharmonika kísérettel Petőfi »Távolból« című megzenésített versét énekelte. Fényes Zsuzsa, Lakatos Dezső, Веке István és Szente Gyula szólóban az »Oly távol, mejsze van hazám« kezdetű honvágydalt adták elő, s nagy taps volt a jutalmuk. A csurgói anyák napja ünnepség végig változatos, magasszínvonalú és lelkes volt, a kiszesek, dicséretükre legyen mondva, kitettek magukért. A HŐSÖK KEGYELETÉHEZ MÉLTÓAN Hat hónappal ezelőtt földjüket és kiváltságukat vesztett kulákfiak, levitézlett csendőrök és papi talárba bújt ludovikás tiszt urak »forradalmat« játszottak Csurgón. Nem kegyelmeztek embereknek, börtönbe zártak kommunistákat, szabad kezet adtak a részeg, gyülevész hadnak a kommunisták elleni terrorcselekményekre, lakások ablakainak beverésére, családok megverésére, tiszta, becsületes életű kommunista vezető halálba kergetésére. S miközben írták a kivégzőlistákat, arra is volt gondjuk, hogy fasiszta módon lerombolják a népünk szabadságáért, a mi földünkön életüket áldozó bolgár hazafiaknak állított hősi emlékművet. A porladó holtak emlékét is meggyalázta az ellenforradalmi csőcselék. A Szabad Európa által »szabadságharcosoknak« kikiáltott ellenforradalmárok valójában a nép aljai, olyanok, mint a börtöntöltelék Kaposi István, a dologtalan Czifra József és még mások, kalapáccsal rohantak a hősök szobrára, ledöntötték, s összetördelték. Valószínű, így akarták kiérdemelni a Kovács kulák, Vályi pap, Pákozdi csendőr urak és mások tiszteletét, elismerését. A szabadságunkért életüket adó hetvenhat bolgár hős emlékműve, bár októberben a fasiszták martalékává lett, ma újra áll, hirdeti, hogy a hősi halottak mégsem hullatták hiába vérüket. A magyar nép, a Szovjetunió proletár internacionalista segítségével ismét másodszor is felszabadult. Országunk mégsem lett fasiszta állam, a hatalom mégsem lehetett azoké, akik azt a nép kezéből ki akarták csavarni. Legyen örök figyelmeztető ez az emlékmű. Emeljük meg előtte kalapunkat. — Megtalálták Kőszegen Gottfried Lehmann kapitány sírját. Dr. Horváth Boldizsár gimnáziumi tanár hosszas kutató munka után megtalálta a kőszegi temetőben Lehmann Gottfried ezred-kapitány sírját. II. Rákóczi Ferenc 1701-ben Lehmann segítségével szökött meg a wienerstadti börtönből. A kapitányt ezért az osztrák hadvezetőség felnégyeltette, testének egy részét Kőszegen szögezték ki, majd ott hántolták el. A Történelmi Társulat Vas megyei csoportja emléktáblával akarja megjelölni a sírt. ?/ге '/f.. Hatalmas, hódító illatú virágcsokor volt az egész terem. Orgona, tulipán, gyöngyvirág, labdarózsa színes kötege mögül kandikáltak elő a tisztafényű gyermekszemek, s virágcsokorként nyújtották át magukat is szerető édesanyjuknak. Áldozatos szívű asszonyok, az édesanyák napját ünnepelték tegnapelőtt a szabadságparki iskola elsősei. A legdrágábbakat, a legkedvesebbeket, akiknek mindent köszönhetnek: az életet, a meleg ágyacskát, a sok-sok szeretetet, gondoskodást, a tízórai vajaskenyeret, s a féltő, vigyázó szót, mellyel az élet útjára indítják csöppségeiket. Ünnepeltek a gyermekek, s az édesanyák meghatott csendben, könnytől, az öröm könynyétől fátyolos szemekkel fogadták a köszöntést ... Matrózruhás kisfiú szaval. Csak egy szó hangzik el, aztán zavartan néz hátra a függöny mögé. Első próbálkozás ez, de nem is a közönség, a sorok között ülő édesanya kedves arca forrasztja egy kicsi torok mélyére a szót. De édesanya bólint, lám, bátorítás tüze fénylik szeméből, s a fiúcska mosolyra húzza száját. És mondja, mondja a kedves verset,- bizsergő érzést fakasztva a nagyok szíve tájékán... Feketeruhás asszony lép a színpadra, Kiss Istvánné tanárnő. Ö is köszönti az anyákat, Elcsukló, fojtogató érzés szorítja torkát, elérzékenyül, s szinte nem is érteni szavát. Asszony ő is, őt is ünnepük e kis apróságok, s szívét-lelkét adta e délutáni műsor előkészületeibe. Dolgozott, hogy e nagy napon a gyermeki lelkek szeretetének egy kis részét csokorba kötve nyújthassák át az édesanyákna.k. És a szeretetnek, rajongásnak mennyi apró jele, mennyi bátortalan, bájos ügyetlenség csalt mosolyt az arcokra, mennyi kedves meghajlás, izgatott szempár, s felszabadultan mosolygó gyermekarc duzzasztotta e pillanatokban az anyai szívet! Lányok és fiúk egyedül és csoportban zengtek verset az anyai szív szeretetének nagyságáról, s kedvesen csicseregve köszönték az áldozatos gondoskodást. Mert áldozatot hoztak az édesanyák e kis ünnepségért is. Oly szép, oly csillogóan tündöklő ruhácskákba öltöztették apróságaikat, hogy a közönség szinte csodálattal nézte őket. Édesek, aranyosak voltak mindannyian. Harsányt Zsuzsi és Viola Panni a »Kismamá«-ban, a gombák és tündérkék bájos táncukkal az erdei jelenetben. Mosolyt, tapsot és elismerést fakasztottak az »Édesanyám« szereplői: Daca Anikó, Fábián Lacika, Horsai Évi, a kis boszorkány, a tündérkirálynő jelmezébe bújtatott Kiss Anikó, Czink Laci, a főtörpe és a többiek mind. A szavalók kezéből nem hiányzott a virágcsokor, melyet oly kedvesen, oly hízelgő szeretettel nyújtottak át a nézőtéren ülő édesanyáknak. Megkapó, kedves jelenetek sorozata gyönyörködtetett e délutánon, s ha szemerkélt is az eső, az anyai szíveket napsugár aranyozta be. Anyák napja volt. S a gyermeki ajakról felhangzó szó ott száll, perzsel a levegőben, féltőn vigyázva gyermekeink szívének tisztaságát: »Édesanyám két karjánál nincsen jobb hely a világon. — rí — ö A Szovjetunió bonni nagykövetének levele Adenauer szövetségi kancellárhoz Szombat az ünnepnapja REKVIRÄLAS 18-BAN Kétszáz parasztesalád útja Tizenegy Is* gazdálkodik a siófoki járásban Az ellenforradalmárok a siófoki járásban is üldözték a termelőszövetkezeti parasztokat, minden _ erővel igyekeztek kiirtani a termelőszövetkezeteknek még a legkisebb gyöke; rét is. Ez utóbbi természetesen nem : sikerült nekik, de sok kárt okoztak a : szövetkezeti mozgalomnak. Az ellenforradalom következtében a járás huszonöt termelőszövetkezetéből mindössze öt maradt meg, a többi feloszlott. ■ A járás vezetői, amikor minderről : tudomást szereztek, nem hitték el. •Még el sem ült egészen a vihar, ki: mentek a falvakba, hogy tulajdon [szemükkel győződjenek meg a szojmorú hír valódiságáról. Szívből saj• nálták még azokat a termelőszövet» kezeteket is, amiért feloszlottak, • amelyek még gyenge lábon álltak, ; s nem valami példásan agitáltak ! eredményeikkel működésük alatt a • nagyüzemi társasgazdálkodás előnyei • mellett. Hisz majd lábrakaptak vol: na ezek is. Mert segítették volna tőket, csakúgy, mint az elindulásnál. • És nem hittek el, hogy azok a pa• rasztemberek, akik eddig a szövettkezés bátor zászlóvivői voltak, máról • holnapra megfutamodtak volna. Tudják, hogy sok olyan parasztcsalád •van a járásban a feloszlott tsz-ek • tagjai között, akik már több éven ját a közösben látták boldogulásukat, ide azt is tudták, hogy ezekef általáéban úgy zavarták el a szövetkezet! bői. Amint járták a falvakat, sok helyen találkoztak olyan parasztokkal, akik szívből sajnálták közös gazdaságuk felbomlását s örömmel értesültek róla a járás vezetőitől, módjuk van arra, hogy újjáalakítsák volt termelőszövetkezetüket. Ekkor már kezdett a nyugalom úrrá lenni az embereken, s a falusi kommunisták is munkához kezdtek Rövid idő alatt a feloszlott termelőszövetkezetekből hat újjáalakult, S a megmaradt termelőszövetkezetekbe is ’egyre többen tértek vissza azok közül, akik az ellenforradalmárok által’megfélemlítve hagyták ott a közöst. Persze, szép számmal akadtak, akik számításból léptek ki a zavaros napokban, gondolván, hogy a tsz vagyonából megszedik magukat, hisz azért sohasem számoltatják el őket. De a kormány intézkedése nyomán ezek keserűen csalódtak. S bizony az ilyenek közül keveset vettek vissza maguk közé a szövetkezetek tagjai. Megkezdték a járásban a termelőszövetkezetek helyzetének felmérését, s a kilépett parasztokkal, illetve a feloszlott szövetkezetekkel való elszámolást. Még ez a munka be sem fejeződött, már hordták vissza a parasztok a tsz-ekból jogtalanul eltulajdonított vagyontárgyakat. Ez nem ment legsimábban mindenütt, de az akaratoskodóknak végül is be kellett látniuk, hogy makacsságuk miatt a törvénnyel találják szembe magukat. így aztán a járásban jelenleg tizenegy termelőszövetkezetben mintegy kétszáz dolgozó parasztcsalád gazdálkodik alapjában véve a régi mintaalapszabályzat szerint, öszszesen 2589 kataszteri hold földön. E járás termelőszövetkezeti parasztjainak összetétele is igazolja azt a lenini tanítást, hogy a munkásosztály legszilárdabb támasza a szp*gényparasztság. Mert túlnyomó többségükben a szegényparasztok álltak ki híven a szocialista nagyüzemi gazdálkodás eszméje mellett. A járás tsz-ei előre elkészített termelési és pénzügyi terv alapján gazdálkodnak, s mindegyikben kialakították a brigádszervezetet. A kapásterületeket egy-feét tsz kivételével lebontották tagokra. S minden jel arra vall, hogy a járás termelőezövetkezeteibeu ma nagyobb a munkafegyelem, lelkesebben halad a munka, mint bármikor azelőtt. Közös állatállományuk fejlesztést érdekében az idén már nagyobb gondot fordítanak az abrak- és pillangós takarmány termelésre. Az őszi- és tavasziárpa-termés területét három, a pillangósokét pedig négy százalékkal növelték a múlt évihez viszonyítva. De nagyobb arányban foglalkoznak kertészkedéssel és szerződéses növények termelésével is Műtrágyából átlagosan ötven kilót használnak fel kát. holdanként. A terv szerint a járás termelőszövetkezeteiben cgy-egy munkaegység értéke ez évben 46,60 forint lesz a múltévi 36,30 forinttal szemben Érdemes itt megjegyezni, hogy még ezelőtt három évvel ezekben a fel nem oszlott termelőszövetkezetekben átlagosan csak 24,40 forint értékben számoltak el egy-egy munkaegységet. Ezekből az adatokból látható, hogy évről évre és főleg ez évben jelentősen nő a szövetkezeti parasztok jövedelme, jóléte a siófoki járásban is. S amellett, hogy ebben az évben mintegy tíz forinttal nagyobb jövedelmet fizetnek ki átlagosan munkaegységenként. jelentős beruházásokat is eszközölnek. A tizenegy tsz közül (négyben nincs közös állatállomány, de a nyáron már beállítanak közös állatállományt. Már ez is nagy befektetést jelent. Építkezésre 171 600 forintot, gépre, felszerelésre, s egyéb berendezésekre pedig 295 000 forintot fordítanak, s ennek jelentős részét saját erőből fedezik. Tehát nagymérvű javulás várható ez évben a szövetkezetek gazdálkodási feltételeiben. Sokszor elmondtuk már, hogy1 a jó közös gazdálkodás, s az igazságos jövedelemelosztás egyik fontos pillére a szakszerű, pontos könyvelés. Sajnos, ezzel gyengécskén állnak a siófoki járás tsz-ei. A tizenegy közül nyolc tsz-ben vezetnek megfelelő, rovatos könyvelést, mintegy hat termelőszövetkezetben naprakész mind a nyilvántartás, mind a könyvelés. A legnagyobb hiba, hogy a járástól sem tudnak megfelelő segítséget nyújtani a tsz-ek könyvelőinek, mert nincs ember, aki a járási mezőgazdasági osztályon a tsz-ek könyvelésével foglalkozna. S nem tud megfelelő segítséget adni e munkában a tsz-eknek az MNB járási fiókja sem. A nem szakszerű és rendszertelen könyvelés miatt viszont probléma adódik a termelőszövetkezetekben. Helyes lenne, ha az illetékes felsőbb szervek sürgősen segítséget nyújtanának ё probléma megoldásához a járásoknak, illetve a termelőszövetkezeteknek. Bizonyára ez is hozzájárulna, hogy a siófoki járás termelőszövetkezetei már'ez idén olyan eredményesen gazdálkodhassanak, hogy az egyéni parasztok szívesen álljanak a közösbe. SZŰCS FERENC A Barcsi Községi Tanács intézkedését várják Az utóbbi időben országszerte nagy változások történtek különböző területen. Változás Barcson is történt, de egy fontos — évek óta égető — kérdésben még most sem. Ez pedig mi lehet más, mint a lakáskérdés. Már pár hónapja, hogy majdnem 50 százalékkal csökkent az állami gazdasági alkalmazottak és a függetlenített pártfunkcionáriusok száma, ami nagyon helyes lépés volt, de a felszabadult helyiségek sorsa még mindig függőben van. Vagyis nem tudják még mindig a közérdeket a jogos magánérdekkel összhangba hozni. Az illetékes szervek csak labdáznak a lakáskérdéssel, amely sok családnak égető problémája. Legyen már vége a huzavonának. Itt az ideje, hogy a barcsi tanács cselekedjen a lakások célszerű felhasználását illetően.