Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-05 / 103. szám
\Л-ХГИ£. KM. május 5. SOAltKACKlSZ/O Gosztonyi Mária gyűjteményes kiállítása MA NYÍLIK MEG a Rippl-Rónai Múzeum kiállítása, ezúttal egy sokoldalú művész életművét bemutatandó gyűjteményes anyagával. Mert «amek lehet nevezni Gosztonyi Máжя keramikus- és festőművész első somogyi kiállítását. Gosztonyi Másáét, tekintet nélkül arra, hogy somogyi származású és Somogybán is él, igen kevesen ismerik, vagy ha igen, a kevesek előtt is mint keramikus szerepel. Ez a mostani kiállítás azonban igazi képet ad, mert az alkotások láttán nem csupán a keramikus, hanem a sokoldalú művésznő képbe és formába öntött tehetsége bontakozik ki előttünk. A portréfestőnek indult Gosztonyi Mária híres mesterek iskolájában, a Kemstock Károly és Rippl-Rónai József által alapított és vezetett képzőművészeti szabadiskolában tanul «lőször Budapesten, s csak aztán kerül az életét és művészetét, stílusát kialakító olaszországi iskolákba. Róma és Firenze szelleme van tulajdonképpen a mostani kiállításon is. Az előbbiben képzőművészeti akadémiára jár festészetet tanulni, az utóbbi városban pedig a freskó festészettel és a kerámiával ismerkedik. Ezért hordozzák a firenzei iskola bélyegét kerámiái, melyek mind formailag, mind felületi kidolgozásban az airchaizálás jegyében fogantak. Vázáinak klasszikus alakja és ezeknek túlnyomó többségében kéksárga majolika színekkel való festése a reneszánsz művészetre emlékeztet, és nem kevésbé ezt tükrözi a kiállítás legszebb darabja, egy női képmást ábrázoló kék-sárga ornamentikával díszített váza. Kerámiáit ige» gazdagon díszíti, de ez soha nem hajlik túlzsúfoltságba, mert a rajzok minden esetben hangulatosak és érezni lehet rajtuk a könnyedséget, melyet a festőművész keze vitt a majolikára. ízléses teáskészletei is így vannak beborítva játékos virágdíszekkel. AZ ÚJABB IRÁNYZATOT egy váza és egy tál képezi, zöld-fehér stilizált mintával, melyék azonban formailag csak a biedermayer korszakig jutnak el, s nem a legújabb megoldásokig. Igen szépek a lüszteras eozin dísztárgyai, színjátszó csillogásukkal és archaizáló formáikkal, kiszakítsa atatíanak Gosztonyi Mária művészetéből. Kerámiái mellett nem kis értékűek afcvarelljei sem. S míg az előbbinél a keramikus festőt csodáltuk, az utóbbiaknál a festőművész hangulatteremtő erejét élvezhetjük néhány igen jólsikerült tájképben. Akár a Halastó reggel, vagy a Párás víz című képeit nézzük, mindenképpen megfog valami a megelevenedésig anyagszerű víztömeg nyugodt csendességéből. Képein nem a részletekre, hanem az összhatásra törekszik. Tájképei igen jól sikerültek, jobban mint a figurális, munkát ábrázoló festmények. Az olajfestményeknél sötétebb színekkel dolgozik. A tompább színek alól csupán a Tuniszi falak között című hangulatos tájképe az egyetlen kivétel, mely színeinek frisseségével, sajátosan olasz légkört teremt a vásznon. FESTŐ MŰVÉSZI PÄLYÄJÄNAK első felében az olasz primitívek másolásával is foglalkozott, és igen jó nevet szerzett magának. Miniatűr oltárkép másolatai, valamint a Bizánci Madonna aprólékos gonddal végzett reprodukálása is efelól tanúskodik. Gosztonyi Mária gyűjteményes kiállítását nemcsak a művésznek kijáró megbecsülés, hanem a gazdag és érdekes anyag közönség elé kívánkozása miatt is érdemes volt megrendezni. Király Ernő BAKARUHABAN Hunyady Sándor értékes novellái közt is előkelő helyet foglal el a Bakaruhában című remekbesikerült elbeszélés, melyből az azonos című új magyar film született. A harmincas évek közismert és közkedvelt novellistájának ez az elbeszélése egy feledhetetlenül szép szerelmi történetet mesél el keresetlen szavakkal, s a film cselekménye is csupán ennyi, s nem több, mégis elég ahhoz, hogy érdekes legyen, s mindvégig lekösse a közönség figyelmét. A film bemutatja, hogy a futó kalandnak induló ismeretség miként változik át gyötrő szenvedéllyé, izzó szerelemmé, s ennek a finoman megrajzolt szerelemnek története miként fejeződik be hirtelen, s egyben örökre. A Bakaruhában az első világháborúban játszódik. Sándor, a fiatal újságíró egy vasárnap délután, bakaruhában megismerkedik Vilmával, a szép cselédlánnyal, aki a csinos bakái parasztfiúnak hiszi. Sándor, akit a társaságbeli nők körülrajonganak, először játéknak veszi az egész ismeretséget és a vonzó cselédlány szerelmét, de rövidesen rádöbben azonban, hogy Vilma többet jelent számára, mint tovatűnő kaland. Érzi azonban, hogy ez a boldogság csak ideig-óráig tarthat, égy napon semmivé válik. Gyáva ahhoz, hogy bevallja a lánynak, nem az, akinek Vilma hiszi, nem nagygazda fia. De elfogy az ereje és nem tud tovább alakoskodni. Elmegy vendégségbe aiihoz a családhoz, ahol a lány szolgál, s izgatottan várja az elkerülhetetlen találkozást. A találkozás csakugyan drámai. Vilmának a döbbenetes felismerés után csupán annyi ereje marad, hogy összeszedje kevéske holmiját, s mindörökre távozzon rövid boldogsága és keservesen fájó csalódásának színhelyéről. Jó ez a film, de mégsem hibátlan. Könnyedén, finoman peregnek az események Sándor és Vilma bátyja közötti találkozásig, ezután azonban egyre nehézkesebbé válik. Hubay Miklós, a forgatókönyv írója érintetlenül hagyta az elbeszélés magvát, de sok mindennel igyekezett még bővíteni a történetet. Kihangsúlyozta az elbeszélésben eléggé gyengén érződő társadalombírálatot. Fehér Imrének, a film rendezőjének ez az első, önálló rendezése. Néhány ügyes rendezői fogással tette színessé a film történetéi. ~~ Igen jó alakítást nyújtott Darvas Iván Sándor szerepében. De még talán nála is színesebb, jobban sikerült volt Вата Margit alakítása. Jók voltak az epizódszerepekben Pécsi Sándor, Lázár Mária, Csikós Rózsa és Balázs Samu. Felgördül a függöny rPöbb mint ezer fellépés, számtálán rádiófelvétel, dunántúli körút, budapesti szereplés és sok-sok siker után hétfőn este ismét színpadra lép Kaposvárott a Somogy megyei Népi Együttes.^ Ez alkalommal fennállásának 8 éves fordulóját ünnepli a lelkes gárda, mely hírnevet, dicsőséget szerzett már megyénknek a népdalok, népzene tolmácsolásával. Hosszú hónapok óta folytak a próbák. A tánckar — mely legfiatalabb csoportja az együttesnek — november, a kórus és zenekar december óta készül e nagyszabású ünnepségre. S a komoly erőt képviselő együttes — a próbák és néhány előadás után ítélve — úgy érezzük, ezúttal sem okoz majd csalódást a népzene kedvelőinek. Köztudomású, és szakemberek által is elismert tény, hogy igen jó a kórus népi hangvétele, s különösen a somogyi népdalok megszólaltatásában szinte páratlan. Sokat fejlődött az utóbbi időben a 16 tagú népi zenekar is, melynek előadásában ma mái' nem tapasztalhatók egyéni »mellékzöngék«. A tánokar képessége és felkészültsége ugyancsak nagy reményekre^ jogosít. És e három összetevőből ígérkezik az est legnagyobb értéke. hisz nyolc év eredményeként ezúttal születik meg az első együttes produkció, melyben ének-, zene- és tánckar összeforrott egységben hirdeti majd a népi zene örök értékét, szépségeit. A műsor rendkívül színesnek, változatosnak ígérkezik. A népi együttes és külön-külön az egyes részlegek nyolc év fejlődéséről is vizsgáznak ezen a hangversenyen. S e tanúságtéteW tükrözi a műsor első része, melyben többek között F.gresisy—Vörösmarty: Szózata, a Marosbogáti legényes, Csikvár József Pontozó szólótánca és két Bárdos-bemutató: a Somogyi menyecske és a Körtánc szerepel. A hangverseny második részének »•Szép tájú Somogy« címet adták az együttes vezetői. Ez az összeállítás hangulatilag is emlékeztet a népi együttes múltjára. Felelevenedik az a népdalcsokor, melyet még 1950-ben, a Margitszigeten énekelt a kórus, felcsendülnek a nagy népszerűségnek örvendő Balatoni nóták, a Somogyi legényes. Minden perc, minden műsorszám Somogy népi hagyományainak, dalainak, táncainak állít! maradandó emléket. A tánc- és zenekar előadásában élvezheti a közönség a Somogyi csárdást, a Vízvári leánytáncot és Cigánytáncct, majd befejezésül az egész együttes mutatja) be a nagysikerű Somogyi pásztortáncokat. Sok fővárosi és vidéki szakember, muzsikus és érdeklődő érkezését várják e hangversenyre. Bejelentette érkezését Kállai Gyula művelődésügyi miniszter. Mihálvfi Ernő, Fasang Árpád, Molnár István, Bárdos Lajos, valamint a Művelődésügyi Minisztérium, a Népművelési Intézet, a Kultúrkapcsolatok Intézetének számos képviselője is. Egyébként a hatalmas érdeklődés több előadást sejtet, hisz a népzene kedvelőinek táborát csak igen kis részben tudtáJjc kielégíteni jegyekkel. Az együttes vezetősége úgy tervezi, hogy igény szerint többször is megismétlik a 8 éves forduló műsorát, külön rendeznek majd előadást a diákifjúság részére, s ellátogatnak Somogy falvaiba is, ahol igényt tártanak szereplésükre. Gyönyörű műsort, Somogyi tükröst adott ki az együttes e nagyszabású hangverseny alkalmából. A népi motívumokkal díszített műsor maradandó emlék lesz a május 6-i szereplésről. A protokollelőadás érdekessége lesz, hogy a közönség hatalmas, felnagyított Somogyi tükröst láthat majd a színpad körfüggönyén, mely makkos, tölgyes motívumokkal hirdeti Somogy népművészeti értékeit. Munkások és értelmiségiek, diákok és parasztemberek nagy érdeklődéssel várják a Somogy megyei Népi Együttes műsorát. S a lengyeltóti, taszári, kaposvári szabadtéri színpadi, valamint a szovjet hadsereg helyi egységei előtt tartott előzetes bemutatkozás fergeteges sikere után valamennyien várakozással tekintünk együttesünk műsora elé, melyben minden bizonnyal tudásuk legjavát fogják nyújtani. ТА öszöntjük az együttest és sok sikert kívánunk hangversenyükhöz! J. B. Mégegyszer az Ármány és szerelemről Tegnap és tegnapelőtt is, akárcsak című .romantikus drámájának. A háa bemutató napján igen nagy sikere lás közönség estéről estére lelkesen volt Schiller Ármány és szerelem tapsol a nagyszerű drámának, s per-Azt csak bízza rám, excellenciás uram ... Körösztös István, a kancellá titkára. és Komokay Pál a kanc iíár. Te írtad ezt a levelet? Veszeley Mária (Lujza), Fi Нас István (Miller) és Füzessy Ottó (Ferdixsánd), sze tolmácsolóinak, a színészeknek. Az Ármány és szerelem már egy hét óta a színlapra írt eredeti szereposztásban kerül színre: Ferdinand szerepét Füzessy Ottó alakítja. Korábbi alakításai után igen Érdekesek a díszletek, helyesebben a díszlet-jelzések. Fekete körfüggöny előtt csupán néhány fontosabb díszletjelzés áll a színpadon. Ez a fajta megoldás két szempontból is hasznos. Egyik az, hogy nem vonja Az egész város tudni fogja ... Pusztai Péter (főudvarmester) és Homokay Pál (kancellár). nagy érdeklődéssel vártuk, hogyan állja meg a helyét ebben a hatalmas, drámai szerepben. Nos, ismerjük el, megállta, éspedig jól. Szenvedélyesség és tűz jellemezte, igaz, lehetne még színesebb ez az alak. Különösein a drámai részekben tetszett, ahol remekül érvényesült orgánuma. S még valakiről kell szólni. Millerné megszemélyesítőjéről, Gábor Maráról. Játéka valóban művészi élményt nyújtott. Egyszerűen, a maga természetességében, póz nélkül mutatta be ezt a nem épp szimpatikus öregasszonyt. Különösen az <4sö felvonás reggeliző jelenetében tetszett, igen szépen kidolgozott játék volt. el a néző figyelmét a játékról, a másik pedig, gyorsan megy a színváltozás, sőt egyesek szerint van egy harmadik érdeme is, éspedig az, hogy olcsóbb mint a nagy díszletek. Még a bemutatón hibáik voltaik a parókákkal. Nos, időközben már kijavították a kevésbé sikerült parókákat is. Nagyon tetszettek a jelmezei. melyek Farkas Istvánná • jelmeztervező ügyességét dicsérik. , Végeredményben most is, akárcsak a bemutatón, tetszett az Ármány és Szerelem, s csak dicséret illetheti a színházat, hogy műsorára) tűzte. A Marica grófnő Marcaliban л A hét-nyolcezer lakosú Marcali >3100 látogatót küldött a járási ta- i nács égisze alatt rendezett Marica i grófnő hét előadására. Ezzel a nagy i sikerrel csak az oly népszerűségnek i örvendő Csárdáskirálynő dicsekgd- i hetett eddig Marcaliban. 4 Nagy örömet, osztatlan boldogsá- Jgot jelent ez mindazoknak, akik tud- Jják, hogy a korszerű marcali mozi Jmég nincs kész, az ifjúságot nem <* foglalkoztatja megfelelő kultúrveze- Jtés. IS hogy Kálmán Imre operettje, a Marica grófnő ily nagy sikert ért el, nem köszönhető másnak, mint a szereplők lelkes odaadásának, a járási tanács erkölcsi támogatásának. Tehát Marcaliban van produkálni tudó szereplőgárda. Vannak lelkes támogatók és ami lényeges, van lelkes közönség is. f Fontos, hogy ezt a némes akaratot ^további tettek kövesség. Ehhez az I v kell. hogy Börzsei Andrtás, a színmű kiváló rendezője és Móric gróf nevetséges »magyarkodást« kereső alakítója továbbra is nagy kedvvel dolgozzon. Kolozsvári B. István máskor is nyújtson a marcaliaknak kellemes dalokat, nyújtson nagyszerű alakítást. Várjuk, hogy Csitnei Jutka. a »szobalány« a későbbiekben is ^szépen táncoljon, biztos színpadi 5 mozgással nyűgözze le a közönséget, i Keresztes István, az alázatos Kis ^»Rezeda« tanító ne maradjon ki egy , színdarabból sem és Pusztai Imre f született »jogász« szerenlését újabb 'produkciók kövessék. Hogy Marica fgrófnő — Kasztensz I. Márta — fáradságot, a vidékről való bejárást, (eltökélt akaratot nem kímélve dol- I gozzon tovább. És a szereplők mind(mind, akiknek nevét bár nem hirdetik szenzációs újságcikkek, arcuk képmásait nem mutogatják öles ké• рек — ugyanolyan lelkesedéssel dolgozzanak tovább, amely a Marica ^grófnő előadásán is hevítet'" őket. p Használjanak föl ezután iß ( minden lehetőséget, hogy a továbbiakban is minél több. minél színvonalasabb eszmei és formai igényeket ) kielégítő előadások szórakoztassák a i közönséget. Kristóf Jenő, Marcali
