Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-30 / 124. szám

Csütörtök, 1957. május 30. __________________ BOMOGYOKSZAG ____________________________________ •• Nagy feladatok várnak as AKOV kommunistáira és dolgosaira Sokat beszéltek és beszélnek még иа is Kaposváron, de a megyében is a 23-as számú .Autóközlekedési Vál­lalatról. Jól emlékeznek a város és a megye lakói arra, hogy az AKÖV dolgozói voltak azok, akik legelő­ször felültek az ellenforradalom uszí­tásának, s elsők voltak a tüntetések­ben, sztrájkokban, a kommunisták, a haladó emberek rágalmazásában, bántalmazásában. Mi is történt a vállalatnál 1956. október 23-tól no­vember 4-ig? Elferdítve, meghamisítva hozták a híreket Az ellenforradalom kezdetekor sok gépkocsivezető tartózkodott Bu­dapesten. Ők hozták aztán a híreket, persze elferdítve, megmásítva a va­lóságot. Kiráily János gépkocsivezető pl. azzal a hírrel jött, hogy »a szov­jet katonák, együtt vonulnak fel a tüntetőkkel«. A gépkocsikkal nem egyszer ellenforradalmi elemek is ér­keztek Budapestről, akik részt vet­tek a város dolgozóinak uszításában. Ilyen helyzetben választották meg október 27-én a vállalatnál a mun­kástanácsot, illetve a »forradalmi bi­zottságot«. Helyet kapott abban Ha­vasi János, volt SS-keretlegény, aki aazail dicsekedett, hogy ő már tudja, »hogyan kell az emberek nyakát ki­tekerni«. Beválasztották a »forradal­mi bizottságba« Gilicze Lajost, Ka­pitány Ferencet, akik közismertek voltak a vállalatnál részegségükről, és Szojka Jánost büntetett előéletű rakodómunkást. Ez a bizottság azon­nal elkészítette tíz pontból álló köve­telését, amelyben legelsők között, a DISZ, az ÄVH megszüntetése szere­pelt, valamint a szovjet csapatok azonnali kivonása hazánkból és a pártoktól független, »szabad« szak­­szervezet megteremtése. Több esetben tartózkodott ebben az időben a vállalatnál Gábriel Já­nos, a »Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács« elnöke és sztrájkra, harcra bwzdította a dolgozókat. Ő szervezte meg az AKÖV »forradalmi bizott­ságával« egyetértésben az október 27-i tüntetést, amelynek az volt a célja, hogy a börtönből kiengedjék a rabokat és ledöntsék a szovjet hő­sök szabadságparki emlékművét. Lázasan tevékenykednek az eüenfnrradaimárok A vállalatnál is nagy buzgalom­mal tevékenykedtek az ellenforrada­lom szekértolói. Haboli Ferenc for­galmista, Péntek Ilona gépírónő hall­gatták a budapesti híreket, s adták tovább azokat eltorzítva. Ők ketten fáradoztak azon is, hogy a Szőnyi Tibor gépkocsivezető által Pécsről hozott röplapokat lemásolják és to­vább terjesszék. Haboli Ferenc még ennél is tovább ment. Megverte Nagy Sándornét, aki valamikor sze­mélyzeti előadó volt, s állítólag Ha­­boliról rossz véleményt adott. A vál­lalat dolgozói voltak azok, akik kö­vetelték a városban a középületek­ről és az egyenruhás emberek sap­káiról a csillagok levételét. Gergu­­lecz Miklós és Kovács Ernő gépkocsi­vezetők taxival járták a várost és követelték a vörös csillagok levéte­lét. Az AKÖV forgalmi irodájában szünet nélkül üvöltött a Szabad Eu­rópa rádió. Dr. Szabó Ferenc, a vál­lalat ügyésze kezelte azt és végtele­nül jól érezte magát, amikor hall­gathatta az uszító felhívásokat és a »helyzetmagyarázatot«. Szojka Já­nos »forradalmi bizottsági« tag ré­szegen megfenyegette Varga János MDP-titkárt. aki erre bement a for­galmi irodába és bejelentette a párt­szervezet feloszlását, amelyet dr. Szabó és Péntek Ilona helyesléssel és örömmel fogadtak. Mindenül! megtalálni az AKÖV dolgozat A városban lezajlott tüntetések­nél, ellenforradalmi megmozdulások­nál mindenütt ott lehetett látni az AKÖV dolgozóit. Radó Ferenc az ÄVH központjában őrizte az irato­kat. Perregi József pedig a »nem­zetőrségben« osztogatta a parancso­kat a kommunisták letartóztatására. Borbély István gépkocsivezető a nyakában géppisztollyal jelentette ki: »Tudom, hogy kit kell kinyírni.« Kapitány Ferenc »forradalmi bizott­sági« tag géppisztollyal követelte, hogy fizessenek ki részére katonai segélyt, mert különben halomra lö­vi a társaságot. Havasi János volt SS-katona is bujtogatta, lázította munkatársait, Csima Hajnal és Mol­nár László pedig fáradságot nem kí­mélve Győrbe utaztak, és segítettek a győri rádió munkájában. — Éjt nappallá téve dolgoztunk, még pihe­nésre sem jutott időnk — dicseked­tek, amikor visszatértek. Gilicze La­jos, a »forradalmi bizottság« tagja egyik éjjel részegen berontott Lövi János szerelő lakására és azt meg­fenyegette. A vállalat »forradalmi bizottságá­nak« tagjai állandóan ittak, része­­geskedtek, orgiákat rendeztek. De e tevékenységük közben arra is jutott idő, hogy kiosszák egymás között a különböző vezető állásokat. Fegyvert is vittek a vállalathoz, megszervez­ték a fegyveres védelmet. November 3- án a fegyvereket kiosztották, de 4- én megjelentek a szovjet csapatok, s akik előző nap még nagy hangon üvöltöztek fegyver után, azok szer­­tefuíbttak. A gánnsoskodás ellenére is megalakult és dolgozik a pártszervezet Nehéz volt a vállalatnál a pártszer­vezet megalakítása, mert az ellenfor­radalom szekértolói, ha nyíltan nem is, de titokban akadályozták a né­hány kommunista munkáját, akik a pártszervezet megteremtésén fára­doztak. Igaz, azt is meg kell monda­ni, hogy az MDP tagjaiból többen — köztük a régi párttitkár, Varga János is — nehezítette a pártszerve­zet megalakítását. Beszélgettek ugyan az MDP-tagokkal a pártszer­vezet alakításáról, de csak így: »én nem lépek be, te belépsz?« Ezért nem lehet csodálni, hogy nehezen sikerült összehozni az MSZMP ala­kuló ülését. Pedig a vállalat becsű-* letes dolgozói már hiányolták a párt­­szervezet munkáját és gyakran ér­deklődtek, mikor alakul meg ott is az alapszervezet. Január első nap­jaiban egybehívták az MSZMP ala­kuló ülését, ahol az MDP-tagok kö' zül negyvenen jelentek meg. Az ala­kuló ülésen Varga János, volt párt­titkár és Felméri Gyula forgalmi osztályvezető kijelentették, nem lép­nek be a pártba, s felszólították azo­kat, hogy akik velük tarta­nak, hagyják el a helyiséget, akik pedig be akarnak lépni a pártba, azok maradjanak ott. Heten maradtak akkor a helyiség­ben és alakították meg a vállalatnál a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezetét. Varga János és Felméri Gyula kijelentésére a jelenlévők nagy része elhagyta a helyiséget. Az­óta nagyon sokat dolgoztak a kom­­munisták' hogy megerősítsék a párt­­szervezetet. Ma már harmincnégyen \*annak. A taggyűlésen pedig meg­tárgyalták huszonegy elvtárs átiga­zolási kérelmét, de ezek még a tag­könyvüket nem kapták meg. Ha a felsőbb szervek az átigazolásukat jó­váhagyják, ötvenötén lesznek a párt­tagok, köztük öt új belépő. Az eltelt idő alatt már Varga Já­nos és Felméri Gyula is kérte átiga­zolását az MSZMP soraiba. A kom­munisták azonban átigazolási kérel­müket elutasították. Helyesen tették. Azóta, eltávolították a vállalattól a hangoskodókat, az ellenforradalom szekértolóit, amit a becsületes dol­gozók helyesléssel fogadtak. Д vál­lalat megnyugodott. A pártszervezet egvütt dolgozik minden kérdés meg­oldásában a vállalat vezetőségével. Háromszázüúszezer forint ráfizetés Az Autóközlekedési Vállalat az el­ső negyedévet 320 ezer forintos rá­fizetéssel zárta le. Ez részben a túl­zott béremelésből, részben pedig az önköltség emelkedéséből adódott. A munkástanács, amikor megállapította a béreket, nem vette figyelembe a kiadott rendeleteket, de nem hívta meg a bérügyek tárgyalására sem az igazgatót, sem pedig a pártszervezet képviselőit. Ennek következménye az lett. hogy néhány dolgozónak a fizetését a helytelen megállapítás után csökkenteni kellett. Az ellenforradalom következmé­nyeit, az okozott károkat most kell a vállalatnál helyrepótolni. Igen sok gumi, alkatrész elveszett, sok kocsi megrongálódott, tönkrement. Elősegítette a ráfizetést az is, hogy a dolgozók sztrájkoltak, rossz minő­ségű munkát végeztek. A kijavított autók igen hamar tönkrementek, rövid idő után újból alkatrészcseré­ket kellett végrehajtani. A gépko­csik leállítása, az új alkatrészek, a javítási költségek jelentősen növel­ték az önköltséget. Javítani a munkafegyelme! A napokban ta^vűlést tartottak a vállalat kommunistái, ahol elmon­dották. miben látják az okát az első negyedévi ráfizetéses gazdálkodás­nak. Laza még a vállalatnál a mun­kafegyelem is. Sok gépkocsivezető visszaélve helyzetével, fekete-fuvart vállal. A kőraködómunkások nem jelennek meg időben munkahelyei­ken, nem használják ki a munka­időt. Egyes buszvezetők és kalauzok — a pécsi járatnál — durvák és go­rombák az utasokkal,, valósággal terrorizálják őket. A TEFU-sofőrök pedig régebben, nem mentek el min­den útra. Ha olyan útra akarták küldeni őket, ami nekik nem tet­szett, egyszerűen kijelentették: »rossz a kocsi, nem tudunk menni«. Ezt most megszüntették. Előre elké­szítik a gépkocsivezetőknek a me­netlevelet és mindenkinek el kell menni a kijelölt útra. Ezért követelték a kommunisták a taggyűlésen — jogosan —, hogy a vállalat vezetősége lépjen fel kemé­nyen a fegyelmezetlenkedőkkel szem­ben. Legyen azon a vállalat vezető­sége a kommunistákkal együtt, hogy minél előbb megszilárduljon a mun­kafegyelem. Az elmúlt hetekben már lehetett is tapasztalni olyan intézke­déseket, amelyek azt mutatják, hogy az AKÖV vezetői nem nézik el a fe­gyelem megsértését és keményen fel­lépnek a rendbontókkal szemben. Ternai Antal gépkocsivezető fekete­fuvar, Szabó . Józsefnét jegycsalás Kristóf Józsefet pedig, mert autó­busszal ment el rokonlátogatásra, bocsátották el a vállalattól. Schiller Antalt, aki a rábízott gépkocsit más­nak adta át vezetésre, s ebből bal­eset származott, alacsonyabb munka­körbe helyezték. Azt is elmondották a taggyűlésen, hogy a vállalat dol­gozóinak udvariatlansága miatt a megye lakosai inkább a gépállomá­sokkal fuvaroztatnak, mint a válla­lattal. Követelték a kommunisták, hogy a vezetőség ellenőrizze szigorúbban és gyakrabban a dolgozókat, s a fe­gyelem ellen vétőket állítsák társa­dalmi bíróság elé. Ugyanakkor pe­dig dicsérjék meg az olyan dolgozó­kat, mint Duchnovszky József, aki visszautasította a megvesztegetésre felajánlott összeget, és Tari Imre gépkocsivezető, aki igen becsülete­sen látja el munkáját. Tervek, feledetek A kommunisták azon dolgoznak, hogy példamutatásukkal elősegítsék a fegyelem megszilárdulását, az ön­költség csökkenését. Bohár Árpád művezető mindenkitől megköveteli a fegyelmet, lelkiismeretes munkát vé­geznek Szentesi György esztergályos, Fehér József és Csuka Zoltán gépko­csivezetők, a közlekedés kiváló dol­gozói, és Kiss Ernő rakodómunkás. Horváth József, Bánkuti Ferenc Toldi Lajos elvtársak eredményes munkát végeztek a pártépítésben., példamutatóan dolgoznak a terme­lésben is. Ennek a munkának eredménye is, hogy az április havi költségfelhasz­nálás márciushoz viszonyítva 119 ezer forinttal csökkent. Az üzem dolgozói nagyszerű ötletekkel, javas­latokkal készülnek, hogy tovább csökkentsék a költségeket, és nyere­ségessé tegyék a vállalatot. Terve­zik, hogy költségmegtakarításból fel­építenek egy kovácsműhelyt, elkészí­tenek egy olajregenerátort. Eddig az elhasznált olajat Pestre vitték fel, most helyben tisztítják majd, ezzel jelentős költségeket takarítanak meg. Az önköltség-megtakarításból fel­állítanak egy gumijavító műhelyt is. Eddig gumijavításra időközönként 60—70 ezer forintot fizettek ki, most' pedig saját erőből, mintegy 30—36 ezer forintos költséggel több és jobb minőségű javítást fognak elvégezni. A vállalat kommunistái, pártonkí­­vüli dolgozói most az országos párt­értekezletre készülnek. A műszakiak a pártértekeziLet tiszteletére vállalták, hogy elkészítenek egy rúgószem­hajlító készüléket, amelynek segít­ségével egy rúgószemet egy óra he­lyett 10 perc alatt elkészítenek. A taxi-részleg pedig azt ajánlotta fel. hogy az anyagfelhasználást ebben a hónapban az előző hónaphoz viszo­nyítva 10 százalékkal csökkenti. Helyesek, jók ezek a kezdemé­nyezések, újítások, felajánlások. Tö­rekedjenek a vállalat kommunistái, összefogva a pártonkívüli dolgozók­kal, hogy a vállalatnál megszilárdít­sák a munkafegyelmet és elérjék, hogy a vállalat ne ráfizetéssel, ha­nem nyereséggel dolgozzon. Azt szeretnék, ha Kaposváron és a megyében az AKÖV dolgozóinak már nemcsak az ellenforradalom alatti magatartásáról beszélnének, hanem arról is, hogy pontosak a bu­szok, udvariasak a vezetők, a kalau­zok, szilárd a vállalatnál a munka­­fegyelem, nincsenek fekete-fuvarok, s a vállalat eredményesen, nyereség­gel dolgozik. Nagy feladatok ezek. de ha az AKÖV kommunistái össze­fognak a pártonkívüli dolgozókkal, meg tudják oldani azokat. SZALA1 LÁSZLÓ <Л tudőmániL fa te.ehn.Lka VILÁGÁBÓL Új óratípusok Az 1. sz. moszkvai óragyárban új­­típusú »Rogyina« elnevezésű férfi karórát készítettek. A próbalaborató­riumban az órát több napig tartot­­t«i£ víz alatt, majd 2—3 méter ma­gasról ledobták, de továbbra is pon­tosan járt. Ezenkívül elkészült a »Kirovszkije« típusú, központi má­sodpercmuíatsós, világítószámlapos férfi karóra is. A 2. sz. moszkvai óragyárba« »ERA«-típusú női karórát gyártanak, amely a Szovjetunióban készített miniatűr órák között I is a legkisebb. Különböző formájú keretekben ké­szítik, de mérete nem haladja meg a 14—17 millimétert. Stileauphot —töltőtollalakú francia fényképezőgép A Stileauphotot Franciaországban gyártják, s neve két szó összetétele: a »stileau« (toll) és a fotó szóból. A készülék valóban töltőtollhoz hason­lít. A gépbe keskeny, 16 milliméte­res, egyszínű, vagy színes, 18 kocká­ból álló filmet tesznek. Az objektív fényereje 1:6,3. Mivel a készülék fó­kusztávolsága rendkívül rövid, a kép mindig éles. A fényképezőgép annyira kicsiny, hogy tulajdonosa állandóan zsebben hordhatja, akárcsak a töltőtollat. Amatőr filmfelvevőgép A kijevi gépgyárban megkezdték a »Kijev—16 —2« típusú hordozható filmfelvevőgép gyártását. A géppel 16 milliméteres filmszalagra fekete­­fehér és színes felvételeket lehet ké­szíteni. A gépet állványról és kéz­ből is kezelhetik. Az objektívek fényereje lehetővé teszi, hogy gyen­ge világítás mellett is, például szo­bában, vagy borús időben, tiszta fel­vételeket készítsenek. A gép két ob­­jéktíwel és töltött kazettával 1700 grammot nyom. Ez év végére a gyár 5000 ilyen filmfelvevőgépet készít majd. Földalatti garázs Bernben, az egyik nagy tér alatt két emeletre beosztott, hatalmas föld alatti garázst építettek, amely­be 320 autó fér be. Ilyen módon akarják megoldani a belvárosi par­kolási problémákat. A földalatti ga­rázsba félórára ingyen lehet beállí­tani a kocsikat, egy óráig pedig öt­ven rappenért. Hogy a parkírozása időt minél rövidebbre fogják, a fize­tendő bér a negyedik óra után egy frankra emelkedik, egy napi bérlet tetszés szerinti számú ki- és beállás­sal pedig 5 frank. A garázsban tár­salgó, tankoló állomás, javítóüzem, fodrász, stb. áll a látogatók rendel­kezésére. Új román kukorica-kombájn A »Semanatoarea« Művekben meg­kezdték a P—2 típusú kukorica­kombájn sorozatgyártását. A kom­bájn, amely a KU—2 típusú szovjet kombájn változata, levágja a kuko­ricaszárat, letöri a csövet, részben megtisztítja a háncstól, s a kukorica­szárat felaprítja silótakarmánnyá. Az új kombájn fő alkatrészei a kö­vetkezők: a vágószerkezet, osztályo­zó, háncsoló, szár- és levéíszecskázó, kükoricacső szállító szíalag, pneuma­tikus szecska-szállító, kukoricacső tároló és szecska tároló. A traktor­­vontatású kombájn munkaszéleseége 70—100 centiméter. Az új kombájn üzembehelyezésé­vel jelentős emberi munkaerő sza­badul fel és a kukorica betakarítása után lehetővé válik az azonnali ta­­lajmunka. Növekszik Albánia kivitele A gyorsan fejlődő albán népgazda­ság lehetővé tette az utóbbi években az ország export járnak jelentős nö­velését. Míg az első ötéves terv kez­detén az ország csupán hét iparcik­ket exportált, az idén már 30 ipar­cikket gyárt kivitelre is. Az idén már exportra is termelnek a tavaly, üzem­be helyezett új gyárak, így például a hal- és gyümölcskonzervgyárak, a cserzőanyaggyárak, stb. Az idén első ízben exportálnak albán szöveteket is. Tavaly Albánia kivitele 30 száza­lékkal haladta túl az 1955. évit, az idén viszont, ugyancsak 1955-höz vi­szonyítva 96 százalékos lesz aa emel­kedés. Egyes kiviteli cikkekben, így p-----.ál folyékony ouumemnél, leve­les dohánynál és különböző textil­­anyagoknál a kivitel áz 1955. évihez képest megháromszorozódik. Parányi porszívó Londoni jelentések szerint Angliá­ban újfajta porszívó gépet hoztak forgalomba, amely apró méreteméi és olcsóságánál fogva igen népszerű lett. Az egész készülék elfér esv 30x 21x27 centiméteres dobozban. Keze­lése rendkívül egyszerű és a búto­rok alá is befér. A bolgár biomicin Ismeretes, hogy a bolgár penicil­lin-gyár termeléséből a hazai szük­séglet fedezésén kívül exportra is bőven jut. A bolgár gyártmányú penicillin nagyon hatásos szer, s ha­tásosságát a hőmérsékleti változások nem befolyásolják. A gyár üzemibehelyezése óta so­kat tökéletesítette a penicillingyártás technológiáját. Korábban a gyártási idő 19 óra volt, ma már ez jobbára a Szovjetunióból kapott felszerelés­nek és a szovjet tudósok közremű­ködésének eredményeképpen 6 órára csökkent. A bolgár penicillin komoly márka a nemzetközi piacon. Sok ka­pitalista ország is szívesen vásárolja. Nemrég Bulgária még behozatal útján fedezte biamicin-szükségletét. Ma már a penicillingyártás ezt az ér­tékes gyógyszert is előállítja, mégpe­dig olyan mennyiségben, hogy egyha­vi termelése ugyanannyi, mint a. ko­rábban egy egész év alatt behozott mennyiség. A bolgár biomicin na­gyon keresett cikk. Tudni kell ugyanis, hogy biomicint csak a Szov­jetunió, az Egyesült Államok, Svájc és — kis mennyiségben — Anglia gyárt. Az 1957. évi terv értelmében a gyár biomicintermelése kétszerese lesz a tavalyinák. A biomictnt kizárólag hazai nyersanyagokból! és vegysze­rekből állítják elő. A gyárat az év folyamán jelenté­kenyen kibővítik, s ezzjel a termelési kapacitása erősen megnövekszik. Uránium a Mont Blanc hegységben Miután a Mont Blanc francia ol­dalán aranyat találtak, most az ola­szok is kijátszották ütőkártyájukat és jelentették, hogy a hegy alatt ter­vezett alagút leendő déli kijáratánál urániumra bukkantak. Dr. Boggio páduai egyetemi tanár már jelezte az országos atombizottságnak, hogy ezen a vidéken u r ánelőf ordulások lehetségesek. Amennyiben tényleg kitermelhető urániumtelepről van szó, úgy ez igen nagy gazdasági je­lentőséggel bír az olaszok számára. Munkaruha — papírból A munkanap végeztével a mun­kások levetik hófehér ruháikat és.. eldobják. Tehát eldobták és nem ad­ják mosásba, mert ezek a papírból készült ruhák kevesebbe kerülnek, mint a pamutruhák mosása. Ezt a papírt egy amerikai papír­gyárban készítik és nem hasonlít a közönséges író-, vagy csomagolópa­pírhoz. Tartós, puha és tapintásra a pamutszövethez hasonlít. Egyébként a papírfajták minősége nagyon kü­lönböző: van olyan, amely tapintás­ra a gyapjúszövetre emlékeztet, s ebből készítik a téli munkaruhákat. A papír bármely színre festhető, víz­hatlanná és tűzállóvá tehető. Ha kell, a papírt vékony üveg-, vagy nylon­­szállal is megerősíthetik. A papír könnyen szabható, a ruhát vagy géppel varrják, vagy pedig víz­álló ragasztó, anyaggal ragasztják. A ruhára akár olcsó zippzár is rakható. Azzal, hogv gyakran váltják a papír­munkaruhát és a fehérneműt, feltét­len tisztaságot biztosítanak az élel­miszeriparban, a vegyiiparban, a gyógyszeriparban, a kórházakban, a szállodákban és vendéglőkben. A rá­dióaktív anyagokkal dolgozókra néz­ve veszélytelenebb a munka, ha na­ponta nem ugyanazt a ruhát öltik magukra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom