Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-29 / 123. szám

Szerda, 1951. május #9. SOMOGYORSZÁG _______________________________ KISZ SZERVEZETEINK ÉLETÉBŐL Március 21-én alakultak az első KISZ-szervezetek megyénkben. Az alakulás óta lelkes munkát végeztek legtöbb szervezet fiataljai. Az ered­mények azt bizonyítják, hogy helyes úton halad megyénk fiatalsága. Készülnek a körzeti ifjúsági találkozóra Június 2-án Balatonbogláron kör­zeti ifjúsági találkozó lesz. A járás a szervezéssel, az előkészítéssel a Ba­­latonboglári Szőlészeti Gazdaság KISZ-szervezetét bízta meg, mert a községben nincs még ifjúsági szer­vezet. A szőlészeti gazdaság fiatal­jai nagyon készülnek erre a találko­zóra. Jól tudják, a körzeti ifjúsági találkozó sikere a gazdaság KISZ- szervezetének erejét, egységét fogja bizonyítani. A gazdaságban március 29-én ala­kult meg a KISZ-szervezet 11 taggal. Az eltelt időt arra használták fel, hogy megerősítsék szervezetüket. Klubnapokat tartottak három eset­ben, ahová meghívták a kívülálló fiatalokat is, hogy azok is megis­merjék, megszeressék a KISZ-t. Munkájuk eredményét bizonyítja az, hogy ma már 29-en vannak. A gazdaság vezetősége, a pártszer­vezet, a szakszervezet minden támo­gatást megad a fiataloknak. Nemrég kaptak új röplabdahálót, ping­pong-asztalt és egy könyvtárat több mint hatszáz kötet könyvvel. Kije­löltek számukra egy röplabdapályát is, de ezzel nincsenek megelégedve, mert nem megfelelő. A fiatalok a gazdaság vezetőinek támogatását szorgos munkával viszonozzák. Meg­alakítottak egy tánccsoportot nyolc taggal és egy ének-kettőst, amely a körzeti ifjúsági találkozón fog be­mutatkozni énekszámaival. De nemcsak magukkal törődnek. Segítettek a gazdasághoz tartozó kis­­laki leányotthonban a KlSZ-szerve­­zet alakításának előkészítésében, amely meg is alakult 14 taggal. Azonkívül segítséget nyújtanak a község fiataljainak is a KlSZ-szer­­vezet megalakításában. Most min­den szabadidejüket az ifjúsági talál­kozó előkészítésére fordítják. Június 2-án délelőtt sportműsor, délután kultúrműsor, este pedig tánc lesz, amely reggelig tart. Azt akarják, hogy a találkozón minden fiatal jól érezze magát. Segítsenek a járás vezetői a pusztakovácsi KISZ-fiataloknak — Nem tudjuk, mit csináljunk, hogyan kezdjük a munkát — ezzel fogadtak a pusztakovácsi Uj Élet Tsz KISZ-fiataljai, amikor a szervezeti életről érdeklődtem. — Már beszél­gettünk arról, hogy valamit kellene tenni, de nem tudjuk, hogyan. A já­rás vezetői pedig az alakulás » óta nem látogattak meg bennünket, hogy segítsenek — mondották a be­szélgetés során. Valamikor március végén alakí­totta meg az Uj Életben a KISZ- szervezetet öt lány és hat fiú. Azóta tartottak egy táncmulatságot, amely igen jól sikerült. Még a faluból is eljöttek a fiatalok. Sok probléma van, ami akadályozza munkájukat, elkeseríti őket. Márciusban úgy volt, hogy a szomszédos Dimitrov Tsz fiataljaival közösen alakítanak KISZ-szervezetet. Ez helyes is lett volna, de nem sikerült megvalósí­tani. A Dimitrov Tsz fiataljai húzó­doztak a belépéstől. A kultúrház, amelyben a rendezvényeket tartják, az viszont a Dimitrov Tsz területén van és nem szívesen látják ott az Új Élet Tsz fiataljait. Megtörtént az, hogy amikor egyik este elmen­tek a kultúrházba az Uj Élet kiszis­­tái, akkor kivették a biztosítékot. hogy ne legyen villany. A kultúrház nagyon rossz állapot­ban van, hiányos a berendezése. A KISZ-fiatalok most műsoros estet szeretnének tartani, melynek bevéte­léből a kultúrházat rendeznék be. Színdarabot is tanulnak, de a darab kiválasztása — enyhén szólva — nem éppen szerencsés. Elhatározták, hogy megtanulnak egy régi, még a lovagi korban lejátszó­dó egyfelvonásos darabot. Ezt sem a szereplők, sem a nézők nem értenék meg. (S ezért helyesen teszik, ha ezt nem tanulják meg.) Megalakítottak egy tánccsoportot is. Pintér Jánosné tanítónő örömmel vállalta, hogy se­gít a népi táncok megtanításában. A járás vezetői — Samu elvtárs KISZ-vezető — segítsenek a puszta­­kovácsi kiszistáknak. Segítsenek ab­ban. hogy ne legyen ellentét a két tsz fiatalsága között, segítsenek, hogy a Dimitrov Tsz fiataljai is belépje­nek a К ISZ-szervezetbe és együtt, közösen dolgozzanak. Javasoljanak a pusztakovácsi KISZ-tagoknak olyan színdarabokat, népszínműve­ket, jeleneteket, amelyek megtanu­lása könnyű, s amelyeket majd a falu és a tsz dolgozói is bizonyára örömmel fogadnak. Harmincötén vannak a gamási KISZ-fiatalok Amikor megjelent a KlSZ-szerve­­zetek megalakítására vonatkozó fel­hívás, Gamáson is elhatározták, hogy az új ifjúsági szervezet számá­ra Tnegnyerik a falu fiatalságát. Tölli Zoltán elvtárs, egy idősebb kommunista volt az, aki elkezdte szervezni az ifjúsági szövetséget, jár­ta a házakat, beszélgetett a fiatalok­kal. Segített ebben kislánya, Tölli Rózsika és három lelkes, fiatal pe­dagógus, Szűcs Magdolna, Heiner Anna és Kristián Ferenc, akik fá­radságot nem ismerve dolgoztak a Kommunista Ifjúsági Szövetség meg­teremtéséért. Nehéz volt munkájuk. A DISZ- szervezet feloszlott, EPOSZ még nem alakult a községben. Fáradozásuk nem volt hiábavaló, mert megala­kították a KISZ-szervezetet 15 tag­gal. Nem elégedtek meg ezzel, ha­nem tovább folytatták a szervező munkát és ma már 35-en vannak a KISZ-fiatalok. Ezzel sincsenek meg­elégedve. Tervük az, hogy legalább 70-re növelik a KISZ taglétszámát. Most színdarabot tanulnak, a Ci­gány című népszínművet adják elő a faluban és a környező községek­ben. Ezenkívül táncmulatságokat terveznek, szórakoztatni és emellett nevelni is akarják a falu ifjúságát. Tervezik, hogy természettudományi előadásokat szerveznek majd a fia­talok számára. Segítséget is kérnek a gamási fia­talok. Elsősorban a helyiségproblé­ma megoldásában. Jelenleg a KISZ helyisége közvetlenül a kocsma 'mel­lett van. A helyiséget a fiatalok tár­sadalmi munkával hozták helyre. Ez a hely nem megfelelő, mert rossz hatással van a kocsma közelsége a fiatalokra. Volna egy megoldás. ’ A jelenlegi mozihelyiség megfelelő len­ne a fiataloknak. Van színpada és így jó lenne kultúrháznak is, ha né­hány helyiséggel bővítenék. Terve­zik, hogy ha megkapják a mozihe­lyiséget, hozzáépítenek egy öltözőt és még egy kisebb helyiséget. A mozi bővítéséhez szükséges anyag rendelkezésükre áll, illetve akkor, ha megkapják. Ugyanis a ta­nácsháza udvarán van egy düledező istálló, amit már hosszú idő óta nem használnak. A téglaanyag, gerendá­­zat, cserép jó állapotban van. A fia­talok azt tudnák hasznosítani a mo­zi bővítéséhez. A munkát a KISZ- fiatalok társadalmi úton elvégzik. Talán megértik — mint ahogy eddig is megértették — a községi párt­­szervezet, a tanács Gamáson a fia­talok kérését, és segítenek abban, hogy egy megfelelő otthont kapja­nak. Sz. L. Megjelent a Társadalmi Szemle új száma Az ellenforradalom dúlása után fél esztendővel ismét megjelent a Társadalmi Szemle, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt elméleti és poli­tikai folyóirata. A 12. évfolyamába lépett Társadalmi Szemle most nap­világot látott — ez évi első — májusi számában Kádár János üdvözli a la­pot. Szirmai István az 1957-es magyar május elsejéről írt. Közli a folyóirat Kállai Gyulának április 29-én el­hangzott »A magyarországi ellen­­forradalom a marxizmus—leniniz­­mus fényében« című előadását, Ma­rosán György »A pártélet követel­ményei« című cikkét. Révai József tanulmányának címe: »Az októberi ellenforradalom és az ifjúság.« E pr у tanító i n tel m p i C ajnos, Csizmadia Jánosnak, a Szabadságparki Általános Iskola igazgatójának csak szavait lehet rögzíteni. A szenvedélyt, az őszinte gyűlöletet csak zene, vagy a film tudná visszaadni, visszaper­getni. Ezen a kaposvári pedagógus gyűlésen azonban nem volt sem egyik, sem másik, csak egy újságíró, akiit magát is elragadott ez a nemes indulat, az áradó, robbanó érzéshullám, akárcsak a többieket. Ezért, itt e fehér lapon átadja másoknak is egy ember gondola­tait az ellenforradalom után. Egy emberét, aki nem felejtette a keserű múltat, tudja mit köszönhet az új világnak és tisztában van, mit veszíthetett volna ő is, a nemzet is. Halljuk hát Csizmadia Jánost. Intelmek szavai pe­dagógusnak, diáknak egyaránt, pedig aránylag fiatal­ember. Egy a második generációból. »Nekünk, akkori .szegénygyerekeknek a tanulás mellett még saját eltartásunkról is gondoskodnunk kellett. Magam elsős tanítóképzős koromtól fogva ne­­velősködtem. S ma? Az állam még fizetést is adott a gyerekeknek, csak tanulni szíveskedjenek. Magam em­lékszem esetekre, amikor valósággal agitáltam, vidék­re utaztam felsőbb utasításra, 350 forinttól 500 forintig ajánlottam fel ösztöndíjat egy-egy gyereknek, csak továbbtanuljon. És ezek közül sokan elfeled­keztek erről. Az a Tóth Ilona is, akinek az állam lehe­tőséget adott a tanulásra, az emberek gyógyítására. Annak is az volt az első, hogy munkástestvére szívébe szúrjon, pedig talán meg se száradt a tinta diplomá­ján, amit a néptől kapott. Beszélnek itt arról is, hogy csökkent a pedagógu­sok életszínvonala. Én azonban azt mondanám, sajnos, nem úgy emelkedett, ahogyan szerettük Volna. De azt is hozzátenném, hogy hasonlítsuk ezt a helyzetet mond­juk az 1937. évihez. Talán mégis más lesz a kép. Em­lékezzenek pedagógustársaim velem együtt. Akkor az iskola után szerencsés voltv_aiki rögtön állásihoz jutott. Akkor sokan vállaltak közülünk fizikai munkát, díjnoki vagy egyéb kistisztviselői állást. Hatan pályáztunk meg egy díjnoki állást Vásárosbécen, egy eldugott baranyai faluban. S most? Az ifjú tanítók válogatnak: csak vas­út mellé, csak járási székhelyre, vagy városba és így tovább. Aztán akinek osztályrészül jutott a szerencse, az jobban járt? Nekem még harminckilencben is apám, a vasúti pályaőr fizette szállásomat, étkezésemet, küld­te a csomagokat, mert arra nekem nem futotta. Akkor? Heti 35 óra kötelező tanítás. Ma? Huszonötön felül külön díjazás. Ez is különbség, nem? És mit vétett a közülünk kikerült ellenforradal­mároknak a népi demokrácia? Mit érzett Hamvas ta­nár úr a mi fajtánkkal?! Hamvas úr, akinek 37 hold földje volt, 2 háza és négy szobája, amelyben harmad­magával lakott és mikor a nagy lakáshiány miatt le akartak belőle valamit választani, a Megyei Pártbizott­ság vezetője lépett közbe, hogy ezt ne tegyék. Mert hát ő tanár, ugyebár?! Dehát ő feledékeny ember. És tisz­tességtelen is. Mert nem említem, hogy ő vetette bör­tönbe közbenjáróját, csak azit, hogy Siófokon üdült, az állam kedvezményét élvezte állami üdülőben, saját villáját pedig, ugyancsak a Balaton mellett, jó pénzért adta bérbe. Ki bántotta Karsai tanítót, aki jutalmakat kapott tanítói tevékenységéért és a nemzetőrök élén fegyverrel »védte« meg a határőrtiszteket a börtönben? És Potyondi úr, aki őrnagyi egyenruhába bújt, meg az a diploma nélküli tanító, aki a december 5-i felvo­nulást vezette, mit gondoltak vajon? Vagy a Várhelyi dr., aki még azt is követelte, hogy mindenkit váltsanak le a pályáról, aki 1948 óta jutalmat kapott és így kompromittálta magát? Igen, szégyen ez! Dehát mások is vannak soraink­ban. Feltétlenül hűségesek, aztán olyanok is, akik nem látnak tisztán. Még nem vagyunk egészen őszinték egy­máshoz, félünk kimondani gondolatainkat, egyesek talán, mert azt hiszik: kétkednek majd őszinteségükben. Én erre azt mondom, ne tegyünk így. A munkások és pa­rasztok kormánya bízik bennünk, mi is bízhatunk benne«. Leült és szavait őszinte taps fogadta. Cs. J. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁ1ÁBÓL Javasoljuk a megyei lap nevének megváltoztatását A Kaposvári Textilművek párt­­szervezete az MSZMP Megyei Párt­­bizottsága és a Megyei Tanács lapja, a »Somogyország« elnevezésével kapcsolatban egyetért a pártértekez­lettel és a cukorgyári elvtársaknak a lap 1957. május 28-i számában kö­zölt levelével. Véleményünk szerint is helyesebb lenne az újság elneve­zését megváltoztatni s a párt és a ta­nács megyei lapjának ismét a »So­mogyi Néplap« címet adni. Abból indulunk ki, hogy ha­zánk határain belül csak egyetlen ország van, ez pedig Magyarország. Az egész ország munkáját irányító párt, az MSZMP megyei lapjának »Somogyország« elnevezése bizonyos fokú bezárkózást jelent, s azt a lát­szatot kelti, mintha a mi megyénk az ország határain belül teljesen el­különített részt, egy külön országot képezne. A »Somogyi Néplap« elnevezés sze­rintünk jobban kifejezné a lap mon­danivalóját, s meghatározná a So­mogy megyei dolgozók helyét nem­csak szűkebb hazájukban és nem is csupán az egész magyarország kere­tén belül, hanem a világ dolgozó né­pének nagy családjában is. A »So­mogyi Néplap« tehát elnevezésében is harcosabbá válna, mint a »So­mogyország«. Elvtársi (üdvözlettel: A Textilművek MSZMP Szervezetének Intéző Bizottsága. Közvetlen buszjárat kellene megyénk és a főváros között Az ország valamennyi jelentősebb városát és annak .köjmyékét autó­­buszjárat köti össze Budapesttel, Somogy megyét és annajk székhelyét, Kaposvárt, azonban nem. Igaz, hogy Kaposvárnak elfogadható vasúti közlekedése van Buda­pesttel, de a megye községei — közöttük különösen Igái — kedvezőtlen helyzetben van. Először ugyanis Kaposvárra kell bejutni autóbusszal, vagy vicinális vonattal, ami éppen ellenkező irányú utazást tesz szüksé­gessé, s csak azután, onnan válik lehetségessé a fővonalon személy, vagy gyorsvonattal az utazás a fővárosba. Utazhatnánk Siófokon ke­resztül is, ám így is sok időt kell a csatlakozásnál várakozásra fecsérel­ni. Tehát 7—40 óra alatt érünk fel Budapestre, vagy onnan vissza, ami szinte hihetetlennek tűnik a mai technika világában. Felmerül a kérdés: mi akadálya lehet egy közérdekű | és közvetlen autóbuszjárat indításának Kaposvárról Budapestre? Hiszep az utasök gazdasági érdeke is indokolná egy ilyen járat rendszeresítését, nem be­szélve a kényelmi szempontokról. Ezelőtt több mint 10 esztendővel sokkal kisebb számú autóbuszállomány mellett egy magánvállalkozás már egé­szen jól megtalálta számítását a kaposvár—budapesti autóbuszjárat üze­meltetésében. Bizonyára egy állami vállalkozás is meghozná a szükséges jövedelmet. Ilyen autóbuszjárat azután a levél- és sajtópostát is lényege­sen rövidebb idő alatt juttathatná rendeltetési helyére, mint ahogy az jelenleg történik. Ily módon lehetségessé válna, hogy a korán induló au­tóbuszjárattal Budapestre utazó utas még aznap az esti járattal vissza, is térhetne lakóhelyére. De minden további részletezés nélkül is világos, mily felbecsülhetet­len előnyt jelent egy ilyen járat, nemcsak magánérdek szempontjából, hanem közérdekből is. Somogy megye egyik jelentősebb része hazánk­nak, ezért megérdemelné a közlekedési lehetőségek kibővítését. Bár el­sősorban a somogyi falvak éreznék ennek áldásos hatását, Kaposvár vá­ros és a megyei hatóságok is számos előnyt: idő- és pénzmegtakarítást érhetnének el. Ezért kérésünk egyben a Megyei Tanács vezetőihez is szól, bízva abban, hogy e javaslatot helyesnek találják és annak megvalósítá­sa érdekében sürgősen eljárnak. IGAL KÖZSÉG TANÄCSA HÍREINK AZ ORSZÁGBÓL KÜLFÖLDI VENDÉGSZEREPLÉS Görög és izraeli szervekkel folyta­tott tárgyalások eredményeként rö­videsen két népi zenekar és több szólista művész utazik vendégszerep­lésre e két országba. Június 4-én in­dul Görögországba ifj. Lakatos Tóni és népi zenekara. Velük utazik Ser­főző Ilona énekesnő, valamint Padá­­nyi Monika és Széki József, a nép­hadsereg volt népi együttesének ké! tagja. Június 7-én utazik Izraelbe Veress Károly és 8 tagú népi zene­kara, valamint Sik Olga és Palócz László énekművészek, s Klapka György öttagú tánccsoportja.’ amely­nek szólista művésze Gál Éva, az Operaház tagja. ŰJABB SEGÍTSÉG A MÉHÉSZEKNEK A méztermelés fokozására kor­mányzatunk több kedvezményben részesítette a méhészeket. Az Orszá­gos Méhészeti Szövetkezeti Központ most felerősített méhcsaládokat ad jutányos áron a termelőknek. Az idén már 500 jó termelőképességű családot adtak el magánosoknak és kisméhészeknek, s a hátralévő félév alatt újabb 1500-at hoznak forgalom­ba. A méhcsaládokat korszerű kap­tárokkal együtt, vagy anélkül lehet vásárolni. LÉGMENTES MOSÓSZER GYÁRTÁSÁT TERVEZIK Gyakran panaszkodnak a házi­asszonyok, hogy az egyes ruhaae­­műekhez, így a nylonholmikhoz nincs megfelelő, tisztítószer. Az ed­digi mosószerek ugyanis lúgot tar­talmaznak, ami ártalmas a nylonra. Ezért az Elida-gyár lúgmentes mosó­szer gyártását tervezi, amely kivá­lóan alkalmas a műszálból szőtt fe­hérnemű tisztítására. A gyártás ha­marosan megkezdődik. AZ ELSŐ ŰT1ÖRÖVEZETÖK BARÁTI TALÁLKOZÓJA A Magyar Uttörőszövetség június­ban baráti találkozót rendez azok ré­szére, akik az úttörőmozgalom meg­indulásának első éveiben úttörőveze­tőként működtek. A szövetség felké­ri az érdekelteket, hogy címüket le­vélben, vagy telefonon tudassák a Magyar Úttörők Szövetségével (Bp. V., Beloiannisz utca 16., telefon: 310-754). A HARCITA-VONAT KORSZERŰSÍTÉSE A Ganz Vagongyárbán a már ré­gebben elkészült Hargita vonat kor­szerűsítésére különböző kísérleteket végeztek. Többek közöljt újfajta for­góvázat készítettek a szerelvény két kocsijához, amelynek kitűnő rúgó­zása és pneumatikus felszerelése felfogja a vonat rázkódását. A másik új megoldás a hidraulikus nyoma­tékváltó alkalmazása. A mechanikus sebességváltóval szemben az a nagy előnye, hogy segítségével a vonat sokkal jobban bírja a hirtelen se­bességváltozást. Uj felszerelésével a Hargita már megtette első útját, most már csak a kocsik fényezése van hátra, s e vonatot néhány héten belül a magyar utazóközönség ren­delkezésére bocsátják. MAGYAR MŰSZEREK KIÁLLÍTÁSA EGYIPTOMBAN Most tért haza Kairóból s METRIMPEX egyik üzletkötője Horváth József, aki ott két magyar műszerkiállítás rendelésében vett részt. Az MTI munkatársának el­mondotta, hogy az egyik kiállítást az összarab oryosi kongresszus al­kalmából rendezték a Dar-el Hek­­ma-ban, 50 orvosi műszert és gyó­gyászati készüléket mutattak be. amelyek mind a magyár ipar gyárt­mányai. Kiállítottak többek közöt I operációs asztalt, gvpmorvnrrógénet transzfúziós készüléket^ szülésfájda­­lommérő műszert, sejtvizsgáló készü­léket, fogorvosi rendelő berendezé­seket, a Kovács-féle tüdőtöltő készü­léket és olyan árnyékmentes operá­ciós lámpát, amelynek külön áram­­fejlesztő agregátora van. Ezt -a kiál­lításunkat az egyiptomi egészségügy: miniszter nyitotta meg.) A másik kiállítást,' amelyen a METRIMPEX Vállalat elektronikus elektromos és laboratóriumi műsze reket mutatott be, május 15-től 25-is rendezték meg a magvar kereskedel­mi kamara kairói kiállítási helyisé­gében. A kiállításra ellátogatott a? éppen Kairóban tartózkodó alexand­riai egyetemi tanárok csoportja is akiknek annyira megtetszettek a ma­gyar műszerek, hogy megkérték s rendezőket: Alexandriában is dezzék meg ezt a kiállítást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom