Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-23 / 118. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 'rAfiCfs4kV* звшшша^б AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1L évfolyam, 118. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1957. május 23. KÉT ÜNNEP SOK SZÓRAKOZÁS - EGY NAPON Wasárnap, május 26-án rendezik meg hetedszer, az immár hagyo­­’ mányos építők ünnepét és mivel ugyanerre a napra esik, együtt ünnepük vele a gyermeknapot is. Az egész országban rendező­bizottságok alakultak az ünnepségek megszervezésére, és a gazdag, han­gulatos műsor összeállítására. A megyében három helyen, Kaposvárott, Siófokon és Nagyatádon rendeznek nagyszabású ünnepségeket. Kaposvá­rott az Építők Illyés Gyula Kultúrotthona és ennek környéke lesz az ünnepség színhelye. A sportversenyek már a dél ej őt ti órákban megkezdődnek. Asztali­­tenisz- és sakkverseny lesz, valamint az építőipari dolgozók körében nagy népszerűségnek örvendő tekeversenyre is sor kerül. A tüskevári sportpá­lyán a téglagyári labdarúgó-csapat mérkőzik meg a bajnoki pontokért. Több ezer óvodás és általános iskolás gyerek színpompás felvonulása lesz még kiemelkedő a délelőtti műsorból. A délutáni program főleg ifjú »versenyzőket-« érint komolyabban. A Bajcsy-Zsilinszky utcában ugyanis rollerverseny lesz, ahol a jó helye­zést elérőket megjutalmazzák. Ezután léggömb és ajándékcsomagok osz­togatásával kedveskednek a gyerekeknek. De nem marad el az dly nép­szerű körhintázás, céllövöldözés sem. Az ezt követő műsorszámok megint csak az építőipari dolgozókat érintik, ugyanis hangulatos népi és tánczenekar ad szórakoztató zenét. A kiemelkedő délutáni műsorszámok közé tartozik még a fotóverseny (asztali fényképezés), valamint az építőipari vállalatok kultúregyütte.sei­­nek bemutatója is. Az esti órákban kerül sor a tánc- és szépségverseny­re, valamint a tombolasorsolásra. No és persze nem szabad elfeledkezni az egyik legfontosabbról sem, hogy a lacikonyha ínyencei és a jóféle italok mindig várják az éhező és szomjazó vendégeket. TJgy látszik tehát, minden megvan ahhoz, hogy maradandó emlékeket adjon a vasárnapi építők ünnepe és a gyermek­nap. csupán egy valami kell még: hogy nagyon jó idő legyen. TÓTH JÓZSEF Hz exportminőségü gyümölcstermésért Az idei szélsőséges időjárás elle­nére kedvező volt a kajszi, az őszi­barack és a télialma virágzása. A virágok általában nem szenvedtek fagykárt, a gyümölcs mindenütt jól megkötött és az ország legtöbb te­rületén nagy termésre számítanak. A nagy termés jelei azonban még nem mutatnak narvobb jövedelmet is, színben, minőségben, nagyságban és súlyban is a sűrűn berakott gyü­mölcsfák termése nem ad megfelelő minőséget. Az apró gyümölcs ára mindig alacsonyabb, nem beszélve arról, hogy kajszibarackból 56 grammnál könnyebbet, almából pe­dig 60 milliméter átmérőjűnél ki­sebbet nem tudunk exportálni. Köz­tudomású az is, hogy a túlterhelt gyümölcsfák a következő évben vagy nem téremnek semmit., vagy egészen csekély termést adnak. Szükséges, hogy a gyümölcster­melők a túltömött fákon időben vé­gezzék el a megfelelő ritkítást, mert csak ezzel tudják biztosítani végle­gesen a több és értékesebb termést. Baracknál a ritkítást folyamatosan kell végezni, úgy, hogy egy-egy gyü­mölcs között 5—6 centiméter távol­ság legyen. Almánál a ritkítást a ter­mészetes gyümölcshullás után kell elvégezni és legalább tíz centiméter távolságra kell hagyni egymástól a gyümölcsöket. 320 vagon linzisó érkezik Megyénkben a tsz-ek és egyéni pa­rasztok nagyon megszerették a mű­trágyát. Tapasztalják, hogy ennek alkalmazása jelentős mértékben nö­veli a terméshozamot. Ezért az idén már háromszor annyi műtrágyát használtak fel, mint az elmúlt évek bármelyikében. A földművé sszövetkezetek zöme szívügyének tekinti a dolgozó pa­rasztok kívánságait, ezért igyekeznek a termést növelő műtrágyából ele­gendő mennyiséget juttatni a gaz­dáknak. Már meg is kezdődött an­nak a 320 vagon linzisónak a leszál­lítása, melyet a somogyi termelőszö­vetkezetek és egyénileg dolgozó pa­rasztok részére rendelt meg kormá­nyunk. Június hónap végéig vala­mennyi műtrágya eljut a megyébe. Harcban a burgonyabogár ellen Bálványoson már két hete felhívta a tanács a gazdák figyelmét: tartsák szemmel burgonyaföldjüket s mi­helyt észreveszi, hogy burgonyabo­gár ütötte fel a fejét, azonnal je­lentsék a tanácsnál. így a védekezést gjcrsan meg tudnák szervezni. Eddig senki nem szólt, hogy megjelent vol­na a burgonya ellensége Tegnapelőtt azonban Balcgh Pál tanácstag a határt járva, megvizs­gálta néhány gazda burgonyaveté­sét. S lám, a legnagyobb megdöbbe­nésre tapasztalta, hogy megjelent a burgonyabogár, sőt már rengeteg van belőle. Bizonyításnak telerakta dchányszelencéjét burgonyabogárral, kabátja egyik zsebét pedig burgonya­levéllel' amelyen rengeteg a kártevő petéje. Tehát nagy a veszély! S azonnal sietett a tanácshoz jelenteni a dolgot. A tanács pedig rögtön in­tézkedett, hogy a községben lévő két háti porozóval megkezdjék a kárte­vők irtását és terjedésüket megaka­dályozzák. Ez rendjén is van. Annyit azonban meg kell jegyezni, hogy nem lenne ilyen veszély a bálványosiak burgo­nyájára, ha a gazdák nagyobb gond­dal figyelik burgonyavetésüket. Már korábban is észrevehették volna, hogy megjelent a kártevő, s meg­akadályozhatták volna ilyen nagy­mérvű terjedését... Okuljanak eb­ből a bálványosiak, de mások is. Húszéves mulasztást kell pótolni ELLENŐRZŐ PORTYÁN Gondolatok a ballagáson Egy járási kultérház életéből A járási kultúrházakat eredetileg is azért hozták létre, hogy útmuta­tást adjanak a hozzájuk tartozó köz­ségek művelődéséhez, s hogy segítsék ezeket. A csurgói járásiban Lévai Imre kultúrház-igazgató látja el ezt a feladatot. S míg megbeszéljük a falusi művelődési lehetőségeket, s a pangó vidéki kultúrmunkát, igen sok gátló akadályt sorol fel, amelyek munkájában zavarják. Erről beszél­nek a jelentések is, melyeknél mottó­ként szinte valamennyinél ott van. hogy »pénzük jelenleg nincs«. Az egyetlen községet, Gyékényest emlí­tette csak, ahol anyagi segítségre szá­míthat a kultúrház, éspedig a hely­beli földművesszövetkezettől, amely­nek vezetősége megígérte a támoga­tást. Más községekben ilyen nincs (pedig a MESZÖV-nek van egy erre vonatkozó rendelete). Inkén tánccsoportot akarnak csi­nálni, csak az a bökkenő, hogy nincs táncoktató, aki a fiatalokkal foglal­kozzék. Mivel ez nemcsak inkei probléma, hanem másutt is gondot okoz, a járási kultúrház ezért úgy próbál segíteni, hogy meghatározott időben rendszeresen táncoktató tan­folyamot szervez. Itt a községi tánc­csoportok legjobb táncosainak szak­ember tanítja meg a helyes figurá­kat és szakmailag ellenőrzi a beta­nulandó táncokat. A helybeli érde­keltségű programból figyelemre mél­tó a zenei hiányosságok pótlására szerzett zongora és hegedűoktatás megszervezése. Nem kevésbé jó, gon­dolat volt a balettoktatás beindítása is. Bár a tényleges, iskolaszerű, ba­lett csak szeptemberben kezdődik, a jelentkezések számából arra lehet következtetni, hogy ennek a május­júniusi kurzusnak az elkezdése sem lesz hiábavaló. A fotó-szakkör kilenc tagja c gép­állomás segítőkészségének köszönhe­ti, hogy eredményesen dolgozhat. A Csurgói Gépállomás ugyanis labora­tóriumi felszerelését bevitte a Uul­­túrházba, hogy a szakköri tagok szép képeket csinálhassanak. Lévai elvtárs elmondja, hogy . cc közeljövőben műsoros estet akarnak rendezni saját erőből, és a falusi kultúrházak segítésének jegyében kidolgoznak egy, az egész járásra megfelelő programot. Végül így búcsúztat bennünket: — Reméljük, ha a nyáron eljönnek, már az udvaron, a gesztenyefák alat*■ ti bokszokban beszélgethetünk, mert az udvart is rendezni, parkírozni fog­juk. — к — JCapnzámA dűlt Néhány rap még és a Csiky Gergely Színház befejezi az évadot Az utolsó előadások folynak már, hogy azután egy időre eltűnjön a város képéből a színházba siető emberek ünneplő sokasága. De mint­ha csak azt a közmondást akarnák illusztrálni, hogy »minden jó, ha a vége jó«, e héten még igen változatos, értékes műsorban gyönyörköd­het a közönség. Ma és holnap a már egyízben megcsodált Hajnalban, délben, este című Niccodemi-vígjátékot láthatjuk ismét, Ruttkay Éva és Benkő Gyulai a Néphadsereg Színháza művészeinek felléptével. Szombaton pedig A néma levente két előadásában is (délután 3 és este 7 órakor) élvezhetjük Ruttkay Éva Zilia-alakítását, És vasárnap este még egyszer felmegy a függöny Liliomfi és Szel­lemű mókázásai előtt, s azután az utolsó vastaps egyben a szezon vé­gére is pontot tesz. Utána hamarosan Zala megyei vendégszereplésre utaznak színházunk művészei, akiknek sok sikert kívánunk. Kaposfiireili jegyietek Nagy becsülete lett a földnek A májusi napsugarak aranyözön­­ként hullanak rá a buja, zöld mező­re. Az egész határ arról beszél, hogy gondos gazdák művelik... Nagy szorgalommal egyelik a répát, kapál­ják a burgonyát a kaposfürediek. amerre csak néz az ember a faluba vezető kocsiútról. Egyik répaföldön három asszony ügyeskedik, s a dűlő végén a család legifjabb tagja szu­nyókál a kis fehér babakocsiban. Varga Jánosék, Kelemen Ferencék, Szabó Istvánék és mások már be is fejezték a répaegyelést. Lám, Kaposfüreden is nagy becsü­lete lett a földnek. Valamikor az it­teni emberek főként fuvarozással, meg vásározással foglalkoztak, nem­sokat hederítettek a mezei munkára. Most meg az őszi és a tavaszi kalá­szosok nagy részét meg is pétisózták. Két télen 19 dolgozó paraszt vett részt ezüstkalászos tanfolyamon. Bí­ró György 13 holdas gazda, aki az ezüstkalászos tanfolyam egyik hall­gatója volt, különféle műtrágyák al­kalmazásával kísérletezik. Azelőtt alig lehetett egy-egy növendékállatot látni a községben, most meg alig akad olyan porta, ahol ne lenne egy­két szerződéses növendékállat. A vásárra most is szívesen eljárnak, főleg a közeli községekbe. A múlt hétfői kaposmérői vásárra csak pén­tekiig 45 gazda irányíttatott marha­levelet a tanácsnál. Hiszen hosszú ideig nem vihették ki a községből az állataikat, nem mehettek velük vá­sárra, mert ragályos állatbetegség volt a faluban. Pedig már sokan túl­adtak volna fölös jószágukon, mert az abrak is, meg a széna is fogytán van. Meg a pénzre is szükség van. Mert az adót is kell fizetni és sokan az eladó állat árából törlesztik az adót. Nagy Antal két fiatal lovat ér­tékesít, hogy a már esedékes idei adótartozását letudja. Igaz, ahogy te­hette, törlesztette eddig is. A két ló­ért tizenhatezret vár, hát ebből könnyen kiszorítja azt az egy ezrest az első félévre. Menjünk és tegyük. Tóth János, 46 éves, fehérhajú, pi­rospozsgás arcú ember, aki a Decem­ber 21 Tsz elnöke és könyvelője is egyben. Szerinte is helytelen, hogy ezt a két funkciót egyszemélyben látja el, de a tagság úgy döntött, hogy egyelőre nem állít be külön könyvelőt, mivel amúgyis kevés az erejük. Sőt e feladatok elvégzése mellett az elnök a mezei munkákból is kiveszi a részét, mert mint mond­ja: »Nem mindegy, ha azt mondom a tagoknak, hogy menjetek és te­gyétek, vagy: menjünk és tegyük...« Ebben igaza van. Nem is maradtak el a mukával, pedig a 111 hold szántó­földhöz mindössze 27 munkaképes tagja van a szövetkezetnek. Egyelik a répát, s várják a kukorica kelését, hogy sarabolhassák. Ennyi tagnak a 43 hold kukoricával bőven lesz dol­ga. De kedvvel dolgoznak, mert szép jövedelemre számíthatnak. Tervük szerint ősszel 59 forint értékű oszta­lékot adnak munkaegységenként. Eddig a rászorult tagok között előleg­ként kiosztottak több mint 45 ezer forint készpénzt és 12 mázsa búzát. Sokat vár a tagság a méhészetből is. Éppen a minap vitték el 51 család méhüket tehergépkocsijukon Érsek­­csanádra, ahol már virágzik az akác. Egy hét múlva — Vörös József mé­hész javaslatára — a gyótai erdőre viszik a méheket, majd innen 10 nap múlva a Bakonyba. Ott megvárják a hárs virágzását, s azután a tarlóvi­rágra, az Alföldre vándorol a méhé­szet. Ha mindez így sikerül, ahogy tervbe vették, akkor csak akácméz­ből legalább 70 kilót pergetnek méh­családonként. Az elnök szerint min­den munkaegységre 5 deka mézet osztanak, s a többi mézet eladják, amelynek árából a tsz évi összes üzemköltségét fedezni tudják. A hűséges pásztor Barta Lajos, a hűséges pásztor, a szövetkezet kanásza és az alapító­­tagok egyike. Nagy szeretettel és hozzáértéssel bánik a gondjaira bí­zott sertésállománnyal. Akad is bő­ven mit tennie a 93 sertés körül. A nyolc anyakocát és a 24 nagy sül­dőt — amelyekből 21 szerződéses hí­zó lesz — már korán reggel meg­­jártatja a dús fűvű legelőn. A szer­ződéses hízókat július végéig dara­bonként 150 kilós átlagsúlyra kell felhizlalnia. Ezek minden kilójáért 23 forintot kapnak, ami már szépen növeli az évi jövedelmet. Eddig szé­nen erősödtek a süldők. Bízik Barta Lajos, hogy ezután is jól híznak s akkor neki kijár majd a farkapénz, vagy ha úgy tetszik: a prémium. Csinosodik a község. Egyéni munkájuk és gondjaik mellett a falu csinosításával is tö­rődnek a kaposfürediek. Ezen a ta­vaszon az iskolák körül, a kultúr­ház környékére, meg az utca szegé­lyére fákat ültettek, összesen 200 cseresznye-, 200 dió-, 1400 hips-, 1600 kanadai nyársuhángot ültettek ki. Most a tanács kezdeményezésére a kultúrház körül parkot, sétányokat és a gyerekeknek játszóteret létesí­tenek, s mintegy két kilométeres szakaszon új járdát építenek, Orvoslakás vagy lucaszék?... Ezelőtt két évvel megkezdték már a községben az orvoslakás és rendelő építését. E dolognak nemcsak dr. Budai Bálint, a község népszerű or­vosa, hanem az egész falu is örült. S ment is az építkezés, amíg azt a községi tanács irányította. Felhúz­ták a falakat, s tető is került rájuk. Azután a Megyei Tanács Egészség­­ügyi Osztálya vette át az építkezés gondjait. Azóta azonban megrekedt az építkezés. A fürediek csak attól tartanak, hogy kedvelt orvosuk egy napon otthagyja őket és elmegy olyan községbe, ahol különb körül­mények között dolgozhat és lakhat. Ha csak az egészségügyi osztály be nem fejezteti közben a megkezdett építkezést. De a kocsma bezzeg hangos... Nem, nem munkálkodik a cimbal­mos, csak éppen söröznek az embe­rek a kocsmában, s mi tagadás, né­­hányan közülük hangoskodnak is. Bodó Lajos csaposnak ugyancsak van kapkodnivalója. Alig győzi a korsókat teletölteni sörrel, mert már a kezéből szedik el a nem is éppen szomjasnak látszó vendégek, akik közül néhányan a régi kupec élmé­nyekről mesélnek egymásnak. Úgy látszik, a közelgő vásár, no meg a jónéhány korsó sör elevenítette fel bennük a régi kupechistóriákat. Mi­kor elfogyott a sör és a délutáni záróra is rég eljött, elcsendesedett az italbolt. Csak Bodó Lajos csapos bosszankodott, mert egy-két óra alatt nagyon teleszemetelték a cementla­pos helyiséget. A cigarettavégeket még véletlenül sem tették a hamu­tartóba. No, de ő már annyiszor fi­gyelmeztette erre a vendégeket. S emiatt egyszer ki is akarták dobni a kocsmából. Csak leleményességé­nek és tapasztalatának köszönhette, hogy ép bőrrel megúszta. Így azért inkább többet seper. A békegalambból vércse lett E fenti megállapítást több ember­től is hallottam a községben. S ezt Légrádi Istvánra vonatkoztatják, aki néhány évvel ezelőtt megyei béketit­kár volt s a múlt ősszel pedig az el­lenforradalom véresszájú szószólója lett. Október 28-án nagygyűlést tar­tott, ahol azt hazudta, hogy 6 fönt járt Pesten, s tudja, mit kell tenni. S azért hívta össze a népet, mert a község letűnt vezetői nem mernek nyíltan az emberek elé állni, meg­mondani, hogy amit eddig csináltak, az mind rossz volt. Ekkor a község egyik közkedvelt értelmiségi embere szemébe mondta Légrádinak, hogy őt nem érdekli népámító beszéde. Ez azonban nem gátolta a felbuzdult szónokot abban, hogy tovább szítsa az ellenséges hangulatot a kommunisták, a szocia­lista rendszer és a Szovjetunió ellen. Sőt, még nemrégen is kifejtette né­zetét, amely szerint sohasem fogja eüsmemi a Kádár-kormányt. A köz­ség becsületes dolgozói s főleg a kommunisták igen bosszankodnak amiatt, hogy Légrádi még mindig szabadlábon jár. Az öregekért és a sokgyermekes családokért Balázs József vb-elnöktől tudtam meg, hogy Kaposfüreden is többen kaptak már vöröskeresztes csoma­got. Amint az elnök mondta, csakis az arra rászorult családoknak nyúj­tanak ilyen irányú segítséget. A ta­nács javaslatára kapott vöröske­resztes csomagot Körmendi Gyula, aki nyolcadmagával van a család­ban. Javasolták, hogy Németh Pé­ter idős embernek és Szabó Lajos 8 gyermekes szegényparasztnak ite juttassanak vöröskeresztes csoma­got. Szűcs Ferenc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom